Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-13 / 214. szám

Péntek. 1-957. szepírjnJ/er 13. ÉS ZA KM AC-\ R ORSZÁG Ujoncvárás a Bagolyvárban RITKASÁGOK RÉGI BOLTTÁ A BAGOLYVÁR öreg épületériek jönöki szobájában Moravszki Antal elvtárs, az I. kerületi tárnics elnö­ke, úgy »gusztálgatja« az új tanács­tag-jelöltek névsorát, mint a kár­tyás a váratlanul kapott jó lapot. Közben rövid megjegyzéseket tesz, amelyből kitűnik, hogy a tanács komoly erősödését várja az újaktól. A szeptember 22-én megtartandó pótválasztásokon ugyanis 25 tagot delegálnak a választók a kerületi tanácsba. A jelölőgyűléseket min­denütt megtartották, s ezek az ese­tek többségében sokkal többet ad­tak a népfront által javasolt sze­mély formális jóváhagyásánál. Kü­lönösen meghökkentették a központi küldötteket a Somogyi Béla-utcá- ban. A jelölt itt egy köztiszteletben álló orvos volt s nagyon valószínű­nek látszott, hogy egyhangúlag el­fogadják. Ám a javaslat beterjesz­tése után felállt a gyűlés egyik részvevője és kijelentette, hogy ő nem ért egyet vele. Nem akarja ezzel megsérteni a doktor urat, mert csupán egyetlen panasza van ellene, de ez szinte helyrehozhatat­lan, éspedig az, hogy nem lakik a körzetben. Márpedig úgy helyes, ha a körzet képviselője ott él a vá­lasztói között. Mindjárt javasolta is, hogy Simon János ószerest jelöl­jélc. AZ ELSŐ PILLANATBAN bom­baként ható javaslatról kiderült, hogy okos és megfontolt. A derék kisiparos két évtizeden át, míg meg nem rokkant — a Lenin Kohá­szati Müvekben dolgozott. Tiszta- múltú ember, akit kis üzleteben mindig meg lehet találni, s aki valóban ismeri a környék lakóinak gondját-baját. Nem dísztanácstag lesz belőle, hanem társai ügyeinek szorgalmas intézője. A kerületi ta­nács vezetői — felismerve a körzet­beliek álláspontjának helyességét — örömmel vették fel a listára a vá­ratlanul felbukkant »maszekjelöl- tel«. Ha nem is ilyen kalandosan ke­rült a listára a többi jelölt, őket sem kisebb gonddal választották ki. Sokat várnak például Varga Gyulá­tól, a Gyógypedagógiai Általános Iskola igazgatójától. A rossznyelvek szerint ugyanis vannak olyan ügyek, amelyeknél szükség lesz az ő végtelen türelmére és elemző ma­gyarázataira. Azt a szólás-mondást, hogy nem jó pedagógus az, akinél a gyerek megbukik, szeretnék, ha a jövőben így is mondogatná: nem jó tanácstag az, akinek a kezében egyetlen jogos panasz elsikkad. Gyurák Lászlót, a városi ép Hő- vállalat főmérnökét némi ravasz­sággal vették fel a listára, mond­ván: sosem árt, ha az ilyen munka-] körben dolgozó ember a »családba«] kerül. Kovács József, a Lenin Kohászati Művek dolgozója azért került a jc-' löltek közé, mert mint kereskedelmi állandó bizottsági tag már eddig is. bebizonyította, hogy szívesen fog­lalkozik a közügyekkel, s így na-< gyón megérdemli, hogy most »elő-■ lépjen«. ÍGY SZEDEGETI sorra maját mindennap jövendő munkatársaitZ Moravszki elvtárs. A listát néze-t getve naponta barátkozik velük, sí főzi a terveket, hogy szeptember 22 után minél rövidebb ideig marad­janak »munkanélküli« tanácstagok. Mert az I. kerületben átfordították a közmondást ilyeténképpen: »Aki­nek a nép hivatalt ad. az munkáit is kap hozzá.« Hiszen javaslatokat tenni, s ha szükséges, asztalra csap­ni, annak van elsősorban joga, aki; lelkiismeretesen dolgozik. Most a választókon a sor, hogy] szavazataikkal eldöntsék, helyes] volt-e a jelölés és aklcor októberre; a hagyományok szerint meg lesz a: »ujoncbe vonulás« a Bagolyvárba.i megérkeznek a közügyek intézésá-Z ne7c, a bürokráciával folytatott csa-1 iáknak új katonái. t (SOLYMÁR) t KÉT KÖNYVTÁR - KÉT VILÁG PUTNOKI JÁRÁSI KÖNYVTÁR. A főutcáról nyíló helyiségekben könyvvel roskadásig tömött állvá­nyok. Az ember azt hinné, hogy a könyvek számát csak a »tömér­dek« szóval fejezhetné ki, pedig »csak-« 3600 kötet a központi könyv­tár könyvállománya. Az ízlésesen berendezett olvasó­terem asztalain virágok és napi­lapok, folyóiratok. Látszik, hogy a könyvtár dolgozók jó ízléssel áldot­tak meg. Az oivasás ünnepi élveze­téhez ünnepi külsőségekkel járul hozzá az olvasóterem berendezést;. Mégis a könyvtárvezetőt, dr. Kiss Lá&zlónét az illetékes szervek szem­rehányással illették, mondván: a középosztály szájaíze szerint ren­dezte be az olvasótermet. Hogy a járási tanács vezetősége mit éri középosztályon, azt csak ők tudnák megmagyarázni. Ha az értelmisé­gieket sőrolják ebbe az »osztály- kategóriába«, úgy hibás a számítás, mert a központi könyvtár halszáz- valahány olvasója közül mindössze 22 értelmiségi. /) ickens halhatat- lan regényének címe jut eszembe, ami­kor belépek dr. Petri- kovics László szerencsi fogorvoshoz. A rende­lő előtti kis várószobá­ban rengeteg értékes látnivaló várja a ven­dégeket. A falon üveg­gel fedett lapos szek­rények, az egyikben a környékről összegyűj­tött kő, réz- és bronz­kori leletekkel, másik­ban többszáz darabból álló, szebbnél szebb csigák gyűjteménye. Minden darab szabá­lyosan, nagy műgond­dal felerősítve, alattuk fekete alapon fehérbe­tűs magyarázó szöveg. A fal egy magasabb részén erdélyi bolcájok, régi sárospataki, holló­házai és telkibányai cserépedények. A má­sik falon kisebb pla­kett-gyűjtemény, mel­lette üveg alatt bekere­tezve jópár ritka es régi bankjegy. Egy üvegvitrinben a kör­nyékbeli népművészet néhány műremekszám­ba menő fafaragása, alattuk ritka kövek és kövületek. Dr. Petrikovics Lász­ló nemcsak a megye, hanem az ország egyik legszorgalmasabb gyűj­tője. 1912-ben, 12 éves korában rovarok gyűj­tésével kezdte el mun­káját. Azóta, 42 esz­tendő alatt talán nincs is ennek a munkának olyan ága, amivel ne foglalkozott volna. Igen nehéz lenne ezen a szűk helyen mindenre részletesebben kitérni, ezért csak a legfonto­sabbakat nézzük. J egbüszkébb le- velezőlap gyűj­teményére. Tudomá­sunk szerint a világon a. legnagyobb nyilván­tartott ilyen gyűjte­mény egy olasz tulaj­donában van, hatvan­ezer darab. Egy Lee Fletcher nevű amerikai San Franciscóban negy­venezerrel dicsekszik. — A doktor úr gyűj­teménye hány darabból áll? — Száznegyvenszer és ha minden jól megy, akkor egy éven belül elérem a, kétszázezret. 