Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-25 / 172. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! V A megyei pártbizottság beszámolója a pártaktíva előtt mmamsau A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI PÄRTBIZOTTSÄGA LAPJA A bábolnai írontszakasz Száznyolcvan kilométer sínaulóval vY's XIII. évfolyam 172. szám Ara 50 fillér 1957 július 25, csütörtök Segítsük és becsüljük meg jobban a szakszervezeti bizalmiak munkáját A szaktanács titkárságának határozata értelmében augusztus 5-éi. J egésznapos megyei szakmaközi találkozó lesz a szakszervezeti | mozgalom közvetlen vezetői: a bizalmiak részére. A szakszervezeti moz- I galom bizalmi találkozójának résztvevőit üzemi-intézményi, hivatali- | összbizalmi tanácskozásokon választják meg és látják el tanácsokkal, I hogy a megyei, később az országos bizalmi találkozón eredményesen = megbeszélhessék a szakszervezeti élet időszerű elvi és gyakorlati kérőé- § seit: a szervezett munkások élet- és munkakörülményeivel, a szocializ- | mus építésével kapcsolatos bizalmi munka tapasztalatait és teendőit. 1 Az elmúlt évben felelevenített bizalmi találkozók után most újra | sor kerül e fontos tanácskozásra, amely újabb előrelendítő je, segítője § lesz a bizalmi munka egyre fokozottabb megbecsülésének, a megujhodó, | izmosodó üzemi szakszervezeti munkának, a munkásosztály érdekének |§ megvalósításában. | A most sorra kerülő üzemi, megyei országos találkozóknak különös | jelentőséget ad az, hogy 1956 júniusától fellendülőben lévő üzemi szak- | szervezeti szervek munkáját az októberi ellenforradalmi események ká- § ros hatása ellenére is egyre jobban áthatja a szervezett munkásság min- | dennapos érdekvédelmével való jobb törődés és a szocializmus építésének = hatékony segítése. | E fejlődést segíti és gyorsítja az MSZMP országos értekezletén ho- | zott határozatok, mely a párt terebélyesedő tömegkapcsolatában elsőd- § leges, megtisztelő szerepet jelöl meg a szakszervezetek számára, mikor s világosan és egyértelműen kimondja: „A tömegszervezetek közül legfon- | tosabbak a munkásság saját legnagyobb osztály-szervezetei: a szak- | szervezetek”, | Jl/t egyénkben közel 16.000 munkás és alkalmazott tagja a szakszer- | vezetéknek, nem egy helyen a gyár, hivatal 90—100 százaléka | szervezett munkás és aktív cselekvő részese a szakszervezeti mozga- | lomnak. I A szakszervezetek munkája nem mindig kapta meg —* (különösen ff 1950-től 1955-ig) a jelentőségének megfelelő elismerést, munkájához j szükséges támogatást, társadalmi mozgató erejének megfelelő felhasz- = nálásában. Az országos pártértekezlet úgyszólván helyére emelte a szak- j szervezeteket és biztosítja a megfelelő elvi alapon álló pártvezetést & jó s szakszervezeti munlca kibontakoztatásához. Most pedig a szakszerveze- 5 tekben dolgozó kommunistákon és pártonkívüliek ezrein múlik, hogy ezt | a nagy lehetőséget és felelősséget hogyan hasznosítják a munkásság ér- § dekében, a szocialista építésben esett ellenforradalmi károk, sebek mi- J előbbi begyógyítására. | Ügy. gojjdolom, itt az ideje annak, hogy minél előbb meg kell sza- | badítani a szakszervezeti mozgalmat az utóbbi években az eredményes j munka mellett lerakódott hibáktól, az üzemi szakszervezeti életet, mond- g hatnám kétoldalról fenyegető hibáktól. Nem másról van szó, mint ar- j fól, hogy a szakszervezetek érdekvédelmi és termeléssel kapcsolatos | kettős, de valójában egységes feladatát helyesen oldja meg, de nem úgy, | hogy az egyik rovására végezzük a másikat. Az utóbbi időben a szak- g szervezeti üzemi szervek egyre többet törődnek üzemgazdasági feladatok =| megoldásának segítésével, a munkások kezdeményezéseinek felkarold- | sával, a munkások érdekvédelmével, különösen a kormányhatározat | alapján történő béremelésekkel kapcsolatos kérdésekkel. | Az ellenforradalmi események okozta károk felszámolása, gazda- ^ sági életünk fellendítése gyorsabb, eredményesebb lesz, ha a szakszer- | vezetek, különösen a bizalmiak, szélesebbkörű munkát fejtenek ki tár- g sadalmi életünk alapvető területein, elsősorban a gazdaságosabb terme- g lés, a takarékosság, népünk vagyonának, megóvásában, a munkaidő^ jobb = és ésszerűbb felhasználásában, mindenek előtt szervező, meggyőző, fel- g világosító munka eszközével. | T T gyancsak hasonló feladatokkal kell ellátni, sőt esetenkint fi- |j U gyelmésebbnek kell lenni a munkásság mindennapos kis és g nagy ügyeinek elintézésében, a fiatalok és nők biztonságos munkakörül- p ményei biztosításában. Eredményesebben küzdeni a gazdasági vezetés g esetenkint tapasztalható merevsége, túlkapásai ellen, ugyanakkor meg- g védeni a becsületes vezetőket. Nem kisebb feladat kielégíteni a munkás- j| ság szociális, kulturális és sportigényeit sem, továbbá harcolni a mun- | kásság helyes javaslatainak megvalósításáért. E széleskörű feladat meg- n oldása nem egyszerű, gyakran szem elől tévesztik egyes üzemi szakszer- g vezeti vezetők, hogy csakis jól dolgozó bizalmiakkal, aktivahálózattal ^ lehet minden feladatot jól ellátni. | üzemi szakszervezeti bizottságok csak úgy válhatnak még jobban g a szervezett munkások és alkalmazottak „szeretett szervezeteivé”, a nép- ^ hatalom fontos segítőivé, ha mindenütt szakítunk a hibás módszerekkel, g az egyoldalú munkával és minden tevékenységünkben nem egy szűk 5 körre, hanem széleskörű áktivahálózatra, különösen a bizalmiak áldó- g zatkész munkájára támaszkodunk. Meg kell érteni minden szakszerve- = zeti vezetőnek: a bizalmiak jó munkája nélkül elképzelhetetlen a jó | szakszervezeti munkai = Hogy ez így legyen, sürgősen szakítani kell azzal a gyakorlattal | iő, ami a bizalmiakat csak bélyegszedő „automatákká” tette, bár ez igen | fontos munka, de ne történjen most már intézkedés, döntés a bizalmiak g véleményezése és beleegyezése nélkül, legyen az segély, előleg, üdülés, g jutalmazás, a kiváló dolgozó mozgalomban résztvevők győzteseinek el- | bírálása, fegyelmi eljárás, sib. kérdéseiben, vagy bármi más! I A szakszervezeti bizalmiak munkáját is vissza kell helyezni j eredeti helyére, a szó igazi értelmében bizalmiakká kell őket tenni. Ép- = pen ezért szükséges annak felvetése, hogy a szakszervezeti munka egy g „szinttel” kerüljön közelebb a munkássághoz, mégpedig a bizalmiak ^ szintjére. Segítsük, erősítsük és becsüljük meg őket, tekintsük a bizál- g miakat a szakszervezeti mozgalom közvetlen vezetőinek. | Most, amikor a bizalmi munka problémáiról van szó, mindezt j azért is tesszük, hogy a szakszervezetek megyei területi vezetőinek elha- | tározott szándéka az, hogy előbbre menjünk e tekintetben is. Az üzemi ^ szakszervezeti bizottságokon múlik nagyrészt, hogy a mozgalom früc- = kében mennyire élnek a bizalmi elvtársak jó munkájával. Ügy véljük, j| a szervezett munkások is meg fogják követelni a jobb szakszervezeti ^ munka érdekében mindezeket; a szakszervezeti demokrácia további tö- | kéletesítését, minél több szervezett munkás és aktíva bevonását a moz- | galom életébe. | /~^sak néhány gondolatot vetettünk fel most a bizalmi találkozók 1 ^ előtt, úgy vélem, hogy a találkozó hasznos eszmecseréje és fon- | tos állomása lesz a szakszervezeti mozgalom, a szervezett munkások és = népi államunk javára. 1 GÁL IMRE, I s Szakszervezetek Megyei Tanácsa § titkára. i A békéért nemcsak imádkozni keli, hanem tenni, dolgozni is ^-------------------------------------------------------------------------J Uj vasszerkezeti híd építését kezdik meg Miskolcon a selyemréti aluljárón Miskolcon, az 5 éves terv időszakában épült meg a személypályaudvart és a várost összekötő új közúti út, amelyen kettős vágányú villamospályát és vasúti aluljárót létesítettek. A selyemréti aluljáró felépítésével kikapcsolták a forgalomból a sorompót és ezzel a villamosok menetidejét csaknem felére csökkentették. Az aluljárón elhelyezett aládúcolt ideiglenes vasúti híd ma már nem felel meg a követelményeknek. Fából készült tartó-oszlopai — különösen az esti órákban — akadályozták a biztonságos közlekedést, a hídrészek pedig gyakran javításra szorultak. A miskolci MÁV igazgatóság most másfél millió forintos beruházással korszerű vasszerkezeti hiddal cseréli ki az ideiglenes berendezést. Az új vasúti hidat — amely tartó-oszlopok nélkül épül — a budapesti MÁVAG Gépgyárban készítik. A hid építése során ügyelnek arra, hogy az a vasút forgalmát ne akadályozza. Ezért építését két részben végzik. A vasúti pálya mellett először a hid egyik felét szerelik ösz- sze és tolják a helyére. Amíg ez a munka tart, a vasúti szerelvények egy vágányon, a régi hidon közlekednek. A helyére helyezett új hid- részbe nyomban bekötik a vágányhálózatot és így a forgalom már ott bonyolódhat le. Ezután kerül csak sor a hid másik részének szerelésére. Az új vasszerkezeti hid építését a napokban kezdik meg, s előreláthatólag az év végére készül el. 127 vagon gabonára kötöttek szállítási szerződést Borsod megyében Borsod megyében a naponkint többször ismétlődő záporok és zivatarok nemcsak a gabona behor- dását, de elcséplését is hátráltatja. Az esős napokon a gazdák szívesen keresik fel a Termény forgalmi Vállalatot, hogy a jó termésből feleslegeiket az államnak adják el. A megye termelőszövetkezetei szer- da reggelig 100 vagon gabonára kötöttek szállítási szerződést. Ebből 74 vagon búza, a többi rozs és árpa. Előlegképpen csaknem 700 ezer forintot kaptak. A termelőszövetkezetek mellett az egyéni gazdák is egyre nagyobb számban értékesítik felesleges gabonájukat az államnak. Tiszalucon például E. Nagy Sándor 20 mázsa búzára> Göncruszkán B. Tűri János pedig 10 mázsa búzára és ugyanannyi rozsra kötött szerződést. Az egyéni gazdák eddig 27 vagon gabonát adtak el az államnak, s a Terményforgalmi Vállalat mintegy 300 ezer forint előleget osztott ki közöttük. Naponta mintegy 248000 forint megtakarítást jelent a Borsodi Szénbányászati Trösztnek az elért önköltségcsökkentés h 8 A Borsodi Szénbányászati Tröszt bányászai az áprilisban tartott nagyaktíva ülésen megfogadták: az év végéig 20 százalékkal csökkentik a szén tonnánkinti termelési költségét. Mivel az önköltségcsökkentés egyik feltétele az összüzemi fejteljesítmény növelése — arra tettek ígéretet, hogy az év végére elérik az 1 tonnás összüzemi fejteljesítményt. A borsodi bányászok becsülettel állják vállalásukat. A következetesen végrehajtott műszaki intézkedések eredményeként a fejteljesítmény júliusban már meghaladja a múlt év harmadik negyedévének átlagát. Sőt, minden egyes dolgozóra 4 kilóval több széntermelés esik, mint tavaly szeptemberben. A fejteljesítmény emelkedése mellett a gazdaságosabb anyagfelhasználás is jelentős megtakarítást eredményezett. A fa- és robbanóanyag normák kidolgozásával és betartásával az egyik legnagyobb kiadási tételt csökkentették. A megtett intézkedések eredményeként az áprilisban tartott nagyaktíva értekezlet óta tröszti viszonylatban már 12,5 százalékkal csökkentették egy tonna szén önköltségét. A legjobb eredményt a bükkaljai szénbányák érték el, ahol a vállalt 20 százalékkal szemben 23 százalékkal tették olcsóbbá egy tonna szén előállítási árát. De a tröszt többi üzemei is legalább 10 százalékkal olcsóbban termelnek már, mint áprilisban. Az elért önköltségcsökkentés naponta mintegy 240 000 forint megtakarítást jelent a Borsodi Szénbányászati Trösztnek. «* Időszerű kérdésekkel foglalkozott a megyei képviselőcsoport A megyei képviselőcsoport fj 22-én ülést tartott, melyen megvitatta a mezőgazdaság időszerű kérdéseit, a képviselők tevékenységének, a választók között végzendő munka megjavításának, valamint az állami és szövetkezeti felvásárlás időszerű kérdéseit. Az ülés egyhangúlag elhatározta, hogy a választók között végzendő munkájukat fokozzák és alkotmányunk ünnepére valamennyien készülnek a munkás-paraszt találkozó gyűlésekre, falugyűlések tartására és beszámolóra; Baal) kancellár októberben Moszkvába látogat Júliusi Raab kancellár októberben hivatalos látogatást tesz Moszkvában — jelentik ki az osztrák főváros jól tájékozott köreiben, ahol egyébként úgy tudják, hogy az osztrák kormányfő ugyancsak az ősz folyamán Skandináviába, Jugoszláviába és Franciaországba is ellátogat az említett országok meghívására. (MTI) Az angol légierő megkezdte támadását az omani felkelők ellen A Reuter-iroda jelenti, hogy a Perzsa-dböl partján fekvő sardzsahi támaszpontról szerdán felszálltak az angol légierő gépei és megkezdték a támadó hadműveleteket az omani felkelők ellen. A támadást a felkelőknek kedden adott ultimátum lejárta után indították meg; A BOLDVA ÉS A 3ZUHA-PATAK SZÉNBEN GAZDAG völgye szemlátomást változik, nőnek, terebélyesednek a falvak, lassan elmosódnak a faluhatárok, egy hatalmas bányavárossá folynak össze a hajdan oly kicsi bányásztelepülések. Gombamód szaporodnak a szebbnél-szebb családi házak. Budapest villanegyedének sem válnának szégyenére az edelényi, kurityáni, vagy alberttelepi bányászok sajáterőből és államkölcsönnel épült házai. Az idők változása magával hozta az ízlés, az igényesség változását is. Manapság ha valaki építkezésre gondol, nagyablakos, napfényes, tágasszobájú ház jelenik meg lelki szemei előtt, sőt, a merészebb képzelőerővel és több pénzzel rendelkezők a fürdőszobát, angol WC-t sem felejtik ki terveikből. Lakáshiánnyal, sőt lakásínséggel küzdünk. Ez elgondolkoztató. Magyarország tizenkétéves népszaporulata nem tenné indokolttá a jelenleg fennálló -akás- hiányt, hiszen a felszabadulás óta rengeteg lakást építettünk, új városok, új falvak jelentek meg Magyarország térképén. Egyedül megyénkben többtízezer lakással gyarapodtunk. És mégis kevés. Hogy lehet ez? A mi tizenkétéves rendszerünk lenne a hibás? Hiszen mi több lakást építettünk, mint amennyi az összeházasodott fiatalok száma! Ha a 45. előtt házasultak lakásgondját megoldották volna 45 előtt, Magyarországon jelenleg nem lakásínség, hanem lakásfölösleg mutatkozna. De nem oldották meg, a mi rendszerünk nyakába szakadt a múlt minden mulasztása. Ezzel a magyarázattal természetesen nem lehet befogni a lakás- inségesek panaszkodó száját, de kis ország vagyunk, és nem is emlegetnek bennünket a leggazdagabbak között. Csak addig nyújtózkodhatunk, amíg a takarónk ér, és ennyire tellett „csak” erőnkből. Ami a múltban mindennapos, mondhatnám természetes dolog volt, hogy 2—3 család is élt egyetlen szobában, ma már nem természetes. Legnagyobb hibája az elmúlt tizenkét évnek az, hogy többet ígért, mint amennyit adott, de amit megadott, az is jóval meghaladta a múltban elképzelhető méreteket. Ma már nem ígérgetünk, számolunk és lehetőségeinkhez igazítunk minden ígéretet. S ezeket az ígéreteket egytől-egyig teljesítjük. Teljesülni fog az edelényiék vágyálma is: 1960-ra bányavárosi rangra emelkednek. EDELENY JÖVŐJE EDELÉNY KÖRNYÉKÉN találhatók megyénk leggazdagabb széntelepei. A kutatások kiderítették, hogy nyolc egymás fölött elhelyezkedő szénréteg rejtőzik a föld mélyében. Az edelényi szénbányák napi termelése jelenleg 80 vagon, 1960-ra 400 vagon lesz. A termelési lehetőségeknek megfelelően fejlesztik a falut is. Ebben az évben közel 500 bányászlakást építenek s 1960-ra várossá terebélyesedik Edelény, a mai ötezer lakossal szemben tizenkétezer lakosa lesz 1960-ra. A termelési lehetőségeknek megfelelően, perspektivikusan tervezik Edelény kulturális létesítményeit is. Az előrelátó, gondos tervezés a járási pártbizottság és a járási tanács érdeme. A minisztérium úgy döntött, hogy ebben az évben másfélmilliós beruházással kulturotthont épít. „De ezzel nem sokra mennénk — mondotta Imre József elvtárs, a járási pártbizottság titkára. — Tekintettel arra, hogy Edelény fejlődési lehetősége szinte határtalan, ennek szemelőtt tartásával kell megterveznünk a kulturális létesítményeket is. Olyan kulturház, vagy inkább kulturális „kombinát” kell ide, amelyik még húsz év múlva is kielégíti Edelény kulturális igényeit. Nem helyes, ha elaprózzuk a dolgot, legyen csak egy kulturotthonunk* de az igazi kultúrotthon legyen!” A ^ helyi párt- és tanácsszervek összefogásának eredményeként, a Borsodi Szénbányászati Tröszt támogatásával a szakminisztérium elfogadta a kultúrotthon tervét. S ha minden jól megy, a jövőévi bányásznapra már át is adják az edelényi kultúrpalotát, mely a környék legszebb és legmonumentálisabb létesítménye lesz. A kultúrpalota terve a sokoldalúságra helyezi a fősúlyt. Színházterem, emelkedő padsorokkal, táncterem. játékszobák, könyvtár, gondnoki és igazgatói lakás, az emeleti részen a társadalmi szervek, egyesületek irodahelyiségei, cukrászda. Ezek találhatók a kultúrpalota tervében, mely már nem elképzelés, hanem megoldás előtt álló nagyszabású terv. EDELÉNY SZEMLÁTOMÁST VÁLTOZIK s mire beköszönt az 1960-as év, a ma még sárbaragadt nagyfalunak híre-hamva sem lesz. Megfiatalodva hirdeti korunk életrevalóságát, erejét. g. m.
