Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-18 / 90. szám
tsuiorioK, i!W7. április ih. FSZAKMAQYAROR5£AO Uj művészeti ág virágzott ki Miskolcon sz.ólótáncos Téry Piri — Téry Tibor felesége — mögött már táncos sikerek sorozata áll. A férfihős ebben is a fiatal Mohai László, ám a többi táncos is kemény versenyben van vele, mint ahogy a táncosnők közt is több nagy ígéret tűnik fel. a míg a próbát nézem, valami ** meleg bizsergést érzek: ezt is megértük, hogy űj, eddig hiányzó művészeti ág virágzik ki helyi színházi kultúránkban. A Tánc, a klasz- szikus és modern balettművészet amelynek mindenütt a világon és itt Miskolcon is igen nagy volt mindenkor a vonzóereje. De eddig nélkülöztük. Ez a művészeti ág csak vendégként jelentkezett olykortolvkor színpadunkon, s olvankor a közönségnek csak kis töredéke élvezhette, épülhetett rnHa. Ezután a sorozatos balettető«dósok minden, érdeklődő «fámára lehetővé tec?>k. hoav B E LFÖ LDI HÍREK Megjelent a Pénzügyminisztérium Takarékpénztári Fői gazgatóságának utasítása, amely a kiskereskedői kölcsönök folyósításáról szól. Kölcsönt kaphatnak azok a kiskereskedők, akik érvényes iparigazolvánnyal rendelkeznek. A kölcsönt a KISOSZ javaslatának figyelembevételével az illetékes kerületi, megyei és az erre jogosított városi OTP-fiókok adják. A kiskereskedők — saját anyagi hozzájárulások kiegészítésére — kereskedői tevékenységük kezdéséhez, illetve folytatásához, üzlethelyiségre, berendezésre, valamint árubeszerzésre tízezer forintig — kivételesen indokolt esetben húszezer forintig — terjedő kölcsönt kaphatnak. A kölcsönt évi nyolc százalékos kamattal — a folyósítástól számított két és negyed éven belül, egyenlő havi részletekben kell visszafizetni. Az összeg rendeltetésszerű felhasználását igazolni kell. » Az Országos Takarékpénztár fiókjai, valamint a Toto-Lotto kirendeltségek szerdán országszerte megkezdték az előző — a hatodik fogadási hét — két- és háromtalátatos szelvényeinek kifizetését. A nyeremény 13 forint, illetve 301.25 forint. A négy- és öttalálaíos szelvényekre április 23-tól fizetik ki a nyereményeket. A Sportfogadási és Lotto Igazgatóság egyébként mór az újabb húzásra készül. A hetedik lottosonsolást ismét a MEDOSZ színháztermében csütörtökön este fél kilenc órakor tartják. ‘t 20r—1957. számi* kormányrendelet —- amely lehetőséget ad a nyugdíjasoknak arra, hogy az új nyugdíj- törvény szerint magasabb összegű Öregségi nyugdíjat igényelhessenek - • Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Intézet országos vezetőségének határozata alapján kiterjed a kisipari szövetkezeti tagokra is . A régi nyugdíjról 1957 április 30- ig nyilatkozatban kell lemondani a nyugdíjat folyósító szervnél. Május t-ével megszüntetik a régi nyugdíj folyósítását és az új nyugdíjat legkorábban június 1-től a lakóhely szerint illetékes KSZKBI alközponttól lehet igényelni. (MTI) A licjőpapi gépállomás Kossutli-brigádja példát mutat A gépállomásokon a munkák eredményesebb elvégzésének a korábbi években — hibái mellett is —* hasznos módszere volt a szocialista munka verseny. Az ellenforradalom idején és ezt követően ezek a kezdeményezések háttérbe szorultak. Most, a hejőpapi gépállomás Kcssuth-brigád- ja versenyre hívta ki á megye gépállomásainak összes brigádjait. A brigádok közül már eddig is szép számmal csatlakoztak a felhíváshoz. A PARX’UEMOÍí'S ACIA TISZTA LÉGKÖRÉBEN ÖRÖM részt venni manapság a kommunisták tanácskozásain, összehasonlíthatatlanul jobbak, élénkcb- bek, népesebbek, harcosabbak a taggyűlések mint korábban. Ilyen tiszta, valóban elvtársias légkörben dolgoznak a putnoki bányaüzem kommunistái is. Érdemes itt időt vesztegetni és megvizsgálni hogyan ápolják, fejlesztik a párton belüli demokráciát, íme néhány gyakorlati tény. * MAR TÖBB mint két órája folyt a vita Frigylk Balázs belépési kérelme felett. Egymást követték a felszólalások és- újabbnál újabb észrevételek, bírálatok, javaslatok hangzónak el. Németh István elvtárs, a volt MpP-titkár kért szót: — Javaslom, járjuk le a vitát, mert így soha nem érünk a végére. — Azt már nem, — válaszolta Varga József elvtárs, a taggyűlést levezető elnök. — Hadd beszéljenek csak az emberek. Mondja meg mindenki a véleményét szenitől-szembe,” Inkább itt, mjntsem majd odakint az utcán, vagy egyebütt. A kommunisták Varga elv társsal egyetértésben tovább folytatták a vitát. * BÁCSKAI JENŐ alaposan megizzadt, mialatt a felvételi ügyét vitatták. A nehezebbik része a dolognak még hátra volt. Mozdulatlanul ült és várta a döntést, felveszi k-e vagy sem. A torkában érezte szíve lüktetését, amikor a magasba emelkedtek a kezek. Valami baj történt azonban, mert sokan tartózkodtak a szavazástól. — Helytelennek tartom — ugrott fel az egyik pad mellől Kelemen Gyula elvtárs —, hogy többen lapulnak, sem mellette, sem ellene nem szavaznak. JÚ aszná It az észrevétel, mert a párt- titkár megismételte a szavazást, Bácskai elvtárs pedig megkönnyebbülten vette tudomásul, hogy felvették az MSZMP-be. * ANNAK ellenére, hogy vasárnap volt, a női dolgozók is megjelentek a taggyűlésen. Alighogy megkezdődött a vita, Vass Imre elvtárs javaslatot tett arra, hogy előbb a nők felvételére kerüljön a sor, mivel nekik otthon is dolguk van a főzéssel, a takarítással. — Nem, mi nem sietünk, — mondották szinte egyszerre Pál Gyuláné, Vass Imréné, Kelemenné és a többi asszony. Azért jöttünk ide, mert bennünket is érdekel mi történik a taggyűlésen. * EGYSZERŰ történetek ezek, mégis milyen szépek, sokatmondóak.- Ilyen példát sokat lehet találni a putnoki bányaüzemben, ami nincl- mind azt bizonyítja, hogy új módon akarnak élni és dolgozni a putnoki bányaüzem kommunistái. így erősödik, alakul ki a kommunista kollektíva, amely he még ma nem is tud kimagasló eredményt felmutatni, de holnap már hőstettekre is képes. (töröky Végérvéuvesen eldőlt a vita : A szerencsi csoholádégyáré lesz a vasgyári étterem Több mint három esztendeje folyik Diósgyőrött a vita arról, hogy a gesztenye faliget végén épülő étterem milyen célt szolgáljon. Kultúrháé, zenés szórakozóhely, avagy étterem legyen. A legutóbbi időkben merült fel a kérdés, szükséges-e Diósgyőr részére e többmillió forintot felemésztő beruházás. A válaszok alapján a Lenin Kohászati Müvek igazgatósága úgy döntött, hogy az épületet átadja a szerencsi csokoládégyár fióküzeme részére. A vita végérvényesen 1957 februárjában oldódott meg, amikoris az építtető szerepét átvette a szerencsi cső- koládégyár. Ebben az esztendőben csupán az BÜKÖK HÁTAS Dl íílaiecn {átélt céfyi szabálya1* ltot Akiről szó lesz az alábbi történetben, megyénk egyik legjobb traktorosa: Veller János. Népszerű ember, nemcsak azért, mert a legjobb munkás, hanem azért is, mert a legegyszerűbb, a legszorgalmasabb dolgozó és úgy tud beszélni, annyi ízzel és tűzzel, mintha örökké ezt gyakorolná. Rengeteg saját életéből vett mulatságos és szomorú történettel tudja szórakoztatni társaságát, környezetét, mindenkit, akivel kisebb-nagyobb időre összekerül. Az alábbi történetre ma már mosolyogva gondol vissza, de még él emlékezetében, mintha ma történt volna... íj: A gyermekkor élményeiből, öreg, idős emberek elbeszéléseiből ki ne emlékezne még olyan hát- borzongató történetekre, ami rém- ségessé tette az éjszakákat, szárnyat adott a képzeletnek, ijesztő alakokkal népesítette be a falai, az utat, egy házat, attól függően, hol játszódott az esemény. Jómagam is sokszor ültem át az estéket megboldogult nagymamám mellé kapaszkodva s szótlanul hallgattam szavát. Rendszerint este adódott ilyen alkalom, amikor —■ tpli estéken — a kályhában pattogva égett a száraz fa, s a rőt lángok a falra rajzoltak ide-oda hajladozó különféle alakú árnyakat. Nagyr apám is mestere volt az effajta esti beszélgetéseknek (sőt!) olyanokat mondott, ami (állítólag!) vele is megtörtént. Az öreg nagyon szeretett a szabadban aludni, kényelmetlen volt neki az ágy. Nyáron, ha tehette (sőt, mindig ezt tette!) kiméit a határba s a szénaboglya tövében, vagy a saját maga készítette kunyhóban aludt. *— Egy alkalommal — mesélte — úgy éjféltájban hallom, hogy valapii zörög. Nemsokára egy lámpát is láttam, de sehol senki. Elindultam utána, össze-vissza jártam a határt, de csak nem érteni TÖTH FERENC: /Q kísértet utói. Ez a lámpás volt. Olyan hátborzongatóan tudta előadni, hogy azon éjjel semmit sem aludtam. Elfogott a gyerekes kalandvágy. A sok hasonló elbeszélésről tanú- bizonyságot is akartam szerezni. Persze nem sikerült. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a kaputól messzebb sohasébi mertem menni. Az udvaron a fák lialk susogása, a sertésólban a malac örökös nyugtalansága, egy-egy kapuzaj, vagy egy macska által okozott halk nesz már megrettentett. Így volt ezzel Veller János is. (Gondolom, mások is.) Veller 1 nár kora ifjúságában az uraságnak szolgált. Bércsgyerektől kezdve parádéskocsisságon át volt ő csaknem minden. Este, ha a napi fárasztó munka után bekapták a sovány kosztot a hosszú cselédház előtt, kinn az udvaron, vagy benn az ólban hasonló elbeszéléseknek volt hallgatója. Adódott egyszer, hogy éjszaka egyedül kellett átmennie kocsival a szomszéd faluba. Prügyre. Prügy előtt egy hídon kellett átmennie. Erről a hídról azt hallotta, hogy éjféltájt nem tanácsos arra menni, mert a boszorkányok leveszik a kocsiról az embert. Megnézi óráját — féltizenkettő ... Néhány perc és a hídhoz ér. Köröskörül a határ és a mélységes csend. Az éj sűrű sötét. A felhős égen a hold erőlködik, hogy utat törjön magának. Sápadt fénye hol előbujik. hol visszahúzódik. Veller pedig, hogy bátorítsa magát, énekelni kezd. Hangját, elnyeli az irgöntalan vagy határ, szinte ö maga se hallja. Daliát hogy van az ember. Ha hallja a saját hangját, azt hiszi bátorabb. Hiába gyűjtögette a bátorságát, csak melege lett. Izgalmában előkotort egy cigarettái és rágyújtott. A láng szemébe villant, egy pillanatra semmit sem látott, de hallott. Halk nyöszörgés ütötte meg a fülét. Észre se vette, néhány méterre a hídnál poroszkált Terka nevű lova a négykerekű kocsival. — A nem jóját! — dörmögi, —r itt valóban szellemek tanyáznak. Most biztos valamelyiknek a gyereke sír — gondolta. A nyöszörgés mind erősebb. Veller nagyot kiált. — Hő! — intézkedik a lóval. A? megállt. Veller minden tagjában reszketve szállt le a kocsiról. Egy pillanatig fülel. A nyöszörgés csak nem szűnik. Maga se tudja hogyan, de a híd felé kiabál: — Ki az!? Semmi válasz, csak a gyereksí- ráshoz hasonló nyöszörgés. Vár egy kicsit, Omlik róla a veríték, reszket, mint a nyárfalevél. Újra erőt gyűjt és kiált: Ki az?! Jöjjön ide. Újra semmi válasz. Gondol egyet. Akárki, vagy akármi tanyázik ott, kiveszem a kocsilámpát, hogy ne lássa, hol vagyok. A gondolatot tett követte. Eddig ő se igen látott a lámoa világától a ló faránál egyebet. Kiveszi a kocsiból az egyik lőcsöt is. Igv felfegyverkezve áll néhány pillanatig. Ott forgolódik, topog egy helyben, — mit csináljon. Menni vnndenho- gyan kell. De hogyan? Ki tudja, mi történhet vele — gondolja. Éjfél már régen elmúlt — észre se vette az idő múlását. Kelet felől már derengett a hajnal, — eképp jött meg az ő bátorsága is. A híd körül a nádas susog, mint megannyi halkszavú vénasszony. Megsimogatja, a ló fejét, erős kézbe veszi a lőcsöt s indul a hang irányába. A lába inkább visszafelé húzza, de az a kis bátorság, amit eddig gyűjtött, előre viszi. Nehéz, kínos percek ezek. Óráknak tűnnek. Odaér a hídhoz. Egyszerű kis áteresz híd. óvatosan jobbra-balra fülelve szétnyit ja a. nádat, keresi a hangot, a nyöszörgés okát. Hirtelen megtorpan. Izgalmában majdnem rálépett a 3 kis kutya- kölyökre a nád tövében. A tehetetlen kis állatok összedugva fejüket, dideregve húzódtak egymáshoz. Anyjuk eledel után járt, egyedül hagyta kölykeít. — Hát ez is boszorkány? — szólta el magát Veller. Még mindig. idegekre és pénzre megy. Az izgalmat a végletekig lehet fokozni — időhúzással. Nyer az, aki tovább bírja nyugalommal. Ismertetem .a játékszabályokat: mondjuk valamelyik területen, községben, városban, belteliken, vagy külterületen, de íróasztal fölé hajolva határozatot hoznak egy létesítmény létesítésére. Kész a laposztás. Az ezután következő elő- és utótár- g'yalások, jóváhagyások a lap-átrendezés. Start! Lehet biattolni. Persze jó a széles közvéleményt tájékoztatni, de ez el is maradhat. Első lépés: a felső illetékes biztosítja az alsó illetékesnek a hitelkeretet, de nyomban gondoskodik arról, hogy az alsó illetékes számlaszámún ne legyen pénz. A következő lépésig lehetőleg fél, de legalább negyedévet kell várni. Ekkor lehet váltani. A felilletékesnek meg kell szüntetni a hitelkeretet, mivel azt az alilletékes nem merítette ki, s egyben lehet pénzt folyósítani az alilletékes számlaszámúra. Egy bravúros húzással a támadó teremthet olyan szituációt is, miikor hitelkeret és pénz egyaránt biztosítva van. azonban ilyenkor gondoskodni kell arról, hogy a közepi lloté- kes vállalat ez esetben ne rendelkezzék építőanyaggal, fával, vagy egyéb, az alilletékes számára szükséges munkaanyaggal, esetleg munkaeszközzel. Egy-két forduló után következhet a befagyasztásn-jk nevezett utolsó lépés. Egy dörgedelmes levél kíséretében végleg be kell szüntetni a kimeri tétlen keretet. A vesztett asztalt verve, feldúlt arccal távozik a szintről. Persze napjainkban az Életben egyre ritkábban játszanak már bü- rokratásdit. Kihalóban van. Nagyobb létesítmények, magasabb fej- és a!- illetékesek viszonylatában már nem is igen fordul elő. Esetleg eldugott, istenhát amögötti falvakban akad még nyomára egy-egy elszánt hibavadász újságíró Például Nyomáron, egy ici-pici tűzoltószertár építésével kapcsolatiban. Hiába, a falu mindig ^konzervatívabb«, mint a 'ráros. Hogy végképp ki ne haljon ez az elmés játék, feljegyezte az utókor számára: NAGY ZOLTÁN nem volt biztos a dolgában. Le/ia-j jolt, ölébe vette a csöpp állatokat, — de nem történt semmi. Nem messze a hídtól volt a höz-\ ség kondásának a kunyhója. A ' kondás ku+vdja keletkezett ide a nád közé Ez°k adták a gyermek- síráshoz hasonló ni'Xszörvő hangot. Veller mer>wv”r>A.va ment vissza a kocsihoz. Reggel lett, mire célhoz ért, holott akkor már otthon kellett volna lennie. Beszélhettek azután neki kisér- tetről, szellemről, boszorkányról. Maga jött rá — nem akárhogyan, — hogy ilyen nincs, csak a mesében. * Ha annakidején jómagam is azt tettem volna, jnint Veller, olyan eredményre jutottam volna, mint ő. A lámpásban én is öreg csőszre és kutyájára akadtam volna, más mesében más alakra. És nemcsak én és Veller, mindenki így járt volna. Megkülönböztetett figyelmébe ajánlom tanácsoknak, vállalatoknak és különféle . hivataloknak. A játék állagmegóvásokat tudják az építők elvégezni, egyéb sokkal fontosabb feladataik miatt. A jövő esztendőben már teljes kapacitással hozzákezdenek az épület befejezéséhez s így az étterem helyett a szerencsi csokoládégyár keksz- és ostyaüzeme kap majd helyet. a balettművészet legértékesebb gyöngyszemeiben gyönyörködjék, magába szívja azokat a szépségeket, eszmei mondanivalókat, amikben írók s a zene nagyjainak álmai, gondolatai a táncművészet magasrendű kifejező eszközei révén megelevenednek, testet öltenek a színpadon. A balettegyüttes önálló fellépése és a további működéséhez fűzött jogos nagy remények, távolabbi lehetőségek új színt jelentenek Miskolc és megyénk kulturális életében Szocialista kultúránk fejlesztésének új hivatott tényezőiét üdvözöljük szeretettel a fiatal együttesben amelvre na°v jövő vár. Az együttes művészetétől sokat tanulhatnak maid öntevékeny művészeti csonort- iaink is és bizonyos. hoev e csokor- kikből sok tebetcég f'-'g belenőni e hivatásos táncművészek anréba. HAJTOTT RtfT.A M illos Aurélnál kezdtem, aki jelenleg a római Operaház bulettigazgatója. Később a budapesti Operaházban Harangozó Gyula volt a mesterem, akinek sokat köszönhetek. A balettművészet titkaiból sok tapasztalatot merítettem külföldi tanulmányutaimon, Londonban, Rómában, Firenzében, Göteborgban, végül Moszkvában, ahol az 1931—33- as években tartózkodtam. Sókat dolgoztam az Operaházban és a Rc- vüszinházban, s úgy érzem, a sok tanulmány, a sok munka hasznomra vált. De a legtöbbet tanultam R. V. Zaharovtól, amikor a Bahcsiszeráji szökőkút budapesti előadásának megrendezésében, mint oroszul tudó szakember segédkeztem neki. így vázolja pályája jelentősebb mérföldköveit Téry Tibor, a miskolci Nemzeti Színház balettegyüttesének kitűnő vezetője és koreográfusa, az együttes első nagy vállalkozása, önálló balettestje próbájának szünetében. — Már tavaly, amikor sikerült a 12 tagú balettkart megszervezni, tervezgettük egy önálló balettest megrendezését. Nagyobb, egész estét betöltő magyar, vagy orosz balettművel akartunk előrukkolni, de beláttuk, hogy az űj együttessel nem kezdhetjük a csúcson. így határoztuk el, hogy inkább kisebb művekkel kezdjük, amelyek nem haladják meg erőinket és technikai lehetőségeinket. Inkább kevesebbet jobban, mint nagyot hiányosan! így is be kell vonnunk a színháznak nem az együttesbe tartozó, de jól táncoló tagjait, valamint a nem táncos igényű szerepekbe más művészeket. A Babatündér próbája már lepergett. Most a Ró?saj,elke próbájára kerül sor. A Babatündér főszerepét Zilahy Katalin táncolja, akit a főiskoláról ..ragadtak ki’'. Párja Boros István, aki az életben is párja, férje Zilahy Katónak. A Ró- zs&lelke női hősét Farkas Viola és Földi Mária kettős szereposztásban felváltva táncolja. A bemutató előadásra Farkas Viola készült fel. Az álomlovag Mohai László képében libben elő a rózsáskert szép díszlete mögül, hogy az álom végével ott tűnjék el megint. A legnagyobb fába Ravel Bole- rójával vágtuk a fejszénket -*■ mondja Téry mester —, mert ez. a zenekarra és a táncosokra is nagy feladatot ró. De már a tegnapi próbán olyan volt, hogy mar ettől sem félek. A Boleró valóban próbára teszi a i zenekart, s az együttes minden tagjának képességeit. De máris az a benyomásom, hogy a tűzpró- bát a bemutatkozó előadáson derekasan fogják kiállni. A női vezető
