Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-22 / 247. szám

Kedd, 1957. október 22. ßSZAKMAGYARORSZÄG 5 FALURÓL JELENTIK ' ........................ IBM III ■! 11,1111 LTU—'IMMIIHIIJ T élre les« ciegeadő gyümölcs és xoidscgtele A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ 255 vagon áru tárolására készült lel. Ebből 120 vagon burgonya, 60 va­gon alma, 40 vagon vöröshagyma, 15 vagon káposzta stb. lesz Mis­kolcon, Sátoraljaújhelyen, Sárospa­takon és Bodrogkereszturban tá­rolva. A részjegy jegyzés hírei Megyénkben nemcsak a földmü- vesszövetkezetek, hanem a -járási szövetségek közt is folyik a verseny a saját erő növelése érdekében. A részjegy-jegyzésben elért eddigi eredmények alapján járásaink sor­rendje a következő: 1. mezőcsáti, 2. mezőkövesdi, 3. sátoraljaújhelyi, 4. edelényi, 5. en- csi, 6. szerencsi, 7. szikszói, 8. aba- ujszántói, 9. putnoki és 10. helyen a miskolci járás áll. A napokban jelentős földműves- szövetkezeti tagértekezletet tartot­tak Tornyosnémeti községben. A megbeszélésen szóba került a föld­műves mvetkezeti vezetőség mun­kája; értékelték eddigi tevékenysé­güket és a tagértekezlet több ve­zetőségi tag ügyében úgy döntött, hogy megfosztják funkcióiktól, mert nem végeztek kielégítő munkát. Helyettük olyan elvtársakat java­soltak és választottak meg, akik példamutatóan kiveszik részüket a szövetkezeti mozgalomból és kiváló Félmillió forint — gombáért Az erdőbényei földművesszövet­kezet felvásárlója több mint fél­millió forint értékű gombát vásá­rolt fel a helyi gyűjtőktől. Ez a ha­talmas összeg a helyi földművesszö­vetkezeti boltban cserélt gazdát. eredményeket értek el a mezőgaz­dasági termelésben is. Ezen a megbeszélésen került szó­ba az a javaslat, hogy a dolgozó pa­rasztok lényegesein nagyobb terü­letre kötnének cukorrépa termelési szerződést, ha a cukorgyárak — azonfelül, ho.v a szerződésben fog­lalt kötelezettségeiknek eleget tesz­nek —, többek között biztosítanák azt is, hogy a szerződött felék az illetményen felül maximális áron több répa szeletet kapnának, hogy azzal stlógöda'eiket megtölthessék. Várjuk a cukorgyárai! válaszát! érdeklődő jelenlétében lezajlott versenyen első helyre a makói föld- művesszövetkezet népizenekara, a második helyre a mezőkövesdi Bé­keétterem zenekara került. Zenészvsrseny Mezőkövesden Október 16-án tartották meg a földművesszövetkezeü zemészver- senyt Mezőkövesden. A nagyszámú Csaló íöldművesszövetkezeti felvásárlót lepleztek le „V ilágsiker“ Karel Krautgärtner, a világhírű Bíróság elé állítják az üzérkedőt és társát A rendőrség befejezte a nyomozást petkov Márton többszörösen bünte­tett előéletű tatai lakos és társai ügyében. Megállapították, hogy Pet­kov — tavaly és az idén — folyama­tosan követett el a társadalmi tulaj­don sérelmére csalásokat, ezenkívül okirathamisítás és árdrágító üzérke­dés is szerepel bűnlajstromán. Petkov — a helyi és másutt kiala­kult termelői árak közötti különböze- tet — számlák meghamisításával — magának tartotta meg. Szabályellene­sen felhajtókat foglalkoztatott. Üres felvásárlási jegyzéket Íratott alá pél­dául a hagymatermelőkkel és az így megvett nagymennyiségű hagymát lé­nyegesen magasabb áron számolta el a földművesszövetkezetnek. Petkov Márton a 22—24 forintos áron be­szerzett rizst kilónként 26 forintért számolta el a földművesszövetkezet- •hek. A szövetkezet megkárosításával 160.000 forint jogtalan haszonhoz ju­tott. Az ellenforradalom alatti és az azt követő zavaros időkben a dolgo­zókon is nyerészkedett.' Petkov — miután a földművesszo- •vetkezettől eltávolították — feleségé­inek zöldség- cs gyümölcskiskeres­kedői iparengedélyével, többször járt Budapesten teherautóval, nagymeny- nyiségű árut vásárolt, amit mint »ős­termelő« búsás haszonnal -értékesí­tett a tatai földművesszövetkezetnél. ;valamint a helyi kórháznál. Petkov Mártont üzelmeiben Rizing János hentes és Budai József szövet­kezeti felvásárló segítették. Kiderült a vizsgálatnál az is, hogy nagyarányú spekulációs tevékenységének és eb­ből származó búsás jogtalan jövedel­mének »eredményeként« Petkov a múlt évben 45.000 forintért tíz ka- tasztrális hold szőlőt vásárolt, 75.000 forintért pedig három szoba összkom­fortos lakást épített magának. Meg­állapította a rendőrség, hogy Petkov Márton ellen 1056-ban arannyal el­követett üzérkedés miatt már eljárás indult, Petkov Mártont és Rizing Jánost átadták a tatai ügyészségnek. (MTI) A Lenin Kohászati Művek elek- tróacélműve mellett még ebben a negyedévben laboratóriumot állíta­nak fel, . amelyet hivatása miatt »gyorslaboratóriumnak« neveznek. A 100 ezer forintos költséggel fel­szerelésre kerülő laboratóriumban ugyanis azokat a sürgős vizsgálato­kat végzik el a helyszínen, amelyek Karel Vlach nálunk is nagy sikerrel szerepelt zenekarának tagja, önálló tánczenekart szervezett. Zenekarával világszerte nagy sikerrel szerepelt. Legutóbb Jugoszláviában. Belgrád­iban és Németországban mutatta be műsorát. A belgrádi jazz-verseny első díját nyerte el művészi műsorá­val. Ezt az immár világhíres műsort élvezhetik Miskolc lakói november 7-én a Béke moziban, este 8 órakor, a Filharmónia rendezésében. a minőségi acélgyártást segítik elő. Az utóbbi időben ugyanis Di­ósgyőrött mind nagyobb mértékben készítik a kényesebb Összetételű acélfajtákat. Emellett az ötvözött hulladékok feldolgozásában is je­lentős eredményt értek el, amihez szintén szükséges a sűrű helyszíni vizsgálat. Az Örmény Állami Népi Együttes Miskolcon Nagy művészi élményben lesz részé Miskolc közönségének október 30-án. Este 7 órakor, a vasgyári Művelődés Házában az örmény Szocialista Szov­jet Köztársaság Ének-, Zene- és Táncegyüttese mutatja be világsikert aratott műsorát. Az együttes Buda­pesten már óriási sikerrel szerepelt, illetve mutatkozott be az Állami Operaházban. A világhírű műsor iránt országszerte, így Miskolcon is nagy az érdeklődés. Gyorslaboratóriumot állítanak fel a diósgyőri kohászat elektroacélműve mellett Szigorú ítéletei hoztak a ÉfenzíKsepori ügyében A megyei bíróság népbírósági tanácsa az elmúlt napokban nyilvá­nosan tárgyalta a megyei munkás- tanács mellett működő defenzív osz­tály több tagjának ügyét. Mint aho­gyan már lapunkban hírt adtunk, a defenzív csoport számos embert le­tartóztatott, több rendőrőrsöt lefegy­verzőit, támadást intézett a városi pártbizottság tagjai ellen, házkuta­tásokat tartottak rendőrtisztek laká­sán, több embert börtönbe is elhur­coltak, letartóztattak. Egyes csoport- tagok a letartóztatottakat tettlegesen is bántalmazták. A titkos csoport célja az volt, hogy a helyi államha­talmi szerveket felszámolja és az azokban működő kommunistákat, kommunista vezetőket és a számuk­ra megbízhatatlan embereket eltávp- lítsak, illetve ártalmatlanná tegyék. A defenzív osztály Miskolcon és a megye több városában rettegésben tartotta a lakosságot, de különösen a helyi államhatalmi szervek vezetőit, a kommunista funkcionáriusokat. A megyei bíróság többnapos tárgyalá­son tárta fel a defenzív csoport bűn­lajstromát. A bizonyítékok és a meghallgatott tanúvallomások alap­ján a bíróság a következő ítéletet hozta. Babits László volt horthysta had­nagyot, a megyei munkástanács volt titkárát, az intézkedések értelmi szerzőjét életfogytiglani börtönre, Farkas Istvánt, büntetett előéletű volt őrmestert, a titkos csoport hír­szerző részlegének vezetőjét 15 évre, Molnár Jánost, büntetett előéletű sa- jószentpéteri lakost, a csoport fegy­veres részlegének vezetőjét 14 évi, Kiss Bélát, büntetett előéletű sajó- szentpéteri lakost 12 évi, Spanyol Gyulát nyírbátori lakost 11 évi, Vita Árpádot, sikkasztásért már két ízben börtönnel büntetett miskolci lakost 8 évi, Reményi Sándort, büntetett előéletű kazincbarcikai lakost 11 évi, a _ csoport többi tagjait, Homola Lászlót, dr. Borbély Zoltánt, Kollar- csik Józsefet, Szömötör Gyulát, ifj. Horváth Jánost 2 évtől 4 gvig terje­dő börtönbüntetésre ítélték, A vádlottak az ítélet ellen felleb­bezéssel éltek. A torokíaőmérséfclet emelésével 30 százalékkal emelik a A diósgyőri nagyolvasztó két ve­zető szakember^: Kókai István és Hornyák Antal új technológiát dol­gozott ki a ferromangán készítés­hez. Eszerint magasabb torok-hő­mérséklettel dolgoznak, tehát növe­lik a fúvcszél hőmérsékletét es ki­sebb anyagoszlopokat alkalmaznak. A Lenin Kohászati Művekben a kí­sérletek során a szakemberek egész hada végzett ugyanazokban az idő­pontokban megfigyeléseket a be­tétanyag elemzésére, a hőmérsék­letre, a gázösszetételre, a kihozott ferro mangán termelést ferromamgánra vonatkozóan. Meg­állapították, hog^ az új eljárás na­gyobb mangánkihozatalt biztosít, s egyben a termelést is mintegy 30 százalékkal lehet emelni. Pénzügyi értékelést még nem végeztek, de a szakemberek biztosra veszik, hogy a gazdaságos termelésben is óriási fellendülést hoz az új eljárás. Ugyanezt a módszert rövidesen ha­sonló tudományos apparátussal a nyersvasgyártásnál is kipróbálják, mert lehetséges, hogy ott is beválik. A holdbébi fétnan yardnak készítője is előadást tart az első magyar acélkonferencián Több szovjet kohászati üzemet látogatott meg az elmúlt hetekben Weigl Ernő, a Lenin Kohászati Mű­vek főmetallurgusa. Moszkvai láto­gatása során találkozott A. M. Sza- marinnal, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája Pajkovról elne­vezett metallurgiai intézetének ve­zetőjével. A szovjet tudós meghívta az általa vezetett intézetbe a neves magyar szakembert és többek kö­zött megmutatta azokat a különleges kemencéket is, amelyekben a mes­terséges hold különleges acélanyagát készítették. Weigl Ernő mint a ja­nuárban sorra kerülő első országos acélkonferencia szervezője meghív­ta a hoidbébi fémanyagának készí­tőjét, hogy vegyen részt a magyar szakemberek első ilyen jellegű ta­nácskozásán. A. M. Szamarin pro­fesszor nemcsak a meghívást fo­gadta el, hanem ígéretet is tett, hogy előadást tart az acél vácumiro- zás új eredményeiről. —--------o----------­A megyei tanács közleménye A »Hegyaljai Napok«-kai és a sző­lő, bor és gyümölcskiállítással kap­csolatban közzétett és meghirdetett előadások — Tolcsván 22-én, ked­den, Tarcalon 23-án, szerdán cs Tály- lyán 25-én, pénteken — a Tokaj- hegyalján megindult nagy szüret miatt elmaradnak. Az előadásokat későbbi időpont­ban tartjuk meg. ÉVSZÁZADOKKAL ezelőtt nádas, mocsár, víz borította az egész kör­nyéket. Aztán a Sajó lassan magába szívta a mocsarak vizét, s azóta is méltóságteljesen íolydögál a hegyek alatt. A huszita mozgalom idején harcok folytak a kazinci völgyben. A török pedig teljesen felperzselte az akkor még pár házból álló Kazin- cot, Barcikát és Berentét. Mert ab­ban az időben még három részből állt a település és pásztorok, jobbágyok lakták a vidéket. Itt, valahol Sajó- kazinc és Berente között ütközött meg a török sereggel Hatvány And­rás vitéz kapitány. Ö is, maroknyi hős csapata is, mind egy szálig elve­szett a lófarkas túlerővel szemben. Itt, ezekben a hegyekben bújkált az utolsó borsodi betyár, Vidróczki. Már a bronzkorszak kezdetén éltek emberek a Sajó-völgyben. Ezt bizo­nyítják az építkezések során fel­színre került leletek. Var is állott az egyik hegytetőn, de története a múlt­ba vész, csak az öregek ajkáról száll­nak a legendák szájról szájra még ma is, meg a nemrégiben felszínre hozott egyéb töredékek, falmaradvá- nyok, régi fegyverek és vaseszközök igazolják, hogy valamikor Rákóczi idején egy kisebb erődítmény léte­zett az akkor még sűrű, erdő övezte Várhegyen. Ez a múlt, — melyet már csak a miskolci levéltár megsárgult lapjai őriznek. < A letűnt századokra, Kazincbarci­ka gazdag múltjára gondoltunk, ami­kor a város vezetőivel beszélgettünk a jelenről, a jövőről, az épülő város fejlődéséről. Mert lehetetlen nem visszapillantani arra az útra, melyet Kazincbarcika, az egykori kis bá­nyászfalu szorgos népe megtett a történelem során. És most? Hatalmas város, ipari központtal kibontakozóban, öt évvel ezelőtt még mozdulatlan volt a vidék és most modern, zajos utbák, házak terülnek el az egykori legelők, kuko- íicaföidek helyén. AZ IFJÚ VAROS ■— Egy-két évvel ezelőtt — mon­dotta Szabó János, a városi tanács elnöke, — a nagy sár miatt még gu­micsizmában kellett járnunk. S most? ... KITEKINT az ablakon, mintha ő is a megtett útra gondolna. Már ré­gen itt dolgozik a Békevárosban, so­kat tett, szorgoskodott, hogy minél gyorsabban épüljenek a házak, nő­jenek a falak. — Mennyi most a város lakossága? — kérdeztük. Jancsurák elvtárs, a tanács titká­ra csak mosolygott, pedig jól értette a kérdést. — Ezt nehéz megmondani, — vá­laszolta. — ? ? ? — Sok lakást adunk át, még nyil­vántartani is nehéz. — Mégis? — Körülbelül nyolcezer ember la­kik az új városban. De ez a szám napról napra nő. Egyedül az'M-jel- zésű épületben 500 ember lakik, ez megfelel egy kisebb falu létszámá­nak. — És a tervek? ;. # — Az építkezés még évekig eltart. 1960 decemberére már 30 ezer lako­sú lesz a város. Addig még felépül igen sok ház, egy modern kórház, hi­vatalház, iskolák, parkok, utak, a múzeum és ki tudná felsorolni, mi minden szerepel a 3 éves beruházási tervben. Valóban nehéz lenne. Azt azonban maris elmondhatjuk, hogy Kazinc- barcika-Békeváros — sokkal mzebb lesz, mint Miskolc. Máris szebb. A modern háromemeletes bérházak homlokzatait különféle erkélyek, domborművek díszítik. A házak kö­zött parkok, játszóterek zöldéinek. Még az ablakok szegélyeit is művé­szien faragott műkövekkel díszítet­ték. Az egyik téren nemrégen felál­lították a város első szobrát. Minden új, szép és modern itt. Még az utcai villanyoszlopok is városiasak. — Nemrégen elkészült a felső-bar- cikai kultúrház is, — magyarázta a tanácselnök. — Ezt a helyiséget a KISZ-fiataloknak adjuk. Teljesült a parasztság régi vágya: elkészült a szeszfőzde. Ezenkívül óvoda és sok más, fontos létesítmény. Már műkö­dik a megye legszebb étterme, a Bé­ke-étterem. — Jelenleg hány lakás épül? — Az idén többet építettünk, mint az elmúlt három évben együttvéve. Átadunk 860 lakást, — mondta az elnök. — Ügy hallottuk, az idén szépen dolgoztak az építők. — Igen, derekasan. Majd a város kulturális helyzeté­ről, a bajokról, hibákról beszélget­tünk. Mert ilyen is van bőven. Bár a városi tanács és a városi pártbizott­ság erőfeszítéseket tesz, máról hol­napra nem szűnnek meg a bajok. Dehát így van ez egy épülő város­ban. MÉG MINDIG NINCS megfelelő mozihelyiség. A régit visszaadták az iskolának, a színpadot lebontották és ott is megállt a munka. Az új, 650 férőhelyes kultúrház építése is úgy­szólván teljesen leállt. Pedig azt ígérték, hogy október 1-re átadják. Mégis nem ez történt. — A város kulturális élete bizony vérszegény, — magyarázta a tanács­elnök. — Már három hónap óta nem volt kulturális rendezvény. Nemré­gen például fővárosi művészek jár­tak nálunk, de megfelelő helyiség hiányában nem léphettek fel váro­sunkban. Mindennek a helyiség hiá­nya az oka. A szabadtéri színpad is ott áll kihasználatlanul... — A 16 tantermes iskola építése sincs befejezve, s lassan itt a tél. Hullaház sincs megfelelő. Évek óta egy összetákolt, kunyhónak sem ne­vezhető helyiség »üzemel«. Olyan ki­csi, hogy megfordulni is nehéz ben­ne. Az elmúlt napokban is két hul­lát a szabadban kellett felboncolni. Ez bizgny szomorú dolog. Pedig a pénz is megvan egy megfelelő hulla­ház építésére, de nincs kivitelező. S az ügy húzódik már három eszten­deje. Esténként sötét a város forgalmas főutcája. Az építés során rosszul ké­szítették el a földalatti bekapcsolást, s most az áramszolgáltató vállalat nem veszi át a rosszul kivitelezett ut­cai világítást. Ez is sürgős megoldás­ra vár. Aztán az egészségügyi problé­mák ..; Van már egy 120 ágyas kór­ház sebészettel, belgyógyászattal, nő­gyógyászattal, kiválóan képzett or­vosgárdával, de a lift még mindig nem készült el. így aztán a betege­ket nehéz az egyik emeletről a má­sikra szállítani. S a kórház vezetői, orvosai türelmetlenek emiatt. Joggal! — Az újvárosi értelmiség egy ré­sze — mondották a tanács vezetői — nemrégen még visszavágyott Buda­pestre, s az ország más városaiba, ahonnan jött. Most más a helyzet. Megszerették a várost, ragaszkodnak hozzá, de kérésük jogos: több kultu­rális lehetőséget szeretnének. A tanács mindent elkövet, hogy ez a kérés teljesüljön. Ezért többet vár­nak az illetékes minisztériumoktól is, de különösen az építőktől. EDDIG TARTOTT a beszélgetés. A város vezetőit szólította a köteles­ség. Millió a gondjuk, Pajuk. mun­kájuk. Üzemekkel, vállalatokkal, in­tézményekkel s az emberek ezreivel kell foglalkozniuk. Megérdemlik az elismerést — és a nagyobb támoga­tást. Mert most valóban jó kezek­ben van a város sorsa, irányítása. Az építkezéseken serény munka látható. Ebben az évben valóban so­kat nőtt az ifjú város. A munkahe­lyeken gépek, daruk, szállítóeszközök segítik az építőket. Aki még nem járt a Békevárosban, elképzelni sem tud­ja, milyen csodás munka folyik a pi­ros téglafalak között. Még itt vannak a régi építők is, akik már évek óta, az első pillanattól kezdve résztvesz- nek a munkában. Börcsök Feri bá­csi, Hunyadi Béla, a Balla-brigád, Veres Ferenc brigádja, Bajkó Bálint és a többiek, a kőművesek, ácsok, szerelők, a sok-sok névtelen hős, akik valamennyien távoli vidékről kerültek ide, s úgy dolgoznak, mint­ha a saját otthonukat építenék. Egyi- kük-másikuk egyszer már rövidebb időre búcsút mondott Kazincbarciká­nak, de visszatért. Mert innen iga­zán nehéz megválni annak, aki az első pillanattól kezdve résztvesz egy ilyen nagy építkezésen. S bármerre jártunk, mindenütt ezt hallottuk: — Sokat köszönhetünk a fiatal ta­nulóknak, akik szorgalmukkal még az idős építőknek is példát mutattak. S mikor az építkezéseken végétért á munka, s az új üzemekből, rt hő­erőműből, a vegyikombinátból és a szénosztályozóból a városba érkez­tek a zsúfolásig telt autóbuszok, per­cek alatt megtelnek az üzletek vá­sárló emberekkel, benépesült a könyvtár, a gyönyörű^ Béke-étterem a parkok, utak. Az egyik építőmun­kás így vélekedett: — Igaz, még csak most épül, d\ nézze, máris olyan, mint egy város..: ÍGY BÜSZKÉLKEDETT, pedig nem erre a vidékre való. Valahová Dunántúlra. — Igaza van. Olyan, mint egy vá­ros, és olyan duzzadó erőt, életet, jövőt rejt rnagában, melyhez hason­ló nemigen van Borsodban. SZEGEDI LÁSZLÓ A szerződéses term éltetéssel kapcsolatban — a e a korgyárak figyelmébe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents