Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-14 / 215. szám

Szombat, 1957, szeptember 14. eSZAKMAOT * RORSZAG 5 ♦ Látogatás a királdi bányaüzemnél j SZEGEDI LÁSZLÓ: Kubikosok 1/ iráld. Ugyanolyan bányász- település mint a többi. Mégis mindenki többet tud róla, mint akármelyik más bányatelepről, — a sajtóban., a rádióban is gyakrab­ban emlegetik. Nem ok nélkül. A királdi bányászok az elmúlt 12 év alatt annyi dicsőséget szereztek pártunknak, országunknak, hogy megérdemlik az elismerést. Csak egy-két példát említsünk. Az 1945- ös választáson' valamennyi királdi az MKP-rc szavazott, s azóta mint vörös Királdot emlegetik. A vörös királdiak a munka frontján is jól vizsgáztak. A fegyverek még Királd határában dörögtek, de már a ba- nyászkezek csákányt ragadtak, s szenet termeltek. Az elmúlt 12 év alatt a győzelmes széncsaták egy­mást követték, s nem egyszer érde­melték ki a királdi bányászok a legnagyobb kitüntetést: az élüzem címet. A vörös Királd az ellenforrada­lom alatt is vörös maradt. A leg­nehezebb napokban is becsülettel 'helytálltak, nem hallgattak a sztrájkra uszítókra, az ellenforra- daimárokra, s a becsületes bányá­szok a legnehezebb napokban is azt mondták, — dolgoznak. Kriston Sáncfor elvtárs életét adta a mun­káért, az ellenforradalmárok gyil­kos golyójának áldozata lett. k- s a királdiak ma is helytáll- nak. Ezévben még minden hónapban 100 százalék felett ter­melték. Áprilisban 103.4 százalékra teljesítette a bányaüzem a tervét, 72 vagon szenet termelt terven felül. Szeptemberi eddig esedékes tervük teljesítésében 100.9 száza­léknál tartanak. A bányásznapi versenyt is szép eredménnyel fejez­ték be. A bányásznap méltó meg­ünneplésére a csapatoknak mintegy 70 százaléka versenyezett egymás­sal. A mocsolvási akna a bányász­nap tiszteletére rendszeresen 115 százalékra teljesítette a tervét. Do­bovi czki József 9 fos csapata az idei bányásznap méltó megünneplésére 107 folyóméter vágatot hajtott ki egy hónapban, ami komoly ered­mény. Balogh B. József frontbri­gád ja 115 százalékos napi tervtel­jesítéssel ünnepelte az idei bányász­napot. A királdi bányaüzemben dere- kásán kivették részüket a munkából a KISZ-brigádok is. Far­kas Aladár. Csattos Lajos, Bines Sándor elővájó KISZ-brigádjai rendszeres vízbetöréssel küzködve. 150 százalékos tervtelj esi léssel di­csekedhetnek. S a királdi bányaüzem dolgozói a bányásznapi verseny után is be­csülettel helytállnak a munka front­ján. Napi tervüket azóta is 10Ű szá­zalék fölött teljesítik, s a műszaki vezetők már jóelőre gondolkoznak az éves terv sikeres teljesítéséről. Ennek érdekében a fővonalon, egy 140 méteres szakaszt kifalaznak, hogy mire a hármas ereszkében megindul az új frontfejtés, a szállí­tást mozdonyszállítással tudják le­bonyolítani. A déli fővonalban egy 60 méteres szakaszt szintén kifalaz­nak, hogyha az egyes telepi front­fejtés beindul, le tudják bonyolí­tani a szállítást. A tervek teljesítése mellett nagy gondot fordítanak a királdi bánya­üzemben az önköltség csökkentésére is. Míg a múltév harmadik negyed­évében 241 forint volt egy tonna szénre eső költség, az ellenforrada­lom ideje alatt 415 forintra emel­kedett. A fizikai és a műszaki dol­gozók eredményes munkájának kö­szönhető, hogy a 415 forintos ön­költséget már 403 forintra sikerült lecsökkenteni. Ezzel természetesen még nincsenek megelégedve a ki­ráldiak. s minden igyekezetükkel azon vannak, hogy tovább csök­kentsék a szén önköltségét. Az éves terv sikeres befejezé­séhez niég jobban meg kell szilár­dítani a munkafegyelmet. Míg 1950 harmadik negyedévében 152 igazo­latlan mulasztó volt, addig ezév második negyedévében 224 dolgozó hiányzott igazolatlanul. Az elmúlt hónapban ugyan ez a szám már lé­nyegesen iobb kéret mulat, de még mindig sok az igazolatlan hiányzó. A királdi bányászok az ellen- forradalom óta bebizonyítot­ták, hogy méltók, régi hírnevükhöz. Van még azonban egy sor tennivaló munkájuk megjavítása érdekében, de bízunk benne, hogy a meglévő hiányosságokat hamarosan felszá­molják, s maradéktalanul eleget tesznek az éves terv előírásainak. FODOR LÁSZLÓ Esőben, sárban ásták a földet- Arra mentem és megálltam ott. Hosszúszál deszkákon végig Tolták a mégrakott furikot. Ott álltam és elgondolkodtam: Milyen csodásán nő az élet. *Mélyre ásnak a kubikosok X Barázdát húznak, mint az évek. ♦ ♦ % Elgondolkodtam: mit kutatnak X Aranyat, vizet, szenet, vasat? $ Az őszi eső hullt a tájra Z Én ott álltam az eresz alatt. Mélyre ásnak, ház épül itt.., Valóraválik milliók álma ... Sok ház épül, s millió emelet Belekarcol az ég falába. Megszerettem a kubikosokat. Az egyik hozzámjött, kezet fogott. Rágyújtottunk egy cigarettára Míg a többi tolta a furikot. Egy pillanatra vigyázba álltam Üdvözölni ezt a hős szakaszt... Elindultam s az ég csatornája Míg hazaértem, lassan betapadt. Üj világot láttam felépülni Akkor ott a sáros dombokon. Köszöntőm most ezt a hős szakaszt S amíg élek. csodálni fogom. MOST JELENT MEG • i ARANYÁSÓK Barta Sándort Barta Sándor az irodalomban az első világháború alatt jelentkezett először. 1919-ben emigrált. Az emig­rációban számos novellát, verset és két regényt írt, köztük az Aranyásó­kat. Az Aranyásók az első világhá­ború előtti években játszódik, Buda­pest modern világvárossá fejlődését mutatja be. Hősei majdnem kizárólag egyet­len ház, a Ferdetorony utca 64 lakói: szabók, ügyvédek, újságírók, háztu­lajdonosok, munkások. Az olvasó bi­zonyára megszereti majd Réti Már­kot, a nyomorúságos kis szabót, aki egész életében az önálló üzletért har­col, s mikor végre megszerzi, a szí- nGS--ki-rakat mögött éppúgy volt »unkaadójának dolgozik, mint ad­(Szépirodalrri Könyvkiadó) dig, de most már a nagy üzletbér is ránehezedik szegényes háztartására. S az ár nagyon nagy: legkedvesebb gyermeke tbc-t kap. Megszereti az olvasó Fóti öntőt, aki Amerikába készül, s mikor sok év után kezében a hajójegy,, lemond róla, hogy egyet­len bajtársa életét megmentse vele. A tőzsdespekulációk, bankok har­ca minden házhelyért, a kistőkések csődbejutása, a kivándorlás, a bér­spekulációk és még sok más ese­mény, illetve társadalmi kérdés ka­varog, hullámzik a regényben, s ezen a nagy hullámverésen, mint va­lami nagy óceán járó, hányódik a Ferdetorony utca 64, védtelen lakói­val, akik mindig közelednek valaho­vá és sohasem érnek el sehová sem. Százharmincnyolc kilométer óránként Nemrégiben indult első próbaútjá- ra az „ER—1” tipusu új szovjet utas- szállító villamosmozdony. A moz­dony 10 fémvagonból álló szerel­vényt vontatott, amelyekben össze­sen 1.056 kényelmes férőhellyel áll az utasok rendelkezésére. A szerel­vényt korszerű szellőzőberendezéssel és elektromos fűtéssel látták el. Az „ER—1” villamosmozdony az indulás után néhány perccel már óránként 100 kilométeres sebesség­gel halad. A próbaút alkalmával a 89 kilométeres Moszkva—Kiin útvo­nalat — 9 állomással — 1 óra 9 perc alatt telte meg. Visszafelé, megállás nélkül, 57 perc alatt érkezett a vonat Moszkvába. Menet közben az egyes pályarészeken óránként 138 kilomé­teres sebességgel is Száguldott. KI TUDJA? Bürokrácia vagy hanyagság? Nem egetverő, nem egetrengető nagy dologról van szó, de a heluzet kívánja úgy, hogy szóvátegyük, hogy ösztönző lépésre bírjuk az illetékeseket. A felsőmérai 2. számú italbolt a falu puszta szélén fekszik; Hosszú idők óta kedvelt pihenő- és szóra­kozóhelye az országutat járóknak- kelőknek, a fogyasztóvendégeknek. Régen szalmatetős kis csárda volt ez, innen maradt vissza »butyka< elnevezése is. Az elmúlt időkben szépen rendbehozták ezt a helyisé­get, vidéki viszonyok között jól megfelel az igényeknek. Igen ám. de egy ideig kellemetlen állapot uralkodott itt. Ugyanis az országúti árok magasabban feküdt, mint az italbolt és az előtte lévő térség. Ennek következtében esős idő ese­tén, főleg záporok alltalmával, a víz kiöntött az árokból, s elöntötte az italbolt előtti térséget, piszkot, szennyet hordott oda, sőt volt rá eset, hogy a víz behatolt a vendég­látó helyiségébe is. Ez a helyzet kellemetlenségeket okozott a ven­dégeknek, de nem jó fényt vetett a vendéglátóiparra sem. Az italbolt vezetője, Varkoly Jó­zsef lelkiismeretes ember. Hogy rövid úton megszüntesse az időn-* ként visszatérő, a vendégeknek kel­lemetlenséget okozó bajt, intézke­dett. Munkaerőt fogadott, s annak munkadíját — 100 forintot — saját pénzéből kifizette. Eddig a dolog rendben is van. Varkoly a számlát annak rendje- módja szerint beküldte az illetékes földműves szövetkeze ti irodába, hogy pénzét visszalxipja. A földmü- vesszövetkezet azt a választ adta, hogy a számla, anyagi rendezése az Útfenntartó Vállalatra tartozik, tekintve, hogy a kérdéses árok az országúihoz tartózik, s annak rend- bentartása az ő kötelességük. En­nélfogva a földművesszövetkezet a számlát eljuttatta az Útfenntartó Vállalatnak. Az egész eset még márciusban történt. Nem tudni mié lyen oknál fogva, de egy tény: az­óta sem válasz, sem a pénz nem érkezett meg a földművesszövetke­zethez. — Hát száz forint ide vagy oda, — nem olyan túlságosan nagy ősz- szeg. De Varkoly József jogosan mondja, hogy inkább ide, mint oda. Kamatot nem kér, de pénzét már végérvényesen szerelné kézhez kapni. Ehhez pedig véleményünk szerint az szükséges, hogy az illeté­kesek tegyenek aktiv intézkedéssel pontot e kicsi, de jogos ügy végére. PÁL LAJOS Ml ÚJSÁG AZ ABAUJSZÁNTÓI JÁRÁSBAN Teremtsenek rendet a bolyoki bányászlakások elosztásában! HOGY HOGYAN lehet — egy he­lyes intézkedésre hivatkozva — a rendelkezés céljával és szellemével teljesen ellentétes, súlyos hibákat- e>követni, erre igen jó példa az ózdi Béketelep — a bolyoki befejezett, il­letve befejezésre váró 189 lakás kér­dése is. Kormányunk, hogy a többéves mu­lasztást pótolja, s hogy meghálálja bányászaink nagyszerű segítségét, amelyet az ellenforradalom által szétzilált népgazdaságunk rendbeho­zásában nyújtott, — többezer lakást ígért és ad bányászainknak, még eb­ben az esztendőben. Jócskán jut eb­ből a borsodi és az ózdi bányák dol­gozóinak is. Megszüntetni a vándorlást, új bá­nyászainkat letelepíteni, odaszoktat­ni munkahelyeikhez, kialakítani bá­nyaüzemeink törzsgárdáját — ez volt még a tößbi között a cél. Nagyon komoly ígéret volt ez kor­mányunk részéről. Megtartani csak úgy lehetséges, ha a már megterve­zett, illetve építkezés alatt álló laká­sok egy részét is átadják bányászla­kások céljaira. így az Ózdon épülő 189 bolyoki lakást is. A baj olt kezdődött, hogy a kör­nyéki bányák dolgozói nem szíve­sen fogadták ezeket a lakásokat. A bányászok idegenkednek a bérház­tól és ezek a házak messzire is esnek munkahelyüktől. így történik aztán, hogy a drága pénzen felépített, na­a Bányászati Épilű Vállalat Miskolc, Szcntpótcri kapu — kórház építkezés lelvesz kőműves, ács, üveges, víz- és csatorna, villanyszerelő szakmunkásokat és senédmunkásokal Jelentkezni lehet az építke­zés építésvezetőségén. Tiszta szállást. 7 forintért napi há­romszori étkezést cs két- betenkinti hazautazást bizto­sítunk. ÉPÍTÉSVEZETŐSÉG. gyón szép egy-két szobás összkom­fortos lakásokat négy-ötször is ki­utalják, amíg végül gazdára talál. Mondhatná erre valaki: hol van itt a baj? Ha nem az egyik, hát lakik ben­ne egy másik bányász és magára ves­sen az, aki maradisagból megfosztja magát és családját a szép, napfényes, egészséges otthontól. Ezzel meg is elégedhetnénk, csak­hogy van egy kis hiba, az, hogy t. i. az a bizonyos negyedik, vagy ötödik, aki végre elfogadja a lakást, nem mindig a legjobban rászorulók közé tartozik és néhány esetben egészen illetéktelen erre. SEHOGYSEM sikerült ugyan név­sort szereznem azokról, akik beköl­töztek a lakásokba és azokról a sze­rencsésekről, akiket lakóknak je­löltek ki a rövidesen átadásra, kerü­lő házakba. De tudom azt, hogy pél­dául néhány nappal ezelőtt cserélte fel nagyméretű, szép egyszobás la­kását kétszobás összkomfortosra Varga Jenő, a farkaslyuki bánya­üzem dolgozója. Vargáék fiatalok, egy gyermekük van. Varga Jenő főkönyvelőt az el­lenforradalom idején tanúsított ma­gatartása miatt ezév februárjában fegyelmi határozattal küldték el a somsályi bányából és jelenleg mint csillés dolgozik Farkaslyukon. Sem­mi nem indokolja tehát, hogy álla­munk őt ilyen „jutalomban” része­sítse. Nem ez a véleménye Vargánénak, aki a beköltözés napján több ember előtt kijelentette: a városi tanácsnál ígéretet kapott, hogy a legelső át­adandó lakóházból megkapja az egyik földszinti lakást, mert, — és most szó szerint idézek: „begyullad­tak a tanácsnál, hogy a nekünk szánt földszinti lakást másnak adták és mi, a „bányászok" csak egy harma­dik. emeletit kaptunk.” A városi tanácsnál tudtam meg azt is, hogy ugyancsak bányászlakást kapott a Mezőkor egyik felvásárlója (volt kereskedő) is, aki adott he­lyette egy régi szoba-konyhát a bá­nyavállalat részére. Én nem isme­rem a Mezőkernek e dolgozóját, fel­tételezem. hogy társadalmunk becsü­letes és hasznos tagja. De úgy gon­dolom. államunk a bányászoknak építette ezeket a lakásokat óriási áldozatok árán —, sok más fontos feladatot háttérbe szorítva és sen­kinek nincs joga ezeket elkótyave­tyélni. LŐCSEI ELVTÁRS. az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt igazgatója maga így mondja: á lakásokat az kapja, aki elfogadja. (?) Lő­csei elvtárs és az ózdi városi tanács vezetői többször jelentették felsőbb szerveiknek, hogy a bányászok vona­kodnak ilyen messzire költözni, s így ezeket a lakásokat nem tudják megfelelő módon hasznosítani. Végülis ki a hibás? Helytelen azoknak a bányászoknak a véleke­dése, akiknek népi államunk egészséges otthont teremtett és Visz- szautasítják ezt, vagy éppenséggel átengedik egészen illetékteleneknek, sokszor egy régi, ócska szobákony- hás lakásért. A tröszt és a bányaüzemek veze- cőinek, a pártszervezetnek és a szak- szervezeteknek sem szabadna olyan könnyen belenyugodniok, hogy a bányásznak nem kell a bérház. Vá­logatni egyelőre nem lehet. Legfon­tosabb célunk jelenleg, hogy minél több bányászt egészséges lakásba he­lyezzünk. — Kis lakások éoítésével ezt pedig nem lehet megoldani. Vigyék el az aszonyokat ezekbe a gyönyörű lakásokba, a szép, új tűz­helyekkel ellátott világos konyhákba és biztos vagyok benne, hogy sokan nem tudnak többé megválni tőlük. Ha végülis nem akad elég bányász- lakó egy-egy felépült lakóházba, a felsőbb szervek ne ragaszkodjanak hozzá, hogy mindenképpen a tröszt ossza szét a lakásokat. Adják oda a felesleges lakásokat Ózd részére és az esetleges Ózdnak járó beruházá­sokból építsenek újabb bányászlaká­sokat. ha mód van rá. közelebb a bá­nyákhoz. MEG KELL KERESNI a meg­oldást, mert sehogy sincs az rendjén, hogy bányászlakásokat osztogassunk arra illetékteleneknek, mint ezt a fenti példák is mutatják. Különös­képpen ne tegyük ezt Ózdon, ahol a tanács sokszor nem tud rendes la­kást biztosítani többgyermekes mun- ká«családoknak. Nincsen olyan rendelkezése szocia­lista államunknak, 'amivel ezt isa- zoini lehet. MAGYAR KLÁRA A kedvező időjárást kihasználva gyors ütemben folyik az abaujszántói járásban is az őszi mezőgazdasági munka. A járási tanács mezőgazda­sági ^Osztályától kapott telei on-jelen­tés alapján zömében ősziárpa, rozs és az őszi takarmánykeverékek, veté­sét végzik. Abaujalpár községben a Szabadság Termelőszövetkezet a mai napig 10 hold ősziárpát, a vilmányi Új Élet Tsz 10 hold szöszos-bükkönyt és rozsot, a tornyosnémeti Új Baráz­da Termelőcsoportban pedig 5 hold őszi takarmánykeveréket vetettek. Többhelyütt a szarvasmarha-állo­mány számának gyarapodásával egy­idejűleg az egyénileg dolgozó parasz­tok is vetnek őszi takarmánykeveré­ket. Az őszi mélyszántás még kezdeti- stádiumban van, de a gépállomások már erősen készülődnek a nagy mun­kára. A jelek szerint, s főleg ha az időjárás is kedvező lesz. már a jövő hét folyamán ugrásszerű előrehala­dás fog mutatkozni. A „Mozi-műsor" margójára Qzórakoztató olvasmány. ha valaki türelmesen végigböngészi a ^ miskolci „Mozi műsor" szeptemberi számát. A füzet a közeljövő­ben látható filmeket ismerteti. Például a „Kötekedő Lia" című új szovjet filmre négy teljes sort szán, a „Nyomok a hóban" című, ugyancsak új szovjet filmre pedig kettő és felei. Ugyanakkor a „Csodacsatár” című filmszatíra ismertetését három teljes oldalra „sűríti". Igaz, ebben a három oldalban már benne van a füzet ismeretlen szerzőjének két egyéni élmé­nye is (9. oldal), amiknek az ismertetett filmhez semmi közük és a pros­pektusban is kevés a keresnivalójuk. Ugyancsak a 9. oldalon rövid hírben közli, hogy befejezték a „Bárányfelhők” forgatását, a végleges címe: „Bolond április". Ettől függetlenül, a 20. oldalon részletes tudósítást közöl újra a „Bárányfelhők” forgatásáról. A rövid filmhírek között három hírt is közöl a „Játék a szerelemről” című készülő filmről. Két idézet a 23. oldalról: „Apáthy Imre új filmjének, a „Játék a szerelemmel” című víg­játéknak ... (5. sor). „Megkezdték a Gyárfás Miklós „Játék a. szerelem­mel" című. " (10. sor). — 22. oldal 1. sor: „Fehér Imre... befejezte az „Égi madár" felvételeit.. ", ugyanott a 22. sorban: „Az „Égi madár" című új magyar film forgatócsoportja Fehér Imre rendező vezetésével meg­kezdte a film forgatását.” — Beszámol a füzet a mozik látogatottságáról is. Közli, hogy — más filmekhez viszonyítva — a legkevesebben a „Va­sárnap gyilkosai" cimü filmet nézték meg. összesen 16 ezren. Elfelejti megemlíteni, hogy ezt a filmet kizárólag a budapesti szélesvásznú, sza­badtéri Tó-mozi vetítette, s így nem szolgálhat semmiféle összehasonlí­tás alapjául. — A „Vágyakozás”-ról írja: „...Különösen szép a film ze­néje, a hegedűszólók pedig néhol egészen elbűvölő". — „A nagyrozsdási eset"-rőli közölt tvrtalomszerű ismertetése pedig — a Szent Reklám érde­kében — az Ízléstelenség halárát súrolja. Ezt a mozi-műsort 9000 példányban terjesztik egy-egy kemény fo­rintért. —- Bárki készítette, fordítson több gondot a szerkesztésre! (b) Termelők! Figyelem! Árváltozást hajtunk végre 1957 október 1-én. A takarmányárpa felvásárlási ára 210 forintról 200 forintra, a sörárp~ felvásárlási ára 280 forintról 270 forintra csökken. ezért árpafeleslegeiket lehetőleg még az árváltozás előtt — október 1-ig — értékesítsék telepeinken. Megyei Termény forgalmi Váll. Miskele.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents