Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-08 / 210. szám

4 északmagtarorszál Vasárnap, 1951. szei^emM A % ENSZ figyelmébe! Csendőrökből, horthysta tisztekből ellenforradalmi zászlóalj állt fegyverben Puln^1 "//. Az a tétel, hogy a felkelést a magyarországi reakciós erők szí­tották és hogy erejét ezekből és a nyugati imperialisták köreiből merítette, nem állta meg a helyét a bizottság vizsgálatai során. A fel­kelést elejétől végig diákok, mun­kások, katonák és értelmiségiek vezették... ...Egyetlen egyszer sem tettek bármiféle olyan javaslatot, hogy a háború előtti időkkel kapcsolat­ban állott bármelyik személyiséget visszajuttassák a hatalomra, vagy a kormányba.« (Idézet az ENSZ ötös bizottságának jelentéséből.) Putnok már nem falu, még nem város. Átmenet a kettő között. Ez a se falu, se város, — mint az októ­beri események mutatják — kiváló búvóhelyül szolgált a népi állam ellenségeinek. Októberig szépen meghúzódtak a különféle állami és egyéb intézményekben, vállalatok­nál. Mint ügyvéd, igazságügyi dol­gozó, építésvezető, tisztviselő, gép­kocsivezető — tehát a becsületes honpolgár álarcában tetszelegve él­vezték a népi állam jóindulatát. Csak néha-néha egy-egy napfényre kerülő bűnük lebentette fel egy pillanatra igazi énjükről a leplet és mutatta,' hogy ádáz ellenségei a munkások, parasztok államának és csak az alkalmat várják, hogy ismét visszaállítsák a régi rendet. Októberben szinte pillanatok alatt valamennyien ledobták a leplet, s mint a csatornákból előbújó pat­kánysereg, ádáz dühvei vicsorogva, csámcsogva, kéjelegve rontottak neki az ezer sebből vérző népi ál­lamnak, hogy szétmarják, megöljék, osztozzanak a koncon, * Putnokon éppen úgy kezdődött az ellenforradalom, mint szerte az országban. Külföldi ügynökök, hu­ligán elemek lázítottak, bújtogatták a népet, hazafias szónoklatokkal tüntetéseket szerveztek. Huligán elemek betörtek a párthelyiségekbe, törtek, zúz­tak, kidobálták a helyiségek ab­lakán és nagy indián üvöltö­zéssel elégették a forradalom zászlaját, a vörös zászlót, a nemzetiszínű zászlókból kitép­ték a címert. Itt is akadt hőzöngő diák, aki a "•Talpra magvar«-t szavalta, elö- énekes, aki megkezdte a Himnusz éneklését, a hősi emlékművek dön- tögetését, aztán elzavarták a nép választotta szervek képviselőit, dolgozóit és létrehozták a címével ellentétes összetételű és tevékeny­ségű »-munkástanácsot«. És megkezdődött a rend fenekes­tül való felforgatása. A munkástanácsot »nyilvánosan« választották meg. A körülbelül 6—7 ezer lakosú községben ezen a választáson, amelyet olyanok szerveztek, mint Tornaaljai Márton nevű földbirtokos fattyú és hason­lóak, — 400 putnoki huligán »kép­viselte a népet«. A munkástanács tulajdonképpen önmagát válasz­totta meg. A jelölőbizottság tagja volt Szurdoki Ferenc, a nyilasok által megbízott fasiszta főjegyző, akit nyilas pártszervezés cs az el­hurcoltak holmijának ellopása miatt internáltak; H. György Béla kulák; dr. Ragályi Antal ügyvéd -úr«, akit 1948-ban népellcnes cse­lekedeteiért már felelősségre von­tak, mert már akkor kommunisták »kinyirását« tervezte és egyébként a »Szabadság párt« szervezője volt. S ennek folytán a jelölőbizottság tagjai megválasztatták elnöknek Pácza Sándor volt csendőrt, helyet­tesek lettek Szurdoki Ferenc, fi. György Béla és dr. Ragályi Antal. Szóval Putnok »szine-java« vette at a hatalmat és megkezdte az »igazi demokrácia« megteremtését. A munkástanács október 27-én lezajlott üléséről szóló jegyző­könyv hivatalosan is dokumen­tálja, hogy a niunkástanacs élet és halál ura lett Putnokon. A 2. pontja leszögezi például: «... A karhatalom feletti rendelke­zés joga az elnököt illeti...« A jegyzőkönyv megszabja az október 28-ra vonatkozó tennivalókat is. »1. Fegyverbeszolgaltatas ma délig (12 h-ig).« »5. ■... A lázadás elkerülése vé­gett szükséges intézkedés,, négy pártfunkcionárius részére levél kézbesítés, hogy saját érdekükben hagyják el a község területét.« »6. Tanácsi és pártház, autók ta­nács rendelkezése alá helyezése.« Az október 28-i ülésen a 8. pont szerint határozat. születik, ».. .a rendőrség megbízhatóság szempont- fából való felülvizsgálatáról«. Ezt Vigtön végre is hajtják, megállapít­ják, ki marad és kit kell elbocsáj- tam a rendőrség kötelékéből. Itt már szó esik a katonatanács meg­alakulásáról is. Az október 29-i ülé­sen dr. Ragályi »úr« már felteszi a kérdést Nagy Imre kormányának: »A magyar szocializmus egy ezután kialakuló társadalmi szemléletet és létformát jelentene, vagy kizárólag a marxi—lenini elvek alapján jog felépülni ezután is?« Persze ők nemcsak vitáznak a »magyar szocializmusról«, hanem igyekeznek is a sajátságos magyar szocializmust megteremteni. A munkástanács nagy hatalmat te-, remt önmagának. A határozat le- szögezi, hogy »Pglczcl Sdnd-ov elnöiz és dr. Ragályi Antal alelnök együt­tesen intézik a politikai, karhatalmi és ezzel összefüggő ügyeket. A hatalmi hatáskör leszögezésére azért volt nagy szüksége dr. Ragályi »úrnak« és Pácza Sándornak, hogy »o magyar szocializmus« megterem­téséhez megszabaduljanak a ma­gyar kommunisták jelenlététől, lé­tétől. Minden szervnél, vállalatnál, intézménynél egy 4—4 tagú ellen­forradalmi szervezetet hoztak létre »megbízható magyarokból«, akik­nek feladata volt a kommunisták összeírása és állásukból való elbo- csájtása. Pácza Sándor, a volt mun­kástanács elnöke ezt mondja a jegy­zőkönyv tanúsága szerint: »... bocsátottunk cl funkciójá­ból több pártfunkcionáriust és polgári alkalmazottakat. Ezek nagyrésze kommunista volt. Én személy szerint nem ismertem mindet, általában minden szervnél volt négytagú bizott­ság és azok tettek javaslatot, hogy kiket kell elbocsátani.« A munkástanács a bizottságok ja­vaslatára saját magától is elbocsáj- tott féltucat rendőrt és megfosztott 18—20 embert állásától, többet ki­lakoltattak lakásából, sőt mi több. mint Pácza mondja »a községből négy embert utasítottunk ki: Kleczi Béla városgazdálkodási vezetőt, Mérai József földművesszövetkezeti igazgatót, Balogh András járási pártbizottsági titkárt, Egri Bélát, a putnoki nemzeti bank igazgatóját«. A községből való kiutasítást Pácza is aláírta. Arra a kérdésre, hogy mi volt ezeknek az embereknek a bűne, ezt válaszolja: ». ..vélemé­nyünk szerint ezek az emberek kommunista meggyőződésüknél cs állásuknál fogva kompromittálva voltak a községben«. Végre hosszú idő után pontos választ kapun.v, hogy mit is értettek az ellenforra- dalmár urak a »kompromittáltak« alatt. Szerintük tehát mindenei »kompromittált« volt, aki kommu­nistának vallotta magát, aki nem állt be a »honfik« acsarkodó hor­dájába. Érdemes elgondolkozni raj­ta, hogy milyen »szocializmus« volt az, ami Putnokon is lezajlott, ami­kor embereket azért bocsájtottak el. tiltottak ki a városból, mert azok kommunisták voltak. Csak úgy kapásból is fel tudnánk még néhány tőkés országot sorolni, töb­bek között Franciaországot, ahol azért, mert valaki kommunista, nem tiltják ki a városokból, sőt mi több, képviselővé is választható. 'Nevezzük ne rón a gyermeket: a Ragályi-féle urak »magyar szocia­lizmusa« nem más, mint véres cég­jelzéses fasizmus. Aki szolgálatukba szegődött, an­nak mindent megbocsájtottak. Itt van pl. egy Kostyál Béla nevű fér­fiú, akiről még Pácza Sándor is azt mondja: »A községben szélhámos­nak és nagyzolónak ismertük.« Kostyál a népi demokráciában volt rendőrtiszt és azért bocsájtották el, mert a törvénytelenségek sorozatát követte el, többek között kegyet- lenkedett a letartóztatottakkal. Mi­vel Kostyál hajlandó volt szolgálni ezt a »magyar szocializmust«, Pácz.a Sándortól különleges megbízatást kapott, hogy Szarka Sándorral es Krakovai Miklóssal hozza el a rendőrségről a titkos iratokat. Óhaj­tásukra Szalmási Sándor — áruló rendőrtiszt — készségesen át is adta ezeket az anyagokat. Október 29-én a munkástanács két kocsi felfegyverzett huligánnal támogatta az ózdi véres gyilkosságot, s itt már Kostyál mint parancsnok szerepelt. Ez olyan érdemeket szerzett neki, hogy Gyúró Illyés, az ózdi ellenfov- radalmárok egyik vezéralakja, őt rendőrkapitánnyá ütötte. Pácza, Ragályi és Szurdoki meg­bízható kezekben akarták látni a fegyvereket. De honnan vegyenek megbízható embereket? Szarka Sándort megbízták, hozza el a rend­őrségtől az 1945 előtti katonatisztek és csendőrök kartonját és a karto­nok alapján a csendőröknek, katonatisztek­nek gyorsan behívót küldtek. Ezek készségesen meg is jelen­lek és az eskü letétele után kar- szalaggal karjukon s volt csendőrök és katonatiszt urak megkezd lék »a magyar szocia­lizmus« szolgálatát. »Volt csendőrök és katonatisztek névsorát — mondja Pácza vallomá­sában — Szalmási Lajos százados és tudomásom szerint Gyöngyösi, volt horthysta katonatiszt állította össze. Ezek behívását »nemzetőr­nek« — és felfegyverzésüket — ugyancsak Szalmási Lajos és Gyön­gyösi Árpád rendelték el. Megírták a behívót és azokat én is aláírtam, amit kézbesítővel küldtünk ki a fe­leknek. A behívásoknak a volt csendőrök és katonatisztek eleget is teltek... A munkástanács hatá­rozata alapján felvettünk 14—IS volt csendőrt, rendőrt és tiszthelyet­teseket.« A behívott »megbízható« emberek között volt többek közölt Bényei Vendel, Lehota Karoly csendörfötörzsörmester, Marion Si­mon, Zombori István, Hargitai Pál, Kemecsei Miklós, leső Imre csend­őr-őrmester és még jónóhány ka­tonatiszt, akiknek segédletével a putnoki »magyar szocialisták« légy- véresen elnyomták a nép igazi sza­vát, embereket telepítetlek ki, ki­pakolták lakásából, elküldték mun­kahelyéről, a rettegés napjait te­remtették meg Putnokon. A munkástanács fő eszmei irá­nyítói lépésről-lépésre haladtak a kapitalista restauráció felé. Miután a csendőrök és hor­thysta katonatisztek fegyverben álltak a munkástanács kezdte megszüntetni a munkás- és pa­raszt állam jellegzetes intézke­déseit. Először az államosított házak visz- szaadását határozták el. Novemner 3-án keltezett levelükben 1/1958. szám alatt átiratot intéztek a ka­zincbarcikai városgazdálkodáshoz, mely szerint november 1-i határ­időtől vissza kell adni az államosí­tott házakat tulajdonosaiknak. A következő lépés a föld visszaadása lett volna, a munkástanács egyik tagja ezt már ki is fejtette. Utána pedig következett volna az üzemek, bányák visszaadása. A házak visszaadását még csak végrehajthatták volna a csendőr és tiszti különítmény segítségével, de a továbbiakhoz nagyobb erőre lett volna szükség. Elhatározták, hogy a cél érdekében egy horthysta ellen­forradalmi zászlóaljat hoznak létre. Pácza Sándor, a zászlóalj igazi cél­ját minden kertelés nélkül bevallja, »Az ellenforradalmi zászlóalj alakításának célja a proletár­diktatúra megdöntésére irá­nyult.« horthysta katonatisztekből alapos kiválogatás után először a törzset hozta létre. Megszervezte a zászló­alj parancsnokságát, kijelölte a szá­zadok parancsnokait, parancsnok- helyetteseit, altiszteket. Az első század parancsnoka Héli István horthysta hadnagy lett. Hogy ki­csoda tulajdonképpen, ezt ö mondja el önmagáról. »Kulákcsaládból szár­mazom. Apámnak 84 kát. hold föld­je volt. .. Gyöngyösi Árpád eV- mondta, hogy lesz négy század. A megalakítandó zászlóaljba engem tett meg az első század parancsno­kának ... Meglcaptam a rendes katonai behívót és letettem az esküi. ,.. Tudomásom szerint a tanács be­jelentette a megyei munkástanács­nak a zászlóalj megalakítását cs ezzel a megye egyetértett. Ugyancsak századparancsnoki be­osztást kapott a szintén kulák szár­mazású dr. Pogány János »úr«, bí­rósági fogalmazó, volt horthysta hadnagy. »Amikor a putnoki mun­kástanácson Gyöngyösi Árpád be­osztotta az alakulandó zászlóalj törzsbe az egyes reszortokat, én századparancsnoki beosztást kap­tam. Ugyanakkor kértem, Bacsó Bélát (bírósági fogalmazó — szerk.), tegyék mellém szakaszparancsnok­nak. Ugyancsak beosztották hozzám Molnár Lajost (volt horthysta tsz főtörzsőrmester — szerk.) is sza­kaszparancsnoknak. En a második század parancsnoka lettem, helyet­tesem Vida Frigyes zászlós lett,« 110—120 föl írtunk össze « Pogány »úr« — azt mond * gyösi, hogy a falu mérten írassunk össze *•*> Felhívta figyelmemet, hoffT 1 leg bányaszokat ne ■ A járás másik részén H toborzott brigádjával, 1 járási főjegyző, volt hcaW j hadnaggyal és Bíró Jóa*l | telt előéletű horthysta ő*0. | »Jártunk Sereny falván, nd J j mér, Gömörszöllös, _ Alsoszuha és Szuhafö k°- , toborozni«, — vallja Héti i* ■ brigád szintén összegyűl1*01, száz embert. Míg a toborzák kinnjártak , gyösi Árpád úr változatlak' gáttá továbbra is az embd* eskette őket, s beállította*' aljba. Szolgálatvezetői bed*® , putt Gáspár Lajos horthysta’ őrmester, aki eddig »csak** I ült börtönben, itt kapott; Gazs László horthysta í«' aki három évet ült börtönt*' | sonyi Pál horthysta hadnaP János horthysta tsz órmesl« István, tsz szakaszvezető. ví>( ’ gen légion ista, dr. Szabó M* , thysta főhadnagy, SziláffU1 papnövendék. A horthysta zászlóalj kezdte működését és csak vember közepe táján tát cl. Akkor a tiszturak md kicsit lármázták, mién rö* ve, szűkülve húzódtak De hogy a munkástanács biztosra menjen, a zászlóalj tisztjeit annak rendje és módja szerint fel is eskette »a magyar szocializmusra Az eskü szövegét dr. Ragályi úr, a munkástanács elnökhelyettese ol­vasta fel, a tiszt urak pedig szivük­re tett kézzel mondták utána a szö­veget, amely így szólt. »En . ... i esküszöm az élő Istenre és magyar becsületemre, hogy Magyar Hazám és Nemzetem végső és teljes füg- getségért foltatott szabadsághar­cunkban életem árán is kitartok, a putnoki községi Munkás tanács rcndelkezéseinekmagam alávetem, feletteseim parancsait teljesítem, magamat az ő fegyelmi és büntető hatáskörüknek magam alávetem. Isten engem úgy segéljen.« odúikba, érezve a joí® lösségrevonást. És mi történt a munkást*1* Nagyon érdemes végigül'» jegyzőkönyveket. Az eile# I lom tetőfokán egyébről & ! szó, mint emberek" letartózta- I elbocsájtásáról, kilakoltató utasításáról, különféle pah* sütésének jogairól, amely Ragályi úrnak volt vesszop* A.november 8-i jegyzőkön)' núsága szerint akkor a *■ tanács már visszavonulót mondván, tekintve hogy tagoknak »... túlnyomó tölt® ben a munkások és parasztot ból kell kikerülni, ezért a nt tanács a jelen állapotában a kívánalomnak nem felel tök#***#**««*»****«***»-*«*»«*******#«**«* mi Ha»»*.- «HI** á* 8««*»*«» rtf* te ****** * H éxtir, i* ki**»!"*«)*** pa-tmkt ******* tméx* rcsíS «1***4» «ieate»*«»’! *x4*&**«»l8#X*****«i» ***•««**»),* w Az elleniorradal mi zászlóalj meg­alakulásáról a következőket mondja el. »Október 29—30-án Gyöngyösi Árpád horthysta százados feljött a tanácshoz, javasolta egy ellenforra­dalmi zászlóalj megalakítását, amit a munkástanács rendes ülésen el­fogadott. Ezt azért fogadtuk cl, mert Gyöngyösi azt mondta, hogy a csehszlovák katonai egységek be vannak ásva a határon, számítani lehet az ellenforradalom leverésére, legalább addig tudjuk fenntartani magunkat, amíg Miskolcról érkez­nek, újabb csapatok... Az ellen­forradalmi zászlóalj horthysta tisz­tekből való megalakításának fő tá­mogatói Szurdoki és dr. Ragályi voltak..., az ellenforradalmi zászló­alj megszervezése Gyöngyösi Árpád feladata volt. .. Gyöngyösi javasta­tával egyetértve le is jött a mun­kástanácsra 10—15 katonatiszt. A behívó parancsokat Gyöngyöst állí­totta ki, melynek egyrészet én Ír­tam. alá.« Gyöngyösi Árpád a »magyar szo­cializmus« számára megbízható *»<«**«* ** 4 rw,,>nin- tv **.»***# Sa«í«**»**»** *&,(?«:<«*»» té Wfí »»$*•* UK »*gtt j*«„ * A beosztás és eskütétel után hozzáláttak a törzs, a zászlóalj fel­töltéséhez. Először is elfoglalták a honvédség épületeit. A kiég. pa­rancsnokságon Gyöngyösi zászlóalj­parancsnok »úr« megbízásából megjelent Kühne Pál statisztikus, volt horthysta hivatása* hadbíró és az ellenforradalmi zászlóalj nevé­ben átvette a laktanyát. »En első intézkedésem során kiküldtem Héli István és dr. Pogány Jánost, — mondja Gyöngyösi — d járás kü­lönböző községeibe, szervezzenek embereket a megalakulandó zászló­alj legénységéhez.« A toborzók meg is kezdték a vidéki körutat. Po­gány századparancsnok »űr«, Varga Tibor járásbíró és Bacsó Béla bíró­sági fogalmazó elindultak Vadna, Dubicsány, Nagybarca, Bánhorváí, Felsőnyárád, Sajókaza községbe. »Toborzás útján cn és két társam A NAP MINDEN ÓRÁJÁBAN... A nap mindeo órájában, minden percében tollat ragadnak mun­kások, parasztok, értelmiségiek, fiatalok és öregek, hogy felemeljék til­takozó szavukat az ENSZ ötös bizottsága jelentése ellen. Szerkesztősé­günk százával kapja a leveleket és táviratokat, melyek népünk hangját, határozott állásfoglalását tükrözik. Legutóbb a következő üzemek és in­tézmények küldték el táviratukat az Országos Béketanácsnak, illetve a Magyar Külügyminisztériumnak: Szegilong dolgozói, MÁV miskolci igazgatóság KISZ-fiataljai, a szerencsi Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz dolgozói, a Mis­kolc-Tapolcán tartott tömeggyülés résztvevői, a Borsodnádasdi Lemez­gyár gépműhelyének dolgozói, Mezőkövesd járás munkásőrszázad tagjai, a Lenin Kohászati Művek martinacélmű 4. sz. brigád tagjai, Miskolc járás földművesszövetkezeti aktívái, Szalonna községben tartott szabad pórtnap résztvevői, a kazincbarcikai Vegyipari Technikum nevelői és dolgozói, a Lenin Kohászati Müvek I—II. sz. Hivatalház kiszistái, az alsózsolcai gépállomás dolgozói, a MÁV felsőzsolcai pályafenntartási szakasz dolgozói, a miskolci Kertészeti Vállalat dolgozói, a Hernádnémeti —Bőcs állomás forgalmi dolgozói és a felsőzsolcai állomásfönökség. A beismerés beismerés «**• a magát erőszakosan a P°* j nyalkára ültető gyüleveszita I ott maradt. A november 20-i- < könyv tanúsága szerint ai > ülésen már csak pálinka- * < főzéssel foglalkoznak és ai november 23-i ülésükön siránkoznak, hogy kicsúszott a szájukból s a törvényes fog működni. Utolsó erőfesz-' még Szalmási rendőrtiszt c aki saját rendőreit űzte el. őrökkel és katonatisztekkel dött együtt, felesküdve az « radalomra — visszahelyezte', sába, mondván, hogy helye# | tikamentesen« dolgozzék. Szörnyű ember lehet ez > mási. Hát hová gondol 6? P val foglalkozni?! Ugyan! Hí munkástanács tagjai, vezéö cza Sándor, Szurdoki, dr. sem politizáltak, a csendőr' mény se, a horthysta 1 törzstisztjei se, az őket t huligánok se. a kommunista bocsájtó bizottságok se. Tessz megkérdezni a bíróság embereket, az őszinte tevő Pácza Sándor kivételév denki »ártatlan«, a rendszert megdönteni eszükbe sem juti na, isten őrizz ilyenre gondi és bármit tettek, mindent a lom kedvéért tettek. Sőt mi Gyöngyösi végre beismerte, azért szervezte meg az eil« dalmi horthysta zászlóaljat, a zászlóaljban bomlasztó 1 elő X’ végezhessen, hogy nehogy ellenforradalmi cselekedetek« sanak végre. Lehet, hogy a kiak másképpen látják a dehát könnyű nekik, mert m ítélkeznek az »ártatlan, sejtő honfik« felett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents