Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-07 / 157. szám

Világ proletárjai egyesüljetek !

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA LAPJA

XIIL évfolyam 157. sxám Ara 50 fillér 1957 július 7, vasárnap

FoköZOltabb § Óriás kábelgépet gyártanak munkásebeilőrzést! \ brazil exportra a DIMÁVAG gépgyárban

testét nem csavarokkal szerelik ösz- sze, hanem gumidugóval tengelykapcsoló módjára kötik össze. Ezzel lényegesen simább, rezgésnélikülibb lesz a gép működése, nagyobb az élettartama.

A most készülő új kábelgépet Brazíliába szállítják s a dolgozók arra törekednek, hogy szeptemberben átadhassák a külkereskedelmi szerveknek.

Az'idén--még három ilyen típusú gép .készítéséhez fognak hozzá.

LENGYELORSZÁGI KÉPEK

A varsói motorkerékpárgyár kiállításáról.

TEJES DOLGOK

Valamikor gyermekkoromban tej- ivással kezdtem pályafutásomat..; azóta is szeretem a tehénbort. Talán ez a szeretet vezetett el ma a Tejipari Vállalathoz, hogy érdeklődjek a megye tejellátásáról.

Érdemes volt elmennem, mert sok olyat hallottam, ami örömet szerzett nekem és minden bizonynyal örömet szerez a megye dolgozóinak is.

*

Dacára a kötelező tejbeadás megszüntetésének, a vállalat tejbegyűjtése kielégítő. Nemcsak a szükségletet fedezi, hanem Budapest ellátásához is tud segítséget nyújtani. Naponta indul szállítmány Sátoraljaújhelyből, Mezőkövesdről Eesí. felé. Küldjük a felesleges tejet a pesti gyermekeknek, a pesti dolgozóknak.

A vállalat napi begyűjtése 95— 100.000 liter tej.

A megye ellátásán és Budapest megsegítésén kívül vaj, sajt és túró gyártásra is jut a begyűjtött tejből.

Országszerte . ismert, kedvelt ■ gyártmánya a vállalatnak -az Aba- ujszántón készített' .Hóvirág sajt és a füstölt sajt, valamint a Homrog- don készített, inágy közkedveltségnek örvendő zsíros juhsajt különlegesség, a Pananyica.

.....................

A vállalat termelésében jelentős súllyal szerepel a vajtermelés is. Naponta 16—20 mázsa vajat szállítanak a város és a megye ellátására. Ez a mennyiség tökéletesen fedezi a vajszükségletet, sőt még felesleg is jelentkezik, amit ugyancsak a főváros ellátásának javításához küldenek.

Igen jó tervei is vannak a vállalat vezetőségének. Be kívánja vezetni a félkeménysajt gyártását s az ehhez nélkülözhetetlenül szükséges érlelő pincét Sátoraljaújhelyben már meg is szerezte az újhelyi városi tanács segítségével, A félkemény sajtok gyártása így a közeljövőben meg is kezdődik és városunk, megyénk ezzel is gazdagodik;

*

Melcsók elvtárssal, a vállalat igazgatójával a begyűjtés megszűnéséről is beszélgettünk. Nem volt nehéz egy véleményre jutnunk, mert ahogy mondani szokták, a

számok maguk helyett beszélnék és ezek a számok azt igazolják, hogy a megye dolgozói szívesen hozzák termel vényeiket a vállalat begyűjtő helyeire, mert a kormányzat által biztosított új felvásárlási árak lehetővé teszik a vállalat számára a termelőket mindenképpen kielégítő árak megadását,

— Nincs fennakadás a munkánkban — mondotta Melcsók elvtárs — és biztos vagyok benne, hogy a napok, hetek múlásával egyre többet adhatunk azoknak, akik tejet, vajat, sajtot és túrót várnak napi szükségleteik kielégítésére.

VÉKONY SÁNDOR

Megalakult Borsodban a mezőgazdaságfejlesztési tanács

A Minisztertanács határozati alapján Borsod megye legjobb wie zőgazdasági szakemberekből és gya korlati gazdáiból megalakult a megye 15 éves mezőgázdáságféjlesz- tési tervet kidolgozó tanács. A tanács munkája során hasznosítja azokat a tapasztalatokat, melyeket a -dolgozó parasztokkal való beszélgetés során a Hazafias Népfront szerzett és. felhasználja a tokajhegyaljai szaktanács eddigi munkásságát is.

Az elgondolások szerint a 15 éves fejlesztési tervben többezer hold szőlőt telepítenek újjá Tokaj-Hégy- alja borvidékén, de szorgalmazzák a síkvidéki szőlők telepítését is. Az északi járásokban kidolgozzák az erózió elleni védekezés módját. Ezzel 15 év alatt az eddig 3—4 mázsa gabonát termő földek hozamát háromszorosára emelik. Állattenyésztésben tájkörzeteket alakítanak ki. A Bodrogközben, a putnoki járásban, valamint a tiszamenti községekben az adottságoknak legjobban megfelelő szarvasmarhafajtát honosítják meg.

A tanács a belterjesség fokozására vonatkozó javaslatok mellett megvizsgálja az egyes termelőszövetkezetek és szakcsoportok üzeme- sítésének módját is. így többek között, hol lehet tartósító üzemet, valamint szeszfőzdét, sertés- és vágóállat hizlaldát felállítani, hogy ezzel is fokozzák a gazdaságok bevételét — ugyanakkor pedig biztosítsák a borsodi iparvidék jobb és bőségesebb áruellátását* ' : - 1 .

Y í ' ’ r ' j -í—b—' - Eddig összesen 2447 magyar disszidens tért vissza Jugoszláviából

A Horgos melletti határátjárónál 45 magyar disszidens, közülük 22 ifjú tért vissza Magyarországra.

A most visszatértekkel együtt ed-*' dig 2447 magyar disszidens téri) vissza Jugoszláviából hazájába» (MTI)

Arat a kombájn

A' hatalmas gép zúgva, pöfögve megy élőre az árpatáblában. Nyomában a tarló, nagy kupac szalmacsomók és az új élettel telt zsákok maradnak.

Szeli Mihály elvtárs, a mezőcsáti gépállomás kombájnosa vígan ül ezen az arató-cséplő csodagépen. Kiváló munkájáról már ismerik a mezőcsáti járásban. A dorogniaiak, a bábolnaiak és a többiek is mind alig várják, mert már ott is beérett a termés. Most még az ároktői Vörös Csillag Termelőszövetkezet 15 holdas ősziárpáját aratja. Amikor ott jártunk, már csak egy-két :for-* dúló hiányzott. Másfél napig tar-* tott ez a munka.

Szeli Mihály azóta már a dörög- mai földeken vezeti a kombájnt, s biztosan ott is csodájára járnak.

Dicséret illeti a derék kombaj-i nőst, de a gépet is, mert ßbben a forró nyárban százak helyett végzi az aratást.

Veszedelmes tűs keletkezését akadályozták meg a miskolci pamutfonoda tűzoltói és dolgozói

Szombaton a déli órákban, amikor kár esett volna, elfojtották a vesze-4 csaknem 40 Celsius fokot mutatott- a delmessé válható tüzet; hőmérő, a miskolci pamutfonoda A dolgozók ébersége és. gyors fel-»' úgynevezett porkamrájában, ahol a lépése milliós károktól mentette; meg hulladékanyagokat is tárolják, rö- a népgazdaságot, ugyanis a porkamra vidzárlát következtében tűz ütött ki. mellett van a nagyértékű gépi be*» Az üzem tűzoltói és dolgozói azonnal rendezésekkel ellátott feldolgozó te-« a helyszínre siettek és kézi haboltók- rém, amelyben többmillió forint ér* kai, anélkül, hogy jelentékenyebb tékű gyapotot tárolnak.

ÖZVEGYI SORS...

A kapitalizmusban nem sok be- | ^ le szólása van a munkásnak a | termelésbe, az üzem életébe. A tőkés i nem kéri a munkás véleményét, ne ki E csak az a fontos, hogy minél többet, | minél olcsóbban dolgozzon. A gyáros | a munkást csak eszköznek tekinti, | ugyanolyan eszköznek, mint a gépet, | a nyersanyagot, ami nélkül nincs p termelés. p

A szocialista társadalomban más a g helyzet. A munkásnak nemcsak a § munkához, de az üzem vezetéséhez s is joga van. A szocialista társadéi- g lomban a munkás ha nem is közvet- p lenül, de irányítója, vezetője, a tér | melésnek, részese az üzemi élet ki-1 alakításának, résztvesz az ellenőr- | zésben. |

Nálunk egy sor lehetőség van ar-1 ra, hogy a dolgozó résztvegyen a ve- g zetésben, elmondja észrevételeit, p meglátásait. Lehetőség van erre a §j pártszervezetnél, a szákszervezetnél. g a termelési értekezleteken, stb. Saj- | nos azonban, a dolgozók sok helyen j nem nagyon élnek az ellenőrzés lehe- i tőségével. Eléggé passzívák e tekin-1 tetben. Sok esetben látják a hibát, | nagyon helyes elgondolásaik, meg Iá- | tásaik vannak, de még sem mondják g el azt a megfelelő helyen, idegen-1 bednek. a munkásellenőrzéstől. Ez | nagy hiba, mert a munkásellenőrzés g megkönnyíti a vezetés munkáját, | egyengeti a szocializmus útját. A | munkásellenőrzés fontosságára hívta | fel a figyelmet Kádár János elvtárs | az MSZMP országos érteloezletén. | Hangsúlyozta: »Biztosítani kell, hogy = «. munkások közvetlen választottjai | a termelésben megvalósítsák a rnwn-.| kásellenőrzésW. |

A munkásellenőrzést, a munkások j beleszólását az üzem vezetésébe leg-= helyesebb a szakszervezetek útján Jj biztosítani. A szakszervezeteknek | Magyarországon csaknem 2 millió | tagja van. Ha ezt az erőt, a párt | egyik osztály bázisát jól használjuk fel, | csodákat művelhet. A szakszervezel | egy olyan hadsereg, amelyet ha a § párt megnyer célkitűzései számára, | akkor az ellenség minden kísérlete | reménytelenné válik. Marosán elv- g társ a szakszervezetek feladatairól § szólva, erre vonatkozólag a köveiké- g zőket mondotta: »A szakszervezetek | révén nagyobb beleszólást kell bizto- | sitani a munkásoknak az üzem ve- | zetésébe. Kell lenni egy kollektív | testületnek, mindegy, hogy milyen = néven, amely résztvesz az üzemveze- = tés demokratikus irányításában.« |

M árosán elvtárs a szakszerveze- | tek feladatairól szóló beszédé- | ben felhívta a figyelmet, hogy a fo- j kozottabb munkásellenőrzést úgy kell | ■megoldani, hogy az ne gyengítse a | központi irányítást, nehogy likvidál-1 ja az igazgató hatáskörét. A munkás- i ellenőrzés reális ellenőrzés legyen. | beleszólás az ügyekbe, de úgy, hogy | az igazgató egyéni felelősségét ne | csökkentse, hanem növelje. |

A fokozottabb munkásellenőrzési | nagyban gátolja a bürokrácia. Több | bányában, üzemben hiába vetnek fel §j a dolgozók bizonyos ügyeket, problé- | mákat, javaslatokat, a bürokrácia § megakasztja az elintézést. Ez aztán | kedvét szegi a dolgozónak, csökkenti § a munkásellenőrzés kibontakozását = Ezen sürgősen változtatni kell. |

A munkásellenőrzést nagyban gá- § tolja az egyes műszaki vezetők hely• | télén megnyilvánulása. Tapasztal- | ható olyan káros jelenség, hogy egyes | műszaki vezetők nem szívesen hall | gatják meg a dolgozók bírálatait, ja- | vaslatait, idegenkednek attól, hogy = a termelés közvetlen beosztottjai I résztvegyenek az üzem vezetésében, g irányításában. Egyes vezetők úgy vé-1 lik, hogy a munkásellenőrzéssel csők-1 kentik az ő felelősségüket. Ez nem = így van. Ezek a műszaki vezetők ért- g sék meg: a munkásellenőrzés elsősor-1 ban az ő munkájukat segíti elő, ezen | túlmenően nagy segítséget nyújt az | üzem helyes munkájának kialakítá- | sához. 1

A munkásellenőrzés intézmé- g ^ nyes kiszélesítése legyen az | égetik biztosítéka a sikeres tervtelje- sitésnek, a többet, jobbat, olcsóbbal hármas jelszó megvalósításánaki

E kérdésre a parasztnéni el-* fordította a fejét. Könnyet törült ki ti szeméből, aztán szaggatottan, reked-* ten törtek elő a szavak a torkából.

— Kit hívjak, ki törődik az öreggel, hisz mindenki a magáéba igyekszik. Meg oszt ha lenne is aki eljöjjön, de mire, mire hívjam. Nincs nekem se pénzem, se posztóm. Ingyen meg nem köieles senki sem dolgozni... Hajaj... — sóhajtozott —> megverte az isten az . özve* gyeket. Legjobb volna, higyje el, ha már ott lennék lenn a földben. .

SZÓTLANUL, némán álltunk egymás mellett néhány percig. A meggyötört öregasszony a Tiszát nézte s kendője két sarkával az arcát legyezte.

— Miért lépett ki a csoportból? — törtem meg a csendet.

Nem váratott a válasszal.

— Miért? Mert buta voltam és másokra hallgattam. Azzal ijeszt-* gettek, hogy aki nem hagyja ott a tsz-t, arra nagyon keserű sors vár. Oszt más is otthagyta, hát eljöttem én is. Most már bánom, igazán móri-* dóm, megbántam, mint a kutya, hogy kiléptem.

Rövid szünet következett, aztán ismét beszélni kezdett a néni:

— öű évig voltam a csoportban. A hajam szála sem görbült meg* Mindenki szeretett a munkámért, még kendőt is vettek nekem. Igazt én is szerettem őket.

— Akkor miért nem megy közéjük? Hiszen a csoport újra él.

— Mennék én kézzel-lábbal, csak felvennének. De megmondom úgy ahogy van: ezek után szégyellek magamtól hozzájuk menni. Pedig hasznomat látnák még, mert hiába 70 éves vagyok, de dolgozni még tudok.

AMIKOR ELBÚCSÚZTUNK, sokáig néztem a nénike után. Vitte a kaszát, amelynek ezüstös lapján meg-megcsillant a napsugár. Topo-* gott, lassan, lomhán, azután befordult egy mellékutcába. Azt r$ár a ta■* nácselnök mondta meg, hogy özv. Kiss Józsefnénak hívják.

Török A&é*

EGYEDÜL ÉL, mint a remete. Nincs már senkije. Férje rég meghűlt, a gyerekek pedig kirepültek a családi fészekből, megnősültek, férjhezmentek. Elhagyták a falut is. lau hát teljesen maaára maradt.

4.z egyhangú, unalmas, sivár hétköznapokat csak a munka teszi változatossá. De ő ebben sem talál különösebb fantáziát, megszokta már. Zsupán annyiban lát különbséget, hogy hol a kapát, hol a kaszát kell negfognia. Minden gond rászakadt, egyedül kell viselnie a terheket.

Októberig még csak jól ment a sora. Benne volt a tsz-ben. Nem zavarta, nem bántotta ott senki. Elvégezte a rábízott munkát, utána lyugodtan hajtotta álomra őszülő, öreg fejét. Mindene megvolt, amit zsák a szeme, szája kívánt. Nem nélkülözött semmiben. De hogy októberben mi ütött bele — nem tudni. Otthagyta a csoportot, köszönés nélkül. ahogy mondani szokták, mint szent Pál az oláhokat.

Az ároktői főutcán találkoztam ezzel az öreg parasztasszonnyál. Kaszát vitt a vállán. Aratni volt. Arca égett, lángolt a forróságtól s patakokban szakadt róla a veríték. Egy terebélyes akácfa árnyékában álltunk meg. Beszélgetésbe elegyedtünk.

— Meleg van — mondtam.

— Az — válaszolta.

— Elkellene már ugy-e egy kis jó csendes eső?

r— El bizony. A kukoricák már sárgulnak a szárazságtól

■— Kivel volt aratni?

— Kivel? Hát nem látja, én magam.

— Egyedül?

— Egyedül. •

— S ki kaszált.

— Én... Én kaszálok* én szedem a markot, én kötözöm kévébe és én rakom keresztbe is.

s=s Miért nem hív seaítséaet?

A DIMÁVAG Gépgyárban az idén mind nagyobb arányokban térnek rá a külföldön nagy keresletnek örvendő különböző fajtájú kábel gépek gyártására. A napokban a kábelgyártó üzem dolgozói az eddigi legnagyobb gép gyártását kezdték meg. A nyolc gépegységből álló egybeépített gépóriás hosszúsága negyven méter lesz s egyszerre huszonnégy dobról tudja majd lefejteni, illetve összesodorni. a- kábelszálakat. Ennél 2 gépnél jeleníts .újítást' is alkalmaznak, amennyiben a gép nyolc sodró-