Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-15 / 216. szám

Vasárnap. 1957 szeptember 15

ÉS ZAKMAGYARORSZ ÄG

7

n)iÁLQ,^arí. teíJraJmk

A KAPUS SZÉPÉRZÉKÉ

A kohászat igazgatósága hozott egy helyes hatá- rozatot, amely szerint a különhöző hulladéklemezeket, csöveket és egyéb, a kislakás építkezéseknél felhasználható kallódó anyagokat a munkások olcsón megvásárolhatják. Igen ám! — de ahogy az inár Unni szokott, mindjárt kerültek olyanok is, akik 36 filléres egységáron az egész üzemet nagyolvasztósiól, unartinostól hazavitték volna.

Minden kedden és pénteken reggel hat órakor valóságos zsibvásár van a Nyitrai szaki rezidenciája előtt. Nem egyszer kétszázon felül van a vásárlók száma, és — érthetően —r mindannyian sietnek. Sokan azt mondják, a mérlegelő Kóc$ Árpád pályát tévesztett, mert nem vasasnak, hanem kikiáltónak kellett volna mennie. No de most végre magára talált, s csodálatosképpen egyszerre nagyszerűen megérti magát mind a kétszáz vitatkozó partnerével.

Az új lehetőség azonnal mozgásba hozta az „ügyes emberek” fantáziáját.- A minap az egyik ütött-kopott öreg csővel a vállán ballagott a műszak után kifelé. Büszkén mutatta Novák kapusnak, hogy rendben vannak a papírjai s már tovább is lépett, amikor a portás utánaszólt:

— Ugyan szakikám, hát ennek a csőnek mindkét vége be van horpadva?

— Bizony, elég ütött-kopott — mondta farizeus képpel az új csőtulajdonos.

— Nem szabad megsérteni az emberek szépérzékét. Jöjjön, beugrunk ide a műhelybe s egy perc alatt megagyusztáljuk — így a kapus.

Az ember erre elvörösödött s hangoskodva tiltakozott:

— Hagyja csak, hagyja. Akinek nem tetszik, az majd az ábrázatomat nézi. Én már csak elég esztétikus látvány vagyok.

A portás azonban -megmakacsolta magát a szépérzék mellett és elkísérte a komát a műhelybe.

Amikor levágták a behorpadt darabot, valami megcsillant a csőben s a mozdításra két másik egymás- batolt vadonatúj sárgarézcső csúszott elő a sötétségből.

— Látja szakikám! — veregette meg Novák kapus a verejtékező ember vállát —, az én szépérzékemre mindig lehet számítani.

Így jutott be —- ahogy mondják — a csöszajrés maga is a csőbe.

(solymár)

Minőségi ellenőrzés

... a káposztáskertben.

(Fotó: Farkas)

Hogyan választották annakidején a munkástanácsokat?

Részlet a Fehér Könyv IV. kötetéből

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tájékoztatási hivatalának kiadásában megjelent az „Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben” című Fehér Könyv

IV. kötete. Az alábbiakban a „Munkástanácsok Magyarországon az 1956 őszi ellenforradalom alatt” című fejezetből közlünk egy részletet.

*

„...Ezekben a napokban a dolgozóknak már csak egy kis töredéke járt be az üzembe. Normális munka nem folyt, a fővárosban utcai harcok dúltak, a közlekedés elakadt, mindez nagyon is érthetővé tette, ^ hogy a munkások túlnyomó többsége nem járt be a gyárakba. Ilyen körülmények között nem volt lehetőség a munkástanácsok demokratikus megválasztására. De volt mód erőszakra. Az Orion Gyárban az *,újjáválasz- tás” úgy történt, hogy egy A. D. nevű volt nyilas fegyveres, társai segítségével, a gyárat védő munkásőrséget lefegyverezte és a választott munkástanácsot elkergette. Az Óbudai Hajógyárban egy Corvin közi fegyveres" felkelő és társai „biztosít, tották” a demokrácia tisztaságát az »,új jáválasztásnál”. Az Egyesült Izzó munkástanácsának „ú j jáválasztását” fiz „újpesti forradalmi bizottság” fegyveres küldöttei végezték el, körülbelül 20 fő jelenlétében. A Chi- ttoin munkástanácsának elnöke maga mondotta el a munkástanács ülésén, hogy „nem a nép választott

meg, hanem az állott az élre, aki kéznél volt”.

A munkástanácsok az „újjáválasztasz után sok helyen az ellenforradalom szerveivé váltak, és aktivizálták az üzemekbe került deklasz- szált és gyülevész elemeket, a volt nyilasokat, fasisztákat, katonatiszteket, tőkéseket, földbirtokosokat stb. Csak néhány példát arra, hogy kik voltak ezekben az időkben a hangadók az üzemekben, és kik voltak; a munkástanácsok „újjáválasztásának” fő szervezői. A Kőbányai Könnyűfémben a fő szervezők Ignéczi Sándor és Vadhy Jenő voltak. Az előbbi három és fél évig volt internálva, és ötven hold föld tulajdonosa volt, az utóbbi pedig 60 hold földdel rendelkezett régebben. A Malomgépgyárban fő szervező és később munkástanács-elnök Gömöri Károly volt pénzügyi főtanácsos lett. A Mélyfúróberendezések Gyárában Fogarassy Attila, volt horthysta ezredes fia, Duka Ferenc, volt horthysta szolga- tfíró fia; az Orion Gyárban dr. Magyar Leventéné, egy volt bányabáró .és horthysta katonatiszt felesége;^ a 14. számú AKÖV-riél Kazi Dégi Gyula volt földbirtokos; a Duna Konzervgyárban Návay Géza, volt főszolgabíró fia, Papp Dezső horthysta katonatiszt; az írószer gyárban Vörös László volt tőkés gyárigazgató, Ru- zics Károly ügyvéd, földbirtokos fia; a Villamosgép- és Kábelgyárban báró Orbán Bódog volt a fő hangadó.

Jóid légkörével még nem jutottak érintkezésbe.

A távoli csillagvilágokból reánk hulló kozmikus zápor így az atomfizikus kezében mindennapi szerszám és hasznos energiaforrás lett. .

Itt nemcsak arról van szó, hogy a csillagokban lezajló atomisztikus folyamatok elméleti tanulmányozáséinak eredményét használjuk fel a földi atomkísérleték megvalósításánál, hanem magát a makrokozmoszt hajtjuk igánkba, magát a távoli csillagot dolgoztatjuk, hogy segítségükkel behatoljunk az atommag mikrokozmoszába, hogy fellebbentsük titkait és felszabadítsuk szunnyadó energiáit. Elvileg semmi különbség sincs aközött,, ahogy a fizikus a kozmikus sugarak vagy vízesés energiáját kiaknázza és uralma alá kényszeríti. Igaz, hogy ez az energiaforrás még nem olyan engedelmes, mint a vízesések energiája. Az is igaz továbbá, hogy a kozmikus zápor olyan vízeséshez hasonló, amely tízezer méternyi, Himalája magasságból ömlik alá, de viszont az is igaz, hogy csak milliomod grammnyi és aránylag ^gen ritkán hulló cseppekiben.

Földünk felületének minden négyzetméterére, a kozmikus sugarak hem hoznak egy teljes esztendő leforgása alatt egy kis kalóriánál többet. Ez körülbelül 10 ezerszer kevesebb, mint az 1 gramm benzin elégetése által nyert energia és körülbelül .10 milliárdszor gyengébb, mint a Nap éltél egyazon időtartam alatt — a külső földlégkömek ugyanarra a íe- lületdarabjára sugárzott energia; Mégis a kozmikus részecskék által földünkre szállított energia a csillagoktól fény és hő formájában kapott összenergiájának majdnem a fele.

A kozmikus sugárzás soha nem válhat iparunk számára gyakorlatilag hasznosítható energiaforrássá. Ebből a szempontból a kozmikus zuha- tag nem versenyezhet a leggyengébb földi vízeséssel sem. De vajon összehasonlítható volna-e az a haszon, amelyet az emberiség a még oly bőséges (de természetesen a földi életet még nem veszélyeztető) kozmikus sugárzás közvetlen ipari hasznosítása me&eme azzal a-ieibeasfláihete*Száz tonnás magnezit-prések román megrendelésre

A DIMÁVAG Gépgyár gyakori szállítója nemcsak a hazai, hanem a baráti országok kohóiparának is. Az üzem legújabb kohóipari gépét román megrendelésre szerkesztették. A kohók és a martinkemencék

újjáépítéséhez és javításához szűk* séges magnezit-tégla gyártására -- három, egyenkint ezertonnás prést készítetlek, amelyeket szállítás végett már át is adtak a külkereskedelmi vállalatnak.Nyolcvanegy ezüstkalászos tanfolyamra jelentették be igényüket a borsodmegyei községek

Borsod megyében a termelési kedv növekedésével párhuzamosan megnőtt az igény a szakoktatás iránt is. A megye falvai összesen SÍ ezüstkalászos tanfolyamra jelentették be igényüket. A szükséges anyagi fedezet 36 tanfolyamra van csak biztosítva, mivel tavaly mindössze huszonötöt tartottak. Az elmúlt évben azonban nem merítették ki az erre a célra szánt össze* get, s a megmaradt pénz felhasznál lásával a tervezettnél több tanfolyamat indíthatnak. Megvizsgáltak már, hogy a megfelelő szakvezetők és az egyéb feltételek hol vannak biztosítva és körülbelül hatvan ezüstkalászos tanfolyam munlzájá* hoz adnak állami támogatást Bor* sódban.

Előad ásókat, vitákat rendeznek a fiatalok neveléséről Borsodban

állandó bizottság különösen nagy gondot fordít majd a faluról városba került fiatalok nevelésére;

A Borsod megyei tanács művelődési állandó bizottságának legutóbbi ülésén sok szó esett arról, hogyan tudnának hathatós segítsé-# get nyújtani a szülőknek és a pe- } dagógusoknak a fiatalok nevelése} Borsodi Gyula:

terén. Az értekezleten elhatároz-}" ' ............

t

ák, hogy ezt a munkát az őszi és* Kís barackfdnkll07 téli hónapokban végzik el. A párt-* "

bizottságok és KISZ-szervezetek} Me9hoztad gyönyörű termésedet segítségével a járási és községi mű-|^s öarack/a, kit virág idején velodesi otthonokban eloadasokat{_ egym örüm mo5t u ^ rendeznek az ifjúság helyes neve-}

léséről. A vitákra — amelyeket ki- i Édes a gyümölcs görnyedt ágadon, váló szakemberek vezetnek — meg-$ lombkoszorúdban megannyi rubint.

hívják a szülői munkaközösség:Pir°s. aik“?al rámneceí ma mJnß-4 . , . , ... i- i. a fs te WV hívogatsz: No jöjj, atadomS

tagjait es az iskolák nevelőit. Az}

állandó bizottság már elkészítettel— Óh, ez a bőség tiszta, szent öröm! az előadások tématervét is. így pél-t Boldog vagyok, mert ő is visszajön dául vitát indítanak majd: »Ki azlnézni e fát « megfogja kezem. igaz hazafi - jampec és kulturált* Gvümölcaimtot hoz az öszi szél ifjú — a szocialista ifjú jellem vo-«, ^ q szeme új tavaszt ígér

nása-« —* címmel; A művelődésit s én a barackról elfeledkezem

Borsod megye helysete as országban

a Központi Statisztikai Hivatal borsodmegyei igazgatósága 1957. évi statisztikai évkönyve alapján

egyik legjelentősebb

zetéről sok szó esik általánosságban. Sokan hangsúlyozzák nap mint nap megyénk helyzetének fontosságát, jelentőségét. Ezek a megállapítások azonban legtöbbször nem tartalmaznak konkrét adatokat.

A Központi Statisztikai Hivatal borsodmegyei igazgatósága által összeállított, rövidesen megjelenő, 1957. évi statisztika* évkönyv fontos adatokkal ismerteti Borsod megyének a népgazdaságban elíöglalt helyzetét, rámutat gazdasági jelentőségére, de ezenkívül számos hiányosságra is, amely a megye lakosságának szociális, kulturális ellátottságában mutatkozik;

Borsod, megye területét tekintve az ország legnagyobb megyéje. Területe 7242 négyzetkilométer, az egész ország területének 7.8 százaléka. A megye lakosságának száma 710 ezer fő, ami azt jelenti, hogy az ország lakosságának 7.2 százaléka él Borsod megye területén.” Népsűrűség az 1 négyzetkilométerre jutó lakosok száma megyénkben 98.7 fő, az országos 106 fővel szemben. Megyénk legsűrűbben lakott területe, a megye székhelye, Miskolc város, amelynek népsűrűsége 482.2.

Kormányzatunk évről-évre jelentős összegeket fordít megyénkben az egyes népgazdasági ágak fejlesztésére. 1956-ban 1,332 ezer forint értékű beruházás történt Borsod me-, [gyében, ez az egész ország beruházásainak több mint IQ, százaléka. Az

len szolgálattal, amellyel a kozmikus ' részecskék a tudomány gyarapodása-^ hoz, a természetről alkotott képünk ) óriási mértékű kiszélesítéséhez hoz-| zájárulnak? Alig hiszem; (

De hát a kopernikuszi cselekedet,) vagy a darwini fejlődés elmélete által) az emberi tudás fejlődésére gyako-i rótt közvetlen befolyás is ö&szehason-1 líthatatlanul »hasznosabbnak« bizo-i nyúlt az emberiség számára, mint ai belőlük származó úgynevezett gya-< korlati haston. Nem is beszélve arról, i hogy a meggyarapodott tudományból i közvetve — az ipari gyakorlat is i gyakran óriási hasznokat húzható így volt ez a kozmikus sugárzással i foglalkozó tudománnyal is: utólag1 visszatekintve a történtekre, világo-1 san áU előttünk, hogy a kozmikus1 részecskék által véghezvitt romboiá-1 sok tanulmányozása volt az egyik1 igen fontos mellékút, amely a fizika-1 sokat az atomenergia felszabadításának széles főútjára rávezette. Nincs kizárva, hogy itt találják majd meg a hidrogénbombában lezajló atommag-reakciók békés felhasználásának módját is. De amikor megindultak ezen a keskeny ösvényen, amikor járni kezdtek rajta, senki sem tudta, hova vezet. (

Bármilyen kicsiny is a kozmikus sugárzás által a földre szállított ener-, gia összmeninyisége, az egyes részecskék által hordozott energiája1 óriási és ez lehetővé teszi, hogy a1 világűrből érkező sugárzás egy gi-1 gamtikus méretű kísérleti atomla'oo-1 ratórium szerepét játssza. És — hoz-' zátehetjük — sokkal olcsóbban és' sokkal kisebb veszélyek mellett, mint a közönséges földi laboratóriumok. Ebben a kozmikus laboratóriumban sikerült a fizikusoknak számos döntő fontosságú és gyakran ( egészen hihetetlennek ható elméleti ( eredményt tapasztalati úton igazol- < niok. De a kozmikus atomlaborató- < rium olyan váratlan jelenségeknek1 is nyomára vezetett, amelyek viszont ( az atom és általában az anyag szerkezetéről szóló elméletet kényszerítették teljesen új utakra.

TÓTH IMRE

iparban történt beruházásúk értéke az ország összes ipari beruházásainak

18.5 százalékát képezi. Egy lakosra megyénkben 1956-ban 1,876 forint értékű beruházás jutott, országosan 1.106 forint.Az ipari beruházások arányának nagyságából már következtetni lehet megyénk ipari fontosságára. Mit mutatnak a számok? 1956-ban Borsod megye szénbányái 4.052 ezer tonna szenet adtak az országnak, az ország összes széntermelésének közel 20 százalékát. A villamosenergia termelésből 18 százalék borsodi eredetű. Legjelentősebb azonban a kohászat termelése. Acélnyersvasból 1956. évben az ország acélnyersvas termelésének 76.1 százalékát, acélból 69.9 százalékát Borsod megye kohászai adták.

A mezőgazdasági termelés országos szempontból bár nem ilyen jelentős, de a megye területén lévő lakosság szükségletéinek kielégítésénél számottevő. Kenyérgabonából az ország termelésének 5.8 százalékát termelik megyénkben. Az ország vetésállományának 8.4 százaléka Borsodban van.

Jelentősek a táj jelleghez kapcsolódó termelési eredmények is. Az ország erdőterületének mintegy egy- nyolcad része Borsod megyében .terül él, ezekből évente mintegy 260— 270 ezer köbméter fatömég kerül kitermelésre.

A megye szőlőterülete, bár az ország szőlőterületének csak 4.4 százalékát képviseli, kiváló vulkánikus talajszenkezetérel, a minőségi bor és.

szőlőtermelés forrása.

A megye kiskereskedelmi eladási forgalma 1956-ban 3,546 millió forint volt, az országos kiskereskedelmi forgalom 6.9 százaléka. Egy lakosra jutó kiskereskedelmi vásárlási 1956-ban 4.712 forint, Budapest nélkül országosan 4.218 forint.

A gazdasági eredmények mellett azonban egyes egészségügyi és kulturális mutatók összehasonlítása nem kielégítő. Az ország összes orvosainak 4.3 százaléka működik megyénkben, amelynek következtében egy orvosra megyénkben 66.3 százalékkal több lakos jut, mint országosan.- Tízezer lakosra megyénkben 43.7 kórházi ágy jut, országosan 67.9.

A lakáshelyzet rosszabb az országosnál. Száz lakásra megyénkben 391 fő jut, országosan 357. Annak ellenére, hogy megyénk az ország villamosenergia termelésének közel egyötödét adja, a megye községeinek

48.5 százaléka nincs villannyal1 ellátva. Országosan a községek villamosítása'73.5 százalékos.

E néhány szám sokat mond, olyat is, amire büszkék lehetünk, de olyat is, amiről beszélni kell, mert kijavításra vár; A dolgozók, akik megyénkben a szocializmus építéséhez ilyen mértékben járulnak hozzá* megérdemlik, hogy az egészségügyi és szociális ellátottságuk is legalább olyan mértékű legyen, mint amilyet már országosan más területeken-ei* értek,

Ez az összetétel kísértetiesen hasonlít a vidéki „forradalmi bizottságok” összetételére. Az ENSZ ötös bizottságának jelentése szerint ezeknek a munkástanácsoknak fő célja „az volt, hogy a munkások számára biztosítsák a vállalatok vezetésében való tényleges részvételt”. A valóságban az ellenforradalmi összetételű munkástanácsok a rendszerhez hű, becsületes dolgozókat politikailag elszigetelték, terrorizálták, fegyvereiket elszedték, és nagy részüket az üzemekből kiutasították.

Az újsütetű munkástanácsok egyik fontos feladata abban állott, hogy az üzemben elhárítsák az akadályokat az ellenforradalom terjeszkedése elől. Ezért mindenekelőtt szétzavarták a régi, becsületes munkásokból álló gyári őrségeket. A Villamosgép- és Kábelgyár munkástanácsa, miután új őrségparancsnokot nevezett ki, kijelentette, hogy „feladatuk az őrség megszervezése, a régi őrség leváltása és a fegyverek átvétele”. Az új őrségekbe természetesen az ellen- forradalom 'számára legmegbízhatóbb egyének kerültek. Nagy szerepet játszottak a gyárak fegyveres szerveiben a volt' rabok, akiket az ellenforradálmárok szabadítottak ki a börtönökből. Igen sok helyen előfordult, hogy nem a gyárhoz tartozó emberekből állították össze az őrséget. A Klement Gottwald Villamos- sági Gyár munkástanácsa például már jóval november 4-e után kénytelen volt közölni, hogy „a munkástanács elnökségének tudomására jutott, hogy a fegyveres őrségnek még ma is vannak olyan tagjai, okik nem a gyár alkalmazottjai és 20. életévü- i két még nem töltötték be”. A XV. i kerületi nemzeti bizottság a kerületben levő üzemekhez maga küldött iki fegyveres egységeket, akiknek i nagy része börtöntöltelékekből ál- i lőtt. •