Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-18 / 166. szám
4 Csütörtök, 1951- július U. HÍREK A NÉPI LENGYELORSZÁG ELETEBOL A sárguló halár ezernyi gondot hozott a falu nyakába. Az aratás mellett a tűzre is kell gondolni. Az érett élet legnagyobb ellensége a száraz szalma. Az már így szokás évről-évre. hogy megszervezik a tűzfigyelő szolgálatot s ez alól Olaszliszka község sem kivétel. A kisbiró annak rendje és módja szerint közhírré tette, hogy a faluban szervezendő tűzvédelmi szolgálatba minden épkézláb embert beosztanak, akik reggel 6-tÖl másnap reggel 6-bg a tűzoltószertárban örködnek a falu békéje felett, azaz éjszaka egy tűzfigyelő a toronyban köteles tartózkodni. Nappal erre nincs szükség, mert az emberek kint vannak a mezőn, s ha tűz van, úgyis észreveszik, a tűz- őrségnek csak az oltásról kell gondoskodnia. Szóval a kisbiró kidobolta, a község lakói kelletlenül bár, de tudomásul vették, mert ilyen dologidőben mihaszna tűzleselkedésre fordítani teljes huszonnégy órát, a legnagyobb vétek. így gondolkodott magában Pisák Péter bácsi is, aki 15-re volt »beütemezve« Kocsmá- ros Sándorral és Molnár É&ndéUt re Pállal egyetemben. Az öreget hajnali 3-kor már aratás közben érte az első hajnali napsugár s annyira belemelegedett, hogy reggel 6 órakor még nem találta a tűzoltószertárban az ellenőrzést végző tűzoltóparancsnok. Kocsmáros Sándor helyett a 20 esztendős nyurga Mihály fia, Molnár Pál helyett pedig a felesége jelentkezett tűzörségre, mert nevezettek még a tűzőrség miatt sem voltak hajlandók elhalasztani az aratást. Az tűzoltóparancsnok éktelen haragra gerjedt a fontos beosztás ekkora lebecsülése miatt, s azon nyomban beírta az ellenőrzőkönyvbe, hogy a tűzfigyelők közül a szertárban reggel 6-kor nem jelent meg egyik sem. Onnan olvasta ki a szentenciát Pisák Péter bátyánk, mikor úgy reggel 9 felé beballagott a tanácsházához, hogy teljesítse kötelességét. Leült a szertárban elhelyezett vaságyra és pipálás közben vette észre, hogy innen sem ő, sem más nem észleli a tüzet, mégha a fél falu leég akkor sem, hiszen a tűzoltószert árnak egy fia laka sincs, csak két-» szárnyú ajtaja, amin keresztül a tanácsháza ablakaira látni, de sem a mezőt, sem a falut szemmeltartani nem lei-bet. Az Öreg Pisák te- hát felkelt, kiballagott az útra, elsétált a Utr nácsháza előtt a templom felé, — gondoltai innen mégisem k jobban észreveszi a feltörő füstöt. Ezt főleg saját lelkiismeretének megnyugtatására cseleked-* 1 te. A tűzoltóparancsnok azonban nem vette tudomásul leikül ■ élességét, s ismét beírta a kék füzetbe, hogy ellenőrzés alkalmával a tűz-» őrség létszáma meglehetősen hiányos. így volt ez végig, a naponta többszőr lezajlott ellenőrzésnél. Végre, nagy- nehezen elérkezett az este, amikor is az ódon toronyból szemlélték ez ein 'vielenedett határt. Tűz szerencsére nem volt, csak a szarvashoz garak, baglyok, denevérek és más éjjeli jószágok keringtek körűbe nagy buzgalommal. Pi« sák bácsi a holnap folg« Untodé aratásra gondolt és elhatározta, jövőre a tűzőrség ily formán mié megszervezése °\r len fellebbezéssel él. KECSKÉS RÓZSA Július 23-án zárul az országos grafikai kiállít ás Eddig már egymillió tonna búzát küldött a Szovjetunió Lengyelországnak A »Rolimex« Külkereskedelmi Központ tájékoztatása szerint ezév első félévében már 1 millió tonna búza érkezett a Szovjetunióból Lengyel- országba a hitelegyezmány keretében. A múlt év decembere óta tervszerűen folynak a szállítások. Ez év harmadik negyedében még további 400 ezer tonna szovjet búzát várnak, amiből 100.000 tonna még a hó folyamán megérkezik. Dokumentációs kiadvány a VIII. Plénum időszakáról A »Ksiacka i Wiedza« (Könyv és Tudás) kiadóvállalat a közeljövőben ^Emlékezetes napok« címmel dokumentációs mű kiadását tervezi. A mű célja hiteles adatok és képanyag segítségével feleleveníteni és bemutatni mindazokat az eseményeket, melyeket Lengyelország népe a VIII. Plénum időszakában átélt. A könyvben, e többi között a Plénum tanácskozásainak egymást követő szakaszairól -folyamatosan beszámoló hírlapi anyag fog szerepelni és helyet kapnak az októberi napokban tartott üzemi, ifjúsági, értelmiségi és honvédségi gyűlések határozatai is. A könyv az annakidején a társadalom különböző rétegeiből a LEMP Központi Bizottságához, valamint a sajtóhoz és a rádióhoz érkezett leveleket is közöl. Bőséges tájékoztatást ad majd a világsajtó visszhangjáról is. A legkiválóbb lengyel közíróknak az eseményeket értékelő akkoriban megjelent vezércikkei egészítik ki « könyv anyagát, Kéhány adat a műanyagipar Icjlesztési tervéről A most folyó ötéves terv keretében a műanyaggyártást a jelenlegi ötszörösére akarják emelni (egy főre 2 kg). Még ebben az esztendőben megindul a polivinilklorid-gyártás, ami eddig nem volt Lengyelországban és három év után évi 14.000 tonna mennyiséget fognak belőle gyártani. 1959-ben kezdik meg a poliszti- rol-gyártást, amelyből egy év után már kétezer tonnát fognak termelni. 1960-ban a műanyagipar már mintegy 3.5 ezer tonna lágyítottam poli- vinilkloridbol készült csövet, lemezt és vinidurfóliát fog szállítani a népgazdaságnak műszaki és építőipari szerelvények gyártásához. A számítások szerint a műanyagók alkalmazása következtében 21.000 tonna színesfém és nemesacél lesz megtakarítható. A televízió, film, rádió és sajtó fejlesztési terve A lengyel televízió fejlesztési terve 1965-ig terjed, amikorra az egész ország területén vehető két önálló műsor adását tervezik, heti 30 és 50 órában. Varsóban felépítik a Központi Televíziós Stúdiót, amellett azonban számos vajdasági székhely leap közvetítő-állomást. Az ötéves terv végéig, 1960-ig összesen 1774 filmszínház fog működni; a városokban 80 és a falvakban 175 új mozi létesül. Növelik a külföldi filmek importját az 1955. évi 140-ről 240-re 1960 végéig. A rádiózás területén a fejlődés elsősorban abban nyilvánul meg, hogy három párhuzamos országos műsor lesz. Az I. műsor a legszélesebb körű hallgatóságnak szól, a II. műsor a nagyobb irodalmi és zenei érdeklődésű hallgatóknak és a III. a »művészi«-műsor az irodalom, a zene és az egyéb művészeték ínyenceinek. A lengyel sajtót jelenleg 38 napilap és 60 folyóirat képviseli. 1960-ban már 45 napilap és 96 folyóirat fog megjelenni. Conrad, Cicero és a kibernetika a Lengyel Tudományos Akadémia ülésszakainak napirendjén Ez év őszén és telén a Lengyel Tudományos Akadémia három, komoly érdeklődésre számot tartó tudományos ülésszakot tart. Az Akadémia Neofilológiai Bizottsága Joseph Conrad a nagy regényíró születésének századik évfordulója alkalmával október 14—15-re az író életművével foglalkozó tudományos ülésszakot hív össze. December 3—4-én az Antonius császár parancsára 2000 év előtt légy ilkolt kiváló római szónok és író, Cicero-nak szentelt ülésszakot tart. Ugyancsak decemberben kerül sor a kibernetika logikai problémáival foglalkozó tudományos értekezletre. Már most megkezdték az 1960. évi Nemzetközi Chopin-verseny előkészületeit Annak ellenére, hogy még bőven van idő az 1960-ban megrendezésre kerülő Nemzetközi Chopin-versenyig, számos nemzeti szervezőbizottság máris megkezdte munkáját és az egész világból érkező visszhang a zeneművészeti körök élénk érdeklődéséről ad számot. A verseny a nagy lengyel zeneszerző születése 150. évfordulójának megünneplésével esik egybe. A szokásos zongoraversenyen kívül a zenetörténészek számára is pályázatot hirdetnek tudományos Chopin-monográfia megírására és zenetörténész kongresszust hívnak össze, továbbá díszes emlékalbumot adnak ki a kongresszuson elhangzott beszámolókról. Tizenhárom államiból 80 zenetörténész érkezésére számítanak. A világjáró lengyel könyv Az »Ars Polona« külkereskedelmi központ sajtóértekezleten ismertette a Poznani Nemzetközi Vásár keretében rendezett II. Nemzetközi Könyvvásár eredményeit. A lengyel könyv iránt jelentős érdeklődés nyilvánult meg a külföldi cégek részéről és pl. a Német Szövetségi Köztársaság cégei 217.000 dollár értékben vásároltak lengyel könyveket. A kapitalista országok összesen 275.000 példányban vettek lengyel könyvet, köztük tudományos kiadványokat és albumokat, mint pl. a Wit Stwosz, a Mazowsze, stb. Nagy érdeklődésnek örvendett a lengyel gyermekirodalom. Lengyelország is sok külföldi kiadványt vásárolt, pl. Franciaországtól 30 000 dollár értékű tudományos és enciklopédikus műveket. A lengyel könyv népszerűségét bizonyítja az a tény, hogy mind gyakrabban érkeznek külföldi érdeklődések és igénylések. Lengyelországnak 1970-ben 35 millió lakosa lesz A lakosság természetes szaporodásának üteme Lengyelországban a legnagyobb az európai országok közül. Az évi szaporulat 19 ezrelék. Ugyanekkor Csehszlovákiában 10 ezrelék, a Német Demokratikus Köztársaságban pedig 4.5 ezrelék. Lengyelország évi átlagban mintegy félmilüó új állampolgárra tesz szert. Számítások szerint Lengyelország lakossága 1970 táján eléri a 35 milliót. A kedvező természetes szaporodásban fontos szerepet játszik a gyermekhalandóság csökkenése. A háború előtt minden 100 újszülöttből 16 pusztult el első életévében és ezzel Lengyel- ország Európában a harmadik legrosszabb helyen szerepelt. 195&—54- ben a gyermekihalandóság már 8.2 százalékra csokiként, noha más országokhoz viszonyítva még mindig elég nagy. Megnőtt az átlagos élettartam is, 1931—32-ben a lengyel férfiak átlagosan 48 évig, a nőik pedig 51 évig éltek. Jelenleg a férfiak átlagos élettartama 59 év és a nőké 64 év. A Miskolci Ünnepi Hetek keretében megnyílt miskolci országos grafikai kiállításnak a nyári időszak és az iskolai szünet ellenére örvendetesen sok a látogatója, ami azt igazolja, hogy mind többen értékelik a képzőművészetnek ezt a sokáig nem eléggé megbecsült ágát. Ma már vannak a grafikának olyan lelkes hívei, akik órákig el- nézegetik a kiállított rajzokat, metszeteket, karcokat, színes grafikai alkotásokat és szinte naponta megfordulnak a tárlaton. A több mint Qtven kiállító művész 120 válogatott műve alkalmas arra, hogy a néző bepillantást nyerjen a grafika minden válfajának művészi szépségeibe. A kiállítás július 23-án este T órakor zárul. Addig naponta ti órától 19 óráig tekinthető meg a Déryné Kamaraszínházban, Déryné utca 5. szám alatt. elerötlenedett, hogy 3 öreggelt, Guszti! — szólalt meg mellette Molnár Józsi bácsi hangja csendesen, nagyon komolyan és valahogy nagyon idegenül. *— Gyere! Guszti úgy összerezzent és pillanatra úgy majdnem összeesett. Elmélyedettségében váratlanul érte ez a vésztjóslónak tűnő megszólítás. Köszönni is elfelejtett, szótlanul vonszolta magát Józsi bácsi után. A hidraulikus prés mögötti zugban szembefordult vele Józsi bácsi, az öreg motorszerelő. Szemében most nem csillogott a szívderítő, hun- cutkás jókedv, tekintetéből vád komorlott Guszti felé és talán a megvetés jege dermesztett. — Te, Guszti! Én ott álltam a cinező mellett, nem láthattál, de én láttalak. Le se köpnélek, hiába laktok a szomszédomban, ha apád olyan jó barátom nem lenne. Hát, ha leköplek, csak apád kedvéért teszem. Hogy rugaszkodhattál el ennyire az apád becsületétől, te gyerek? Apádat egész Ózdon úgy tisztelik, mint egy olyan munkásembert, aki példaképe a fiatalságnak. El tudod te azt gondolni, milyen szégyen az neki, hogy éppen csak a saját fiának nem tudott sikerrel a példaképe lenni? Most nem tudom, mit csináljak veled. Ha apádat tekintem, el kéne nyelni az egész disznóságot. Tizenkilencben együtt húzkodtak vele a csendőrök, múlt év októberében meg majdnem agyonverték, mikor a kaszinó előtt a hisztériába zavart tömeg szeme- láttára lincseltek azok a megszállottak. Nyak- szirten is csapta valami gazember, mikor csillapította az őrjöngőket. Alig tudtam elvonszolni onnan. Hát most én is belemártsam magam ebbe a dologba, ami megrepeszti ennek a végtelen jó embernek a becsületes szívét? \ Guszti csak hallgatott megkövült arccal. Tagjai hol átforrósodtak, hol a hideg futkározott rajtuk. Az az érzése volt, hogy lábszára ereiben hangyák szaladgálnak. Száraz szemmel meredt Józsi bácsira, mintha pillái felragadtak volna. M iért tetted semmire a Farkas Laci munkáját? — folytatta Józsi bácsi frnegvetően. — Tudom, hogy az övé. Három ilyen motor van most bent. Sürgős. Már várom, hogy szerelhessem össze, ezért figyeltem a munka menetét. Te !... Te !... Nem is tudom, minek »‘táljaink* Tiamcsak Lacinak ártottál, hanem főképp a4ö2emnek, a gyárnak. Most, amikor minPÁLMAI ZOLTx^N: JfÍÉGIS EMBER VAGY, GUSZTI! büntessem meg Gusztit és hogy ő is bentmaradhasson, együtt szeretnék megcsinálni a uumTHTmíTITum^ il 1T1 u mínnlmTHTrmTmnTmrmmm íi mTrnmThmHnTiThHmnTnnmnnTnmmTnrnmnmn^ den becsületes ember iparkodik helyrehozni azt a töméntelen kárt, amit az ellenforradalom sztrájkkal, meg mindennel a nyakunkba szakított, te ilyet csinálsz? Tudod, hogy mi ez? Szabotázs, népvagyon pusztítása, kártevése, meg minden! Ilyen KISZ-tag vagy te? Miért csináltad? Miért? Mondd! Józsi bácsinak már villogott a szeme a fokozódó dühtől, fogai közül szinte szikrázva pattogtak ki a szavak. Guszti idegen hangon, kissé rekedten kezdett beszélni és szárazon, tárgyilagosan mondott el mindent, mintha egy harmadikról lenne szó. Elmondta, hogyan hívta versenyre Farkas Lacit, hogy fecsérelte el munkaidejének sok-sok óráját a pesti gyakornoklánnyal, hogyan tervelte ki tegnap este mai tettét, mellyel a maga javára akarta billenteni a verseny mérlegét. Nem sopánkodott, de férfiasán elítélte a tettet, elismerte annak gonosz ostobaságát. Józsi bácsi félbeszakítás nélkül hallgatta végig. — No, hólyag! — mondta valamivel enyhültebben. — Most mit csináljak? Én kommunista vagyok, párttag, én nem leszek cinkosod azzal, hogy hallgatok. Még apádra való tekintettel se! De várok. Megvárom, mihez kezdesz. No, szól a sziréna, lóduljunk dologra! Kilencig várok. Addig gyere, mondd meg, hogy gondolod, mert kilenc után jelentem az egész piszok- ságot a művezetésnek. Ezzel Józsi bácsi elsietett. Guszti az öreg után meredt, aztán körültekintett és elszántan indult Farkas Laci felé, aki már a forgórész mellett állt. * Reggeli után Gallik főművezető elhívta Józsi bácsit. — Józsi bátyám, ismeri ezt a Guszti ügyet... — Igen, elmondta. __ A műszak elején elém állt Farkas LaciM val együtt és elmondott mindent; a versenyüket, meg hogy mit tett a Laci motorjával. Mondta, hogy büntessem meg, de engedélyezzem, hogy műszakon kívül, délután rendbehozhassa a gépet. Laci meg azt kérte, hogy na gépet. Fránya gyerekek. No, mit szól hozzá? — Egyelőre csak azt, hogy ez nem ellen- forradalmár tempó! — mosolygott Józsi bácsi elégedetten. — Én megengedném. Bár úgy nézhet ki, hogy a főművezető elvtárs, no, meg jómagam is, igyekszünk elkenni a disznóságot. Pedig a kommunista szempont... — A kommunista szempont az, hogy ne tegyünk tönkre egy húszéves gyereket, ha megbánta, amit tett és helyrehozza a hibát. Tudja Józsi bácsi, hogy akadnak, akik Gusztin keresztül rúgni akarnának egyet rajtunk? Ezt a fórt mi nem adjuk! — Szentigaz! — Megengedtem. Különben is az egész most már a kettőjük ügye. Laci kérte, hogy senkinek se szóljunk róla. Ők sem fognak. Megígértem. Annyival is könnyebb a dolog, hogy ma Laci a műszakot Dudás mellett tölti a gyorssori nagymotor javításánál. — Hát, főművezető elvtárs, akkor én se szólok senkinek. Majd csak a Guszti apjának mesélem el valamikor! — derűit mosolygósabbra Józsi bácsi arca. — Egy azonban biztos. Tűzben edzik az acélt és ebből a mi fiatalságunkból lesz valami. Igaz? — Lesz !... * Másnap Guszti odasurrant Józsi bácsihoz. — Józsi bácsi, tegnap megígértem, hogy kijavítjuk a hibát. De nemcsak kijavítottuk, hanem az egész munkát készre csináltuk, be is tettük a lakkozóba. — Tudom, golyhó! Már meg is száradt, hisz itt van, már szerelem! — Nagyon jó. Arra kérném, ne haragudjon rám, Józsi bátyám — rebegte elfogultan Guszti. Hiába igyekezett visszatartani, elnedvesedett a szeme. Józsi bácsi meglátta Guszti szemében a könnyet. _ KJ em haragszom, fiam, mert.., mert... n mégis ember vagy, Guszti! — mondta Józsi bácsi elpárásodó szemmel. Elfordult, körülnézett. — Melyik pernahajder szívja azt a reszelt disznókörmöt, hogy így marja az ember kukucskálóját? A közelben nem cigarettázott senki. ÖRMÉNYI M., TÁLLYA. Nagyon szép a vers mondanivalója. Hűen ábrázolja a szülőváros iránt érzett szeretetét, az öregedés fiatalságot sirató melankóliáját. Ne legyen any- nyira szigorú önmagával szemben. Helyesírása majdnem kifogástalan, egy ma érettségiző is megirigyelhetné. A versformája kezdetleges, írja meg Miskolához fűződő élményeit elbeszélésben, a versíráshoz nagyobb műgond szükséges. Képei szemlélete-> sek, szinte láthatóvá varázsolják a 20-as évek Miskolcát. TÓTH ILONA, NUSKOLC. Képei,-* nek mélyen átérzett köUöisége meg-* ragadó, rímelése azonban kezdette-* ges. »Nyár van« című versében: Bá-* r dny felhők úszkálnak az égen... A gyakoritás a felhőre nem illik, nem szokott »úszkálni«, legfeljebb úsziki írjon kevesebbet, ok nagyobb gonddal PAPP ISTVÁN, MISKOLCI VIZ | MÜVEK. »Tiltakozzunk« című verse jelenlegi formájában nem üti meg a mértéket. Kifejezési eszközei, képsi az itt-ott felcsillanó színek ellenére kezdetlegesek. Mondanivalója szép és tiszteletreméltó, de a költői csotpago- ;lás, azaz a forma nem ér fel azzal, amit mondani akar. : CS. J., SZÉNDRó. ívja, hogy időtöltésből foglalkozik versírással Ez bizony édes-keves ahhoz, hogy valaki sokra vigye ezen a göröngyös pályán. »Édesanyám sírja« című költeménye szép, megkapó, bár elsősorban másoktól tanult költői kifejezésekkel, képekkel ruházza fel saját érzéseit< Vigyázzon a vers formájára, a ríme tere. Ha niár versformát választott | érzései kifejezéséhez, ehhez is tartsa \ magát. Tanuljon sokat, elég fiatal •még. »Ha leszáll az éj« kevésbé szép, \ Mesterkélt, az élmények hiánya meg- \látszik rajta, A versírás érdekében lazonban ne szerezze be a kívánt él- tményanyagot, várhat még vele. Nem í tudom, járt-e már a Margitszigeten. [Ott nincs patakcsobogás. A Duva \folyja körül szép szigetünket. Fényl képével nem tudunk mit kezdeni. IFényképkritikával nem foglalkozunk, »Ha erre jár, térjen be érte. | ILCSIK GIZELLA, SÁTORALJA- [ ÜJHELY. »Hegyalján« című verse a * tájleirás közismert eszközeivel él • közhelyszerű jelzők és képek rontják [ le a vers eredetiséget, hatását: »To- { kaj hegyének folyékony aranya .. .* ! Nem szereti a bort s: »... a tokajiért lfeláldozom magam...« Ez a hatásosának vélt ötletszerűség a páthosz {hangszerelésével íródott, de nem teszi ímeg a kívánt hatást, inkább moso- llyog rajta az ember. A »Bodrog« jóival felülmúlja előbbi versét. Nagyor, |szép, látszik rajta, hogy szívből-lélek- iből íródott, bár ebben is feltalálhatók iá szokványjelzők. A rímelése is job- than sikerült. A vers egy-hét strófája X közlésre is alkalmas, de egészber tmég csiszolásra szorul írjonl Érzéke Ivan a versíráshoz, áe hogy tehetsege t van-e, a beküldött két vers alapjár ♦ nem dönthető el. Várjuk további írá• tsait. i
