Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-22 / 144. szám

Szombat, 1957. június 22. északmagyarorsza 3 Kemény harcok után új győzelmek felé Látogatás a szendrői Szabad Föld Tsz-ben 10—12 mázsás lesz az átlagtermés. Soha még ilyen gondosan nem végez­ték el a növényápolást. Nem csoda, hisz mindenki igyekszik munkaegy­séget szerezni, mert ezután fizetnek. Ebben az évben minden hónapban 15 forintot fizettek munkaegységen­ként. Nincs is panasz most a munka- fegyelemre. A tagság kedvvel és megelégedéssel dolgozik. Elismeréssel kell szólnunk arról is, hogy jó a kapcsolatuk az abodi álla­mi gazdasággal és a helyben lévő gépállomással. Az állami gazdaság különböző mezőgazdasági gépeket adott nekik kölcsön (fűkaszáló, bur­gonyaültetőgép, stb.). Ugyanakkor a tsz. az állami gazdaság rendelkezé­sére bocsátotta egyik használaton ki- vül lévő tehénistállóját. Szükségképpen igénybeveszik a gépállomás gépeit is. Eddig kb. 20 kh. hold gabonanemű aratására kö­töttek szerződést. A hordás nagyré- szát is a gépállomás fogja elvégezni. Megelégedéssel beszélnek arról, hogy a gépállomás a rendelkezésére álló eszközökkel bármikor kész segítséget nyújtani a tsz-nek. A tsz vezetőségének az a terve, hogy a gazdasági év végére egy mun­kaegység értéke elérje az 50 forin­tot. Ennek érdekében szélesíteni akarják a belterjes gazdálkodást, másrészt melléküzemágakat akarnak létesíteni. Most építenek 25 - ezer fo­rintos költséggel egy mészégetőt. Részben saját építkezéseik mészszük- ségleteinek kielégítése, részben pedig mészeladás céljából. A jövedelmezőséget kívánják fo­kozni agzal is, hogy a jelenleg rosszul tejelő tehénállományt lecserélik jól tejelő egyedekre. Ugyanakkor növe­lik a takarmány vetésterületét, kü­lönösen a pillangósokét. A szendrői Szabad Föld Tsz tag­^ jai joggal büszkék arra, hogy megvédték termelőszövetkezetüket. Nem kis jelentőségű győzelem volt ez. Nagy eredmény az is, hogy leküzdöt­ték a soraikon belül lévő egyenet­lenséget, megszilárdították a munka- fegyelmet és kiváló munkájukkal mintaszerűvé varázsolták gazdaságu­kat. De az lesz a legnagyobb győze­lem, ha majd nagyszerű eredmé­nyeik nyomán egyre több egyéni gaz­da kopogtat és kér bebocsátást a ter­melőszövetkezet kapuján. SZEMES ISTVÁN A vihar áldozata lett Bent ültek egy kis irodahelyiségben, onnan nézték, hogyan arat a vihar. Zuhogott az eső, mintha dézsából öntötték volna. A sötét felhő egyre közeledett Abaujszántó felé. Dörgött az ég, a villám kegyetlenül csapkodott. Hugya Miklós és négy társa egy deszkából összetákolt priccsen fog­lalt helyet. Hugya bátyja az ablak mellől leste a zivatart, a féligkész raktárt, melyet csak úgy áztatott az eső, ők építik a tangazdaságnak. De most a vihar abbahagyatta velük a munkát. Ültek, beszélgettek. Mi mást tehettek? A villany is kialudt'és a kis iroda sötét helyiségét csak a villám fénye világította be olykor-olykor. Közelükbe csapott a villám. Hugyát különös érzés fogta el. Szé­dülni kezdett, úgy érezte, hogy forog vele a világ. Lebukott a karszék­ről. Társai valamennyien hozzá futottak, csak egy ember maradt moz- dulatlanul, Miklós, az öccse. Elaludt talán? Ekkor még mit sem sejtet­tek, csak később tudták meg, amikor a bátyját az orvoshoz szállították, hogy halott, belecsapott a villám, a vihar áldozata lett. (Török) Gépállomásainkon zárul a tavaszi kampány Gépállomásaink versenyértéke­lése szerint már csak két dekád van hátra a tavaszi kampány vé­géig, s ezzel lezárul egy fontos idő­szak. Ez idő alatt gépállomás aink- nak a felmérések szerint még mint­egy 9 ezer normálhold traktor- és motormunkát kell végezniök, mely­ben bennfoglaltatik 4 ezer normál­holdnak megfelelő talajmunka és körülbelül 3 ezer katasztrális hold növényápolási munka. Ez a bizto­sítéka annak, hogy megyénk gép­állomásai maradéktalanul teljesít­sék tavaszi tervüket; Mennyibe kerül § gépállomási kombájnnal végzett aratás és cséplés ? A Földművelésügyi Minisztérium úgy intézkedett, hogy a gépállomá­soknak az idén önköltségi áron kell végezniök a kombájnnal való aratást és cséplést. Külön nagy kedvezményt jelent a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek számára még az, hogy az önköltségi árnak is csak a 40 száza­lékát kell megfizetni. v Az önköltségi ár persze nem egy­formán alakul minden gépállomáson. Függ az a talajviszonyoktól és más tényezőktől i£. Országos átlagban számítva így a kombájnnal Való aratás és cséplés díja mezőgazdasági ter­melőszövetkezetben kát. holdan­ként 132 forint, ami helyileg eltérhet lefelé is, felfe­lé is, vagyis azt mondhatjuk, hogy 120—160 forint között mozog. Egyéni gazdáknál és termelőszövetkezeti csoportoknál ez a díj kát. holdankint 300—400 forint. Ha az idei díjakat összevetjük a tavalyival, mindjárt kitűnik a kü­lönbség. Tavaly mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben a kombájnnal való aratásért és cséplésért kát. hol­danként 56 forintot 6s a termés 4,2 százalékát kellett fizetni. Az idén a termés 4,5 százalékát kell természetben fizetni és ha ez a futná ki az önköltségi alapon ked­vezményesen : Bgallapított gépi munkadíjat, úgy a küdonbözetet pénzben kell megfizetni. Lailuiljukt tehát, hogy a gépi munkadíj az idén a terméseredményhez is igazodik. Ha például egy termelőszövetkezetben! elérik a 15 mázsás kát. heldankéaili átlagtermést, a természetben fizeten-* dö 4,5 százalék — az országos áüagi díjat véve alapul — teljes egészéi ben kifutja a kombájnnal való aratás és cséplés díját. Bátran mondhatjuk tehát, aogy a s nveszteségné! jelentkező megla-* kari tás kifutja az aratás és csépié*! gépi munkadíját. Bebizonyított do-» log ugyanis, hogy a kombájnnal való aratásnál és cséplésnél a szemveszteség — miután csak egyszer szóródik a termés — 3 százalék. kézi aratásnál, majd a hordásnál és cséplésnél pedig összesen a termés 10—12 százaléka szóródik el. Végül, az sem mellékes körülmény* hogy a kombájn nehéz, fáradságos munkától kíméli meg az embert. A mezőgazdasági termelőszövetkezet ekt termelőszövetkezeti csoportok és egyéni gazdák, saját érdekükben ve­gyék tehát igénybe, minél nagyobb mértékben a kínálkozó lehetőségeti kössenek szerződést a gépállomás mennyiség, illetve ennek értéke nem sokkal a termés betakarítására! Eger lövőn kutat fúrnak Pöttömnyi gyerekek tapossák a feltörő vizet, de a kapuk alatt ki-í búvó kacsák is olyan örömmel lubickolnak benne, mintha egyenesen! az ő kedvükért fúrnának itt a falu közepén. Pedig nem kacsafürdő készül Egerlövőn, hanem az egész lakosságod jó ivóvízzel ellátó artézikút, amelynek építését már nem holmiféle el-* avult módszerekkel — kézzel hajtott fúróval, gerendákból összetákoll toronyból végzik —, hanem tehergépkocsira szerelt motoros fúróberen-» dezéssel. Van ezen a tehergépkocsin acélcsövekből épült fúrótorony* nagy teljesítményű szivattyú és gyorsan dolgozó fúró. A fúrót és a szi«í vattyút is az autó motorja hajtja. — Hogy mennyi ideje dolgozunk itt? — ismétli kérdésünket Er-4 délyi József fúrómester. — Nyolc nappal ezelőtt jöttünk ide. Három na«l pig tartott a fúrási előkészület, s Öt nap alatt 91 méterre értünk le. Hat minden jól megy, 2—3 nap múlva már be is fejezzük ezt a munkát. — öt nap alatt 91 méter mélység! Emlékszem, vagy 20 évvel ez-* előtt az én szülőfalumban még tavasztól őszig tartott egy artézi-kúfl fúrása. Most pedig két hetet se vesz igénybe ez a munka — jegyzem me^ a fúrómesternek. — Pedig mi a jelenlegi gyorsasággal sem vagyunk megelégedve.- Egyszerűen 'azért nem, mert sok faluban várnak bennünket. Sok helyem hiányzik a jó ivóvíz, hát látástól vakuläsig dolgozunk. — Hol építettek kutakat ennek előtte? — Nagyrozvágyon, Cigándon és Erzsébet-tanyán. Erzsébet-tanyáni például 116 méternél értük el a bő forrást s percenként 100 liter vizeli ad az a kút. — Ennél a fúrásnál milyen vízbőségre számítanak? — Reméljük, hogy itt is meglesz percenként száz liter. Gyorsan számvetést készítek. Egy óra alatt hatezer, egy nap alatti. pedig száznegyvennégyezer liter tiszta és jóízű ivóvíz. Ebből bőven juti az egerlövőieknek nemcsak a házi szükségletre, hanem még a kacsa­fürdőkbe is. cs ■—ef) Harc az albertfelepi bányaüzemben a tűz elfojtására Múlt év novemberében az albert- telepi bányaüzem főszállító vágatá­nak folytatásában levő széntelep­ben tűz keletkezett. A főszállító­vágat fölötti felihagyott légvágatok, melyekben benmaradt az ácsolati fa, gyulladt ki. Bár az alberttel >pi bányászok komoly erőfeszítéseket tettek a tűz elfojtására, fáradozásu­kat nem kísérte siker. A tűz tovább terjedt, s mintegy 70 méteres mély­A TETTEK ÜZENETE séget ért már el: Emiatt több szén-» fejtőhelyen be kellett szüntetni a. munkát. Emiatt az alberttelepi bá­nyaüzem jelenleg a rendes üzem­menet melletti mennyiségnek csak egyharmadát termeli; A műszaki vezetők a tűz tovater­jedésének meggátlására két-három- naponkint 15Ö0 köbméter vízzel árasztják el a t .veszélyes terüle­tet. A vízzel való elárasztás alatt készülnek elő most az iszapolásra; A közelmúltban elkészült függő­aknán keresztül megkezdték a 120 méteres csővezeték összeszerelését* üzen keresztül nyomják a tűzve-* lélyes területre a homokkal ke-* ért vizet. A nagy ; vomás követ­a7fó,Kon o ViAlTlAtr tök és baráti jobbot nyújtanak egymásnak fehérek és feketék, a kü­lönböző országok küldöttei. A világ elküldi ha­ladó ifjúságát, hogy tovább kovácsolják azt az egyre acélosodó egységet, amelyet így neveznek: béketábor. Moszkvában, Pekingben, Budapesten és óz- don, mindenütt készülnek a fiatalok a minden szinpompát ígérő nagy seregszemlére. Ózdon a kohók mellett a tervek forrnak eredményekké. Az izzó láva, a nyersvas még jobban átforrósítja a szíveket, éleszti az egymás iránti megbecsülés és szeretet kiolthatatlan lángját. N. Garda József ifjúsági brigádja a VIT-re készül. Ök nem lesznek résztvevők, de üdvöz­letüket elküldik majd Moszkvába. Üdvözletük Tnem csupán szavakban, hanem a mindennél erő­sebb tettekben fog megnyilvánulni. Hosszú tör­ténete van ennek. Néhány hónappal ezelőtt az ózdi nagyol­vasztóműben átszervezésre került a sor. N. Gar­da József régi ifjúsági brigádjának tagjait is át­helyezték más brigádvezető felügyelete alá. Az akkori brigádtagok kérve-kérték az üzemveze­tést, hadd maradjanak G. Garda József brigád­jában. Apjuknak tekintették, mert így érde­melte. Rossz szava soha nem volt a brigádhoz, de ha valakit korholni kellett, megtette. Nem keseredett el az, aki hibát követett el. Nem is tehette, mért ott volt a brigádvezetők legjobbja, N. Garda elvtárs és segített úgy, mint apa a gyermekének. I _ ~7~rr~ . . I örültek, hogy N. | A brigád uj tagiai 1 Garda József koi_ lektivájába kerültek, Ismerték, mint régi mun­katársukat, de tudták azt is, hogy a legnemesebb emberi tulajdonságokkal rendelkezik, az ő mód­szere nem a parancsolgatás, hanem a meggyőzés és a segíteniakarás. Az új brigád megalakulása után néhány nappal a nagyolvasztóműben zászlót bontott a Kommunista Ifjúsági Szövetség. A brigád min­den tagja aláírta a belépési nyilatkozatot. A bri­gádban pedig jónéhányan vannak, akik köze­lebb vannak a harminchoz, mint a húszhoz. Mégis KISZ-tagok lettek. Hogy miért? Ezt a tör­ténet következő szakasza árulja el. Az egyik műszak végeztével a brigád egyik tagja azt indítványozta munkatársainak és bri- gádvezetöjének, hogy tegyék a brigádot még megbecsültebbé, szerezzenek nagyobb hírnevet kollektívájuknak. S akkor N. Garda József bri­gádvezető neve mellé odaragasztották még a be­csület jelzőt. KISZ-brigád lett a kis kohász- kollektíva. Nem sokkal később valaki más, egy új javaslattal állt elő: — Alapozzuk meg becsüle­tünket és hírnevünket. A Világifjúsági Találko­zóra készülnek szerte a földkerekségén. Hogyan készülhetünk mi is méltón? — Gondolkodtak és határoztak. Vállalást készítettek. Nem üres, fel­lengzős szavak tarkították a papirost, hanem a tettek alapjai. N. Garda József ifjúsági brigádja vállalta, hogy a Világifjúsági Találkozó tiszte­letére májusban és júniusban 700 tonna import kohókokszot megtakarít. Az üzemben a hitetlenek fejüket csóválták. Némi alánjuk volt erre, mert januárban, feb­ruárban és márciusban a brigád nemhogy meg­takarítást ért volna el a kokszfelhasználásban, hanem jóval túlhaladta a tervezett mennyiséget. 1 N. Garda József és kommunista ifjúságig brigádja egy hóna P|> múltán csattanós választ ......................................... adott. Május végére v állalásuknak több mint 50 százalékát teljesítet­ték, mert 453.5 tonna kokszot megtakarítottak, 132.817 forinttal csökkentették a nagyolvasztó­műi nyersvas előállítását. A májusi — a kezdeti siker nem vakította el őket, tovább küzdöttek a célért. Június első<’ tíz napjában további 105 tonna koksz megtaka rítást eredményezett kiváló munkájuk. Újabb' 30 ezer 648 forinttal gyarapodott a megtakarí­tott összeg. Az ifjú kommunista brigád már akkor, ami­kor vállalását megtette, azt is odaírta, hogy a megtakarított koksz értékének 10 százalékát a Világifjúsági Találkozóra induló fiatalok költsé­geinek fedezésére ajánlják. Most a finis előtt van N. Garda József ko­hász kollektívája. Csekély egy hét választja el őket a végső határidőtől. amikor számot kell ad- niok az üzem kommunista fiataljai előtt, hogy mennyiben teljesítették fogadalmukat. Bízunk benne, hogy hamarosan emelt fővel beszámolnak elért eredményeikről. Minden bi­zonnyal teljesítik vállalásukat. S ha teljesítik adott szavukat, bár íratlanul, de eny ni üzenet indul majd Moszkvába: — Az ózdi TU-as kohó N. Garda ifjúsági brigádja újabb munkagyőzel­mekkel bizonyította be hazaszeretetét, a világ ifjúsága egységéhez való ragaszkodását. * keztében a homok > ’tömi a n. között a levegő útját, s így sike­rülni fog a tüzet elfojtani; A tervek szerint július elején kezdik meg az iszapolást, s az év végére már a felbe yott munkahelyeken is tud­nak termelni; Jöjjön szombat este a József Attila kultúrotthon KERTHELYISÉGÉBE A Műszaki Anyag- és Gépke­reskedelmi Vállalat (Műszaki Bizományi V.) műszaki becs­lést végez 1957 június 25-én Sátoraljaújhelyen, Bajza utca 26. szám alatt lévő MÉH Vál­lalat helyiségében. Címeket kéri előre leadni. | VIT-re induló fiatalok! | c'ardTjóz^f i és ifjú kommunista kohászbrigádjának hírnevét\ hadd tudják meg ott Moszkvában a világ ifjú-- ságának küldöttei, hogy Ózdon a kohászvárosban él, virágzik a KISZ, a tettek emberei építik ra­gyogó szép jövőnket, a szocializmust. Pásztory Alajos :1 Értesítjük vevőinket, hogy mis­kolci fióktelepünk f. hó 24— 27-ig leltározik, mely idő alatt az árukiadás szünetel. EM. Vegyianyagnagykeres- kedelmi Vállalat. bált ránk: Mi az, melegetek van? Menjetek dolgozni, ne a rádiót hall­gassátok! A beszélgetés során elmondták az elvtársak, hogy néhány hangoskodó fellázította a tsz tagságának egy ré­szét és megkezdték a gazdasági fel­szerelés széthurcolását. Ekkor a leg­harcosabb kommunisták, mint Tokár József, Fazekas János, id. Szanyi József, ifj. Szanyi József, Sinkó Pál, Sinkó Pálné, ifj. Szanyi Józsefné és mások — elhatározták, hogy a ter­melőszövetkezetet minden körülmé­nyek között megvédik. Nyíltan nem beszélhettek erről, mert lehurrogták őket. Ezért egymás lakásán illegáli­san tartották megbeszéléseiket. Si­került egy szilárd kommunista mag­ból álló csoportot szervezni, olyanok­ból, akik továbbra is a közös gaz­dálkodás mellett voltak. Ennek ered­ményeként a minden áron távozni akarók kiléptek, ugyanakkor azon­ban a megmaradt csoport szilárdab­bá, egységesebbé vált. Sőt a tavasz- szal új tagokkal, fiatal erőkkel gya­rapodott. Máté János például hosszú idők óta az állami gazdaságban dol­gozott. Áprilisban feleségével együtt belépett a tsz-be. Kérdésünkre, hogy máért lépett be, így válaszolt: Már régóta figyeltem a tsz munkáját. Ed­dig rossz vezetést, egyenetlenséget és gyenge jövedelmet láttam. Az ősz óta más a helyzet. Most jó vezető vah, a tagság egységes és a termés­kilátások is jó jövedelemmel kecseg­tetnek. Tgaza van Máthé elvtársnak. Tomorszki Istvánnak, a régi elnöknek nem volt , szívügye a tsz felvirágoztatása. Ö mint a Vécsei uraság cselédhajcsára, nem szerette a zsellérekből lett tsz-tagokat. Egészen más ember ifj. Szanyi Jó­zsef, az új elnök. Mezőgazdasági aka­démiát végzett, évekig volt a gépállo­más agronómusa. Derekasan har­colt azért, hogy a tsz. megmarad­jon. Szereti a termelőszövetkezetet, a tagságot. Igaz, a tagság is szereti őt. Hogyne szeretné, amikor minden igyekezetével a tsz. felvirágoztatá­sán és a tagok jólétének emelésén fáradozik. Kiváló szakmai tudásának nagyrésze van abban, hogy a tsz-ben kitűnőek a terméskilátások. Gyönyö­rű a kenyérgabonájuk, cukorrépájuk, burgonyájuk és a kerti növényeik. Búzából óvatos becslés szerint is A tsz irodáját zárva találjuk. A gazdasági udvar is kihaltnak látszik, csupán a fűrészgép mellett foglalatoskodik néhány ember. Tő­lük tudjuk meg, hogy a tagság nagy­része a kertészetben és a fűkaszá- lással van elfoglalva. Valóban, nem messze a tanyaközponttól, a Boldva mellett elterülő réten, a fák árnyé­kában éppen ebédnél ül egy ki­sebb csoport. Tokár József elvtárs, a tsz párttitkára jóízűen kanalazza a gőzölgő levest. Érkezésünkre abba­hagyja az evést és készséggel vála­szol kérdéseinkre. A termelőszövet­kezet jelenlegi helyzetéről érdeklő­dünk, a terméskilátásokról, munka- fegyelemről, s a tagság hangulatáról, — meg más efélékről. — Ne itt kezdjék az elvtársak, mert most már rendjén vannak a dolgok. De nem így volt ám az őszön, erről is kéne írni az újságba, — mondja Tokár elvtárs. A többiek is úgy vélik, ha már foglalkozik velük az újság, akkor írja meg, hogyan jutottak el idáig, az októberi, novemberi nehéz napok óta. Tokár elvtárs nem várja vála­szunkat, máris mondja: — Képzeljék el, milyen nehéz dol­gunk volt. Nálunk az akkori elnök, Tomorszki István volt az egyik fő- bomlasztó. Amikor mi néhányan, kommunisták azt mondtuk, — nem akarunk kilépni, továbbra is közö­sen akarunk gazdálkodni, akkor ő így kiabált ránk: ' I' i akartok megmaradni? Ti senkik vagytok! Nem látjátok, hogy mindenütt felbomlott már a tsz?-« Hasonlóképpen támadt ránk Poharanszki István is, aki világéle­tében mindig nagyhangú, »hőzöngő^ ember volt. Letépte a falról a párt plakátját, a vörös zászlót is széjjel akarta tépni. Ekkor odaálltam elébe és azt mondtam: Neked ehhez sem­mi közöd! Te nem tudod, hogy ez a zászló mit jelent nekünk. Mi tud­juk, mert a mi vérünk, a dolgozók vére festette vörösre. Ugyancsak el­lenünk, a tsz ellen fordult Bari An­tal is, aki addig meghúzta magát, de akkor kimutatta fogafehérjét. Bebi­zonyosodott, hogy inkább a kulákok- hoz húz, mint hozzánk. Amikor mi, kommunisták összedugtuk a fejünket a rádió mellett, biztató híreket vár­tunk és tanakodtunk, hogy mitévők legyünk, akkor ő gúnyosan így kia­| Egy hónap múlva a szovjet föld csodás fővárosában, Moszkvá­ban felharsannak a kür-

Next

/
Thumbnails
Contents