Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-06 / 130. szám

flSZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 1957. június 6. Az országgyűlés szerdai ülése Az országgyűlés szerdai ülésén folytatta az 1957. évi költségvetés, a költségvetési törvényiavaslat és az idei népgazdasági terv együttes tár­gyalását. Az ülést Vass Istvánná, az ország­gyűlés aleinöke nyitotta meg. A szerdai vitában először Hos- nyánszki János országgyűlési kép­viselő szólt a földművelési tárca költ­ségvetéséhez. A termelőszövetkezetek helyzetéről szólva, kifogásolta, hogy egy sor ter­melőszövetkezetben nincs könyvelés és a járási tanácsok nem hangsú­lyozzák eléggé a termelőszövetkeze­tek előtt a könyvelési rendszer fon­tosságát. A gépállomásoknak is job­ban kell segíteniük a termelőszövet­kezeteket. Mi, szövetkezeti tagok — mondotta — úgy véljük, hogy a gép­állomás van a szövetkezetért és nem fordítva. Ma a gépállomás elsősor­ban akkor dolgozik szívesen a szö­vetkezetnek, ha olyan munkát kap, amin sokat lehet keresni. Mészöly Gyula országgyűlési kép­viselő az országgyűlés mezőgazdasági állandó bizottságának megbízásából szólt a földművelési költségvetés né­hány fontosabb kérdéséhez. Az 1957. évre előirányzott népgaz­dasági beruházások összege az ellen- forradalmi' cselekmények, illetve az okozott károk miatt lényegesen ke­vesebb, mint az elmúlt évben. Ezért természetesen a mezőgazdaság része­sedése is kevesebb — mondotta. A beruházási keret bizonyos mérté­kű emelését az évek óta elhanya­golt belvízkárok elleni védekezés, Valamint exportlehetőségeink kibőví­tésének költségei is indokolják. Ezért kérem az országgyűlést, hogy a me­zőgazdasági bizottság javaslatát fo­gadja el, vagyis a mezőgazdasági beruházások 1957. évi részletezését 8.6 százalék helyett körülbelül tíz százalékban hagyja jóvá — mondot­ta, majd részletesen indokolta a ja­vaslatot. Ezután Kaszapovics András szólt hozzá a földművelési tárca költség- vetéséhez. Boros Gergely országgyűlési kép­viselő részletesen foglalkozott a vas­fűt feladataival. Beszélt a távolsági autóbuszközlekedésről is és megálla­pította, hogy az autóbuszállomány nem tart lépést a megnövekedett igényekkel. Hiányok vannak a vidé­ki városok taxiközlekedésénél. ^Tökéletesítenünk,- kell • -a gépkocsi ja­vító üzemek munkáját is. Molnár Ernő képviselő az építés­iügyi tárca költségvetéséhez szólt hoz- fcá, majd Trautman .Rezső építésügyi miniszter emelkedett szólásra. Bejelentette; közszállítási szabály- featot kell alkotnunk, amely intézke­dik arról, hogy a kisiparosok ál­lami feladattal történő megbízását Versenytárgyaláshoz kössék. Bejelentette a miniszter, hogy egyes építkezéseken — egyelőre csak kísérletképpen — már idén rátér­tünk arra, hogy a kivitelező az épít­kezés befejezésekor csak a költség- vetésben megállapított végösszeget kaphatja meg. A továbbiakban a lakásépítkezés problémáival foglalkozott, kijelen­tette: meg kell vizsgálni, milyen le­hetőségek vannak a lakásépítkezés további fokozására, mert míg az utóbbi időben évente mintegy negy­ven—ötvenezer új lakás épült, a jö­vőben százezres tételekkel kell a la­káshelyzeten javítani. Az építésügyi miniszter bejelentet­te, hogy a lehetőség szerint már az brszággyűlés legközelebbi ülésszaka felé kívánja terjeszteni az építésügy átfogó elvi jelentőségű szabályait tartalmazó építésügyi törvényterve­zetet. Részletesen beszélt a miniszter a trmnkavédelem kérdéséről. Befejezé­sül a tanácsok építési feladataival foglalkozott, s megállapította, mie­lőbb ki kell alakítani a tanácsok szakszerű építési hatósági szerveze­tét. Ebédszünet után Izsák Julia or­szággyűlési képviselő a belkereske­delmi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Ezután Tausz János belkereskedel­mi miniszter ismertette a belkeres­kedelemnek az ellenforradalom óta kifejtett munkáját, a várható áruel­látás! helyzetet, valamint kereske­delempolitikai elgondolásainkat. Fenntartottuk az országosan egy­séges árak rendszerét és a lakosság a rendkívüli helyzet ellenére válto­zatlan árakon tudta szükségleteit be Szerezni.­Ismertette a miniszter a belkeres­kedelmi szervek idei megnövekedett feladatait is. Ismeretes, hogy a ke­reskedelemnek közel tíz százalékkal magasabb forgalmat kell lebonyolí­tania az idén; Elsősorban az ipari cikkek forgal­ma fog emelkedni, ezen belül is a Vegyes-iparpikkeké. Számolni kell fizzál, hogy a paraszti vásárlás na­gyobb ütemben fog emelkedni. Kü­lönösen nagy gondot kívánunk for­dítani 1957-ben a megnövekedett termelési kedvnek megfelelően a me­zőgazdasági termelési célokat szol­gáló szeráruk előállítására. A mező- gazdasági gépek és szeráruk értéke­sítésének nagymérvű növekedése, a mezőgazdasági rendeltetésű* cikkek forgalmának növekedése egyrészt jelzi dolgozó parasztságunk megnö­vekedett vásárlási kedvét és bizal­mát, másrészt figyelmeztet bennün­ket a mezőgazdasági rendeltetésű áruk termelésének fokozására és a készleteknek az eddigieknél gondo­sabb elosztására. Fokozott követelményeket kell ál­lítanunk az áruk minősége tekinteté­ben is az ipar elé. Megengedhetetlen, hogy különböző okok miatt számos cikkben a minőség ma rosszabb, mint az elmúlt években volt. A következő felszólaló Karácsonyi Béla, a művelődési tárca költségve­téséhez szólt. Bevezetőben elmon­dotta, hogy a kulturális szükségletek kielégítésére a tavalyinál 172 millió forinttal többet, összesen négy mil­liárd hatvanhét millió forintot fordí­tunk. Az idén 12 ezer forintot köl­tünk minden egyes főiskolásra, a kö­zépiskolai tanulók oktatására 562 millió forintot fordítunk. * Az ellenforradalom idején^ az úgy­nevezett régi értelmiség számos ki­váló tagja, továbbá sok fiatal, több­ségében munkás-naraszt származású értelmiség, megállta a helyét, egy percre sem ingott meg. Ez van a mér­leg egyik serpenyőjében. A mérleg másik serpenyőjében van a kulturális ellenforradalom, amely még mindig szívós és nemritkán eredményes utóvédharcot vív. Ná­lunk 1945 óta nem egy esetben a valóságos, vagy csinált szaktekinté­lyek előtti elvtelen haj bókolás »kul­túrpolitikája« érvényesült, az anyagi és erkölcsi megbecsülés számtalan jelével elhalmozva akartunk és vél­tünk megnyerni olyan embereket is, akiknek kialakult és szilárdan reak­ciós világnézetük, politikai meggyő­ződésük volt, van és marad, s akik­ben ezáltal csak még jobban gyöke­ret vert tulajdon nagyságuk és nél­külözhetetlenségük illúziója. A kulturális ellenforradalom fel­számolására csupán kezdeti lépések történték még és ez az elmaradás gátolja, hogy az ifjúság tisztábban láthassa, mi is történt valójában. Sőt, az ifjúság azt látja, hogy egyes ellen- forradalmi bizottsági elnökök és ta­gok, akiknek igazság szerint a fe­gyelmi bizottság előtt kellepe felel­niük az általuk elkövetett súlyos tör­vénytelenségekért, még az Akadémia részéről 1957 májusában is külföldi jutalomküldetésekben részesülnek, reprezentálják kinn szocialista tudo­mányunkat, tájékoztatják a külföldet, hogy egészen finoman fejezzem ki magam. Az ifjúság azt látja, hogy marxizmus-leninizmus hivatalosan és általánosan kötelező oktatását a felsőoktatásban máig sem állítottuk vissza teljes jogaiba, s arra a téves következtetésre juthat, hogy a köte­lező ideológiai oktatás eltörlése nem ellenforradalmi, hanem jogos követe­lés volt. Széles területeken folyik a súlyo­san kompromittált elemek érdeké­ben a mentőhadjárat, azon a címen, hogy kiváló szaktekintélyek, nélkü­lözhetetlenek. Meg kellene értetni végre, hogy minél tehetségesebb, minél ügyesebb egy ellenforradalmár, annál veszélyesebb! (Helyeslés, fel­kiáltások: Úgy van!) Ha már 1945. után liberálisok voltunk egyes em­berek megítélésében, legalább most vonjuk le október tanulságait és ne tartsuk erővel felszínen azokat, akik nyíltan ellenségnek bizonyultak. Úgy vélem, az ifjúság nevelésében akkor fogunk fordulatot elérni, ha a tudományos és oktatómunkát végre megbízható kezekbe tesszük le. A szakmai színvonalat pedig ne féltse senki a tehetséges, a szocializmushoz hű, kipróbált káderektől. A pedagógusok f izetésrendezése osztatlan örömet keltett mindenkiben, de fájdalommal tölti el azokat a pe­dagógusokat, akik a tanügyi igazga­tásban, a tan ácsappará tusban végez­nek igen felelősségteljes, jóval keve­sebb szabad idővel járó irányító munkát, ök a rendezésből kimarad­tak, s előreláthatólag a tanácsi fize­tésrendezés sem orvosolja teljesen problémájukat. A következő felszólaló Ivanics Frigyesné, ugyancsak a művelődés- ügyi tárca költségvetésével foglalko­zott. A nagymértékű tanteremhiányról szólva elmondotta: — tudom, hogy ezeket a problémákat nem lehet egy költségvetési évben, különösen nem a mostani nehéz évben megoldani. Lehet azonban javítani azzal is a helyzeten, ha sürgősen érvényt szer­zünk annak a már korábban kiadott minisztertanácsi határozatnak, amely szerint az egyébként iskolai célokat szolgáló, de most másképp hasznosí­tott épületeket vissza kell adni ere­deti rendeltetésének. Kulturális életünk vezetésében ed­dig sok volt az egymással élesen ellentmondó vélemény, nézet és in­tézkedés. A rideg parancsolgatást gyakran elvtelen udvarlás követte, az ellentmondást nem tűrő intézkedések után nem egyszer szeszélyesen rög­tönzött engedmények jöttek. Az ilyen hibák gyökereit ón elsősorban ab­ban, a proletárdiktatúra értelmezé­sében és gyakorlatában elkövetett alapvető hibákban keresném, hogy a felszabadulás után nem semmisí­tettük meg a munkásosztály és a szocializmus ügyének tudatos, en­gesztelhetetlen ellenségeit. Megen­gedtük. eltűrtük, hogy gyakran fon­tos és jelentős vezető pozíciókat fog­laljanak el. — Ebből logikusan következett az is, hogy majdnem válogatás nélkül átvettük azokat a tudósokat, írókat, zeneszerzőket és művészeiket, akik a Horthy-rendszer reakciós, soviniszta, munkásellenes és szovjetgyűlölő szellemétől megfertőzött kulturális életben valamilyen fontos szerepet látszottak. Az utolsó felszólaló, Kukucska Já­nos Borsod megyei képviselő, a pénzügyi tárca költségvetésével kap­csolatban mondotta el észrevételeit. Meg kell szilárdítanunk minden te­rületen a pénzügyi fegyelmet — hangsúlyozta. — Szükség van arra, hogy nagyon szigorú pénzügyi esz­közökkel végetvessünk annak a laza­ságnak, ami a jogtalan bérkifizeté­sek frontján van, s szükség esetén a lazaságok elkövetőit rá kell kény­szeríteni a vonatkozó pénzügymi­nisztériumi rendelétek végrehajtásá­ra. Felszólalásának további részében a pénzügyminisztérium szerveinek tevékenységét vizsgálta Kukucska János. A minisztériumot és szerveit elismerés illeti azért, hogy decem­ber elejétől a kormány politikájának megfelelően hozzáláttak a pénzügyi fegyelem helyreállításához. A helyes irányú fejlődés jele az is, hogy megnövekedett a pénzügyi szervek ellenőrző tevékenysége és ezzel sokmillió forintot mentettek meg a népgazdaságnak. Rámutatott, hogy a pénzügymi­nisztérium sokat segíthet a Irel-yi szerveknek, ha körültekintő intézke­déseket tesz, különösen pedig, ha a helyi szerveket érintő kérdésekben kikéri azok véleményét. A továbbiakban arról szólt, hogy a pénzügyminisztérium költségveté seben új vonás a „nemzetközi köte­lezettségek” című rovat, amelyben mintegy hárommilliárd hatszáz mii lió forintos bevétel szerepel. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió­tól és a népi demokratikus országok tói nehéz gazdasági helyzetünkben nagymértékű pénzügyi támogatást is kaptunk, ami elősegíti népgazdasá­gunk egyensúlyának megteremtését, ugyanakkor ragyogó kifejezése a Szovjetunió és a népi demokráciák proletárinternacionalizmusának. Fontos momentum a költségvetés ben az elmúlt évekből fennmaradt adótartozások rendezése is. Befejezésül megállapította, hogy az idei költségvetés, s benne a pénz­ügyminisztérium előirányzata is nép gazdasági tervünk megvalósítását szolgálja, elősegíti gazdasági helyze tünk konszolidálását, éppen ezért az 1957. évi költségvetést és népgazda ági tervet elfogadta. Az országgyűlés csütörtökön dél­előtt tíz órakor folytatja tanácsko­zását. (MTI) Egy hónap alatt 90 ezer lorint megtakarítást értek el Borsodnádasdon A Borsodnádasdi Lemezgyár hen­gerészei az utóbbi évek legjobb anyagkiihozatali eredményét érték el májusban, öt év óta először sike­rült az 1 mázsa félkészárura eső alapanyagf elhasználást 128 kg alá csökkenteni. Májusban az átla­gos felhasználás mindössze 127.8 kilogramm volt. így a hengerészek any agtakarékossági versenye egy hónap alatt 58 tonna alapanyag- megtakarítást eredményezett, s nek a pénzbeli értéke meghaladja a 90 ezer forintot. f Ujtipusú hidraulikus borsajtoló mintapéldánya készült el Miskolcon A Bonsodvidéki Gépgyárban már évek óta gyártják a nagyobb szőlő­gazdaságokban használatos 2040 li­teres kosárköblartalmú bonsaj toló­kat, Az idén a gyár dolgozói tervbe vették egy három különböző telje­sítményű saj tolóból álló gépcsalád elkészítését. Ez az eddig gyártott 2040 literes sajtóién kívül 1020 és 780 liter kosárköbtartalmú gépek­ből áll majd. Ezzel lehetővé válik a megőrölt szőlő sorozatpréselése. Ugyanis a legnagyobb sajtóiéból kikerülő törkölyt a kisebb sajtóié­ba helyezik és így rövid idő alatt háromszoros préselésen megy át a szőlő. A gépcsalád második egysége, az 1020 literes sajtoló mintapéldánya a napokban elkészült. Szüretig pe­dig még a 780 literes sajtoló le­gyártása is befejeződik. Az újtípusú borsajtolót egyéb­ként az idei bécsi vásáron is bemu­tatják. Hullámosfalú salaküst használatát kezdték meg az ózdi kohóknál Az ózdi kohóknál eddig a régi mintájú simafalú salaküstöket használták. Ezekbe sok salak be­ragadt, s így a gyakori tisztítások miatt az üst megrongálódott, el­használódott. A korszerűsítési pro­gram keretében az idén megkezd­ték a hullámosfalú salaküstök hasz­nálatát. Ennek előnye, hogy abból a salak lényegesen könnyebben tá­volítható el, s az üst tartóssága kétszerese a régi típusú salaküst- neiv. Eddig két hullámos salak üstót vettek használatba. 1957-ben 2416 bányászlakás került tető alá május 31-ig Mint ismeretes, a kormányhatáro­zat értelmében az év végéig tízezer bányászlakásnak kell felépülnie. Banga László, a Nehézipari Minisz­térium bányászati ágazata beruhá­zd.: osztályának vezetője többek kö­zött a következőket mondotta a Ma­gyar Távirati Iroda munkatársá­nak: A 2416 lakásból a Borsod megyei Bányászati Tröszt területén 423, az Ózdi Trösztnél 221 lakás van tető alatt. Bízunk benne, szeptember elei­jén már sokszáz bányász az új la­kásban ünnepelheti a bányásznapot, év végére pedig mind az épülő, mind a tízezer lakásba beköltözhet új tu­lajdonosa. (MTI) Csütörtök délután a csepeli Sportcsarnokban : lottó játéksorsolás és lottóhúzás A május havi lottó jutalom tárgy- sórsoiást és az esedékes heti lottó- sorsolást június 6-án délután a cse­peli Sportcsarnokban rendezi meg a Sportfogadási és Lottó Igazgató­ság. Ezúttal nem négy, hanem öt já­tékhét — a 9, 10, 11, és a 12, 13 hét közül választják ki azt, amelynek jutalomszelvényei a szerencsekerék­be kerülnek. A lottózók népes tábora egyre több szelvényt vásárol s a szel­vények emelkedésével együtt nő a j utalomtárgyaki*a fordított összeg is. A csütörtöki sorsoláson a nyeremé­nyek számát növeli az a 18 nyere­ménytárgy is — köztük televíziós ké­szülék, rádiók, kerékoárok vásárlási és üdülési utalványok — amelyet az első jutalomsorsolás nyertesei nem vették át. így ez alkalommal 307 értékes nyeremény talál gazdát a lottójátékosok között. Érdekessége ennek ... a . .húzásnak, hogy a íőnveremény már nem a Wartburg személygépkocsi, hanem a Mártírok útján épülő lottóház V. em., 7. sz. kétszobahallos összkomfortos öröklakása. Természetesen kisorsol­ják az »esedékes« Wartburg kocsit is. Ezenkívül a többi közölt Pannó­nia motorkerékpárokat, kerékpáro­kat, 10 szobabútort, 5 csőbútort, 30 rádiót, 10 televizióskészüléket, tűz­helyeket, hűtőszekrényeket Sorsol­nak ki. A húzás egyébként délután 5 óra­kor a jutalom tárgysorsolássá! kez­dődik majd. Körülbelül egyórás szü­net után — amire a központban be­fejezik a szelvények szortírozását, vágását, — fél 9 órakor kerül sor a lottó 14. játékhetének sorsolására; (MTI) ILLETÉKES SZERVEK / Községi tanács, Méra. Garbóczi Ferenc és hét társa még februárban felvállalta és elvégezte a jégverem jéggel való megtöltését, a megállapo­dás szerinti 1330 forintból eddig mindössze 600 forintot kaptak még munkadíjként. Mikor fizeti, ki a ta­nács az elmaradt összeget? — kér­dezik a panaszosok és mi is. Qtt JÖJJÖN CL l UJJJU'-! FÜRDENI STRANDFÜRDŐINKBE Az Augusztus 20 strand9 a tapolcai strand és thermál9 a Piásgyőr-Tapolcai strand és a Szabadság-fürdő fedett uszodája mindennap nyitva MISKOLCI VÍZMÜVEK ÉS FÜRDŐK uAn/VUUWWtn AAflAIMAftfWUI AAAAJV) Ingatlankezelő Vállalat, Miskolc» Az elkeseredett lakók nevében Mihá- lovits Ervin azt kéri, hogy a Széche­nyi utca 33. számú ház tatarozását mielőbb fejezzék be. Két hete várnak egy lakásajtó és ablak kijavítására» Nemigen az anyaggal, hanem a mun­kafegyelemmel van baj. Szorgalmaz­zuk városunk tisztaságát is, de ho­gyan lehet ott tisztaság, ahol éppen az a vállalat csinálja a szemetet. A lépcsőház 3 hete tele van szeméttel; » Özdi Kohászati Üzemek igazgatósá­gának. Varga Balázs Putnokról arról ír, hogy kútjaikat a vállalat víztele­nítette. A szó szoros értelemben el­tűnt a kútból a víz. A városi és a megyei tanács, valamint a vállalat igazgatósága is szavakban elismerték, hogy a panaszosoknak igazuk van, csak az a baj, hogy még eddig nem tettek semmit. Reméljük, a szavak mellett most már tettek következnek» * MÉSZÖV megyei elnöksége, Mis­kolc.* A kisgyőri dolgozó parasztok már hetekkel ezelőtt kérték a föld­művesszövetkezet boltvezetőjét, hogy szerezzen raffiát — írja levelében Fegyverneki Lajos. — A raffia meg is érkezett a körzeti földművesszövet­kezeti központba, Harsányba, de a kisgyőriek csak úgy jutottak ehhez, hogy »átvándoroltak« Harsányba» Úgy gondoljuk, baj van az áruterí­téssel, mert a harsány! központ a négy mázsa raffiát saját kebelén be­lül osztotta szét. Ilyen körülmények után nincs mit csodálkozni azon, hogy a kisgyőriek önálló szövetkeze­tei akarnak létesíteni;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents