Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-27 / 199. szám

Kedd, 1951. augusztus 21.

lsSZ A KMAG^ A KOKS Z ÁG

3

Az amerikai és a magyar fiatalok

találkozója a VIT-en C Egy résztvevő visszaemlékezései ^

'A VIT LEGÉRDEKESEBB programjai közé tartoztak az egyes nem- telek fiataljainak találkozói. Az Ilyen találkozók vidámak voltak. — Amikor mi voltunk a vendéglátóik, meg volt hozzá a jókedv is, gondoskodott erről a jó Kecskeméti, Tokaji, vagy Badacsonyi. A magyar fiatalok szerettek ilyen találkozókra járni, hogy megismerjék a különböző országok fiataljait, hogy erősítsék a békét és a barátságot. Több találkozón vettem részt, de amikor megtudtam, hogy ott leszek az amerikai fiatalok által rendezett közös találkozón is, az érdeklődés csak fokozódott bennem.

A mezőgazdasági kiállítás egyik kávézójában került sor erre. A kér nemzet fiataljainak száma mintegy 120 fő volt, de a terem zsúfolásig megtelt az amerikai és más lapok tudósítóival. Jelen volt például Mr. Shorr, a Columbia Társaság munkatársa, aki annakidején az emlékezetes televíziós intervjut csinálta Hruscsov elvtárssal.

Állandóan működtek a fényképező- és fimfelvevőgépek . ..

A kölcsönös üdvözlések után érezni lehetett a feszültséget: hogyan is kezdjük a barátkozást, a beszélgetést? Közös megegyezés után kérdés -—felelet alapján kezdődött. A javaslat az volt, hogy 30—30 percen át rendezzünk vitát. Először ők tesznek fel kérdéseket a magyar delegáció vezetőjének, Komócsin elvtársnak, majd mi kérdezünk és ők válaszolnak.

Mi lehetett volna az első kérdés? »Miért és hogyan kezdődött a magyar forradalom.?« A választ megkapták: elejétől kezdve ellenforradalom volt jés ezt be is bizonyítottuk a magunkkal vitt dokumentumokkal, melyeket egy-kettőre szétkapkodtak. Volt, aki érdeklődéssel fogadta, volt, akinek nem tetszett;

‘A KÖVETKEZŐ KÉRDÉST egy történelem-tanár tette fel — Howard Trustman — New York Cityből. Ez a személy különben a találkozó legérdekesebb figurája volt; alacsony, körszakállt viselő ember, aki a terem egyik, vagy másik részén mutatkozott és feltett kérdéseinkre mindig ő akart válaszolni, ő az ENSZ ötös bi- eottsága jelentésére hivatkozott, hogy az az igazságot tükrözi, hogy a jelentés pártatlan, mert olyan kiváló »marxista-«, mint a dán Andersen is -— részt vett az elkészítésében. Megkapták rá a méltó választ. Kiket hallgatott meg az ötös bizottság? —

, Árulókat! Kéthlyt, Királyt és társait; és hogy Andersen kezéhez, aki Hitler hű segítője volt a II. világháborúban, mennyi vér tapad. A tisztelt tanár úr és társai hallgathatták, hogy mi a véleményük a tiltakozó kampány ideién a borsodi munkásoknak, parasztoknak és a néphez hű értelmiségieknek az ötös bizottság jelentéséről.

A történelemtanár dühösen kifogásolta, hogy a kérdésekre mindig csak Komócsin elvtárs válaszol. Belőlünk ieltört a nevetés. Megjegyeztük, hogy mutassanak bármelyikünkre és a kérdésekre az fog válaszolni; így folyt tovább a vita.

A másik kérdés: Mi az összefüggés a magyar és a lengyel események között?« Felbomlottak-e a kollektív gazdaságok, s hogy a kisebbség ki tudja-e fejteni a véleményét Magyarországon« stb. A 30 perc már régen eltelt, de ők kérdeztek, mi válaszoltunk. Válaszaink után mi is kérdeztünk? »Miért nem engedik

haza azokat a magyarokat, akik hasa akarnak jönni?« A történelem- tanár válaszolt : Ahol ő lakik, négy család van, azok jól érzik magukat, elégedettek, nem akarnak hazajönni.

De mást mondott egy egyetemi hallgató. »Nálunk New Yerseyben — mondta — nagy volt a felháborodás, mert az odaérkezett magyaroknak úgy adtak állást, hogy amerikai munkásokat bocsájtottak el munkahelyükről. Pedig a munkásoknak áz a. véleményük, hogy az amerikai kormány először a saját munkásának adjon ellátást és jobblétet.«

Folyt és folyt a vita. -A hangulat mind élesebb lett és cáfolt a szemtanú. A vitán szót kért Balázs Zoltán volt egyetemi hallgató, aki az októberi események után disszidált. Strassburgban tiltott határátlépésre képezték ki, de hazajött Magyarországra. Elmondotta, hogyan élt kint, mit műveltek külföldön a kiment magyar fiatalokkal, felnőttekkel. Tényekkel bizonyította, hogyan vezették félre a magyar fiatalokat s ő hogyan jött rá erre. És elmondta, hogyan tért haza.

TELTEK AZ ÓRÁK és mi kérdeztünk. »Mi az oka, hogy nincs néger a küldöttségben? Van-e munkás származású az amerikai kormányban? Milyen az egyetemeken a munkások aránya, stb.« Válaszoló nehezen jelentkezett. És végül mi volt a válasz? Az egyetemeken a többség a középosztályból való. A vezetésben munkásszármazású nincs. Talán Eisenhower — mondotta az egyik amerikai, s ezen még az amerikaiak is kacagtak.

Az amerikai fiatalok nem egyszer sarokba lettek szorítva. »Sok színesbőrű van az Amerikai Egyesüli Államokban?'« A válasz: á lakosság tíz százaléka. »Miért egyetlen néger

kislánnyal találkoztunk itt?« Csönd, a válasz késik. »Van-e néger az amerikai kormányban?« Egy fiatal lány felelt: »A szenátusban a háború előtt volt 3 néger, most nincs. És kijelentette: »Szégyelem magamat ezért.«

A magyar fiatalok dörgő tapssal jutalmazták.

A vita kezdett mind élesebb lenni. A magyar delegáció egyik tagja kért szót s körülbelül a következőket mondotta:

— Ne értsenek félre bennünket, kedves Barátaink, mi úgy jöttünk e találkozóra, hogy jól érezzük magunkat, mi nem akartuk szóbahozni ezeket a kérdéseket, Önök kezdték, mi folytattuk. így lett aztán a magyar kérdésből amerikai kérdés. Nincs arra szükség, hogy a két ország belső berendezéséről folytassunk vitát. A magyar nép, a magyar fiatalok tiszteletben tartják az Egyesült Államok berendezkedését, kérjük az amerikaiakat, Önökön keresztül is, hogy tartsák tiszteletben a miénket is. Mi Amerikával békében és barátságban akarunk élni.

A VÉGÉN EGY RITA nevű diáklány elmondotta, hogy a két küldöttség más és más információ alapján ítéli meg a dolgot, de a találkozó mégis hasznos volt, megismertük egymás álláspontját és a találkozó a békét és a barátságot szolgálja.

VARGA ZOLTÁN

Csaknem 20 millió forint értékű áru a bányásznapi vásáron

Szeptember 1-én a borsodi szén- medence 7 bányász-központjában rendeznek bányásznapi vásárt. A központi ünnepség színhelyén, Al- berttelepen, Kazinbarcikán, Ormosbányán, Perecesen és más helyeken összesen csaknem 20 millió forint értékű különböző áru várja a bányászokat.

A bányászok között mutatkozó vásárlási kedv és szükséglet kielégítésére csaknem ezer kerékpár mellett 95 különböző márkájú motorkerékpár, 98 új típusú mosógép, több millió forint értékű háztartási áru, valamint textília kerül eladásra. A bányászok között különösen nagy az érdeklődés a bútor iránt, amiből egymillió forint értékűt biztosítottak a bányászok részére. A családi házat építő bányászok pedig különös örömmel fogadták, hogy mintegy két és félmillió forint értékű fűrészelt árut vásárolhatnak. A jó kedvet csaknem 600 hektoliter bor, 400 tonna sör biztosítja. Akik megéheztek, azok 100 ezer pár virsli és debreceni, valamint 50 000 adag lacipecsenyével csillapíthatják éhükeL

Szeptemberben elkészítek

a Borsodi Vegyikombinát l-es kompresszorának alkatrészei

A DIMÁVÁG Gépgyárban szeptember 20-ra elkészülnek a Borsodi Vegyikombinát I-es számú óriás kompresszorának alkatrészei. A diósgyőri üzem munkásai az egyik gépágyon az utolsó műveleteket végzik s a másikat is hőkezelték, s előnagyolták már. Elkészült a kazán, a fokozati henger, a kiegyenlítő fokozati hengerek és a dugattyúrudaik is. Készítés közben a szokottnál több és alaposabb minőségi ellenőrzést tartottak s az eredmény ezen a területen is

kielégítő.

Az óriás kompresszor szerelését a Vegyikombinátban szeptember végén a budapesti MÁVAG dolgozói kezdik meg.

A rudabányai vasérc f elhasználás növelésével a legolcsóbban Diósgyőrött csapolják a vasat

A rudabányai vasércnek hosszú időn át nem volt jó híre a kohászok előtt. Amennyire lehetett, mérsékelték is a felhasználását.

A diósgyőri nagyolvasztóban az olcsóbb vasöntés lehetőségeit kutatva, kidolgozták a rudabányai barna vasérc nagyobbarányú felhasználásához szükséges technológiai eljárást, amelynek bevezetése egy forint beruházást. sem tett szükségessé;

Az e kérdésben úttörő diósgyőriek jelenleg annyi rudabányai vasércet

használnak fel havonta, mint azelőtt negyedévenkint s nagyrészt ennek köszönhető, hogy náluk nyolcvan forinttal alacsonyabb egy tonna vas előállítási költsége, mint Özdon, ahol pedig a kohászok szintén eredményesen dolgoznak az önköltségcsökkentés érdekében.

A diósgyőri nagyolvasztóban az olcsóbb termelés érdekében most újabb kísérleteket kezdtek, amelyeknek első eredményei e hónap végére várhatóké

Választó és tiltakozó nagygyűlés Felsődobszán

X/asárnap este a * község mozihelyiségében több mint 350 télsődobszai lakos gyűlt össze. Többnyire nők jöttek el, de szép számban voltak a fiatalok, és az idősebb férfiak közül is. Ugyanis járási tanácsválasztás közeledik s a falubeliek beüzentek Simon Ferenc elvtársinak, a szikszói járási párt- végrehajtóbizottság első titkárának, hogy jöjjön ki közéjük, szeretnék megismerni, mint jelöltet.

Simon Ferenc elvtárs eleget is tett ennek a kérésnek, és elmondotta, hogy — mint tanácstag- jelöltnek — mi a terve és célkitűzése. »A pórt és a kormány határozata alapján akarunk dolgozni, a járás és az egész magyar dolgozó nép érdekében« — határozta meg röviden programját. A gyűlés résztvevői, akik

hallottak az ötösbizottság jelentéséről, megkérték, beszéljen erről részletesen, miről is van ott tulajdonképpen szó. Sirdon elvtárs aztán ismertette az ötösbizottság célját, jelentését, majd hozzátette, hogy tulajdonképpen már nem is ötös, hanem hatos bizottság, mivel Míndszenty herceg- prímás »úr« is bekapcsolódott az adatgyűjtésbe és a magyar nemzet gyalázásába.

A felsődobszaiafc nagy érdeklődéssel hallgatták, majd egyre jobban tűzbe jöttek. Mind többen és többen kezdtek közbekiabálni, kifejezvén a maguk véleményét;

»Akármit is állít a jelentés — mondták többen — mi a párt és a kormány mellett állunk.« Mások megjegyezték: ►'Ha meg akarja tudni az igazat Hammarksjöld

ENSZ főtitkár úr, akkor jöjjön el Felsődöbszára. Majd mi megmondjuk a véleményünket.« »Mi köze van Mindszentynek a mi ügyünkhöz?« Majd mások megint megjegyezték : »Nem akarunk Körösi Pál és hasonló társai cselédei lenni!« (Ugyanis a faluban az ellenforradalom időszaka alatt a 250 holdas Körösi Pál a munkástanács tagja volt és az ellenforradalom szellemi irányítója.)

A gyűlés résztvevői egyöntetűen határozták el, hogy a párt vezetésével harcolnak a szocializmus építéséért Felsődobszán is, nem engedik visszaállítani a régi rendszert senkinek sem. Amellett foglaltak állást, hogy a magyar népnek minden szocialista országgal a legszorosabban kell együttműködni, különösképpen a Szovjetunióval. Köszönték a támogatást, amit a Szovjetunió és a többi népi demokratikus országok nyújtottak a magyar népnek az ellenforradalom leverésében s az ország talpraállításában és kifejezték, hogy a íelsö- dobszaiak békét akarna« és harcolnak a békéért.

A választó és tiltakozó nagygyűlés résztvevői a gyűlés végével táviratot fogalmaztak meg, melyben tiltakoztak az ötösbizottság jelentése ellen, és azt üzenték Hammarksjöld úrnak, r,z ENSZ főtitkárának, ha meg akarja tudni az igazat. jöjjön el Felsődob- szára, szívesen látják. Üzenték Mindszenty úrnak is. hogy bárhogy lármázik, bárhogy károg is. Magyarországon még egy ellenforradalmat nem fognak csinálni.

Tervezők a bányászokért

A borsodi erdők és mezők zöld szőnyegét itt is, ott is frissen rakott falak piros foltjai tarkítják. Szerte a megyében az ózdi és Sajó-menti szénmedencék területén épülnek az új bányász-lakótelepek. Daruk nyújtogatják hosszú nyakukat, dömperek küzdenek a sárral, meredek hegyoldalakkal, építőmunkások százai nyüzsögnek az állványokon és létrákon

— köztük ott áll az építésvezető és irányítja a munkát, kezében a tervvel.

Egy nagyobbacska papírlap az egész. Napszítta, a széle szakadozott a sok forgatástól, cseppet sem látszik rajta, hogy hány ember megfeszített munkája, átdolgozott éjszakája rejtőzik benne.

December volt még, amikor egy borús estén a rádióban elhangzott a kormányprogram: jövő évben 10.000 lakást kell felépíteni bányászainknak. Alig ocsúdott még fel az ország a kábulatból, de a tervezők máris hozzáfogtak a kormányprogram megvalósításához. A feltételek nem voltak könnyűek. Alig két-három hónap állt a tervezők rendelkezésére a kivitelezés megindításáig. Ennek az időnek is tekintélyes része eltelt a kontingensek szétosztásával, a lakások méreteinek megállapításával és a települési helyek kijelölésével. Csak amikor kitavaszodott és az első építőmunkások megjelentek a kijelölt településeken, akkor foghattak hozzá a tervezők az érdemi munkához.

A kivitelezéssel egyidőben szinte

versenyt futva kellett a program

megvalósítása érdekében mindazt a tervezői munkát elvégezni,

melyhez máskor hónapok kellenek.

Ki kellett választani a települések számára a legmegfelelőbb helyet, ami nem egyszerű feladat. Meg kellett vizsgálni a talaj teherbírását, meg kellett állapítani, hogy nem folyt-e a kijelölt helyen bányászat, vágy nincs-e alatta szénkincs. Ki kellett kutatni, hogy az építendő házakat nem fenyegeti-e csúszás, vagy árvíz, el lehet-e látni a települést árammal, vízvezetékkel, ki kellett keresni mindezek után púpos Borsodiunkban azt a kevés sík területet, vagy enyhe lejtőt, ahol az építkezés nem jár tetemes többletköltséggel, és — ami szintén nem lebecsülendő feladat — össze kellett egyeztetni az összes érdekeltek szempontjait.

Ezután indulhatott meg a valódi tervezői munka. Geodéták szálltak ki műszereikkel, hogy elkészíthessék a terep domborzatának térképét. Napokig álltak kinn a hóban és hideg tavaszi esőben gémbe- redő ujjakkal igazítva a távcsövek csavarzatát. Vaskos jegyzeteiket a tervező irodában papírra vetették és megszülettek a rétegvonalas térképek. Az építészek és úttervezők hozzáfogtak a település tervezéséhez. Berajzolták a térképre az úthálózatot és elhelyezték a házakat.

Elsőnek a Miskolci Tervező Iroda

— mint amelyik legközelebb áll a bányászokhoz — nyújtotta be javaslatait, de nem maradt el mögötte a budapesti „Lakóterv” sem. Most már végre rendelkezünk olyan földszintes, kertes lakóházak terveivel, amelyekkel a bányászok is meg lesznek elégedve.

A mi irodánk dolgozói nem maradtak a rajztáblánál, hanem bemutatták javaslataikat az érdekelt Özdi és Borsodi Szénbányászati Trösztnek és meghívták a rajzasztalhoz mindazokat, akiknek véleménye a lakások kialakításánál döntő lehetett. Megvitattuk a terveket a bányák és az építést kivitelező vállalatok vezetőivel, háziasszonyokkal és a szénfalaknál dolgozó bányászokkal. Az Építésügyi Minisztérium soronkívül tárgyalta le a tervjavaslatokat és kora tavasszal kiadta a kivitelezésre javasolt tervek sorozatát.

Az új tervek igyekeznek a bányászok igényeit kielégíteni.. A^ lakások ' 1—2 és 3 szobás kivitelben készülnek — a család lélekszáma szerint. Minden lakáshoz olyan konyha tartozik, amelyben étkezni is lehet. Ahol a település lakásait folyóvízzel és csatornázással el lehetett látni, a „Lakóterv” szerint fürdőszobák, a mi javaslatunk szerint a konyhai tűzhely melegével előállított, melegvízzel működő zuhanyfürdők és kis mosókonyhák létesülnek. A lakások legtöbbjéhez tornác is tartozik, melyre a konyhából lehet kilépni. Nyáron a háziasszony ott végezheti a házimunka egy részét és étkezni is kellemesebb a szabadban, mint a meleg' konyhában. Farkaslyukon a1 „Lakóterv” emeletes lakásokat tervezett; a földszinten van a konyha és a nappali szoba, az emeleten két kis hálószoba.

Edeiényben, Putnokon, Királdon pedig olyan emeletes házak is épülnek, melyekben a földszinten és az emeleten két-két lakás van, de minden lakó a saját telkéről közelítheti meg lakását.

A tervezők igyekeztek szorosabbra fogni az épületek elhelyezését. A bányavidékeken nagyon kevés hely áll az építészet rendelkezésére és minél zártabb a település, annál keve* sebb út, vízvezeték és csatornára van szükség. Választani kell tehát a nagy telek és a közművesítéssel járó igé- fryek között. Mi az utóbbit javasoljuk, mert véleményünk szerint többet ér kisebb telekkel az a lakás, melyben vízvezeték van, mint a legtöbbször meg sem művelt nagy telek — árnyékszékkel a kert végében.

Az épületek tervezése rendkívül megfeszített munkával jár, de az év első felében megoldódott. Elkészültek a típustervek alapján a telepítési tervek, amelyek az épületek elhelyezését, az utcák és terek kialakítását. az épületek csinos csoportosítását rögzítik. De a mélyépítési (út, víz, csatornázás) tervek elkészítése túl nagy feladatot rótt a tervezőkre. Bár a Mélyépítési Tervező Vállalat többszáz dolgozója legalább olyan erőfeszítéssel dolgozott, mint az építész-tervezők, a mélyépítési tervek elkészítése mégsem tudott lépést tartani a kivitelezés ütemével.

Nem tudtuk teljes mértékben biztosítani a költségvetések elkészítését sem, ami hátráltatta a kivitelezést. Jövőre ezt a hibát feltétlenül ki kell küszöbölni. Reméljük, erre mód is lesz, mert

kormányzati szerveink már megbízták a budapesti Városépítési és Mélyépítési Tervező Irodát, hogy a jövőévi bányászlakás tervezés részletes programját már most állítsák össze.

Az egész országra kiterjedő koordinációs munka ki fogja küszöbölni az idei hibákat és lehetővé fogja tenni, hogy a tervező irodák erejüket a lakások terveinek javítására fordítsák. Mi a magunk részéről olyan lakástipusokon dolgozunk, amelyek jobban kihasználják a hegyvidéki terep adottságait.

A borsodi tervezésekkel érdekelti budapesti tervező irodák és a Miskolci Tervező Iroda háromezernél több lakás terveit készítette el az év első felében. Hogy azonban a jövőévi kivitelezést zavartalanul lehessen lebonyolítani, feltétlenül szükséges, hogy a kormányzat az 1958-as programot már most véglegesen rögzítse.

Adjon módot és időt a telepítési és lakástervek jobb előkészítésére, hogy az idei tapasztalatokon okulva még jobb. szebb és olcsóbb lakásokat tervezhessünk megyénk bányászainak.

VIRÁGH PÁL, a Miskolci Tervező Iroda főmérnöke.

Önköltségellenőrző csoportok alakultak Rudabányán

A rudabányai vasércbányászok a hónap elején úgy határoztak, hogy a bányásznap* versenyben augusztusi tervüket 5 százalékkal túlteljesítik, s elérik az elmúlt év harmadik negyedévének önköltségi és minőségi szintjét. Ennek érdekében a műszaki vezetők számos intézkedést tettek. A munkafegyelem további szilárdításán kívül, jó szakemberekkel erősítették meg a külszíni fejtéseket. A szerelőműhelyben és ahol még mód volt rá, az időbér helyett bevezették a teljesítménybérezést. A bányászbrigádok pedig a meddőt külön válogatják az érctől és így tisztább vasérc került a vagonokba. Az intézkedések és a bányászok gondos munkája eredménnyel jár. Hétfő reggelig az érc tonnánkénti önköltségét a januári 248 forinthoz viszonyítva 103 forintra csökkentették, így csak egy-két forinttal maradtak el az elmúlt évi szinttől. A minőség terén pedig eleget tettek vállalásuknak,

Az önköltség további csökkentése érdekében a bányaüzemben most ön- költségellenőrző csoportokat alakítottak a legjobb munkások bevonásával. Ezek a csoportok úgy a föld alatt, mint a külszínen ellenőrzik az anyagfelhasználást, a bérkifizetéseket és megszervezik a takarékossági mozgalmat. A csoportok hétfő reggel kezdték meg munkájukat és úgy számolják. hogy a dolgozók segítségével a bányásznapra elérik az elmúlt év harmadik negyedévi önköltségi szintet.

KÖZLEMÉNY

A KISZ Borsod megyei Bizottsága közli, hogy a Kossuth u. 11. alól <a SZOT) elköltözött Miskolc, Felszabadítók u. 24. sz. alá, a Megyei Pártbizottság épületének II. emeletére, Telefon 16-261.

Itt3$ M. JB,