Észak-Magyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-19 / 115. szám

ÉSZARMAGYARORSZAG Vasárnap, 1957. május 19. 6 A KILENCEDIK hullám, mint végtelen kéklő acélhenger felgördült a száraz homokra. Lendülete itt megtörik, a kolosszális óriás apró buborékokra puk­kad. A homokon ottrekednek az óla jf oltok, sűrű kát­rányból gyűrött gombócok, döglött halak és a porcelán­sima kagylók. A partot egymásután hagyják el a halászladikok. Felvijjognak a motorok. Halászatra indul a brigád. Szemben velük a nap lángvörös gömbje már belóg a tengerbe. Remegni látszik a hullámok fodrain. Mintha félne a hidegvíztől. Majd erőt vesz magán és szemláto­mást lemerül. Nyomában, úgy tűnik, forrás buzdul fel. A nap alulról főzi, forralja a vizet. Gőzfehér hullámok ezüstszegélyű csipkéi indulnak el a forrásból. Szét­nyílnak, mint a legyező, jégsima hátukon elcsúszik a szellő. Sziromkönnyű csókjaikra engedelmes libegés- sei válaszolnak a csónakok. A halászok tekintete a habzó forrásra tapad,. Pu­pillájuk lassan beletágul az elszürkülő égbe. Este 10 óra. Kezdődik a fehér éjszaka. Az ég kékjén rózsaszín fátyol lebeg. A tenger szür­kén áttetsző és feketék a csónakok. Ilyenkor a halá­szok egész éjszaka nem gyújtják fel a fényszórókat. A nap ott csüng a horizont alatt, alig karnyújtásnyira. Elhallgatnak a motorok, kirepülnek a hálók. A jelzőbólyák fekete gyöngysora táncol a csillogó fel­színen. Kezdődik a halászat. Az ég kékjéről lekopik a rózsaszín fátyol. Egyen­letes, világosszürke mezővé alakul az éjszaka. Sehol egy fényforrás. Hiányzik minden villanás Húzásra várnak a halászok. Egykedvűen figyelik a hálózsinórok fonalán felszálló léghólyagokat. A város, „Észak Velencéje” pedig éjszakai életét éli. Az utcákon sehol nem ég villany. A Néva és a csa­tornák kölcsönvették az ég színét. Rajtuk álmosan nyújtózkodnak a hidak. Érthető. Már elmúlt éjfél. Aludni azonban nem lehet. Sétálnak az emberek. Cso­portosan, párosával, vagy egyedül. Lánykacajtól visszhangzanak a kertek, bulvárok. A Névaparton a gránit mellvédre könyökölve fiatal pár nézi az alant buzgólkodó sporthorgászt. De nem kap a hal. A párocska — gondolván, hátha csalétek hiányzik tt halnak — cukrot dob a vízbe. A röpke csobbanásra felvillan a halász szeme — aha! játszik már... S a pá­rocska továbbáll. Hazafelé ballag egy bácsi. Egy kicsit bepityizált. Későre maradt. Már nem járnak villamosok, trolibu­szok. Gondolta, gyalog is hazalát. Igen. De a fehér éj­szakában azért van fekete is. A fehérnek nem mer menni: fal lesz az, vagy víz, tengernyi. Feketének in­dul bölcsen, így köt ki a fa tövében. NEM MINDENKI sétál ám a városban. Szemben a Télipalotával a Néva másik partján hatemeletes ház­ban diákszálló van. Két hét múlva kezdődnek a vizs­gák. Az erkélyen — mert nem lehet ilyen estén ki­bírni a szobában — egyetemisták magolnak. Hangosan. Félszemük a könyvben, másik alant a sétányon. Fur­csa, de sehogysem megy fejükbe az anyag. Az is cso­dálatos, hogy a lányok szoknyája most sokkal vakítóbb, kacagásuk csilingelőbb, mint máskor. Karélia felől fenyőgyanta, kakukkfű és gyöngyvi­rágillatot lopkod a szél. Most itt keveri a város utcáin, orgonával és a keringek tengerről megszökött szagával. Nem lehet ilyenkor kibírni az erkélyen sem. Egyébként is két hét az még igen-igen nagy idő . . Két óra felé elfogynak a sétálók. Csak a fehér padok makacsok. Nem akarják elengedni foglyaikat — a sze­relmeseket. Vagy nem is kell őket olyan nagyon fogni? Hajnalodik. Mint óriási pilleszárnyak szétnyílnak a hidak. Átengedik a lomha uszályokat, bárkákat. A híd­főknél ilyenkor összegyűlnek a túlsó partra kívánko- zók. Csodálják a derengő égre felrajzolt idomokat, a villanyoszlopostól, vezetékestől felemelt hídszárnyak trükkjét. Néhány perc és ismét szabad az út. Végre kihalt az utca. De mégsem. Énekszóm csendül. Frissen, majd elnyújtva. Középiskolások ballagnak. Este kezdődik az ünnepély, utána táncolnak és reggelig járják a várost. Hol itt. hol ott hangzik fel a fehérru­hás lánykoszorúk utcaszéles skálája. Mögöttük a fiúk rosszulváltó kamaszho.npja. Három órakor már tejszínű a hainal. A hűvös szél kergeti a ködöt. Most, hogy elcsendesül az utca, fel­hangzik egy állandó, ezernyi forrásból táplálkozó züm­mögés. A gyárak ritmusa. Egész éjjel dolgoztak. Csak nem ügyeltünk rájuk... S REGGEL amikor gazdag zsákmányukkal visz- szatérnek a halászok, az első villamosok, trolik is meg­telnek fáradt, hazafelé igyekvő munkásokkal.. Alexa Ferenc IBOi^SOOll 15 év óta szerelmese a <^P©1ÍCTLE>X1IITONI súlyemelő sportnak Papp Gábor A diósgyőri stadionban csend ^ van, csak az edzésre készülő sportoló fiatalság jövése-menése tarkítja az egyhangú képet. Papp Gáborral ülünk a lelátón és beszél­getünk. Életéről, a sportról. — Huszonöt éve, hogy életem első úszóversenyén résztvettem. a lillafüredi tó kosár-strandjában. Amikor a győztesnek járó érmet megkaptam, éreztem, hogy egy életre szóló barátságot kötöttem a sporttal. Valóban így lett. A gyermekkori úszótevékenysé­gét nem fémjelzik nagy eredmé­nyek, de ezen nem is lehet csodál­kozni, hiszen évente mindössze 2—3 hónapi edzéslehetőségük volt akkoriban a miskolci úszóknak. S legyünk őszinték, ez minden vi­szonylatban kevésnek bizonyult. Később a /ízilabda felé tekintgetett Gábor. Az MVSC színeiben jó né­hány éven keresztül részese volt a csapat munkájának, eredményei­nek. De nem maradt meg csak a vízilabdánál. Testi adottságai foly­tán az atlétikával is foglalkozni kezdett. Ugyancsak az MVSC szí­neiben 14 éves korában vett először súlygolyót a kezébe. S ajnos ebben az időben nem volt edző, nem foglalkozott velük senki. Később még Szegeden is csak a m^guk elképzelése után, az idősebbek tanácsai alapján dolgoz­tak. De a tehetséget nem lehetett elnyomni, a nyers erő legyőzött minden akadályt és Papp Gabi 13.27-tel kerületi bajnokságot nyert. Ehhez járult még az 1940- ben megszerzett második hely, az országos KISOK bajnokságon. — Nemcsak súllyal dolgoztam, hanem jónéhányszor kezembe vet­tem a diszkoszt, a gerelyt is. ezek­ben is nyertem kerületi ifjúsági bajnokságot, de elindultam rúd­ugrásban és 100 méteres síkfutás­ban is. Ügy mint nagyon sok spor­tolót, engem is elért az, amitől mindenki fél, sportbalesetet szen­vedtem. Térdsérülésem megakadá­lyozott abban, hogy közepes ered­ményeknél jobbat elérjek. A sérülés sem vette el Gábor ba­rátunk kedvét, nem fordított hátat a sportnak, olyan területre tért át, amelyen sérülése mellett is sportol­hatott. Súlyemelő lett. Szerencséje' volt, hiszen a jelentős súlyemelő múlttal rendelkező Szegedi VSE- ben a déli kerület bajnoka lett ne­hézsúlyban. De nemcsak a vidékiek ellen, ^anem a budapesti »nagyok* ellen is megállta a helyét. Szívesen emlékszik vissza erre. — 1940-ben az országos másod- osztályú felnőttbajnokságon indul­tam. Senki sem számított rá. talán még én sem, de itt is sikerült, el­hódítottam a többiek elől a büszke bajnoki címet. S ezután ismét visz- szatértem az atlétikához. Nem mint versenyző, hanem vezetőként. Bu­dapestre kerültem dolgozni és mi­vel munkahelyemen súlyemelésre nem volt lehetőség, megalakítottam egy atlétikai szakosztályt. Czt követően a katonaság évei, majd a második világháború közel 4 éves kiesést okozott a lel­kes sportember életében. Elmúltak ezek az évek is, s ő Diósgyőrbe került. Nem tett le régi tervéről, egyre azon törte a fejét, hogyan lehetne a fiatalságot a legszebb, legnemesebb szórakozás, a sport számára megnyerni. Maga is példát mutatott, ismét »vízbeszállt« és segítette a DVTK vízilabdázóit ab­ban, hogy néhányszor eljuttatta az NB I. kapujáig. — 1949-ben szilárddá vált az el­határozásom. hogy a súlyemelést Miskolcon és Diósgyőrben meg­honosítom. Filácz Gyula bácsi, a DVTK akkori birkózó edzője és az egyesület vezetőségének segítségé­vel ez sikerült is. Hiába volt a sok nehézség, a mellőzés és bizony részvétlenség is. ezek a problémák ma már csak rossz emléknek tűn­nek. Szerencsére ma már ott tar­tunk, hogy a fiatalság egyre nö­vekvő érdeklődését alig tudjuk ki­elégíteni; Ez az eredményekben is megmu­tatkozik. A vidékiek között a diós­— Súlyemelő barátaim mindent megtesznek a siker érdekében. Idő­sebb, haladó versenyzőink és jó­magam is 15—25 ezer kilogramm súlyt mozgatunk meg egy-egy ed­zésen. Tegyük hozzá, hogy ez a ko- 1 moly munka a gondosság leg­nagyobb fokát is magán viseli. Papp Gabi eddigi edzői működése során versenyzői közül senki nem sérült meg és ez a sportág nép­szerűsége szempontjából igen dön­tő dolog. Tervei? — Mi is lehetne, más, mint az a régi cél, amelyet részben sikerült megvalósítanom. Jó súlyemelők nevelése. Olyanoké, akik a dobo­gón kívül az élet minden területén megállják a helyüket és magatartá­suk mindenkor példamutató a fia­talok számára. Nagyszerű cél. Reméljük, hogy sokáig fog dolgozni a megvalósí­tásáért még Papp Gábor. Eddig is sikereket ért el, nem méltatlanul érte az a kitüntetés, amelyet az Országos Súlyemelő Szövetség kül­dötte nyújtott át neki legutóbbi versenyükön, 15 éves sportvezetői és versenyzői pályafutása alkalmá­ból, amelyet a súlyemelősport szol­gálatában töltött el. SZABÓ GYULA győriek jó eredményekkel dicse­kedhetnek, sőt országos viszonylat­ban is az élen vannak. Országos második, harmadik helyek jelzik az utat, de emellett sok országos vidéki bajnokság és a kerületi baj­nokságok sokasága dicséri a szak­osztály jó munkáját. S mikor ideérünk a beszélgetés­ben, az ő eredményeiről érdeklő­dünk. Szerényen csak annyit mond, hogy ebben a sportágban érte el a legértékesebb eredményeket — de nem is ezen van a hangsúly, mintahogy ő mondja, sokkal na­gyobb sikernek tartja, hogy a sport­ág meghonosodott az északi kerü­letben. A diósgyőrieknél már 35— 40 fiatal emeli a súlyzót. Úttörő labdarugó mérkőzések eredményei: Megkezdődött a hajrá az I. csoportban a bajnoki címért. Versenyeznek a csa­patok azon. hn«v ki látsszon a stadionban június 2-J döntőmérkőzésen. Vasgyár—Bársony J. 6:1 (3:1), Pereces- Diósgyőr 0:0, Ujgyőr—Miklós u. 3:2 (2:1), Szeles—Palóczy 1:0 (1:0). HejŐcsaba—Mall- novszkij 1:1 (0:1). Vörösmarty—Szirma 3:0 (1:0), Martintelep—Görömböly 3:0 (1:0). A Labdarugó Játékvezetői Tanács a szokásos hétfő esti szabálymagyarázó előadását május 20-án este fél 7 órakor ezúttal a Széchenyi u. 62. sz. alatt, a pos­tás szakszervezet kultúrtermében tartja A tagok megjelenése kötelező. Elnökség MEG JN Y1LT Orvosi szaktanácsadás! Étszolgálat! Az állomástól és a városból rendszeres autóbuszjárat. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ VÍZSZINTES: I. A százesztendős Miskolci Nemzeti Színház átalakítás alatt áll. Ebben a sor- ban a közönség művészeti igényeinek kielégítése érdekében, a színészek részére létesülő új helyiségeket ismerjük meg. 14. öten — mássalhangzói. 15. Minden ké­nyelemmel ellátott. 16. Özd kétharmada. 17. Félnek tőle a babonásak. 20. Kereske­déssel foglalkozik, (két sző). 21. Érdeklő­dés a tárgy iránt. 23. Vízszint alatti mé­lyedés. 25. ömlesztem. 26. Névelővel a hengerde jelzője. 28. Északi pénz. 30. Elé­vült szén népiesen. 31. Séma fele. 32. A függőleges 7. folytatása. 35. Visszahil 36. Bodri a neve. (két sző). 38. Hozzácsiszoló. 39. Kisgyerek kívánkozik oda. 41. A ha­gyomány szerint híres kürtös volt. 43. Néhány kártékony lepke. 44. Kettősbetű. 45. Maga, 46. ... -ak 48. Briós része. 50. Mely személy tulajdona. 51. Hely rag. 52. Képzőművészeti alkotás. 53. Túljutni az akadályon. 56. R. M. 58. Tartozik. 60. Me­leg égövi állat és növény. 61. Lóbiztatás, (utolsó betűre ékezet). 63. Valamihez tár­sult. 65. A pajor „alkotó elemei” más sor­rendben. 67. Európai folyó. 70. Érdeklődés a termék értéke után, ahogy egyes vidé­keken mondják. 71. Kondenzátor feszült­ségjelzője. 75 Római 45. 76. Főzelék. 77. Irány. 78. Mássalhangzó, ahogy kiejtjük; 79. Elismervény. 80. Kiskáté. 81. Sz-nélkül szabványrövidítés. 83. Oroszul ott. 86. Til­tószó. 87. Menetrendi rövidítés. 89. A hét vezér egyike 91. Világtalan. , FÜGGŐLEGES: rendben. 34. Rövidítve amper. 37. Bosszús felkiáltás. 40. 950 római számmal. 42. Lá. 43. Rosszul tömi. 47. Testemre mérő. 48. Húzódott. 49. Női név. 50. A 21. sz. sor folytatása. 52. Azonnal. 54. T. A. 55. AN-F. 57. Cicabeszéd. 59. Födémrész. 61. Kettős- betű. 62. Pata fele. 64, Eszperantó rövi­dítve. 66. Németül Igen, de nyújtva. 68. Juttat-e? 69. Köztulajdon. 70. Fordított tisztítószer. 72 Moszkva és Párizs rendel­kezik vele. 73. Hat, de római számmal. 74. Fa része. 75. Geometriai fogalom. 82. A nyelvtanban a nél párja. 83. Tálas magánhangzók nélkül. 84. Magyar Olim­piai Bizottság. 85. Rendben van, angolul, de vissza. 88. Egymás melletti betűk az ábc-ben. 89. Félig ázik. 90. Ugyanaz, mint a függ. ll. 91. Avas közepe. 92. Oroszul ad. 93. öngól belseje. Beküldendő a vastag betűvel szedett sorok megfejtése. Beküldési határidő: május 24. péntek déli 12 óra. A vasárnapi fejtörő helyes megoldása. E napon született Marx Károly, a nem­zetközi munkásmozgalom nagy vezére. Könyvjutalmat nyertek: Begala Károly csillés Kurityán, Tasi József Miskolc, ha­tárőrség, Szakáczki Sándomé Szentpéter! kapu 44. Kecskeméti Mária tanítónő Mu- csony, Ifj. Kiss Imre tanuló Miskolc, Pléh Sándor u. A jutalmakat postán küldjük el. 1. Az egyik nehézipari üzemben. 2. Lát- tamozás jele. 3. Azok a személyek. 4. ‘Zoe. 5. Bőven kifolyó. 6. Bükkfa része. (!) 7. A prózai és operettszínházakban szinte nélkülözhetetlen. Ezentúl a miskolci szín­ház is rendelkezik vele. Folyt, a vizsz. 32. sorban. 8. Rom keveredés. 9. Hajóhíd. 10. Építészeti stilus. 11. Importált fűszer. 12. Kötőszó. 13. ízletes magyar ital. 14. A színház előterének új helyiségei, az át­építés után. 18. Madárlakás. 19. Eddig na­gyon hiányzott színházunkból, a jövóben úgy a külföldi, mind a hazai nagy szín­házak korszerű berendezéseivel lesz azo­nos. 21. A nézőtérre nyíló új oldalajtók teszik lehetővé. Folyt, a függ. 50. sorban 22. Ezt ne a közepén. 24. Ami érvben és orvban azonos. 25. Lásd vízsz.: 16. 27. Névelővel, nélkülözhetetlen fűszer. 28 öl A. 29. A máj váladéka 30. Az ábc. 28. 6, és 25-ik betűje. 33. Ózd betűi más sor­4 Borsod vidéki Gépgyár felvesz öntő, esztergályos, festő és lakatos tanulókat. Korhatár 14—16 év, előképzettség VIII általános. Jelentkezés a munkaügyi osztályon Csáknál. KÜLDJÖN külföldi rokonainak, ismerőseinek KÖNYVET Válogathat a legújabb könyvujdonságok között. „ Pontos felvilágosítás: Állami Könyvterjesztő Vállalat 180. sz. boltjában, Széchenyi u. 33. sz. (Villanyrendőrnél) A SZABADSÁG-FÜRDŐ fedettuszodáját május 21-én me gnyitj u k Nyitva minden nap reggel 6 órától este 19 óráig üszástanítás a fedettuszodában vasár­nap és hétfő kivételével reggel 7-8 óráig Az úszótanfolyam részvételi díja (2 hétre helépő jeggyel) 10 éven aluliaknak 75 Ft 10 éven felülieknek 90 Ft Jegyek a pénztárnál válthatók

Next

/
Thumbnails
Contents