Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-07 / 131. szám
s ÉS ZARMAG TARpaS ZAG Péntek, 1Ö57. június 7. i A bolgár kormány- és párlküldöttség az országgyűlés ülésén •f Az országgyűlés csütörtökön folytatta tanácskozását; Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Antos István, Apró Antal, Biszku Béla, Czottner Sándor, Csergő ■János, dr. Doleschall Frigyes, Horváth Imre, Incze Jenő, Kállai Gyula, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, Tausz János, Trautman Rezső, Valamint Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. Jelen volt az ülésen a budapesti diplomáciai képviseletek számos Vezetője és tagja. A csütörtöki ülésen részt vett a Bolgár Népköztársaság kormány- és pártküldöttsége. Az Országház épületébe érkező delegációt a kupola- csarnokban Kádár János, a kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a kormány első elnökhelyettese, az MSZMP intézőbizottságának tagja, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP intézőbizottságának tagja, Kiss Károly, az MSZMP intézőbizottságának tagja, Horváth Imre külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Antos István pénzügyminiszter. Némethi Béla, a .Magyar Népköztársaság bulgáriai nagykövete és Kádas .István, az országgyűlés jegyzője fogadta. Az ülésterembe érve, a bolgár .vendégeket a képviselők meleg tapssal üdvözölték, majd Rónai Sándor megnyitotta az ülést. Az országgyűlés és a magyar dolgozó nép nevében köszöntötte a megjelent bolgár kormány- és pártküldöttséget, a baráti bolgár nép képviselőit. A Magyar Népköztársasággal mi bolgárok életre-halálra össze vagyunk kötve Ezután Anton Jugov elvtárs, a bolgár minisztertanács elnöke üdvözölte az országgyűlést. — Ma a bolgár és a magyar nép szabad. Marxista—leninista pártjaik vezetése alatt, ideiglenes nehézségeik ellenére magabiztosan haladnak előre a szocializmus és a szocialista tábor országaival való barátság útján, élükön a mi közös, hű barátunkkal és szövetségesünkkel, a nagy Szovjetunióval. Átalakítják országaikat, együtt építik a boldog, szocialista jelent és jövőt. Adva vannak mindazok a' feltételek, amelyek a bolgár-magyar barátság további virágzásához, •az országaink közötti, a bolgár és a magyar nép érdekét és boldogságát szolgáló minden irányú együttrfiűkö- désihez szükségesek, — mondotta többek között. A bolgár kormány- és pártküldöttség nagy örömmel fogadta a meghívást az országgyűlés jelen ülésszakára, amely azután ült össze, hogy a magyar nép a Szovjetunió segítségével megsemmisítette az ellenforradalmat és megőrizte szocialista vívmányait, megmentette a Magyar Népköztársaságot. Őszintén örülünk annak, hogy az állami és pártvezetés helyes és következetes politikája kö- vetkeztél^eii, az ellenforradalom elleni KaÄoZott : fellépés ered meny e- ként gyorsan szétfoszlott az a nagy ölavar, amit az ellenség oly ügyesen ültetett el /a dolgozók egyes köreiben, hogy a munkások és a dolgozó parasztok egyre szorosabban tömörülnek a Magyar Szocialista Munkáspárt és vezetősége körül, gyorsan •áthidalják az ellenforradalom által okozott nehézségeket, biztosítják szocialista országukban az új gazdasági és kulturális felemelkedést és fejlőd tiést. Mi, bolgárok, már az .ellenforradalmi lázadás első napján világosan meghatároztuk az álláspontunkat, s határozottan és fenntartás nélkül a magyar nép egészséges, hazafias erőinek oldalára, a Kádár János elv- társ által vezetett forradalmi munkás-paraszt kormány oldalára álltunk. A Szovjetunió által nyújtott testvéri segítséget mi, a magyar nép iránti, internacionalista kötelesség méltó teljesítéseként értékeltük, amikor a szocialista Magyarország léte forgott halálos veszedelemben. . Az októberi események nemcsak az önök számára jelentettek tanulságot, hanem valamennyiünk számára; Férhet-e kétség abhoz, — mondotta a továbbiakban —, hogy népeink legnagyobb vívmánya, amit a marxista—leninista pártjaik vezetésével, a Szovjetunió felbecsülhetetlen testvéri és önzetlen segítségével valósítottak meg, a népi demokratikus rendszer; a szocializmus útján elért hatalmas sikerek. Kétségtelen, hogy népeink számára nincs drágább ezeknél a vívmányoknál, s e népi vívmányok elleni merényletekkel minden erővel és eszközzel szembe fognak szállni a dolgozók. Mi nem egyszer aláhúztuk és ismételten hangosan ki alkarjuk jelenteni az Önök országgy ülésének szószékéről is, hogy a mi országaink békeszerető országok, hogy népeink drága kívánsága, hogy békében éljenek minden közeli és távoli országgal. Országaink senkit sem íe- atyegetnek. Jelenlegi találkozóink on és megbeszéléseinken is az első helyen szerepelnek a két ország közötti barátság és. együttműködés kérdései arról, hogyan járulhatunk hozzá minden békeszerető ország és ember ftrofeszítYfSéíbez a nemzetközi helyzet felélénküléséért, a nukleáris fegyverét betiltásáért és a világbéke megerősítéséért;- — A Magyar Népköztársasággal ini. bolgárok életre-halálra össze vagyunk kötve; Országaink, a bolgár és a magyar nép sorsa két szocialista, ország, két szocialista nemzet sorsa, égy sors,- Szilárdan elhatároztuk, hogy. örökre' együtt, kéz a kéziben haladunk mind az öröm, mind a nehézségek napjaiban. A magyar nép bolgár testvéreinek személyében mindenkor hű barátokkal és szövetségesekkel bír. Nincs olyan erő, amely szétválaszthat, amely elszakíthat minket őszinte barátunktól és szövetségesünktől, a nagy Szovjetuniótól és a szocializmus hatalmas táborától. Mi büszkén kijelentjük, hogy a népi forradalom győzelme, a szocialista átalakítások, amelyeket a népi demokratikus országokban végzünk, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom folytatását jelentik. A Szovjetuniónak a szocialista táborbeli vezető szerepe nem egyeseknek kívánságából, vagy nem kívánságából- adódik, hanem a történelmi események alakulásával bizonyosodott be. A Szovjetunió az első szocialista ország a világon. A maga gazdag világtörténelmi jelentőségű tapasztalatával mintakép számunkra a szocialista építésben. — A testvéri magyar népnek mi teljes szívből új sikereket kívánunk a népi demokratikus rendszer további megerősítéséért, a Magyar Nép- köztársaság gazdasági és kulturális felvirágoztatásáért, a magyar' nép boldogságáért vívott harcában — mondotta befejezésül. Az országgyűlés ezután folytatta az Í957. évi költségvetés és az 1957. évi népgazdasági terv tárgyalását. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese kért szót. Bevezetőben méltatta a bizottsági tárgyalásokon és a vitában elhangzott véleményeket és javaslatokat, majd hangsúlyozta: A kormányt aZ a szándék vezette a népgazdasági terv kidolgozásánál, hogy olyan tervet készítsünk, amely szűkös anyagi viszonyaink között is reális, teljesíthető és elsősorban abból indul ki, hogy az iparban, a mezőgazdaságban növelni kell a termelést, hogy elhárítsuk a nagyarányú munkanélküliséget, megvódjük a forint vásárlóértékét, megakadályozzuk az ellátási zavarokat és helyreállítsuk — mindenekelőtt Budapesten — lehetőleg már ebben az évben az ellenforradalom által okozott károk jelentős részét, ugyanakkor eleget tegyünk külkereskedelmi kötelezettségeinknek is. Emlékeztet a kormány január 5-i nyilatkozatára. Az országgyűlés elmúlt ülésszakára, szólott a testvéri országok — mindenekelőtt a Szovjetunió — által nyújtott támogatásról. Először a dolgozók életszínvonaláról és egyes iparcikkek árának a kormány által végrehajtott felemeléséről beszélt. Közismert — mondotta —. hogy a párt és a kormány nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontból is igen nehéz helyzetben vette át az ország vezetését. Számolt a nehézségekkel, az ellenforradalom által okozott hatalmas népgazdasági károkkal, ami mintegy 22 milliárd forint. — A kormány számolt azzal is, hogy a gazdaságpolitikában elkövetett régi hibákat kijavítsa, s mindezeket figyelembevéve, szilárd elhatározása: a szocializmus építését a jövőben úgy kell folytatni, hogy^ a ma élő munlkásnemzedék, az egész dolgozó nép munkáján keresztül élvezze a szocialista rendszer előnyeit, politikailag és gazdaságilag egyaránt. — A korrrtány az ország gazdasági talpraállítása mellett, a nagy nép- gazdasági károk ellesére különös gondot fordított a dolgozók életszínvonalának javítására. Csaknem más- félmillió dolgozóra kiterjedő béremelést hajtottunk végre. Ezután részletesen ismertette a kormány bérügyi intézkedéseit. Beszélt a gyermektelenségi adó és a békekölcsön jegy zés megszüntetéséből fakadó jövedelem növekedésről, majd a nyugdíjak rendezéséről.' A kormánynak a -bér- és nyugdíj- emelésre eddig tett intézkedései csaknem hét milliárd forinttal emelték a bérből élő munkások és alkalmazottak, valamint a nyugdíjasok jövedelmét. Ez nagyobb összeg, mint amennyit a megelőző öt évben oéx- emelésre összesen fordítoltuíik. 1957-ben a dolgozók reálbére évi átlagban mintegy 15 százalékkal lesz magasabb, mint 1956-ban volt. Beszélt a dolgozó parasztságnak a beszolgáltatás eltörléséből, számos mezőgazdasági szerződéses termék árának rendezéséből előállt többletjövedelméről, amely meghaladja a négy- milliárd forintot. Ezután hangoztatta: a felemelt életszínvonalat, a siépjólétet fenntartani az elért szinten, sőt továbbfejleszteni csak növekvő ipari és mezőgazdasági termelés útján lehet. Fegyelmet, rendet kell teremteni egész gazdasági életünkben. Meg kell szüntetni a kifizetett bérek és a termelés közötti aránytalanságot. Több és gazdaságosabb termelésre ösztönző bérrendszer nélkül nem tartható az elért életszínvonal. Gondoskodni akarunk a következő években a városokban nagyobbmé- retű, de olcsóbb lakásépítésről, s arról, hogy az újonnan épülő lakásokba nagyobb számiban munkáscsaládok költözzenek be. A továbbiakban a fogyasztói árak alakulásával, a május 10-én tett áremelési intézkedésekkel foglalkozott. A kormány gazdasági helyzetünk gondos mérlegelése alapján rendelte el egyes iparcikkek és szolgáltatások árának felemelését. Szükségesnek tartom azonban újból leszögezni, hogy a párt és a kormány politikájának alapelve változatlanul a termelés növelésével az árak csökkentése, s ezzel a dolgozóié életszínvonalának emelése. A május 10-i áremelések tehát átmeneti jellegűek, amelyeket az állam pénzügyi helyzete, a gazdasági egyensúly megteremtése tett szükségessé. Szólott arról, hogy egyes vállalatok kijátszók az állami rendelkezéseket és drágábban hoznak forgalomba egyes iparcikkeket, vagy mezőgazdasági termékeket. Ilyen jelenségekkel találkozunk a szövetkezeti és kisipari termékeknél is. A kormány éppeaí ezért szigorú intézkedéseket léptet életbe az említett áremelések megakadályozására ■ — mondotta. Beszélt arról, hogy az ellenforradalom együk célja az volt, hogy a gazdasági élet állami irányítását és ellenőrzését szétrombolja, azt követelte, hogy a párt, a kommunisták ne gyakoroljanak ellenőrzést, irányítást ’az állam-i szervekben, ne ellenőrizzék a vállalatok, üzemek gazdálkodását. Hogy ezt a céljukat elérjék, eltávolítottak nagyon sók becsületes kommunistát a vezető posztokról. A kormány megerősítette az igazgatók, főmérnökök, főkönyvelők jogait és felelősségét. Intézkedéseket hoztunk, hogy a gazdasági vezető posztokra vissza kell állítani mindazokat a kommunistákat és nem- kommunistákat, akik október 23-a előtt megállták a helyüket, s az ellenforradalom elleni harcban hűek maradtak a népi hatalomhoz. A kormány nemrég határozatot hozott a személyzeti osztályok visz- szaállítására a közhivatalokban, üzemekben, minisztériumokban, — kijavítva természetesen a személyzeti munka régi, bürokratikus hibáit. A pártnak és a kormánynak az a véleménye, hogy ha valaha szükség volt arra, hogy tudjuk, milyen vezető posztókon kik és milyen emberek dolgoznak, akkor most, október után nagyon nagy szükség van erre A személyzeti munkában a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a kisebb vagy nagyobb vezető posztokat betöltő személyeknél elsősorban azt nézzék: a javasolt személy az utóbbi tíz évben hogyan dolgozott, megbízható-e, hogy tudását, képességét a nép ügyének szolgálatára szenteli-e, s a személyzeti osztályok ne a nagymamák családfájával törődjenek. Ezután az állami fegyelem és . a közerkölcs meglazulásáról, a közvagyon herdálásának elszaporodásáról beszélt. Hangsúlyozta: Itt is, mint az ellenforradalom elleni harc más területein, kemény kézzel rendet fogunk teremteni. A népi yagyont azonban nemcsak a tolvajokkal, sikkasztókkal szemben kell megvédenünk. Sokszor a felsőbb államigazgatási szervek rossz, hanyag munkájukkal szinte hivatalosan is megkárosítják az államot. Nemcsak az árt a népi hatalomnak, aki izgat, agitál a munkás-pa- raszthatalom, a szocializmus ellen, hanem az is, aki ilyen szűkös gazdasági viszonyok között nem tartja be a törvényeket, nem hajtja végre a kormány utasításait. Ma sem a kormány, sem az ország- gyűlés számára nem ál1 rendelkezésre olyan ellenőrző szerv, amely folyamatosan ellenőrizné az országgyűlés törvényeinek, a kormány rendeletéinek végrehajtását, időben felhívná a figyelmet a pazarlásra, a fegyelmezetlenségre. Meg kell teremteni a lehetőségét annak is, hogy a kormány rendelkezésére álljon olyan kislétszámú ellenőrzési apparátus, amely hatékonyan működik közre a hibák felderítésében és megelőzésében. De ez kevés. Néhány ember ezt a feladatot nem tudja ellátni. Nekünk olyan ellenőrzési rendszert kell kiépítenünk, amelybe a munkások, a parasztok, az értelmiségiek ezreit tudjuk bevonni. Ezért a kormány mellett létre akarunk hozni egy olyan széleskörű szervezetet, amely az üzemek, a vállalatok, a gazdaságok működését nemcsak hivatalos állami úton, hanem társadalmi úton is ellenőrizze. Minden félreértés elkerülése végett, vagy azok számára, akik nem akarták, vagy nem akarják megérteni a proletárdiktatúra szerepét, szeretném kijelenteni, hogy mi a párt Központi Bizottsága és a kormány részéről a kommunisták feladatát, a párt ellenőrző tevékenységét nem szűkíteni akarjuk, hanem ki akarjuk szélesíteni társadalmi életünk minden területén. Természetesen ez az ellenőrzés és irányítás nem durva beavatkozást, adminisztratív módszereket jelent, hanem pártszerű eszközökkel, a vezető és a vezető szervekben dolgozó kommunisták beszámoltatásával, a párt, a kormány határozatai végrehajtásának megszervezésével kell történnie. A 12 év története bebizonyította, hogy az ország gazdasági problémáit csak a kommunisták áldozatkész munkájával, kezdeményezésével, a pártonkívüli tömegek, szakemberek támogatásával lehet megoldani. Éppen ezért állami, gazdasági életünkben a vezető hatalmi posztokra a népi hatalomhoz, hű dolgozókat kell állítani és az ellenforradalmárokat el kell távolítani. Társadalmi, politikai életünk központjába . kell újra kerülniük azoknak a munkásoknak, műszaki értelmiségieknek, tudósoknak, kutatóknak, az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt, akik az alkotásban, az építőprunkában élen járnak. A párt Központi Bizottságának és a kormánynak határozott véleménye, hogy nagyobb megbecsülést kell adni a szakembereknek társadalmi életünk minden területén. „A jövőben a kormány gazdaság- politikájának kialakításában jobban akar és máris jobban támaszkodik a szakemberekre, mint azelőtt. Ezért kértük fel a gazdasági élet különböző területéin dolgozó műszaki és gazdasági szakembereket, tudósokat, hogy különböző bizottságokban segítsenek a kormány gazdaságpolitikai programjának kidolgozásában. Az ellenség azt híreszteli, hogy a kormány értelmiségellenes politikát folytat, nem kéri ki a szakemberek véleményét. Ez természetesen hazugság. Hogy számítunk az értelmiségre, arra vonatkozóan a kormánynak nem egy politikai megnyilatkozása volt. A kormány az értelmiségiek anyagi helyzetén is segített. Ezt legjobban a bérek és a fizetések felemelése mutatja, ami lényegében minden alapvető értelmiségi kategóriát érintett. Mi teljes megbecsüléssel vagyunk a néphez hű értelmiség iránt, mert tudjuk, hogy a szocializmust építeni alkotó értelmiség nélkül nem lehet. A kormány továbbra is a kötelező vállalati tervek mellett van, természetesen kijavítva a bürokratikus hibákat, csökkentve a mutatók számát, levonva az elmúlt években a tervezésben, gazdasági vezetésben elkövetett hibákból is a tanulságokat. Apró Antal ezután az egyetemet, főiskolát végzett hallgatók elhelyezésének, munkába állításának kérdésével foglalkozott. Átmeneti szükségmegoldásként az egyetemet és főiskolát végzettek közül többezer fiatal" szakember részére egyéves időtartamra gyakornoki állásokat szerveztünk. Az így elhelyezett fiatalok, ha megfelelő gyakorlatot szereznek, egy év múlva annál a vállalatnál, a terv keretein belül kerülhetnek állományba. A munkaügyi minisztérium javaslaton dolgozik, amely szerint bizonyos adminisztrativ és egyéb munkakörökbe a jövőben elsősorban érettségizett fiatalokat lehet felvenni. Ezekkel az intézkedésekkel többezer érettségiző fiatal elhelvezkedési problémáját akarjuk megoldani. Ezután a szónok megemlékezett politikai életünknek arról a jelentős eseményéről, hogv május 27-én a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság képviselői egyezményt írtak alá Budapesten a szovjet csapatok magyarországi tartózkodására vonatkozóan. Ennek során méltatta a varsói szerződés jelentőségét, beszélt a szovjet hadseregről, amely híven teljesítette a varsói szerződésből adódó kötelezettségét. Az elnök ezután bejelentette, hogy a népgazdasági terv és a költségvetés vitájához több felszólaló nem jelentkezett), s a vitát bezárta. Ezután Antos István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Indítványozta, hogy a benyújtott törvényjavaslatban foglalt előirányzatokon felül biztosítsunk 25 millió forintot a szóló- és gyümölcstermelés fejlesztésére, valamint gyümölcstároló, osztályozó és csomagolótelepek létesítésére, 22 millió forintot a tanácsok felújítási keretének emelésére, végül 10 millió forintot az egészségügyi intézmények létszámának emelésére és orvosi műszereik beszerzésére. Az országgyűlés ezután elfogadta az 1957. évi népgazdasági tervet, az 1957. évi állami költségvetést a pénzügyminiszter által javasolt módosításokkal, valamint ugyancsak a javasolt módosításokkal elfogadta az 1957. évi állami költségvetés törvény j avaslatát. Az országgyűlés ezután elfogadta Barcs Sándor képviselő által előzőleg benyújtott határozati javaslatot a nukleáris robbantási kísérletek beszüntetése ügyében. Ebédszünet után áttérték az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslat előadója Gábri Mihály országgyűlési képviselő volt. A javaslat a törvényesség és a célszerűség követelményeinek megfelelően korlátozza az államigazgatási szerveket a határozatok megváltoztatásában, kizárja a határozatok megváltoztatásának olyan lehetőségét; amely az ügyfél jóhiszeműen szerzett és hosszabb időn át gyakorolt jogait sértené. A javaslat jelentős korlátokat szab a felebbezés kizárása tekintetében, amikor úgy rendelkezik, hogy a felebbezés kizárása csak rendkívül fontos okból és kivételesen engedhető meg, ha azt a törvény, törvény- erejű rendelet, vagy minisztertanácsi rendelet mondja ki. Az állampolgárok jogos érdekeinek megvédését szolgálja a javaslatnak az a rendelkezése, hogy lehetővé teszi egyes államigazgatási ügyekben hozott határozatok bírói úton való megtámadását. Az állampolgárok személyes jogainak védelme és a törvényesség biztosítása érdekében a javaslat kimondja, hogy az állampolgárokkal szemben alkalmazható kényszerintézkedéseket — ilyenek például az elővezetés, bírságolás, — csak vezető beosztásban lévő tisztviselők rendelhessék el. A javaslat egyik legfontosabb rendelkezése a panaszeljárás szabályozása. A javaslat a panaszjogot mind az állampolgárok érdéke, mind az államigazgatás rendje szempontjából szabályozza. Nagyjelentőségűek a javaslatnak a hatáskörök rendezése szempontjából telt elvi megállapításai. A javaslat leszögezi, hogy az államigazgatási szerveknek hatáskörét csak jogszabály állapíthatja meg. Végül hangsúlyozta, hogy a javaslat sok új rendelkezést tartalmaz* hatályba lépéséig hosszabb időt kell biztosítani a rendelkezések megismerésére, elsajátítására és a még felmerülő értelmezési kérdése^ eldöntésére. Ezért állapítja meg a javaslat 1957 október 1-ét a törvény hatálybalépésének időpontjául. A törvényjavaslatot több hozzászólás után az országgyűlés a javasolt módosításokkal együtt elfogadta. Az országgyűlés ezután rátért az állampolgárságról, továbbá a magyar állampolgárnak külföldi állampolgárokkal való házasságkötéséről* valamint a külföldi állampolgárok örökbefogadásáról szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalására. A törvényjavaslatok előadója Kristóf István volt. A törvénytervezet — mondott* többek között — népi demokratikus államrendszerünk jelenlegi követelményeinek megfelelően rendezi a magyar, állampolgárság megszerzését és elvesztését, valamint egyéb, ezzel összefüggő kérdéseket. Dinnyés Lajos és Gyarmati Sán- dorné felszólalása után az ország- gyűlés az állampolgárságról szóló törvényjavaslatot az előadó módosításával együtt, valamint a magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötéséről és külföldi állampolgárok örökbefogadásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Ezután Pongrácz Kálmán a jogi,- igazgatási és igazságügyi bizottság nevében javasolta, hogy az ország- gyűlés három új bizottságot — államigazgatási, építésügyi és munkaügyi bizottságot — válasszon, a mezőgazdasági bizottság tagjainak a számát pedig 21-ről 26 főre egészítse ki. Az országgyűlés az előterjesztést egyhangúlag elfogadta. Ezután az interpellációk hangzottak el s ezzel az országgyűlés ülésszaka befejeződött. (MTI)
