Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-19 / 167. szám

Világ proletárjai egyesüljetek l simsmmu rA MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI PÄRTBIZOTTSÄGA LAPJA <^\SC\T ÖRftty ­Xlll. évfolyam 167. szám Ára 50 fillér 1957 július 19, péntek A munkabér és a termelés Hogyan zárták ki Molotovot és frakciós társait az SZKP Központi Bizottságából A miskolci színház évadzáró társulati ülése Vázlat egy istenhátamögötti faluról J Fokozottabb munkásvédelmet I A forradalmi munkás-paraszt kormány ülése A földművelésügyi miniszter be­számolt a Minisztertanácsnak az el­múlt napokban a rendkívüli időjárás következtében az ország egyes terü­letein esett jégkárokról. A kormány szakbizottság megalakítását határoz­ta el. A bizottság feladata a károk pontos felmérése és a kormány által nyújtandó segítségre vonatkozó ja­vaslat elkészítése. (MTI) találtak Heves megyében rültek szénkészletei. A kutatások azonban azt bizonyítják, hogy még nagy jövő áll az aknaüzem előtt. A jelenleg művelt telepek alatt és más­hol, mintegy húszmillió tonna magas- kalóriájú vastag szénréteg húzódik. A feltárási munkák már itt is meg­kezdődtek. Újra megnyitják az el­múlt években bezárt szarvaskői ak­nát is, ahol még mindig négymillió­ötmillió tonna szénvagyon van. Eb­ben a bányában az ősszel kezdik meg a termelést. (MTI) Aláírták a magyar—kínai kulturális egyezmény 1957. évi munkatervét i Csütörtökön délután Budapesten | ünnepélyesen aláírták a magyar-kí- ! nai kulturális egyezmény 1957. évi | munkatervét. Az aláírásnál magyar | részről jelent volt Kállai Gyula műve­lj lődésügyi miniszter, Mihályii Ernő | művelődésügyi miniszterhelyettes, Pé­lj tér János a Kulturális Kapcsolatok | Intézetének elnöke, Rózsa Irén, az in- ! tézet főtitkára, a Külügyminisztérium i és a Művelődésügyi Minisztérium ve- ! ze'to munkatársai, a kulturális élet = több kiválósága. Kínai részről meg- i jelent Hao De-cin, á Kínai Népköz- | társaság magyarországi rendkívüli es | meghatalmazott nagykövete és a | nagykövetség több tagja. | A munkatervet magyar részről | Kállai Gyula művelődésügyi minisz- | tér, kínai részről Hao De-cin nagy- ! követ írta alá. Az aláírási aktus be- ! fejeztével elsőnek Kállai Gyula mon- ! dott beszédet. Hangsúlyozta milyen | örvendetes esemény egész népünk | számára az idei kulturális munkaterv | aláírása — a két nép mind jobban | szilárduló baráti együttműködésének | újabb bizonysága. A két nép kapcso- |latai az ellenforradalom óta eltelt = időben tovább mélyültek — hangsu- | lyozta Kállai Gyula, majd így foly- | tatta: | — A gazdasági támogatáson túl fel­| mérhetetlen jelentőségű az az ideoló- | giai-politikai segítség is, amelyet az | Önök nagy pártja, a Kínai Kommu- ! nista Párt és személy szerint Mao | Ce-tung elvtárs nyújtott nekünk és | az egész szocialista tábornak az ok- ! tóberi ellenforradalom okainak elem- | zésében. | A miniszter befejezőben rámuta- | tott annak jelentőségére, hogy a nagy | kínai nép sokezeréves kultúrája, a 5 kultúra szocialista átalakitásának tapasztalatai mind nagyobb mérték­ben állanak a magyar művelődés rendelkezésére. Ezután Hao De-cin nagykövet moi>p dott beszédet. A hatszáz milliós kínai nép, a ma­gyar népet édestestvérének tekinti, lankadatlan figyelemmel kísérte és kíséri a testvémép harcát, eredmé­nyeit^— mondotta többek között. — Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy ä magyarországi ellenforrada­lom próbatétele óta még szorosabbá, barátiabbá, bensőségesebbé váltak a kapcsolatok közöttünk. Szívből örü­lünk ennek, szívből örülünk azoknak a politikai, erkölcsi, gazdasági, kul­turális győzelmeknek, amelyeket a magyar nép, a párt vezetésével ara­tott. Hao De-cin meleghangú beszédét a két nép testvéri barátságának, szik­laszilárd egységének éltetésével fe­jezte be. (MTI) Elindultak a VIT-re a borsodmegyei fiatalok H arminchét csillogó szemű, izgatott fiatalt búcsúztatott tegnap reggel a miskolci személypályaudvaron a KISZ megyei és vá* rosi bizottsága, a rokonok, az ismerősök. 37 fiút és leányt röpített tova a gőzös, akik oly türelmetlenül lesték már a napok múlását. Végre el* jött a nagy nap. Túlestek a jókívánságokon, a búcsún s nem bánnúki ha a vonat meg sem állana Moszkváig. Ott már — érthető kíváncsiság* gal —- várják őket a komszomolisták, a népi demokratikus és a nyugati országok fiataljai. Egy félévvel ezelőtt, fegyverek ropogása közben, senki sem mert arra gondolni, hogy az idén a moszkvai VIT-re Mjutnak a magyar fia* talok. Akkor még álomnak is hihetetlen volt, ma^ boldogító valóság« Megmozdult az egész ország, hogy anyagilag hozzájáruljon a VÍT költ* ségek fedezéséhez. Több százezer forintot és többszáz kedves ajándékot készítettek a moszkvai VIT-re induló fiataloknak. A VIT-re induló borsodi fiatalokat szerdán délután a szakszer* vezetek megyei tanácsa látta vendégül. Idős dolgozók, szervezett mun-i kások beszélgettek a fiatalokkal, tanácsokat adtak nekik utravalőül. Majd másnap, csütörtök reggel a Tiszai pályaudvarról elindult a küU döttség. Az MSZMP megyei bizottsága nevében Prieszol József elvtárS búcsúzott a küldöttektől s arra kérte őket, hogy méltóképpen képvisel* jék a magyar népet a világ fiataljai között. A pályaudvaron ilyenkor reggel nagy a forgalom. A pirossapkás forgalmista föltartja zöld indító tárcsáját: — Gyorsvonat indul a III. vágányról Budapest felé... Utolsó búcsúcsók, aztán már csak az ablakból integetnek a borsodi V1T-küldöttek. Elindul a vonat. A fiatalok énekelnek. Daluk versenyt száll a széllel: Egy a jelszónk a béke, harcban boldog jövőért.,,. _ .. Újabb kormányválság fenyeget Franciaországban A francia- nemzetgyűlés szerdán folytatta annak a törvényjavaslatnak vitáját, amely ki akarja terjeszteni a rendőrség hatáskörét azzal az in­doklással, hogy az algériai felkelő mozgalom tagjai egyre nagyobb számban hajtanak végre fegyveres támadásokat Franciaország területén. Jacques Duclos, a Francia Kom­munista Párt szónoka beszédében el­ítélte a törvényjavaslatot. Az MRP soraiban még mindig meglehetősen nagy ellenséges érzület tapasztalható a kormánnyal szemben. Arra ugyan nem gondolnak, hogy a dolgok jelenlegi állása mellett meg­buktassák a kormányt, de nem ked­velik azt, s mindent el akarnak kö­vetni, hogy a nemzetgyűlési nyári szünete után a kormány megbukjon. Egyes megfigyelőik nem tartják ki­zártnak, hogy az elkövetkező tíz nap alatt kormányválság tör JcL A kor-* mány tekintélye gyengült a keddi napon történt incidens következté­ben, amikor is a Santé-börtönben sztrájkba léptek a fegyőrök Beszélnek De Gaulle tábomok »visszakozásáról-«, azzal az elgondo-« lássál, hogy hatásköre alatt valami­féle önkormányztot vezetnek be Al­gériában. Amennyiben a kormány felvett a bizalmi kérdést a rendőrség hatásr körének kibővítését célzó törvény­javaslattal kapcsolatban, úgy jövő kedden kerül sor a szavazásra.; (MTI) Több mint felelőtlenség! , .. 1957 június 21-én az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt farkaslyuki központi műhelyében az 1039. sz. RIMA kocsiba 100 darab 2.400 mm-es es 50 darab 1900 mm-es moll ívet és 100 darab papucsot pakoltak. S mint ahogy már gyakran tették, az • előírásnak megfelelően a vagont út]ara bocsátották. A cél a somsályi bányaüzem volt. A somsályi bányászok azonban hiába várták a korszerű bizto­sító tárnokát. A vagon útközben „elveszett’. Szloboda Imre elvtárs, a tröszt előadója, mint később kiderítette, a moll ívek Somsály helyett az Ózdi Kohászati Üzemekhez kerültek. Méghozzá a hűlladéktérre, hogy „megetessék” vele a martinkemencét. Szloboda elvtárs örült, hogy időben érkezett, s azon nyomban felkereste az Ózdi Kohászati Üzemek szállítási osztályát. Megmagyarázta a „félreértést”. Szloboda elvtárs figyelmeztetése azonban falrahányt borsó lett. A vagon tartalma, amely mintegy 45.000 forint értékű, a martin „martaléka” lett. Az esethez csupán annyit, ez több mint felelőtlenség!!! MINDENEKELŐTT BEMU­TATKOZUNK: 160-an vagyunk, idő­sebbek, fiatalok; gyűröttebbek és a legújabb divat szerint öltözöttek együttvéve. A keresztneve valamen­nyiünknek egyforma: Forint. Békés természetű lények volnánk, ha emberek nem léteznének a világon. Mit csináljunk? Az egyik dühöngve emleget, hogy ilyen meg olyan gazember volt az is, aki feltalált bennünket. A másik fanyalogva kezel: — Hja igen! A pénz... hagyjuk. Szükségszerű rossz. Egyébként hagyjatok békén ezzel... Igen..., az igaz, határozottan rossz a közér­zetem, ha üres a zsebem. Megint más ember meg szent áhítattal gondol reánk. — Százhatvanezer forint?! Jesszus! — az ilyen szerencsétlenek imádni, simogatni képesek. Némelyik csupa szerétéiből szembe köpköd. — Phi, phi... apád, anyád ide jöjjön! Az ilyenfajta emberek már nem idegesítenek. Megszoktuk őket. Jóízűen nevetünk rajtuk, hogy szinte reng piros hasunk. Hanem a közöny... kérem a közöny, mint az emberek szokták mondani, egyszerűen kihoz a sodrunkból. Nekünk is van szívünk! Sírni tudnánk, amikor egyikünk, másikunkat odadobják a kassza tányér­jába, hogy: — Pénztáros néni idefigyelj! Maga a legangyalabb angyal ebben a mennyországban. .. adjon még nekem két fél barackot! — No... o... ó/ Nem nekem kell mindakettő, istenuccse nem. Nézze csak, ott a barátom az ajtóban. Csak két féldecicske... hi...hi...hi, csak kettő... de ne nézzen rám olyan csúnyán. A máskor oly erős, kérges tenyérből bizonytalanul hullunk a jcasszatányérba. PANASZKODÓ EZRESEK Eldobott forintok?! — Baga- tell! Mi eldobott tízezrek vagyunk. Annál paprikásabb az esetünk, mert nem azok dobtak ki az ablakon, akik dolgoztak értünk ... A következő a történetünk: A Gesztely községi és a fölöttes tanácsszervek még 1956 elején, de az is lehet, hogy 1955-ben teljesíteni akarván a gesztelyiek kíván­ságát megegyeztek a ceglédi Mélyfúró Vállalattal, hogy az épít egy szivokutat a községben. Most jövünk mi. A Mélyfúró Vállalatnak 160 ezer forint ütötte a markát az egyesség után. 1956 MÁJUSÁRA ELKÉSZÜLT A KÜT. Ezért semmi panasz. Be voltunk fektetve. A gesztelyiek örültek az egészséges ivóvíznek. Csak két napig. Két nap után kivitelezett értékünk, a szívókút könnyezni kezdett, majd a könnyei is elapadtak. Nem adott többé vizet. Ment a reklamáció Gesztelyből a ceglédi Mélyfúróhoz. Alig egy évre, 1957 júniusában aztán nagy sietve feljöttek Ceglédről. Megjaví-', tolták a kutat. Kezdtünk megnyugodni — mégsem dobtak ki bennünket \ az ablakon. Sajnos, csak egy napos volt a nyugalmunk. Alighogy el-' mentek a mélyfúrók, a kút megunta a vízszolgáltatást — összkomfortos ' sztrájkba kezdett. Most itt vagyunk, kánikulában, kút nélkül — mond- ' iák a gesztelyiek. ! Pedig nagy szükség van a vízre, mert csak a kocsmában 240 liter; fogyott el a múlt vasárnap. Nem azért, mintha Gesztelyen nem szeret-! nék a sört, vagy a bort — még szódavíz sem volt. Csak pálinkát mért : a kocsmáros meg vizet. HAT EZEK UTÁN NE LEGYÜNK DÜHÖSEK?! Mit nekem 160 ; ezer forint — gondolja a ceglédi Mélyfúró Vállalat. De kérem, nekünk is van önérzetünk! (/now 4 A francia nemzetgyűlés megszavazta a rendKívüii felhalalmazásról szálé javaslat egyik szakaszat Mint nyugati hírügynökségek je­lentik, egész éjszaka tartó vita után a francia nemzetgyűlés csütörtökön hajnalban több módosítással meg­szavazta a rendkívüli felhatalma­zásról szóló törvényjavaslatnak azt a szakaszát, amely felújítja a Guy Mollet kormánynak múlt év már­ciusában adott rendkívüli felhatal­mazását az algériai felkelés letöré­sére és úgynevezett „reformok’’ végrehajtására. A törvényjavaslat ezen szakasza mellett 337 képviselő — mérsékeltek, az MRP, szocialis­ták, valamint a radikálisok egy vér sze —, ellene pedig 177 képviselő —» a kommunisták *és egyes radikalisták szavazott. A törvényjavaslatnak ez a szakar sza kiköti, hogy ha a kormány meg­bukik, megszűnik a rendkívüli fel­hatalmazás is, ha csak 10 napon be­lül nem hoznak újabb törvényt* amely e rendkívüli felhatalmazást a következő kormánynak is biztosítja. A nemzetgyűlés ezután megkezd­te a törvényjavaslat azon szakaszá­nak megvitatását, amely a Francia- országban élő algériaiakra is kiter­jeszti a rendkívüli felhatalmazást. (MTI) Selwyn Lloyd munkacsoportok felállítását javasolta a leszerelési értekezleten A londoni leszerelési értekezlet szerdai ülésén Selwyn Uoyd angol külügyminiszter javasolta: alakítsa­nak munkacsoportokat azon öt főbb kérdés tanulmányozására, amelyben bizonyos egyetértés mutatkozik. A három másik nyugati küldött elvben támogatta Selwyn Lloyd el­gondolását; Selwyn Lloyd az alábbi kérdések tanulmányozását sürgette: 1. A fegyveres erők létszámának csökkentése, 2. a hagyományos fegyverzetek* 3. a légi megfigyelő őrhelyek, 4. a szárazföldi megfigyelő őrhelyek, 5. a nukleáris kísérletek felfüggesz­tése. Zorín szovjet delegátus eddig még nem fűzött megjegyzéseket a javas- lathoz; (MTU 1 | A forradalmi munkás-paraszt kor- 1 mány ma délelőtt dr. Münnich Fe- ! renc elnökletével ülést tartott. A kor- ! mány a folyó ügyek megvitatásán ki- ! vül határozatot hozott az adonyi já- I rás székhelyének Sztálinvárosba való | áthelyezéséről, Sztálinváros ma már 1 a járásnak, sőt annál kiterjedtebb 1 területnek tényleges ipari, kereske- ! delmi. kulturális és egészségügyi köz­li pontja* Hogy mielőbb begyógyuljanak az ellenforradalom okozta sebek orszá­gunk testén, pártunk és kormányunk a következő feladatot tűzte dolgozó népünk elé: mielőbb elérni az 1956-os termelési szintet. Pártunk és kormá­nyunk azonban nem a minden áron való tervteljesítésre serkenti a dolgo­zókat. Arra kell törekedni, figyelmez­tet a párthatározat, hogy a termelés emelkedését, a balesetek csökkenésé­vel érjék el üzemeink, bányáink. Ha visszatekintünk a felszabadulás óta megtett útra, megállapíthatjuk, óriásit fejlődtek üzemeink, bányáink munkavédelmi szempontból. Népgaz­daságunk jelentős összeget fordított üzemeink korszerűsítésére, munkavé­delmi felszerelésekre. Sajnos azon­ban, ennek ellenére üzemeinkben, bányáinkban még mindig sok a bal­eset. Különösen emelkedett az üze­mek balesetszáma az ellenforradalom óta. Ez elsősorban abból adódik, hogy az ellenforradalom ideje alatt megla­zult a fegyelem, a dolgozók nem tart­ják be a munkavédelmi intézkedése­ket, nem használják a védő-felszere­lést. Különösen sok a baleset a bá­nyaüzemeknél. Sajnos még halálos balesetek is előfordulnak. Halálos balesetek elsősorban villamosáram­ütésből adódnak, aminek a hanyag, gondatlan szerelés, kezelés az oka. A bányaüzemeknél a balesetek 40 szá­zaléka a szállításnál történik. Sok baleset adódik bányaüzemeinknél a földalatti elcsúszásból, elesésből, egyes tárgyak eldőléséből. Nem kü­lönb a helyzet kohászati üzemeink­ben sem. Itt a balesetek nagy része a legkülönbözőbb égésekből, daru okoz­ta szerencsétlenségekből adódik. Ál­talánosságban elmondhatjuk a bal­esetekről, hogy azok többnyire a sa­ját és mások szabálytalan munkavég­zéséből adódnak. A baleseteknek egyik legfőbb oka, hogy megszűnt a rendszeres mun­kavédelmi oktató-nevelő munka s még ma sem indult meg a legtöbb üzemben és bányában. Megyénkben szinte seholsem működik munkavé­delmi tanfolyam. Általános jelenség, hogy nem oktatják ki az új dolgozó­kat, munkakezdés előtt. Pedig a fennálló rendeletek értelmében, az új dolgozók addig nem kezdhetik meg munkájukat, amig részt nem vettek az üzem sajátosságának meg­felelő munkavédelmi oktatáson. Saj­nos, az ellenforradalom óta szinte egyetlen helyen sem mutattak be olyan filmeket, melyek a balesetek megelőzésére hívnák fel a dolgozók figyelmét. Nem lehet tovább tétlenül nézni a munkavédelemben tapasztalható la­zaságokat. A műszaki vezetők fogja­nak össze a szakszervezetek vezetői­vel, a munkavédelmi felelőssel s sür­gősen kezdjenek munkához. Hozza­nak olyan erélyes rendszabályokat, hogy ha a dolgozó nem használja az előírt védőfelszereléseket, pénzbír­sággal büntetik. Szerezzenek érvényt a rendeletnek, hogy az új dolgozókat munkába lépés előtt kioktatják. Az illetékeseknek az legyen a felada­tuk, hogy mielőbb rendet teremtse­nek a munkavédelem területén, hogy necsak szólam legyen, hogy a mi tár­sadalmi rendünkben a legfőbb érték az ember!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents