Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-22 / 195. szám

Csütörtök, 1957. augusztus 22.

ÉSZAKMAGTARORSZÁG

„Hazánkban népi hatalom van

és lesz a jövőben is“

, ^ Himnusz hangjai mellett szürkésfehér felhőként libbentek az

égre a galambok, hogy odafenn csattogó szárnyakkal hirdessék: a Népkert fai alatt megkezdődött a nagygyűlés, az alkotmány és az új kenyér ünnepén.

Derült, szép időt vártunk, biztató, meleg napsugarakat, de helyettük makrancos szürkeséggel gomolygott tova ezernyi felhőfodor, a nyújtózkodó fák felett. Az időt lehet elmarasztalni azért is, hogy kevesebben voltak, mint egy ilyen nagygyűlésen szokás. Igaz, évek hosszú során túlságosan hozzászoktunk ahhoz, hogy statisztikán és számokon keresztül mérjünk le mindent. Egy ilyen nagygyűlés sikerét nem lehet egyszerűen számokkal kifejezni. Azak, akik eljöttek, s az esővíztől alig szikkadt padokon ülve figyeltek a szóra: fiatal és idős munkások, kérgeskezű bányászok és parasztemberek — a szívüket hozták ide. Dobogó, nyugtalan szívüket, melyet sem eső, sem zivatar, sem villámcsapás nem tarthat vissza, ha közös, nagy ügyünkről van szó.

A nagygyűlés résztvevői köszöntötték az alkotmány születésnapját. Annak az alkotmánynak, amely végre emberséget adott az embernek, magyarságot a magyarnak, s milliónyi lehetőséget a boldoguláshoz, az emberi élethez. A nagygyűlés legszebb jelente volt, mikor Bát- fai néni, egy idős encsi parasztasszony átnyújtotta a falu ajándékát a városi munkásoknak: a piros és nemzetiszín szalagokkal átkötött nagy kerek cipót, az új kenyeret.

A nagygyűlés előadója Biszku Béla belügyminiszter elvtárs volt.

Biszku elvtárs a következő szavakkal kezdte beszédét:

Az októberi ellenforradalom célja a munkásosztály hatalmának

megsemmisítése volt

— A miskolciak, a Borsod megyei munkások és parasztok saját életükkel is tanúsíthatják, milyen gyökeres változást jelentett hazánkban, hogy a munkásosztály van hatalmon, hogy a burzsoá földbirtokos osztály kezéből a hatalom a dolgozó nép kezébe ment át. Mióta a munkásosztály a történelem színpadára lépett, harcban áll a kizsák- mány,siókkal saját felszabadításáért, űj, szocialista állama megteremtéséért. Hazánkban a munkáshatalom létrejötte óta meg-meg- ujuló dühvei és elszántsággal támadtak a hatalmukból kivetett kapitalisták és földbirtokosok a népköztársaság rendje ellen. Buz- dítójuk és szövetségesük mindig készségesen akadt az agresszív imperialista hatalmak köreiben.

Azt akarják elérni, hogy a rendszer ne a népé, hanem a kapitalistáké legyen. Kár minden fáradozásukért, nem kérünk az állítólagos hibák ilyen korrekciójából, hazánkban népi hatalom volt, van és lesz a jövőben is.

Ez ellen az új társadalom ellen • támadt az amerikai imperialistákkal szövetséges belső és külső reakció, ezeknek segített a munkásosztály minden rendű és rangú árulója. Ezért mondtuk mi ki határozottan az októberi események jellegéről, céljáról, hogy ellenforradalom volt az, amely a munkásosztály hatalmát akarta megdön- teni és nem forradalom.

Két nappal ezelőtt volt alkalmam látni azokat az özvegyeket és gyermekeket, szomorú idős asszonyokat és embereket, akik a parlamentben hősi halált halt fiuk önfeláldozó cselekedete, megbecsüléseképpen — átvették az Elnöki Tanács elnökének kezéből az ellen- forradalom elleni harcban hősi halált haltak kitüntetését. Idős munkásemberek, parasztasszonyok siratták — az emlékek hatására — elvesztett gyermeküket és ez önmagában vád volt az imperializmus ellen, a gaztettek ellen, amit előidéztek gyalázatos támadásukkal. Ezek a tények bizonyítják, hogy az októberi eseményeknek célja a munkásosztály hatalmának megsemmisítése volt.

Beszéde további részében Biszku Béla elvtárs az ellenforradalmi események óta eltelt idő eredményeiről beszélt, majd az ipari termelés helyzetére vonatkozóan a következőket mondotta:

Ipari és mezőgazdasági eredményeink

— A munkás-paraszt kormány politikáját jóváhagyta a magyar nép által választott országgyűlés, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete és jóváhagyta az egész dolgozó nép azokkal a termelési eredményekkel, amelyeket az iparban és a mezőgazdaságban elértek.

— Ami az ipari termelést illeti, az idei gazdasági év első felében elértük az 1956-os év kilenc hónapi átlagának 95—96 százalékát. A gazdasági eredmények bizonyítják társadalmi rendszerünk fölényét. A kapitalista társadalomban^ ilyen megrázkódtatást ennyi idő alatt nem tudnak áthidalni. De az eredmények még jelentősebbek lennének, ha még fegyelmezettebben folyna a munka. Borsod megyében bár az év második negyedévében tovább növekedett a termelés üteme, mégis közel 400 millió forinttal kevesebb a termelés az 1956 nSSonló időszakánál.

Miskolc városban külön növelni (kell a teljesítményeket, mert közel

100 forinttal csökkent az egy főre eső termelési érték. Ha figyelembe vesszük, hogy a borsodi iparvidék Budapest után a legtöbbet adja az országnak, akkor a miskolci dolgozókra az ország további gazdasági felemelkedése érdekében megtisztelő, felelősségteljes munka hárul.

Ami a mezőgazdaságot illeti, idei terméskilátásaink általában kedvezőek. A kormánynak eltökélt szándéka, hogy a begyűjtési rendszert, amit megszüntettünk, nem állítja vissza. De a munkásosztálynak és

a parasztságnak is egyaránt érdeke, hogy a város el legyen látva kenyérrel, hússal, tejjel és hogy az árak ne emelkedjenek. A megyében az ellenforradalom napjaiban támadást intéztek a szövetkezeti gazdálkodás ellen. Számos tsz-t feloszlattak, de ezek a tsz-ek többségükben újjáalakultak. A. párt és a kormány szilárdan kitart a dolgozó parasztság felemelkedése, a mezőgazdaság nagyarányú fellendít tése érdekében a termelőszövetkezetek politikai gazdasági támogatásának ügye mellett és eltökélt szándéka. hogy a gazdasági fölény kiharcolása alapján az egész parasztságot a szövetkezeti gazdálkodás útjára vezeti.

De ennek a parasztság akaratából. önkéntes elhatározásából kell következnie, látva azokat a gazdasági eredményeket, amit a termelőszövetkezetek elérnek.

A kormány azzal a gondolattal is foglalkozik, hogy megoldja a termelőszövetkezetek önkéntes gazdasági összefogásával az öregek nyugdíj-ellátását. (Nagy taps!)

A munkásosztálynak és a parasztságnak egyaránt érdeke, hogy az ország ellátása élelmiszerekben biztosítva legyen. Az állam kedvező áron vásáralja meg a gabonát és felvásárlás után biztosítja a város ellátását.

Az ellátás zavartalansága érdekében a törvény teljes szigorával sajtunk le a spekulánsokra és üzérekre, akik visszatartják a mezőgazdasági termékeket spekulációs célokra.

Csírájában elfojtunk minden ellenforradalmi kísérletet

Mint látható, a munkásosztály és a parasztság érdeke megkívánja, hogy emelkedjen az ipari termelés és biztosítva legyen az élelmiszerek állami felvásárlása. Ehhez az országban békére, nyugalomra és rendre van szükség. Ezért lépünk fel keményen az ellenforradalmi támadásokkal szemben. El vagyunk tökélve, hogy csirájában fojtunk el minden hasonló kísérletet. Ne támadjanak a népi hatalomra! Vegyék tudomásul, hogy Magyarországon népi hatalom van; a szocializmust építjük, ne nyúljanak' hozzánk egy ujjal sem! Most, mikor felelősségre vonjuk az ellen- forradalmi szervezkedés bűnöseit, mikor lesújtunk azokra a kísérletekre, melyekkel meg akarják zavarni népünk nyugalmát, „elnézésről”, „emberségről”, „humanizmusról” szónokolnak nekünk. Bizony, egyetlen szavuk sem volt akkor, amikor gyilkolták az egyszerű munkás és paraszt emberek gyermekeit és a legvandálabb pusztítást vitték véghez a haladó emberek soraiban. Sőt ujjongtak. Biztatták híveiket, hogy a pusztítás még nagyobb legyen, nem törődve a következményekkel.

Kijelentjük, hogy mi humanisták vagyunk. Nekünk drágább népünk nyugalma és békéje, a munkások és parasztok gyermekeinek élete, mint az éllen- forradalmárok élete. (Taps.) Minket rákényszerítettek arra, hogy bizonyos korlátozó intézkedéseket vezessünk be. Mi nem akartunk ilyesmihez folyamodni, mi meg vagyunk a rendőri felügyelet intézménye és a közbiztonsági őrizet nélkül, ha abbahagyják a kémkedést és diverziót, az uszító és államrendünket felforgató tevékenységet.

Elsők leszünk a korlátozások megszüntetésében, ha azt tapasztaljuk, hogy a kihívás és az agresszió abbamarad. (Taps.) Ezután Biszku Béla elvtárs az úgynevezett ötösbizottság tevékenységével foglalkozott. Erről többek között a következőket mondotta.

Az ötös bizottság jelentésének átlátszó céljai vannak

Mindenekelőtt a magyar ügyön keresztül a szocialista Szovjetuniót akarják megbélyegezni, akik nekünk, mint hű szövetségesek, az ellenforradalmi támadás idején segítséget nyújtottak.

További céljuk, hogy eltereljék a népek figyelmét azokról az agresz- szív cselekményekről, amelyeket napjainkban végeznek. A közelke- leti helyzetről, az algériai vérengzésekről, az ománi gyalázatos támadásról, ahol bombázókkal támadnak a függetlenségükért harcoló ománi népre, vályogkunyhókra, falvakra. Nem utolsósorban a magyar ügy felmelegítésével azt a célt kívánják elérni, hogy saját felelősségüket az ellen- forradalmi támadás létrehozásában továbbra is homályban tarthassák.

Egyik törekvésük sem fog sikerülni.

Biztosítjuk az ország belső rendjét

Ami a jövőnket illeti, célkitűzéseink világosak. Mindenekelőtt a továbbiakban biztosítani fogjuk az ellenforradalmi szervezkedés teljes felszámolását, az ország belső biztonsága, rendje és nyugalma érdekében. Itt politikánk a szigor és a megbocsátás politikája. Akik újból kísérletet tesznek államhatalmunk megdöntésére, kémkedésen, vagy diverziós cselekményen fogjuk tetten, azokat kíméletlenül megbüntetjük. Itt egyforma mértékkel mérünk horthysták, földbirtokosok és az ellenforradalom táborába átment árulókkal szemben. Megbocsátunk mindazoknak, akik segítenek felszámolni az ellenforradalmi szervezkedést, vagy bűnüket megbánva, önként abbahagyják tevékenységüket. Ezeknek módot adunk, hogy ügyüket enyhén bírálják el, s mint rendes állapolgárok beilleszkedjenek a társadalom életébe.

Ami gazdasági életünket illeti, sikeresen akarjuk befejezni az 1957. évi tervet. Ezért tovább kell növelnünk termelésünk mennyiségét, olcsóbban, jobb minőségben, tehát termelékenyebben kell dolgoznunk. Azért minden fokon erősíteni kell az állami legyeimet, a

munkafegyelmet, küzdeni kell a pazarlás ellen.

Éves tervünk sikeres befejezésével egyidőben készítjük el a hároméves tervet. Ez lesz egyrészt hivatva az elért életszínvonal, a pénz értékállandóságának megóvására, gazdasági életünk további megszilárdítására. A hároméves tervnek kell biztosítani az ország foglalkoztatottságát, s ha eredményünk, ipari termelésünk mennyisége és minősége gyorsabban javul, célul tüzzük ki az életszinvonal megvédése mellett a szerény, de szilárd alapokon nyugvó emelkedést is.

A párt és kormány politikája megkívánja az összes haladó, hazafias erők támogatását és segítségét az előttünk álló feladatok megoldásához. Ezért hívunk harcba alkotmányunk születésének nyolcadik évfordulóján minden hazafit, munkást, dolgozó parasztot értelmiságit, ifjút és nőt.

A népek támogatni fognak bennünket, mert a szocializmus az egész emberiség reménysége. Ez biztosítja az emberiség fel- emelkedését, ez lesz továbbra is új sikerek, új győzelmek forrása

— fejezte be beszédét Biszku Béla

elvtárs.

Bronowicében szerelik a Szovjetunióból érkezett alkatrészekből az első lengyel atomreaktor vezó r lőszerkezet ét.

Zárt maagalicatenyésztési területek

a Bodrog-közben

A Bodrogi-közben — ahol jóformán egyedül találni még tisztavérű magyar mangalicát — több községben áttértek a fehérhússertés tenyésztésre, mert a növekvő tejtermelés következtében a malacnevelésnél is nagyobb eredményeket érhetnek eh A nagymultú és a keresztezéseknél jól használható mangalicafajta megőrzésére zárt területeket alakítottak

ki. Kisrozvágyon, Nagyrozvágyom Semlyénen, Kiesén, ezenkívül a karosai Dózsa és a pácini Dimitrov termelőszövetkezetekben kellő szakértelemmel tenyésztik tovább a mangalicát. A két termelőszövetkezet egyébként az elmúlt években már sertéstenyésztési díjakat nyert az Országos Mezőgazdasági Kiállításokon.

Egy agronőmus a kelterjes gazdálkodásról és az agrár-tézisekről

Csengeni Antal, a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet agro- nómusa, azonban emellett a pénz- tárnoki teendőket is ő látja el. Van munkája bőven, mégsem panaszkodik. Ahogy beszél a tsz eredményeiről, azt hihetnénk, hogy dicsekszik. Pedig úgy igaz, ahogy mondja. A kertészet ebben az évben már 50—55 ezer forintot jövedelmezett és még legalább 100 ezer forint bevételre Számítanak ezután hagymából, paprikából, sárgarépából és dinnyéből. A zöldségféléket saját teherautójukon hordják a pataki, az újhelyi és a tolcsvai piacokra.

— Mi a saját tapasztalatunkból győződtünk, meg, hogy mennyivel kifizetődőbb belterjesen gazdálkodni, — mondja Csengeri elvtárs. — A jövőben fokozottabban erre térünk rá. Növelni fogjuk szarvasi- marha állományunkat, többek között a fejőstehenek számát 15-röl 30-ra szaporítjuk. Ennek megfelelően növeljük a takarmány vetésterületünket is. Gondoskodunk juhállományunk megfelelő téli takarmánnyal való ellátásáról. Érdekünk a gyapjúhozam növelése, mert jövőre már nem 36, hanem 48 forintot, kapunk egy kg gyapjúért. Szeretnénk rátérni a szarvasmarha- hizlalásra is. Van 5—6 db hízónak

való növendékmarhánk és még venni akarunk 10 darabot. A hizlaláshoz olcsó és jóminőségű silótakar- mánnyai rendelkezünk. Tovább folytatjuk a már eddig is jól bevált sertéshizlalási. Évente 200 darabot akarunk meghízlalni. Mindez komoly jövedelmet jelent termelőszövetkezet iinknek.

Ügy látszik, hogy a pataki Kossuth Tsz vezetői üstökénél ragadják meg a jövedelmező gazdálkodás lehetőségeit. Egyesek spekulációval vádolják őket. Ez nagyon helytelen, mert ők egész tevékenységüket a párt és a kormány által nyújtott lehetőségekre, az önállói gazdálkodásra alapozzák*

Csengeri elvtárs elmondja, hogy alaposan tanulmányozta az MSZMP agrár-téziseit. Némelyik részét többször is elolvasta. Nagyon alapos munkának tartja és teljesen egyetért vele. Különösen azt helyesli, hogy lehetőség nyílik nagyobb beruházásokat eszközölni a tsz-ekben saját erőből. Hiányolja, hogy a tézisekben nincs szó a tsz- tagok szociális ellátásának megjavításáról, sem az agronómusok jövőjéről. Szerinte ezekre a fontos kérdésekre néhány mondattal utalni kellett volna.

(szemes}

Egy képviselő 50.000 márka

Mennyit ér egy képviselői mandátum a bonni parlamentben?

Erre a kérdésre a nyugatnémet lapok adnak választ. A „Frankfurter Rundschau« szerint például egy képviselői mandátum körülbelül 50 ezer márkába kerül. Van olyan sajtószerv, amelyik többre, van, amelyik kevesebbre becsüli. Az azonban tény, hogy a Nyugat-Németországban kormányzó iparkirályok megtalálták a megoldást. Ezért a nyugatnémet konszernek urai több mint 100 millió márkát fektettek a közeljövőben megtartandó parlamenti választásokba.

Visszautasították a „magas“ kitüntetést

Az Augsburgban állomásozó 511. amerikai híradó század hat tisztjét az elmúlt hetekben magas kitüntetésben részesítették — de a kitüntetéseket egyik sem akarja átvenni.

A magas kitüntetés: a „Lógó tő- gyű, vigyorgó nőstény kecske királyi rendijének felirata rövid, de velős: „Ostoba vagyok.”

Ezt a rendjelet valamilyen különösen ostoba tettért szokták „ajándékozni”. Egy amerikai tiszt nemrégen azért kapta, mert egy díszfelvonuláskor téves parancsot adott, *gy másik pedig azért, mert előléptetett egy katonát, akit két nappal előbb

— fossz magaviseleté miatt — kizártak a hadseregből.

A „kitüntetés” nem érme-alakú, hanem 15 cm magas porcelán-szobor, amelyet az illető köteles bizonyos ideig íróasztalán tartani, s ha ezt a „kitüntetést” háromszor megérdemli, akkor végleg az asztalán kell tartania.

Elbocsátottak 4600 amerikai katonát, mert nem elég intelligens

Brucker amerikai hadügyminiszter, aki jelenleg a Nyugat-Németországban állomásozó 7. hadsereget látogatja, Stuttgartban közölte, hogy a németországi amerikai haderőből összesen 4600 katonát bocsátottak el. mert nem tartották elég intelligensnek őket és jellemük sem felelt meg.

Hogyan osszuk be a háztartáspénzt?

A wuppertali „Nők házában” nemrég megnyílt az első háztartás- pénz-tanácsadó központ. A háziasz- szonyok itt ingyenes tanácsokat kapnak, hogyan osszák be legjobban háztartáspénzüket, hogyan takarékoskodjanak. Az új intézmény a is* jkosság körében nagy népszerűségnek 1 örvendj