44 ezer magyar levele­zőlap az ország külön­A megye járási könyvtárai között elsőség illeti meg a putnokit és országosan is a harmadik, legfel­jebb negyedik helyen emlegetik. 27 letéti, azaz községi könyvtár tartozik hozzá. A letéti könyvtárak könyvállománya 9905 kötet. A má­sodik negyedévi könyvkölcsönzés 6303 volt — ez szép eredmény. Sajnos, négy községben fel kellett számolni a letéti könyvtárt. A já­rás legnagyobb községében, Sajó­kazán a tanács »örömmel vette tu­domásul, hogy megszabadult ettől a súlyos tehertételtől«. A Minisz­tertanács rendeiete értelmében a községi tanácsoknak helyiséget ken biztosítani a letéti könyvtáraknak, továbbá a fűtésről, világításról es a könyvtárosról is nekik kell gon­doskodni. Sajnos, egynémely köz­ségi tanács félvállról kezeli a könyvtárügyet. * AZ ÓZDI KOHÁSZATI ÜZE­MEK könyvtárának könyvállomá­nya jóval meghaladja a putnoki járási könyvtár könyvállományát. 45.842 kötetet tartanak számon és az olvasótábor is lényegesen na­gyobb — 1766 állandó olvasójuk van. A múlt évben 67.263 kötet könyvet kölcsönöztek ki. Az ezévi könyvkölcsönzés előreláthatólag meg fogja haladni a tavalyit — augusztus 31-ig 48.330-at kölcsö­nöztek ki. A nagyobb könyvigény­nek megfelelően a könyvtárfejlesz­tés is nagyobb. Erre az évre 100.000 forintot kaptak könyv tárfej lesz- tésre. Az olvasótermük nyáridőben nem nagyon látogatott, de ősszel és tél­víz idején annál inkább. A szóbeszéd azt suttogja, hogy október 1-től az olvasótermet el­veszik és »fontosabb« dolgokra fogják hasznosítani. Ez nem lenne helyes, mert egy ilyen hatalmas könyvtárhoz elkel az olvasóterem. ózd on többet olvasnak az embe­rek, jobban szeretik a könyveket, mint Putnokon és környékén. Az ózdiak megszívlelték az olvaso be­Irodalmi kört alakít a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottságai A borsodi írók számos értekezle­ten beszéltek már arról, hogyan tudnának tevékenyen .részt venni a népfront munkájában. A Hazafias Népfront megyei bizottsága most segítségükre sietett. Elhatározta, hogy a népfronton belül irodalmi kört alakít. Az elnökség már elké­szítette javaslatát, hogy kiket hív­jon meg a kör munkájában való részvétéire. A terv szerint az iro­dalmi kör szeptember második fe- £ lében tartja meg alakuló ülését és I ebben az évben még „Irodalom és ♦ Műrészei” címmel hetilapot ad ki.l A jövő héten sorsolják az I., az V. és a VI. békekölcsönt Néhány hónapos szünet után ismét megkezdődnek a békekölcsönsorsolá­sok. A békekölcsön-kibocsátások megszüntetésével egyidőben — mint ismeretes — egységesen rendezték a békekölcsönkotvények lejáratát is. Ennek alapján valamennyi békeköl­csön 1974 december végén jár le. Így négy kölcsönt az eredeti határidőn túl, az ötödiket és a hatodikat pedig a határidőnél előbb fizetik vissza. A lejárati idő egységesítése nyo­mán megváltozott a sorsolások üteme is és a sorsolásokon kihúzásra ke­rülő nyeremények és törlesztések összege is. Eddig minden kölcsönt külön-külön évenként kétszer sor­soltak. Most félévenként három­három kölcsönt sorsolnak. Egy évoen. böző háromszáz hely­ségének nevezetességeit Örökíti meg. így nem kell sokat számolni, hogy megállapítsuk, ki a világ legnagyobb le­velezőlap gyűjtője? Másik ritkaságszám­ba menő értékes gyűj­teménye »ex libriseké­ből áll. 6—7000 darab található itt a világ minden tájáról. Szebb­nél szebb rézkarcok, kőnyomatok, fa- és li­nóleum metszetek kö­zölt találjuk az olasz E. Ballarato leheletfinom munkáit, a magyar Fe- ry Antal, Haranghy és még sok magyar és kül­földi művész rajzait. — Ez a leghálásabb csereanyagom, —; hal­lom a felvilágosítást —. Külföldön a magyar ex libriseket becsülik a legjobban, van olyan, aki csak magyart gyűjt. — Hogyan tett szert ilyen hatalmas anyag­ra? Milyen módszerek­kel gyűjt? Úgy válaszol, hogy elém tesz két hatalmas csomó vastag borítékot. — A mai posta. Az egyik csomag az érke­zett levelekből áll, fel­adási helye Jamaica, Berlin, Portugália, Ca­lifornia, Brazília. A mai levelezőlap »bevé­tel« válogatás után 400 darab. A másik csomag a küldeni való. Címzé­sek: Dánia, Csehszlo­vákia, Egyesült Álla­mok, Németország és egy tucat magyar levél. — Hogyan jut na­ponta idő erre a renge­teg munkára? — Este hatkor befe­jezem a rendelést, dol­gozom késő estig. Reg­gel ötkor kelek. Ma­gyar, német, francia, angol, olasznyelvű le­velezést kell lebonyolí­tanom mindennap. — Mit gyűjt még? — Mindent, amit a metszetekért, és főleg a levelezőlapokért kül­földön elfogadnak cse­rébe. JM egmutat egy Lf± ilyen cserebo- ritékot, melyet éppen fel fog adni Portugá­liába. Van benne cso­koládépapír, gyufacim- ke, márkajelzések, ex librisek, levelezőlapok, bélyegek. Gazdag cremgyvj­ieménye felölel min­dent, ami emlék és fi­zetőeszköz volt. A pár­ezer darabból álló gyűj­temény két legértéke­sebb összeállítása két. plakettabló. Az egyik 1815-ből származó olasz kiadású gyűjtemény, mely az addig élt tör­ténelmi személyeket ábrázolja. A másik egy renaissance plakettso­rozat, mely a római császárokat ábrázolja feleségeikkel együtt. Régészeti vonatko­zású gyűjtéssel pilla­natnyilag nem foglal­kozik, de a miskolci Herman Ottó múzeum a tanúja, mennyire ak­tívan tevékenykedett e téren is. Régebbi he­lyi kutatásainak ered­ményeit mutatják a rátkai Istenhegyen ta­lált halkövületek és a Kertész-dülő levélle­nyomatai ez eocén-kor II. mediterrán fokából. Űjabbkori régészeti emlékek Szerencs kör­nyéki bronz- és rézkort leletek. Elmondja, hogy egy alapozásnál há­rom rézkori lakóhelyet találtak, melyről a mú­zeumot táviratilag érte­sítette. — Hogyan áll doktor úr a bélyeggyüjtéssel? — Nem foglalkozom, vele, csak annyira, hogy a cserepartnereimet ki­elégíthessem. A bélyeg- gyűjtésből ma már üz­letet csinálnak és ko­moly gyűjtő nem fog­lalkozik mesterségesen gyártott »ritkaságok­kal«. A hhoz, hogy valaki ** ennek a lakás­nak minden érdekessé­gét tüzetesen végig­nézze, nem elég egy délután, de talán egy álló hét sem. Elbúcsú­zom tehát Dr. Petri­kovics Lászlótól azzal az ígérettel, hogy leg­közelebb nem egy óra alatt az egész anyagát, hanem egy egész dél­után csak egyetlen pol­cot fogok áttanulmá­nyozni. így kaphatok majd tiszta képet las­sanként arról, hogy 42 év töretlen szorgalma, és egy vérbeli gyűjtő nemes szenvedélye mire képes. (F. G,) Jjqg kis,,Országos Os.mic.gt (í A „Magyarország” hetilap szeptember 11-i száma hosszú cikkben foglalkozik az Országos Csemege Élelmiszerkereskedelmi Vállalat mun­kájával. A cikk végső kicsengésében a vállalat munkáját pozitívként értékeli. Jóllehet, egy-két javítanivaló hiányosságot is megemlít, a vál­lalat munkáját országos szinten eredményesnek látja és már a cikk címében is kimondja, hogy „a csemege-boltok példát mutatnak”. — Ezzel a megállapítással annál inkább is egyetértünk, mert lapunk is ha­sonló értelemben foglalkozott már több esetben a Csemege Vállalat helyi boltjainak munkájával. Az említett cikk nem említi külön a miskolci boltokat, azért két kérdésben szükségesnek tartjuk kiegészíteni: Azt írja a cikk: „... Ez a kereskedelmi hálózat a helyi kereske­delem számára a lakosság ellátása terén példával szolgál, a kereskedelmi kultúra fejlesztésére serkent... elégítsék ki a vásárlók igényeit napról napra magasabb színvonalon. Ennek a munkának megvan az eredménye és mindinkább megbecsülést szereznek a vállalat dolgozói a Csemege névnek...” A miskolci Széchenyi u. 61. alatti Csemege-boltra ez a jellemzés betűről betűre illik. Az ízlésesen rendezett polcok, a kiszolgálás, az áru­bőség valóban példát jelent más boltok előtt, példa a szocialista keres­kedelem, a kulturált kereskedelem kiépítésében. A bolt vezetőinek, Viszlai Józsefnek és Stark Ferencnek személye, szaktudása és ügyszere­tete a biztosíték erre. Ez az egyik kérdés. A másik: az árubőség mellett az áruválaszték — különösen a cse­megeáruk tekintetében — némileg csökkent az utóbbi időkben. Koráb­ban a ritkaságokat, vagy hiánycikket jelentő csemegeárukat, de egyéb árukat is, rendszeresen szállították Budapestről gépkocsival, sőt több esetben repülőgépen és a bolt a fővárosi boltokkal egyidőben hozhatta azokat forgalomba. Most ezen áruk tekintetében is a helyi ellátásra van­nak utalva, ami a bolt forgalmát és reprezentatív jellegét tekintve — választék szempontjából — nem kielégítő. T. illetékesek a Vigadó­utcában, tessenek egy kicsivel több gondot fordítani a miskolci bolt csemege-ellátására i£. (b) Az Sszakmag.tyacM&'z.ág, HIRDETÉSEI EREDMÉNYRE VEZET IVEK I Miből lesz a motorkerékpár ? Jazzel a címmel közöl fényképes hirdetést az Érdekes Újság szep- t zmber 7-i száma. A kép alatti szövegből kiderül, hogy minden­féle ócskavasból, limlomból. Oly úton-módon, hogy azokat beviszik a MEH-hez, kapnak érte egy sorsjegyet és a sorsjegyből — szerencsés eseU ben — motorkerékpár is lehet. Idáig rendben is volna, mert az ócska­vas és egyéb hulladék szervezett gyűjtése valóban nagyon fontos nép- gazdasági feladat és annak végrehajtásához szükség van propagandára. Mi hát a hiba? Az, ami a hirdetés fényképén is látható: két srác cipel egy kovácsoltvas-virágokkal díszített vaskapu-tetőt, amely vala­melyik múzeumnak — esetleg — értékesebb lenne, mint a MÉH-nek. Az ifjú vasgyűjtők (de olykor felnőttek is) gyűjtőbuzgalmukban olyan tárgyakat is összeszednek, amelyeknek semmiképpen nem a MÉH-nól lenne a helyük. Műemlékek rongálódnak meg, korlátok meglazult darab­jai tűnnek el. A múltkoriban egy gyűjtőkampány idején a miskolci ut­cákról eltűnt a gáztisztító aknák fedőlemezeinek túlnyomó része, víz­levezető aknák fedőrácsai, (számos baleset következett belőle), megriU kultak a vasúti kocsik fogasai, hamutartói, stb. Gyújtsunk mind több ócskavasat, de vigyázzunk a használatban lévő vasalkatrészekre és a műemlékek darabjaira. — Vigyázzanak mind a gyűjtők, mint a MÉH átvevői. (b) TUDJA-E, HOGY... az ember fején 20 méter haj nő naponta? Szakértők megállapítása szerint az emberi fejen körülbelül 85 000 hajszál van s minden hajszál körülbelül 0.2—0.3 millimétert növek­szik naponta. A közepes korú embe­rek fejéről átlag 90 hajszál hull ki naponta. :;; nemcsak az emberek, hanem sok növény is szereti a társaságot? Az Ujzélandon honos kauli-fenyő például menthetetlenül elpusztul, ha egymagában áll. Mindig több ilyen fenyőnek kell együtt állnia, hogy életben maradhassanak és fejlődhes­senek. ::; a pillangók vándorútjait is fi­gyelemmel kísérik? A pillangók út­ját persze sokkal nehezebb kikutat­ni, mint a madarakét, amelyeket gyűrűkkel látnak el. Kezdetben azzal próbálkoztak, hogy festékkel jelölték meg a pillangók szárnyait, de ez nem bizonyult eredményes módszernek. Nyugatnémet tudósok sok évi kísér­letezés után . jó jelzési módot talál­tak ki: pillangók szárnyát perforál­ják, majd alsó oldalukra leheletvé­kony aluminiumlapkát, felső olda­lára pedig ragasztóanyaggal bekent légipostapapír-darabkát helyeznek úgy, hogy a kettő összeragad. A nap* fényben felcsillámló aluminiumlapka felhívja a figyelmet a pillangókra. A nyugatnémet tudósok már sok hely­ről kaptak értesítést, hogy ilyen pil­langókat láttak. ..;: még ma is vannak helyek, ahol a távolságot nem hosszmérték­kel mérik? Tibet egyes helyein pél­dául az az idő szolgál mércéül, amely alatt egy, vagy több csésze teát lehet meginni. A Szibéria keleti részén élő jakutoknál is előfordul még, hogy »üsttel« mérik a távolságot. Egy ut hosszát aszerint határozzák meg, hány üst hideg vizet lehetne egy­másután a forrpontig melegíteni# amíg a távolságot megteszik, járata fölött elhelyezett Gárdonyi idézetet: »Minden jó könyv egy- egy tanítója a nemzetnek.« (GM) A CSENGŐ Egy tolvaj a denveri nagyáruház­ban kis ébresztőórát rejtett kabátjá­ba, majd gyors léptekkel a kijárat felé igyekezett. Ám az ébresztőóra csengője hirtelen megszólalt és a tol­vajt őrizetbe vették. tehát négyszer lesz békekölcsön-; húzás. J Az idei békekölcsönsorsolásokat a; jövő héten kezdik meg. Szeptember; 21-én és 22-én kerül sor az első, az; ötödik és a hatodik békekölcsön hú-; zására. Ezeken összesein háromszáz-; ezer nyereményt sorsolnak ki. 75; millió forint értékben. Az összegben; szerepel az I. békekölcsön törlesz-! tése is. ! A sorsolásokat a Zeneakadémián! tartják. Szeptember 21-én délután 3 órakor az I. békekölcsönt sorsolják. Szep­tember 22-én, vasárnap délelőtt 10 órakor az ötödik, utána pedig a ha­todik békekölcsön nyereményeit húz­zák. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents