Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-21 / 169. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! mmmonsm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI PÄRTBIZOTTSÄGA LAPJA XllL évfolyam 169. szám Ara 50 fillér 1957 július 21, vasárnap r Lengyelország 13 éve szabad tizenhárom évvel ezelőtt, 1944 1 július 22-én a szovjet és a vele vállvetve harcoló lengyel csa­patok által felszabadított lengyel területen elhangzott a júliusi Mani- fesztum, amely meghirdette a népi Lengyelország születését. Azóta július 22-e Lengyelország felszaba­dulásának nemzeti ünnepe. Len­gyelország a pusztító német f asiszta támadás miatt a második világ­háborúban iparának több mint egy- harmadát, közlekedési útvonalai­nak felét, lakóházainak több mint egyharmadát, iskoláinak és tudo­mányos intézményeinek több mint kétharmadát, fővárosának több mint négyötödét elvesztette, s több mint 6 millió emberi életet áldo­zott. Lengyelország ilyen nagy ál­dozatot hozott a második világ­háborúban és ilyen helyzetből kel­lett elindulnia 1945-ben a népi Len­gyelország építésének kezdetén. Mit nyújtott vajon az új ipari üzemek százainak építése és a ré­giek kibővítése? Kétségtelenül ug­rást idézett elő a termelésben. Az egy lakosra eső ipari termelés ér­téke jelenleg hatszorosa a háború előttinek. 1937-ben 36 millió tonna volt Lengyelország kőszénterme­lése. Jelenleg 93 millió tonna. Az évi acéltermelés 1 millió 451.000 tonnáról 5 millió tonnára, a villa­mos energia termelés pedig 3628 millió kWó-ról 20 millió kWó-ra emelkedett. Lengyelországban a háború után indult meg elsőízben a tengerjáró hajók, a nehéz és kü­lönleges szerszámgépek, traktorok és teherautók, a szénipari, kohá­szati és a vegyipari berendezések gyártása. Megindult az alumínium- gyártás. Kifejlődött a szintétikus vegyipar. Megkezdődött a mürost- gyártás: Mindezek olyan eredmé­nyek, melyeket olyan rövid időálátt csak a szocializmus építésének út­ján lehet elérni. A z építés során kétségtelenül hibát is követtek el. Sok olyan aránytalanság alakult ki, amely még most is érezteti hatását. Azonban mindaz ami felépült, mű­ködik és egyre nagyo'bb hasznot biztosít a lengyel nép számára. A lengyel nép marxista pártjának ve zetésével felvette a harcot a hibák, torzítások ellen, s különösen az SZKP XX. kongresszusa után nagy lépéssel haladnak előre. Lengyel- országban — mint nálunk Magyar- országon is — a XX. kongresszus volt és az ma is a fejlődés egyik motorja. »A nyolcadik plénumon át a len­gyel nép a szocializmus lengyel út jára lépett. Az októberi fordulat leg­bensőbb lényege abban mutatkozik meg, hogy Lengyelországban hatá rozottan szakítottak a torzulások kai, a szocializmus építésének rossz módszereivel, a hatalom gyakorid sának rossz módszereivel, az ideo lógiai elhajlásokkal. A múlt hibás politikája kételyt keltett a népben a szocializmus iránt. Október el­vágta az országban feltornyosüió politikai válság útját, melynek párt válsága szerves részét alkotta, írja a Tribuna Ludu. A lengyel vezető elvtársak szám tálán esetben hangsúlyozták a szo­cialista táborhoz való tartozásukat és a Szovjetunióval való kapcsola­tuk fontosságát. Gomulka elvtárs például a poznani munkásoknak tartott beszédében mondotta: Len­gyelország számára szükséges a Szovjetunió szövetsége. Ezt az igaz­ságot nemcsak azért hangoztattuk, hangoztatjuk és fogjuk hangoztat­ni. mert szeretjük a szocializmust, hanem azért is. mert szeretjük or­szágunkat, hazánkat, nemzetünket, mert szeretjük