Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-26 / 225. szám
OftÄtörtök. 1957. szeptember 26. ÉSZ AKM AG Y ARORSZÁC m a párt befolyása as ósdi martinacélmü dolgosai kősött ÜNNEPRE KÉSZÜLÜNK 40. évford utójának nagy családja, az n lésezik az ózdi martinacél- w mű párt-végrehajtóbizottsága. Kik a tagjai? Elnök: Sáífi László olvasztár, titkár: Farkas Bertalan művezető, szervező: Gáspár Mihály kemencesegéd, agitos: Buella Gyula diszpécser, termelési elelős: Gera Sándor kokillatéri előmunkás, gaz- daságfeleiős: Sánta Dezső technikus, káderes: Vámos Vilmos ács. Szavukba bele-beleszól a csörgő, zörgő, csörömpölő daru, s az alig néhány méterre fekvő acélmű munkamoraja. Érezni itt a légkörben, hogy a nehézszavú munkás összeforrt az acélmű problémáival, nincs nap, nincs óra, amelyben Farkas, Sáffi és a többi elvtársak ne az acélmű fejlődéséről, ne munkatársai életének megjavításáról töprengenének. És ezek a pártbizottsági ülések, a cselekvésre mozgósító megállapítások, tettek mindig előbbre és előbbre viszik az acélmű életét. A pártbizottság alig április óta dolgozik, munkájának máris szép eredményei vannak. Nehéz feladatok elvégzése közben edződött, fejlődött a fiatal pártbizottság. Igen fontos feladata volt tisztázni az emberekben a politikai kérdéseket, állástfoglalni emberek ügyében, másrészt teljes ütemben beindítani a termelést. Sem az egyik, •em a másik feladat nem gyerekjáték. A vérszagú ellenforradalom nagyon felkavarta, felajzotta az acélmű dolgozóinak életét is. Itt is kiborult minden szenny és salak, s lef ergett az emberek arcáról az álarc. elszínre került a törtetés, az önzés, nyíltan porondra léptek a kapitalizmus restaurátorai. Ez az időszak megmutatta azt is, mi volt rossz éveken át a párt- és gazdasági munkában. a fiatal pártbizottság energiá- ** ját először Csaknem teljesen lekötötte a személyi ügyek vizsgálata, Volt nagyon sok jogos észrevétel egyes emberek októberi szereplésével kapcsolatban, de akadt intrika is, emberek oknélküli bevádolása. ©mely mögött egyéni érdek húzódott meg. A párt-végrehajtóbizottság beleegyezésével egynéhány embernek útilaput kötöttek a talpára. A kapitalizmus restaurátoraira nincs szükség az üzemben. így bocsátották el többek között Demeter Andor „urat'’ is. Demeter „úr” éveken keresztül a rendszer egyik leghűségesebb emberének álarcában tetszelgett, _ s mindössze az volt gyanús, hogy túl- lihegett. túl-licitált minden határozat végrehajtásánál. Durván és könyörtelenül lépett fel emberekkel szemben és nagyon sok embert elkeserített ezzel a viselkedésével. Októberben nyíltan színre lépett, amikor fts mint a munkástanács titkára fegyvert osztogatott a csőcseléknek, katonai raktárak kifosztására adott utasítást és még jónéhány más ellenforradalmi tettet hajtott végre. így eztán a martinászok azt mondották: — Ilyen emberre nincs szükség az tizemben. — És a pártbizottság egyetértett a martinászokkal. Volt akit alacsonyabb munkakörbe helyeztek és akadtak szén számmal, ©kiket a pártbizottság megvédett a személyi támadástól. Voltak, akik csak jóindulatulag megtévedtek. ezeknek azt mondották: dolgozzanak nyugodtan, hozzák helyre, amit elrontottak. Bizony volt mit helyrehozniok. Szeptemberig az acélmű folyton adósságra dolgozott. Itt tenni kell valamit. Tenni. Nem lehet tovább tűrni az elharapódzott intrikát, amely mindenki életébe belemart, s akadályozta. fékezte a termelést. Ehhez persze hozzájárult a megbúvó ellenforradalmárok aknamunkája is. Szorítóba kerültek a műszaki vezetők is. Egyszerűen nem mertek szólni egyes dolgozóknak, hogy hibát követ el, mert mindjárt ezt kapták vissza: — Nicsak, ennek is hogy jár a szája, de bezzeg októberben ... A pártbizottság tagjai, az alap- M szervezetek vezetői sokat beszélgettek a műszaki vezetőkkel. Azt mondták nekik: — Mi véget vetünk az intrikának, maguk pedig bátran kezdjék meg a munkát. Egyik nap a nagyüzemi pártbizottság titkára, Papliczki Ferenc elvtárs 12 műszaki vezetővel kisétált Szilvásváradra szalonnát sütni. Szalonnasütés, barátságos beszélgetés közepette egyik műszaki vezető ezt kérdezte: — Hát miért is jöttünk mi ide ki tulajdonképpen? — Azért, mert nagyon jól dolgozunk — jegyezte meg Papliczki elv- társ. — Hm ... hát ez nem egészen úgy van — hangzott ismét a válasz. Aztán ctt kint a szabadban elkezdtek arról beszélgetni, hogyan is lehetne műszakilag rendet teremteni az acélműben. — Ez a szalonnasütés többet jelentett. mint három termelési értekezlet — állapítja meg Papliczki elvtárs. A gyár, miként az ország, gazdasági nehézségekkel küzdött, de ugyanakkor az acélműnél a pazarlás itt is. ott is megmutatkozott. A párt- bizottság tagjai 'összedugták a fejüket, valamit tenni kellene és kisütöttek egy nagyon okos dolgot. Elkészítették az anyagtakarékossági számlát. amelynek lényege: a művezető mindig feljegyzi, ki mennyi értékű anyagot takarít meg és az összegyűjtött anyag értéke bizonyos mértékig hozzájárul ahhoz, hogy a 13. havi fizetésből ki hány heti fizetést kap. Összehívták az acélmű kommunistáit, elmondották nekik ezt a tervet, azok bólogattak, s már másnap hozzákezdtek a munkához. A pártonkívüli dolgozók meglepetéssel vették észre, hogy egyik-másik társuk gyűjtögetni kezdi az el- hullajtott, szemétbe dobott szilíciumot, egyéb fontos alapanyagot. — Hát ez meg mire való? — kérdezték. — Takarékoskodunk! — hangzott a válasz, majd rövid magyarázat, miért van erre szükség. És a párton- kívüliek egész sora kopogtatott a szakszervezethez, adjanak nekik is ilyen takarékossági számlát. Ma már egész tekintélyes mennyiségű anyagot gyűjtöttek össze és a számlákon ott sorakozik a 700, vagy 1400 forint érték. Régebben például a beöntőcsatornát új samott-téglából dolgozták ki, ma a használt samott-tégiá- kat alkalmazzák. Van jónéhány művezető is, aki résztvesz az anyagtakarékosságban és az ő számlájukat munkások igazolják. A pártbizottság nemcsak a termelési problémákon töpreng, hanem figyelmet fordít a dolgozók egyéni problémáinak megoldására is. Minden szombaton délután panasznapot tartanak. A pártbizottság. . a szak- szervezet és az üzemvezetés egy-egy képviselője munkahelyén keresi fel a dolgozókat, s érdeklődik, milyen problémájuk, panaszuk van, s a lehetőséghez képest igyekeznek ezt meg is oldani. A pártbizottság és az alapszervezetek jó munkája eredményeképpen szervezetileg is, létszámban is egyre erősödik a párt. Augusztusban és szeptemberben 30 tag- és tagjelöltet vettek fel a pártba. Több olyan dolgozó is kéri felvételét, aki október előtt semmiféle pártnak tagja nem volt. Ilyen például Hegedűs Károly. Amikor megkérdezték tőle. miért akar párttag lenni, ezt mondta: — Októberben jöttem rá. miért kell a párt és nekem hol van a helyem. Bordás Aladár, szintén pártonkívüli hegesztő, a napokban megszólította Buella elvtársat, a következő szavakkal: — Párttag szeretnék lenni, nem lennél-e ajánlóm? — Szívesén — mondta Buella, mert ismeri Bordást, aki nagyszerűen dolgozik, komoly ember, s nem véletlenül lett sztahanovista. klem lehet azt mondani, hogy a ” pártbizottság munkájában minden jó. Néha-néha ők is botladoznak, nem mindenben következetesek. Munkájuk azonban jó irányban halad. Kemény, bátor, harcos kommunisták, akiknél jó kézben van a martin pártélete. Mi sem bizonyítja ezt ékesebben, minthogy a szeptemberig elkövetett 7032 tonna adósságból szeptember 1-től 20-ig 1400 tonnát már behoztak. És ebben nem kis része van az acélmű pártbizottságának, az irányítás alatt álló alapszervezeteknek, kommunistáknak és a kommunisták szavára egyre jobban hallgató pár- tonkívülieknek. Cs. B. Ma reggel hazaérkezett a békevonat Szerdán reggel hazaérkezett tíz napos útjáról a Szovjetunióban járt magyar békevonat. A békevonat fogadására a Nyugati pályaudvaron megjelentek az MSZMP Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács és a Nőtanács számos vezető munkatársa. Rászívott a fogadtatáson a szovjet nagykövetség több tagja is. A békevonat utasait Darvas József, az Országos Béketanács elnöke köszöntötte. (MTI) * a Nagy Októberi Szocialista Forradalom t ^ megünneplésére készül a szocialista népek ♦ egész haladó emberiség. ♦ Mi, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság régi hagyományaihoz hí♦ ven, méltók akarunk lenni ehhez a megbonthatatlan, igaz, a iélszabadu♦ lás óta eltelt és a tragikus ellenforradalmi időkben megacéiozódott test- | véri barátsághoz. | Mi, borsodi és miskolckörnyéki bányászok — többségünkben — J mindvégig hűek maradtunk ehhez a barátsághoz! Az egy-két tucatot ki- X tevő lumpenproletár és a sorainkba férkőzött, bányásznak álcázott osz- í tályidegen elem kivételével — mi nem engedtük el a szovjet emberek t baráti jobbját. 1 Ha rövid időre rést üthetett közöttünk a társadalom söpredékének I gyilkos orvtámadása, sorainkat ismét rendezve, az árulókat, az ellenforra- « dalmi bandákat megsemmisítve — karöltve a hős szovjet harcosokkal • —, immár másodízben lettünk igazán szabadok és függetlenek! * Ma ez a barátság szilárdabb, mint valaha. Megyénk és városunk • területén egyre szelesebb tábora van a Magyar—Szovjet Baráti Társa♦ Ságnak. Pedig az ellenforradalmi szennyáradat komoly károkat- okozott • szervezetünknek. Állati kegyetlenséggel gyilkoltak MSZBT aktívákat, ♦ szétdúlták helyiségeinket, széthordták berendezési tárgyainkat, több be- l lyen üldözték vezetőségi tagjainkat. * S ma újra élünk, s eljött az idő. hogy az új alapokra épített Ma- % gyár—Szovjet Baráti Társaság, mint mozgalom, a Hazafias Népfront X keretén beiül — élvezze népünk bizalmát és támogatását. Biztosak vájt gyünk abban is, hogy társadalmi életünkben a mi új, de a régi szeretet Z és megbecsülés szellemétől áthatott társaságunk be fogja tölteni azt a X feladatot, melyre hivatott: közelebb kerüljünk a szocializmust építő né- X pék vezércsillagához, leghűségesebb barátunkhoz, a hatalmas Szovjet- X unióhoz. « Mi. borsodi bányászok is sokat köszönhetünk ennek a testvéri ba♦ rútságnak, kölcsönösen adjuk és vesszük át a gazdag tapasztalatokat a ♦ termelés frontján. ♦ Arra törekszünk, hogy ez a barátság politikai, gazdasági, valamint kulturális vonalon valóban az önzetlen, őszinte kölcsönös megbecsülésen alapuljon. £ Az októberi ellenforradalom idején nagy veszélyben volt népi ál1 lamunk. Az osztályárulók, a politikai kalandorok, a belső és külső bi* tangók egy új világháborút akartak nemzetünk testén keresztül kirob- % bántani. A modern gengszterek, a kiebrudalt régi „urak”, a csendőrszu- X ronv árnyékában már nyújtogatták csápjaikat gyáraink és dúsan termo • földjeink felé. Nem rajtuk múlott, hogy mégis másképp történt. Segít- Z ségünkre siettek a szocialista népek, élükön a Szovjetunió népeivel és • immár másodízben mentették meg népünket, az eszméhez hű kommu- | nista és pártonkívüli hazafiak ezreinek segítségével — a teljes megsem* misüléstől. | A vészterhes napokban ismertül? meg igazi barátainkat, de ekkor ♦ leplezték le magukat azok is, akik a legnehezebb időkben hagyták cser- t ben ezt a vérrel pecsételt barátságot. Őszintén fáj nekünk az, hogy láttunk az út sarába taposott MSZBT tagsági könyveket, láttuk lerombolni a szovjet hősök emlékműveit, amikor az emberi mivoltukból kivetkőzött, elállatiasodott huligánok, börtöntöltelékek gyilkoltak ártatlan embereket. Szinte úgy látszott, tehetetlenek vagyunk e szennyes, vérszomjas bandával szemben. Nem. — | November 4-én kezdetét vette az a szabadságharc, melyben a szovjet— 2 magyar barátság ragyogó fegyvertényeit hajtották végre, harcolva az * igazságért, szabadságért, a barbárság, az elnyomás ellen. £ Ma, amikor valóban szabadon, forradalmi munkás-paraszt korX mányunk és egyre izmosodó pártunk és dolgozó népünk erejében és iga* zában bízva — építjük boldog holnapunkat, fogadjuk meg mi is, bor- X sodi bánj^ászok, fizikai, műszaki és szellemi dolgozók, hogy egész szí- % vünkkel, szeretetünkkel ápoljuk a magyar és szovjet nép testvéri barát- t ságát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére építsük ki % üzemeinkben a Magyar—Szovjet Baráti Társaságot. Legyünk mi, borsodi a bányászok ennek a nagyszerű mozgalomnak élharcosai! t Lelkesedésünkkel, termelési eredményeinkkel, a mozgalom erősí♦ lésével legyünk mi is építői az egyetemes béke bástyájának! | L Ifjúnk ennek a baráti összefogást megtestesítő mozgalomnak az ♦ A élére, bontsuk ki bátran a Magyar—Szovjet Baráti Társaság X testvéri lobogóját. Had* lobogjon ez a zászló egyre magasabban, hirdet- X ve a magyar és szovjet nép, de minden szabadságáért küzdő nép testvéri • barátságát és összefogását. * OLÁH LÁSZLÓ J vájár, J az MSZBT városi elnökhelyettese Élénk művészeti éle! a rerecísi bányász szakszervezet művelődési otthonában (Tudósítónktól.) Gazdag, változatos nyári program után, most az őttezii idényre káli. .iüGYAN lehetne segíteni ezeken © visszásságokon? Meg kellene változtatni a gépállomások árrendszerét. Egyes munikadíjaik magasak. Emiatt ®z egyéniek is húzódozva igényelnek gépet. De mi az alapja az árrendszer, az egész gépállomás! rendszer minőségi megváltoztatásának ? Nem más, mint a gépállomásoknak tájegységek szerinti kialakítása. Másszóval: egy-egy gépfajtát a termelési követelményeknek megfelelően csoportosítsanak. Vagyis: oda, ahol sok a gyümölcsös, oda olyan gépek szükségesek. amelyekkel a fák alatti talajt lehet ápolni. A hegyes . idék Sztalinyecet kíván ... s így tovább. Mindez növelné a kapacitást s a gépeket jól ki is lehetne használni. Egyszóval egy-egy területet, a tájegységnek megfelelően speciális gépekkel lássanak el. Van egyéb probléma is. Olyan dolgokról van szó am elvek milliós veszteséget okoztak. Igriciben. Egy időben mangalicasertés tenyésztésébe kezdtek. Amikor már minőségileg is kifogástalan fajtát tenyésztettek, jött a rendelkezés: hússertést fogjanak be! Mindez nem volt egyszerű. Még az épületeken is átalakításokat eszközöltek. Ilyen to-labdázás* háromszor-négyszer fordult elő. milliós károkat okozva. Olyan emberek csinálták ezt. akik csak a számokat s nem elsősorban © kialakult gyakorlatot, a lehetőségeket és körülményeket mérlegelték. Ilyet többé megengedni nem szabad! Ma olyan az igrici gazdaság, mint fegv nasry család. Az emberek megértik egymást, nincs ellenségeskedés. Széles a határ pedig amikor Kesely ühaiom és Igrici egyesült, jócskán akadt ilyen is. Kutya-macska barátság volt közöttük. A vezetők azonban nagy-nagy türelemmel elejét vették annak, hogy elmérgesedjék a helyzet. Ismerik az emberek életszemléletét, életmódját. hisznek és bíznak a gazdaságban dolgozóit alkotó, teremtő erejében. Az igazgatónak az a véle- nye: — NEM KELL FÉLNI bátrán felvetni a problémát az emberek előtt, így lehetetlennek látszó dolgokat is megoldanak. S főként érteni kell kinek-kinek a nyelvén beszélni. A meggyőző szó, a tények több eredményt hoznák, mint az erőszak, a parancsolgatás, a nagyképű utasítga- tás. Egy példa: a gazdaságban át kellett alakítani egy gépet, — munkaidő után. Az igazgató kiment a dolgozóik közé s így szólt: — Emberek, nagy baj van! — Mi? — fordultak feléje mindannyian. Elmondta — Hány óra most? — kérdezték. — Jó lesz. ha reggelre készen leszünk? — így a másik. — Ha másként nem megy, jó — felelt az igazgató. — No, nézzük csak, mi a baj — szedelőzködtek máris a műnk ásóik. Egy-kettőre, kialakult a terv. s mire lenyugodott a pap, készen, is voltak. Senki nem ment addig haza. Viszont, ha így áll oda: — Ezt meg kell csinálni és kész! — az atyauristen vissza nem tartja őket, hogy munkaidő- végén haza ne menjenek. VONATKOZIK ez a módszer minden területre, de különösképpen hangsúlyozni kell: a paraszti dolgozók közötti munkában! Közismert, hogy a dolgozó paraszt csak a tények előtt hajtja meg a fejét. Éppen ezért magyarázni, bizonyítani keW azt, amiről szó . van — tényekkel. Emlékszünk még a földosztásra. Hiába volt a földhöziutta- tott kezében a birtoklevél, nehezen hitte, hogy az a föld már az övé. Nagyon mértéktartó a parasztember és nehezen hisz. De ha tények agitálnak, akkor már tanácsért is elmegy a parasztember. így történt ez Igriciben is. Erősen figyelik a gazdaság eredményeit. Eleinte hasztalan bizonygatták, hogy a trágyázás növeli a terméshozamod, — nem igen hittek a műtrágyában Mikor aztán beérett a gabona, így folytatták a parasztemberek a korábban, hónapokkal előbb alábbhagyott vitát: — Hét mégis igazuk volt..; Persze, feltétlen szükséges, hogy élőbb, elevenebb legyen az agrárpropaganda. mert mi tagadás jelenleg eléggé szegényes. Nem arról van it szó, hogy nagyítsunk, csupán tényeket mondjunk. Ehhez kapcsolódik egy probléma, amiről hallgatni nem lehet. Azt( mondj ák fal un: — Jó-jó, nem erőszakolják a termelőcsoportot, de úgy is az lesz! S mit tesznek erre? Röviden és kereken: kizsákmányolják (tisztelet a kivételnek) a földet. Elhanyagolják a talajjavítást, csak a haszon a fő cél. Félreérthetetlenül le kell szögezni. t az elmúlt években sok volt a hiba a termelőszövetkezetek szervezésében de ma más a helyzet. A párt és a l kormány nem enged meg semmiféle erőszakot, törvénytelenséget. Viszont az is megengedhetetlen, hogy ilyen ferde álláspont alapján csökkenjen a föld termőereje. A termelőcsoportokba szigorúan az önkéntesség elve alapián lehet belépni. és felvenni tagot. S ha valaki egyszer mégis a nagyüzemi gazdálkodás útját választja — gondolja el — helyesen teszi-e. ha most elbanya-? gólja a talajjavítást. Egyáltalán nem.? Nem. mert. a termelőszövetkezetbe? bevitt jóminőságű föld többet jőve- ? defanez, több jut tehát a tagoknak? is az elosztásnál. S ez nem közöm-? bős. Ne csak a mát, hanem a holna-? pót is lássuk és nézzük. ? OI.YAN dolgokról esett most sz9. amelyek megoldása nem megy máról-^ holnapra. De ha hozzáértően nyúlunk-4 hozzájuk, a siker nem maradhat el. Égető kérdések ezek, amelyek foglalkoztatják a falva/k népét. Nem beszélni róluk hibás dolog lenne. Beszéljünk, vitatkozzunk hát minderről, mindannyiunk érdekében .. . TÓTH FERENC szülnek a pereces! kultúrák tív ál?. A.z állandó tánccsoport szorgalmasan próbál. Annak ellenére, hogy a táncosok mindössze alig két hónapja alakították meg csoportjukat, máris szép fejlődést értek él és a közeljövőben a nyilvánosság elé lépnek. A színjátszók, régi hagyományaikhoz híven, háromf el vomásos színdarabbal készülnek. Műsorukról száműzték a könnyű műfajt. Hollós-Korvin Lajos háromfelvoná- sos drámáját, a Hunyadi-t tanulják. A szereplők nagy lelkesedéssel fogtak munkához Zóni László rendező irányítása mellett. Meg akarják mutatni, hogy a dráma is ér* déklődésre tarthat számot, a perecest dolgozók között, nemcsak az operett... A művelődési otthon új igazgatója Kalafusz elvtárs továbbra is igyekszik a tervszerinti müsorszá- mok időre való bemutatását biztosítani. Tervében szabás-varrás tanulása is szerepel. A tanfolyam iránt nagy az érdeklődés. A fotószakikör is megkezdte munkáját, és november 7-ére kiállítást rendez. Képzőművészszakkör megindításét is tervezik. Bábcsoportjuk már két hét múlva be tud mutatkozni a gyermekeknek. A nemrég alakult férfi* kórust mái' most vegyeskor isssá szándékoznak átalakítani, mivel a nők részéről is nagy érdeklődés mutatkozik az énektanulás iránt. Az új kultúrvezetés a napokban új helyiségbe költözött. A központban lévő helyiség is nagyban hozzá fog járulná a perecest művészeti munka további fellendüléséhez. O. £.
