Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-13 / 136. szám

4 ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1957. június 1S» AZ ORSZÁGOS PÁRTÉRTEKEZLET KÜLDÖTTE Czűcs István elvtárs, a sátor- ^ aljaújhelyi pártbizottság első titkára, két éve dolgozik a járás élén. Ismerik öt majd minden köz­ségbén. Szeretik és tisztelik nem­csak a kommunisták, hanem a be­csületes pártonkívüli dolgozók is. Nem is csoda, hiszen alapvető jel­lemvonása a szerénység és segítő­készség. ö maga nem is nagyon akart nyilatkozni eddigi tevékenysé­géről, azt mondja, nem az ő dolga, hogv erről beszéljen. Pedig beszél­nünk kell róla, hogy tanuljunk, s példát vegyünk tőle. Szűcs elvtárs munkásszülők gyer­meké, édesapja kőbányász volt. Ö maga megtanulta az asztalos szak­mát. A felszabadulás után mint se­géd dolgozott Rakamazon, majd Miskolcon. 1945-ben belépett a Ma- gyár Kommunista Pártba és mint ifjúmunkás, tevékenyen résztvett a rakamazi MADISZ megszervezésé­ben. 1949-ben Miskolcon a Famun­kások Szakszervezetébe, majd a szakmaközi bizottságba küldte a párt. Ezzel egyidőben aktív tagja és propagandistája Volt a miskolci Kossuth pártszervezetnek. A prole­tárhatalom megszilárdulása után a párt »kiemelte«« a térmelőmunká- ból. Személyzeti munkával bízták meg. Előbb Nyíregyházán, majd a Cözlekedésügyi Minisztériumban lölgözott ebben a munkakörben, aztán 1951-ben a Központi Vezető­ig káderosztályára került. Példa- lutató magatartása és áldozatkész íunkája jutalmául kétéves párt- főiskolára küldték, ahol nagy szor­galommal tanult. Ennek elvégzése után falusi pártmunkára kért be­osztást. így került 1955 nyarán a sárospataki, majd a járások össze­vonása után a sátoraljaújhelyi já­rási pártbizottság élére. Azóta fá­radhatatlanul dolgozik a párt által megjelölt úton a mezőgazdaság szo­cialista átalakításáért, a termelés fellendítéséért. az ellenforradalom Idején ne­" héz napokat élt át. Egyízben az ellenforradalmi elemek ráuszí­tották az utca söpredékét. Kihur­colták a pártbizottság épületéből, kis híja, hogy meg nem lincselték. Egy másik alkalommal Kummer banditái hurcolták el a hegyek közé és megfenyegették, hogy ki­....................... a—iHiii .......... v égzik. Innen is szerencsésen meg­menekült. Még januárban is megtá­madták. Késő este ment hazafelé a pártbizottságról. A sötétben két is­meretlen leütötte. Kis családja ál­landó rettegésben élt ezekben a na­pokban, de Szűcs elvtárs Igaz kom­munistához méltón állta a harcot. Azóta sok víz lefolyt a Bodrogon. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy megyénkben a sátoraljaújhelyi Já­rásban a legszilérdabbak a párt- szervezetek és az ellenforradalom itt tépázta meg a legkevésbé a ter­melőszövetkezeti mozgalmat. Úgy gondoljuk, hogy ebben nem kis sze­repe van Sz^cs elvtársnak. ö is örömmel vette tudomásul, hogy a megyei pártaktíva küldött­nek jelölte az országos pártértekez­letre. Ez méginkább fokozta mun­kakedvét, lelkesedését. •— Sokat várok az országos párt­értekezlettől — mondja — különö­sen a mezőgazdaság szocialista fej­lesztésének perspektíváját illetően. Remélem, határozott és egyértelmű iránymutatást kapunk. Most tanul­mányozzuk, hogy milyen helyi le­hetőségeink vannak a szövetkezeti mozgalom fokozatosságának és ön­kéntességének előmozdítására. A magam részéről ezeket a tapaszta­latokat javaslatainkkal együtt sze­retném ismertetni az országos pártértekezleten — mondotta Szűcs elvtárs. A ddig is, amíg erre sor kerül, jó munkát és további sikere­ket kívánunk Szűcs elvtársnák és a járás kommunistáinak. (szemes) ONOD, 1707 Az 1707. évi május 31-től június 22-ig tartó néhány hét nevezetes időszaka volt a magyar történelemnek. Ez alatt a 23 nap alatt nagyot fordult a történelem kereke Magyarországon. Az ónodi ország- gyűlésre összesereglett követek a szokásos, sok üres vita helyett, ezúttal gyorsan határoztak. Igazi kuruc lelkesedéssel, nemzeti lelkiismeretűk és hazafias önérzetük sugallatára hallgatva, széttépték azokat az évszázados bilincseket, amelyek a Habsburg-ház örökös uralmának biztosítására béklyóba kötötték egy szabadságra született, de idegen uralkodó család szolgájává tett nép elorzott nemzeti jogait. Mert ezek a szent jogok idő­legesen elrabolhatok ugyan, de elévülhetetlenek maradnak mindaddig, amíg a felszabadulás ideje elérkezik. 1707. június 13-a volt a sorsdöntő nap, amikor az ónodi mezőn ösz- szegyűlt követek egyhangú lelkesedéssel kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. Ezzel a határozatukkal érvényre juttatták a szabadság éé népfenség legmagasztosabb emberi elvét. /ínőd nevét örök dicsőség illeti meg az ezeréves magyar történét keretében, mert itt folyt le az első kísérlet az idegen Habs­burg járom lerázása irányában. Itt diktálta a história haladó Szelleme azt a határozatot, amelyet It. Rákóczi Ferenc keze aláírásával szentesített érvényes magyar törvénnyé. Rákóczi után másfélszáz év múlva, Kossuth lánglelkű szavára tet­te meg a debreceni országgyűlés a második lépést, amikorit 1849. ápri­lis 14-én immár a jobbágyságból felemelkedett nemzet taszította lé a magyar trónról a Habsburg uralkodóházat. , Majd végül 1944 végén, a felszabadulás nyomában Debrecenbe összehívott nemzetgyűlés, most már véglegesen valóraváltotta nemcsak az idegen dinasztia trónfosztását, hanem egyúttal magának a királyság­nak, mint elavult alkotmányos intézménynek megszüntetését és a ma­gyar monarchizmusnak, mint régi, idejétmúlt maradványnak a történél•> mi emlékek múzeumába való helyezését is. A mai 250 éves évforduló alkalmából meghajtjuk az emlékezés ** lobogóját azok előtt a bátor kuruc hősök előtt, akik vérükét hullatva és harsány hangjukat hallatva, már egy negyedévezred előtt ki­jelölték az utánuk jövő nemzedékek számára azt a követendő utat, amelyre a magyar nemzetnek történelmi szükségszerűségből is rá kellett tépnie és amelyet keserű küzdelmek között, két és félszázados vérhul­lással kisérve meg kellett futnia. MARJ ALAKI KISS LAJOS, a TTIT történelmi szakosztályának tagja. Visszaállították az erdőbényei bor hírét... HUMOR Kényes kérdés Iskolában A Budapesti Ipari Vásár egyik légtöbbet látogatott pavilonja volt, ahol a világhírű tokaji bort mér­ték. Ott árulta »»tőkén« termett bo­rát három erdőbényei szőlőterme­lő is. Hogy melyiküknek volt na­gyobb sikere — azt bizony nehéz lenne eldönteni. Mindhármuknál úgy fogyott az eredeti erdőbényei bor, hogy utánpótlásért haza kellett jönni, A három erdőbényei borter­melő m^st visszaállította az erdő­Ma tetőz a bényei borok jóhirnevét,. amit ta­valy, a mezőgazdasági kiállításon egyesek lelkiismeretlenül elherdál­tak. Nem mondunk sokat, ha azt írjuk, több mint 70 hektoliter jól­kezelt hegyaljai borral járultak hozzá, hogy a vásárt látogató buda­pestiek jól érezzék magukat. Nem volt kisebb a forgalom a tállyai és a tokaji bortermelők sát­ránál sem, ahol szintén sokan di­csérték a hegyaljai nektárt™ hőhullám A tengeri moszat, ^ mint természetes trágya Romániában az. aglgeal zoológiái kutató intézetben azt vizsgálják, hogyan lehetne a Fekete-tengeri moszatot természetes trágyaként a mezőgazdaságban hasznosítani. A fermentált tengeri moszat ok nagy- mennyiségben tartalmaznak kolloid anyagokat, s a földben sokáig meg­őrzik a nedvességet. A Fekete- tengerben bőségesen található ter­mészetes trágyával jelenleg az agi- geal állami gazdaságban kísérletez­nek. „Szellemes’4 ötlet A napokban különös' bált rende­zett Mr. Glücksteins 18 éves Sally leánya tiszteletére. A bál színihelyét, a londoni Tfo-« cadero-éttermet a szellemek házá­vá alakították át. A báltermet Ibo­lyakék fénnyel világították meg. A felszolgálók foszforeszkéló festék­kel bevont ruhában, csontvázaknak öltözve sürögtek-forogtak a vendé­gek körül. Az izgalom fokozására a szobák j sarkaiban és az asztalok alatt fosz- foreszkáló pókokat és más csúszó­mászókat helyeztek el. — Mondja kedves Spezinger úr, hány évesnek néz engem? — De nehezet kérdez tőlem, nagy­ságos asszonyom. Az arca 17, az alakja 18, a bőre meg 14... — Szóval? — De őszintén! Hát *. i ez együttvéve 47« ' Pech Pét«* beteg. Lakására becsenget egy csinos, fiatal hölgy, virágcsokor­ral a kezében. Idősebb hölgy nyit ajtót. — Péter húga vagyok — mondja a fiatal látogató kiesé zavartan. Mire az idősebb hölgy: Igazán örülök, hogy én is meg­ismerhetem. Ugyanis Péter mamája vagyok.:s Logika Padluzsák Tóbiásnak fia szüle­tett. A gyermek a Zakariás nevet kapta. Alig ér haza az apa a kór­házból, csöngetnek az ajtón. A le­vélhordó ajánlott levelet hoz. — Kinek S2ól a levél? — kérdezi Padluzsák. — Padluzsák úrnak. Mire a büszke apa: — Igen ám, de melyiknek? Tó­biásnak, vagy Zakariásnak? — Aztán mondd Péter ke, valóban egyedül csináltad ezt a leckét? — Igen tanító bácsi. Csak Wallen­stein meggyilkolásánál segített a papa. Üdülőhelyen A kis Marika türelmesen áll édes­apjával a zenepavtllon előtt, amely-» ben az egyik zenész játszik szólót hegedűjén. A kislány csendesen még* szólal: — Mondd apu, ha az a bácsi éU fűrészelte a dobozt, hazamegyünk? Virágüzletben — Mit kérsz kicsikém? — Láttam a kirakatban egy táb­lát, amelyre az van ráírva: A virá­gok beszélnek. Kérek szépein egy kaktusat, amely azt mondja, hogy mama, csak egy forint 50 fillérem van. s Kalapüzletben Boll úr már az ötvenedik kalapál próbálja. Bosszúsan mondja a segéd­nek: — Ügylátszik semmijük sincs, ami az én fejemre illene! — Erre meg­szólal Boll felesége: — Mutassanak a férjemnek né­hány szalmakalapot. Német órán TANÍTÓ: És ki mondja meg né­kem, mit jélent magyarul az a azó« hogy »»Taktik«? PÉTER: Azt, högy az óra h4trt- felé megy; i s Ami nem megy, nem megy..» Taszító elmegy a fülorvoshoz. Az orvos kiszedi Tasziló egyik füléből a vattát, előveszt a fUltükröt és kosz- szasan belenéz. Egyszerre megszólal Tasziló: — Doktor ür, nem láthat keresz­tül, hiszen a másik fülemben még benne van a vatta.»* Szerelmi házasság — Valid be, hogy csak azért vettél feleségül, mert pénzem volt! — Éppen ellenkezőlég! Azért vet­telek feleségül, mert. ném volt pén­zem. Modern figaró Bonnban az egyik borbélyütlH kirakatában a következő felirat ol­vasható: »•Ügyes és szorgalmas borbély- segéd, aki politikai kérdésekben is járatos, azonnal felvétetik.« Ez is megtörténik néha — Miért érdekel téged annyira az életkor meghosszabbításának problémája? — Mert szeretném megérti, hogy felhasználják az újításomat. Érdemes volt? Texasban haldoklik egy cowboy. — Darling — suttogja élete páf* jártak, — azt hiszem, ütött a vé$t órám. Könnyíteni szeretnék lelkűié mer étemen. Tegnapelőtt, Amikor ázt mondtam, a vásárrá megyek lo­vat venni, a szere... — Tudom, tudom — vág közbe Az asszony. — Különbén nem nbiö» geztelek volna meg,,. A „telítődött“ ssaharai hőhullám okossá a fülledtségét Néhány nap óta tikkasztó nyár, valóságos »»kánikula« váltotta fel a nemrég még vacog tató hidegei, még az éjszakák is fülledlek, mint a trópusokon. A hirtelen fordulat­ról és a fülledtség okairól dr. Ber­kes Zoltán, a Meteorológiai Intézet távprognózis osztályának vezetője adott tájékoztatást: — A múlt hét végén nagy Szaha­rái légtömegek érkeztek hazánkba is. amelyek azonban útközben a Földközi tenger fölött párával telí­tődtek. Ezért van a tlkkadt meleg és fülledtség. Ugyanis a levegő páratartalma mellett csökken az el­párolgás. b ezért, természetes (Izzadtsággal járó) hőelvonás is. Ilyen Időben gyakori a hőguta. Át­lagos viszonyok között 10—15 C fokon csapódik ki a pára, — ami a harmat pontot jelöli — ‘most pedig mái* 20 fokon is lecsapódás észlel­hető. Ezért Is nem szállt le éjszaka sem a hőmérséklet 20 főik alá. Kedden 30—33 fokra, szerdán pedig 31—34 fokra emelkedett a hőség. A jelek szerint ma »tetőz« a hőhullám, s a hét végére fokoza­tosan mérséklődik a meleg. A hö- mérsékletcsökkenést Időnk int és vidékenkint záporok, zivatarok kí­sérik. (MTI) Ez aztán «szellemes« ötlet. & % AZ ÓZDI KOHÓK TÖVÉBEN meghúzódó kis irodát a munka fel­legvárának lehetné ne- vezni. Sőt, a szorgalmas emberek fellegvárának ^ ____________ i s mondhatnám, akik évtizedes kohászszokás szerint, sokszor éjbenyúló megbeszéléseken, vi­tákon, kísérletezéseken itt dolgozzák ki az új, elméletileg tökéletesen megalapozott eljáráso­kat, a sokrétű, bonyolult nyersvasgyártás tech­nológiáját. Benyó Tibor, Schiniedt György és Horváth János mérnökökről — illetve munkájukról szó­lok most. Mert őket már csak egy összefoglaló ásóbart úgy hívják: — az újítók. Mennyi min­den sűrűsödik ebben a szóban! Hány év, hónap és nap küzdelmes munkája, a napi 8 órák fel­cserélése sokszor a kétszeresével, vagy még többel, mennyi kísérlet, elgondolás, bukás és si­ker a tudomány új Útjain! ők szerények. Legnagyszerűbb újításaikról is csak úgy nyilatkoznak, mint évszázados ko­hászproblémákról, amelyeket ők csak átültettek az ózdi talajba, illetve az ózdi kohók gyomrába, vagy falába, attól függően, hogy milyen ter­mészetű az az újítás. Ilyen például a kohón kívüli kéntelenítési eljárásuk is, amely évszázadok óta megvolt faár elvben, és sok fiatal, tudós embernek dlsz- szertáclól témául szolgált. De gyakorlatban, az üzemi életben sehogysem ment a kivitelezése. Pedig esek a fiatalemberek, akik kitűnően véd­ték meg disszertációjukat, időközben aztán „sza­kállas, öreg tudós bácsikká lettek”, a téma meg­maradt — de csak elvben, mert nem tudták al­kalmazni. Ezek a fiatal mérnökök az erre szóló javas­latokat 1955 decemberében adták be. Pénz híján Azonban, meg ki tudja még miért, ném tudtak hezzáfógm a kísérletezésekhez. 1956 nyaráig hú­zódott az ügy, mig a külföldi szaklapokban meg­jelent egy ugyanezen az elven épülő berendezés GONDOLKODOK leírása. Ez kitűnő eszköznek bizonyult arra néz­ve, hogy nem kell sajnálni a pénzt, hiszen biz­tos a siker, nő a termelékenység, és csökkennek a fajlagos mutatók. AMI KÉSIK, NEM MÜLIK — meg is kap­ták a szükséges anyagiakat és a berendezés a napokban már meg is érkezik hozzájuk. Rög­tön, már az érkezés napján megkezdődnek a kí­sérletezések, amelyek körülbelül fél évet vesz­nek majd igénybe. De megéri! Meg bizony! Ugyanúgy, mint megérte a másik újítás, a man- gánszegény-vas gyártása. t.Régi probléma” ez is, csak nálunk új, a Szovjetunióban és nyupatón régen nem viszik^ már be a nyersvasba a mangánt. A készletünk ugyanis nagyon kevés, ezenkívül igen drága, az Összes ércek közt a legtöbbe kerül, még a koksz­nál is drágább. Ezt a problémát már tavaly is felvetették, de ..felsőbb körökben” sajnos, akkor még ellen­állásra találtak. így ugyanis, mint szokták mon­dani, sokkal kényelmesebb a gyártás. A man­gánszegény vas ugyanis egészen új technoló­giai eljárást követel. Most már Dunamntelén is folynak hasonló kísérletek, hiszen csak egy ko­hónál évente 2 millió forint az új gyártásból származó megtakarítás. Nem kell különösebb matematikai tudás, hogy kiszámítsuk, mit jelent majd ez országos viszonylatban. Az újtól, a merész elgondolástól váló húző- dozás a Vaskohászati Igazgatóság tulajdonsága volt. A gyárvezetéstől ái+altyan megkaptak min­den segítséget, az év# %úfú^mán, ami a hatás­körükbe tartozott. Sok elgondolást viszont még így sem lehet megcsinálni heluszüke miatt, ami azonban nem. a gyárvezetőség hibája. Nagy türelemmel, szakmájuk iránti szere­tettel dolgoznak ezek a* fiatal mérnökök a jobb{ termelésért, az anyag- megtakarításért, a gaz- daaágosabb mutatókért Lényegében minden újí-t tusuknak ez a célja. KEVESEBB ANYAGFELHASZNÁLÁS és nagyobb hasznos térfogat a lényege a vékony-' falú kohó eljárásnak is, amelyet már az egyes1 kohó első lépcsőjénél alkalmaztak. Azért csak1 az elsőn, mert egyszerre veszélyes lenne az egé-{ szét átépíteni Most van kivitelezés alatt a minőségileg a jobb anyag előállítást célzó, állandó nyomáskülönb-, segget való üzemeltetés. A füvólévegő CO.,-vél\ való dúsítása. Bevezették már a levegőeloszlási,, tégla érlelési, az égetett mész gyártásánál hasz-x nálátos újításaikat. És ki tudná elmondani,] mennyi elgondolásuk, ötletük van ezeknek a fia­tal mérnököknek, Közösen, sokszor négyen-öten beszélik meg* egyikük felvetését, számításokat végeznek, utá­nanéznek a valószínűségének külföldi szaklapok­ban. Szóval megszervezik a munkát. így aztán1 csak elvétve vesznek igénybe idegen segítséget. Mindent maguk kiviteleznek.. Ha különösebb eredmény nem mutatkozik! a kísérletekben, á várt helyett egészen más jön, ki, — hiszen sokszór csődöt mond még a legtö kéletesebb tudomány, a matematika is — nem, kesérednek el. Újra kezdik és van elég erejük, elvinni áz elgondolást egészen a sikeres befeje-1 zésig. m LELEMÉNYESSÉGÜK, SZORGALMUK} eredményeivel aztán annyi nyereséget hoznak össze, hogy másoknak Is, — a népgazdaságnak — jut belőle. Igaz, inkább csak úgy mondanám, hogy csak másoknak, mert a sziporkázó ötlete­kért, a szorgalomért, a gondolkozásért nem igen tesznek Ők zsebre semmit. ,v De céljukAt elérik és éz A fontos. s URBAN NAGY ROZALIA*

Next

/
Thumbnails
Contents