Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-17 / 217. szám
Kedd, 195?, szeptember 17, ÉSZAKMAGTARORSZÁG 5 Hetenkint 420 mázsa húst és hentesárut fogyaszt Miskolc lakossága \ 1892-BEN MISKOLC KÜLTERÜLETÉN egy kis üzem kezdte meg működését: a vágóhíd. A hatvanezer ember ellátására épült, már megszületésekor korszerűtlen üzemben gépek nélkül, kézierővel végez- . ték a legnehezebb munkát is. A város és környéke gyors ütemben fejlődött. 1955-ben már kétszázezer ember húsellátását kellett biztosítania -r- ugyanazzal a berendezéssel, ugyanazokkal a módszerekkel, mint ötven évvel azelőtt. — Üzemünk korszerűsítésére csak 1956-ban került sor. — mondja Fűzi Sándor főművezető. — Ettől az időtől kezdve folyamatosan kaptunk egy-két gépet, kiköveztük az udvart, .a sertés vágás magaspályán, szalagszerűen folyik, új állatpihentető istálló épült, bővült a hűtőház. Hamarosan üzemelni fog egy korszerű szennytelep is. Két évvel ezelőtt Vámos Bertalan darukezelő kézi csigával naponta 200 sertést emelt fel a magaspályára. — Görbére merevedett az ujjam, — mutatja a kezét. — Mióta ezt a kis villanydarut kaptuk, könnyen és gyorsan megy a munka. A daraboló felé vezető magaspálya mellett új gép áll. Hamarosan ezt is üzembe helyezik. Ez a gép a lefejtett bőrről fogja letisztítani a ráragadt szalonnaréteget. A DARABOLÖBÓL nyílik a kibővített hűtőház. Itt rakják teherautókra a húst. Ladányi Mihály raktáros veszi át a szót: — Nagy-Miskolc területére hetenként 420 mázsa sertés- és marhahúst szállítunk ki. Ennek fele hétfőtől péntekig,'fele pedig pénteken és szombaton kerül az üzletekbe. Nagy mennyiségben párolunk és szállítunk fagyasztott húst is. — Úgy értesültünk, hogy a lakosság nem szívesen vásárol fagyasztott húst. Van-e az idegenkedésnek valami alapja? A legilletékesebb dr. Tan tó Miklós, a vágóhíd laboratóriumának vezetője erről így beszél: — A húsok nagy tömegben való tárolásának legalkalmasabb módja a fagyasztás, ami tulajdonképpen mínusz 10 Celsius fok alatti tartósítás. A rendes vágás során kiszállított és a fagyasztott húsok állandó laboratóriumi ellenőrzés alatt vannak. Bakteriológiai elváltozásokat eddig még nem észleltünk. A vágóhídnak azonban, hogy a higiénia követelményeinek minden tekintetben megfeleljen, feltétlenül szüksége volna egy pár új berendezésre és épületre. így többek között magas pályán szalagra kellene állítani a nagy állatvágást, Űj épületre van szükségünk és bővíteni kell a sertésvágóhidat. Reméljük, erre hamarosan sor is kerül. A VÁGÓHÍDRÓL a húst további feldolgozásra a Vásártér utca 21. sz. alatti üzembe szállítják. Itt készül a kolbász és az ún. vörösáru: a virsli, krinolin stb. Ez az üzem jobban felszerelt, mint a vágóhíd, de szűk és összezsúfolt. Tornán Károly 12 főből álló csontozó brigádja egy kis helyiségben szorong. — Naponta 40—50 mázsa húst csontozunk ki és vágunk fel. Mind- * * annyian teljesítménybérben dolgo-* zunk. % ■— És a kereset? * — 1600—1800 forint, a szaktudás? és a szakmában töltött évek szerint.? Én 1800-at keresek, mint régi »me-? lós« — mondja Szabó István. X Két teremmel odébb a keverőben? serénykedik Sárvári Ferenc, három-? szoros »kiváló dolgozó«. Csendes, szűkszavú ember, nehéz szóra bírni. Gyöngyösi Károly művezető azt meséli róla, hogy 29 éve dolgozik az üzemben, a legjobb szakmunkások valamikor mind az ő keze alatt tanultak. Mesterségének százféle titkát nem rejti véka alá, mégsem tud nála senki jobb felvágottat készíteni. Alkalmam volt tapasztalni, hogy Sárvári Feri bácsi készítményei