Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-22 / 144. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! Szombaton délben Rónai Sándor nyitja meg A magyarországi ellenforradalom 195S. október 23-november 4. című kiállítást A legujabbkori történeti mú­zeumban (V. József Nádor tér 7.) pénteken sajtófogadáson mutatták be »-A magyarországi ellenforrada­lom 1956. október 23—november 4«. című kiállítást. A sajtófogadá­son Gerelyes Ede, a legujabbkori történeti muzeum igazgatója tájé­koztatta a hazai és a külföldi sajtó képviselőit, a múzeumi és a törté­nész szakembereket. Megjelent a tájékoztatón a budapesti diplomá­ciai testület több tagja is; A kiállítást június 22-én, szom­baton 13 órakor Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitja meg; A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA /^®%Ar XIII. évfolyam 144. szám \%VVTÍ&t a 50 fillér 2957 június 22, szombat A vasút az építőiparért A vasút dolgozói lelkes mun­kájukkal segítik megyénk ipari üzemeinek és építkezéseinek munkáját. Különösen a báfiyászlakó- házak építéséhez igyekszünk nagy segítséget nyújtani. Munkánkat azonban nagyban akadályozza egyes építőipari vállalat — helytelen ma­gatartása. Kirívó példákkal találko­zunk a Bányászati Építővállalatnál. Sajószentpétqr, Szuhakálló-Mucsony és Ormosbánya állomásokra nagy mennyiségben érkezik építőanyag. Sajnos a fentnevezett vállalat az építési anyagok fogadására nem te­szi meg a szükséges intézkedéseket. Igen sok a kirakatián kocsi, s amit kiraknak, azt is hanyagul végzik el és így a drága építési anyag jelentős része legtöbbször selejt lesz.. (Bakó János főintéző leveléből.) Bakó elvtárs levele nem egyedül­álló, mely szerkesztőségünkhöz ér­kezett. Számos munkáslevélben ol­vashatunk arr.ól a nagyfokú pazar­lásról, nemtörődömségről, amely egyes építőipari vállalatoknál fenn­áll. Nem csodálkozhatunk tehát, ha á. szervezetlen munka következtében egyes építőipari vállalatok tervüket nem tudják teljesíteni. Ugyanakkor, amikor ezekkel a hibákkal találko­zunk, számos értekezleten az építő­ipar vezetőig arrói panaszkodnak, hogy a vasút nem szervezi meg a szállítást, nem értesíti őket időben, s így többezer forint fekbért kell ki­fizetniük kocsiállás miatt. A vasút panaszkodik az építőipar­ra, az építőipar pedig a vasútra. Mi nem akarjuk eldönteni, kinek van igaza, hiszen nem is áll módunkban, de egy biztos; Az építőipari vállala­tok és a vasút kooperálásával e fá-? ■jós problémákat lehet orvosolni. Sőt nemcsak hisszük ezt, hanem biztosra is vesszük. Persze csak akkor fog eredményre vezetni a kooperáció, ha elsősorban az építőipar vezetőitől nagyobb megértéssel és támogatás­sal találkozunk. Megengedhetetlen például az a magatartás, ami a Közlekedési Építő Vállalatnál tapasztalható. Június 21-én, pénteken délelőtt közük a vasút igazgatóságával, hogy Beren- tén 20 és Sajószentpéteren 25 kocsit nem tudnak kirakni, mivel délben elutaznak a munkások. Ez a hétvégi Az olcsóbb lakásépítkezésekért már a tervezőirodák versenyezzenek Borsod megyében a kommunista építők pártaktívaértekezletén a lakásépítkezések meggyorsítását! kívül sok szó esett a takarékosság­ról is. Megállapították: az építőipar ma még túl drágán termel. Egy- egy kétszobás összkomfortos lakás felépítése több vállalatnál 130—150 ezer forintba kerül. Az olcsóbb lakásépítkezés érde­dében — az aktívaülés után — Nagy Jenő, a Borsod megyei Építő­ipari Vállalat főmérnöke értékes javaslatot dolgozott ki. Abból in­dult ki, hogy vállalata az elmúlt időben azonos területen és azonos komfort mellett kétszobás összkom­fortos lakásokat épített két diós­győri gyárnak. Az építési költségek között azonban jelentős eltérés mu­tatkozott. A Papírgyárnak csaknem 150 ezer, a Krypton-gyárnak pedig 90 ezer forintba került egy lakás. A különbözet nagyobb részét a két lakás tervezése közötti eltérés ered­ményezte. így a lakásépítkezések olcsóbbá tételét már a tervezésnél kell elkezdeni. Ezért javasolja a párt megyei intézőbizottságának, hogy egy lakótelep, vagy lakóépület tervezésével több tervezőirodát bíz­zanak meg. Ezek versenyezzenek, hogy azonos területen, azonos mi­nőségben és komfortban olyan tér-' vet készítsenek, amelyek kivitele­zése a legkevesebb költséget igény­li. Az építőipari vállalatok műszaki dolgozói pedig indítsanak versenyt az így készült tervek legolcsóbb megvalósítására. A versennyel je­lentősen csökkenthetik majd a la­kásépítkezések költségét.; Ülést tartott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója magyarországi 1957. június 21-én tíz órakor az Országházban összeült a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója magyarországi ünnep­ségeinek előkészítésére kinevezett bizottság. Dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnökének első helyettese, a bizottság elnöke nyitotta meg az ülést, majd Orbán László, a bizott­ság titkára ismertette az ünnepsé­gek eddig kialakított programját. Az ismertetés után kialakult vitá­ban számos hozzászólás és javaslati hangzott el az ünnepségek politikai tartalmával, rendezvényeivel, írás­művek, visszaemlékezések kiadásá­val kapcsolatban. A vitában felszó­laltak Dobi István, Szakasits Ár-* pád, Prieszol József, Hunya Ist­ván, Burghardt Erzsébet, Fogarasi Béla, Palotás Imre, Kisházi ödön^ Komócsin Zoltán, Hevesi Gyula, K? Nagy Sándor, Pór Bertalan, Révai József, Nemes Dezső, Bodonyi Pál* né és Kálmán Endre elvtársak; Az ózdi gyártelepi iskola 100 éves fennállásának ünnepségé Borkülönlegességek a iarcali borversenyen Pénteken bensőséges ünnepség keretében emlékeztek meg Ózd fia­taljai és idősebb dolgozói a gyár­telepi általános iskola százéves fennállásának évfordulójáról. A centenáris ünnepségen a Himnusz hangjai után Veres István, az is­kola igazgatója mondott megnyitót, majd Hetényi György, a borsodme- gyei tanács művelődési osztályának vezetője tartotta meg ünnepi beszé­dét. Az ünnepségen az iskoíá ta^ nulóinaik ének- és zenekara adott- élő nagy tetszés mellett műsorszá-* mókát; * Az évforduló alkalmából az is* kola százéves történetét és fejlődé­sét bemutató kiállítás nyílt és ti­zennégy, munkában kitűnt nevelőt részesítettek pénzjutalomban, il­letve rendkívüli előléptetésiben; A már hagyományossá vált tokaj- hegyaüai borverse ^t szerdán tar­tották meg Tarcalon. hogy eldönt­sék: melyik az első a tokaji borok között? A borverseny iránt a tava­lyinál nagyobb érdeklődés nyilvá­nult meg. Több mint 50 termelő je­lentette be a versenyen való rész­vételt. A borok »kiselejtezése« már a pincékben megkezdődött. Tállyá- V például 25 fajta bort neveztek be a versenyre, de csak 13-at talál­tak alkalmasnak, hogy bírálatra kerüljön. A szigorú minősé i köve­telményeknek 71 bor felelt meg; A borversenyen megjelent Sós Gábor, a Földművelésügyi Minisz­térium növénytermelési főigai "ató- ja, I&rbás Lajos, a minisztérium kertészeti igazgatóia, Katona Zsig- mond egyetemi tanár, a hírneves xvrás-7 aki a bírálóbizottság elnöki tisztét is betöltötte.­A borversenyen legjobban a tar- caü szőlészeti kutatóintézet szere­pelt. Boraival csaknem minden ka­tegóriában ért el helyezést. Az aszúborok között első dííát nyert 1949-es évjáratú négy puttonyos aszújával. Az édes szamorodnik kö­zött is a tarcali kutatóintézet Szarvas-dűlőben termett 1953 év­járatú édes szamorodni borát talál­ják legjobbnak. A száraz szamo­rodni borok között a tarcali állami gazdaság 1952 évjáratú bora lett a nyertes. Az óborok között az egyéni termelőknél Szárnya László tállyai termelő 1955-ös furmintja nyerte az első díjat, míg az újborok között Andrási Gyuláné tarcali termelő 1956-os furmintja lett a díjnyertes. Első díjat nyert még Várfalvi Mi hály mádi termelő 1956-ban. termett muskotálybora is. A díjnyerteseket oklevéllel tün­tették ki. A legjobb hegyaljai bo­rok pedig résztvesznek az országos borversenyen.­Aláírták az 1957. évi magyar-román árucsereforgalmi és fizetési megállapodást Az elmúlt hetekben hónapokban a magyar kormány megbízottai több baráti ország képviselőivel tárgyaltak, részben Budapesten, részben más fővárosban az 1957-es gazdasági év árucsereforgalmi szer­Ők voltak az elsők... A sajóvölgyi szénbányák dolgozói mint már annyiszor, ismét di­csőséget hoztak a bányász névre. Június 18-án délután két órára me­gyénkben elsőnek fejezték be féléves tervüket. E hó végéig előrelátha­tólag 10 ezer tonriOf. szenet adnak terven felül.. A nagyszerű' Tkunkéban különösen kiemelkedik á Szeles 11. akna bányászainak teljesítménye. Dicséretet érdemelnek az ott dolgozó front- brigádok és vezetőik, Szalmást Gyula, Szűcs Béla és Kovács Béla elv- társak. . t .... Az Északmagyarország szerkesztősége elvtársi szeretettel köszönti a sajóvölgyi szénbányák dolgozóit és további sikereket kíván munká­jukhoz. Harminckét méter kosszuságu exportkákelgép készült el a DIMAVAG-kan A DIMÁVAG Gépgyár kábel- gyáftóüzemében elkészült az első félév legnagyobb kábelgépe. A ne­héz villamos kábelek gyártására alkalmas gép tizenöt gépegységből és meghajtóberendezésből áll, s hosszúsága harminchét méter. A gépsoron — a kábelek átmérőjétől függően — óránként 1'50—200 mé­ter hosszúságú nehéz villamos ká­belt lehet készíteni, s azt szigetelő és páncél védőburkolattal ellátni. Az egyiptomi rendelésre készült hatalmas gép szállításához négy vagon szükséges s azt a napokban indítják útnak. ződéseink megkötéséről. Az állam-* közi tárgyalások sorozata a héten lezárul, s a korábbi albán, jugo­szláv, lengyel, kínai egyezmények után június 20-án aláírták Buda­pesten a magyar-román kereskedel­mi és pénzügyi megállapodást; A tárgyalások baráti légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folytak. A megállapodás értelmé­ben a Magyar Népköztársaság gé­peket és ipari felszereléseket, hir-* adástechnikai berendezéseket^ gyógyszereket, különféle vegyi anyagúkat, valamint a román nép-* gazdaság számára szükséges egyétí árukat szállít; A Román Népköztársaság ebbeni az évben olajipari berendezéseket^ fatermékeket, vegyitqrmékeket, építőanyagokat, rotációspapírt, sót* és egyéb árukat ad el Magyaror­szágnak. A megállapodást Droppa Gusztáv külkereskedelmi miniszterhelyettes, a magyar delegáció vezetője és Ion Vidrascu kereskedelmi miniszter- helyettes, a román delegáció veze­tője irta alá. Az aláírás-« nál jelent volt Ion Popescu, a Ro­mán Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és a magyar Külkeres­kedelmi Minisztérium és Külügy­minisztérium több vezető munka­társa. (MTI) AZ ORSZÁGOS PÁRTÉRTEKEZLET KÜLDÖTTE >,vikkendezés” csupán 20 ezer forint­jába kerül a vállalatnak, mert ennyi fekbért kell majd kifizetnie! Nem be­szélve arról, hogy az ipar egyre nö­vekvő termelése mind több szállító- eszközt igényel. A vasút azonban éppen az ilyen felületes, szervezetlen munka következtében nem bír ele­get tenni a követelményeknek. Tart­hatatlan tehát az az állapot, amely a munkafegyelem lazasága végett egyes építőipari vállalatoknál tapasz­talható. Az edelényi vasútállomáson például hatalmas njennyiségű építési anyag van felhalmozva csupán azért, mert elszállításukról nem gondos­kodnak. De az is szinte rendszerré vált már, hogy a vasút kényszer­kirakodáshoz szinte naponta biztosít embereket Sajószentpéterre. Mindez megengedhetetlen, mert drága és költséges, mert a vasút szállítóeszkö­zök hiányában nem tud eleget tenni a borsodi ipari vállalatok követel­ményeinek. Ügyesnek tartanánk, ha az épí­■ ■ tőipari vállalat vezetői a kö­zeljövőben megbeszélnék a vasút ve­zetőivel problémáikat, elkészítenék kooperációs tervüket és szigorú fe- -lelősségrevonások mellett köteleznék magukat a terv végrehajtásához. Mi biztosak vagyunk abban, hogy a vasút vezetői és dolgozói — mint- ahogy eddig is tették — lelkesen fogják segíteni az építőipari válla­latok tevékenységét, ha megértő szó­val és elvtársi segítséggel találkoz­nak! A TSZ-IRODABAN MONDTAK RÓLA, mikor megkérdeztük milyen ember az elnök: »Csodálatosan nyu­godt, még háromoldalú világháború sem hozza ki a sodrából«. Való igaz, Ördög Ferenc elvtárs, a szentistváni Béke Tsz elnöke példaképe lehétne a nyugodt, meggondolt, szerény és egy­ben bátor kommunista vezetőnek. Higgadtságának, józan meggondoltsá- gának köszönhető, hogy a nagyléi- számú termelőszövetkezetet sikerült megóvni a hangoskodók és köteke­dők provokációs fellépésével szem­ben. Hej, pedig hányszor ragadták meg mellén a kabátot és rázták meg, mint Krisztus a vargát, hányszor fe­nyegették, hogy kiirtják, legyilkol­ják, ha 24 órán belül fel nem oszlatja a tsz-t. És ő állta a vihart. Magatar­tásával példát mutatott a többi kom­munistának és tsz-tagnak. Ördög elvtárs nem tartozik a fia­tal párttagok közé, sem korát, sem munkásmozgalmi múltját tekintve, ötven esztendejével büszkén néz vissza küzdelmes életére. Korán ár­vaságra jutott. 11 éves volt, amikor apját elragadta az első világháború. Már gyermekkorában megismerte a summások lenézett, keserű életét. Fiatal éveinek nagyrészét a falujától távollevő úri birtokokon töltötte. Hosszú ideig dolgozott útépítéseken mint kubikos. Itt megismerkedett olyan emberekkel, akik a szocialista eszméket vallották magukénak. Ez nem maradt rá sem hatástalanul. Az egyik választás alkalmával baloldali ellenzéki jelölt mellett korteskedett és rá is szavazott. Ezt az ország urai nem bocsátották meg neki. Rendőri felügyelet alá he­lyezték, a községet nem volt szabad elhagynia. Amikor ez történt, azon az éven álig keresett valamit, nyomo­rúságos helyzetben tengődött család­jával. AZ ű ÉLETÉ­BEN is a felsza­badulás hozott döntő változást. Megnyílt a szabad emberi élet lehető­sége. Ördög elvtárs az elsők között har­colt ezért az élet­ért. Alapíts tagja volt a Magyar Kommunista Párt szentistváni szer­vezetének. Tevéke­nyen résztvett a község politiKai éle­tében. Vezetőségi tagja volt a DÉ- FOSZ helyi szervezetének és a föld­művesszövetkezetnek. A népi hata­lom megszilárdulásával a párt őt’ ál­lította a község élére. Aráikor pedig napirendre került a mezőgazdaság szocialista átszervezése, — 2948 őszén — Ördög elvtárs tíz kommunistával együtt megalakította a Izözségben az első tsz-csoportot. Kevesen voltak, igaz, nehéz is volt a kezdet, de neki­vágtak az újnak, mert bíztak benne. 1949-bßn a párt elküldte egy tsz el- nökképzőtanfolyamra. Innen vissza­kerülve, a tagság megválasztotta el­nöknek. Azóta áll a tsz élén. t== VoÜ eau-két nehéz időszak s mondja visszaem­lékezve. —- Nagyon helytelen volt az erőltetett tsz-szer- vezés 1951-ben. Én már akkor mond­tam a megyei elv- társaknak: kár ezt erőltetni, gyorsnak tartom az ^te­met. Nincs elég gazdasági felszere­lés és a hirtelen megnövekedett tag_ ságot sem tudjuk összefogni. Nem hallgattak rám. 1953 őszén aztán sokan kiléptek azok közül, akik nem n eggyőződésből jöttek hozzánk. Akik bentmarad­tak, azok örülnek, mert mitagadás, most már jól ál­lunk. Nem kevesebb, mint 11 millió forint értékű összvagyonnál rendel­kezik a tsz: A tagok szép jövedelem­hez jutottak a múlt év őszén is és ek­kor jött az ellenforradalom. Egyes tsz-tagok kilépésről kezdtek beszél­ni. A végén mégis sikerült együtt tartani őket; ÖRDÖG ELVTÄRS SZERÉNYEN és szűkszavúan beszél erről, pedig nem ilyen simán ment a dolog. Egy­más után mentek hozzá a küldött­ségek; Asztalt verve, káromkodva fenyegetőztek és követelték, hogy oszlassa fel a tsz-t. Még Miskolcról is járt nála egy huligán társaság és részegen ordítoztak előtte, hogy aftöa vissza az ősi földet a parasztoknak* ö azonban nem hagyta magát meg-», félemlíteni. összehívta a legszilár­dabb kommunistákat és mintegy 16-an elhatározták, hogy életük árán is megvédik a tsz-t. Őrséget állított tak a legbátrabb tsz-tagokból, akik szinte puszta kézzel védelmezték a csoport vagyonát. — Az egésznek az a magyarázatai hogy a vezetőség nem engedett a negyvennyolcból. Ahol az elnök meg- ijedt a fenyegetésektől és nem szállt szembe a »h&börgőkkel«, ott persze hogy felbomlott a tsz r— mondja ör* dög elvtárs. — Most nálunk minden­ki örül, hogy megmaradt a csoporti A munkafegyelem még sose volt ilyen szilárd. A tavaszi munkát idő­ben elvégeztük és terméskilátásaink kitűnőek. Akik kilépted most azt mondják: »Az ősszel megyünk visz- sza közétek«i Ördög elvtárs kérdésünkre el- mondja még, hogy örömmel fogadta és megtiszteltetésnek veszi, hogy a megye kommunistái őt is megválasz­tották küldöttnek az országos párt­értekezletre. A pártértekezlettől azt várja, hogy keményebben és határo­zottabban fellép majd azokkal szem­ben, akik az ellenforradalmat elő­idézték. — Remélem, hogy a pártértekez­leten szóba kerül majd a párton be­lüli árulók szereplése is. Én a magam részéről a legszigorúbb felelősségre- vonásukat követelem* tekintet nélkül volt funkciójukra, vagy beosztásuk­ra — mondja Ördög elvtársi MEGYÉNK KOMMUNISTÁT he­lyesen cselekedtek, amikor ét válasz* tották küldöttnek a rövidesen somn kerülő pártérte keztetre^szjt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents