Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-27 / 199. szám

LsZAKMAGYAEORSZAG Kedd, 1337. augusztus 27. Földek és gyárak asszonyaink találkozójáról Augusztus 20-án megyeszert e a sokrétű színes ünneplés legélén­kebb színfoltjai a munkás-paraszt találkozók voltak. Ózdon és Diós­győrben is forró öleléssel, kemény kézszorítással várták a falu küldöt­teit, hogy együtt köszöntsék az al­kotmány napját, s együtt szegjék meg az idei búzából sült illatos, hófehér kenyeret. A meghívást illik viszonozni s így virradt fel a nap, amelyen a falu asszonyai várták vendégül az ózdi és diósgyőri asszonyokat. Egyszerre száz hívó szó is elhangzott, s így két helyen, Mezőkövesden és Edo- lényben rendeztek baráti találkozót a falu és a város asszonyai. Kisgyermekek nem várják job­ban a karácsonyt, a fa alatt lapuló ajándékot, mint a mezőkövesdi asz- szonyok a diósgyőrieket. Hetekkel előbb 40 asszony gyúrta a tésztát, sündörítette a csigát az ünnepi le­vesbe, főztek, dagasztottak reggel* től-estig. A sok dolog, ezernyi ten-» nivaló mellett szorítottak időt az előkészületekre, az ajándék-készí­tésre, mert mégiscsak más az, mi­kor magasütötte kaláccsal kedvesr kedhet vendégének a háziasszony. Az ünnepi asztalra tettek mindent, ami szép és jó. Odadíszítették a kiskertek legszebben pompázó vi­rágait is. Vidáman telt el a nap. A mező­kövesdiek megmutatták vendégeik­nek a matyóíőváros nevezetessé­geit. Vendégek és vendéglátók egy­más gondolatát lesve kedveskedtek egész nap. S a programból nein hiá­nyoztak az ajándékok sem. A Le­nin Kohászati Művek asszonyai apró kohászjelvényt tűztek a kö­vesd i asszonytársak ruhájára, a2 ózdiak maguk készítette csecsebe­csékkel okoztak meglepetést min­denkinek. A kövesdi asszonyok a búcsúzásnál minden vendégnek ajándékoztak egy apró szívet, amelyben két kezükkel hímezték a csodálatos matyóföld legszebb ró­zsáit. S MÍG MEZŐKÖVESDEN szállt a dal az asszonyok ajkáról, addig Edelényöen sem hullott könny a bánattól, csak az Ölömtől. A Dl- MÁVAG asszonyait a kastélypark­ban várták a pirosnyak ken dös út­törők sok-sok piros virággal és az edelényi Alkotmány és Vörös Csil­lag Tsz asszonyai sok-sok szere­tettel. Igaz, az asszonyok találkozójának indult az ünnepség, ám olyan ben­sőséges és olyan megható volt, hogy a kultúrházban már a férfi részt­vevők is megjelentek. Mint beval­lották, kénköves esővel sem lehe­tett volna távol tartani őket. Há­romszáz ember ülte körül a terített asztalt, s nem maradt el a pohár- köszöntő sem. Az Alkotmány Tsz elnöke emlékezett néhány szóval a parasztember sorsára, visszapillant­va messzi századokba, egész a job­bágysorig, a summás-életre, s mind­arra, amiről a parasztoknak nap­jainkban nem ^zabad megfeledkez­niük égy pillanatra sem. A vendégek megnézték az Alkot­mány tsz héthatárban híres kerté­szetét. Gyönyörködtek a kövérre hízott paprikákban, amelynek a megyében is alig akad párja. A búcsúzásnál itt is előkerültek a? ajándékok, az asszonyok egy-egy pettyes kendőt, a férfiak pici kor­sót kaptak a vendéglátóktól, s egy nagy kerek cipót, idei lisztből sü­tött új kenyeret. Az edelényi és a mezőkövesdi asszony talál kozó is fényesen sike­rült. Az edelényi találkozón részt- vett Prieszol József élvtárs is, a megyei pártbizottság első titkára, a mezőkövesdi ünnepségen. Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizott­ság másodtítkára. Legtalálóbban Ő jellemezte a találkozót: iskolapél­dái» volt annak: hogyan kell jól megszervezni a találkozót, fényes bizonyítéka annak, hogy az asszo­nyok teljes szívvel a forradalmi munkás-paraszt kormány melleit állnak. Szép volt, kedves és feled­hetetlen, ikret csak a melegszívű* asszonyok, édesanyák tudnak ren­dezni. Szeptember 15*től árusítják az új cukrot Legnagyobb cukorgyáraink szép- j így szeptember 15-én megkezdi az új tember 5-én kezdik meg az új tér- cukor árusítását. Az idei cukorrépa- piés feldolgozását és a kereskedelem I termés jó. (MTI) Másfélmillió forint értékű többtermelés a Borsodi Hőerőműben ték, ami másfélmillió forint értékű többter­melést eredményezett. Az alkotmány ünne­pének tiszteletére tett felajánlások teljesítése is azt bizonyítja, hogy a szocialista munkaver­seny a szebb és boldo­gabb jövő építésének egyik biztosítéka. Ma mór a legtöbb dolgozó munka verseny­ben van a Hőerőműnél. Az új munkaverseny- módszer — ami az egyén és a közösség ér­dekeit egyformán előbbre viszi, — tetszik a dolgozóknak, a ma­gukénak érzik és éppen ezért szívesen dolgoz­nak munka versenyben. gosabb termelés érde­keit tartják szem előtt, s ennek alapján végzik munkájukat. Egy hónappal ezelőtt az üzem dolgozói be­kapcsolódtak a munka­versenybe és vállaláso­kat tettek augusztus 20 tiszteletére. A verseny eredményei máris meg­mutatkoznak. Minden üzemrész teljesítette a vállalt követelménye­ket, sőt az értékelések szerint egyes üzemré­szekben, mint pl. a kar­bantartó és szállító üzemnél túlteljesítés mutatkozik. A Hőerőmű dolgozói múlt havi tervüket 110 százalékra . teljesítet­ik Vasárnap est© egynegyed tíz óra. Vijjogva száguld a mentőautó « miskolci Széchenyi utcán. Csikorogva fékez a. 19. sss. Népbüfé előtt. A részeg, verekedő ember gomolyog ból néhány sérültei betesznek az autóba, s az szirénázva indul a kórházba. — Gyakori jelenet. A büfében az előbbi verekedést vi­tatják, s már csattan is az eteő, az újabb verekedést elindító pofon. Egy férfi az utcára esik. Feltápásekodik. visszamegy. Egy újabb, jól irányzott csapás a kettős ajtó lapjai közé rak­tározza, ahol a részegek boldogságá­val megpihen. Bent kavarog a tömeg. Füst, lár­ma, részeg emberek undorító kanda- bandázása, fogásra váró büfé-pillan­gók, piszkos, mosdatlan, kosztól csö­pögő ruhájú férfiak. (Vajon mitől lettek ezek vasárnap ilyen szeny- nyesek?) Az ajtóban kuporgó részeget az utcára viszi egy deli férfiú és vészt- jósló hangú »»erős gyerek vagy. J6- zsikám«-mah kétes kimenetelű dialó­gus indul. — A két járdán embercso­portok várják a további fejleménye­ket . i i Mikor törlik le végre Miskolc leg- rikíióbb szégyenfoltját a Széchenyi utca képéről? A bányásznap tiszteidére 6 nappal a határidő előtt két btrcadi bánya már teljesítette havi tervét A borsodi szénbányászati tröszt üzemeiben egy héttel a bányásznap előtt fokozódik a verseny. Az adott­ságokat kihasználva, valamennyi bányaüzem' arra törekszik, hogy az első helyezést érje el a bányásznapi versenyben. A »pálmát« az ormos! külszíni lejtésű bányaüzem nyerte el. Hétfőre virradóan az ormosi kül­színi bánya dolgozói jelentették: be­fejezték havi tervüket. Ugyancsak hétfőre virradóan jelentette augusz­tusi terve befejezését a kondói Kos- suth-akna bányászai is. így hat nap­pal szeptember 1-e elölt már két borsodi bányaüzem teljesítette havi tervét. Rajtuk kívül még csaknem 20 borsodi bánya két-három napon belül — szintén határidő előtt — ele­get tesz augusztusi széntermeljési ter­vének. A jól dolgozó bányászok eredmé­nyes munkájaként a borsodi szén­bányászai! tröszt a bányásznapra terven felül vállalt 10 400 tonnás széntermelést is már 1500 tormával túlteljesítette. ORVOSI TANÁCSADÁS A magas vérnyomásról A magas vérnyomás okozta be­tegség napjainkban terjedőben van. Leginkább 40—60 éves korban for­dul elő, de fiatalabbaknál, 20—30 éveseknél is mind gyakrabban lát­juk, az 50. életéven túl pedig úgy­szólván minden második ember vér­nyomása fölötte van a normálisnak. Betegnek csak akkor tartjuk az ille­tőt, ha az emelkedés a még normá­lisnak vett 150/95 értéket hosszabb időn át meghaladja s panaszt okoz, vagy pedig a magas vérnyomás va­lamely más betegségnek a tünete. Átmeneti vérnyomásemelkedéssel egészséges embereknél is találko­zunk, ahol erősebb fizikai munka, vagy szaporább szívműködést okozó izgalom hatására 40—60-nal is emel­kedhet a vérnyomás, különösen az érzékeny ídegrcndszerüeknél —, az ilyen vérnyomás-emelkedés azonban nem jelent betegséget s többnyire 20—30 perc alatt megszűnik. A vérnyomás nagyságát mindig egy tört számmal jelöljük: pl. 150/95, melyből a 150-et systolés, a 95-öt pedig díastolés nyomásnak nevez­zük s a kettő közül az utóbbi, a dias- tol és nyomás a fontosabb, mert míg az előbbi csak rövid ideig, a szív összehúzódásának pillanatában ter­heli az ereket, addig a díastolés nyo­más állandóan ránehezedik az erek falára, s ha lényegesen magasabb, mint 95 — pl. 130, vagy 170 is lehet —, az ilyen magas diastolés nyomás fenntartása igen nagy többletmunkát ró a szívre, amibe az könnyen bele­fáradhat. A magas vérnyomás sokféle be­tegségnek. így vese-, mellékvese-, agyfüggelék-, pajzsmirigybetegség­nek stb. lehet kísérője, illetve követ­kezménye, — az essenciális hiper­tóniánál, a magas-vérnyomás betegségnél azonban a magas vérnyomás nem egy tünet, hanem maga a betegség lényege, mely ideg- alapon fejlődik ki, bár feltételez­hető bizonyos örökléses befo­lyás is. Férfiak és nők egyforma gyakran betegszenek meg, de bőségesen táp­lálkozó, zaklatott életüeknél gyako­ribb, mint a nyugodtabb életet élő soványaknál. Itt a kis ütőerek szű­külnek össze, s a vérnyomás emel­kedése csak ennek a következmé­nye, egy kiegyenlítő folyamat. A AZ ÚJSORRÓL egy fiatalember kanyarodott be az alsófaluba. Bizonytalan léptekkel ment. Meg-megúllt. Nem volt álmos, de álmatag Szemmel bámulta az eső után megfrissült hajnali falut. Ideges kóvóly- gás volt a feje. Egyszer sírni támadt kedve, máskor meg ütni. Rette­netes nagyot ütni,, hogy vér loccsanjon. Elmosódott képek tűnnek elő emlékezetéből. Cserepesék konyhá­ját látja és együtt az egész családot. A pöffeszkedő gazdát, a sunyi asz- szonyt... és Marikát. Tisztul a kép: Marika az ágyban. Dús fekete haja fehér vállán... Duzzadt piros aj­ka... Megrázkódik. Ránevet a sunyi asszony: — Mit akarsz, te kódis? Már nem nevet: ijedtre sza­ladnak arca ráncai. — Mit akarsz? Mit?! Majd úgytűnik, hogy Zsámolyos Gábor megy be előtte a Cserepes­portára. Zsámolyos, a gazdalegény. Még dühösebb lesz. — Tehetek én arról, hogy Juhász Pista vagyok? — Juhász Pista, a kódis — nevet rá a sunyi asszony. — Csak saj­ttál tégecj a lányom, te szegény ... Juhász Pista felszegte a fejét Határozottan, gyorsan ment tovább, ©enyitott Cserepesék udvarára. Cserepesék udvarán, mindjárt a kapu után, a lépcsővel szemben, terebélyes szomorúfűz hajlott a kútra. Esőben fürösztött fehérsége élén- kebbnek tetszett a hajnali derengésben. Pista először odament Innen belátott a tornácra, meg a konyhaajtóra. Vérpiros szegfűsor virított a ház előtt végigfutó tornác boltívei alatt. A konyhaajtó nyitva volt. — Mit akarsz, te kódis? Csak sajnál téged a lányom — zúgta Pista lejében a vér. Bement a konyhábas Minden csendes... csak a sunyi asszony ne­vet... Továbbment a szobába, ahol aludni szokott a család. Csak Ma­rika volt benn. * CSEREPESNÉ korán kelt aznap. Hajnalra várta vissza az urát. Utána egyenest a városba számított. Kiment az istállóba a teheneket fejni. Gondolta, egyúttal tejet is visz a piacra. Dörrenés ijesztette fel a fejőszékről... — Villámlik. Megint villámlik — csóválta a fejét, de mindjárt utána ijedtre szaladtak arca öreg ráncai. — Uram Isten! Miért csahol úgy a szomszédék kutyája? Sajtárral a kezében ment a konyhaajtó felé. —' Nyitva a kapu! Nem volt nyitva, amikor kijöttem ... Miért csa­hol' az felé a szomszéd kutyája? Vonít... Miért?... Néha hátrább c dad ... Mitől fél? ... Asz, máza gondolt. szűkületet a legtöbb esetben az ütő­erek ideges eredetű görcsös összehú­zódása idézi elő, melynek létrejötté­ben és fenntartásában érzelmi vilá­gunk s kedélyállapotunk nagy szere­pet játszik. Izgalom, félelem, szorongás, ér­szűkület előidézése által emelik a vérnyomást, — kiegyensúlyo­zott, nyugodt életmód, derűs életszemlélet pedig csökkentik azt. Az ereknek ez a tartós görcse idővel — többnyire csak évtizedek múlva — az erek maradandó elváltozásához vezethet. Míg az előbbi esetben min­den erőnkkel az erek tágítására s a vérnyomás leszállítására kell töre­kednünk, az utóbbi esetben ez egye­nesen káros, mivel maradandóan szűkült ereken át a szív csak maga­sabb nyomás mellett képes elegendő vért szállítani az egyes szerveknek. A beteg vizsgálatánál mindenek­előtt a szív, agy és vese%állapoiát tisztázzuk, melyektől a betegség ki­menetele függ. Segítséget nyújtanak a szemfenék — IUg.-, szív E. K. G. — és a különböző laboratóriumi vizsgálatok, melyeket egybevetve a diastolés nyopiás viselkedésével, megállapíthatjuk a betegség súlyos- sági fokát és fontos következtetése­ket vonhatunk le a gyógyítás kilátá­sait illetően. A kezelés elsősorban a magas vér­nyomás következményeitől való vé­delmet célozza, s a panaszoknak: a fejfájásnak, szédülésnek, nyugtalan­ságnak, rossz közérzetnek stb. meg­szüntetését. Fontos a nyugodt, rendszeres életmód elegendő pihenéssel, s legalább nyolc órai alvással. A táplálkozás ne legyen túl bő, ne sózzuk erősen az ételeket s a folya­dék fogyasztással is tartsunk mérté­ket. Ügyeljünk, hogy ne hízzunk meg, aki kövér, igyekezzék fogyni, s különösen nagyon zsíros ételeket és a túl sok tojást kerülje, — célszerű hetenként egy teljesen sómentes na­pot, pl. gyümölcsnapot tartani. Hús — mértékkel — nyugodtan fogyaszt­ható, hiszen értágító anyagot, krea- tinint is tartalmaz. Egy pohár sör, vagy könnyű bor, néhány cigaretta és egy csésze feketekávé is az esetek legnagyobb részében nyugodtan engedélyezhető. Vacso- csora és lefekvés között tartsunk két óra szünetet, az éjszakai nyu­galmat esti meleg lábfürdővel és | enyhe elaltató szerekkel biztosítsuk, • — fontos a bélműködés rendbentar­* tása is. Fürdővizünk langyos legyen, | — jó hatású egy-egy fél órai fürdés 1 a tapolcai thermal ban is. Tartózko­X dási helyül legideálisabb a tenger­2 szint fölött 3—500 méter magasság­♦ ban fekvő csöndes, nyugodt erdős I vidék. 1 Az erélyes hatású gyógyszerek, mint: Hexameton, Hydergin, Serpasil, Rhodán, stb. csak ala­pos orvosi vizsgálat után, egyé­ni elbírálás alapján alkalmazha­tók meghatározott ideig, nehogy zavart okozzanak, Mellettük újabban mind nagyobb' Í jelentőségre tesznek szert a sokszor frappáns hatású coffein tartalmú gyógyszerek, melyek elsősorban a X magas diastolés nyomást csökken­tik. | A fentiek betartásával, s megfe- ♦ lelő kezeléssel elérhetjük a panaszok ♦ megszűnését, a közérzet megjavu- I lását s gátolhatjuk, illetőleg megél- Jlíthatjuk a betegség előrehaladását, | — a gyógyítás további jövőjét ille- X tőleg pedig az életvegytani kutatá- jsok reményt nyújtanak arra, hogy a ♦ magas-vérnyomás betegséget is be- | látható időn belül a teljesen veszély- X télén betegségek közé sorolhatjuk. ♦ t»r. Hallgató Ferenc* ♦ ——-----‘oOo——------­t Félhívás ♦ Értesítjük a szülőket, hogy a ze- # nei általános iskolában a pótfelvé- | teleket augusztus 28-án és 29-én dél- | előtt 9—12 óra között tartjuk meg. | Egyben kérjük a szülőket, hogy t gyermekeik részére úgy a gyakorló, imint a zenei általános iskolai tan- I könyveket saját maguk uor&uék íbe. ♦ Állam TAhitókfépzőj MiskolM NAGY ZOLTÁN: HAJNALI TRAGÉDIA — Elfogtak!... Remegve ment be a konyhába... A szobaajtóból Juhász Pista meredt rá. Kiejtette kezéből a sajtárt. A tej szétömlött a konyha homokkal hintett földjén. A szoba ajtajáig folyt a fehér patak és a patakból fehér gyöngyszemek váltak ki. — Pista!... Pista!... — remegett az asszony ajka. j A fiúnak merev maradt az arca. Nem mozdult a szeme. A konjdia földjén a vér friss piros színe összekeveredett a tej hérségével. A vérpatak fehér szegélyt tolt maga előtt. — Tej és vér... Tej és vér... — hajtogatta a fiú..s Beszédet hallott az utcáról. — Mintha lőttek volna —■ mondta valaki. Üjabb dörrenés rezegtette meg a hegyköz csendjét... Vérpatak indult a szobaajtóból. Pirosra festette az odamenekült fehér gyöngyszemeket. * CSEREPES MOST jobban félt, mint kifelé jövet. Világosodott. Visszanézett a hátramoradt erdőre. Az sötéten zöldéit utána. Egyetlen lévél sem mozdult. Csak a faluból hallatszott a kutyaugatás. Milyen erő­sen ugatnak a kutyák — csodálkozott Cserepes. Maga sem tudta miért, ahogy közeledett a faluhoz, egyre nyugtalanabb lett. — Hosszan, elnyújtottad ugatnak. Miért? Már a faluban járt, az Ujsorón. — Sikoltozik $z asszony Juhászéknál. Mi baja lehet? — ösztönösen tovább vitte a lába. Emberek a háza előtt! Fehér autó... A mentő! —- Mi történt? Mi történt, emberek?! Csak a szomszéd gyerek mert válaszolni: — Megsebesült a felesége... meg... — Meg?! Senkisem válaszolt. Berohant az udvarra. Kitértek élőié az em­berek. A konyhában állt meg. — Vér!.., — A Juhász fíú!... Mari!... MariiÜ... ... SÍRT. ÚGY SÍRT, mint egy gyerek. Aztán élapadtak a köny- nyei. Az ajtónak támaszkodott. Nem nézett senkire, nem szólt senki­hez. A véres földet nézte. Fejében egymást verték a gondolatok. Nézte a vért, nézte. Lánya véres arca tűnt elébe. Az mosolygott. — Nem baj... így jó... — suttogta a mosolygó arc. Cserepes Bálint még mindig a véres földet nézte. Mereven, kitar­tóan ... Fölnevetett: — Fehér! Fehér!... — Ott ni!... Fehér! a* fefcér * »<§*»* * Felhívás Értesítjük a szülőket, hogy a ze­nyei. Az ajtónak támaszkodott. Nem nézett senkire, nem szólt senki- * nei általános iskolában a pőtfelvé- hez. A véres földet nézte. Fejében egymást verték a gondolatok. Nézte f teleket augusztus 28-án és 29-én dél- a vért, nézte. Lánya véres arca tűnt elébe. Az mosolygott. z előtt 9—12 óra között tartjuk meg. — Nem baj... így jó ... — suttogta a mosolygó arc. $ Egyben kérjük a szülőket, hogy Cserepes Bálint még mindig a véres földet nézte. Mereven, kitár- \ gyermekeik részére úgy a gyakorló, tóan Fölnevetett: Iniint a zenei általános iskolai tan­Fehér! Fehér!... Ikönyveket saját maguk szerezzék — Ott ni!... Fehér! X he. Miskolcról Özd felé haladva, Sajószentpéter . után már messziről i szembetűnik három nagy füstölgő kémény az országúttól jobbra. Ahogy közeledünk a kéményekhez, erős bú- ; góhangot hoz felénk a szél. A Borsodi Hőerő­mű dudája ez, ami a délelőttös műszak vé­gét, illetve a délutáni műszak kezdetét jelzi. A fáradt emberek át­adják helyüket társaik­nak, akik frissen íoly- 1 tátják tovább a mun- 1 kát, hisz szükség van a villamos energiára, A Hőerőmű dolgozói tisztában vannak mun­kájuk jelentőségével és éppen ezért a gazdasá- :

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents