Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-17 / 165. szám
Saeräa* m Július fr. fiSZAKMAGTAHORSZÄG Kevesebben ugyan, de szilárdabban A történet november közepén zajlott le. Munikásgy ülést szerveztek az üzemben.; A becsületes emberek között ott voltak a demagóg uszítok, s velük egy frontba szegődve a korábban piros könyvvel rendelkező képmutatók is. Ezek közé tartozott Székely Tibor főmérnök is, Ö volt a munikásgyűlés hordószónoka. A termelésről egyetlen szava sem esett, de annál többet beszélt a hibákról. Mindent feketére festett. Gyalázkodó uszítása, többek között a párt újjászervezése ellen is irányult, A munkások körében, a párt iránti bizalmat kívánta rombolni azzal, hogy önvallomást tett. — Én is csak képmutatásból léptem a pártba — mondotta —, nem a meggyőződésből. Aztán, hogy a hatás eredményes legyen, mocskos rágalmakat szórt azokra a kommunistáiéra, akikről tudta, hogy szilárdak. Többek között Palotás Albin elvtársat »ávós 8picli-«-nek állította be. A halk morajlás azt jelezte: a becsületes emberek nem adtak hitelt szavának, átláttak a szitán, A pillanatnyi csend megtörik. Egy derék termetű bányász, a »vádlott« Palotás elvtárs emelkedik fel a munkások közül, s az emberelv felé fordulva, beszélni kezd. Kommunista módra, bátran védelmezte a pártot a mocskolódóval szemben. — Én kommunista voltam és maradok, a dolgozók érdekében továbbra is a szocializmus ügye mellett állok. Ettől nem tágítok — mondotta. Ezek a rövid, de szilárd politikai állásfoglalást kifejező mondatok ellenkező hatást váltottak ki Székely- lyel szemben. A döbbenetes csend azt mutatta, hogy Palotás elvtárs állásfoglalásában nincs egyedül. Csak innen-onnan hallatszott néhány uszító hangfoszlány; Ez a tanulságos eset a pártépítő munka múltbeli fogyatékosságára mutat e pártszervezetben is. 400 tagja volt ennek a szervezetnek, mégis béna volt, mint a »szélérte ember«. A zivaratos idők próbára tették a párt tagjainak szilárdságát. Egy részük bár becsületes munkások, nem fordultak ugyan szembe a párttal, a szocializmus ügyével, de amikor a legnagyobb szükség lett volna az egységes és bátor kiállásra, akkor meginogtak,_ a semleges középutat választottak 7 TSzzél akaratlanul is az ellenforradalomnak engedtek teret. Egy másik részük — ez a kisebbik — hátat fordított a pártnak. Ezek közül egyesek nemcsak súlyosan tévedtek, hanem gyalázatosságra is vetemedtek. Ilyen volt például Székely Tibor mellett Krisztián Ferenc is, aki a huligánokkal együtt, résztvett a párt- szervezet helyiségének megcsúfolásában, A jóhiszemű szimpatizánsok mellett bejutottak a pártba, a párttagsággal előnyöket remélő karrieristák is. így elmosódott az üzemiben a párttag és a pártonkívüliek közötti különbség. Arra is volt példa, hogy 6ok pártonkívüli öntudata, helytállása, különb volt, mint számos párttagé. Ez is egyik magyarázata annak, hogy a felhígult párttagság sorainak tekintélyes részében talajt találtak a revizionista nézetek, ■liiiiiiiiiiimiimiimiiiimiiiimii A legszilárdabbak, Papp Gyula, Erdélyi Gáspár, Palotás, Katona és a többiek, akikre minden körülmények között számítani lehet, az igazi helytállás idején, a helyükön maradtak. Nehéz körülmények között, az üldöztetésnek is kitéve, utasítás nélkül, önkéntesen is vállaltak feladatokat, ingadozás nélkül védték a nép hatalmát, ök gátat jelentettek az ellenforradalom útjában. Meggyőző szóval a termelésre buzdítottak, ök maguk is példát mutattak. Az öreg, nyugdíjas bányászok, az öntudatos munkások és műszakiak segítségével megvédtek a bányát. Biztosították a fenntartást és a termelést. A környező bányák közül, nagyrészt nekik köszönhető, hogy a sztrájkra uszítás, közepette is, napi 20—25 vagon szenet termeltek, s ezzel segítették Kazincbarcikát. Nekik •köszönhető, hogy nem borult sötétség a megyére. Dicséret és elismerés e hősi helytállásért Rudolf- lelepen mindazoknak, kommunistáknak és pártonkívülieknek, az öntudatos öreg bányászoknak, munkásoknak és műszakiaknak, akik e nehéz és kritikus napokban helyükön voltak. A párt öntudatos és szilárd tagjai képezték az újjászerveződő párt magvát. ök rendíthetetlenül küzdöttek, sokszor illegalitásba menő kö] rülmények között is, a pártszervezet létrehozásában. Az uszítás és a fenyegetés gátolta ugyan a párt újjászervezését, de megakadályozni nem tudta őket ebben a munkában. Január elején hatvan taggal megalakult a pártszervezet. Azóta már öt alapszervezetbe több, mint 200 kommunista tömörült. ó iskola volt az ellenforradalom a kommunistáknak, tanultak belőle. Erős, egységes, ütőképes alapszervezetet igyekeztek létrehozni. S a jelek szerint ez a munka eredményesen folyik. Elsősorban a párt proletár-bázisát erősíti. Az MDP tagjainak mintegy 45 százalékát igazolták át az MSZMP-ben. Az egész tagság 95 százaléka közvetlenül a termelésben dolgozik, így zömben öntudatos, szilárd emberekből tevődik össze a pártszervezet tagsága. Erejük hatékonyabb, mint amikor 400-an voltak. Egységesen védelmezik a pártszervezet sorainak tisztaságát. A párttagság ébersége távoltartja azokat, akik ma a napsütés idején, egyéni célok miatt igyekeznek a párt felé sodródni, azonban nem zár kóznak el a becsületes emberek elől. Jó úton haladnak, s ez a párttagság érettségét és a tapasztalatok helyes hasznosítását jelenti. PÁL LAJOS Még egyszer azokhoz, akik a fülükön ülnek HÍREK LENGYELORSZÁGBÓL Közös lengyel-csehszlovák kénkitermelés Varsóban együttműködési szerződés aláírására került sor Lengyel- ország és Csehszlovákia között a lengyel kéntelepek hasznosítására. A szerződés értelmében Lengyelország 100 millió rubel összegű hitelt kap Csehszlovákiától, mégpedig felét fogyasztási cikkekben (cipő, motorkerékpár, kerékpár, rádiókészülékek, háztartási cikkek, stb.), felét pedig gépekben és berendezésekben. Ez utóbbiak egy részét a Tarnow-környéki kéntelepeken használják majd fel. A műszaki dokumentáció szovjet szakemberek segítségével készül. Több mint 15.000 főiskolai és egyetemi hallgató fejezte be tanulmányait Az 1956—57-es tanévben több mint 15.000 hallgató fejezte be tanulmányait a lengyel egyetemeken és főiskolákon. Ebből 7.890 műszaki, 2.750 humanista, 2.220 közgazdasági és 2.674 mezőgazdasági tanulmányokat folytatott. Ugyanezen tanévben mintegy 290-en ösztöndíjasként külföldön fejezték be tanulmányaikat. A lengyel geofizikusok megérkeztek az Északi-Sark vidékére A Spitzbergákra indult lengyel geofizikai expedíció a „Baltyk” hajó fedélzetén Tromsőbe, a sarkkörön túl fekvő norvég kikötőbe érkezett. Tromső