Lengyelországot; indezek tehát arról tanuskod­LfJ- nak, hogy a lengyel dolgozók eddig is a Szovjetunió, a népi de­mokráciákkal való egység mellett törtek lándzsát. Lengyelország népe ellentétben azzal, amit az imperia­listák szeretnének, szilárdan kitart a szocializmus építése mellett, mert tudják, hogy csak ezen az úton ér­Í hetik el a nép felemelkedését, így vihetik végső győzelemre a szocia­lizmus ügyét Lengyelországban. Vs--------------------------------------------------------­D obi István távirata a belga királynak Hz elmúlt év harmadik negyedévéhez viszonyítva — egy tonna tonalat 6 forinttal gyártanak olcsóbban Miskolcon Miskolc legfiatalabb üzeme, a pa­mutfonoda, az elmúlt esztendőben veszteséggel dolgozott. Az idén megváltozott a helyzet. A dolgozók még az első negyedévben célul tűz­ték ki, hogy üzemük termelését gazdaságossá teszik. Az önköltség csökkentésére a műszakiak részle­tes tervet dolgoztak ki. így többek között — a gyáron belüli admi­nisztrációt egyszerűsítették. Az át­szervezés során több osztályt össze­vontak — s ezáltal lényegesen meg­gyorsult a munka. A felszabadult munkaerők egy részét pedig a ter­melésben hasznosították. Az üzem­ben a nagyobb termelékenység ér­dekében növelték a gyűrűsfonógé­pek fordulatszámát, megszervezték az anyagtakarékossági mozgalmat és felvilágosító szóval, a tapaszta­latok átadásával harcoltak a minő­ség javításáért. A műszaki intéz­kedésekre a dolgozók úgy válaszol­tak, hogy a műszakok között ver­senyt indítottak a jobb minőségű és olcsóbb fonal gyártásáért. A vezetők és a dolgozók közös összefogása nagyszerű eredmény­nyel járt: a második negyedévre tervezett önköltségüket hat száza­lékkal csökkentették. így egy tonna fonalat ma már 6 forinttal olcsób­ban gyártanak, mint az elmúlt év harmadik negyedében. Ezzel a vál­lalat három hónap alatt P32 ezer forint nyereségre tett szert. Csökkent a munkáslétszám — emelkedett a termelés a tállyai kőbányában Ékben az évben 30 kilométeres szakaszon építik meg a tiszavidéki vegyikombinát földgázvezetékét Épülő új nagy létesítményünk­be, a tiszavidéki vegyikombinát­ba évente majd 132 millió köbmé­ter metángáz érkezik a Román Népköztársaságból. A gázból külön­böző eljárásokkal szerves vegyiipa­ri alapanyagokat gyártanak. A föld­gáz szállítása több mint 360 kilomé­ter hosszú csatornán történik. A csőhálózat építését Romániában már megkezdték — s előrelátható­lag ez a szakasz a jövő év elejére elkészül; Magyar területen — a vegyikom­binátból a határmenti Csenger köz­ségig 131 kilométeres szakaszon »■fektetik le« a csővezetéket. A há­lózatot a Tisza és a Szamos, vala­mint számos öntözőcsatorna medre alatt vezetik el. A földgáz biztonsá­gos szállítása érdekében ezeken a helyeken 42 műtárgyat építenek. A nagy építkezéshez szükséges csőve­zetéket a Szovjetunióból kapjuk és az első szállítmány már megérke­zett. Az építési munkákat szeptember­fljdr gyermekkorában arról 6 volt híres a kis alföldi falu­ben kezdik meg és az idén 30 kilo­méter hosszú szakaszon készül el a csővezeték. A tállyai kőbánya vállalat üze­mében az év elején még a kiter­melt kőmennyiséget csillékben to- vábbítofctáik a zúzdába, onnan pedig gumi szállítószalagon a vagonokba. A legnehezebb munkát azonban — a lerobbantott kő csillékbe rakását — kézierővel végezték a dolgozók. Ez jelentősen gátolta a termelés to­vábbi növelését. A második negyedév elején régi kívánságuk teljesült a kőbányá­szoknak. Két csehszlovák bagger ér­kezett az üzembe — s ezekkel a legnehezebb fizikai munkát is gé­pesítették. A banya termelése ug­rásszerűen növekedett, de ugyan­akkor kapunbelüli munkanélküli­ség is jelentkezett, Ezért a vezető­ség 140 munkásnak felmondott* akik azóta a mezőgazdaságban he­lyezkedtek el. A bánya törzsgár­dája — a létszámcsökkentés elle­nére is — példásan dolgozik. Az el­múlt három hónapban terven felül 11 ezer tonna követ fejtettek, jú­liusban pedig naponta átlag 700 tonnával termelnék többet, mint az elmúlt év harmadik negyedében* Egy szivattyúval — 40 perc alatt 5000 köbméter vizet emeltek ki a Tiszából A- tisziapaiBkonyai hőerőműben rö­videsen befejezik a gépi 'berendezé­sek üzemi próbáit. A hét elején el­készült a vízkiviiteli mű is, amely-, nek építését és szerelését a Tisza gyakori áradása hátráltatta. Az új. létesítmény 18 méter mélységbe süllyesztett vasbetonszekrényébe a Ganz Vagongyár dolgozói két Cs. V. 1200-as magyar gyártmányú óriás- szivattyút helyeztek el. A szivaity- tyúk próbáit most kezdték meg. Az I-es számú szivattyú 40 perc alatt feltöltötte a csaknem 5000 köbméter víz befogadására alkal­mas ülepítőmedencét és a hűtővíz csatorna rendszert. A próba kitű­nően sikerült. A két szivattyú a számítások szerint egy óra alatt 16 ezer köbméter vizet emel ki a Tiszából. A megszűrt Tisza-vízzel szomba­ton kezdték meg a hűtővízszivaty- tyúk üzemszerű próbáját Ezekkel a szivattyúkkal a turbina konden­zátorába hideg vizet nyomatnak, amellyel az elhasznált gőzt »lecsia- patják« s az így nyert előmelegí­tett vizet a kazánokban újra hasz-, nosítják. A hűtésre használt felme­legedett vizet pedig csatornákon át visszajuttatják a folyóba.­Rövidesen kiadják a borsodi iátátok gyűjteményét A borsodmegyei tanács művelői* dési osztályának kiadásában rövi^ desen megjelenik Lajos Árpád] Borsodi játékok című füzete. A szerző sok évi munkával csaknem 30 énekes, táncos leanytáncot gyűj­tött össze és dolgozott színpadra; A füzet ezenkívül tartalmazza majd a megye különböző tájain gyűjtött -—köztük eddig ismeretlen — ősrégi sport gyermekjátékokat és azok szabályait. A borsodi játékok iránt különösen a művelődési otthonok­ban és KISZ szervezetekben nagy az érdeklődés. A Lublini Állami Operettszínház vendégjátéka Miskolcon A debreceni Csokonai Színház: meghívására hazánkba érkező Lub­lini Állami Operettszínház július 24-én Miskolcon vendégszerepei. A lengyel együttes a népkerti szabad­téri színpadon P. Bem rendezésében R. Friml—H. Stothart: Rose Marie operettjét mutatja be; A zenekart J. Talarczik vezényli. A bemutatót nagy érdeklődéssel várják a miskol­ci dolgozók. ban — ahol született —, hogy a leg szebb várat, szekeret, lovat ő tudta : építeni, formálni homokból, sárból, \ agyagból. Ahogy nőtt, úgy csiszo- ................................................................... l ódott művészete is. Már abban az időben ezermesternek nevezték. S amikor felnőtté cseperedett, a hivatástudat is mind erősebb lett benne. A múltban nem nagyon érvényesült. El is mondja sóhajtva: — Ha mégegyszer fiatal lehetnék!... Most megbecsülik a művé­szetet. Akkor én is beleragadtam a sárba. Most 65 éves a kedves, jókedélyű, mindig víg Ilonka, néni. Nem­csak a szomszédok, a gyerekek Ilonka nénije is. Miskolcon az Andor utca 12. szám alatt a dombhajlat tövében, a hatalmas, modern bérházak árnyékában, nagy kert közepén, fák közé rejtőző házban lakik. „Műterme” egyben konyha is. A kis dikó végében álló asztalkán lombfűrész, suszter-dikics és más egyéb hasznos jószág hever. De csak olyankor pihennek ezek a szerszámok, ha Ilonka néninek valamilyen elfoglaltsága van. Senki sem hinné, hogy ennek a 65 tavaszi látott asszonynak a keze még fiatalosan fogja a lombfűrészt és csodá­latos dolgokat forfhál, alkot. A művészet csaknem minden ágához ért. Fest, farag, szobrokat készít, domborműveket alkot, s akár hihető, akár nem, de így van, még csizmát és cipőt is tud készíteni — s művé­szien. Mindebben szakavatott. Mindössze öt elemit végzett, de aki beszél vele és megcsodálja műveit, olyannak hiszi, aki legalább az Iparművé­szeti Főiskolát elvégezte. A házigazda mesélte el, hogy a szemétre szánt harisnyákból olyan ágyterítőt készített, hogy akárki megnézheti. Én is láttam és ha nem tudnám miből született, azt mo,idanám: üzletben vá­sárolta. Azt is elárulják nagy titokban — nehogy Ilonka néni meghallja —, egyízben egy billiárd-golyóra ráfaragta a földgömböt. Mindez hihe­tetlennek tűnik, de így van. (Ifi0 de nem is ez a fődolog amiért tollat fogtam, írni Ilonka né- niről. Amit szóvá akarok tenni, az egy zongora. Mindössze ak­kora az egész, mint egy gyermekasztal fele és olyan művészi, hogy abban - még szakavatott ember sem találhat hibát. De ez még csak készülőben J van. Amikor ott jártam összerakta, hogy megmutathassa. A hozzávaló ILONKA NÉNI, AZ EZERMESTER ASSZONY anyagot hulladékból a szomszédoktól szerezte be és lombfűrésszel formálta meg. Még nincs hangszerelve, de ha leütünk egy billentyűt, rezdül a húr. Még a lábpedál is művészien faragott. A mellvédet népi motívu­mokból formált díszítés fedi. A kottatartó is ilyen. Büszke is erre a zongorára Ilonka néni. Egy éve dolgozik rajta minden támogatás nélkül. Semmiféle jövedelme, mégcsak nyugdíja sincs. Pénz talán annyi forog a kezén, mint az én fiamnak, aki két és féléves. Érdemes felfigyelni, erre a lelkes és tehetséges asszonyra. He­lyes lenne, ha a megyei vagy városi tanács művelődési osztályától meg­látogatnák és segítenének neki, mi több, felkarolnák. Megérdemli. Külön megkért, nehogy mindezt szóvátegyem, de nem tudtam hallgatni róla. Annyit kért csupán: tudjam meg, mikor lesz olyan kiállí­tás, ahová nagy-nagy szeretettel készített zongoráját elviheti. No meg azt sürgette: sokat, nagyon sokat tapasztalt az életben, s mindezt, meg a tudását szeretné átadni a fiataloknak. atvanöt év nagy idő. Nem fél a haláltól, de nem is örülne nekii ha — mint mondja — ilyen „fiatalon” — „legénykoromban” ra­gadna el. Életszemléletére, életkedvére, felfogására jellemző, amit huncut, hamiskás mosollyal meg is jegyez: — Megegyeztem Szentpéterrel, hagyjon még élni. Ha meghalok, csinálok neki egy pár remekbeszabott csizmát. A helyzet ugyanis az, hogy Mezőcsáton suszterkodott is két eszten­deig. Sok volt a kuncsaft, még több az olyan, akinek hitelbe dolgozott és akik elfelejtettek fizetni. De nem folytathatta „mesterségét?’, mert mint mondja: — Azok a „büdös” embersuszterok elűztek. Pzerényen, csöndben él Váradi Ilonka, az Andor utca egyik kis ^ házában. Azért írom így, mert csak leánykori nevét árulta el, egyebet nem. De ez is elegendő ahhoz, hogy illetékesek megtalálják éc mielőbb felkaroljak. (TOKI) Dobi István, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke az alábbi táviratot küldte Belgium nem­zeti ünnepe alkalmából: I. Baudoin őfelségének, a belgák királyának! Belgium nemzeti ünnepe alkalmá­ból fogadja felséged a magyar nép és a magam nevében kifejezett őszinte jókívánságaimat. Dobi István, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents