Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-07 / 183. szám

Szerda, 1957. augusztus 7. északmagyarország 3 Egészségügyi problémáinkról A szakszervezetek megyei taná­csának elnöksége az elmúlt napok­ban egészségügyi helyzetünkről tárgyalt, A brigádvizsgálat — amely három hétig tartott — és az elnök­ség a következőket állapította meg: A kórházi ágyak biztosításáról A megye kb. 750 ezer lakosa ré­szére jelenleg 3197 kórházi ágy van biztosítva. Ez egyáltalán nem kielé­gítő. Miért? Mindenekelőtt azért, mert az országos átlagnál lényege­sen rosszabb. A megye kórházi ágyainak számát kb. 720-al kellene emelni ahhoz, hogy az országos mér­téket elérjük. Indokolja ezt az ágy­kihasználási és ápolási napok szá­mának alakulása is. Az ágykihasználás túlságosan ma­gas, jóval felette áll a normálisnak. Kórházaink egyes osztályai állan­dóan zsúfoltak. A megyei kórház gyermekosztályán például 135 ágyra gyakran 160 gyereket is össze kellett zsúfolni. De a zsúfoltságra vall az átlagos ápolási idő viszonylagos ala­csony volta is. A belosztályoknál a nagy betegforgalom miatt úgyszólván csak a kivizsgálásokkal tudnak fog­lalkozni, s a betegek tartós gyógy­kezelésére intézeten belül alig van lehetőség. A szakorvosi ellátásról A hiányos szakorvosi ellátást még- inkább körülményesebbé teszi az a tény, hogy a szakrendelések centra­lizálva vannak. A megyei rendelő- intézet ellátja például Miskolc város I. és IV. kerületét, valamint öt já­rás szakrendelését is. Éppen ezért szükségszerű a szakrendelések de­centralizálása. Ezzel nemcsak a túl­zsúfoltságot szüntetnénk meg, ha­nem elősegítenénk, hogy szakorvo­saink gyógyító munkával többet tudnának foglalkozni. van szükség a szakszervezetekben is. Fontos ez különösen a politikai, ne­velő munkában. Sajnos, a politikai, felvilágosító nevelő munka nagyon gyenge a kórházakban. Lemérhető ez abban, hogy az egészségügyi dol­gozók nagy többsége nem látja a munkája fontosságát, csak a megél­hetését tekinti benne, de kevés eset­ben tartja hivatásának. így van ez nemcsak a középkádereknél, de sok esetben az orvosok körében is. Harcoljanak a szakszervezeti ak­tivisták az olyan nézetek ellen is, amelyek lebecsülik a szakszervezeti munka szerepét, jelentőségét. Saj­nos, itt-ott ilyenek is észlelhetők. A sátoraljaújhelyi kórház gondnoka például azt állítja:- Nincs semmi szükség a szak- szervezeti bizottságra a kórházon belül, mert azok csak az érdekvéde­lemmel, a tagdíjfizetéssel és a mun­kaversennyel foglalkoznak, de nem segítik a kórház munkáját. A szakszervezeti, politikai munká­nak azonban ez csak az egyik oldala. Az érem másik oldala, hogy az egészségügyi intézményeknél nem támaszkodnak a vezetők a szakszer­vezeti szervek segítségére. Ennek persze többek között az a magyará­zata, hogy a szakszervezeti elnökök nem rendelkeznek megfelelő általá­nos képzettséggel. Ezért a most sor­ra kerülő szakszervezeti választások­nál válasszunk az orvosi karból el­nököket, akik szakmailag is bele Különösen nagy a probléma a fo­gászati szakellátásban. Az encsi, az abauj szántói és a rudabányai foga»- szati szakrendelés már hónapok óta nem működik. Sárospatakon pedig a fogszakorvosi állás több mint két éve betöltetlen. Következménye, hogy csak 2—3 hónapi előjegyzés után tudnak fogpótlásokat eszkö­zölni. Az üzemorvosi munkáról Az üzemi orvos alapvető feladata, hogy megelőzze a megbetegedéseket. Ha így cselekszik, akkor teljesíti hi­vatását. Ebből a célból azonban ott kell lennie az üzemekben havonként megtartott munkásvédelmi szemlé­ken. A legtöbb üzemi orvos ennek a feladatának eleget is tesz, sőt javas­latokat is mondanak a hibák kijaví­tására. A hiba az, hogy nem szor­galmazzák az általuk beadott javas­latok végrehajtását. Nem ellenőrzik, mit tettek az illetékesek a baj elhá­rítása érdekében. Ez persze abból is adódik, hogy a szakszervezeti szer­vek több helyen lebecsülik az üzemi orvosokat. Csak mint elsősegélynyúj­tó és alkalmi gyógykezelői szemé­lyeknek tekintik. Ahol a szakszervezeti szervek és a vállalatvezetés érzi, látja az üzem­orvosi munka jelentőségét, fontossá­gát, elősegítik az üzemorvos munká­ját, ott komoly eredmények vannak az egészségügy terén. Példa erre a Szerencsi Cukor- és Csokoládégyár, a Lenin Kohászati Művek, Ormosbá­nya, a DIMÁVAG, a Borsodvidéki Gépgyár és a többi szakszervezeti bizottság, ahol rendszeresen előadá­sokat is tártanak a megbetegedések megelőzéséről. Hiba továbbá az is, hogy sok he­lyen az üzemorvosi állás nincs be­töltve. Az ózdi Kohászati Üzemek­ben a rendszeresített öt üzemi orvosi állásból ezévben is mindössze egy volt betöltve. így természetesen az üzemorvosi munka kizárólagosan csak az elsősegélynyújtásra és a fel­vételek előtti vizsgálatokra korláto­zódott. De még ezt is csak úgy tud­ták biztosítani, hogy a kórházi és körzeti orvosok ügyeleti szolgálatot vállaltak az üzemben. Hogy a meglévő állások jelenleg betöltetlenek, annak oka egyrészt a fennálló orvoshiány, másrészt pedig az üzemorvosok alacsony bérezése volt. Az új bérezés azonban már érezteti hatását az egészségügyi dol­gozók körében. Megnyugvással és örömmel vették tudomásul, hogy problémájuk megoldást nyert. Mun kéjükért az őket megillető bért kapják. Á szakszervezetek politikai nevelő munkájáról § A szakszervezeti alapszervezetek többségükben dolgoznak, főleg az el nökök fáradoznak, tevékenykednek sokat. Bál* dicséret illeti őket, mégis hiba ez, mert egyedül képtelenek megoldani a szakszervezetek előtt álló feladatokat. Kollektív munkára tudnak szólni a kórházvezetés mun­kájába. Egészséges javaslatok E fontos egészségügyi problémák megoldása érdekében a szakszerve­zetek megyei tanácsának elnöksége a következő javaslatokat terjesztet­te az Egészségügyi Minisztériumhoz. 1. Az Egészségügyi Minisztérium a most végzett fiatal orvosokból nagyobb keretet biztosítson a megye részére, hogy a fenn­álló orvoshiányt meg tudjuk szüntetni. 2. Az üzemi orvosi munkák ellátására az Egészségügyi Minisztérium biztosítson főorvosokat, mert csak így tudjuk elérni, hogy az üzemorvosok betöltsék feladatu­kat, megelőzzék a megbetegedéseket. 3. Mivel kevés a gyakornoki szakorvos, az Egészségügyi Minisztérium járuljon hozzá, hogy a III. éves egyetemi hallga­tókkal a bányatröszt kössön szerződést. A tröszt vállalja, hogy minden lehetőséget megad a fiatal orvosoknak a továbbtanu­láshoz és ugyanolyan elbánásban részesíti őket, — szén, hűségpénz, stb. —, mint bármelyik bányászt. 4. Lássák el végre az orvosokat gépko­csival, hiszen orvost jelent maga a gépko­csi is, mert így több beteget tud látogatni, gyógyítani az orvos. E cikkben az egészségügyi helyze­tünknek csak a hiányosságait vetet­tük fel. Természetesen vannak igen szép eredmények ebben a munká­ban. De most azért vált szükségessé ezeknek a problémáknak a megírása, hogy felhívjuk rá a figyelmet és kö­zös erővel szüntessük meg a fogya­tékosságokat. Török, Alfréd Az új tulajdonos nem mondhatja fel a haszonbérletet a szerződés lejárta előtt A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása A kötelező beadási rendszer meg­szüntetése következtében a paraszt­ság körében jelentősen megnöveke­dett az adás-vételi, haszonbérbevót.eli kedv, s általában az ingatlanforga­lom, Előfordultak olyan esetek is, hogy a tulajdonos eladta a haszon­bérleti földet és az új tulajdonos a dasági év végére felmondta a bérlőnek a hosszabb időre szóló szer­ződést. Ez bizonytalanságot terem­tett, s csökkentette a haszonbérlők termelési kedvét. A Legfelsőbb Bíró­ság állásfoglalása ilyen ügyekben a következő: A termelés folyamatosságának biztosításához, a tényleges gazdál­kodó haszonbérlő termelési bizton­ságához és szerzett jogainak védel­méhez fűződő népgazdasági és egyéb érdekek azt kívánják, hogy az a ha­szonbérlő, aki írásbeli szerződéssel több évre haszonbérletbe vett ingat­lant, a haszonbérleti idő alatt nyu­godtan, abban a tudatban gazdál­kodhasson, hogy az ingatlant a ha­szonbérlet idején — még ha közben változik is a tulajdonos — ő használ­hatja. A haszonbérbe adott ingatlan tu­lajdonjogát ‘adás-vétel útján meg­szerzett vevőnek — ha kellő gondos­sággal jár el — tudnia kell arról, hogy az ingatlant az előző tulajdo­nos haszonbérbe adta, s ismernie kell azt is, hogy a szerződés mennyi időre szól. Ezért mezőgazdasági in­gatlan eladása esetén az új tulajdo­nos azt a haszonbérleti szerződést, amelyet a bérbevevő a régi tulajdo­nossal kötött, a szerződésben meg­állapított haszonbérleti idő lejárta előtt nem mondhatja fel. Nincs joga a felmondáshoz akikor ■ sem, ha a vételkor nem tudott arról, hogy az ingatlant haszonbérbe adták és hogy a szerződés mennyi időre szól. (MTI) ... és ffvőzött a ragaszkodás Moszkvába utazik Gyúró Szalaj, [Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség elnöke Moszkva (Tanjug) A Szovjetunió Szakszervezeti Szö­vetségének meghívására Gyúró Sza­laj, a Jugoszláv Szakszervezeti Szö­vetség Központi Tanácsának elnöke augusztus 13-án Moszkvába utazik, hogy résztvegyen a szovjet szakszer­vezetek megalakításának 50. évfor­dulója alkalmából rendezendő ün­nepségeken. (MTI) A városi rendőrkapitányság közleményei A városi rendőrkapitányság tudo­mására jutott, hogy Simái Béláné, szül. Klinkó Ilona, Miskolc, Bercsé­nyi utca 2. szám alatti lakos a város területén csalásokat követ el. Több személyt felkeresett azzal, hogy ő a FÜSZÉRT dolgozója, s így citromot tud keríteni. Többektől kisebb-na- gyobb összegeket vett fel, azonban az ígért citromot nem szállította. A városi rendőrkapitányság ezúton kéri azokat a sértetteket, akik még tanúkihallgatáson nem vettek részt, hogy azonnal jelentkezzenek a rend­őrfőkapitányság Zsolcai kapu 40. I. em. 17. számú szobájában. * A városi rendőrkapitányság kéri mindazokat, akik Oláh Ferenc mis­kolci óráshoz betörés előtt vagy után óráikat javításra adták be és még nem kapták vissza, jelentkezzenek a rendőrségen. Miskolc, Zsolcai kapu 40. I. emelet 27. — 8 órától 9 óráig. Ho Si Minh elnök Zágrábba érkezett Zágráb (Tanjug) Ho Si Minh, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elnöke kíséreté­vel együtt kedden reggel Zágrábba érkezett. A zágrábi pályaudvaron ágyűlövések üdvözölték és a legma­gasabb rangú horvát állami és po­litikai vezetők fogadták. Zágráb lakossága lelkesen üdvö­zölte a vietnami elnököt, amerre el­vonult. (MTI) Hz Egyházak Világtanácsa hogy próbaidőre szüntessek New Haven (MTI) Mint az AP jelenti, az Egyházak Világtanácsának központi bizottsága határozatot fogadott el, amely fel­kéri a kormányokat, hogy saját jó­szántukból — legalább próbaidőre — szüntessék be a nukleáris kísérlete­ket. A központi bizottság ülése 50 or­szág 165 protestáns felekezetének képviseletében ellenvélemény nélkül jóváhagyta a határozatot. A határozat minden tömegpusztító fegyver betiltását sürgeti nemzet­közi felügyelőt és ellenőrzés mel­lett, s megjegyzi, hogy jelenleg csak nagyon lassan haladnak előre ilyen felkéri a kormányokat, be a nukleáris kísérleteket megegyezés felé. Éppen ezért felké­rik az egyes kormányokat, hogy ra­gadják meg a kezdeményezést, szün­tessék be a bombakisérleteket, s így próbáljanak kijutni a zsákutcá­ból. (MTI) Házassági hír San Juan Az AFP jelenti: Pablo Casals, a 80 éves világhírű spanyol gordonka- művész szombaton a puortoricoi San Jüanban feleségül vette a 21 éves Marta Momtanezt. (MTI) Szép eredményeket ér el a Diósgyőri Vasas Repülőklubja Huszonnégy éves múltra tekint vissza a Diósgyőri Vasas Repülő­klub. Ezalatt az idő alatt működé­sükkel, elért eredményeikkel fel­írták nevüket a repülősport törté­netébe. Számos olyan kiváló repü­lőt és ejtőernyőst neveltek, akik úgy a hazai, mint a nemzetközi versenyeken egyaránt figyelemre­méltó eredményeket értek el. Ez évben hasonlóan nagy szorgalom­mal végzik munkájukat. Két ízben tartottak repülőbemutatót vidéken, egyet Szerencsen és egyet Mező­kövesden. 50—60.000 néző gyönyör­ködött a diósgyőri repülők és ejtő­ernyősök nagyszerű bemutatóján. Ez évben szeptember 15-én Mis­kolcon Nemzetközi Repülőnapot rendeznek, ahol résztyesznek a ma­gyar repülőkön kívül szovjet, len-* gyei, csehszlovák repülők és ejtő-* ernyősök is. így érthető, ha nagy az érdeklődés a fiataloknál a repülés iránt. Ezért a DVTK Repülőklub-* jánakf elnöksége elhatározta, hogy a IS—20 éves korban lévő, érettség givel rendelkező fiatalok számára lehetővé teszi — ha élethivatásuk nak kívánják választani a repülős pályát —, hogy motoros pilótáknak jelentkezhessenek. Jelentkezni Mis-* kőle, 11., Maros-utca 1. szám alatti minden héten kedd, csütörtök és pénteki napon este 6 órától 8 óráig lehet. Az érdeklődő fiataloknak n jelentkezés során ad bővebb fel« világosítóit a klub elnöksége. KŐHALMI KAROLY. klubvezető sok legyünk?!., i Neml.i. Többet soha, elég volt belőle! A HARCBAN nem maradtak egye­dül. Az igazi helytállás nehéz nap­jaiban a falu kommunistái a tsz tag­jai mellé álltak. Nem adták fel a frontot, nem hagyták elpusztítani a közös gazdálkodás eszméjét. Beszél­tek, érveltek, segítettek összetartani őket. A kommunisták között volt egy keménykötésű, munkától edzett, pi­rospozsgás arcú ember. Ügy viselke­dett, mint amilyennek ismerték: igaz leommunista módjára. Réti László kőbányász a kommu­nista öntudat, az áldozatkészség leg­szebb példáját mutatta e napokban. Akkor állt a termelőszövetkezet ol­dalára, amikor az ellenség széjjel akarta robbantani. Otthagyta a biz­tosat, átjött a tsz-hez az akkori bi­zonytalanságba. A lelki vívódás, a harc tovább folyt. Üjra meg újra tanácskoztak. November vége felé már vagy ki­lencedszer. A beszéd témája mindig a tsz sorsa volt. Az ingatagok a fel­oszlás mellett kardoskodtak. A tsz törzstagjainak a közöshöz való von­zalma azonban erősebb volt minden terrornál, lebeszélésnél. Csak a hatá­rozott kiáVás, a kommunisták érvelő szava, beszéde hatott az emberek ér­telmére. A tsz megmaradt. A kommunisták és a tsz tagjai együttesen határoz­tak. Összehívták — most már hiva­talosan — a tizedik közgyűlést. Min­den tagnak tudomására adták: — Több közgyűlés nem lesz. Csak az jöjjön el, aki maradni akar! A közgyűlésen a tsz-hez hű tagok határozottan állástfoglaltak: együtt maradunk! A Kossuth Tsz életét az ellenfor­radalom nem tudta kioltani. Mint­egy 15-en továbbra is magukénak vallották a paraszti gazdálkodás szocialista formáját, lJj vezetőséget választottak. Élére Réti László elv­társat állították. Azóta hat taggal szaporodott a tagság létszáma. A sorsdöntő közgyűlés a már többen látják, hogy igen-igen keserű tanul­ság volt október. A tsz gyűlölködő ellenségei újabb kísérletet tettek. Miután tudomásukra jutott, hogy Réti elvtársat választották a tsz el­nökévé, 3 hóid judás-földet ígértek számára, hogy hagyja cserben a ter­melőszövetkezetet. De hiába... A Kossuth Tsz to­vábbra is él. Gondjaiknál, bajaiknál nagyobb, acélosabb lett a jövőbe vetett hitük. A vihar óta megváltozott a tsz külső arculata is.t Most dróthálós új kerítés övezi a portát. Az úttörők, akik az ellenforradalom idején is bá'. in viselték vörösnyakkendőjü-1 két, széppé varázsolták a porta ele­jét. Apró kezeik nyomán virágok nyílnak a fehérre meszelt téglaszegé­lyek között. Nemrégen a faluban járt Abauj■* szántóról egy Plaszkó István nevű kupec, s ismerőseivel beszélgetve gú­nyosan mondta: — Látjátok, mióta visszakapta at portát gazdája, milyen szépen rend-1 betette. Egyszeresük megszólal egy hang: — A porta gazdája továbbra is a Kossuth Termelőszövetkezet maradt; — S a kupec leforrázva elsomfordálL * A TSZ UDVARÁN már nyúlnak az árnyak, közeleg az est. A lomb■* koronás fák alja benépesedik. A tsz tagjai gyülekeznek. Szokássá válti hogy itt töltik el estéjüket. Ma fáradságos nap volt — végeztek az aratással. Beszélgetnek.-., számveté­seket csinálnak. S közben egy hordó sört csapra ütnek. Egy borzolt hajú, középtermetű férfi, a nyiladozó fiatal lelkek kér-* tésze, a falu ig »tó-tanítója, Póló-* nyi elvtárs toppan elő, s tangóhar■* monikájával nótába kezd. Barátias4 családi a hangulat. A fiatalok még táncra is perdülnek. Már későre jár az idő. A szél fel­borzolja a fák üstökét. A kertből virágillatot hoz a szellő. PÁL LAJOS A boldogkőűjfalusi Kossuth Tsz fö­lött kimondták a halálos ítéletet. A kapzsi idegenek fosztogatni kezdték a szövetkezet javait. Tagjait megfélem­lítették .. . A KÖZSÉG KÜLSEJE még ma­gán viseli az egykori zsellérvilág je­gyeit. A kertek mélyén ósdi, szürke kis parasztházak húzóéinak rendezet­len sorokban. Lakóinak zöme a föl­desúri zsellérsors nincstelen leszár­mazottjaiból, törpebirtokosokból, kis- paraszlokból tevődik össze. A kollektív gazdálkodás gondolata itt is szárnyakat bontott. A falu sze­gényei, az egylcori zsellérek, részes­aratók, napszám-osok összefogtak. Mintegy 15-en megalakították a Kos­suth Termelőszövetkezetet. Sok nehézséggel küzdöttek. Ahogy mondani szokás: »Olyan szegények voltak, mint. a templom egere.« A belépők közül mindössze csak há­romnak volt juttatott földje, össze­sen hét hold. Később a nagybérletek megszűntével kaptak 170 holdat, s így már volt mit megdolgozni. De nem volt igásállat, fogat, gazdasági felszerelés. Se kapa, se kasza. Eleinte szűkén jutott a kenyérből is. Solcszor előre kölcsönöztek. Adósságot adós­ságra halmoztak. A bajokat tetőzte az is, hogy a tsz akkori vezetői fele­lőtlenül bántak a közvagyonnql. A bajok ellenére is bíztak az ősz- szefogás erejében. — Lassan majd csak a rendes ke­rékvágásba vergődünk, — mondogat­ták maguk között. Lassan gyarapodni kezdtek. Álla­munk segítségével felszereléseket vásároltak, növelték a jószágállo­mányukat, sőt gazdasági épületekre is tellett. Besenyei János például nyolctagú családjának új házat épí­tett, tágasabbat a réginél. Kovács István állatgondozó családját új bú­torral örvendeztette meg. Bogdányi András a múlt évben 28 mázsa ter­ményt rakott az éléskamrájába. Öröm volt látni a tsz-tagok boldogulását: * OKTÓBER VÉGÉIG csend és bé­kesség honolt a faluban. Később azonban a vihar szele ide, a majd­nem istenhátamögötti faluba is elju­tott. Egyik napról a másikra, mintha kicserélték volna a levegőt, meg né­hány embert is ... Itt is akadtak kapzsi és meggon­dolatlan emberek. A felforgatásban nagy szerepet játszott a sebtiben létrehozott mun­kástanács, melynek élén Csesznik István volt fegyverrejtegető állott. — Nincs ennek annyi becsülete sem, mint a leesett mákszem. Emberi külsejéből, tekintetéből is a csupa rosszindulat, a gyűlölködés sugárzik. Nem élvezi katolikus hittársai köré­ben sem a rokonszenvet — beszélik róla a faluban. Az uszítok a becsületes falusi em­berek hiszékenysé^H arra használ­ták, hogy megsüssék saját pecsenyé­jüket. A »vezérkar« bor, pálinka mezeit vigadta át a napokat, az éjszakákat. Tűz alá vették a temelőszövetke- zetet, izgattak ellene. — Mindenütt felosztanak a tsz-ek, meg kell szüntetni a Kossuth-ot is! Tagjait bújtogatták. Hagyják ott, menjenek széjjel. Sőt a zavarosban halászók már lopkodni kezdték a tsz sokévi fáradságos munkájából eredő javakat. Gúnyolták a szövetkezet hűséges tagjait, akikről tudták, hogy a feloszlás ellen emelnek szót. Ami igaz, az igaz... A légkör kis­sé megfélemlítette a tsz tagjait. De szívük mélyén ott parázslóit a ra­gaszkodás, a vonzalom..; Teltek a napok. Az uszítás nem szűnt. Ez hatott a nemrégen belé­pett ingatag tagokra, akik belülről is bomlasztani kezdtek. A zsellérekből alakult tsz tagjai nehéz lelki megpróbáltatásokon men­tek keresztül. Sokat vajúdtak. Mité­vők legyenek? ■*; 8 Szétmenjenek-e, vagy sem?..; A közös ügy, a közös baj sokszor összehozta őket. Legtöbbször az is­tálló volt a nemhivátalos gyűlés szín­helye. Egymás között és önmaguk­ban újra meg újra felmerült a kér­dés: — Üjból részesaratók, napszáma-

Next

/
Thumbnails
Contents