jobbak, mint a pesti mestereké. A LÁTOGATÁS végén elbeszélgettünk Medve Ferenc elvtárssal, az üzem vezetőjével. Elmondja, hogy naponta 30—40 mázsa húsárut készítenek, melynek zömét — 25— 30 mázsát — Miskolc kapja. Bár az üzem termelése az ellenforradalom után erősen visszaesett, ma már 3 százalékkal többet termel, mint egy évvel ezelőtt. Első féléves tervüket 122 százalékra teljesítették az üzem dolgozói, s a múlt évben terven felül 9 millió forint nyereséget fizettek be az államnak. A Húsipari Vállalat több mint 300 dolgozója jó munkájával igyekszik minél több húst és húsárut juttatni dolgozó társai asztalára. BALOGH ISTVÁN Kokilla-lartóssági csúcseredmény Ozdon Franciaországban tavaly több mint tizenhatezer áldozata volt Az Ózdi Kohászati Üzemekben két évvel ezelőtt mozgalom indult az acél csapolásánál használt ko- kilíák tartósságának növeléséért. Az egyre gyengülő minőség és a gondtalan kezelés következtében ugyanis ebben az időszakban már csak hatvan öntést bírt ki egy-egy „S 55”-ös típusú kokilla. A műszakiak és munkások elhatározták, hogy legalább a felszabadulás előtti állapotokat állítják helyre, amikor körülbelül százszor használtak egy-egy kokillát. Az elmúlt években azonban csak megközelítették, de el nem érték a „bűvös” százas..számot, mivel átlag 95 öntést bírtak ki a salgótarjáni acélárugyárban gondosan hőkezelt és jobban kímélt kokillák. A napokban összesítették az idei első nyolc hónap eredményét s e szerint az ózdiak 116 öntési átlaggal, az ország legjobb eredményével dicsekedhetnek a kokillatartós- ság növelésénél. A további fejlődés lehetőségét mutatja, hogy — amint az öntőcsarnokban mondogatják — az egyik kokilla 192 öntés után „ment nyugdíjba”. a szeszesitalnak Most közzétett hivatalos statisztikai adatok szerint Franciaországban tavaly 17.500 ember halt meg iszá- kosság következtében. Ezzel szemben a tüdőbaj áldozatainak száma mindössze 12.700 volt. Száztagú népi zenekar muzsikái a tállyai Lavotta Tokaj-Hegy alja egyik legjobb boráról ismert községében, Tállyán helyezték örök nyugalomra Lavot- tát, a híres magyar zeneszerzőt. Halálának évfordulója alkalmából szeptember 29-én a megyei tanács művelődési osztálya emlékünnepélyt rendez a községben. Az ünnepségen ismertetik Lavotta éleemlékünnepségen tét, munkásságát, majd egyszerre száz cigány hegedűjén csendül fel: Cserebogár, sárga cserebogár... örökszép dallama. Ezenkívül a miskolci kamarakórus hangversenyez majd Lavotta műveibőL Az ünnepségre a tállyai dolgozók virággal ültetik be a zeneszerző sírját. VÉKONY SÁNDOR: A Tardona partján teoppant tallérja ezüstlő fényét fekete fátylába tűzte az est. Alszik a város a Tardona partj alszik az ember, a gép, a berek. Alig néhány éve, hogy a csákány (lobbanva törte az első röget. s ime itt a város — az igazi példa — a békés népek mire képesek. Egyedül járom a Tardona útját — nézem a fürge kis patakot — Habos taréjú hullámok futnak éppúgy, mint bennem a gondolatok. Friss szelek rázzák a parti bozótok S borzolják lelkem hangulatát. Bosszúsan szólok a fürge szelekre: — Ne zavarjátok a Tardonát. Megállók itt-ott... kis pihenőre Ne zavarja senki a várost Végigtekintem az ezüst-határt; nőj jön, szépüljön egyre tovább Ki tudja hányadszor csodálom a várost és ne zavarja senki ezt a népet az álomba hulltat... az óriást. hadd építsen még sok Barcikát. Uj kiadványokkal gazdagodik a párt-irodalom A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából a Kossuth kiadó több olyan művet jelentet meg, amely az akkori történelmi eseményeket, a forradalom kimagasló alakjainak munkásságát tárgyalja. Többek között tanulságos és érdekes olvasmány lesz az a kötet, amely a magyar hadifoglyokból szerveződött különböző csapategységeknek a forradalomban vitt szerepét mutatja be. A könyv „Magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista For* radalomban” címmel jelenik meg. Számottevő munka lesz az, „Ahogy a kortársak látták” című kiadvány is, amely az oroszországi forradalom magyarországi visszhangját tükrözi, azt, hogyan tárgyalta a magyar sajtó az oroszországi eseményeket. Napvilágot lát Lenin családjának visszaemlékezése a. nagy forradalmárra, Krupszkája szerkesztésében, valamint más, Lenin életéről és munkásságáról szóló művek. (MTI) A Lenin Kohászati Művek minden üzemróien jelentősen csökkent a gyártmányok cálsége A Lenin Kohászati Művekben nincs egyetlen olyan üzemrész sem. ahol ne értek volna el jelentős önköltségcsökkentést a múlt év első háromnegyed évéhez viszonyítva. A nyersvasat például tonnánként 80 forinttal gyártják a tavalyinál olcsóbban. A martinacél tonnánkén-, ti önköltsége az említett időszakhoz viszonyítva 40 forinttal csökkent. A hengerelt áruknál az átlagos önköltségcsökkentés meghaladja a 30 forintot, de a jelentős mértékben automatizált középhen- germüben eléri a 200 forintot. Az olcsóbb vas, acél és hengerelt árt» készítés fő magyarázata, hogy a diósgyőri kohászatban csaknem valamennyi üzemrész teljesítette már az igen értékesnek bizonyult éves műszaki intézkedési tervet. Uj zsombolyt tártak fel a öt éve kutatja már a Bükk földalatti „rejtelmeit”, a mészkősziklák üregeiben eltűnő hegyipatakok útját a miskolci Hidrológiai Társaság zsombolykutató csoportja. A fiatal geológusokból, a miskolci nehézipari műszaki egyetem hallgatóiból és a diósgyőri MTH iskola növendékeiből álló zsombolykutatók öt éves kemény munkával olyan víznyelőket tártak fel, mint a Bükk-fennsíkon lévő Bolhási víznyelő. Ók „szálltak le” először a jávorkúti víznyelőbe is, amely a Bükk legmélyebb kürtője. A 110 méter mélységű sziklahasadék mélyén másfél kilométeres járatot bontottak már ki. A munkát most folytatják, hogy tovább tudják követni a „víz útját”. miskolci zsombolykutatok A zsombolykutató csoport eddig már nyolc bükki víznyelőt tett hozzáférhetővé a tudományos kutatás számára. Most újabb zsombolyt tártak fel Miskolc III. kerületének, Diósgyőrnek határában 55 méter mélységű, egyetlen függőleges kürtőből álló zsombolyrészt. Ez eddig a. legmélyebb bükki barlang, mely közvetlenül a terepfeíszíntől kéz-? dődik. A lelkes kutatók a kürtő alján induló járatokból is lebontottak már egy részt. Itt igen gazdag cseppkőképződményeket találtak. Az új zsomboly további megismerésére a kutatók szombat-vasárnapi szabadnapjukat áldozzák fel, s a barlangban különböző tudományos méréseket is végeznek. HELYZETJELENI ES a bányászta kasok építéséről ) Ránkköszöntött az ősz. Reggelenként hűvös az idő. Jól esik az embernek a meleg lakás ablakain át nézni az utca forgalmát, a munkába siető embereket. A hűvös időről a tél, a télről a szén, a szénről pedig derék bányászaink jutnak eszünkbe. Várjuk tőlük a szenet, ők várják az új lakást. Joggal várják; pártunk és kormányunk megígérte, hogy kérésüknek eleget téve, ebben az évben 10.000 lakást építünk fel számukra. A kormány határozatának végrehajtásáért nagy erővel és munkakedvvel indultak harcba ez építőmunkások. Megyénkben mintegy tíz építőipari vállalat vonult fel a borsodi iparvidékre eső 3000 bányászlakás felépítésére. Helyzet- jelentésünkben az ő munkájukról számolunk be, hogyan haladnak és mit tettek a nagy tervek megvalósításáért. SAJÓSZENTPÉTER i Ha a Bányászati Építő Vállalat többméteres címtáblája nem mutatná az irányt az építkezés bejárata felé, akkor sem tévedne el a látogató. A hatalmas mennyiségű építőanyag szállítása nyomot hagy maga után. Négyszázharmincnégy lakás építése akkor sem könnyű feladat, ha több mint ezer munkás dolgozik az épülő falakon. Ha a tető alá húzott épületsorokon végignézünk, — elégedettek lehetünk az itteni munkások és vezetők erőfeszítéseivel. — Mi minden lakás építését megkezdtük, — mondja az építésvezető. — Megmozgattuk miiidazt, ami •mozdítható volt, hogy határidőre átadjuk az új otthonokat. A jó munkaszervezés, az emberek fegyelmezett munkája — biztosítéka a határidőnek. Ezt mi is így láttuk. A sajószent- péteri bányászok év végére folyamatosan beköltözhetnek. KAZINCBARCIKA | Az új szocialista városban több mint ezerháromszáz lakást kapnak a Borsodi Szénbányászati Tröszthöz tartozó bányászok. Három vállalat építi a sok lakást. Mindhárom vállalat dolgozói becsületesen teljesítik kötelességüket. A Betonútépítő Vállalat például — mint ismeretes — forradalmasította a bányász - házak építésének technológiáját. A berentei erőmű porszénpernyéjéből állít elő panelleket és abból szerelik össze az ikerlakásokat. Három héttel ezelőtt még csak egy-két épület volt a 150 lakásból, napjainkban pedig új házsorok épültek fel. Itt még nem kezdődött meg minden lakás építése, de ez nem okozhat gondot, hiszen az új eljárással tegnapról mára épületet tudnak emelni a kitűzött házhelyre. A panellek készítése továbbra is gyors ütemben halad, így ez a vállalat dicséretet érdemel a gondos munkáért, hiszen nemcsak az az érdeme, hogy profiljától eltérve házaival is épít, hanem az, hogy megyénkben elhintette magvát a modern építési eljárásnak. Kiskunfélegyházáról vonult fel munkásgárdájával az 5. számú Mélyépítő Vállalat. A Békeváros mellett 148 lakás felépítését vállalták. Annak ellenére, hogy késve kezdtek munkájukhoz, szép eredményeket értek el. Több egyemeletes épület már tető alatt van. és a belső munkálatok mellett a többi épület falazása is jól halad. ORMOSBÁNYA Sajnos, ez az építkezés nem nyújt vigasztaló látványt az érdeklődőnek. Az itt épülő húsz lakásból három érte el a »falegyent«. — Kevés a munkás. Különösen a kőművesek hiánya okoz gondot, — panaszolja Kupán Károly építés- vezető. — Gépkocsink sincs, — szól közbe Zentai István körzeti főépítésvezető. — A debreceni 52-es TEFU segített eddig, de most visszarendelték a kocsikat répaszállításra. A hosszú »utcasoron« alig látni egy-két téglát. így nem lehet a jól- végzett munka tudatában várni az esős időt. Itt pedig megáll az élet, ha nem lesz a helyszínen tégla. Nagy az anyagfogadót elep és az építkezés helyének szintkülönbsége. Még dömperek sem tudják majd sáros időben felhordani az anyagot. — Ez bánt engem is, — panaszkodik az építésvezető. — Mit tegyek, ha nincs szállítóeszköz? Legalább tíz ÉPFU-kocsink lenne Miskolcról. Akkor még lenne reményünk az átadásra, — sóhajtja. Hiába az építésvezetőben a jóakarat. nem sokat tehet. Esetleg a BÉV központja, mert ez a munkahely — a mostoha körülmények ellenére is — messze esik attól a bizonyos tűztől... Az ormosi II.-es település két bérházának építése kielégítő. Az egyik kétemeletes épületbe rövidesen beköltözhetnek a lakók. (Mint mindenütt, itt is az ivó- és szennyvíz-bekötés akadályozhatja meg a teljes átadást.) Ezen az építkezésen 64 fős komplex brigád dolgozik. Májusban még csak az egyik épület pincefödémé volt készen, azóta *k végezték el a burkolást és parkettrakást is. Itt a kivitelezést a Borsodi Szénbányászati Tröszt Szállító és Karbantartó Vállalata végzi. IZSÓFALVA — Képtelenség így határidőre befejezni, — fogad bennünket az építkezés munkavezetője. — öt kőművesünk van, 16 helyett. A 26 lakásból kilencet kezdtünk meg és 34 munkás építi. — Illetve építette, mert— Itt abbahagyja és az iroda ajtaja feié int: — Ebből is elmegy huszonkettő. Ott ülnek a fal tövén-. Leszámólnak, nincsenek megelégedve a keresettel. ■ «== Mennyit kerestek? — Ezerháromszáznyolevanat, — mondja a brigádvezető. — Mi többet akarunk, Nyíregyházán többet ígértek. Igaz, anyaghiány volt az építkezésen, mert itt sem volt szállítóeszköz. De mi lehet most a hiba? Helyes lenne, ha a BÉV borsodi rayon- jának munkaügyi csoportja utánanézne a munkások panaszának. Itt is át kell adni a lakásokat, amelyek egyébként jó minőségben készülnek. RUDOLFTELEP Mindenütt, amerre az új lakótelep épül, gondos és tervszerű munka folyik. Épülnek a házak, az u^ak, a vízvezeték és csatornahálózat, de mind összehangolva, úgy ahogyan annak lennie kell. — Pedig itt is voltak hibák, — mondja Magyart Nándor építész- mérnök, a szénbányászati tröszt osztályvezetője. — Jó kezekben van az építkezés és ez a 136 lakáson látszik meg legjobban. Dovrtel Gusztáv, az építkezés fiatal vezetője hozzáfűzi: — Kihasználtuk a jóidőt, megkezdtük mindet, reméljük át t3 adjuk. | KURITYÁN Ezen a bányatelepen úgynevezett foghíjjakat építenek be a Hajdu- Bihar megyei Tatarozó és Építő- s vállalat dolgozói. Húsz lakást építenek az utca kétoldalán. Meglepően szép munkát végeznek. Az épületek már a tetőszerkezetre várnak. — Készen leszünk, még tálén előbb is, — mondja szűkszavúan az építésvezető. Különösen meglepő a válasz akkor, amikor megtudjuk, hogy másfél hónappal ezelőtt kezdték meg a házak építését. SAJÓKAZA A megyei bányászlakásépítések közül itt fogad a legszomorúbb látvány bennünket. — Még mindig libalegelő, — jellemezte az egyik mérnök az építkezés színhelyét. A 20 lakás közül mindössze néhány alap építése kezdődött meg. Itt-ott téglarakások, — lemeszelve. Mintha műemlék halmazok lennének. — Nincs kőműves, — mondj» Papp István építésvezető. — Mit tesz a vállalat? — kérdezzük. — Három hónapja semmit, — válaszolja a beruházó mérnöke. Szomorú látvány. Nagyszerű terep, vízvezeték, közeli út, de az építkezés áll. Ami kis fal van, azt is az ácsok rakták. A Budapesti Könnyűipari Szerelő Vállalat semmi felelősséget nem érez a bányászlakások építéséérífl EDELÉNY — Épül az új Edelény, — mondják azok,, akik gyakran látják az ottani hatalmas méretű lakásépítkezést. A jelző találó. Egyszerre épül itt 390 lakás. Valóságos új város. És itt. is tervszerűség jellemzi a 21. számú Állami Építőipari Vállalat munkáját. Az új házsorok között gépek és emberek. Az itteni vezetők ügyesek voltak. Még a nyári hónapokban hozzákezdtek minden ház építéséhez. Nem tartalékolták a munkát. — Március 15-én még csak fűszál lakat lehetett látni, azóta készült minden — újságolja Bendzsák Sándor főépítésvezető. — A lakásokkal együtt készítettük a vízvezetéket is* A biztos átadást ő is megerősíti. * Őszinte helyzetjelentést adtunk a bányászlakások építéséről. Egyesek rosszul dolgoznak, mások jól. A hátralévő két és fél hónap alatt még sokmindent megoldanak az építőmunkások. Akkor dől el majd igazán, hogy ki mit tett a kormány határozatának végrehajtásáért. SZARVAS MIKLÓS
