Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-19 / 219. szám

CsflfSríok, 1957. szeptember 19. ÉSZAKMAGYARORSZxiG 5 HÍREK, mozaikok Csaknem kétezer termelőszövetkezet működik Lengyelországban A Lengyel Népköztársaság föld­művelésügyi minisztériumának je- letése szerint csaknem 2.000 ter­melőszövetkezet működik az ország területén. 1956 óta több mint 160 szövetkezet alakult újjá. A lengyel szövetkezetek csaknem 26.000 pa­rasztcsaládot foglalnak magukban, akik együttesen 260.000 hektár fői­det művelnek meg. Jelentős vasérc-lelőhelyek Kínában A Kínai Népköztársaságban 1953 óta 3.6 milliárd tonna vasércet ku­tattak fel. Ez a mennyiség elég ahhoz, hogy 20 millió tonna összka- pacitású kohászati üzemeket leg­alább fél évszázadig ellásson nyers­anyaggal. Ezzel az eddig felkutatott vasércleletek mennyisége 11 mil­liárd tonnára* emelkedett. Gyors ütemben folyik a közlekedés villamosítása Lengyelországban A Lengyel Népköztársaság jelen­tős összegeket fordít a közlekedés javítására. Csupán az idei költség- vetés 2.800 millió zlotyt irányzott elő a közlekedés javítására. Igen jelentős , összegeket fordítanak el­sősorban néhány vonal, mint* pél­dául a katowicei, krakkói és var­sói vonal villamosítására. Minden valószínűség szerint még ebben az évben befejezik az Otwock—Bej- herowo 128 kilométer hQsszú vasút­vonal villamosítását. A tervek sze­rint 1958-ban további 180 kilomé­ter hosszúságú vasútvonalat villa­mosítanak. Uj főiskola Iasiban Az 1957—58-as tanévben a iasi egyetemi központban új főiskola kezdi meg működését: a művészeti főiskola. A főiskolán három fakul­tás lesz: zeneművészeti, képzőmű­vészeti és színművészeti fakultás. A kínai hadsereg 1530 kilométer hosszú vasutat épített az elmúlt négy év alatt A kínai népi felszabadító hadse­reg az utóbbi négy esztendőben összesen 1530 kilométert kitevő vasútvonalat épített az ország kü­lönböző részeiben. Ez a hadtest építette fel a Jingtan és Amoj, a Liiang és Csárriköng, valamint a, Paotu és Lancsou közötti vasútvo­nalakat. Számos nemzetközi vásáron vesz részt Lengyelország szeptember folyamán A Lengyel Népköztársaság kül­kereskedelmi szervei intenziven készülődnek a szeptemberben sor­ * 1 ra kerülő nemzetközi vásárokra. A lengyel külkereskedelmi szervek tisztában vannak azzal, hogy sem­miféle reklám, vagy hirdetés nem pótolhatja a kiállításon bemutatott iparcikkeket, gépeket és egyebeket. A Lengyel Népköztársaság szep­tember fotyamán résztvesz a lip­csei, a szaloniki és a damaszkuszi nemzetközi vásárokon. A szaloniki vásárokon például elsősorban ne­hézipari gyártmányokkal kívánnak szerepelni. A damaszkuszi vásáron mind a nehézipari, mind pedig a könnyűipari gyártmányait mutat­ják be. Ugyancsak szeptemberben résztvesz a Lengyel Népköztársa- sá*g a frankfurti és a bécsi nem­zetközi vásárokon is. A bécsi vá­sárokon a gépipari gyártmányoknak szánnak elsődleges szerepet. Leg­gazdagabb kiállítási anyaggal azon­ban a zágrábi vásárra készül az ország. A Lengyel Népköztársaság kiállítási pavilonjának nagysága eléri az 1400 négyzetmétert és való­színűség szerint a lengyel pavilon egyike lesz a legjelentősebbeknek Zágrábban. Ezenkívül résztvesz Lengyelország a hannoveri és kop­penhágai vásárokon is. »•MIMIIIIIimilllMMMIIIimillHIIIIMUIIMIMIMIMMIIIIIIIIIM >••••••••••••«•••••• IMf •••••#•••••• ! BÖNGÉSZÉS AZ AKTÁK KÖZÖTT 94 régen vajúdó újítás sorsáról döntöttek a Lenin Kohászati Müvekben irányadó. Mint a tények bizonyítót- ták, ez a „mérleg” nem volt hitelesí­tett. Számtalanszor előfordul ugyan­is, hogy az acélöntődében 40 tonna acél leöntéséhez készítettek formát, öntés közben derült ki, hogy az üst­ben mindössze 36 tonna acél volt. Az utolsó formát csak félig tudták leönteni. A formázásra fordított munka kárbaveszett, de „újraolvasz- tásra utalták” a befagyott acélt is. A két újító az ötven tonnás öntő- darura egy méröszerkezet felszere­lését javasolta, amely pontosan mu­tatja az acél mennyiségét. Az újításból semmi sem lett. Az ellenőrző bizottság erélyes közbelé­pésére a közeljövőben, 8 évi huzavo­na után végre elkészítik az újítást. TÖBB ÉVE HÚZÓDOTT A MAR- TINACÉLMŰBEN Sztélik László és társai újításának végleges értékelése is. Az újítók az acélművek kemen­ceajtóinál használatos, rövid élettar­tamú tűzálló-téglákat cserélték fel tüskékbe döngölt megnezitmasszával. Az újítás nagyszerűen sikerült, saj­nos, csak hosszú idő elteltével, az egyéves utókalkuláció elkészítése után fizették ki az újítókat megillető jutalmat. Világraszóló újítást nyújtott be öt esztendővel ezelőtt Fejér Ernő és több újítótársa. Az újítás nyomán elkészítették a Lenin Kohászati Mü­vekben az alitáló üzemet. Mi is az alitálás lényege? Olyan tartók, ele­mek, csövek, melyeket a földbe épí­tenek be s könnyen rozsda martalé­kává válhatnak, vagy egyéb felhasz* nálási helyeken a kénhidrogén táma­dása veszélyének vannak kitéve, egy különleges réteggel vonják be. Az alitálandó anyagot nagy hőfok­nak vetik alá, s alumíniumot éget­nek a külső felületbe. Az alitált anyag élettartama tízszeresen na­gyobb, mint az alitálatlané. Fejér Ernő újítását is csak a kö­zelmúltban sikerült véglegesen le* zárni, éppen a bizottság közbenjárá­sára. • SOROLHATNÁNK TOVÁBB azo* kát az újításokat, amelyek évek hosz- szú során a fiókok mélyén, vagy még rosszabb esetben a szekrények tetején porosodnak. Egy délelőtti munka fényt deríthetett arra, hogy a szakszervezet által létrehozott, újí­tásokat ellenőrző bizottság eddig mi­lyen munkát végzett. 1957 februárjától folyamatosan si* került elérniök, hogy 94 darab ré­gen vajúdó újítást lezárjanak. Ezek nagyrészét bevezetésre utalták, s azok kikísérletezése már folyamat­ban van. 64 darab az olyan újítási javaslatok száma, amelyek egy-két éve vártak bevezetésre. 1953-ban négy, 1954-ben tizenhárom, 1955-ben kilenc darab nagyjelentőségű újítást fektettek el. Ezeknek sorsa az ellen* őrző bizottság munkája nyomán el* dőlt. Az újítók rövidesen megkap* ják az újítási dijat. Végignéztük az 1956-ban benyújt tott újítási javaslatokat. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az elmúlt esztendő sorsdöntő fordula* tot jelentett az újítási mozgalomban, mert elfektetett újításokat már csak elvétve találunk. Az elismerés és a dicséret hangján kell szólni Brosz- mann Pál elvtárs lelkes munkájáról és Arnót Sándor elvtárs, a központi újítási iroda vezetőjének állancló se* gitségéről. A szakszervezet támogat tusával sikerült felszámolni az előző évek mulasztásait, s egy új — eaif tisztább úton haladhat tovább a Le* nin Kohászati Művek újítási mozgat* ma. PÁSZTORY ALAJOS •-----------o-----------­V árosi tanácstagok fogadóórái Szeptember 20-án: Gsépányi Árpád Há­mor, Palota u. 14. 