Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-16 / 88. szám
Vilas proletárjai egyesüljetek ! •timimiumiii XIIL évfolyam 88. szám 1957 április 16 Kedd Ara 50 fillér MIMtMtMMMMMMtH IIMMIMI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA ^ _____________________________ 1 5 453.3 tonna szén A borsodi szénmedence derék bányászai április 13-átn 13.453.3 tonna szenet bocsátottak népgazdaságunk rendelkezésére. Ebből a borsodi tröszt 10.570.6 tonna szenet küldött a felszínre, napi tervelőirányzatát 109.5 százalékra teljesítve. Az ózdi bányád szók 2.882.7 toskn szenet termeltek 107.5 százalékos eredménnyel zárva a napot. Jövedelmező állami gazdaságokat! | 3 M egyénk állami gazdaságai az | elmúlt évben és az ezt meg- | előző éveikben ráfizetésiesen gazdái- | kodtak. Ehhez nem kis mértékben | hozzájárult, hogy a szocialista nagy-1 üzemi mezőgazdaság feltételei csak | folyamatosan alakultak ki. (össze- | függő táblák, vetésforgó kialakítása. | nagyüzemi gazdálkodáshoz szüksé -1 ges épületek, gépesítés, hozzáértő | káderek nevelése stb.) De voltak | egyéb tényezők is, amelyek gátol-1 ták az állami gazdaságok jövedel- = mezőségét. A felüliről irányított gaz-1 dálkodás, a gazdasági és egyéb adott | Ságok figyelmen kívül hagyása, a | dolgozók bérezésénél az érdekelt-1 ség mellőzése, az értékesítés és tér-1 melés közötti árak ellentmondása | nem volt ösztönző a termelésre. = Emellett voltak olyain okok is, ame- | lyek a gazdálkodás veszteségeit növel- | lék, amelyek a vezetés hibáiból, az | ésszerütlenségből, anyagpazarlásból,. | felelőtlenségből, szabotázs cselekmé-1 nyékből adódtak. Az októberi ellen-1 forradalmi események az elmúlt év- | ben 6 millió forinttal növelték az ál- | lami gazdaságok veszteségét. Ebben az évben meg van az alap-1 feltétele annak, hogy állami gazda | ságaink jövedelmezővé, gazdaságos-1 ©á váljanak. Ezt bizonyítja, hogy | olyan gazdaságok, amelyek az el-1 múlt évben és az azt megelőző évek- | ben veszteségesek voltak (Ernőd, | Klementina, Onga, taiktaharkányi Á. | G.), ezévben már jövedelmezően tér-| veztek. Ezeknél a gazdaságoknál a | lehetőségek jobb kihasználásával a = jövedelmezőséget tovább lehet nő- _ vélni. Ugyanakkor vannak gazdasá-| gok (Boldva, Dicháza, Abod, Léh, | Keselyühalom és a nagymiskolci ál- | lami gazdaság), amelyek több mint| j0 , millió forint veszteséget tervez- = tek be. Tudjuk, hogy a dicházi, bold- j Vai, abodi és léhi állami gazdasá- = goknák vannak nehézségeik. | G yengébb a föld minősége, na-1 gyobb a körzet, s ez növeli a | költségeket. Ennek ellenére nem fo- | gadható el, hogy a boldvai gazdaság | 2.6, a léhi 1.7, a dicházi 1.7, az abodi | állami gazdaság 1.6 millió forint rá-1 fizetést tervezzen be, amikor az or-1 szágnak a nép érdekében a legna-1 gyobb takarékosságra, gazdálkodási g jövedelmezőségre van szüksége. Ah- | hoz, hogy az állami gazdaságoknál a| ráfizetés megszűnjön, sőt a gazdasági jövedelmező legyen, a termelés, a g termékhozam növelésére, az Önkölt-1 ség csökkentésére van szükség. Az = elmúlt évben az állami gazdaságok | őszi és tavaszi kalászos termékei = holdankint magasabbak voltak a g megyei átlagtermésnél, de ugyanak-1 kor kukoricából, pillangós takar- g mányiból kevesebb volt a holdankinti | átlagtermés, mint a mezőgazdasági g termelőszövetkezeteknél, vagy az = egyénileg dolgozó parasztoknál, g Emiaitt központi kiutalásból töb- § bet kellett megvásárolniuk, ami je-1 lentősen növelte az állattenyésztés | költségeit. Ebből a tényből kiindul-1 va, ezévben a legtöbb állami gazda- | Ságnak arra kell törekednie, hogy a| takarmány vetésterülete növelése | mellett a legfontosabb egységnyi | területeken magasabb terméshoza-1 mot érjenek el. Ami vonatkozik a | növénytermelésnél a terméshozam g növelésére, az vonatkozik az állatte- | nyésztésre is. Az igaz, hogy az ál-1 lami gazdaságoknál az 1955. évhez | viszonyítva nőtt az egy tehénre jutói tejtermelés. De az is igaz, hogy | szarvasmarha hizlalásnál csak 14.2, | sertéshizlalásnál 16 százalékos volt a | takarmányértékesítés. A boldvai ál-1 lami gazdaságban ennél sokkal gyen-1 gébb, 11.3 százalékos. Sertéshizlalás-§ nál 20 százalékos, tehát jó közepes | takarmányértékesítéssel 1000 mázsa | hizottsertéssel lehetett volna az ál-1 lami gazdaságoknak többet értékesí-1 teni, ami nem kis mennyiségben | csökkentette volna az elmúlt évi" veszteséget. A takarmányértékesítésnél kiesett mennyiség népgazdaság; érdekek szempontjából kettős kiesés. Növelte a kiadási költségeket, ugyanakkor 1000 mázsa hús, illetve zsírral kevesebb került a szükségle tek kielégítésére. E gész dolgozó népünk érdeke megkívánja, hogy az állami gazdaságok dolgozói, vezetőségei, munkástanácsai olyan munkát végezzenek, amelynek eredménye növeli a szükségletek kielégítését, oltóbbá teszi a termelést, jövedelmezővé a gazdaságokat. VASZIL ISTVÁN A proletárdiktatúra ökle nem remeghet akkor, amikor a nép árulóira kell lesújtania Több mint harmincezer do'gozó a diósgyőri nagygyűlésen Diósgyőr-Vasgyárban, a munkásosztály fellegvárában találkoztak vasárnap délelőtt Borsod megye dolgozói, hogy hitet tegyenek a szocializmus építése mellett. Ezen a hideg, borongás áprilisi reggelen benépesedtek a miskolci utcák. A dolgozók vörös és nemzetiszínű zászlókkal, a pártot és a Szovjetuniót éltető táblákkal igyekeztek a diósgyőri stadionba, hogy meghallgassák Kiss Károly elvtársnak, az MSZMP Központi Intézőbizottsága tagjának beszámolóját. A hideg szél összefonta, szinte összecsomózta az egymás mellett lobogó vörös és nemzetiszirtü zászlókat — mintha jelezni akarná, hogy szövetségük örökre megbonthatatlan, elszakíthatatlan. A város főutcáján egymásután gördültek végig a zászlókkal és a tavasz első virágaival díszített autóbuszok, a frissen szárnyaló dalokat éneklő munkásokat szállító gépkocsik, s vontatók. A kazincbarcikaiak több_ mint 10 hatalmas autóbuszát motorkerékpáros KISZ-fiatalok kísérték. A somsályi bányászok gépkocsiján fehérbetüs tábla hirdette: „Bátor kiállással, több és jobb munkával készülünk az ellenforradalom végleges megsemmisítésére”. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem népes csoportja szavalókórussá alakult. Csak úgy zúgott a járdaszegélyen haladók tapsai közepette: „Mi vagyunk a KISZ-isták, vesszenek a fasiszták” — kiáltás. A párt hívó szavára eljöttek a mezőcsáti, a hejőpapi dolgozó parasztok, az ózdi, borsodnádasdi, diósgyőri és szerencsi gyárak munkásai, Tiszapalkonya építői, szerelői. Együtt érkeztek a szuhavölgyi bányászoké kai Kossuth Lajos szülőfalujának, Monok községnek küldöttei és ajkuk4 ról messzire szállt az ének: „Kossuth Lajos azt üzente...” Az ünnepi díszt öltött stadionban 10 órakor már mintegy harminc* ezer ember várta a nagygyűlés kezdetét. A dísztribün vörös drapériájára színes betűkkel festették: „Néppel összeforrott, erős párttal előre c munkáshatalom győzelméért Az elnökségben hely elfoglaltak a megye és város vezetőin kívül a bányák, az üzemek, a járások küldöttei, értelmiségi dolgozók, a párt veterán harcosai. Ott voltak az elnökségben a hazánkban tartózkodó szovjet békebizottság tagjai: Mihail Kotov, a delegáció vezetője és Grw gorij Dubinyin, a leningrádi Vörös Viborg gyár előrajzolója. Helyet*, foglaltak az elnökségben a Csehszlovák Kommunista Párt Kassa kerü* leti bizottságának küldöttei is, Haleva Béla, a kassai kerületi párt*, bizottság titkára, Gliba Péter, a kassai kerületi nemzeti tanács titkárat Tóbiás József, a kassai kerületi szaktanács titkára és Csavara Stefánia Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kassai kerületi titkára. A magyar és szovjet himnusz hangjai után Prieszol József, az MSZMP borsodmegyei intézőbizottságának elnöke üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit, a megjelent szovjet és csehszlovák vendégeket. Ezután Kiss Károly elvtárs, az MSZMP Központi Intézőbizottságának tagja emelkedett szólásra K iss Károly elvtárs beszéde = Tisztelt nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy bevezetőben mindjárt átadjam a miskolci és diósgyőri dolgozóknak, valamint a szép munkaeredményeket elért Ózdi és Borsodi Szénbányászati Tröszt bányászainak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága harcos kommunista üdvözletét. Kiss elvtáms elmondotta, hogy több helyen tartanak az országban nagygyűléseket, hogy beszámoljanak a párt- és kormányküldöttség legutóbbi tárgyalásairól és arról a szívélyes fogadtatásról, amelyben a Szovjetunió vezetőd és maga a szovjet nép részesítette a magyar párt- és kor- T)ányküldötteket. Majd így folytatta: „Egyik tagja voltam a Szovjetunióban járt párt- és kormánydelegációnak. Az SZKP vezetői és kormány tagjai, valamint az egész szovjet nép rendkívül szívélyesen fogadtak bennünket. Többször hangsúlyozták, hogy forró szeretettel üdvöz- lik hazájukban az ellenforradalom ellen hősiesen harcoló magyar nép és a szocializmust védő magyar kommunisták képviselőit. A két párt és kormány vezetőinek tanácskozásait a nyílt, őszinte, baráti elvtársi légkör .jellemezte. A magyar delegációnak | nagy megbecsülésben volt része, ! mint testvéri szövetséges állam és I párt vezetőit kezelték. Különösen | megható volt a delegáció iránt a I szovjet dolgozók figyelme és érdekűi lődése. A magyar küldöttség nagy | gondot fordított a szovjet dolgozók- i kai való közvetlen találkozásokra. A | magyar küldöttség nagy gondot for- ! dított arra, hogy sokat érintkezzék 1 közvetlenül a gyárak, a falvak, az I üzemek dolgozóival. Az a szeretet és | melegség, amellyel fogadtak, annál | is inkább megható volt részünkre, 1 mert több találkozón elmondották a 1 szovjet dolgozók, hogy az elleníorra i dalmi bandákkal való harcok során | számos áldozatuk van. Én abban a | küldöttségben vettem részt, amely | Sztálingrád városában járt. A sztá- ! lingrádi pártbizottság vezetői elmon- ! dották, hogy az ellenforradalom leli verésénél huszonöt sztálingrádi mun- § kás lelte halálát, mint a szovjet had- = sereg katonája. De ennek ellenére a ! munkások szeretete egy jottányival |sem volt kisebb, s bennünk a mail gyár nép vezetőit látták, annak a 1 népnek a képviselőjét, akik hűek mail radtak a szocializmus építéséhez, | amely maga is szembefordul a kapi | ialista körökkel. A tárgyalásokon ki | :ünt, hogy a Szovjetunió teljes mér- 1 tékben támogatja a magyar forra- Ü dalmi munkás-paraszt kormányt if az MSZMP Központi Bizottságának j| harcát, segíti a munkásosztály hatal- = mát. A tárgyalások során teljes 1 egyetértés alakult ki a nemzetközi i helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom, valamint az országaink közötti kölcsönös kapcsolatok kérdéseiben. A politikai segítségen túlmenően rendkívül nagyjelentőségű a megállapodás szövegében már ismertetett gazdasági segítség, a 875 millió rubel hitel, az 1610 millió rubel értékű 1957-ben szállítandó áru, az .1053 millió forint értékű adósság elengedése. Mindez lehetővé tette, hogy saját erőforrásainkat is felhasználva, biztosabban haladjunk előre a szocializmus építése útján. Az 1957. évre megkötött szerződés értelmében hosz- szúlejáratú hitellel való esszékr ncso- lás útján, iparunk igen fontos nyersanyagokat kap. Igen nagymennyiségű vasércet, hengereltárut, nyersvasat, félmillió tonna kokszot, egymilliókétszázezer tonna szenet, kőolajat, fűtőolajat, rezet, ólmot, fenyődeszkát, 'bányafát, ezenkívül búzát és takarmányárpát. Az értékes nyersanyagokat iparunk feldolgozza és a fizetés érte nagyobbrészt iparcikkel történik. De ennek csak egyrészét tudjuk a közeljövőben visszafizetni. Nagyobb részét 10 évre elosztva, 1960- tól kezdjük visszafizetni. Az . egész hitelre 2 százalékos kamatot fizetünk. A világpiacon ilyen feltételek mellett országunk hitelt nem kaphatna. Ilyen feltételek mellett csalta népi demokráciák között kialakult kapcsolat szellemében, az igazi nemzetköziség értelmében, a proletár* internacionalizmus alapján jöhet léire gazdasági szerződés. -> A varsói szerződésben vállalt kötelezettségünknek eleget teszünk s annak szilárd tagja maradunk Nagyfontosságú megállapodásra jutottak a két ország képviselői katonai kérdésekben is — folytatta Kiss elvtárs. — A nemzetközi helyzet, amelyet az imperialisták részéről a háborús készülődés, a haditámaszpontok kiépítése jellemez, mégin- kább szükségessé teszi a szocialista országok egységének fokozását és katonai tömörülését is. Ezért a párt- és kormánydelegáció a magyar nép függetlenségének biztosítására, békéjének megőrzésére a tárgyalások során kifejezte azt az elhatározását, hogy a varsói szerződésben vállalt kötelezettségének eleget tesz és annak szilárd tagja marad. A szovjet csapatok jelenléte Magyarországon a •nemzetközi proletárszolidaritás egyik kifejezője, s itt tartózkodásukat az imperialista agresszió veszélye teszi szükségessé és magyar nép érdekeit szolgálja. Hazánk csak úgy tudja megőrizni függetlenségét, ha erősíti kapcsolatait a szocialista tábor országaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Októberben, novemberben az ellenség azt hirdette, hogy a Szovjetunió megsértette Magyar- ország függetlenségét. Az igazság az, hogy a Szovjetunió sohasem vészé** lyeztette egyetlenegy ország függetlenségét sem. A Szovjetunió hazánk szabadságának és függetlenségének legfőbb védelmezője volt és ma is az» A magyarországi ellenforradalmi események az egész világ munkás-* mozgalmának nagy tanulságul szol« gálnak. Számtalan küldöttség járt nálunk az elmúlt hónapokban, hogy tanulmányozzák a munkásmozgalom szempontjából a Magyarországon le* zajlott eseményeket; Még nem vertünk rá elég keményen a munkások hatalma ellen támadó ellenforradalmárokra9 ezt még pótolnunk kell Kiss elvtárs a továbbiakban beszélt az 1956. november 4-ét követő eseményekről. Megállapította, hogy az ellenforradalom által feldúlt országban kezdte meg működését a munkás-paraszt kormány és bontotta ki zászlaját az MSZMP. Hangsúlyozta, hogy noha azóta csak néhány hónap telt el, de ez az időszak eredményekben mégis számottevő. November 4-e után a döntő feladat a proletárdiktatúra, a törvényes rend helyreállítása volt. Ma már elmondhatjuk. hogy helyreállítottuk a Magyar Népköztársaság törvényes rendjét, a proletariátus diktatúráját, az ellenforradalom illegalitásba szorult, de még nem vertünk rá elég keményen a munkások hatalma ellen támadó ellenforradalmárokra, ezt még pótolnunk kell. Tanultunk egyet- mást. Szerveztünk egy egységes., harcos munkáspártot, belső egységet teremtettünk ebben a pártban, aki ezt az egységet meg akarja bontani, annak gyorsan ajtót mutatunk. Nemcsak belülről, de még kívülről sem tűrünk egységbontókat. Megteremtettük az új fegyveres erők .alapját, amely becsületesen megállja a helyét. A jövőben egyik fontos feladatunk, hogy tovább növeljük a fegyveres erők becsületét és • tekintélyét, amihez elengedhetetlen annak kimondása, hogy október 28-án a had. sereg, a rendőrség, az államvédelmi hatóság nem mondott csődöt, hanem szétesésüket egyes vezetők tehetetlensége és a vezetésiben megbúvó árulók okozták. Nem véletlen, hogy az ellenforradalom elsősorban a pártszervezetek ellen, az irányító politikai erő ellen támadott, másodsorban az államvédelmi hatóság ellen, az ellen a szervezet ellen, amely a legkeményebben tartói ta kezében a fegyvert, amelynek a kezéből az ellen- forradalom sem tudta kicsavarni a fegyvert. Azután az ellenforradalom támadását kiterjesztette a termelőszövetkezetek ellen, a haladó parasztok ellen, akik alapját képezik a szocializmus építésének falun. Aztán támadott az ellenforradalom a gyárakban, a személyzeti osztályok, a káderosztályok ellen, akik számontar- tották, hogy ki az ellenség s a barát még ha volt is hiba munkájukban. Nem véletlen, hogy most is arról szavalnak, hogy ne legyen személyzeti osztály, mert úgy gondolják, hogy így könnyebb lesz kárt okozni — ezért van ilyen követelése az ellenségnek. . Különösen hősies volt október, november hónapban a népi hatalom mellett mindvégig kitartó ÁVH helytállása. A fegyveres erők állományának jneg kell érteniök, hogy most a legfontosabb a szigorú forradalmi fegyelem betartása. Úgy dolgozzon® hogy az ellenség féljen tőle; November 4-e óta megszilárdult a helyzet az államapparátusban is. Na« gyot fejlődött november 4 óta a párt, melynek jelenleg 250 ezer tagja van és néhány hete megalakult Kommu* nista Ifjúsági Szövetség taglétszáma is meghaladja már a 30 ezret. El« mondhatjuk, hogy ez a tömeg a ma« gyár munkásosztály, a dolgozó nép legjobbjait jelenti, akik a szocialista forradalom legodaadóbb hívei, akilá készek harcolni a szocialista Magyar« ország felépítéséért, az ellenség tei* jes megsemmisítéséért. Kiss elvtárs rámutatott arra, hogy az utóbbi hetekben jelentősen meg« növekedett a párt politikai befolyá» sa. Ezt mutatják a termelés ncveke« désénék számadatai, különösen a szénbányászat eredménye. A széntermelés április 3-án meghaladta a 78 ezer tonnát, tehát csaknem elérték szénbányászaink az október előtti napi teljesítményt. A falusi pártszervezetek megalakulása és erősödése» a termelőszövetkezetek újjáéledései a megnövekedett termelési kedv, azí mutatja, hogy falun is növekszik á párt tömegbefolyása; Eredményeinket a szocialista tábcá (Folytatás a 2.
