Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-08 / 132. szám

ÉSZAKMAG YARORSZ AG Szombat, 1957. június S. A magyar írók tiltakozása a nukleáris kísérletek ellen A magyar írók felhívást bocsátot­tak ki tiltakozásul a nukleáris fegy­verekkel folytatott kísérleteik és az atomháború ellen. Mi, magyar írók, lelkünk mélyéig áthatva annak a halálos veszélynek & tudatától, amellyel az atom- és a hidrogéntegyverek fenyegetik az em­beriséget, lelkiismeretűnk parancsá­ra, világnézetre és pártállásra való tekintet nélkül, felemeljük szavunkat mindenfajta atomháború» készülő­dés, valamint a nukleáris fegyve­rekkel való minden további kísérle­tezés ellen. Megdöbbenve látjuk, hogy azok a világformáló csodálatos erők, ame­lyeket az emberi tudás az ember ja­vára tárt fel, az emberi jólét forrá­sául nyitott meg, egyre rohamosab­ban válnak irtózatos fenyegetéssé az emberi kultúra, a civilizáció, sőt, im­már az emberi lét szempontjából. Ügy érezzük, hogy a föld két és íólmilliárduyi lakossága válaszúton áll. Arról *kell döntenie: egy soha nem látott fellendülés korszakát hoz­zák el a tudomány által feltárt gi­gászi energiák, vagy az emberiség pusztulását? Iszonyodva látjuk, hogy az emberi erkölcs, a szellemi emel­kedettség, a felelősség tudata és a lelkiismeret nem mindig áll arány­ban a tudományos eredmények nagy- szerűségével és lehetőségeivel. Megrendültén, de reménykedve is fordulunk szerte a világon minden­kihez, — írókhoz, művészekhez, tu­dósokhoz, államférfiakhoz, katonák­hoz, a gyárak és földek dolgozóihoz —j vessenek gátat azoknak az iszo­nyú terveiknek, amelyek katasztrófát zúdíthatnak az egész földkerekségre. Kérve kérünk minden józan és be­csületes embert; tiltakozzék minden­ki — a világ minden táján — a bor­zalmas távlatokkal fenyegető hidro- génbombakísérletek ellen. Kívánja, követelje a föld minden nyelvén minden felelősséggel' élő ember az emberiség békéjét! Áprily Lajos, Barabás Tibor, Betr­itt Lajos, Benedek Marcell, Bölöni György, Darvas József, Fodor Jó­zsef, Füst Milán, Gellert Oszkár, Gergely Sándor, Goda Gábor, Gyer- gyai Albert, Heltai Jenő, Illés Béla, Illyés Gyula, Jankovich Ferenc, Kar­dos László, Karinthy Ferenc, Kár­páti Aurél, Kassák Lajos, Kodolányi János, Lányi Sarolta, Madarász Emil, Mesterházi Lajos, Móricz Virág, Nagy László, Nagy Sándor, Németh László, Oravecz Paula, Reményik Zsigmond, Rideg Sándor, Sándor Kálmán, Simon István, Szabó Lőrinc, Szabó Pál, Tatai Sándor, Tersánszky J. Jenő, Thury Zsuzsa, Urbán Ernő, Veres Péter. (MTI) Csikós Istvánnét, a borsodmegyei nőtanács elnökét küldöttnek választották az országos pártértekezletre Tíz évvel ezelőtt — 1947-ben — egy sajószentpéteri parasztasszony kérte felvételét az egri MNDSZ- szervezetbe. Csikós Istvánnénak hívták. — politikai munkát még sohasem végzett. A pártijait sem volt tagja — de kommunistá­nak tartotta magát és úgy érez­te, Hogy ö is abba a nagy család­ba tartozik, amely a dolgozók szebb életéért harcol. A munkában nem is­mert fáradságot, s a legnehezebb megbízatásokat is teljesítette. Szülői munkaközösséget szervezett az ksko- lákban és asszonytársaival közösen társadalmi munkában csinosította a kisdiákok második otthonát. Az egri édesanyák hamar szívükbe zárták a borsodi parasztasszonyt és lelkiis­meretes fáradozásáért 1950-ben fel­vették a párt tagjelöltjei sorába. Élete legboldogabb perce volt, ami­kor szíve fölé helyezte a párt piros tagsági könyvét. ■ Ettől a perctől kezdve Csikós Ist­vánná a nőmozgalomban végzett munka mellett még egy nagy felada­tot vállalt. Tanulni kezdett. Szabad idejében képezte, művelte magát. Rövidesen a városi MNDSZ titkára, a városi pártbizottság és a tanács tagja lett. Asszonytársaival együtt felvilágosító szóyal harcolt azért, hogy a nők is segítsék munkájukkal a szocializmus építését. Segítette az asszonyokat szociális problémájuk mielőbbi megoldásában, nevelte, ta­nította őket. 1956-ban, amikor férjét Borsod megyébe helyezték, 17 MN­DSZ álapszervezet búcsúzott a szere­tett titkárától. Borsód megyében tovább folytatta fló munkáját. Azon az úton haladt, amelyet a párt jelölt meg részére. Dolgozott az MNDSZ-ben, majd a Hazafias Népfront hőtanácsában. Az elmúlt évi októberi ellenforra­dalmi események során Borsodban 5s széthullottak a nőmozgalom szer­vezetei. Különösen a városokban és a bányavidékeken. A hőzöngők, a huligán elemek megbénították az asszonyok munkáját. A szovjet csa­patok felszabadítása után Csikós Istvánné felsőbb utasításra nem vár­va, megkezdte a szétesett nőtanácsok újjászervezését. Deceniber elején gépkocsit kért és végigjárta a szuha- völgyi bányatelepeket. Az asszonyok­kal beszélgetve ‘elmondotta: a hideg kórházakban fáznak a betegek, a fű- tetlen iskolákban szünetel a tanítás, a 'diákotthonokban fázósan bújnak össze a tanulni akaró munkásgyer­mekek — a mi gyermekeink —, akik már nem az urak cselédei, hanem művelt, tanult emberek lesznek. Az érvek szíven találták a banyászasz- Bzonyokat, s megindult egy nagysze­rű kezdeményezés: „Illetménysze- nünkből segítjük a kórházakat és az iskolákat”. Az alberttelepi bányász­asszonyok a kollégiumoknak, a som- sályiak a kórházaknak gyűjtötték az életet jelentő szenet. Ugyanakkor a bányászasszonyok kérték férjeiket: elég volt a sztrájkból, ha nem száll- fok le és nem termeltek, tönkre megy az ország. És az asszonyok, mint ipár annyiszor, most is győztek ... Amikor megalakultak az első no- ianácsok, Csikós Istvánné javasolta: az özvegyen maradt és elbocsátott asszonyok részéré szervezzenek kézi­munka-, varró- és himzőtanfolyamo- kat. hogy az asszonyok ^szakmát ta­nuljanak. s biztosítsák maguknak a mindanT'-ipi megélhetéshez szükséges keresetet. Ma már íhegyeszerte 17 ilyen szakkör dőlöözik — ó'i számos asszonyt helyeztek él az új szakmá­jába. ^-sikós .Tstvánhéf p Borsod megyei fc*Mttmunisták küldöttnek választot- rc.v a párt országos értekezletére. A nagy tanácskozáson elmondja majd: az év eleji elbocsátások során a gyá­rakból és gazdaságokból számos olyan dolgozó nőt küldtek el — aki­ket az állam komoly költséggel ta­níttatott. Ezek az asszonyok ma azért nem dolgozhatnak — mert nők. Kérni fogják, hogy a nők egyenjogú­ságáról hozott törvényt a gyárak igazgatói is szívleljék .meg és a nő­tanácsokat segítsék ebben a munká­jukban a pártszervezetek. MEGSZÜLETETT CHAPLIN HATODIK GYERMEKE Charlie Chaplin élete hetedik év­tizedében nemcsak nagyszerű mű­vészi eredményeire lehet büszke, hanem arra is, hogy felesége a na­pokban hozta világra a hatodik Chaplin-ivadékot. Az újszülött kis­lány neve, Jane. SZÍV — ÜVEGBŐL Salisbury amerikai szívspecialista kijelentette: nincs messze az a nap, amikor a beteg szívét éppúgy he­lyettesíteni lehet műszívvel, mint a rossz fogat műfoggal. Elmondotta, hogy nyolc különböző szívmodellel kísérleteznek. Ezek .üvegből és plasztikból készülnek A külügyminisztérium sajtóosztálya közli Május 26-án magyar határőrizeti szervek illegális határátlépés miatt őrizetbe vették Myron A. Gilbert és Warren W. Hair amerikai állampol­gárokat. A budapesti amerikai kö­vetség június elején jegyzéket inté­zett a magyar külügyminisztérium­hoz, melyben követelte, hogy a fog- vatartott személyekkel érintkezésbe léphessen. A külügyminisztérium jú­nius 7-én az alábbi válaszjegyzéket juttatta el Mr. Barnes ideiglenes ügyvivőhöz, az Egyesült Államok budapesti követségének vezetőjéhez: A Magyar Népköztársaság külügy­minisztériuma tiszteletét fejezi ki az Amerikai Egyesült Államok kö­vetségének és van szerencséje iga­zolni a követség 1957 június 3-án kelt szóbeli jegyzékének vételét. A külügyminisztérium, nem tud­ván leplezni csodálkozását a követ­ség szóbeli jegyzékének tartalmán, indíttatva érzi magát, hogy az abban foglaltakkal kapcsolatban a maga részéről is feltegyen néhány kérdést: Hatályban van-e még az Egyesült Államokban az a — Magyarországra nézve hátrányos megkülönböztetést jelentő — jogszabály, hogy az ame­rikai állampolgárok útlevelét ma­gyarországi utazásra nem érvénye­sítik? Ha ez a jogszabály még hatályban van és e személyek ennek következ­tében az amerikai hatóságoktól olyan útlevelet kaptak, amely ma­gyarországi utazásra nem érvényes, minek tulajdonítja a követség, hogy mégis Magyarország területére lép­tek? Minek tulajdonítja a követség, hegy az említett személyek magyar- országi utazásukhoz nem a szokásos módot választották, nem kértek Ma­gyarországra beutazási engedélyt (vizumot), hanem nyilvánvalóan megszegték a Magyarországra való beutazásra nézve kizárólagosan ér­vényes magyar, jogszabályokat? Elfogadja-e és magáévá teszi-e a követség a nemzetközi jognak a kis és nagy államok szuverén egyenlő­ségének az Égyesült Nemzetek alap­okmányában is szentesített elvét? Ha igen, milyen címen igényli a követség annak biztosítását, hogy a kérdéses, s a követség előadása sze­rint nyilvánvalóan a magyar jogsza­bályokat súlyosan megsértő szemé­lyek a követséggel szabadon érintke­zésbe léphessenek (safe conduct) an­nak ellenére, hogy az amerikai ható­ságok egyenesén megakadályozzák azt, hogy — az amerikai jog szerint is — teljesen büntetlen magyar ál­lampolgárok a washingtoni magyar követség szolgálatait igénybe ve­gyék? Ha a követség magáévá teszi a nemzetközi jognak fentemlített ma­gasztos elvét, úgy normális dolognak tartja-e, hogy magyar részről a két ország viszonyának megjavítását szem előtt tartva, számos intézkedést foganatosítottak, többek között már eddig is egyre-másra gyakoroltak kegyelmet a magyar jogszabályokat súlyosan megsértő amerikai állam­polgárok ügyében (pl. Mrs. Chappal- le és Mr. Roraback esete) és mind­ezek ellenében az Egyesült Államok kormánya és a követség részéről a legcsekélyebb viszonzás sem tapasz­talható. Kellőleg indokoltnak tarthatta-e ilyen körülmények között a követség azt az igényt, hogy a magyar .ható­ságok — a szóbeli jegyzék szerint újból felmerült jogsérelem esetén — a követség részéről többször tapasz­talt jóindulatunknak ezúttal ismét tanujelét adják? A külügyminisztérium nagy jelen­tőséget tulajdonít annak, ha a követ­ség alaposan megfontolná a fenti kérdéseket és közölné álláspontját. A külügyminisztérium egyébként kö­zölheti a követséggel, hogy a magyar hatóságok ezúttal ismét kisérletet tesznek annak dokumentálására, hogy a megromlott magyar-amerikai kapcsolatok megjavítása nem rajtuk múlik és ennek megfelelően a követ­ség jegyzékben említett és a magyar határőrizeti szervek által illegális határátlépés kísérlete közben elfo­gott két személyt — mellőzve elle­nük a további eljárást — 1957 június 7-én Hegyeshalom határállomáson át­teszik a magyar határon. (MTI) Quyyzdttk A Paraszt-becsület- és a Bajazzók harmadik előadásáról Vasárnap este, részben változott szereposztással adta elő a szín­ház operaegyüttese a Parasztbecsületet és a Bajazzókat. Ez a harmadik előadás azért is érdemel méltatást, mert teljesebb volt az összjáték és kiegyenlítetten érvényesült a zenekar és az énekesek teljesítménye» ele­ven élettel telítődött meg mindkét opera, világosabbá lett a kórus cse­lekménybeli szerepe. A zenekar és az énekesek hangereje kiegyenlítődött azáltal, hogy a szólóénekesek, elsősorban a kitűnő Kovács Irén és Király Sándor job­ban kiadták hangjukat, — kiderült, hogy ez sem kerül megerőltetésük­be — Lukács Ervin karnagy pedig a zenekar forti ssimóit mérsékelte ott, ahol az ének takarása fenyegethetett, természetesen vigyázva arra, hogy ezzel együtt ne fékezze le a zenekar lendületét. Az egészséges kom­promisszum nagymértékben fokozta áz operaelőadás értékét. Alfiot most Fodor. Pál, Lolát Kabdebó Mária énekelte. Játékuk kiformálódóttabb a bemutatón látott játékoknál. Kabdebó Mária mez­zoszopránja kellemesen színezte meg az előadást. A Bajazzók Tonioját Bottyán Endre énekelte, a Littay Gyuláétól merőben elütő felfogásban. Littay, Toniot, a csak ösztöneitől vezéréit bambát hangsúlyozta, Bottyán a torzlelkületű, gonosz bolondot, aki mintha tettetné bolondságát. (Mindkét alakításban van valami Quasi- modó-vonás). Sok szakembernek Bottyán felfogása tetszik jobban, ezt tartja helyesebbnek. Magam részéről — legyen ez szerény egyéni véle­mény — nem értek egyet Bottyán felfogásával, még kevésbé azzal a játékmodorral, ahogyan ezt a szerepet túljátsza, kelleténél több figyel­met terelve magára. Különösen nem érthetek egyet a prológ grimaszok­kal túlcicomázott előadásmódjával, hiszen a bevezetőt a bohóc nem a ma­ga, hanem a szerző nevében tolmácsolja ünnepélyesen, úgy, ahogy azt Littay helyesen tette. Ha olykor hangsúlyozzuk, hogy a mai operaénekestől nemcsak énekművészetet, hanem helyes színészi alakítást is igénylünk, — hiszen a kettő együtt adja az értelmezés teljességét —, ezt ne értse senki úgy, hogy egy kalap alá vonjuk a prózai színésszel szemben támasztott játék­igényeket, az operaénekes játékának követelményeivel. Az operaénekes, beleértve a kórustagot is, csak éneklése rovására ágálhatna a prózai já­ték módszerei szerint. Mindenesetre énekének mondanivalója kell, hogy megfelelő színészi magatartásában is kifejeződjék. Ennyi a lényeg. Bizo­nyos azonban, hogy operában az énekhangot, az énektudást a legragyo­góbb színészi játékkal sem lehet pótolni. Bottyán értékes hangjának, énektudásának nincs szüksége arra, hogy szerepe tűi játszásával hívja fel a figyelmet magára és ezzel sze­repét mintegy kiemelje az együttes összjátékából, méghozzá vitathatóan helyes jellemrajz jegyében. A néző szemében ugyanis Tonio nem az a fajta ..gonosz ember”, mint a szerelmi légyottjában megzavart, to- porzékoló Nedda szemében. De ha osztoznánk Bottyán felfogásával, ak­kor is túlzottnak, öncélúnak érezzük játéka kirívó mozzanatait, amelyek mellékvágányra terelik a néző figyelmét. Az egyébként beérett operaelőadás igaz gyönyörűséget .szerzett, sok elismerést váltott ki a nézők soraiban. (hb) A Francia Kommunista Párt nyílt levele a szocialista dolgozókhoz A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága és parlamenti cso­portja együttes ülésen megvizsgálta a kormányválsággal kapcsolatos bel­politikai helyzetet. Az ülésről ki­adott közlemény leszögezi, hogy a párt nem támogatja szavazattal Bourges-Maunouryn-nak, az »algé­riai háború miniszterének« beiktatá­sát, csak olyan kormányt támogat, amely az algériai béke sürgős létre­hozáson fáradozik és olyan pénzügyi intézkedéseket tesz, amelyek alapján »a gazdagok fizetnek«. A Központi Bizottság és a parla­menti csoport tagjai annak érdeké­ben, hogy ilyen alapokon kialakul­hasson a kommunista és a szocialista munkások közös akciója, nyílt leve­let intéztek a szocialista dolgozókhoz. A nyílt levél felteszi a kérdést: ki fenyegeti a munkabéreket, a szocia­lista dolgozók bérét is? Kt kívánja a gyarmati háború folytatását? Ki akarja a fegyverkezési hajszát? A szocialista dolgozók kommunista testvérei-e, vagy pedig a kapitaliz­mus, a klerükalizmius, a fasizmus? Ismét megindult a vetélkedés a kohászújítók között (Tudósítónktól.) Az ózdi és a diósgyőri kohászok kezdeményezésére a Kohó- és Gépipari Minisztérium Vaskohászati Igazgatósága a hozzájuk tartozó üzemek részére versenyt indított az újítómozgalom fellendítésére. A ver­senyszerződést, amelyet aláírtak a Lenin Kohászati Művek, a Dunai Vasmű, a Salgótarjáni Acélárugyár, a Borsodnádasdi Lemezgyár és az Ózdi Kohászati Üzemek képviselői, június 4-én ünnepélyes keretek kö­zött írták alá Ózdon. cltt CL lUJMJ'-! JÖJJÖN FÜRDENI STRANDFÜRDŐINKBE Az Augusztus 20 strand9 a tapolcai strand és thermál9 a diósgy őr-tapolcai strand és a Szabadság-fürdő fedett uszodáin mindennap nyitva MISKOLCI VÍZMÜVEK SS FÜRDŐK A tudományos szocializmus — foly­tatja a nyílt levél- — arra tanít ben-» nünket, hogy »a muntkásók felszaba­dítása maguknak a munkásoknak a feladata«. Ma kezünkben van annak a lehetősége, hogy olyan kormányt állítsunk az ország élére, amely bé­kés és demokratikus politikát és a társadalmi haladás politikáját foly­tatja. Ennek előfeltétele az, hogy az egységes cselekvés érdekében össze­fogjunk. A nyílt levél a továbbiakban kö­zös akcióra hív fel. (MTI) HÍREK Fra nciaország bál Párizs (MTI) A párizsi könyvpiacon Nagel könyvkiadó sorozatában magyaror­szági útikönyv jelent meg. A felsza­badulás óta ez az első nyugaton ki-* adott magyarországi ismertető. * Csütörtökön reggel a Pireneusok­ban lezuhant egy Broussard típusú francia katonai repülőgép. A gép fe­délzetén 3 főnyi legénységen kívül 3 ejtőernyős is volt. Mind a hatan éle­tüket vesztették.­« A francia belügyi hatóságok Ro­bert Lacoste algériai miniszter-rezi­dens kérelmére a Franciaországban tartózkodó algériaiak között lévő »veszélyes elemek« ártalmatlanná té­telére nagy razziákat rendeltek el több francia nagyvárosban, így Pá­rizsban is. A fővárosban csütörtökön reggel 126 algériait tartóztattak le egy monstrerazzia után. * Az Arguments című párizsi folyó­irat legutóbbi száma Lukács György „Történelem és osztályöntudat« című könyvének »Az orthodox marxiz­mus« című teljes fejezetét közli; « Párizsba érkezett a Nyírfácska szovjet népi táncegyüttes, amely a párizsi színházi fesztivál keretében a Nemzetek Színházában mutatkozik be a francia főváros közönsége előtt* * A La Rochelle-i kikötőbe csütör­tökön hajnalban egy halászhajó rit­ka zsákmánnyal futott be. A halá-* szók egy négymázsás teknősbékát fogtak. Egy halkereskedő a helyszí­nen árusította ki az óriási teknőst, amelynek húsából csütörtökön sok la-rochellei család asztalára került teknősbékaleves. (M'TV/

Next

/
Thumbnails
Contents