18 órakor, id. Ttidfls Ferenc Somogyi Béla u. 6. sz. 17--19 óra­kor, Kántor Sándor Szeretet úti általá­nos Isk. 17 órakor. Grósz Károly Damjá- nics u. 14. ez. 17 órakor, Gaá1 Imre M,- Tapolca, Győri u. 14. sz. 17 órakor, Szolnoki Dezső Szőlőhegy ut 22. sz. 17 órakor, Jecs Alajos Kiszöv. Szemere u. 8. 18 órakor, Krábák József Szentpéteri kapu Téglagyár 16 órakor, Árvái Árpádi Bcrényi u. 27. 17 órakor, Pataki László D.-Vasgyár Tanuló város. 16 órakor, Kéri Sándor Szeles u. ált. iskola, 17—18 óra­kor. Szeptember 21-én: Ujpál Pál Sajó ut 12* sz. 13 órakor. Debreceni László Tapolca, Enyedi u. 6/b. 18 órakor. Trumm Mihály Szeles u. 29. sz. 16—18 órakor, Oláh Ist­vánná Hejőcsaba, Hock János u. 10# 18—20 órakor, Mészáros János Bánya ut 19. sz. 18 órakor. Szeptember 22-én: Árvái László Barbal u. 17. sz. 18 órakor. Szeptember 23-án: Kövér József Mátyás király u. 51. sz. 19 órakor, Paczcra.Gyu­la Diósgyőrvasgyár, Puskin u. 42. sz. 16 órakor. _______\ ____________ H IRDESSEN az ÉSZAKMAGYARORSZAGBAR E gy borongós őszi reggelen Mimikri és Késhegyi kartársak talál­koztak a sarkon és együtt mentek a hivatalba. Unotthangú, sem­mitmondó és álmos beszélgetésük közben egyszerre szembe találták ma­gukat a volt igazgatóval, Sztopacsekkeí. Mindhárman szinte egyszerre üd­vözöltek egymást. Mimikri nagyot köszönt, tisztelettudóan. Késhegyi egy­kedvű udvariassággal, Sztopacsek halkan, hangjában picike leereszke- dessel. — A bukott igazgató! — jegyezte meg epésen Mimikri hallótávol­ságon kívül. Késhegyinek — akiről nemcsak Mimikri kartárs, de a vállalatnál senki nem tudja, hogy milyen felfogású ember és ki, hányadán áll vele — az arca változatlan maradt, öt közismerten egyenes jellemnek tartották és éppen ezért mindenki azt kutatta, hogy mi rejlik nyílt magatartása mögött. — Rendes ember volt — válaszolt Késhegyi egykedvűen és nagyon jól tudta, hogy Mimikri kartárs az az ember, aki szereti magát mindenki előtt a legelőnyösebb pózban beállítani. — No persze, persze! Nagyon rendes ember volt! — válaszolt Mi­mikri, mint aki tökéletesen tisztában van már a helyzettel. — Kár, hogy nem sokat értett a dolgokhoz. Mimikri ijedten kapta fel a fejét. Erre nem számított és fürkészően sandított Késhegyire, majd összeszedte magát. — Bizony, nagy kár. Nem értett ő semmihez. Ha tudná, hogy ne­kem mennyit kellett nyelni miatta! Képzelje, a múltkor is... — Nekem nem sok dolgom volt vele, és én határozottan szerettem.-=- No, persze! Szó se róla! — válaszolt Mimikri nagyot nyelve. — Szó se róla, én is nagyon szerettem. Valósággal rajongtam érte. Tudja kérem a napokban ... — Igaz, sokszor különbözött a véleményünk, de... — Ha maga tudná kartársam, fto?y nekem mennyit kellett vesze­kednem vele! Mert tudja, én mindég megmondtam neki a magam... — ... de közöttünk — folytatta zavartalanul Késhegyi és gyanúsan kezdte csiklandozni gyomrát a nevetés. — Közöttünk veszekedésre soha­sem került sor. Kitünően meg tudtuk vitatni a dolgokat. , — I... igen. Hát meg lehetett vele vitatni. Én is mindig megvitat­tam. Persze a veszekedést így kell érteni és... Mimikri kétségbeesetten kereste a szavakat, kínjában a lábaujja is ökölbe szorult. Késhegyi kérlelhetetlenül szigorú arccal tekintett elszánt partnerére. — Ügy tudom a kartárs igen jó viszonyban volt vele. — Hogyne ... jóba ... Azazhogy... izé... nem egészen ... szóval mindég nem... de általában... — Megbocsát kartárs — szólt közbe Késhegyi vidáman —, beugrók ebbe a boltba. Veszek valami tízórait. Na, viszlát! — Viszont Iá ... hú! Mimikrinek ezen a reggelen egy nagy elhatározása született. Soha nem áll szóba többet ilyen kifürkészhetetlen, kétszínű emberrel. Az ilye­neknek nem lehet a szájaíze szerint beszélni. Az ilyenekhez nem lehet alkalmazkodni. FEKÉSHÁZY GÉZA AMIÓTA AZ ÚJÍTÁSI MOZGAL­MAT BEJEGYEZTÉK a fejlődés születési anyakönyvébe, azóta egy visszatérő, krónikus betegség akadá­lyozza növekedését. A pontos diag­nózis így fogalmazható meg: újítási javaslatok elfektetése. Eddig is küzdöttünk a tespedésbe sújtó betegség ellen. Értekezleteken, — újságcikkekben, mindig megje­gyeztük: sok helyen még a műsza­kiak nem érzik szívügyüknek az újí­tások bevezetését, csak késlekedve adják meg szakvéleményeiket. Az efajta megállapítások úgy használ­tak, mint részeg embernek az alko­hol. A felelősségrevonás, a cselek­vés a legtöbbször elmaradt. Azok, akik e hibákat elkövették, tetézték mulasztásaikat az újabb javaslatok elfektetésével. Lassan mindenki megfeledkezett az újításról — csak egy valaki nem, — az újító. Számtalan éjszakáját, nappalát toldotta egybe, áldozta fel szórakozását, mindannyiunk és ön­maga érdekében. Változtak az idők, változtak az emberek. Az újító, ha panaszkodott, a legújabb újításfelelős hitegette, mert úgy gondolta, nem telik erejé­ből a bonyolult ügy részleteinek fel­derítése. Üzemeinkben általában gyermekbetegség volt, hogy az újí­tási felelősöket legjobb esetben ne­gyedévenként váltogatták. Az újító mit tehetett mást, mint önszorgal­mával kikisérletezte a javasolt mód­szert. Az egyéves utókalkulációs idő lejárta után jogosan kérte az újítási díj kifizetését. Újítása ekkor került elő ismét valamelyik fiók vagy szek­rény rendetlen rejtekéből. • AZ ELMÚLT ÉV NYÁRUTÓJÁN a Lenin Kohászati Művekben az újí­tók javaslatára létrehozták a szak- szervezet újításokat ellenőrző bizott­ságát. Vezetőjévé Broszmann Pál elvtársat választották, aki maga is sokszoros újító. A szakszervezeti tagság és az újí­tók örömmel fogadták az ellenőrző szerv létrehívását. Sok javulást vár­tak az újítómozgalomban. S a biza­lom a munka végzése közben egyre erősbödött, mert a feledés homályá­ból számos, három-négy éve húzódó újítási javaslatot emeltek ki. m 1949-BEN VALKÓ JÁNOS ÉS BLUM IMRE újítási javaslatot dol­goztak ki a folyékony acél mérle- gelhetőségére. A gyakorlat szerint — (sajnos, még ma is így van) az elek- tróacélműből érkezett acél mennyi­ségét nem tudták pontosan megálla­pítani. Csupán a szemmérték volt az M. lehajtja fejét, szeméből könny- epp szivárog elő. — Dehát mit tettem én?... Az- uralták, hogy az ilyen, egyszerű nbereket nekiugrasztották ..; Ott rurék én is. tudd meg, a sörökben . Toltam a szekeret.. ? Abban ne­jei is részed van..: Átdobtatok »zzájuk. Hát akarhattam én, hogy í legyen párt?. #; Akarhattam smbekei'ülni a szovjettel? Ök az etemet adtak vissza. Egy évig ke­ltek. Halálos beteg voltam. Ok erntet lek meg ... Követtem el lu- t..., de te se felejtsd, te hírdet- i ki a sztrájkot..; Meg azt tudtad ... a felkelés jogos volt;.* — Nem is tagadom én azt kő­im! — rántja meg vállát T. — / kellett csinálni. így jött az uta- ,ás a szakszervezettől. Fel kellett /asmi. Hosszú csend ereszkedik közéjük.- s indulat mindkettőben kavarog. — Te vagy a nyeregben — így M. Érezteted is. Ha jössz velem sínbe, látom, rosszkedvű vagy, de , mellém érsz, fütyülve mégy el..: — Nézd komám, ez ezzel jár. Te köszönsz — én se. — Te vagy a fiatalabb! — De ón nem alázkodom meg tiki előtt! — emeli fel fejét az üb. lök. — Én se hajlongok előtted a Idig — szól amaz s megint ka- iskodva méregetik egymást. M.­1 kifakad a szó: — Hát miért nem tudunk mi yütt dolgozni? AZ ÜB. ELNÖKÖN érzékenyülés sz erőt. Maga elé mered, aztán endesen mondja. — Tudunk mi együtt dolgozni. Én ár megbékéltem ..., de az üze- ed-be nem megyek be, komám! Csend. Mindketten érzik: jobb nne egymáshoz közelebb kérőim, illene valami, egy szó, vagy vala- i más, ami végleg leomlasztja az :tó ber-emelte korlátot, szakadékot. . erőltetve köhög, s szemét töröl­ni. , — Legjobb lenne komám, ha ki- eaménik az udvarra és ös&zepoíoz* tónk egymást! Gyere birkózzunk meg! — pattan fel az ub. elnök m-( dulatosan. A másik is felemelkedik, szelíden ingatja fejét. w — Nem. Te fiatalabb es erősebb vagy — mondja aztán, s lassan ki­felé indul, s köszönés nélkül el­hagyja az irodát; Nem köszön az üb. elnök sem. ... A beszélgetés óta napok tel­nek el. Egyik is szeretné, a másik is, hogy úgy éljenek, beszeljenek egymással, mint október előtt, de mind a kettő egyformán érzékeny, s egyformán makacs, egyikben az ellenforradalom előtti, másikban a később fakadt seb sajog. Hiába sze­retne segíteni a párttitkárno, az igazgató, aki szája szélén játsza­dozó mosollyal meg-megjegyzi: — Jó lenne ezt a két embert ösz­szehozni megint. Hiszen jóbarátok voltak! — de minden kísérlet siker­telen. _ ,, EGYIK NAP AZTÁN a véletlen jön segítségre. Véletlen? Ki tudja- Két hivatalos értesítés érkezik az I. kerületi tanácstól, hogy M. és T. pénteken 17 órára jelenjen meg a tanácsnál. Mindkettőt egyhelyen szavazatszedő bizottsági tagnak jelölték... Valahogy, véletlenül M. és T. az üb. irodán tartózkodtak s így egy­szerre kapták meg az értesítést. M. arca felderül, látszik, nagyon örül, büszke, hogy a tanács bízik benne. Volt barátja arcára néz lopva, va­jon ő mit szól hozzá. T. ránéz. —j Be kell menni. — Be. — Hát komám, elvinnélek moto­ron, de rossz a lámpa. Elmegyünk a hárorrmegyedötös buszon. Eriggy, készülj. ;; — s a hangjából valami megkapó, emberi melegség csapó­dott ki. És pontban háromnegyed ötkor mindketten ^ felszálltak az autóbuszra, s hosszú, hosszú hóna­pok óta először Indultak el ellensé­geskedés nélkül, egy irányban, kö­zös cél felé. S tálán már ezután mindig egy úton haladnak.:; CSORBA BARNA Hamarosan (elbocsátják az első szovje! mesterséges bolygót Moszkva (TASZSZ) A szovjet tudósok hamarosan meg­teszik az első lépést a világűrben való repüléshez vezető úton: felbo­csátják az első szovjet mesterséges bolygót. A próbaként félbocsátandó első szovjet bolygók nehezebbek lesznek, mint az Egyesült Államokban az »Avangard«-terv szerint kidolgozott mesterséges bolygók. A szovjet mes­terséges bolygókat elég erős rádió­leadó állomással látják el. Az onnan érkező jeleket nemcsak különleges rádiókészülékek, hanem a rádióama­tőrök is felfoghatják majd. A nemzetközi geofizikai évben, a Szovjetunióban 125 rakétát szándé­koznak felbocsátani a légkör felső rétegeiben végzendő kutatásokra. Készül a fűzfasíp (Lukacs Imre rajza.) INI II INI TÄ=Pä ILI! INI TA

Next

/
Thumbnails
Contents