Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-22 / 144. szám
Szombat, 1957. június 22. északmagyarorsza 3 Kemény harcok után új győzelmek felé Látogatás a szendrői Szabad Föld Tsz-ben 10—12 mázsás lesz az átlagtermés. Soha még ilyen gondosan nem végezték el a növényápolást. Nem csoda, hisz mindenki igyekszik munkaegységet szerezni, mert ezután fizetnek. Ebben az évben minden hónapban 15 forintot fizettek munkaegységenként. Nincs is panasz most a munka- fegyelemre. A tagság kedvvel és megelégedéssel dolgozik. Elismeréssel kell szólnunk arról is, hogy jó a kapcsolatuk az abodi állami gazdasággal és a helyben lévő gépállomással. Az állami gazdaság különböző mezőgazdasági gépeket adott nekik kölcsön (fűkaszáló, burgonyaültetőgép, stb.). Ugyanakkor a tsz. az állami gazdaság rendelkezésére bocsátotta egyik használaton ki- vül lévő tehénistállóját. Szükségképpen igénybeveszik a gépállomás gépeit is. Eddig kb. 20 kh. hold gabonanemű aratására kötöttek szerződést. A hordás nagyré- szát is a gépállomás fogja elvégezni. Megelégedéssel beszélnek arról, hogy a gépállomás a rendelkezésére álló eszközökkel bármikor kész segítséget nyújtani a tsz-nek. A tsz vezetőségének az a terve, hogy a gazdasági év végére egy munkaegység értéke elérje az 50 forintot. Ennek érdekében szélesíteni akarják a belterjes gazdálkodást, másrészt melléküzemágakat akarnak létesíteni. Most építenek 25 - ezer forintos költséggel egy mészégetőt. Részben saját építkezéseik mészszük- ségleteinek kielégítése, részben pedig mészeladás céljából. A jövedelmezőséget kívánják fokozni agzal is, hogy a jelenleg rosszul tejelő tehénállományt lecserélik jól tejelő egyedekre. Ugyanakkor növelik a takarmány vetésterületét, különösen a pillangósokét. A szendrői Szabad Föld Tsz tag^ jai joggal büszkék arra, hogy megvédték termelőszövetkezetüket. Nem kis jelentőségű győzelem volt ez. Nagy eredmény az is, hogy leküzdötték a soraikon belül lévő egyenetlenséget, megszilárdították a munka- fegyelmet és kiváló munkájukkal mintaszerűvé varázsolták gazdaságukat. De az lesz a legnagyobb győzelem, ha majd nagyszerű eredményeik nyomán egyre több egyéni gazda kopogtat és kér bebocsátást a termelőszövetkezet kapuján. SZEMES ISTVÁN A vihar áldozata lett Bent ültek egy kis irodahelyiségben, onnan nézték, hogyan arat a vihar. Zuhogott az eső, mintha dézsából öntötték volna. A sötét felhő egyre közeledett Abaujszántó felé. Dörgött az ég, a villám kegyetlenül csapkodott. Hugya Miklós és négy társa egy deszkából összetákolt priccsen foglalt helyet. Hugya bátyja az ablak mellől leste a zivatart, a féligkész raktárt, melyet csak úgy áztatott az eső, ők építik a tangazdaságnak. De most a vihar abbahagyatta velük a munkát. Ültek, beszélgettek. Mi mást tehettek? A villany is kialudt'és a kis iroda sötét helyiségét csak a villám fénye világította be olykor-olykor. Közelükbe csapott a villám. Hugyát különös érzés fogta el. Szédülni kezdett, úgy érezte, hogy forog vele a világ. Lebukott a karszékről. Társai valamennyien hozzá futottak, csak egy ember maradt moz- dulatlanul, Miklós, az öccse. Elaludt talán? Ekkor még mit sem sejtettek, csak később tudták meg, amikor a bátyját az orvoshoz szállították, hogy halott, belecsapott a villám, a vihar áldozata lett. (Török) Gépállomásainkon zárul a tavaszi kampány Gépállomásaink versenyértékelése szerint már csak két dekád van hátra a tavaszi kampány végéig, s ezzel lezárul egy fontos időszak. Ez idő alatt gépállomás aink- nak a felmérések szerint még mintegy 9 ezer normálhold traktor- és motormunkát kell végezniök, melyben bennfoglaltatik 4 ezer normálholdnak megfelelő talajmunka és körülbelül 3 ezer katasztrális hold növényápolási munka. Ez a biztosítéka annak, hogy megyénk gépállomásai maradéktalanul teljesítsék tavaszi tervüket; Mennyibe kerül § gépállomási kombájnnal végzett aratás és cséplés ? A Földművelésügyi Minisztérium úgy intézkedett, hogy a gépállomásoknak az idén önköltségi áron kell végezniök a kombájnnal való aratást és cséplést. Külön nagy kedvezményt jelent a mezőgazdasági termelőszövetkezetek számára még az, hogy az önköltségi árnak is csak a 40 százalékát kell megfizetni. v Az önköltségi ár persze nem egyformán alakul minden gépállomáson. Függ az a talajviszonyoktól és más tényezőktől i£. Országos átlagban számítva így a kombájnnal Való aratás és cséplés díja mezőgazdasági termelőszövetkezetben kát. holdanként 132 forint, ami helyileg eltérhet lefelé is, felfelé is, vagyis azt mondhatjuk, hogy 120—160 forint között mozog. Egyéni gazdáknál és termelőszövetkezeti csoportoknál ez a díj kát. holdankint 300—400 forint. Ha az idei díjakat összevetjük a tavalyival, mindjárt kitűnik a különbség. Tavaly mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a kombájnnal való aratásért és cséplésért kát. holdanként 56 forintot 6s a termés 4,2 százalékát kellett fizetni. Az idén a termés 4,5 százalékát kell természetben fizetni és ha ez a futná ki az önköltségi alapon kedvezményesen : Bgallapított gépi munkadíjat, úgy a küdonbözetet pénzben kell megfizetni. Lailuiljukt tehát, hogy a gépi munkadíj az idén a terméseredményhez is igazodik. Ha például egy termelőszövetkezetben! elérik a 15 mázsás kát. heldankéaili átlagtermést, a természetben fizeten-* dö 4,5 százalék — az országos áüagi díjat véve alapul — teljes egészéi ben kifutja a kombájnnal való aratás és cséplés díját. Bátran mondhatjuk tehát, aogy a s nveszteségné! jelentkező megla-* kari tás kifutja az aratás és csépié*! gépi munkadíját. Bebizonyított do-» log ugyanis, hogy a kombájnnal való aratásnál és cséplésnél a szemveszteség — miután csak egyszer szóródik a termés — 3 százalék. kézi aratásnál, majd a hordásnál és cséplésnél pedig összesen a termés 10—12 százaléka szóródik el. Végül, az sem mellékes körülmény* hogy a kombájn nehéz, fáradságos munkától kíméli meg az embert. A mezőgazdasági termelőszövetkezet ekt termelőszövetkezeti csoportok és egyéni gazdák, saját érdekükben vegyék tehát igénybe, minél nagyobb mértékben a kínálkozó lehetőségeti kössenek szerződést a gépállomás mennyiség, illetve ennek értéke nem sokkal a termés betakarítására! Eger lövőn kutat fúrnak Pöttömnyi gyerekek tapossák a feltörő vizet, de a kapuk alatt ki-í búvó kacsák is olyan örömmel lubickolnak benne, mintha egyenesen! az ő kedvükért fúrnának itt a falu közepén. Pedig nem kacsafürdő készül Egerlövőn, hanem az egész lakosságod jó ivóvízzel ellátó artézikút, amelynek építését már nem holmiféle el-* avult módszerekkel — kézzel hajtott fúróval, gerendákból összetákoll toronyból végzik —, hanem tehergépkocsira szerelt motoros fúróberen-» dezéssel. Van ezen a tehergépkocsin acélcsövekből épült fúrótorony* nagy teljesítményű szivattyú és gyorsan dolgozó fúró. A fúrót és a szi«í vattyút is az autó motorja hajtja. — Hogy mennyi ideje dolgozunk itt? — ismétli kérdésünket Er-4 délyi József fúrómester. — Nyolc nappal ezelőtt jöttünk ide. Három na«l pig tartott a fúrási előkészület, s Öt nap alatt 91 méterre értünk le. Hat minden jól megy, 2—3 nap múlva már be is fejezzük ezt a munkát. — öt nap alatt 91 méter mélység! Emlékszem, vagy 20 évvel ez-* előtt az én szülőfalumban még tavasztól őszig tartott egy artézi-kúfl fúrása. Most pedig két hetet se vesz igénybe ez a munka — jegyzem me^ a fúrómesternek. — Pedig mi a jelenlegi gyorsasággal sem vagyunk megelégedve.- Egyszerűen 'azért nem, mert sok faluban várnak bennünket. Sok helyem hiányzik a jó ivóvíz, hát látástól vakuläsig dolgozunk. — Hol építettek kutakat ennek előtte? — Nagyrozvágyon, Cigándon és Erzsébet-tanyán. Erzsébet-tanyáni például 116 méternél értük el a bő forrást s percenként 100 liter vizeli ad az a kút. — Ennél a fúrásnál milyen vízbőségre számítanak? — Reméljük, hogy itt is meglesz percenként száz liter. Gyorsan számvetést készítek. Egy óra alatt hatezer, egy nap alatti. pedig száznegyvennégyezer liter tiszta és jóízű ivóvíz. Ebből bőven juti az egerlövőieknek nemcsak a házi szükségletre, hanem még a kacsafürdőkbe is. cs ■—ef) Harc az albertfelepi bányaüzemben a tűz elfojtására Múlt év novemberében az albert- telepi bányaüzem főszállító vágatának folytatásában levő széntelepben tűz keletkezett. A főszállítóvágat fölötti felihagyott légvágatok, melyekben benmaradt az ácsolati fa, gyulladt ki. Bár az alberttel >pi bányászok komoly erőfeszítéseket tettek a tűz elfojtására, fáradozásukat nem kísérte siker. A tűz tovább terjedt, s mintegy 70 méteres mélyA TETTEK ÜZENETE séget ért már el: Emiatt több szén-» fejtőhelyen be kellett szüntetni a. munkát. Emiatt az alberttelepi bányaüzem jelenleg a rendes üzemmenet melletti mennyiségnek csak egyharmadát termeli; A műszaki vezetők a tűz tovaterjedésének meggátlására két-három- naponkint 15Ö0 köbméter vízzel árasztják el a t .veszélyes területet. A vízzel való elárasztás alatt készülnek elő most az iszapolásra; A közelmúltban elkészült függőaknán keresztül megkezdték a 120 méteres csővezeték összeszerelését* üzen keresztül nyomják a tűzve-* lélyes területre a homokkal ke-* ért vizet. A nagy ; vomás követa7fó,Kon o ViAlTlAtr tök és baráti jobbot nyújtanak egymásnak fehérek és feketék, a különböző országok küldöttei. A világ elküldi haladó ifjúságát, hogy tovább kovácsolják azt az egyre acélosodó egységet, amelyet így neveznek: béketábor. Moszkvában, Pekingben, Budapesten és óz- don, mindenütt készülnek a fiatalok a minden szinpompát ígérő nagy seregszemlére. Ózdon a kohók mellett a tervek forrnak eredményekké. Az izzó láva, a nyersvas még jobban átforrósítja a szíveket, éleszti az egymás iránti megbecsülés és szeretet kiolthatatlan lángját. N. Garda József ifjúsági brigádja a VIT-re készül. Ök nem lesznek résztvevők, de üdvözletüket elküldik majd Moszkvába. Üdvözletük Tnem csupán szavakban, hanem a mindennél erősebb tettekben fog megnyilvánulni. Hosszú története van ennek. Néhány hónappal ezelőtt az ózdi nagyolvasztóműben átszervezésre került a sor. N. Garda József régi ifjúsági brigádjának tagjait is áthelyezték más brigádvezető felügyelete alá. Az akkori brigádtagok kérve-kérték az üzemvezetést, hadd maradjanak G. Garda József brigádjában. Apjuknak tekintették, mert így érdemelte. Rossz szava soha nem volt a brigádhoz, de ha valakit korholni kellett, megtette. Nem keseredett el az, aki hibát követett el. Nem is tehette, mért ott volt a brigádvezetők legjobbja, N. Garda elvtárs és segített úgy, mint apa a gyermekének. I _ ~7~rr~ . . I örültek, hogy N. | A brigád uj tagiai 1 Garda József koi_ lektivájába kerültek, Ismerték, mint régi munkatársukat, de tudták azt is, hogy a legnemesebb emberi tulajdonságokkal rendelkezik, az ő módszere nem a parancsolgatás, hanem a meggyőzés és a segíteniakarás. Az új brigád megalakulása után néhány nappal a nagyolvasztóműben zászlót bontott a Kommunista Ifjúsági Szövetség. A brigád minden tagja aláírta a belépési nyilatkozatot. A brigádban pedig jónéhányan vannak, akik közelebb vannak a harminchoz, mint a húszhoz. Mégis KISZ-tagok lettek. Hogy miért? Ezt a történet következő szakasza árulja el. Az egyik műszak végeztével a brigád egyik tagja azt indítványozta munkatársainak és bri- gádvezetöjének, hogy tegyék a brigádot még megbecsültebbé, szerezzenek nagyobb hírnevet kollektívájuknak. S akkor N. Garda József brigádvezető neve mellé odaragasztották még a becsület jelzőt. KISZ-brigád lett a kis kohász- kollektíva. Nem sokkal később valaki más, egy új javaslattal állt elő: — Alapozzuk meg becsületünket és hírnevünket. A Világifjúsági Találkozóra készülnek szerte a földkerekségén. Hogyan készülhetünk mi is méltón? — Gondolkodtak és határoztak. Vállalást készítettek. Nem üres, fellengzős szavak tarkították a papirost, hanem a tettek alapjai. N. Garda József ifjúsági brigádja vállalta, hogy a Világifjúsági Találkozó tiszteletére májusban és júniusban 700 tonna import kohókokszot megtakarít. Az üzemben a hitetlenek fejüket csóválták. Némi alánjuk volt erre, mert januárban, februárban és márciusban a brigád nemhogy megtakarítást ért volna el a kokszfelhasználásban, hanem jóval túlhaladta a tervezett mennyiséget. 1 N. Garda József és kommunista ifjúságig brigádja egy hóna P|> múltán csattanós választ ......................................... adott. Május végére v állalásuknak több mint 50 százalékát teljesítették, mert 453.5 tonna kokszot megtakarítottak, 132.817 forinttal csökkentették a nagyolvasztóműi nyersvas előállítását. A májusi — a kezdeti siker nem vakította el őket, tovább küzdöttek a célért. Június első<’ tíz napjában további 105 tonna koksz megtaka rítást eredményezett kiváló munkájuk. Újabb' 30 ezer 648 forinttal gyarapodott a megtakarított összeg. Az ifjú kommunista brigád már akkor, amikor vállalását megtette, azt is odaírta, hogy a megtakarított koksz értékének 10 százalékát a Világifjúsági Találkozóra induló fiatalok költségeinek fedezésére ajánlják. Most a finis előtt van N. Garda József kohász kollektívája. Csekély egy hét választja el őket a végső határidőtől. amikor számot kell ad- niok az üzem kommunista fiataljai előtt, hogy mennyiben teljesítették fogadalmukat. Bízunk benne, hogy hamarosan emelt fővel beszámolnak elért eredményeikről. Minden bizonnyal teljesítik vállalásukat. S ha teljesítik adott szavukat, bár íratlanul, de eny ni üzenet indul majd Moszkvába: — Az ózdi TU-as kohó N. Garda ifjúsági brigádja újabb munkagyőzelmekkel bizonyította be hazaszeretetét, a világ ifjúsága egységéhez való ragaszkodását. * keztében a homok > ’tömi a n. között a levegő útját, s így sikerülni fog a tüzet elfojtani; A tervek szerint július elején kezdik meg az iszapolást, s az év végére már a felbe yott munkahelyeken is tudnak termelni; Jöjjön szombat este a József Attila kultúrotthon KERTHELYISÉGÉBE A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat (Műszaki Bizományi V.) műszaki becslést végez 1957 június 25-én Sátoraljaújhelyen, Bajza utca 26. szám alatt lévő MÉH Vállalat helyiségében. Címeket kéri előre leadni. | VIT-re induló fiatalok! | c'ardTjóz^f i és ifjú kommunista kohászbrigádjának hírnevét\ hadd tudják meg ott Moszkvában a világ ifjú-- ságának küldöttei, hogy Ózdon a kohászvárosban él, virágzik a KISZ, a tettek emberei építik ragyogó szép jövőnket, a szocializmust. Pásztory Alajos :1 Értesítjük vevőinket, hogy miskolci fióktelepünk f. hó 24— 27-ig leltározik, mely idő alatt az árukiadás szünetel. EM. Vegyianyagnagykeres- kedelmi Vállalat. bált ránk: Mi az, melegetek van? Menjetek dolgozni, ne a rádiót hallgassátok! A beszélgetés során elmondták az elvtársak, hogy néhány hangoskodó fellázította a tsz tagságának egy részét és megkezdték a gazdasági felszerelés széthurcolását. Ekkor a legharcosabb kommunisták, mint Tokár József, Fazekas János, id. Szanyi József, ifj. Szanyi József, Sinkó Pál, Sinkó Pálné, ifj. Szanyi Józsefné és mások — elhatározták, hogy a termelőszövetkezetet minden körülmények között megvédik. Nyíltan nem beszélhettek erről, mert lehurrogták őket. Ezért egymás lakásán illegálisan tartották megbeszéléseiket. Sikerült egy szilárd kommunista magból álló csoportot szervezni, olyanokból, akik továbbra is a közös gazdálkodás mellett voltak. Ennek eredményeként a minden áron távozni akarók kiléptek, ugyanakkor azonban a megmaradt csoport szilárdabbá, egységesebbé vált. Sőt a tavasz- szal új tagokkal, fiatal erőkkel gyarapodott. Máté János például hosszú idők óta az állami gazdaságban dolgozott. Áprilisban feleségével együtt belépett a tsz-be. Kérdésünkre, hogy máért lépett be, így válaszolt: Már régóta figyeltem a tsz munkáját. Eddig rossz vezetést, egyenetlenséget és gyenge jövedelmet láttam. Az ősz óta más a helyzet. Most jó vezető vah, a tagság egységes és a terméskilátások is jó jövedelemmel kecsegtetnek. Tgaza van Máthé elvtársnak. Tomorszki Istvánnak, a régi elnöknek nem volt , szívügye a tsz felvirágoztatása. Ö mint a Vécsei uraság cselédhajcsára, nem szerette a zsellérekből lett tsz-tagokat. Egészen más ember ifj. Szanyi József, az új elnök. Mezőgazdasági akadémiát végzett, évekig volt a gépállomás agronómusa. Derekasan harcolt azért, hogy a tsz. megmaradjon. Szereti a termelőszövetkezetet, a tagságot. Igaz, a tagság is szereti őt. Hogyne szeretné, amikor minden igyekezetével a tsz. felvirágoztatásán és a tagok jólétének emelésén fáradozik. Kiváló szakmai tudásának nagyrésze van abban, hogy a tsz-ben kitűnőek a terméskilátások. Gyönyörű a kenyérgabonájuk, cukorrépájuk, burgonyájuk és a kerti növényeik. Búzából óvatos becslés szerint is A tsz irodáját zárva találjuk. A gazdasági udvar is kihaltnak látszik, csupán a fűrészgép mellett foglalatoskodik néhány ember. Tőlük tudjuk meg, hogy a tagság nagyrésze a kertészetben és a fűkaszá- lással van elfoglalva. Valóban, nem messze a tanyaközponttól, a Boldva mellett elterülő réten, a fák árnyékában éppen ebédnél ül egy kisebb csoport. Tokár József elvtárs, a tsz párttitkára jóízűen kanalazza a gőzölgő levest. Érkezésünkre abbahagyja az evést és készséggel válaszol kérdéseinkre. A termelőszövetkezet jelenlegi helyzetéről érdeklődünk, a terméskilátásokról, munka- fegyelemről, s a tagság hangulatáról, — meg más efélékről. — Ne itt kezdjék az elvtársak, mert most már rendjén vannak a dolgok. De nem így volt ám az őszön, erről is kéne írni az újságba, — mondja Tokár elvtárs. A többiek is úgy vélik, ha már foglalkozik velük az újság, akkor írja meg, hogyan jutottak el idáig, az októberi, novemberi nehéz napok óta. Tokár elvtárs nem várja válaszunkat, máris mondja: — Képzeljék el, milyen nehéz dolgunk volt. Nálunk az akkori elnök, Tomorszki István volt az egyik fő- bomlasztó. Amikor mi néhányan, kommunisták azt mondtuk, — nem akarunk kilépni, továbbra is közösen akarunk gazdálkodni, akkor ő így kiabált ránk: ' I' i akartok megmaradni? Ti senkik vagytok! Nem látjátok, hogy mindenütt felbomlott már a tsz?-« Hasonlóképpen támadt ránk Poharanszki István is, aki világéletében mindig nagyhangú, »hőzöngő^ ember volt. Letépte a falról a párt plakátját, a vörös zászlót is széjjel akarta tépni. Ekkor odaálltam elébe és azt mondtam: Neked ehhez semmi közöd! Te nem tudod, hogy ez a zászló mit jelent nekünk. Mi tudjuk, mert a mi vérünk, a dolgozók vére festette vörösre. Ugyancsak ellenünk, a tsz ellen fordult Bari Antal is, aki addig meghúzta magát, de akkor kimutatta fogafehérjét. Bebizonyosodott, hogy inkább a kulákok- hoz húz, mint hozzánk. Amikor mi, kommunisták összedugtuk a fejünket a rádió mellett, biztató híreket vártunk és tanakodtunk, hogy mitévők legyünk, akkor ő gúnyosan így kia| Egy hónap múlva a szovjet föld csodás fővárosában, Moszkvában felharsannak a kür-