Észak-Magyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-10 / 107. szám
4 ßSZAKMAGYARORSZÄG Péntek^ 1957. maja* Ä. Megkezdte tanácskozásait az országgyűlés (Folytatás a 3. oldalról.) nyújthattak volna építő munkánkhoz. Ügy gondoljuk, hogy ezeket a lehetőségeket nem használtuk ki kellően. De most, majdnem'tíz évvel később, a történelmet nem lehet visszaforgatni. # A koalíciós pártok kérdésének vizsgálatánál ezenkívül semmiképpen nem mellőzhetjük az októberi negatív tapasztalatokat, az októberi napokban újjáalakult pártok nem a szocializmus alapján, hanem bevallottan és kifejezetten a polgári restauráció alapján álltak. Ilyen körülmények között, a mi mai politikai Szólni kívánok az egyház és az állam viszonyáról is — folytatta Kádár elvtárs. — A kormány tiszteletben tartja minden aiiampoJgár vallásos, vagy nem vallásos meggyőződését, a lelkiismereti szabadság jegyében biztosítja mindenki számára vallása szabad gyakorlását. Érthetően ragaszkodik azonban ahhoz, hogy a vallásos érzést ne használhassák fel a népi demokratikus rendszer, a .néphatalom, a szocialista fejlődés ellen irányuló eszmék, vagy ilyenirányú cselekmények céljaira. Népi demokráciánknak az egyházakkal vallási kérdésekben nem is voltak' soha nézeteltérései. Akadt azonban egyház, amellyel politikai nézeteltéréseink voltak, mert a római katolikus egyház, amelyre régi és új tehertételként nehezedik Mind- szenty középkori, feudális politikája és személye — sajnálatos módon —t politikai harcot kezdett a népi demokratikus rendszer ellen. A kormány illetékes szervei és a Magyar- országon működő összes egyház — közöttük a római katolikus egyház *— képviselői között lefolyt tárgyaltok a kormány novemberi nyilatkozatának megfelelő eredményre vezettek. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Ebben az évben lejár az orviszonyainkban a többpártrendszer, mint kormányzati rendszer megvalósítása nem időszerű. Mint mindén más kérdés, ez a kérdés is alá van rendelve a magyar nép alapvető érdekeinek és ezek az érdekek most semmiesetre sem kívánják a pártharcokat, pártviszályokat, az eszmei zűrzavart, a minden becsületes ember által hőn óhajtott nemzeti egység szétszaggatását. Magától értetődően ez az alapvető elvi állásfoglalás, amely a koalícióra vonatkozik, nem zárja ki, ellenkezően feltételezi és megkívánja, hogy a közügyek intézésében ne csak kommunisták vegyenek részt. szággyűlés mandátuma, ezért normális viszonyok között esedékes lett volna az országgyűlés feloszlatása és új választások kiírása. Az októberi ellenforradalmi támadás azonban megzavarta országunk rendjét, súlyos sebeket ejtett azon és nagy károkat okozott népgazdaságunknak. Ma az ország dolgozó népe a sebek orvoslásán, begyógyításán fáradozik. Ezért a kormánynak az az álláspontja, hogy a jelenlegi helyzetben nem volna helyes, ha erőnket és időnket parlamenti választásokra fordítanánk. Javasoljuk, hogy az alkotmány nyújtotta lehetőségekkel élve, az országgyűlés mandátumát hosszabbítsuk meg. halasszuk el a választások kiírását. Nem kétséges, ha a párt, a kormány és a Hazafias Népfront most a legfontosabb más természetű feladatokat félretéve választási munkálatokba fogná, a munka eredményeképpen a választók túlnyomó többsége megválasztaná a Hazafias Népfront jelöltjeit. Meggyőződésünk, hogy népünk helyeselni fogja, ha erőnket most más. sürgősebb feladatokra, nem utolsó sorban a gazdasági feladatokra összpontosítjuk. Közéletünket az elmúlt hónapokban és hetekben foglalkoztatta a címer-kérdés. Az ellenforradalomnak a régi címerrel az volt a baja, hogy az a Magyar Népköztársaság címere volt. Elhangzottak olyan jóhiszemű észrevételek is, hogy a címer nem fejezi ki magyar nemzeti sajátosságainkat és nem követi hagyományainkat, Ez utóbbi észrevételekben van is némi igazság. Ebben a kérdésben a kormány nézete szerint a döntés az országgyűlést illeti. Ami az úgynevezett Kossuth-cí- mert illeti, a történelmi hűség kedvéért meg kell mondanunk, hogy ez az Osztrák-Magyar Monarchia idején a királyi koronával a Habsburg- Moneérchia egyik jelvénye volt. Ebből a jobbágyságot jelképező kettőskereszt, az imperialista törekvéseket kifejező hármashalom és négy folyó, nem a mi, új történelmi útoft járó .magyar népünk eszméit fejezi ki. A mi címerünknek ki kell fejeznie népi államunk politikai eszméjét. Javasolt új címerünkben a nemzeti- szinü pajzs kifejezi a dolgozó magyar népnek a nemzeti hagyományokat tiszteletben tartó hazafias érzelmeit. Ezek a hazafias érzelmek harmonikus egységben vannak a nemzetközi proletárszolidaritás eszméivel és ezt kifejezi a pajzs felett elhelyezett ötágú csillag. A nemzeti- szinü és vörös szalagokkal átkötött búzakoszorú további magvar sajátosságot kölcsönöz és kidomborítja cfmerünk népi jellegét. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Áttérek az előttünk álló gazdasági feladatok néhány kérdésének megtárgyalására. Az ezévi népgazdasági tervet az országgyűlés rövidesen meg fogja tárgyalni és ezt követően nyilvános vitára kerül népgazdaságunk fejlesztésének új, hároméves terve is. Most csupán néhány fontosabb kérdésre szeretném az országgyűlés és a közvélemény figyelmét felhívni. Népgazdaságunkat a termelés viszonylag gyors beindítása és fejlődő irányzata, a testvéri országok igen jelentős, önzetlen és nagyarányú segítése ellenére bizonyos feszültségek és ellentmondások terhelik. Ezekről nyíltan és őszintén kell beszélnünk. Honnan erednek ezek a feszültségek és ellentmondások? A kormány tiszteletben tartja minden állampolgár vallásos vagy nem vallásos meggyőződését Nehézségeink legsúlyosabb oka az ellenforradalom okozta jelentős anyagi kár Népgazdasági) nk nehézségeinek egyik oka, hogy természeti adottságaink miatt nyersanyagban és energiában jelentékeny mértékben behozatalra szoruló ország vagyunk. Adottságainkból származó ilyen természetű nehézségeinket bizonyos mértékben még növelték a korábbi évek iparfejlesztési terveinek bizonyos hibái is, amelyek következtében növekedett az ország behozatalt igénylő nyersanyagszükséglete. Jelenlegi nehézségeink másik és pillanatnyilag legsúlyosabb oka a múlt évi ellenforradalmi támadás által okozott igen jelentős anyagi kár. Ez egyrészt a rombolásokból és a készletek megsemmisüléséből — mintegy hárommilliárd forint —, másrészt a termelés megbénulása és a sztrájk által okozott termelési kiesésből — mintegy kilencmilliárd forint — tevődik össze. Ehhez járul még — mint az ellenforradalom által okozott közvetett kár — a termelés és a termelékenység visszaesése következtében előállott nemzeti jövedelemkiesés — mintegy hatnyolc milliárd forint. Ez együttesen két év összes, munkabéralapjának megfelelő összeg. A gazdasági helyzetben fennálló harmadil ellentmondás és nehézség jelenleg abból adódik, hogy a munkabérek emelkedése oly mértékű volt, hogy az ipari munkások átlagos keresete ma 23 százalékkal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában volt, s emögött nincs azonos termelési érték. Az, hogy ilyen körülmények között a pénz értékét meg lehetett őrizni, a termelést normális mederbe lehetett vezetni, nyilvánvalóan annak köszönhető, hogy hazai erőfeszítéseink mellett a testvéri szocialista országok, főképpen a Szovjetunió gazdasági vonalon is nagyarányú segélyt és segítséget adtak, de az is teljesen nyilvánvaló, hogy népgazdaságiunk erős és egészséges csak akkor lesz, ha saját munkánkkal egészséges arányt teremtünk a beruházás és a fog3’-asztás. a termelés és a bér, 3 vásárlóerő és az árufedezet között. Úgy gondoljuk, hogy e kérdésben is a nyilt és őszinte beszéd a kezdete feladataink egészséges megoldásának. Minden becsületes és öntudatos dolgozó ember jól tudja, hogy a népgazdaság sem egy olyan mesebeli kincsesláda, amelynél örök szabály tehetne, hogy többet vehessenek ki belőle, mint amennyit oda betesznek. A kormány úgy látja, hogy a gazdasági téren most az a feladat: a pénz értékállandóságát mindenkor őrizve tegyük meg az összes szükséges intézkedéseket a már elért életszínvonal általános szintiének megtartásáért és megszilárdításáért s ennek érdekében mielőbb szüntessük meg a népgazdaságban még fennálló ellentmondásokat. Ehhez szükség van a termelés mennyiségi színvonalának emelésére mindenütt, megtakarított nyersanyagból. Ott, ahol a nyersanyagot külföldről hozzuk az országba, a termelés mennyiségi túlteljesítésére nincs szükség. Ott, ahol hazai nyersanyaggal dolgozunk, a termelés általános mennyiségi túlteljesítése is erősíti népgazdaságunkat. Szükség van a gazdaságosság megteremtésére az egész népgazdaságban. Mindenütt csökkentenünk kell az önköltséget és növelnünk kell a termelékenységet. Helyre kell állítanunk a gazdasági életben is a rendet Érvényesítenünk, kell a szocialista bérezést. Ennek érdekében a korábbi hibák gondos elkerülésével be kell vezetni mindenütt a teljesítménybért, ahol ez csak lehetséges a munka, a dolgozó és a népgazdaság érdekeinek figyelembevételével. Igen komoly takarékosságra van szükség. Takarékoskodnunk kell különösen anyaggal és energiával, de minden más egyébbel is, ami értéket jelent a népgazdaság számára. Gazdasági feladatainkat, az elmondott . kérdések megoldását minden becsületes dolgozónak magának is kézbe kell vennie. Igen komolyan kell foglalkozniok a termelés, a gazdaságosság, a takarékosság az önköltség, a termelékenység kérdéseivel a pártszervezetéknek, a szak- szervezeteknek, a munkástanácsoknak és természetesen a gazdasági funkcionáriusoknak. Az összes gazdasági feladatokat most úgy kell felfognunk/mint a politikai hatalom megerősítésének fontos .kérdéseit és úgy kell kezelnünk, mint az elért gazdasági eredmények megvédésének, a dolgozók általános életszínvonala megvédésének feladatát. Szükséges, hogy még ebben az évben növeljük a keresetét azoknak a dolgozó »kategóriáknak, amelyek kimaradtak az eddigi bérrendezésekből. Ezekre vonatkozóan megvan már az elvi döntés. De helyre kell állítanunk a gazdasági életben is a rendet és meg kell szüntetnünk az összdolgozók érdekeit károsító lazaságokat is. Bizakodva lehet e feladatok megoldásához is hozzálátnunk. Egészséges irányzatok jelentkeznek gazdasági életünkben; a termelés emelkedőben van, a termelékenység ha lassan is, de növekszik, az önköltség ugyancsak lassan, de csökkenőben van. A forgalomban lévő pénzmeny- nyiség január óta nem emelkedett, ellenkezőleg csökkent. Az árualap ugyanezen időszakban mintegy egy- milliárd forint értékkel növekedett. Ha pártunk és népünk teljes erővel támogatja az állami és gazdasági szerveket a néha szigorú, de elkerülhetetlenül szükséges gazdasági intézkedések végrehajtásában is, úgy, mint ezt tették a politikai kérdések megoldásánál, akkor gazdasági téren is megérlelődnek a dolgozó nép érdekeit biztosító eredmények. Gazdasági életünkben is rendbe fogjuk hozni az ellenforradalom által okozott rombolásokat, pótoljuk a károkat és a zökkenők leküzdése után előre megyünk a szocialista építés útján. Az ellenforradalom lélekmérgezése sok fiatal életébe került Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Röviden szeretnék szólni kulturális életünk néhány problémájáról is és azokról a célkitűzésekről, amelyek megoldásán a kormány jelenleg dolgozik. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy már az ellenforradalom tudatos előkészítésének idején is, de különösen az október 23-át követő időszakban az ellenség milyen hatalmas erőket mozgósított a kulturális élet legkülönbözőbb területein azért, hogy ifjúságunk és dolgozóink szemléletét megzavarja. Az általános iskoláktól az egyetemekig bezárólag folytatott lélek mérgezéssel olyan helyzetet teremtett, amely sok fiatal életébe került, másokat szüleiktől elszakítva, hontalanná téve a nyugati tőke karmaiba lökött. Ezzel párhuzamosan a kulturális élet egész területén olyan zür-zavart és lelki kútmérgezést hajtott végre, amely még napjainkban, is igen erősen érezteti hatását. Nyilvánvaló, hogy a kormány ezen a téren is rendet 'kíván és fog is teremteni. Munkánkban üldözni fogjuk a dogmatizmus minden megnyilvánulásának formáját, az élet bonyolult jelenségeit leegyszerűsítő sematizmust, a lehetőség határain belül igyekszünk elkerülni minden felesleges és káros adminisztratív beavatkozást. Ugyanakkor természetesen azt sem tűrhetjük, hogy a dogmatizmus úgynevezett bírálatának leple mögött revizionista burzsoá méíelyezést folytassanak, hogy a sematizmus elleni harc ürügyén jobboldali támadást intézzenek kulturális életünk igazi érdekei ellen. A fölösleges adminisztratív beavatkozások elkerülése sohasem jelenthet elvtelen politikát a kultúra területén sem. Ezt azért tartom szükségesnek itt is aláhúzni, mert hasonló tünetekkel mind a mai napig találkozhatunk. Csupán példaként említem meg, a horthysta korszak népszerű toliforgatóinak — Herczeg Ferencnek, Molnár Ferencnek, Vaszary Gábornak és másoknak — könyvkiadásunkban, de különösen színházi életünkben szinte eluralkodó másodvirágzását. Nem 'kevésbé nyugtalanító tünet, hogy a nehezen, megszerezhető valutáért biztosított szűkös papírkészletünkből az illetékes kiadószervek »ildomosnak« tartják kiadni az ellen- forradalmi uszításért bírósági eljárás alá vont Eörsi István »Üsd az ördögöt« című verseskötetét. A párt eszmei irányító és vezető szerepének a közoktatás és a kulturális élet egész területén történő biz* tosítását elsőrendű feladatnak tekintjük. Látjuk az alsó-, közép- és felsőfokú oktatásunkban jelenleg is meglévő tartalmi és szervezeti fogyatékosságokat. Ezért fokoznunk kell a marxista- leninista felvilágosító munkát pedagógusaink között, tanítanunk kell a marx i zmus-len inizmust if j óságunknak és egész népünknek. Komolyan kell foglalkoznunk közoktatásunk anyagi jellegű problémáinak megoldásával. A kormány bízik becsületes pedagógusainkban, akiknek a szülőkkel és a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel karöltve végzett lelkes munkájára messzemenően támaszkodni kíván és erről a helyről is felhívja őket, hogy neveljék ifjúságunkat a család és a munka megbecsülésére, a dolgozók tiszteletére, általában a szocialista humanizmus és hazafiasság tartalmi jegyeinek szellemében, fokozottabban szem előtt tartva _ fiatalkoruk természetéből adódó lélektani sajátosságaikat. Műrészeinktől, íróinktól azt várjuk, hogy magasszín vonalú alkotásaikkal szolgálják népünket A kormány minden lehetőt megtesz annak érdekében, hogy szocialista kultúránk továbbfejlesztésével biztosítsa dolgozóink kulturális igényeinek jobb kielégítését. Helyet biztosítunk minden haladó művészi törekvésnek, amely nemzeti kultúránk fejlődését segíti, de gátat szabunk minden olyan szándék elé, ami a szocializmus, a szocialista kultúra ellensége és idegen a dolgozók nemzetközi szolidaritásának eszméitől. Művészeinktől és íróinktól azt várjuk, hogy a művészet sajátos eszközeivel, magasszínvonalú alkotásokkal és alakításokkal szolgálják népünket, neveljék dolgozóinkat a haladás, az erkölcsi tisztaság, a szocialista haza szer etetőnek szellemében. Az írók, művészek, tudósok megítélésében a képességek, a szaktudás elismerése mellett az a döntő, hogy milyen mértékben járulnak hozzá alkotó munkájukkal kulturális és anyagi értékeámk növeléséhez, hazánk, dolgozó népünk felemelkedéséhez és a szociális társadalom építéséhez. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Az előbb említett pár gondolatból is látható, milyen nagy feladatokat kell megoldanunk kulturális életünk területein., Pedig ez a felsorolás távolról sem teljes és csak töredékét jelenti az előttünk álló nagy munkának. Éppen ezért fokozottan szükségesnek tartom aláhúzni, hogy fejlődésünk jelenlegi szakaszában milyen sok múlik a kulturális élet területeinek munkásain, csak úgy mint hétköznapjaink névtelen dolgozóin. A kormány meggyőződése, hogy közművelődésünk, művészeti életünk és eredményekben gazdag sportunk egészséges tartalmi és szervezeti továbbfejlődésének lehetőségei adva vannak és eltökélt szándékunk, hogy az elleriforrad alom maradványainak felszámolásával, kulturális forradalmunk további elmélyítésével és ki- szélesítésével diadalra vigye dolgozó népünk szocialista neveléséinek ügyét. Még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a szocialista országokkal és a Szovjetunióvá*! Tisztelt országgyűlés! Kedves elv- társak! Szólni kívánok röviden a kormány külpolitikájáról. A magyar külpolitika alapvető célja az ország függetlenségének, népünk békéjének és szocialista építésének védelme. Az októberi magyar ellenforradalom tapasztalatai ékesszólóan bizonyítják, hogy hazánk függetlenségének és szuverénitásának, népünk békéjének akkor teremtjük meg a legbiztosabb zálogát, ha a proletár nemzetköziség szellemében még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a szocializmus országaival, erősítjük a testvéri közösség szálait a szocializmust építő országok népeivel, kormányaival, mindenekelőtt a szocializmus híveinek legerősebb bástyájával, a szocialista tábor vezető erejével, a Szovjetunióval. Ezek a tapasztalatok megerősítettek bennünket abban, hogy híven kitartunk a szocialista tábor közős védelmét biztosító varsói szerződés mellett, amelyre véleményünk szerint mindaddig szükség lesz, amíg a támadó jellegű Atlanti Szövetség él és abban az elhatározásunkban, hogy a szovjet csapatok maradjanak magyar területen mindaddig, amíg imperialista kaland veszélye fennáll. (Taps.) Néhány szót nemzetközi tapasztalatainkról és kapcsolatainkról. Az október—novemberi, de még a decemberi hetekben is Nyugatról folytatták a Népköztársaságunk elleni uszító hadjáratot és folytatják ma is. Ugyanakkor messzemenő segítséget kaptunk a szocialista tábor országaitól társadalmi rendünk, a munkáshatalom védelméhez. Ezekben az időkben tapasztaltuk, hogy a szocialista tábor egysége a legnehezebb próbát is kiállta. Éreztük, és ez nagy erőt adott nekünk, hogy nem vagyunk egyedül, hanem kilencszáz milliónyi testvérünkkel egyetemben szoros egységben építjük és ha kell védjük azt a társadalmi rendet, amely ma a leghaladóbb a világon. A Szovjetunióiban járt párt- és kormánydelegáció munkájának eredményeit méltatva Kádár elvtárs rámutatott: — a szovjet kormány küldöttségünk kérésére olyan nagyarányú gazdasági segítséget is biztosított számunkra, amely megteremtette az alapjait annak, hogy saját erőforrásainkat is maximálisan kihasználva, súlyosabb megrázkódtatások nélkül kiheverjük az ellenforradalom okozta pusztításokat és megteremtsük az egészséges gazdasági fejlődés alapjait^ Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a szovjet kormánnyal folytatott tár-* gyalásaink jelentősége túl a két ország kapcsolatainak megszilárdííá-* sán, általában is megerősítette hazánk. nemzetközi helyzetét. Éreztük többi barátaink, a nagy Kína és a szocialista tábor többi országainak testvéri segítségét is. Indokoltnak tartjuk külön szólni a Lengyel és a Magyar Népköztársaság között fennálló baráti viszonyról. Ebben a viszonylatban érvényesülnek valóban a kölcsönhatások. A lengyel kommunisták, miközben kemény harcot folytatnak a múlt hibáinak felszámolásáért, erősítik a szocializmus pozícióit, növelik a párt vezető szerepét. Üdvözöljük ezt a fejlődést és sok sikert kívánunk a lengyel népnek, a Lengyel Egyesült Munkáspártnak és szerencsének tartjuk, hogy olyan kipróbált kommunista vezeti harcukat, mint Go- mulka elvtárs. (Lelkes taps.) A szocialista táborhoz tartozó országok után elsőnek Jugoszláviáról kell beszélnem, mert Jugoszlávia népei is a szocializmus felépítésén fáradoznak. A magyar dolgozók ehhez az építő munkáihoz szívből sikert kívánnak. A mi népünkben, a magyar kommunistákban élénken élnek azoknak a hősi harcoknak emlékei, amelyeket Jugoszlávia népei vívtak közös ellenségeink, a Hitler-fasizmus és ennek Horthy-fasiszta csatlósai ellen. Mindezek ellenére ném volni. helyes, ha elhallgatnék, hogy vannak ellentétek közöttünk. Vannak bizonyos jugoszláv állásfoglalások, amelyekkel nem tudunk egyetérteni; Ilyen az az állásfoglalás, amely a szocialista tábort katonai blokként kezeli. Mi magyarok, ha soha, most október—-novemberben a magunk tapasztalatain lemérhettük a szocialista tábor egységének jelentőségét, ezért talán mi magyárok tudjuk a legjobban, hogy a szocialista tábor nem csak és nem is elsősorban katonai védelmi szervezet, vagy közösség. hanem a proletár internacionalizmus szellemétől áthatott új világ, amelynek éppen egységében, össze- törrottságában, a közös gondok és örömök megosztásában, az egymás iránti testvéri szolidaritásiban van a Iebírhatatlan ereje. Nem tudjuk elfogadni a jugoszláv elvtársaknak az októberi ellenforradalom, majd a megalakult munkástanácsok kérdésében velünk elI lentétes értékelését sem. Nem érint bennünket kellemesen az az egyol(F oly tatás az 5. oldatai )
