Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-17 / 192. szám

2 északmagyarqrszAg $zombai, 1957, augusztus 17, Tiltakozunk az ENSZ ötösbizottságának beavatkozása ellen! Tudósítás a városi tanács üléséről Tegnap, ben ülést a tanácsháza nagytermé- tartott a városi tanács, ahol többek között Fazekas László vb. elnök beszámolója alapján meg­vitatták az ellenforradalom utáni politikai helyzetet, az 1956-os évi zárszámadást, valamint az 1957-es költségvetést, és a városfejlesztés időszerű problémáit. A tanácstagok javaslatára a tanácsülés táviratot küldött Dag Hammarskjöld úrnak, az ENSZ főtitkárának, valamint az ENSZ ötösbizottsága elnökének. A tanácsülés elnökségében helyet- ífoglalt és felszólalt Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke. Az alábbiakban kivonatosan is­mertetjük Fazekas László vb. elnök beszámolóját. — A fegyveres harcok befejezése után megindult a nyilt ellenforra­dalmi elemek felszámolása — kezd­te Fazekas elvtárs —, s az ezt köve­tő időkben rendőrségi szerveink egyre inkább felfedték azokat a szá­lakat, melyek a helyi ellenforradal­mi erőket a külföldi imperialista erőkhöz fűzték. így nyert felszámo­lást Földvári, Nagy Attila, Nagy Barna és más hangadó ellenforra­dalmi csoportok. Ma az Andersen-féle ötösbízott- eág ország-világ előtt azt híreszteli, hogy Magyarországon külső beavat­kozás nélkül demokratikus népi fel­kelés volt. Nézzük meg ezt a maga valóságában! Milyen demokratikus felkelés az olyan, ahol gyilkosokból, börtöntöltelékekből álló csoportok első feladata, hogy az ÁVH elleni harc címén elsőnek a bűnügyi osz­tály vezetőjét üssék agyon, minden törvényes meghallgatás nélkül, a fasisztákon túlszárnyaló módon, autó után kötve húzzák végig a főutcán, s azoknak a szovjet elvtársaknak az emlékművére akasszák fel a halott embert, akik életüket áldozták azért, hogy a munkásnak, a parasztnak joga legyen az élethez, a munkához, a földhöz. / t Nem volt külső beavatkozás? Andersenék azt állítják, hogy Ma­gyarországon októberben minden kül­ső beavatkozás nélkül, spontán felke­lés volt a rendszer ellen. Nem volt külső beavatkozás? Akkor miért szállították a semleges Ausztrián keresztül vöröskereszt autókban az amerikai fegyvereket az ellenforra­dalmároknak. Miért volt szükség tarra, hogy például Miskolcra októ­ber 24-re egy régi miskolci disszi- ídenst küldjön haza Münchenből az iamerikai kémszervezet, aki most politikai osztályunkoh van letartóz­tatásban. Ha nem volt külföldi be­avatkozás, akkor az ellenforradalmi időszak alatt miért tartott állandó rádió összeköttetést a letartóztatás­ban lévő Újlaki Csaba és Nagy Barna a Szabad Európa-rádióval? Ha nem volt külföldi beavatkozás, ‘fekkor miért kellett az Észak-Kelet magyarországi Q nemzeti kormány megalakulásakor kormánymegbizott- Iként Dari Sándor egyetemistának Győrbe repülni, hogy az amerikai íkémszervezet vezetőjével tárgyal­jon. Nézzük tovább az ötösbizottság jjelöntését. Azt, mondják, hogy népi felkelés volt. Csodálatos dolog, hogy Miskolcon, a volt tőkések, földes­urak, csendőrök, horthysta tisztek és egyéb söpredék volt az ellenforra­dalom hangadója és vezetője. Ha egy ösztönösen kibontakozó népi fel­kelés volt, hogyan alakulhatott meg amerikai mintára azonnal a deffen- eív osztály? *— melynek Borbély -személyében horthysta rendőrtiszl -ds tagja volt. Ha nem volt külföldi beavatko­zás, mivel magyarázható, hogy azonnal rendelkezésükre állt a def- fenzív osztály alapszabálya, melynek negyedik pontja szószerint így hang­zik: „A fegyveres és nyomozói ala­kulatok kulcspozicióiba helyetfog- laló és befurakodott- romboló tevé­kenységre készen álló ÁVH-sok, Sztálinisták és rákosisták felderítése és teljes azonnali felszámolása a feladat”. Kitűnik e híres társaság alapszabályából az is, hogy a hétta­gú törzsnek és a 35 fős csoportnak minden szerv alá volt rendelve és intézkedéseit, ítéleteit azonnal végre kellett hajtani. Nem lehet a tényeket megváltoz­tatni, meghamisítani. Hiába akarja az ENSZ ötösbizottsága bebizonyí­tani, hogy a Szovjetunió csapatai törvénytelenül avatkoztak be szerin­tük a magyar nép belügyébe. Hiába fekarják bebizonyítani, hogy a szov- pet csapatok halomra lőtték a ieg- pobb magyarokat. Mi tudjuk az igaz­ságot. Mi voltunk itt és nem az ötos- Dizottság, amikor a szovjet katonák V félrevezetett emberék előtt szilár­dan álltak, egy lépést sem hátrálva, de nem lőttek, mert nem akarták, hogy becsületes emberek is áldoza- tüs essenek egy-két aljas ellenforra­dalmár - provokációjának. Mi büsz­kén Valljuk, hogy a szovjet csapatok adták vissza másodszor is a szabad­ságunkat. Az elmúlt évben komoly feladatokat valósítottunk meg a városban A politikai helyzet elemzése után az eiőadó rátért az 1956. évi zár­számadás, valamint az 1957. évi költségvetés ismertetésére. Elöljáróban le kell szögeznünk- — mondotta —, hogy az 1956. évi költségvetés végrehajtását az ellen- forradalom lehetetlenné tette. Ez ki­hatással van az 1957. évi költségveté­sünkre is, hiszen egész népgazdasá­gunkat megrendítette az a 20 milli­árdos kár, amit az ellenforradalom okozott. Ennek tudható be, hogy az 1956. évi 64.5 millió forint kiadási tervvel szemben 1957-ben csak 55 millió 255 ezer 400 forint áll ren­delkezésünkre. A közel tíz millió fo­rintos kiadás-csökkenés komoly probléma elé állította a költségve­tést készítő szerveket és számos te­rületen a minimális szükségleten alul kellett a kiadási előirányzato­kat biztosítani. Az elmúlt évben az ellenforrada­lom okozta kiesés ellenére komoly feladatokat valósítottunk meg a vá­rosban. Több mint másfélmillió fo­rintot fordítottunk a lakosság ivóvíz ellátásának a biztosítására. Közel kétmillió forintba került a IlI-ec számú főnyomócső építése. Fejlődött a szennyvízcsatorna- és a gázháló­zat. Egymillió forintot fordítottunk a közlekedés fejlesztésére, hasonló összeget a kertészetre. Megépítettük a sötétkapui bérházat és a Széche­nyi u. 2. sz. alatt emelet ráépítés­sel javítottuk a város képét és nyer­tünk új lakásokat. 742 ezer forintot fordítottunk egészségügyi célokra. Ezután az előadó ismertette az 1957. évi költségvetési előirányzatot és a megvalósítandó főbb célkitűzé­seket: Eszerint befejezik á gázgyár tízezer köbméteres gáztartályának építését, közel másfélmillió forintot fordítanak a gázhálózat bővítésére. Megépítik a martintelepi cukrász­dát, a Varga-hegyi fűszerboltot. Te­kintélyes összeget fordítanak útépí­tésre, s a közlekedés fejlesztésére. A beszámolót élénk vita követte, « többek között felszólalt Rónai Sán­dor elvtárs is. Nem folytattunk következetes harcot az ellenség ellen Rónai elvtárs közvetlenhangú, s nagy tetszést aratott felszólalásában a 45 utáni időkre emlékeztetett, majd így folytatta: — Nálunk nem volt polgárháború, A Szovjetunió segítségével békés úton kezdtünk a szocializmus építé­séhez. Ennek során elkövettük azt a hibát, hogy nem folytattunk kö­vetkezetes harcot az ellenség ellen, aminek az októberi ellenforradalom­ban láttuk a kárát. Nem jól gazdáL kodtunk a szabadsággal. Másodszor is a Szovjetunió adta azt vissza. Rónai elvtárs ezután az ellenfor­radalommal foglalkozott. Hogy ellen- forradalom volt, ez olyan világos, hogy szinte bizonyításra sem szo­rul — mondotta. — Az ellenforra­dalmárok mindenekelőtt ádáz har­cot indítottak népi demokráciánk ve­zető ereje ellen, gyilkolták a kom­munistákat. Igyekeztek felszámolni legdemokratikusabban és a leg­törvényesebben megválasztott nép­képviseleteket, a tanácsokat, a par­lamentet. Az ENSZ ötösbizottsága azt a koholmányt igyekszik bizony­gatni, hogy októberben a nép egy­ségesen kelt föl a rendszer ellen. A mi parlamentünkben 298 képvi­selő közül csak kettő vált árulóvá. A 298. képviselőből 120 munkás, 98 paraszt, 74 pedig értelmiségi. Kép­viselve vari a magyar nép minden rétege. Ezzel szemben milyen or­szággyűlést akartak Mindszentyék? Vajon az jobban képviselte volna a magyar nép érdekeit? Elképzelhető, milyen országgyűlés lett volna az, ahol Mindszenty emberei a lehukott bárók és gyárosok „képviselték” vol­na a népet. Mindszenty emlékezetes beszédében „Mindent vissza” igény­nyel lépett föl. Ebből megértette a magyar parasztság, hogy Mindszenty a 90 egynéhánv ezer holdas birtokok visszakaparintására gondolt. Ezért kelt volna fel a nép? Rónai elvtárs ezután a múlt hi­báiról és a tanácsok szerepéről be­szélt. — Mi. kommunisták, tanultunk a múlt hibáiból — mondotta. — Ügy kell élnünk. dolgoznunk, hogy méltók legyünk a magyar nép osztatlan bizalmára. A taná­csoknak sohasem szabad meg­feledkezniük arról, hogy a népért vannak. Különösen vonatkozik ez az apparátusra. Nem a nép van az ap­parátusért, hanem az apparátus a népért. A múlt hibáiból tanulni azt is jelenti, hogy a tanácshoz forduló dolgozók ügyes-bajos dolgaival sok­kal emberségesebben, lélekkel kell foglalkozni. Gondoljanak vissza a múltra, a felszabadulás előtti évek­re azok az elvtársak, akik elfelej­tik, hogy a dolgozók ügyeivel szív- vel-lélekkel kell foglalkozni. Az értelmiségről szólva az ország- gyűlés elnöke hangsúlyozta munká­juk fontosságát. — A felszabadulás előtt ismertem Miskolcon olyan bírót — mondotta —, aki cipészként dolgozott és olyan mérnököt, aki a Villa­mossági RT-nél szeretett volna ko­csivezető lenni. Ilyen volt akkor az értelmiség sorsa. Ezzel szemben emlékszem arra, hogy ebben a ta­nácsteremben 17—18 tisztes úr ítél­kezett a város sorsa fölött és tanács­kozott Miskolc „felemelkedéséről”. A költségvetésről szólva Rónai elvtárs elmondta, hogy az ellenforra­dalom okozta gazdasági nehézségek miatt most ném tudunk olyan költ­ségvetést végrehajtani, amilyet sze­retnénk a nép életszinvonala emelé­se érdekében. De nem vagyunk egye­dül. A magyar nép szorgalmához a Szovjetunió és a baráti országok se­gítsége párosult. Befejezésül Rónai elvfárs hangsúlyozta a tanácsok munkája fontosságát. Miskolc szociális és egészségügyi helyzete miatti aggódás érződött a tanácstagok felszólalásában A tanácsülésen számos tanácstag hozzászólt Fazekas elvtárs beszá­molójához, a politikai értékeléshez és a költségvetési javaslathoz. Karo­méi Lajosné, a Hazafias Népfront- bizottság tagja hozzászólásában töb­bek között ezt mondta: — Örömmel vettük észre, hogy a AHazalias Népfront megyei elnökségének tiltakozó távirata A Borsod-Abauj-Zemplén megyei Hazafias Népfront elnökségé és a megyei képviselői csoport közösen tanulmányozták az ENSZ ötösbizott­ságának az ENSZ rendkívüli köz­gyűlése elé beterjesztett jelentését az októberi magyar eseményekkel kapcsolatban. Az ötösbizottság jelentése a ma­gyar eseményeket spontán kibonta­kozó forradalomnak minősíti úgy­mond »nemzeti forradalom« volt. Ez a megállapítás durva beavat­kozás belügyeinkbe — nem felel meg a történelmi igazságnak —, melynek célja a nemzetközi közvélemény fél­revezetése, a háborús feszültség fo­kozása, a nemzetközi imperializmus mesterkedéseinek leplezése, akadá­lyozza a különböző társadalmi be­rendezésű nemzetek közötti békés egymásmelleit élést. A Hazafias Népfront megyei el­nöksége és a képviselői csoport a I megye legszélesebb rétegeit képvi­selik és a munkás-paraszt forradal­mi kormányt a magyar nép egyet­len kormányának ismeri el, és támo­gatja, mert intézkedéseivel a ma­gyar nép egyetemes érdekeit szol­gálja. Tiltakozunk az ötösbizottság szo­cializmust építő hazánkat gyalázó megállapításai ellen és kérjük a kor­mányt, hogy a leghatározottabban utasítsa vissza az ötösbizottságnak hazánkról szült rágalmait. A nép­front és a képviselői csoport a jövő­ben tevékenységével még fokozot­tabban támogatja a kormány politi­káját. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISE­LŐK BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN - MEGYEI CSOPORTJA. A HAZAFIAS NÉPFRONT BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI ELNÖKSÉGE. A megyei építőipa. i vállalat dolgozóinak tiltakozó távirata A Borsod megyei áll. ép. váll. dol­gozói a csütörtöki termelési tanács­kozáson emelték fel szavukat az ENSZ ötösbizottságár.ak hazánkat rágalmazó jelentése ellen és a követ­kező szöveget juttatták el az Orszá­gos Béketanácshoz: Mi, a Borsod megyei Állami Épí­tőipari Vállalat dolgozói határozot­tan tiltakozunk az ENSZ úgyneve­zett 5-ös bizottsága által készített je­lentése ellen. Határozottan kijelent­jük, hogy Magyarországon 1956. ok­tóberében a belső reakciós erők ál­tal kirobbantott és a külföldi impe­rialista erők által erősen támogatott, szervezett támadás volt. A támadás a szocialista társadalmi rend, a mun­kásosztály hatalmának megdöntésé­re irányult, ezért teljes egészében el­lenforradalom volt. Törvénytelennek és hazánk bel­ügyibe való beavatkozásnak tekint­jük a jelentést, mivel az a Magyar Népköztársaság törvényes kormá­nyának meghallgatása nélkül, a kül­földre távozott illetéktelen, zömében ellenforradalmi elemek meghallga­tása alapján a magyar nép megke­rülésével készült. Határozottan kijelentjük: a Ká­dár-kormányt nemcsak elismerjük, hanem támogatjuk, mivel ez a kor­mány a mi kormányunk, a nép kor­mánya. Minden erőnkkel azon fára­dozunk, hogy a Magyar ^Szocialista Munkáspárt és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány által kitűzött célokat minél előbb valóra váltsuk, mely hazánk és népünk felvirágoz­tatását, a munkásosztály hatalmát és a szocializmus felépítését jelenti. Továbbra is a szocialista orszá­gok nagy családjába kívánunk tar­tozni, élén a Szovjetunióval és a Kí­nai Népköztársasággal, mivel az ok­tóberi ellenforradalom fényesen be­bizonyította, hogy kik az igazi bará­tok és kik az ellenségeink. Ezúton is kérjük az ENSZ főtitká­rát, tegyen meg mindent annak érde­kében, hogy ilyen és hasonló pro­vokativ jelentésekkel hazánk rend­jét, nyugalmát és békés építő mun­kánkat ne zavarják. A BORSOD MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT DOLGOZÓI. tavalyi költségvetéshez képest, ne­hézségeink ellenére, közel 1 millió forinttal többet fordít a tanács költ­ségvetési javaslat szerint egészség- ügyi és szociális célokra. Ez azt bi­zonyítja, hogy az emberről való gondoskodás hatja át a költségve­tést. Kammel elvtársnő szólt Mis­kolc város iskolaproblémájáról is. Javasolta, hogy a tanács mérje föl a jelenlegi helyzetet és terjesszen a Minisztertanács elé olyan javaslatot, mely szerint a 3 éves tervben oldják meg Miskolc iskolaproblémáját. Nádler Viktomé tanácstag a köz­lekedés javításáról beszélt. Vida Jó­zsef né tanácstag pedig javaslatot ter­jesztett a tanácsülés élé, mely sze­rint Miskolc város tanácsa tiltakozik az ENSZ ötösbizottságának belügye- ink'be való beavatkozása miatt. A ta­nácsülés Vida elvtársnő javaslatát egyhangúlag elfogadta és az alábbi szövegű táviratot küldte Dag Ham­marskjöld úrnak, az ENSZ főtitkárá­nak, Andersen úrnak, az ötösbizott­ság elnökének és a Magyar Külügy­minisztériumnak: Miskolc város tanácsa hamis koholmánynak tekinti az ENSZ ötösbizottsága jelentését Miskolc megyei jogú város tanácsa nagy megdöbbenéssel és mélységes felháborodással szerzett tudomást az ENSZ ötösbizottságának jelentéséről. A jelentést mint valótlant, hamis adatokat tartalmazót visszautasítjuk és egyidejűleg tiltakozunk az ellen, hogy ezt a jelentést az ENSZ ülésé­nek napirendjére tűzzék. Miskolc város tanácsa a jelentést úgy bírálja el, mint a Magyar Nép- köztársaság belügyeibe való beavat­kozást. Világosan látjuk a jelentés­nek azon célját, hogy a Szovjetuniót rágalmazza, ezzel elterelje a világ közvéleményének a figyelmét a ka­Taivan — a Távol-Kelet egyik tűzfészke A kínaiak lakta Taivan (Formosa) szi­gete a második világháború előtti japán gyarmat, ma a kínai reakciónak utolsó menhelye. Erre a 36.000 km területű, cu­kornádban és rizsben gazdag szigetre menekült 1949-ben Csang Kai-sek, a kínai diktátor, miután a Kínai Kommunista Párt vezette nemzeti felszabadító had­sereg az egész óriási kínai birodalomból kiűzte a Kuomintang zsoldosait. Itt a Amerikai Egyesült Államok légi és ten­geri flottája védelme alatt. 160 km-re a Kínai Népköztársaság partjaitól, ameri­kai fegyverzettel ellátva, áll készenlét­ben a kínai ellenforradalom 600.000 főnyi hadserege, mint a világreakció egyik tar­taléka. Csak e fegyveres erők akadályoz­zák Taivan 10 millió lakosát abban, hogy az anyaországhoz csatlakozzék, amint azt a közelmúlt amerikaellenes tünteté­sei megmutatták. Tajvanon kívül Csatig Kai-sek csapatai megszállva tartják a közvetlenül a Kínai Népköztársaság partjai előtt fekvő Queraoy és Matsu- szígeteket, amelyekről próbálják Amoy és Fucsou jelentős kikötők forgalmát za­varni. A folytonos harcok e szigetek üte­gei és a Népköztársaság partvédelmi osz­tagai között állandóan emlékeztetnek ar­ra, milyen tűzfészket jelent az amerikai flotta és Csang Kai-sek csapatainak je­lenléte a Távol-Kelet ezen részén,- _ (Terra) _j pitalista államok gyarmati, elnyomó fegyveres tevékenységéről. A jelentés azt igyekszik bizonyí­tani, hogy Magyarországon október­ben. ösztönös népfelkelés volt. Mi ha­tározottan állítjuk és bizonyítjuk, hogy az imperialista hatalmak által jól előkészített szervezett ellenforra­dalom volt, melynek főfeladata a ha­ladó szellemű emberek legyilkolása, a kapitalista rendszer visszaállítása volt. Ettől a veszélytől mentette meg a magyar népet a Szovjetunió baráti segítsége, mely segítséget Népköztár­saságunk alkotmányos kormánya kérte. Az ellenforradalmat az imperializ­mus ügynökei irányították. A sze­münk előtt tartottak állandó rádió összeköttetést a Szabad Európa-rá­dióval az ellenforradalmi elemek és azok tanácsai alapján vezették a har­cokat. Számos kémet és diverzánst fog­tunk el az ellenforradalom leverése­kor Miskolcon is, akik vallomásaiból kiderült, hogy főfeladatuk az ellen­forradalom szervezése, szocialista rendszerünk megdöntése volt. A jelentésből világosan kitűnik, hogy annak anyagát a nyugatra me­nekült ellenforradalmár gyilkosok, fasiszták és a magyar nép ádáz ellen­ségeinek nyilatkozataiból állították össze. Miskolc város tanácsa a jelentést hamis koholmánynak tekinti, mely sérti nemzeti önérzetünket, durva beavatkozás belügyeinkbe és csak arra alkalmas, hogy lejárassa al ENSZ tekintélyét. A tiltakozó táviratot Miskolc vá­ros tanácsa megküldte Kassa és Kat- towice testvérvárosoknak is, kérve, hogy ők is segítsék igazságunkat a nemzetközi fórumok előtt. A városi tanács ülése számos nagy- jelentőségű határozatot hozott. A ta­nácsülés végén s tanácstagok ts.-yer-* oclláltak a végrehajtóbizottság veze­tőihez. A tanácsülés lapzártakor, a • késő délutáni órákban még folyt* u

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents