Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-24 / 197. szám

’ZAKMAr.'TAismtiBZJCi

Szombat, 1C37. augusztus £4.

S=r

SZAVAK ÉS VALÓSÁG

Közéletünk fokozatosan tisztul. Felejtjük a. múlt évek hangzatos nagyolmondásait. A lakkozás, az Öncsalás lassan csak a régi módszerek rossz emlékeként tűnnek elő tudatunkban. Pártunk, közéletünk vezetői beszédeiben egyre ritkábban találkozunk a felsőfokkal. A »legönt udatosabb, leghűségesebb, legerősebb« jelzőktől elmarad a »leg« szócska, s ez nem jelent semmilyen tartalmi megrövidülést. Ellenkezőleg, magabiztosságot, nyugalmat áraszt.

Mert mit használt az az áldatlan módszer, hogy a legkritikusabb időkben a párt volt vezetői deklarálták a pártegységet —, pártunk egységesebb és összeíorrottabh, mint valaha, — a Központi Vezetőségben pedig tombolt a frakcióharc.- A sajtó nem cikkezett erről, de mindenki tudta és beszélte Magyar- országon, aki valamelyest is érdeklődik a politikai élet alakulása iránt. Ezekhez a politikai »pletykákhoz« számítsuk hozzá még az ellenség hírverését, és teljesebb lesz a kép, a kár, amit a valóságot meghazudtoló szavak okoztak.

Az ország népe várakozással ’ hallgatta idei alkot-mányünnepün- kön vezetőink megnyilatkozásait; Kisújszálláson a »Nagykun-napok«- on az ország parasztsága harmadának képviselői hallgatták Dobi István és Kádár János beszédét. Ezúttal nem kívánjuk értékelni a beszéd tartalmát, — mindenki hallhatta a rádióban, olvashatta az újságokban —, de nézzük a megnyilatkozások hangnemet, hangulatát.

A szerénység árad Dobi István fclvtárs beszédéből. .Idézzünk egy mondatát: »Nem az én feladatom, hogy Nagy Imre elméleti tévelygéseit vizsgáljam, azt végezzék ci az ideológusok. Db a gyakorlati politikában 11 esztendeig közvetlenül

közelről láttam Nagy Imrét és tudok felelni, vajon megillették-e őt azok a dicséretek, amivel körülvették.« Mennyivel inkább megfogja az embert az ilyen - szerénység, mely, magabiztossággal párosul, mint Rákosi Mátyás kinyilatkoztatásai, vagy mennyivel megnyerőbb ez az értelemnek, mint Nagy Imre hazafias nagyotmondásai.

Hallhattuk a rádióban a Kádár .elvtárs beszédét megszakító tapsokat. Igazuk van azoknak, akik csömört kaptak a személyi kultusz éveiben az emlékezetes, őszinte érzést nélkülöző ütemes vastapsoktól. De Kisújszálláson ezeknek is tapsra lendült a kezük. A »Nagykunnapok« tapsa, egy-egy parasztember spontán közbekiáltása, vitathatatlanul őszinte érzelmi megnyilvánulás volt. Megfogta lelkűket Kádár János közvetlensége, bátor szókimondása.

Kádár elvlárs nem igért holnapra Kertmagyarországot, kánaánt. »...a mi utunk nem lesz mindig lakodalom és ünnepi poharazás, olyan lesz, mint az élet útja: dolgozni kell. harcolni kell, lesznek nehézségeink és örömeink, de a jövő a munkás-paraszt hatalomé. Éz biztos!« — mondotta és a hallgatók éljeneztek.

Az ellenforradalom népbolondítói meglovagolták az emberek okkal, vagy ok nélküli csalódását, kiábrándultságát. Ma mindkét “betegség ellen gyürkőzik a párt, a kormány, azoknak az embereknek a teljes gyógyulásáért, megnyeréséért is, akik még csak most lábadoznak. Ha a jövőben minden vezetőnek, minden poszton a Kádár Jánosra jellemző szerénység és őszinteség lesz a példaképe, nyugodtak lehetünk afelől, hogy az ellenséges propaganda nem téveszt meg.any- n.yi embert, mint a múlt év októberében. (nz)

ÉRDEKES

Umc

Hármas és négyes ikrek után ötös ikrek

A portugál-keletafrikai Hoao Velő helységben egy 27 éves afrikai fiatalasszony ötös ikreknek adott életet, miután előbb kettes ikreket, hármas ikreket és. négyes ikreket szült. Négy szüléssel 14 gyermeke él és egészséges. Az anya jól érzi magát és legújabb csecsemői szintén jól fejlődnek.

Kölcsönöket csikart ki az ál-Hitler

W. Johnson, 63 éves newyorki szélhámost nemrég három évi börtönre ítélték. A ravasz szélhámos leveleket küldött Hitlcr-aláírással. E levelekben kölcsönt kért azzal az ígérettel, hogy százszorosán visszaadja, „ha ismét uralomra jut”. A dolog érdekessége, hogy a kölcsönkérelmek nem mindig találtak süket fülekre. Többek között egy volt őrmester 4000 dolláros csekket küldött az ál- Hitlernek.

Drágán fizetett az „ingyen-áramért“

A franciaországi Oise város erőművének igazgatója kilenc esztendőn át ingyen-áramot használt lakásában. A leleményes igazgató titkos vezetékeket fektetett le az erőműtől lakásáig és senkinek sem fizetett az áramért. Most véletlenül felfedezték a vezetéket. Az igazgatót a kártérítésen kívül háromhavi börtönre ítélték.

\ halott hálája

Signor Bertolo, aki nemrégiben Torinóban halt meg, végrendeletében úgy rendelkezett, hogy azoknak a férfiaknak, akik majdan koporsóját viszik, életük végéig személyen- kint évi száz liter bort kell kiutalni.

Munkás-paraszt találkozó a szakszervezetek székházában

X Hazafias Népfront megyei és Városi elnöksége az alkotmány ünnepén munkás-paraszt találkozót rendezett a szakszervezetek megyei ecékházának nagytermében. A nép- iker ti nagygyűlés részvevői közül többen itt adtak találkozót egymás- inak. A találkozón résztvettek a szovjet és a csehszlovák küldöttség tagijai, valamint Biszku Béla belügyminiszter elvtárs és Prieszol József elvtárs, a megyei pártbizottság első 4itkára. Képviselték dolgozó társaidat a falu és a város küldöttei is. Mezőkövesdről Gáspár Gáspár jött el és beszélt a falu dolgozó parasztijai nevében, mint a Hazafias Népfront helyi vezetőségének tagja. Puttókról Bém József, a termelőszövet- líezct elnöke foglalt helyet a küldöttség között. Farkas Gábor, a mezőke- íresztesi Táncsics Termelőszövetkezet tagságát és a falu dolgozóit kén- viselte. Részvettek a bensőséges ünnepségen a munkásmozgalom idős veteránjai és elbeszélgettek a falu küldötteivel az életről és sok min- jdenről.

Oszip István, Mráz Ferenc, Ur- ibuncsok Mihály és Schuller Károly {nyugdíjas nyomdász, akik több mint egy fél évszázada résztvesznek a munkásmozgalomban — szintén jelien voltak.

A baráti beszélgetéshez idő is( van. {Nemcsak azért, mert ünnep van és í'áérünk, hanem késik egy kicsit az ebéd is. Lassan ürülnek a poharak, koccintanak egymás egészségére, amíg megérkezik az ebéd.

Az ünnepi ebéd után egymás után femelkednek szólásra a találkozó részvevői, hogy amit egymás között beszéltek, most elmondják mindenkinek. Hiszen nincs titokról szó. Elsőnek Bede Istvánná emelkedik szállásra. A falu dolgozóinak szorgalmas munkájáról beszólt és arról, iiogy mindenki kötelességtudóan tesz eleget állampolgári kötelességének. [Rövid köszöntője után átadta a falu ajándékát, az új búzából sütött kenyeret Biszku Béla belügyminiszter elvtársnak. Ezután egy megható jelenet következik. Bede Istvánná és Biszku elvtárs megölelik egymást. Egy munkás tárta ölelésre karját, ki most miniszter. Azt a parasztot ölelte keblére, aki a falu dolgozói nevében elhozta a legkedvesebb ajándékot, az új búzából sütött kenyeret.

Simon Sándor Márta-bánya kiváló dolgozója pohárköszöntőjében elmondotta. nem volt szándékában fölszólalni, de a szikszói parasztasz- iszony keresetlen szavai szólásra késztették. Az édesanyámat láttam meg benne, aki most az ároktői termelőszövetkezetben dolgozik, de nem olyan körülmények között, mint egykor a hárommillió koldusok dolgoztak, majd így folytatta. Én is faluról kerültem a bányához, de sem az eke, sem a föld nem volt az

enyém, amin dolgoztam, így a jövedelemből is egy parányi jutott nekem. Az októberi ellenforradalom kirobbanása a vonaton ért. Mikor megtudtam az utasoktól, hogy mi-van Pesten, csak sírtam és sírtam. Többen kérdezték tőlem, miért sírok, kit siratok, mi bánt és mi fáj. Nem tudtam válaszolni. Hogy mit sirattam mégis? A jelenünket, a jövőnket féltettem és féltem attól, hogy visz- szajön a múlt minden szörnyűsége.

A mezőkövesdi Gáspár Gáspár *s azok közé az emberek közé tartozik, aki nem szokott sokat beszélni. De mégis milyen érthetően, világosan elmondotta, amit a szívében érzett, hogy milyen volt egykor a mezőkövesdi summások élete. Nem nagy szavak hangzottak el ajkáról, de amit mondott, az mind igaz.

A tiszamenti falvak egyik küldötte rövid köszöntőjében arról biztosította Kádár elvtársat, hogy az ő falujukban és a szomszéd községekben úgy vélekednek a parasztok, hogy a kormány intézkedései helyesek, j.ók és azt minden erejükkel támogatják. Külön megkérte a belügyminiszter elvtársat, hogy adja át jókívánságukat Kádár elvtársnak.

A Lenin kohászat küldöttei részéről Simkó Róbert mérnök szólalt fel. Arról beszélt, hogy hogyan lett a munkásból mérnök. Ajtóhuzó gyerek volt, ott ismerte meg a kohász mesterséget. Hogy ezt el tudta érni, annak köszönheti, hogy megtalálta a helyét a felszabadulás után. Majd hangsúlyozta, hogy tanulni kell ahhoz, hogy a mindennapi feladatokat el tudjuk végezni. Az az ember, aki nem tanul, az lemarad. A jogokról és a kötelességekről is említést tett. majd végül a Szovjetunió szerepét ismertette. Áldás és öröm számunkra, hogy a Szovjetunió nemcsak felszabadított bennünket, hanem másodszor is visszaadta szabadságunkat.

A felszólalásokra válaszolt Biszku elvtárs: „Az itteni hangulat tükrözi a megye dolgozóinak hangulatát, ezekről győződtem meg a beszélgetések alatt. De van még tennivaló is bőven.”

Prieszol elvtárs összefoglalójában idézett néhány hozzászólást és megállapította, hogy mindaz, amit elmondtak, igazság és valóság. Éppen ezért kint az életben is így kell elmondani és necsak akkor, amikor egynézetet valló emberek szűkebb találkozóján vagyunk. Le kell leplezni a kapitalista rendszert az itt elmondottak alapján. Hogy ha ezt tesszük, akkor ügyünk győzedelmeskedni fog, de ha csak másoktól várjuk, akkor nehezebben megy a dolog. Majd így folytatta: „Van még a megyében igen sok ember, aki ugyanígy ismeri r dolgokat, csak meg keii találni őket és velük együtt

közösen vegyük fel a harcot a helytelen nézetek ellen. Az egyik parasztasszony azt mondotta nekem, hogy ő azelőtt még nem látott minisztert. Nos, hát én se láttam, még országgyűlési képviselőt sem, csak akkor, amikor engem megválasztottak. Most a miniszter itt van köztünk, a képviselők közülünk valók, ismerjük őket és segítsük a munkájukat.”

Felszólalt még Gajdos József elvtárs, a csehszlovák küldöttség egyik tagja. Rövid mondanivalójában erőt és egészséget kívánt a magyar népnek a szocializmus építéséhez, kihangsúlyozva, hogy ápoljuk továbbra is a proletárnemzetköziség szellemét és erősítsük a magyar és a csehszlovák barátságot.

Biró Péter

SZERKESZTŐI ÜZENETEK

Kulin Imre Felsőzsolca, Szent István u. Bérkérdését nem sikerül tisztázni. Ugyanis utólag ellenőrizhetetlen, hogy a munkalapra fel volt-e tüntetve előre a munkabér? Az alkalmi munkásokra nem vonatkozik az a rendelet, amit említett. Az alkalmi munkások a kölcsönös megegyezés alapján kapják a bért.

*

Bukta Illés Sajóbábony. Lakótelep III. épület. Édesapja elhalálozásával a jogfolytonosság megszűnik a termelőcscport- ba bevitt földek után. A földterületet akkor kellett volna igényelni, mikor édesapja kilépett a csoportból, illetve az ellenforradalom után megjelent kormány- rendelet is módot adott erre. Kártalanítást a termelőszövetkezet nem fizet. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat a községi tanácsnál, Sajóbábonyban a Magyar Közlönyben részletesen megtekintheti.

*

Tóth Péter gépkocsikalauz. Ragály. A betegség Ideje a szolgálati időbe beszámít. A ruhahasználati időbe is, csak azz°’ a különbséggel — erről a nomenklatúr, í- tézkedlk. amit a vállalatnál bármiKor megtekinthet —. ha valaki beteg, akkor a szolgálati ruháját nem használja. így természetes, hogy a kihordási idő is meghosszabbodik.

•k

Id. B. Tóth Miklós Szuhakálló. Elnézését kérjük, hogy levelét nem közöljük, ugyanis az egyházon belül történő problémákkal mi nem foglalkozunk. Levelét továbbítottuk az Egyházügyi Hivatalhoz. *

Péczcli Endre Sajószentpéter. A fényképet megkaptuk, köszöni ük. Sál nos. arra nem alkalmas, hogy a lapban közöljük, mert nem eléggé éles. __________

K

özponti fűtésszerelőt, vízvezetékszerelőt, lemezlakatost, bádogost, és szerelőkőművest keres

azonnali felvételre a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat épületszerelő üzeme. Miskolc, Széchenyi utca 19.

HASZNOS TANÁCSOK

az ENSZ öiösbizuttsáua szántára

kjagyot nyögött kínos csalódá- sában a magyar »forradalom« bukása hírére a nyugati tőke. Mert ugyebár hiába volt a dolláreső, hiába dobálták át a diverzán- sokat, hiába szórták léggömbökön a tőkés paradicsom reklámcéduláit, az üzlet balul ütött és ráadásul nyakukba szakadt a mézes-madzaggal nyugatra csalt disszidensek tömege. Mielőtt azonban e forradalmat finanszírozó tőkés urak végzetes epeömlést kaptuk volna, az USA diplomatáinak eszébe jutott egy isteni ötlet, rávették az ENSZ-t, hozzon létre tisztes úriemberekből egy bizottságöt, a »magyarországi események tisztázására« s e bizottság azt állapít meg, ami nekik jó. Hamarosan meg is teremtették eme bizottságot, s ennek vezérévé egy közismert úriembert, Mr. Andersen-t ütötték, akinek bőven vannak érdemei fasiszta módszereket illetően még Hitler idejéből.

Eme bizottság azután nagy fontoskodó képpel neki is ült egy többkötetes mese megírásának, amelynek »Az ENSZ ötösbizottság beszámolója a magyar kérdésről« hangzatos címet adták. Ám a jelentés mitsem ért volna, »megbízható magyar szemtanuk« vallomása nélkül. Nosza egy sereg ügynököt nekiru- gaszlottak a világnak, vakarjanak elő néhány »magyar honfit«, akik Judás-pénz és letelepedési engedély ellenében hajlandóknak mutatkoznak elárulni hazájukat.

A bizottságot most felettébb ^ bosszantja egy dolog, éspedig' az, hogy több tőkés ország diplomatái is kétkedve ingatják fejüket Andersen meséjének hitelessége végett. Érdekes, pedig a bizottság nagy dobperdülés, üdvrivalgás és sajtólárma közepette hallgatta ki a tanukat. Hogy hol és mennyit? Idézzük a mű I. kötet 1. fejezetének B. A. tanú rovat alatti 6. pontban foglalt megállapításaiu »A bizottság 111 tanút hallgatott meg: 35-öt New-Yorkban, 21-et Genfben, 16-ot Romában, 30-at Bécsben, 9-et I^ondonban.« Micsoda alaposság! Az ENSZ ötösbizottsága a magyarországi események kivizsgálásában 111 tanút hallgatott meg. Értsd és mondd, Magyarország ügyéről 111 tanút! (összehasonlítás kedvéért elmondjuk, hogy a miskolci ellen- forradalmi gyilkosságok kivizsgálása ügyében a magyar bíróság csak Gáti Gyula elvtárs meggyilkolása körülményeiről 110 tanút hallgatott ki.) Micsoda nagyvonalú ez az ENSZ ötösbizottsága! önkéntelenül felvetődik, hát miért nem jöttek Magyarországra is? Miért kellett nekik Genfbe, Rómába, Bécsbe mászni, mikor az események Budapesten, Miskolcon, Pécsett és általában Magyarországon játszódtak le? Ügylátszik, nekik nem az események tisztázása volt a fontos, hanem olyan tanúk találása, akik azt vallják, amit ők a tanúk szájába rágnak.

A kik annyira elszánják magú- ** kát. hogy végigolvassák az ENSZ ötösbizottságának 500 oldalas tanulmányát, mindenekelőtt kíváncsiak arra, hogy vajon kik ezek a tanúk? Nos, olvassuk el az I. kötet I. fejezetének 7. pontját, mely így szól vala: »-Az első három tanút nyilvánosan hallgatták ki. Ezek a következők voltak: Kéthly Anna, Nagy Imre magyarországi kormányának államminisztere, Király Béla vezérőrnagy, Budapest város katonai parancsnoka és a magyarországi felkelés idején a nemzetőrség főparancsnoka, valamint Kővágó József, aki 1945—47. között, majd 1956 október 31-től november 4-ig Budapest polgármestere volt.« Hát ezt mindenesetre jó tudni, hogy a magyar nép kiknek a nevét fogadja hálaimájába és kiket emlegessen, mint »példamutató honfikat«. különféle összejöveteleken. Még van említés funkciókra vonatkozóan, hogy meghallgatták a csepeli nemzetőrség parancsnokát, a Corvin- köz parancsnokát, de a többi tanú neve a homályba merül. Mindössze utalás van rá, hogy kihallgattak tanúkat a magyar nép minden rétegéből, az ország minden területéről, akik között ott van a Petőfikor néhány tagja, néhány neves magyar író. egy színésznő, egy művész. egy főiskolai hallgató. Hogy kik ezek. nevüket nem lehet megállapítani. az Andersen mese homályába süllyed, sőt mi több: mint az I. fejezet C. 24. pontja közli: »A 111 tanú közül 81-et saját kérelmére névtelenül hallgatták ki.« Micsoda diszkrét bizottság! Még- csak rrieg sem kérdezik a magyar nemzet rágalmazóitól, ki fia, borja. S micsoda fínomlelkü uracskák ezek! A hazából megszökött magyar állampolgárságot ^vesztő »hon- fik« hazájukra minden rágalmat, mocskot szórnak, de az istenért el nem árulnák, hogy kicsodák is ők

tulajdonképpen. (Andersen úr megnyugtatására közöljük, hogy lil embert itthon is találnának, aki dollárért nemcsak a hazáját eladna, hanem saját édesanyját is legyilkolná.)

Andersen úr talán azt hihetne, rosszindulatúan vetjük szemére, hogy 160 ezer disszidált közóit mindössze 111 állt kötélnek, ennyi hazaárulót sikerült nagy kíimal- bajjal összekaparni az egész világon. (És tessék, 81 ezek között ás szemérmetesen elhallgatja a nevét!)

V/égtelenül sajnáljuk, hogy a * magyar ügyek kiváló szakértőjét, az ellenforradalom példaképét, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr őfőméltóságát azelőtt ütötte meg a guta, mielőtt Mr. Andersen úrnak nyilatkozott volna. Nem tudjuk kihallgatta-e már Nagy Ferenc 300 holdas amerikai kisparasztot, aki a konc hírére már egész Bécsig elmerészkedet^ Istenem, ha már eddig fáradt, az, ENSZ ötcsbizottsága előtt is láraszthatja magát — vallomástevés- re.

Majdnem megfeledkeztünk az ellenforradalom egyik kiváló szakértőjéről, Mindszenly hercegprímás úrról, aki isteni sugallatra kinyilatkoztatta, hegy óhajtja visszakérni a iőldhözjuttatotiaktól az egyházi birtokokat. A parasztok öl áldásaival halmozzák el és imáiba foglalják, bár már jönne és elvenné tőlük a kapott földet.

Nagyon szépen kérjük az ENSZ ötösbizotlságát, méltóztassék meghallgatni megyénk nagy szülöttjét, Tolvaj Takács gróf urat. A 12 év »szörnyű szenvedéseiről« tud mesélni. Mennyit kellett Borsodban is szélhámoskodnia és hány embert becsapnia, hogy a népi demokráciában munka nélkül megélhessen és most, midőn úgy látszott, nevéhez méltóan élhetett volna, kénytelen volt elhagy.-i hőn szeretett országát. Igaz, hogy itt tartózkodása idején holmi rablással, emberrablással foglalkozott, mellesleg emberek gyilkosságában is részt- vett, október 26-án a rendőrség ostrománál személyesen húzott karjára egy egyetemista feliratú karsza- lagot és személyesen lövöldözött emberekre, dehát reméljük, a bizottság elég nagyvonalú és ilyen apróságokat nem vesz figyelembe. Amennyiben az ötösbizottság ^ úgy óhajtja, a miskolci rendőrség is ajánl kihallgatásra néhány megbízható tanút, akit a rendőrség — legnagyobb sajnálatára — 12 éven át üldözni volt kénytelen. Az egyik »üldözött« Bukta Imre miskolci lakos, mindössze 17 esetben volt lopásért, súlyos testísértésért, közveszélyes munkakerülésért elítélve. Ugyancsak kihallgatásra javasolja a miskolci rendőrség vitéz Bende Miklós volt miskolci üzletvezetőt. Szavahihetőségét mélységesen aláhúzza az a tény, hogy vitézséget a második világháborúban szerzett. Bende Miklós nyílván azzal a szándékkal távozott Miskolcról, hogy az ötösbizottságnak vallomást tegyen, mert reprezentatív célokra a kasz- szából 45 ezer forintot elemeit,' Egyébként a társadalmi tulajdon dézsmálásában többéves gyakorlata van. A népi demokrácia »üldözöttje« volt Hevesi Gyula és G. Nagy Gyula, mindkettő többszörösen büntetett betörő. Hevesi Gyulát csak mindössze 27 rendbeli betörésért »molesztálta« állandóan a rendőrség és e két szavahihető tanú életfogytiglani f egy házat kapott azért a pici okért, hogy a Nehézszerszámgépgyárból csupán félmilliót elemeitek a munkások fizetéséből. És e két férfiút októberben mint »politikai bűnözőt« szabadítottak ki a börtönből. Még felsorolásképpen megemlítjük Lakatos József és Iváncsik Károly betörőket is, akiket nyilvánvaló, hogy a nyugati államok betörői a várható kcnkurrenciára való tekintettel nem nagy lelkesedéssel fogadtak.

Rendkívül fontosnak tartanánk azt is, hogy a miskolci erkölcsrendészet által nyilvántartott hölgyek közül is hallgassanak ki eg'rel-ket- tőt. Ügy hisszük, hogy B. Éva, K* Irén, K. Éva. akik szabadidejükben szoros kapcsolatot tartottak fenn Miskolc és a megye különböző rétegeihez b tartozó férfiakkal, sokat tudnak majd mesélni az »elnyomásról« És kérjük, védjék is meg őket egyúttal a várható nagy nyugati konkurenciától.

Defejezésül még annyit szeret- ^ nénk közölni, a mélyen tisztelt bizottsággal, hogy amennyiben óhajtja, tucatszámra közlünk velük nevet, akiket mi magunk is méltónak találunk arra, hogy eme többkötetes műben megbízható tanúként szerepeljenek. Elvégre madarat tolláról. Andersen urat pedig tanúiról lehet megismerni.

CSORBA BARNA.