felé haladva, a hajó horgonyt vetett a narviki kikötőben és a lengyel sarkkutatók kegyelettel adóztak az ott elhantolt lengyel katonák sírja előtt. Az expedíció a Spitzbergák partjainál találkozni fog azzal a lengyel hajóval, amely Szczecinből utánuk hozza a tudományos felszereléseket. Egy másik lengyel geofizikai expedíció tagjai Vietnámban végeznek tudományos megfigyeléseket. Sikerült megmászni a Giewont északi falát A lengyel Tátra egyik legszebb pontja és a turisták kedvelt terepe a Giewont hegycsúcs, Zakopane környékén. A hegycsúcs északi falát, melyet 700 méteres szakadék választ el a völgytől, még eddig senkinek sem sikerült megmásznia. Két kipróbált hegymászó, Alek- sander Tobolewski katowici bányász és Jan Krupski Zakopanéi vasutas c napokban hatórai ádáz küzdelemben az északi falon feljutott a csúcsra. Megkezdik a törpeautók gyártását A mielcei járműgyárban elkészült a „Mikrus’-tipusu lengyel törpeautó modellje. A kocsiban két felnőtt és két gyermek, illetve poggyász számára van kényelmes hely. Kéthengeres, kétütemű, léghűtéses motor hajtja. A motor űrtartalma 800 cm3, maximális sebessége 80 kilométer óránkint, üzemanyagfogyasztása pedig 100 km-ként 5.5 liter. A törpeautó ak- limatizáló berendezéssel, panoráma-tárcsával, hidraulikus fékkel és belső nélküli abronccsal lesz ellátva. LLETÉKES SZERVEK, FIGYELEM • • o rvendetes tény, hogy mióta lapunk e rovatát beindította, s azon a bürokrácia útvesztőjében eltévedt ügyeket egyenesen az ille•* tékesekhez irányítja, sok panaszt, kérést intéztünk már el. Persze, a kérések és panaszok közt akad olyan is, amelyeknek elintézése nem tartozik ide, vagy talán nem is igényli a szélesebb nyilvánosságot, ám a rovat mégis nagy hiányt pótol, mert a panaszok jórészt igenis jogosak és az illetékesek néha bizony még mindig bürokratikusak. Előfordul olyan eset is (most nem részletezzük), amikor az illetékesek még a lap felhívására is tovább tolják az aktát, s elintézik azt egy kurta-furcsa válaszlevéllel, kitűzvén egy újabb határidőt az ügy elintézésére. Őszintén szólva ez még mindig jobb, mint ha egyáltalán nem is válaszolnak, vagyis: a fülük botját sem mozgatják. Nincs ettől bosszantóbb, különösen akkor, ha egy olyan égető problémáról van szó, amelyet ezrek, meg ezrek sürgetnek. Lássuk csak, miről van szó. A falu ellátásáról. Lapunk még június 9-én (tehát jóelőre) egy Muhi községi példa kapcsán hívta fel az illetékesek figyelmét arra, hogy gondoskodjanak a földművesszövetkezeti boltok megfelelő mértékben való bor, sör, szódavíz, élesztő, cigaretta és más egyéb fogyasztási cikkek ellátásáról. Nem kértünk sokat, csupán annyit, hogy amennyire a lehetőségek engedik, mérjék fel a helyzetet az illetékesek és segítsenek a megszorult boltvezetőkön, akik hűsítő italt szeretnének adni az aratásból hazatérő dolgozóknak, vagy élesztőt adni a vásárló asszonyoknak. Lényegében nem volt ebben a kérésben semmi túligénylés, hiszen azt mondtuk: a lehetőségek szerint... Sört nem kértünk sokat, mert tudjuk, hogy ebből mindenütt kevés van. sörgyáraink nem bírják a megnövekedett igényeket (különösen ilyen nagy hőségben) kielégíteni. Szódavizet jogosan kértünk. Most is azon az elven vagyunk: víz van a kútban — amennyi kell. Üveget gyártanak az üveggyárak — amennyi kell. Szénsav is lenne, ha erről idejében gondoskodtak volna az illetékesek, s talán most is van, csak helytelen az elosztás. Mindenképpen furcsa dolog, hogy Miskolcon például sohsincs szódavíz probléma (egyszer merészeltem ezt mondani, akkor is majdnem beperelt érte a szikvízüzemi vállalat), de például, hogy ne egy kis faluba menjünk*.— Mezőcsáton, járási székhelyen iránytűvel sem lehet találni (napokon* át) egy pohárka szódavizet. Hát akkor hogy’ találjunk Muhin* Nagycsécsen, vagy akár Tokajban. Mert ott sincs. Éppen a Muhi példa kapcsán szinte tömegével érkeztek szerkesztőségünk levelezési rovatába a levelek, amelyek mind-mind egy-egy helyi példát soroltak fel. Írtak Göncről, Szendrőből, felkerestek Tiszatarjánból* panaszkodtak Karoson és Nagyrozvágyon. A levelek és panaszok tartalma azonos volt: „nincs szódavíz, kevés a sör, nincs élesztő, nincs cigaretta...’1 A munkából hazatérők a boltvezetőt okolják, az pedig az ügyvezetőt, aa ügyvezető az elosztó központot, az elosztó a járást, a járás a megyét és így tovább, és így tovább, mint az eszterlánc... E levelek nyomán pontosan egy héttel ezelőtt ismét felhívtuk az illetékesek figyelmét e jelenségre azt remélve, hogy javítanak a tarthatatlan helyzeten. Ám a tapasztalat azt igazolta, hogy nemigen olvasták er cikket, vagy ha olvasták is — nem intézkedtek. A napokban Fábián Zoltán tanácstitkár a következő sorokat írta Imoláról: „Három hete nincsen liszt, sokáig baj volt a kenyérellátással is, — bár most javulóban van. Községünknek nincsen italboltja, ennéU fogva nincs is semminemű ital, pedig a nagy melegben, a nagy munkád ban elkelne egy kis hűsítő. Sokan dohányoznának is nálunk, ha volna mit szívni, de hetek óta nincs Kossuth cigaretta. Mi elhisszük, hogy a városokban és az üdülőkben is meleg van, de higyjék jel. sokkal melegebb van itt a földeken, ahol rekkenő hőségben aratunk, hogy meg legyen^ a jövő évi kenyere a falunak, meg küldeni tudjunk a városnak is. Hát miért} nem gondol akkor ránk a város, vagy miért nem intézkednek az illeté-* kesek?” Tessék! Nyitva a kérdés. Felelet kell rá. De nem papíron. Tettekben! gy véljük, nincs akadálya annak, hogy megfelelő mennyiségű dohányáruval lássuk el földművesszövetkezeti boltjainkat, hiszen a multévi jó dohánytermésből elegendőt gyártanak dohánygyáraink, az élesztőhiányt is pótolni kell, ha másként nem, hát külföldi megrendelésből és a sörellátást is javítani lehet, ha még több gondot fordítunk az arányos elosztásra. % A Minisztertanács külön felhívta a figyelmet erre a fontos feladatra és csupán az illetékes szerveken múlik, hogy lelkiismereti kérdést csináljanak belőle. Ezért hát, ha netán a múltkor nem hallották volna, most ismét felhívjuk erre az illetékesek figyelmét. Reméljük, nem hiába! ÖNODVÁRI MIKLÓS u A megyei tanács ülése A z elleniomradalmi események óta immár másodszor ült össze a megyei tanacs, hogy megtárgyalja megyénk gazdasági helyzetét. Az előbbi ülés még nem mérhette fel a megyénket ért ellenforradalmi károkat — most, az 1957- es költségvetési tervjavaslat mellett erre is sor került; Fekete László elvtársi, a megyei tamáofr megbízott eloöke olvasta fel az elnöki beszámolót, mely alapos elemzését adta megyénk gazdasági helyzetének, részletesen ismertette az ellenforradalom okozta károkat, továbbá kijelölte a soron következő feladatokat; A beszámoló a megye lakosságának ellátási és szükségleti kérdéseit fejtegetve, utalt arra, hogy az 1957- es költségvetési gazdálkodást hogyan befolyásolták az ellenforradalom által okozott anyagi veszteségek. A károk tragikus voltát akkor érzékelhetjük igazán, ha összehasonlításokkal élünk; Megyénkben az októberi események miatti termeléskiesés és a többlet bérfelhasználás miatt 700 millió forint veszett kárba. Ebből az összegből 300 darab 20 lakásos bérházat építhettünk volna, mely 6000 családot juttatott volna fedél alá, továbbá 100 négy tantermes iskolát, ahol közel tizenötezer gyermek tanítását biz* tosíthatnánk, s mindemellett a fo- rintkárból megyénk még nem villamosított részedbe is eljutott volna a kultúrát adó fény. A legnagyobb kár — tekintve megyénk ipari jellegét — az ipari termeléskiesésből ered. Ez a kár meghaladja a 600 millió forintot. A rendkívüli állapotok a mezőgazdaságban éreztették legkevésbé hatásukat. Megyénk szorgalmas parasztsága az ellenforradalom alatt sem hagyta abba a munkát. A kenyérgabona vetésterületének tervét 83.4 százalékban teljesítette. Az ellenforradalmi támadás elsősorban a termelőszövetkezetek ellen irányult falun. Ennek tulajdonítható, hogy termelőszövetkezeteink nagy része felbomlott, 8301 tag, tehát a szeptember 31-i állomány 56 százaléka tért vissza az egyéni gazdálkodáshoz. A megyei bolti kiskereskedelem eladási forgalma a múlt év azonos időszakához viszonyítva 52 százalékkal emelkedett. 1956 negyedik negyedévében mintegy 700 millió forint értékű árut vásároltak fel — ez abnormális. Fokozta nehézségeinket a 2.5 milliós kereskedelmi kár is. I gen súlyos pénzügyi fegyelmezetlenséget takar, hogy a lényegesen csökkent termelési érték és termelékenység ellenére az összbéralap meghaladta a megengedettet. Ezen a téren mind a mai napig tapasztalható bizonyos fokú lazaság. Az infláció és a gazdasági csőd felé rohanó nemzetgazdaság további romlásának a forradalmi munkásparaszt kormány vetett véget. Hathatós intézkedései révén megindult a gazdasági vérkeringés. A majdnem kiürült kereskedelmi raktárak a baráti államok, elsősorban a Szovjetunió nagymérvű segítsége révén feltöltődtek. Lényegesen emelkedett a legfontosabb élelmiszerek piaci felhozatala. 1957 májusában 134.4 százalékkal több csirkét, 156.7 százalékkal több tyúkat, 186.5 százalékkal több tojást, majdnem ennyivel több tejet, 336 százalékkal több vajat hoztak fel pl. a miskolci piacra, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ugyanekkor csökkent az eladási ár. Amint azt az MSZMP országos pártértekezletének határozata mondja; 1957 tervének és a terv megvalósulásának két alapvető célt kell szolgálnia. Először: Biztosítani kell a szocialista társadalom további építését. Másodszor: Ezzel egyidejűleg a dolgozók életszínvonalának, anyagi és kulturális igényeinek növekvő színvonalú kielégítését a termelő erők állandó fejlesztése útján. Az 1957. évi költségvetésiben 322 millió forintot irányoztunk elő bevételként. Ez csak úgy érhető el, ha tanácsszerveink haladéktalanul beszedik az előirányzott 151.6 millió forint mezőgazdasági, ipari foglalkozások után kivetett jövedelemadót, valamint házadót és egyéb járulékokat és állami adókat. Az állami adókból való részesedés ugyanis nagyobb — az elmúlt évben 239.2 millió forint volt. Az ígérgetések és a könnyelműen kilátásba helyezett célkitűzések ideje lejárt. Megköveteljük felső- es az alsófokú tanácsszerveinktől, azok vezetőitől, hogy a költségvetési gazdálkodásban a legteljesebb fegyelmet érvényesítsék. Csák úgy tudjuk a jelenlegi életszínvonal szintjét továbbra is fenntartani, ha a költségvetés törvénnyé válik s azt mindenki betartja és betartatja. T anácsszerveink vezetői és beosztott munkatársai tegyék magukévá a felsőbb szervek utasításait, éberen őrködjenek az előirányzott költségvetési tervek betartása fölött. Sok hiba volt az elmúlt években tanácsaink munkájában. Nem képviselték kellően a dolgozók érdekeit, félvállról kezelték a panaszosok ügyes-bajos dolgait. Nem egy tanácsvezetőt vagy alkalmazottat kellett bíróság elé állítanunk a nép- vagyon hanyag kezelése miatt, sőt, olykor közönséges bűncselekményért. Rendnek, fegyelemnek kell lenni mindenütt, hogy az ellenforradalom okozta gazdasági nehézségeken mihamarabb úrrá legyünk. Gazdasági nehézségeink ellenére is, komoly összeget fordíturfk a költségvetésben felmerült szükségletek kielégítésére. A kiadási előirányzat. 322 millió forintot ölel fel, s feladatkörönként! megosztása a következő: gazdasági feladatokra: 41 millió forint (az előirányzott összeg 12.3 százaléka), szociális és egészségügyi kiadásokra 112 millió forint (32.2 százalék), művelésügyi és kulturális előirányzat 103.3 millió forint (32.2 százalék), rend és jogbiztonság a költségek 0.3 százaléka, igazgatási jellegű kiadásokra 64.5 millió forint (19.8 százalék). A beruházási keret lényegesen kevesebb a tavalyinál. Ennek magya rázatául ott az ellenforradalmi károk huszmilliárdos lajstroma. Ebből a húszmilliárdból megyénkre közel egymilliárd forint esik. Kevesebb iskolát, kulturális intézményt tudunk létesíteni, az ellenforradalom gyalázatos tettei mérhetetlenül megkárosították az országot, minden becsületes magyar embert. Az ezévi beruházási keret 27.4 millió forint, a tavalyi 72.8 millióval szemben. N em szabad egy pillanatig sem megfeledkeznünk arról, hogy honnan indultunk. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a tönk széléről rántotta vissza hazánkat, s ha nincs a baráti országok, elsősorban a Szovjetunió önzetlen segítsége, most nem tudjuk, hol állanánk. Az infláció, a gazdasági ösz- szeomlás rémét sikerült elűzni fejünk felől, de ez ne adjon okot az elbizakodottságra, akad még baj itt bőven. Legyünk rajta, hogy ezek a bajok is eltűnjenek gazdasági életünkből. Dolgozzon úgy minden ember, mintha egyedül rajta állna vagy bukna az ország jövendője. A beszámolót vita követte, majd a következő napirendi pontként bírósági kérdések kerültek szőnyegre. Az ellenforradalom utáni időkben szükségessé vált 52 népi ülnök visz- szahívása. A visszahívott ülnökök egyrésze nem tud eleget tenni feladatának, lakás-, munkahely-változás miatt, vagy pedig méltatlannak bizonyult az ülnöki tisztség betöltésére. A tanács elfogadta az új népi ülnökök kinevezését. A szervezeti kérdések megtárgyalása után véget ért a megyei tanács 1957. évi július 15-i ülése. rr-gVfirm
