Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-15 / 138. szám

i gSZARMAGYARORSZÁG Szombat, 1957. június 15. Legfőbb tudnivalók a nyári gyermekbénulási járványról I Irta: Dr. KISS MIHÁLY, a megyei közegészségügy járványügyi állomás higiénikusa f Egészen 1938-ig az volt a szak­emberek felfogása, hogy a gyermek­bénulás az influenzához hasonlóan cseppfertőzés útján terjed. Tehát ? egyedül a kiköhögött és krákogáss-al a levegőbe jutott orr- és torokvála- dékkal kerül a fertőző vírus, ez az élőméreg a fertőzött szervezetből a külvilágba s innen a még nem fer­tőzött emberi szervezetbe. Azt he­lyesen állapították meg, hogy ezek a vírusok ideginérgek, főképpen a gyermekek gyqnge, ellenméreggel még védekezni nem tudó gerincvele-r jét támadják meg. Ma már sokszoro­san bebizonyították, hogy a széklet­ben is vannak fertőző vírusok, nem csupán az orrgarat váladékban. A székletről a legyek hurcolják az egészségesek ételére — s ez a terje­dés leggyakoribb útja. A vírus a légy «pró seriéire tapad, de a légy tes­téből is ki lehet mutatni. Ezért gyakoriak a tavaszutói és nyári, a légy tenyészidejére eső jár­ványok s ilyen járvány ez a mostani is. Ha csak. cseppfertőzéssel terjed­ne, akkor a ^megbetegedések száma ősszel és kora tavasszal érné el te­tőpontját, mikor az emberek többet köhögnek és krákognak. Természe­tesen a beteggel, vagy a vírusgaz­dával való közvetlen érintkezés is sokasíthatja. ezt a néha egész életre kiható, a végtagok bénulásával vég­ződő betegséget. Utóbbi terjedési mód a mi esetünkben másodlagos jelentőségű, de Dersze nem hanya­golható el. Minden ételnemű, amire a légy rá­szállott, fertőzöttnek mondható! Fe­detlenül, takaratlanul hagyni az élelmiszert — a higiéné elemi Szabá­lyainak elhanyagolásán kívül — any- •nyit is tesz, hogy magunk könny it- jük meg gyermekeink megbetegedé­sét s a járványnak a légysűrűséggel párhuzamosán haladó terjedését. Az élelmiszermegóvásán kívül a jól mű­ködő és tisztán tartott, vízöblítéses árnyékszék, a tiszta légymentes la­kás, étkezés előtti gondos kézmosás, székelés utáni tisztálkodás (végbél- megtörlés és utána újra kézmosás), általában az egyéni tisztaság, — ezek a védekezés elsőrendű tényezői. Ám az ürgödrös árnyékszéket is légyméritésítTiefjük. há minden hasz­nálat után rendszeresen befedjük az ürgödör és a külvilág közti hézago­kat, melyeken át a légy berepülhet, eltüntetjük.- Ah >l tehát még nincsen ez ülőkén jól záró fedő, azt azonnal pótolni, az egész berendezést, pedig résmentesíteni kell! Kívül DDT po­rozással és gyakori meszeléssel, be­lől pedig mésztejjel, vagy klórmész- 6zel kell fertőtleníteni. Még pedig folyamatosan. Még a járvány meg­szűnése után is kívánatos tovább folytatni, mert hiszen más. járványos betegségek is terjednek ilyen úton. Legfőbb fertőző forrás tehát a be­teg gyermek, én pen ezért keik őt' szi­gorúan elkülöníteni az egészsége­sektől mindaddig, míg a kezelő or­vos fel nem szabadítja. De a felnőt­tek közt is gyakori járvány idején a vírusgazda, aki maga nem betegszik meg, vagy egy könnyű lefolyású, fi­gyelemre alig méltatott, lábon hor­dott kornyadozással megússza, de székletében még sokáig üríti a fer­tőző vírust. Tehát: a vírusgazda a fertőzés ártalmasabb forrása, mert őt nem ismerjük s így nem tudjuk, melyik felnőttől óvjuk a betegségre fogékony gyermekünket. Mondanom sem kell, hogy a beteg elkülönítése tiszta, DDT-vel permetezett, tehát légytől és egyéb él ósditól mentes szobában célravezető. Felmerülhet a kérdés: mi a vírus, ez az említett élő méreg? Parányi, a közismertebb kórokozóknál jóval kisebb, a mázolatlan cserépedény li­kacsain is .díérő, csak elektromik- roszkóppal láthatóvá tehető, tehát a baktériumokhoz képest törpe, szinte »láthatatlan kórokozó«. Régebben így is hívták, mikor még eszköz hí­ján nem tudták szemügyre venni. Ha ez a pici vírus olyan emberi szer­vezetbe jut, mely még ilyen fertő­zésen nem esett át s nem termelt ellenmérget, hét-tizennégy napi lap­pangóéi idő után megbetegíti a véd­telen gyermeki szervezetet. Ezután négy-öt napig influenzaszerű lázas szak következik. Levertség, fejfájás, A légy cllei Az egyéni tisztaságon, a fertőtle­nítésen és a betegségközvetítő legyek­nek kilakoltatásán kívül a járvány elleni gyökeres védekezés az udvar­tisztaság, és a köztisztaság, a mi esetünkben Ózd városban a légynek még pete és lárva formájában, tehát csirájában való kiirtása. A légyanya az állati trágyába és más, szerves, bomló hulladékba rakja petéit s a meleg napokban egy légy hat-hét nap alatt megszázhuszszorosodik. El­sősorban tehát a sertés-, a ló-, a bor­jú-, baromfi-, tehén- és vegyes trá­gyát kell ötnaponként a város terü­letéről a határba kihordani s ott szakaszos kazalba, »szarvasba« rakni és minden szakaszt tenyérnyi vasta­gon földdel befedni. Maradéktalan kihordást értünk, az istálló melletti trágyahalmaz helyét fel kell seperni s fertőtleníteni kell. Az istállók, fő­képp a sertésólak »kínos tisztántar­tása«, naponta való kitakarítása is elengedhetetlen követelmény. — A konyhahulladékot is ötnaponként maradéktalanul ki kell hordani a jól záró szeméttárolóból. Ahol ilyen berendezés még nincsen, onnan na­ponta kell a szemetet és hulladékot eltávolítani. Udvaron, utcán, tereken bomló szerves anyaghalmazt meg­tűrni nem szabad. Utcaseprés előtt pedig locsolni! A trágya, trágyalé és rothadó szerves hulladék rendszeres kihordása és odakint említett szak­szerű gondozása mezőgazdasági szem­pontból is épp oly kívánatos, mint ahogy ez az eljárás hosszabb távlatra a legjobb védekezés a gyermekbénu­tagfájdalmak, a bőrnek minden = érintésre nagyfokú érzékenység, né-1 melykor ömlő verítékezés, orr-ga-g rathurut, hörghurut, székrekedés, | étvágytalanság, néha hányás és más | hasonló panaszok, tünetek, amikor = az orvos már .pettyhüdt bénulást tu- | láthat s ezzel a gyermekbénulás gya- | núját igazolva látja. A beteg a lap- | pangási idő végén már maga is fér- | tőző, székletét és egyéb váladékait. | zsebkendőit, szennyezett fehérnemű- | jét és ágyneműjét fertőtleníteni kell. | Két napi ózdi tartózkodásom alatt | néhány olyan megjegyzés is elhang-1 zott, amelyek a járvány elterjedtsé-1 gének nemismeréséből, illetőleg fél-1 re ismeréséből fakadtak. Valinak olya-1 nők, akik gyermekeiket el akarják | távolítani a fertőzött Ózdról és a fel- | tételezetten járványmentes ország-1 részekre akarják átmenekíteni, nagy- | szülőkhöz, rokonokhoz, stb. Teljesen = célt tévesztett elgondolás, mert szór-1 ványosan szinte az egész ország te- | rületén felütötte a fejét ez a jár-1 vány s még nem lehet tudni, hogy a | meleg fokozódásával hol fog legna-1 gyobb mértékben dühöngeni. Mi 'tt| Ózdon már megkezdtük a leghatha- | tósabb védekezési hadmozdulatokat. | és reméljük — a lakosság szíves | részvételével — az elsők között le-1 szünk, ahol a járvány megszűnik. | ti küzdelem lás ellen s minden olyan járvány el- | len, melynek kórokozóját a legyek | közvetítik. A légyfajzatot így tudjuk § csirájában elpusztítani. A városi )e-1 lenlegi légysűrűség felszámolása a | leghathatósabb eljárás a mostani | járvány megfékezésére is! | . Pánikkeltés, vagy sopánkodás he- § lyett Ózd város minden értelmes la- i kójának kötelessége a fentieket poa- | tosan betartani. valamennyiünk s egészségének megóvása érdekében. | Tehát gyermekeink ellenségének, a | betegségterjesztő légynek rendszeres | irtására kell megtanítani a lakosság § apraját-nagyját! Főképpen az élei-1 mezési üzemek vezetőit és dolgozóit | A tanácsba párt, üzemigazgatók —| nem .utolsósorban — orvosaink, és | egészségügyi dolgozóink minden tő-§ lük telhető segítséget megadnak. Ám | az Ózdon jelenleg észlelt légysűrű- E ség mellett a közületek és a szak-1 emberek tevékenysége csöpp a ten- = gerben, ha mindenki ki nem veszi 1 részét ebből a harcból. A házi légy- | nek becézett ellenség tömött hadso- | rait csak úgv tudjuk legyőzni, ha | mindenki lelkesen és lankadatlanul § felsorakozik e napokban a közegész- f ségügy önkéntes katonájává. Ózdi apák és anyák! önvédelmi harc ez az alattomos, de vírus fegyverévél orvul gyermekeink idegrendszerére törő, a testi fogyatékosságot terjesz­tő s ezért félelmetes élősdiek ellen! Halál az útálatos parazitákra! Erő: egészség, viruló szépség gyermekeink számára! Győzelmünk nagyrészben rajtatok áll, vagy bukik! Borsod megye takarmánytermeléséről MEGYÉNK TERÜLETÉNEK' éghajlati, talaj és domborzati viszo­nyai a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés lehetőségein kívül igen al­kalmasak az állattenyésztésre is. Az állattenyésztés lehetőségeinek maxi­mális kihasználására az ipari- és bányatelepek hús, tej, vaj, zsír, tojás zavartalan ellátásán kívül a nagy szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés szervestrágya ellátása szempontjából is igen nagy szükség van. A belterjes állattenyésztésnek megvannak a lehetőségei. Kiváló takarmánytermő területtel, elég sok legelővel és réttel rendelkezünk. A megye egész területén, de különösen az észak-északkeleti járásokban igen bő termést ad a vöröshere. A déli járásokban, a mészben elég gaz­dag altalajú helyeken szépen díszük a lucerna. A megye területén si­kerrel termelhető borsó és szegleteslednek. Az északi járásokban jól fi­zet az árpa és; a zab, délen a kukorica. Legelőink, rétjeink kellő ápolás­sal dupla termést adnának, hiszen az évi csapadék-átlagunk 550—600 milliméter, sőt elég nagy kiterjedésű területen 650 milliméter fölé emel­kedik. Felvetődik a kérdés, kihasználjuk-e ezeket a lehetőségeket? Meg­közelítőleg sem. Miért? A fő ok az elmúlt évek helytelen mezőgazdasági árpolitikáján kívül, az erőltetett, kötelező kenyérgabonatermelés nem tette lehetővé a megfelelő mértékű takarmánytermesztést. Ilymódon állt elő az a helyzet, hogy a takarmánytermő terület szálastakarmányból 10—12 százalék, abraktakarmányból 24—28 százalék körül volt. A pil­langós takanjfiánytermesztés alig érte el a 6—8 százalékot, a kukorica pedig 12—15 százalékot. A UTÓBBI KÉT ÉVBEN történt némi javulás, ami főleg az 1956- os év tsz. és egyéni tejtermelés növekedésében mutatkozott meg. . Míg 1955-ben egy tsz.-tehéntöl átlag 1724 liter tejet fejtek, addig 1956-ban 2166,2 litert. Az 1957-es év új takarmánytermeléséig a sátoraljaújhelyi, abaújszántói és az encsi járást kivéve, nem lettek volna komolyabb ta­karmányozási gondjaink és nemcsak, hogy át tudtuk volna teleltetni a jószágállományt, de a termelés sem szenvedett volna komolyabb törést. A már említett utóbbi két évi javulás a takarmány termesztés ben és a felhasználásban közel sem mondható kielégítőnek. Ugyanis azokkal a takarmány- és abraktermő területi arányokkal sem érhettük volna el a belterjes állattenyésztési szintet. A forradalmi munkás-paraszt kor­mány egy sor, már eddig kiadott igen népszerű rendelkezései mind a tsa., mind az egyéni gazdálkodást szabaddá tették. Eltörölt egy sor olyan helytelen intézkedést, amely egymaga is segítség ahhoz, hogy a jövőben az eddigi hibákat megszüntessük. Megyénk szakemberei a dolgozó parasztok bevonásával megtár­gyalták a megye mezőgazdasági programtervét. Főcélunk a belterjes gaz­dálkodás megvalósítása. Ennek egyik alapja nálunk a szántóföldi nö­vénytermesztés hozamának fokozása, a szőlő-, gyümölcs-, zöldségterme­lés növelése. Ez elképzelhetetlen megfelelő talajerő utánpótlás nélkül, amelyhez nagymennyiségű istállótrágyára vah szükség. A nagyobbmér- vű istállótrágya-termelés azonban csak nagyobb állatsűrűség és ezen belül is nagyobbszámú szarvasmarha-állománnyal lehetséges. A nagyobb állatsűrűség pedig megköveteli a szálas- és abraktakarmányok területi növelését és a hozamok fokozását, azaz. hogy egy területegységről mi­nél több keményítő- és fehérjeértéket takarítsunk be. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSEN BELÜL a sokoldalú hasznosítható­ság miatt, a szarvasmarhatenyésztés kell, hogy domináljon. A jövedel­mező szarvasmarhatenyésztés- kulcskérdése pedig az, hogy a szálasta­karmány szükséglet 40—45 százaléka pillangósvirágú legyen. Általában helyes és kívánatos, hogy számosállatonként 0,5 kh. „évelő pillangósta­karmányt termeljünk. A szántóföldi szálas- és abraktakarmány területi és hozamnövelése mellett, gyökeres változást kívánunk elérni a rétek, legelők megjavítása terén is. Első feladatunk lesz az igen elgyomoso­dott legelők gyomtalanítása. Ehhez széleskörben alkalmazni kívánjuk a hormonos gyomirtó permetező szereket. Nagyobb gondot fordítunk a legelők tervszerű és rendszeres felújítására, biztosítjuk a rendszeres trágyázást (szerves- és műtrágyával), a helyes művelést, valamint a sza­kaszos legeltetést. Az eddiginél jóval nagyobb gonddal kell kezelnünk a legelők fásításának ügyét is. Ezen, a jórészt házilag megoldható feladatok megvalósításán túl, kérjük a kormányzatunk messzemenő támogatását a vizes legelők és rétek víztelenítéséhez, amely eddig, szerény számításaink szerint kb. évi tízmillió forint kárt okozott, a májmételykóron keresztül. Ebből a tízmillió forintból, társadalmi munkával pótolva, segíthetnénk a belvíz­levezetésen. Az eddig elmondottakon túl, főleg oktatáson, bemutatókon* valamint a községi gazdasági felügyelők útján kívánjuk megjavítani a takarmánytermesztés agrotechnikáját, a takarmány helyes előkészíté­sét, szecskázását, valamint a takarmány-etetést. FORGÁCS GYULA ^ Át ?ah un«!il°Wfixfo ■ HETI RÁDIÓMŰSORA Kossuth és Pelöli rádió Június 17-től június 23-i| Hétfő, JÜNIUS 17. Kossuth-rádió: 8.10: Zenekari hangver­seny. 9.00: A Gyermekrádió műsora. 9.20: Filmzene. 9.40: Hangszerszólók. 10.10: Óvodások műsora. 10.30: Szívesen hallgat­tuk. 12.10: Ádám Jenő népdalfeldolgozá­saiból. 13.00: Lányok, asszonyok . .. 14.15: Hétfőtől hétfőig. Mit hallunk az Ifjúsági Rádióban? 14.25: Iskolások mikrofonja. -- 14.45: Tánciskola. 15.25: Válaszolunk hall­gatóinknak. 15.35: Beszélgetés Veres Pé­terrel. 16.10: Kosa György: V. vonósné­gyes. 16.40: Részletek Osztrovszki regé­nyéből. 16.59: Kórusok. 17.15: Ifjúsági őr­járat. 17.30: Tánczene. 18.10: A Gyermek- rádió műsora. 18.20: Szórakoztató zene­kari muzsika. 18.45: Egyszerűbb, olcsóbb ügyvitelt. 19.00: Egyiptomi műsor. 19.40: napirenden. 20.30: -Részletek Bizet: Car­men című operájából. 21.05: Borisz Pasz­ternák versei. 21.25: Könnyű zene. 22.20: Prágai tavasz. 23.50: Népdal-csokor. Petőfi-rádió: 14.20: Népdalkórusok. 14.40: A' Magyar Rádió szimfonikus zenekara játszik. 15.40: Fúvóshangverseny. 16,10: Könyvismertetés. 16.30: Külpolitikai ka­lauz. 16.40: Magyar művészek Wagner- hangversenye. 17.50: Esős délután. Elbe­szélés. 18.00: A magyar zene a XIX. szá­zadban. Előadás. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Népi táncok és hangszerszólók. 20.00: Tánczene. 21.05: Mű­vészlemezek. 21.40: Láttuk, hallottuk, ol­vastuk . .. 22.00: Magyar nóták. KEDD, JUNIUS 18. Kossuthrrádió: 8.10: Mezei csokor. 8.40: Indulók & dalok. 9.00: A csodamalac. A Gyermekrádió műsora. 10.10: Lányok, asz- Bzopyok ___10,20: Balettzene. 11.00: Har­m atos rózsa. Móricz Zsigmond regénye, folytatásokban. 11.20: Ajándékműsor házi- 'ess'zony oknak és nagymamáknak. 12.10: Könnyű melódiák. 13.00: író a mikrofon előtt. 13.10: Operarészletek. 14.00: Könnyű zenekari muzsika. 14.40: Fényszóró. 15.00: Sakk-matt. Fiatalok sakkiskolája. 15.10: Nótacsokor. 16.10: A Gyermekrádió műso­ra. 16.50: Brazil népdalok. 17.15: Látogatás a kerületi tanácsok lakásosztályain. 17.30: Szív küldi szívnek szivesen. 18.10: véle­ményt kérünk. 18.30: A hotcha szájhar­jtn6áika*trió játszik, 18,45: Tárnák a föl< felett. 19.00: Népzene. 19.10: Napirenden,.. 19.15: Bruno Walter próbál. Előadás. 20.27: A mucsai ellenkormány. Rideg Sándor novellája. 21.00: Tánczene. 21.45: Gyer­meknevelés. 22.15: Irodalmi műsor. 22.35: Előadóművészeink hangversenye. 23.35: Éji muzsika. Petőfi rádió: 14.20: Népszerű operettek. 15.05: Kamarazene. 15.35: Somlyó Zoltán verseiből. 15.50: Nemzetközi kérdések. 16.00: Századunk zeneművészete. 16.50: Egy mesemondó az új városban. 17.10: Magyar szerzők könnyű muzsikája. 17.30: A rádió nyári szabadegyeteme. 18.00: Ro­mán, német és jugoszláv népzene. 18.30: Zongoraművek. 19.05: Az ifjúsági rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Fúvószenekaraink műsorából. 19.45: Műszaki krónika. 20.00: Magyar chansonok. — 20.20: A bolgár nép hős fia. 20.40: Népi zene. 21.05: Ivár törté­nete. Elbeszélés. 21.30: Fodor Lajos ka­marakórusa énekel. 22.00: Tánczene. SZERDA, JUNIUS 19. Kossuth rádió: 8.10: Népsz.erű opera­részletek. 9.00: A rádió nyári szabad- egyeteme. 9.30: Népi zene. 10.10: A gyer­mekrádió jfműsora. 10.30: Varjas Anna zon­gorázik. 11.00: Könnyű melódiák. 11.30: Kórusok. 12.10: Tánczene. 13.00: Lányok, asszonyok . . . 13.10: Népszerű melódiák — operettrészletek. 13.40: József Attila verseiből. 14.00: Népi zene. 14.45: Ifjúsá­gi műsor. 15.05: Ifjúsági világ­hiradó. 15.30: Válaszolunk hallga­tóinknak. 15.45: Dalciklus. 16.10: Szív kül­di szívnek szivesen. 17.00: A Társadalmi Szemle legújabb számának ismertetése. 17.15: Gaszparján és Reizen énekel. 18.10: A Gyermekrádió műsora. 18.20: Párizs és sztárjai. 18.45: Riportereink jegyzetfüzeté­ből. 19.00: Tánczene. 19.30: Napirendén. 19.35: A költő pártjához. 20.30: Mi is vol­tunk fiatalok .. . 21.20: Szimfonikus zene. 23.10: Népi zene. 24.00:. Éji zene. Petőfi-rádió: 14.20: A gyermekrádió mű­sora. 14.40: Zenekari hangverseny. 15.45: Vidéki stúdiónk jelentkezik. 16.00: Polkák, keringők. mazurkák. 16.30: Részletek Pol- dini. Farsangi lakodalom c. operájából. 16,50: Házassági ajánlat* 17*02: AjáncDék­rnűsor ... 18.24: Pokoltánc. 18.50: Iskolai' kórusok épekeinek. 19.05: Az ifjúsági rá­dió nyelvtanfolyama. 19.15: Kerekes János és Polgár Tibor dalaiból. 19.45: Sporthir- adó. 20.00: Kamarazene. 21.05: Közvetítés a Szabadság-hegyi Vörös Csillag étterem­ből. 21.30: Mi így látjuk... Színházi es­ték. 21.40: Könnyű magyar muzsika. 22.00: Operetthangverseny. CSÜTÖRTÖK, JUNIUS 20. Kossuth-rádió: 8.10: Magyar szerzők könnyű dalai. 8.40: Kórusok. 9.00: Édes anyanyelvűnk. 9.05: A Gyermekrádió mű­sora. 9.25: A Világifjúsági Találkozó dalai­ból. 10.10: Hangverseny. 10.40: Dalok. 11.00: Harmatos rózsa. 11.20: Népdallal a világ körül. 12.10: Operarészletek. 13.00: A virá­gos néni, az erkölcsök ellenőre. 13.15: Szórakoztató zene. 13.50: A vak ember lánya. 14.40: A XVI. századi olasz kórus­zene mesterei. 15.20: Ifjúsági műsor. 16.10: Népi zene. 17.00: Hamar Tamás az anyag- beszerző. 17.10: Heti hangversenykalauz. 18.10: Könnyű zene. 18.45: Konzultáció. Előadás. 19.30: Napirenden. 19.35: Tánc­zene. 20.27: A rádió világszínháza. 22.40: Tánczene. 23.00: Emberek között. . . Boldi­zsár Iván toll rajza. 23.40: Zenekari hang­verseny. Petőfi-rádió: 14.50: Fúvósindulók. 15.10: A külföldi sajtó hasábjairól. 15.20: Tánc­zene. 15.55: Filmzene. 16.20: Fiatalok zenei újságja. 17.10: Erőmű épül Vietnamban. 17.25: Operettmuzslka. 18.20: Válaszolunk hallgatóinknak. 18.30: Zongoraverseny. 19.05: Az ifjúsági rádió nyelvtanfolyama^ 19.15: Színes népi muzsika. 20.00: Könnyű zene. 21.05: Varga László énekel... 21.20: Krimi szonettek. 21.50: Előkészületek a nemzetközi geofizikai hétre. 22.00: Rész­letek Horusitzkv Zoltán Báthory Zsig­mond c. operájából. 22.45: Egy népdal- gyűjtő Hódmezővásárhelyen. PÉNTEK, JUNIUS 21: Kossuth-rádió: 8.10: Mai operettekből. 8.50: Népi zene. 9.10: Zenekari hangver­seny. 10.10: Óvodások műsora. 10.30: Fú- vószene. 11.00: Romain Rolland regényét bemutatja Antal iLászló, 11.30: t^disiav Kendra zongorázik. 12.10: Vidám hang­szerszólók. 13.00: A belterjes gazdálkodás útján. 13.15: Népdalok, csárdások. 14.00: Iskolások mikrofonja. 14.20: Részletek népszerű vígoperákból. — 14.58 Hárs Lász­ló ifjúsági rádiójátéka. 15.40: Oscar Pe­terson zongorázik. 16.10: Szív küldi szív­nek szívesen. 16.50: Tíz perc a bíróságon. 17.00: Liszt Ferenc életéről. 18.10: A Gyermekrádió műsora. 18.20: Napiren­den . . . 18.25: Hanglemezek. 18.40: Az if­júság fóruma. 19.00: A magyar rádió énekkara énekel. 19.32: Bemutatjuk Kar­sai Zsigmond erdélyi népénekest. 20.30: Tánczene. 20.45: Ha a világon minden em­ber ilyen volna ... 21.30: A magyar rádió szimfonikus zenekara játszik. 23.20: Hang­lemezek. 24.00: Kamarazene. Petőfi-rádió: 14.20: A kisegyüttes játszik. 15.00: Zenekari hangverseny. 15.40: Egy öreg kínai bányász. 16.00: Hangverseny­szvit. 16.15: Kórusok 16.40: Bőrharisnya. 17.00: Mursi Sámuel furulyázik. 17.30: A magyar irodalom története. 18.00: Tánc­zene. 19.05: Filmösszeállitás a nyári évad filmjeiből. 19.45: Beethoven zongora-szo­náták. 20.27: Részletek Rossini operáiból. 21.05: Zenei anekdoták. 21.20: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. 21.30: Magyar nóták. 22.00: Részletek Sullivan Mikado c. öperettj éből. SZOMBAT, JUNIUS 22. Kossuth-rádió: 8.10: Zenekari hangver­seny. 9.00: A Gyermekrádió műsora. 9.40: Könnyű hegedűszólók. 10.10: A rádió ope­rettjeiből. 11.00: Harmatos rózsa. Móricz Zsigmond regénye, folytatásokban. 11.20: Hangverseny. 12.10: Népi zene. 13.00: Mi van a könyvesboltokban? 13.10: Művészle­mezek. 14.20: A Gyermekrádió műsora. 14.40: Vidám fúvószene. 15.00: A fővárosi népi zenekar játszik. 15.25: Kórusaink életéből. 15.45: A nemzetközi munkás- mozgalom időszerű kérdései. 16.10: Ismer­tetjük mai és holnapi műsorunkat. 16.15: Zenés hétvége. Közben: 17.00: Irodalmi műsor. 17.15: A zenés hétvége c. műsor- folytatása. 18.10: Szív küldi szívnek szí­vesen, íi 18.45: Riportmüsor, 19.00: Hang­verseny népszerű operákból és operettek­ből. 20.27: Pesti paprika. II. Politikai ka­baré. 22.15: Táncoljunk. Petőfi-rádió: 14.2C: Népek zenéje. 15.00: Arató Géza klarinétozik. 15,25: Fotoama- tőrök ötperce. 15.30: Dalmű két felvonás­ban. 17.40: Válaszolunk hallgatóinknak* 17.50: Szórakoztató szimfonikus zene* 18.20: Lányok, asszonyok .. . 18.40: Pétőfi- dalok. 19.05: Tánczene. 19.40: Az automa­tizálás hatása a nyugati országokban. 20.00: Az opera mindenkié. 21.05: Népek dalai. 21.55: Zenekari hangverseny. VASÁRNAP. JUNIUS 23. Kossuth-rádió: 8.10: Müteremlátogatás. 18.15: Magyar népdalok. 8.55: Édes anya­nyelvűnk. 9.00: Uj Zenei Újság. 10.00: Va­sárnapi versek. Áprily Lajos verseiből. 10.10: Az ifjúsági rádió műsora. 11.00: Helyszíni közvetítés Profenből. 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. 12.50: Héjvégi jegy­zetek. — Dezséry László írása. 13.00: Szív küldi szívnek szívesen. 13.40: Az abc tör­ténete. 14.00: Szimfonikus zene. 15.15: Hét nap a külpolitikában. 15.30: A műsort ösz- szeállította Bernáth Aurél. 16.30: Yves Montand énekel. 18.00: Közvetítés a Ma­gyarország—Bulgária világbajnoki selejte­ző labdarugó-mérkőzéséről. 18.50: Táncze­ne. 20.10: Köznapi dolgokról. 20.25: Közve­títés a Jókai Színházból. Fekete bárány. 22.30: Úgy szeress. Hanglemezek 23.00: Né­pi zene. 23.40: Kamarazene. Petőfi-rádió: 8.00: Orgonamuzsika. 8.30: Római katolikus vallásos félóra. 9.00: Könnyű dalok. 9.30: Kispajtások hangle­meztára. 10.10: Szív küldi szívnek szive­sen ... 11.00: Edwin Fischer zongorázik* 12.30: Az elbeszélés mesterei. 12.55: Mű­vészlemezek. 14.15: A szerencse vendég­ségben. A Gyermekrádió műsora. 14.55: Klasszikus operettek. 15.45: Irodalmi mű­sor. 16.30: J. S. Bach. Hangjáték. 18.00: „Hozzád fordulok, Amerika.” Elbeszélő költemény. 18.20: Az Állami Népi Együt­tes énekkara énekel, ti na-- Kamarazene* 19.52: Filmdalok. — 20.10: Vidám népda­lok. 20.50: Móra Ferenc elbeszélése. 21.06| Tánczene. 22,00: Mahler: IX, szimfónia* ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents