Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-19 / 219. szám
CsflfSríok, 1957. szeptember 19. ÉSZAKMAGYARORSZxiG 5 HÍREK, mozaikok Csaknem kétezer termelőszövetkezet működik Lengyelországban A Lengyel Népköztársaság földművelésügyi minisztériumának je- letése szerint csaknem 2.000 termelőszövetkezet működik az ország területén. 1956 óta több mint 160 szövetkezet alakult újjá. A lengyel szövetkezetek csaknem 26.000 parasztcsaládot foglalnak magukban, akik együttesen 260.000 hektár főidet művelnek meg. Jelentős vasérc-lelőhelyek Kínában A Kínai Népköztársaságban 1953 óta 3.6 milliárd tonna vasércet kutattak fel. Ez a mennyiség elég ahhoz, hogy 20 millió tonna összka- pacitású kohászati üzemeket legalább fél évszázadig ellásson nyersanyaggal. Ezzel az eddig felkutatott vasércleletek mennyisége 11 milliárd tonnára* emelkedett. Gyors ütemben folyik a közlekedés villamosítása Lengyelországban A Lengyel Népköztársaság jelentős összegeket fordít a közlekedés javítására. Csupán az idei költség- vetés 2.800 millió zlotyt irányzott elő a közlekedés javítására. Igen jelentős , összegeket fordítanak elsősorban néhány vonal, mint* például a katowicei, krakkói és varsói vonal villamosítására. Minden valószínűség szerint még ebben az évben befejezik az Otwock—Bej- herowo 128 kilométer hQsszú vasútvonal villamosítását. A tervek szerint 1958-ban további 180 kilométer hosszúságú vasútvonalat villamosítanak. Uj főiskola Iasiban Az 1957—58-as tanévben a iasi egyetemi központban új főiskola kezdi meg működését: a művészeti főiskola. A főiskolán három fakultás lesz: zeneművészeti, képzőművészeti és színművészeti fakultás. A kínai hadsereg 1530 kilométer hosszú vasutat épített az elmúlt négy év alatt A kínai népi felszabadító hadsereg az utóbbi négy esztendőben összesen 1530 kilométert kitevő vasútvonalat épített az ország különböző részeiben. Ez a hadtest építette fel a Jingtan és Amoj, a Liiang és Csárriköng, valamint a, Paotu és Lancsou közötti vasútvonalakat. Számos nemzetközi vásáron vesz részt Lengyelország szeptember folyamán A Lengyel Népköztársaság külkereskedelmi szervei intenziven készülődnek a szeptemberben sor * 1 ra kerülő nemzetközi vásárokra. A lengyel külkereskedelmi szervek tisztában vannak azzal, hogy semmiféle reklám, vagy hirdetés nem pótolhatja a kiállításon bemutatott iparcikkeket, gépeket és egyebeket. A Lengyel Népköztársaság szeptember fotyamán résztvesz a lipcsei, a szaloniki és a damaszkuszi nemzetközi vásárokon. A szaloniki vásárokon például elsősorban nehézipari gyártmányokkal kívánnak szerepelni. A damaszkuszi vásáron mind a nehézipari, mind pedig a könnyűipari gyártmányait mutatják be. Ugyancsak szeptemberben résztvesz a Lengyel Népköztársa- sá*g a frankfurti és a bécsi nemzetközi vásárokon is. A bécsi vásárokon a gépipari gyártmányoknak szánnak elsődleges szerepet. Leggazdagabb kiállítási anyaggal azonban a zágrábi vásárra készül az ország. A Lengyel Népköztársaság kiállítási pavilonjának nagysága eléri az 1400 négyzetmétert és valószínűség szerint a lengyel pavilon egyike lesz a legjelentősebbeknek Zágrábban. Ezenkívül résztvesz Lengyelország a hannoveri és koppenhágai vásárokon is. »•MIMIIIIIimilllMMMIIIimillHIIIIMUIIMIMIMIMMIIIIIIIIIM >••••••••••••«•••••• IMf •••••#•••••• ! BÖNGÉSZÉS AZ AKTÁK KÖZÖTT 94 régen vajúdó újítás sorsáról döntöttek a Lenin Kohászati Müvekben irányadó. Mint a tények bizonyítót- ták, ez a „mérleg” nem volt hitelesített. Számtalanszor előfordul ugyanis, hogy az acélöntődében 40 tonna acél leöntéséhez készítettek formát, öntés közben derült ki, hogy az üstben mindössze 36 tonna acél volt. Az utolsó formát csak félig tudták leönteni. A formázásra fordított munka kárbaveszett, de „újraolvasz- tásra utalták” a befagyott acélt is. A két újító az ötven tonnás öntő- darura egy méröszerkezet felszerelését javasolta, amely pontosan mutatja az acél mennyiségét. Az újításból semmi sem lett. Az ellenőrző bizottság erélyes közbelépésére a közeljövőben, 8 évi huzavona után végre elkészítik az újítást. TÖBB ÉVE HÚZÓDOTT A MAR- TINACÉLMŰBEN Sztélik László és társai újításának végleges értékelése is. Az újítók az acélművek kemenceajtóinál használatos, rövid élettartamú tűzálló-téglákat cserélték fel tüskékbe döngölt megnezitmasszával. Az újítás nagyszerűen sikerült, sajnos, csak hosszú idő elteltével, az egyéves utókalkuláció elkészítése után fizették ki az újítókat megillető jutalmat. Világraszóló újítást nyújtott be öt esztendővel ezelőtt Fejér Ernő és több újítótársa. Az újítás nyomán elkészítették a Lenin Kohászati Müvekben az alitáló üzemet. Mi is az alitálás lényege? Olyan tartók, elemek, csövek, melyeket a földbe építenek be s könnyen rozsda martalékává válhatnak, vagy egyéb felhasz* nálási helyeken a kénhidrogén támadása veszélyének vannak kitéve, egy különleges réteggel vonják be. Az alitálandó anyagot nagy hőfoknak vetik alá, s alumíniumot égetnek a külső felületbe. Az alitált anyag élettartama tízszeresen nagyobb, mint az alitálatlané. Fejér Ernő újítását is csak a közelmúltban sikerült véglegesen le* zárni, éppen a bizottság közbenjárására. • SOROLHATNÁNK TOVÁBB azo* kát az újításokat, amelyek évek hosz- szú során a fiókok mélyén, vagy még rosszabb esetben a szekrények tetején porosodnak. Egy délelőtti munka fényt deríthetett arra, hogy a szakszervezet által létrehozott, újításokat ellenőrző bizottság eddig milyen munkát végzett. 1957 februárjától folyamatosan si* került elérniök, hogy 94 darab régen vajúdó újítást lezárjanak. Ezek nagyrészét bevezetésre utalták, s azok kikísérletezése már folyamatban van. 64 darab az olyan újítási javaslatok száma, amelyek egy-két éve vártak bevezetésre. 1953-ban négy, 1954-ben tizenhárom, 1955-ben kilenc darab nagyjelentőségű újítást fektettek el. Ezeknek sorsa az ellen* őrző bizottság munkája nyomán el* dőlt. Az újítók rövidesen megkap* ják az újítási dijat. Végignéztük az 1956-ban benyújt tott újítási javaslatokat. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az elmúlt esztendő sorsdöntő fordula* tot jelentett az újítási mozgalomban, mert elfektetett újításokat már csak elvétve találunk. Az elismerés és a dicséret hangján kell szólni Brosz- mann Pál elvtárs lelkes munkájáról és Arnót Sándor elvtárs, a központi újítási iroda vezetőjének állancló se* gitségéről. A szakszervezet támogat tusával sikerült felszámolni az előző évek mulasztásait, s egy új — eaif tisztább úton haladhat tovább a Le* nin Kohászati Művek újítási mozgat* ma. PÁSZTORY ALAJOS •-----------o-----------V árosi tanácstagok fogadóórái Szeptember 20-án: Gsépányi Árpád Hámor, Palota u. 14. 18 órakor, id. Ttidfls Ferenc Somogyi Béla u. 6. sz. 17--19 órakor, Kántor Sándor Szeretet úti általános Isk. 17 órakor. Grósz Károly Damjá- nics u. 14. ez. 17 órakor, Gaá1 Imre M,- Tapolca, Győri u. 14. sz. 17 órakor, Szolnoki Dezső Szőlőhegy ut 22. sz. 17 órakor, Jecs Alajos Kiszöv. Szemere u. 8. 18 órakor, Krábák József Szentpéteri kapu Téglagyár 16 órakor, Árvái Árpádi Bcrényi u. 27. 17 órakor, Pataki László D.-Vasgyár Tanuló város. 16 órakor, Kéri Sándor Szeles u. ált. iskola, 17—18 órakor. Szeptember 21-én: Ujpál Pál Sajó ut 12* sz. 13 órakor. Debreceni László Tapolca, Enyedi u. 6/b. 18 órakor. Trumm Mihály Szeles u. 29. sz. 16—18 órakor, Oláh Istvánná Hejőcsaba, Hock János u. 10# 18—20 órakor, Mészáros János Bánya ut 19. sz. 18 órakor. Szeptember 22-én: Árvái László Barbal u. 17. sz. 18 órakor. Szeptember 23-án: Kövér József Mátyás király u. 51. sz. 19 órakor, Paczcra.Gyula Diósgyőrvasgyár, Puskin u. 42. sz. 16 órakor. _______\ ____________ H IRDESSEN az ÉSZAKMAGYARORSZAGBAR E gy borongós őszi reggelen Mimikri és Késhegyi kartársak találkoztak a sarkon és együtt mentek a hivatalba. Unotthangú, semmitmondó és álmos beszélgetésük közben egyszerre szembe találták magukat a volt igazgatóval, Sztopacsekkeí. Mindhárman szinte egyszerre üdvözöltek egymást. Mimikri nagyot köszönt, tisztelettudóan. Késhegyi egykedvű udvariassággal, Sztopacsek halkan, hangjában picike leereszke- dessel. — A bukott igazgató! — jegyezte meg epésen Mimikri hallótávolságon kívül. Késhegyinek — akiről nemcsak Mimikri kartárs, de a vállalatnál senki nem tudja, hogy milyen felfogású ember és ki, hányadán áll vele — az arca változatlan maradt, öt közismerten egyenes jellemnek tartották és éppen ezért mindenki azt kutatta, hogy mi rejlik nyílt magatartása mögött. — Rendes ember volt — válaszolt Késhegyi egykedvűen és nagyon jól tudta, hogy Mimikri kartárs az az ember, aki szereti magát mindenki előtt a legelőnyösebb pózban beállítani. — No persze, persze! Nagyon rendes ember volt! — válaszolt Mimikri, mint aki tökéletesen tisztában van már a helyzettel. — Kár, hogy nem sokat értett a dolgokhoz. Mimikri ijedten kapta fel a fejét. Erre nem számított és fürkészően sandított Késhegyire, majd összeszedte magát. — Bizony, nagy kár. Nem értett ő semmihez. Ha tudná, hogy nekem mennyit kellett nyelni miatta! Képzelje, a múltkor is... — Nekem nem sok dolgom volt vele, és én határozottan szerettem.-=- No, persze! Szó se róla! — válaszolt Mimikri nagyot nyelve. — Szó se róla, én is nagyon szerettem. Valósággal rajongtam érte. Tudja kérem a napokban ... — Igaz, sokszor különbözött a véleményünk, de... — Ha maga tudná kartársam, fto?y nekem mennyit kellett veszekednem vele! Mert tudja, én mindég megmondtam neki a magam... — ... de közöttünk — folytatta zavartalanul Késhegyi és gyanúsan kezdte csiklandozni gyomrát a nevetés. — Közöttünk veszekedésre sohasem került sor. Kitünően meg tudtuk vitatni a dolgokat. , — I... igen. Hát meg lehetett vele vitatni. Én is mindig megvitattam. Persze a veszekedést így kell érteni és... Mimikri kétségbeesetten kereste a szavakat, kínjában a lábaujja is ökölbe szorult. Késhegyi kérlelhetetlenül szigorú arccal tekintett elszánt partnerére. — Ügy tudom a kartárs igen jó viszonyban volt vele. — Hogyne ... jóba ... Azazhogy... izé... nem egészen ... szóval mindég nem... de általában... — Megbocsát kartárs — szólt közbe Késhegyi vidáman —, beugrók ebbe a boltba. Veszek valami tízórait. Na, viszlát! — Viszont Iá ... hú! Mimikrinek ezen a reggelen egy nagy elhatározása született. Soha nem áll szóba többet ilyen kifürkészhetetlen, kétszínű emberrel. Az ilyeneknek nem lehet a szájaíze szerint beszélni. Az ilyenekhez nem lehet alkalmazkodni. FEKÉSHÁZY GÉZA AMIÓTA AZ ÚJÍTÁSI MOZGALMAT BEJEGYEZTÉK a fejlődés születési anyakönyvébe, azóta egy visszatérő, krónikus betegség akadályozza növekedését. A pontos diagnózis így fogalmazható meg: újítási javaslatok elfektetése. Eddig is küzdöttünk a tespedésbe sújtó betegség ellen. Értekezleteken, — újságcikkekben, mindig megjegyeztük: sok helyen még a műszakiak nem érzik szívügyüknek az újítások bevezetését, csak késlekedve adják meg szakvéleményeiket. Az efajta megállapítások úgy használtak, mint részeg embernek az alkohol. A felelősségrevonás, a cselekvés a legtöbbször elmaradt. Azok, akik e hibákat elkövették, tetézték mulasztásaikat az újabb javaslatok elfektetésével. Lassan mindenki megfeledkezett az újításról — csak egy valaki nem, — az újító. Számtalan éjszakáját, nappalát toldotta egybe, áldozta fel szórakozását, mindannyiunk és önmaga érdekében. Változtak az idők, változtak az emberek. Az újító, ha panaszkodott, a legújabb újításfelelős hitegette, mert úgy gondolta, nem telik erejéből a bonyolult ügy részleteinek felderítése. Üzemeinkben általában gyermekbetegség volt, hogy az újítási felelősöket legjobb esetben negyedévenként váltogatták. Az újító mit tehetett mást, mint önszorgalmával kikisérletezte a javasolt módszert. Az egyéves utókalkulációs idő lejárta után jogosan kérte az újítási díj kifizetését. Újítása ekkor került elő ismét valamelyik fiók vagy szekrény rendetlen rejtekéből. • AZ ELMÚLT ÉV NYÁRUTÓJÁN a Lenin Kohászati Művekben az újítók javaslatára létrehozták a szak- szervezet újításokat ellenőrző bizottságát. Vezetőjévé Broszmann Pál elvtársat választották, aki maga is sokszoros újító. A szakszervezeti tagság és az újítók örömmel fogadták az ellenőrző szerv létrehívását. Sok javulást vártak az újítómozgalomban. S a bizalom a munka végzése közben egyre erősbödött, mert a feledés homályából számos, három-négy éve húzódó újítási javaslatot emeltek ki. m 1949-BEN VALKÓ JÁNOS ÉS BLUM IMRE újítási javaslatot dolgoztak ki a folyékony acél mérle- gelhetőségére. A gyakorlat szerint — (sajnos, még ma is így van) az elek- tróacélműből érkezett acél mennyiségét nem tudták pontosan megállapítani. Csupán a szemmérték volt az M. lehajtja fejét, szeméből könny- epp szivárog elő. — Dehát mit tettem én?... Az- uralták, hogy az ilyen, egyszerű nbereket nekiugrasztották ..; Ott rurék én is. tudd meg, a sörökben . Toltam a szekeret.. ? Abban nejei is részed van..: Átdobtatok »zzájuk. Hát akarhattam én, hogy í legyen párt?. #; Akarhattam smbekei'ülni a szovjettel? Ök az etemet adtak vissza. Egy évig keltek. Halálos beteg voltam. Ok erntet lek meg ... Követtem el lu- t..., de te se felejtsd, te hírdet- i ki a sztrájkot..; Meg azt tudtad ... a felkelés jogos volt;.* — Nem is tagadom én azt kőim! — rántja meg vállát T. — / kellett csinálni. így jött az uta- ,ás a szakszervezettől. Fel kellett /asmi. Hosszú csend ereszkedik közéjük.- s indulat mindkettőben kavarog. — Te vagy a nyeregben — így M. Érezteted is. Ha jössz velem sínbe, látom, rosszkedvű vagy, de , mellém érsz, fütyülve mégy el..: — Nézd komám, ez ezzel jár. Te köszönsz — én se. — Te vagy a fiatalabb! — De ón nem alázkodom meg tiki előtt! — emeli fel fejét az üb. lök. — Én se hajlongok előtted a Idig — szól amaz s megint ka- iskodva méregetik egymást. M.1 kifakad a szó: — Hát miért nem tudunk mi yütt dolgozni? AZ ÜB. ELNÖKÖN érzékenyülés sz erőt. Maga elé mered, aztán endesen mondja. — Tudunk mi együtt dolgozni. Én ár megbékéltem ..., de az üze- ed-be nem megyek be, komám! Csend. Mindketten érzik: jobb nne egymáshoz közelebb kérőim, illene valami, egy szó, vagy vala- i más, ami végleg leomlasztja az :tó ber-emelte korlátot, szakadékot. . erőltetve köhög, s szemét törölni. , — Legjobb lenne komám, ha ki- eaménik az udvarra és ös&zepoíoz* tónk egymást! Gyere birkózzunk meg! — pattan fel az ub. elnök m-( dulatosan. A másik is felemelkedik, szelíden ingatja fejét. w — Nem. Te fiatalabb es erősebb vagy — mondja aztán, s lassan kifelé indul, s köszönés nélkül elhagyja az irodát; Nem köszön az üb. elnök sem. ... A beszélgetés óta napok telnek el. Egyik is szeretné, a másik is, hogy úgy éljenek, beszeljenek egymással, mint október előtt, de mind a kettő egyformán érzékeny, s egyformán makacs, egyikben az ellenforradalom előtti, másikban a később fakadt seb sajog. Hiába szeretne segíteni a párttitkárno, az igazgató, aki szája szélén játszadozó mosollyal meg-megjegyzi: — Jó lenne ezt a két embert öszszehozni megint. Hiszen jóbarátok voltak! — de minden kísérlet sikertelen. _ ,, EGYIK NAP AZTÁN a véletlen jön segítségre. Véletlen? Ki tudja- Két hivatalos értesítés érkezik az I. kerületi tanácstól, hogy M. és T. pénteken 17 órára jelenjen meg a tanácsnál. Mindkettőt egyhelyen szavazatszedő bizottsági tagnak jelölték... Valahogy, véletlenül M. és T. az üb. irodán tartózkodtak s így egyszerre kapták meg az értesítést. M. arca felderül, látszik, nagyon örül, büszke, hogy a tanács bízik benne. Volt barátja arcára néz lopva, vajon ő mit szól hozzá. T. ránéz. —j Be kell menni. — Be. — Hát komám, elvinnélek motoron, de rossz a lámpa. Elmegyünk a hárorrmegyedötös buszon. Eriggy, készülj. ;; — s a hangjából valami megkapó, emberi melegség csapódott ki. És pontban háromnegyed ötkor mindketten ^ felszálltak az autóbuszra, s hosszú, hosszú hónapok óta először Indultak el ellenségeskedés nélkül, egy irányban, közös cél felé. S tálán már ezután mindig egy úton haladnak.:; CSORBA BARNA Hamarosan (elbocsátják az első szovje! mesterséges bolygót Moszkva (TASZSZ) A szovjet tudósok hamarosan megteszik az első lépést a világűrben való repüléshez vezető úton: felbocsátják az első szovjet mesterséges bolygót. A próbaként félbocsátandó első szovjet bolygók nehezebbek lesznek, mint az Egyesült Államokban az »Avangard«-terv szerint kidolgozott mesterséges bolygók. A szovjet mesterséges bolygókat elég erős rádióleadó állomással látják el. Az onnan érkező jeleket nemcsak különleges rádiókészülékek, hanem a rádióamatőrök is felfoghatják majd. A nemzetközi geofizikai évben, a Szovjetunióban 125 rakétát szándékoznak felbocsátani a légkör felső rétegeiben végzendő kutatásokra. Készül a fűzfasíp (Lukacs Imre rajza.) INI II INI TÄ=Pä ILI! INI TA
