Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-16 / 88. szám

Vilas proletárjai egyesüljetek ! •timimiumiii XIIL évfolyam 88. szám 1957 április 16 Kedd Ara 50 fillér MIMtMtMMMMMMtH IIMMIMI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA ^ _____________________________ 1 5 453.3 tonna szén A borsodi szénmedence derék bá­nyászai április 13-átn 13.453.3 tonna szenet bocsátottak népgazdaságunk rendelkezésére. Ebből a borsodi tröszt 10.570.6 tonna szenet küldött a felszínre, napi tervelőirányzatát 109.5 százalékra teljesítve. Az ózdi bányád szók 2.882.7 toskn szenet termeltek 107.5 százalékos eredménnyel zárva a napot. Jövedelmező állami gazdaságokat! | 3 M egyénk állami gazdaságai az | elmúlt évben és az ezt meg- | előző éveikben ráfizetésiesen gazdái- | kodtak. Ehhez nem kis mértékben | hozzájárult, hogy a szocialista nagy-1 üzemi mezőgazdaság feltételei csak | folyamatosan alakultak ki. (össze- | függő táblák, vetésforgó kialakítása. | nagyüzemi gazdálkodáshoz szüksé -1 ges épületek, gépesítés, hozzáértő | káderek nevelése stb.) De voltak | egyéb tényezők is, amelyek gátol-1 ták az állami gazdaságok jövedel- = mezőségét. A felüliről irányított gaz-1 dálkodás, a gazdasági és egyéb adott | Ságok figyelmen kívül hagyása, a | dolgozók bérezésénél az érdekelt-1 ség mellőzése, az értékesítés és tér-1 melés közötti árak ellentmondása | nem volt ösztönző a termelésre. = Emellett voltak olyain okok is, ame- | lyek a gazdálkodás veszteségeit növel- | lék, amelyek a vezetés hibáiból, az | ésszerütlenségből, anyagpazarlásból,. | felelőtlenségből, szabotázs cselekmé-1 nyékből adódtak. Az októberi ellen-1 forradalmi események az elmúlt év- | ben 6 millió forinttal növelték az ál- | lami gazdaságok veszteségét. Ebben az évben meg van az alap-1 feltétele annak, hogy állami gazda | ságaink jövedelmezővé, gazdaságos-1 ©á váljanak. Ezt bizonyítja, hogy | olyan gazdaságok, amelyek az el-1 múlt évben és az azt megelőző évek- | ben veszteségesek voltak (Ernőd, | Klementina, Onga, taiktaharkányi Á. | G.), ezévben már jövedelmezően tér-| veztek. Ezeknél a gazdaságoknál a | lehetőségek jobb kihasználásával a = jövedelmezőséget tovább lehet nő- _ vélni. Ugyanakkor vannak gazdasá-| gok (Boldva, Dicháza, Abod, Léh, | Keselyühalom és a nagymiskolci ál- | lami gazdaság), amelyek több mint| j0 , millió forint veszteséget tervez- = tek be. Tudjuk, hogy a dicházi, bold- j Vai, abodi és léhi állami gazdasá- = goknák vannak nehézségeik. | G yengébb a föld minősége, na-1 gyobb a körzet, s ez növeli a | költségeket. Ennek ellenére nem fo- | gadható el, hogy a boldvai gazdaság | 2.6, a léhi 1.7, a dicházi 1.7, az abodi | állami gazdaság 1.6 millió forint rá-1 fizetést tervezzen be, amikor az or-1 szágnak a nép érdekében a legna-1 gyobb takarékosságra, gazdálkodási g jövedelmezőségre van szüksége. Ah- | hoz, hogy az állami gazdaságoknál a| ráfizetés megszűnjön, sőt a gazdasági jövedelmező legyen, a termelés, a g termékhozam növelésére, az Önkölt-1 ség csökkentésére van szükség. Az = elmúlt évben az állami gazdaságok | őszi és tavaszi kalászos termékei = holdankint magasabbak voltak a g megyei átlagtermésnél, de ugyanak-1 kor kukoricából, pillangós takar- g mányiból kevesebb volt a holdankinti | átlagtermés, mint a mezőgazdasági g termelőszövetkezeteknél, vagy az = egyénileg dolgozó parasztoknál, g Emiaitt központi kiutalásból töb- § bet kellett megvásárolniuk, ami je-1 lentősen növelte az állattenyésztés | költségeit. Ebből a tényből kiindul-1 va, ezévben a legtöbb állami gazda- | Ságnak arra kell törekednie, hogy a| takarmány vetésterülete növelése | mellett a legfontosabb egységnyi | területeken magasabb terméshoza-1 mot érjenek el. Ami vonatkozik a | növénytermelésnél a terméshozam g növelésére, az vonatkozik az állatte- | nyésztésre is. Az igaz, hogy az ál-1 lami gazdaságoknál az 1955. évhez | viszonyítva nőtt az egy tehénre jutói tejtermelés. De az is igaz, hogy | szarvasmarha hizlalásnál csak 14.2, | sertéshizlalásnál 16 százalékos volt a | takarmányértékesítés. A boldvai ál-1 lami gazdaságban ennél sokkal gyen-1 gébb, 11.3 százalékos. Sertéshizlalás-§ nál 20 százalékos, tehát jó közepes | takarmányértékesítéssel 1000 mázsa | hizottsertéssel lehetett volna az ál-1 lami gazdaságoknak többet értékesí-1 teni, ami nem kis mennyiségben | csökkentette volna az elmúlt évi" veszteséget. A takarmányértékesítés­nél kiesett mennyiség népgazdaság; érdekek szempontjából kettős kiesés. Növelte a kiadási költségeket, ugyanakkor 1000 mázsa hús, illetve zsírral kevesebb került a szükségle tek kielégítésére. E gész dolgozó népünk érdeke megkívánja, hogy az állami gazdaságok dolgozói, vezetőségei, munkástanácsai olyan munkát vé­gezzenek, amelynek eredménye nö­veli a szükségletek kielégítését, ol­tóbbá teszi a termelést, jövedelme­zővé a gazdaságokat. VASZIL ISTVÁN A proletárdiktatúra ökle nem remeghet akkor, amikor a nép árulóira kell lesújtania Több mint harmincezer do'gozó a diósgyőri nagygyűlésen Diósgyőr-Vasgyárban, a munkásosztály fellegvárában találkoztak vasárnap délelőtt Borsod megye dolgozói, hogy hitet tegyenek a szo­cializmus építése mellett. Ezen a hideg, borongás áprilisi reggelen be­népesedtek a miskolci utcák. A dolgozók vörös és nemzetiszínű zász­lókkal, a pártot és a Szovjetuniót éltető táblákkal igyekeztek a diós­győri stadionba, hogy meghallgassák Kiss Károly elvtársnak, az MSZMP Központi Intézőbizottsága tagjának beszámolóját. A hideg szél összefonta, szinte összecsomózta az egymás mellett lobogó vörös és nemzetiszirtü zászlókat — mintha jelezni akarná, hogy szövetségük örökre megbonthatatlan, elszakíthatatlan. A város főutcáján egymásután gördültek végig a zászlókkal és a tavasz első virágaival díszített autóbuszok, a frissen szárnyaló dalokat éneklő munkásokat szállító gépkocsik, s vontatók. A kazincbarcikaiak több_ mint 10 hatalmas autóbuszát motorkerékpáros KISZ-fiatalok kí­sérték. A somsályi bányászok gépkocsiján fehérbetüs tábla hirdette: „Bátor kiállással, több és jobb munkával készülünk az ellenforradalom végleges megsemmisítésére”. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem népes csoportja szavalókórussá alakult. Csak úgy zúgott a járdaszegé­lyen haladók tapsai közepette: „Mi vagyunk a KISZ-isták, vesszenek a fasiszták” — kiáltás. A párt hívó szavára eljöttek a mezőcsáti, a hejőpapi dolgozó pa­rasztok, az ózdi, borsodnádasdi, diósgyőri és szerencsi gyárak munkásai, Tiszapalkonya építői, szerelői. Együtt érkeztek a szuhavölgyi bányászoké kai Kossuth Lajos szülőfalujának, Monok községnek küldöttei és ajkuk4 ról messzire szállt az ének: „Kossuth Lajos azt üzente...” Az ünnepi díszt öltött stadionban 10 órakor már mintegy harminc* ezer ember várta a nagygyűlés kezdetét. A dísztribün vörös drapériájára színes betűkkel festették: „Néppel összeforrott, erős párttal előre c munkáshatalom győzelméért Az elnökségben hely elfoglaltak a megye és város vezetőin kívül a bányák, az üzemek, a járások küldöttei, értelmiségi dolgozók, a párt veterán harcosai. Ott voltak az elnökségben a hazánkban tartózkodó szovjet békebizottság tagjai: Mihail Kotov, a delegáció vezetője és Grw gorij Dubinyin, a leningrádi Vörös Viborg gyár előrajzolója. Helyet*, foglaltak az elnökségben a Csehszlovák Kommunista Párt Kassa kerü* leti bizottságának küldöttei is, Haleva Béla, a kassai kerületi párt*, bizottság titkára, Gliba Péter, a kassai kerületi nemzeti tanács titkárat Tóbiás József, a kassai kerületi szaktanács titkára és Csavara Stefánia Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kassai kerületi titkára. A magyar és szovjet himnusz hangjai után Prieszol József, az MSZMP borsodmegyei intézőbizottságának elnöke üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit, a megjelent szovjet és csehszlovák vendégeket. Ezután Kiss Károly elvtárs, az MSZMP Központi Intézőbizottságának tagja emel­kedett szólásra K iss Károly elvtárs beszéde = Tisztelt nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy bevezetőben mindjárt átadjam a miskolci és diós­győri dolgozóknak, valamint a szép munkaeredményeket elért Ózdi és Borsodi Szénbányászati Tröszt bá­nyászainak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága harcos kommunista üdvözletét. Kiss elvtáms elmondotta, hogy több helyen tartanak az országban nagy­gyűléseket, hogy beszámoljanak a párt- és kormányküldöttség legutóbbi tárgyalásairól és arról a szívélyes fogadtatásról, amelyben a Szovjet­unió vezetőd és maga a szovjet nép részesítette a magyar párt- és kor- T)ányküldötteket. Majd így folytatta: „Egyik tagja voltam a Szovjet­unióban járt párt- és kormánydele­gációnak. Az SZKP vezetői és kor­mány tagjai, valamint az egész szov­jet nép rendkívül szívélyesen fogad­tak bennünket. Többször hangsú­lyozták, hogy forró szeretettel üdvöz- lik hazájukban az ellenforradalom ellen hősiesen harcoló magyar nép és a szocializmust védő magyar kom­munisták képviselőit. A két párt és kormány vezetőinek tanácskozásait a nyílt, őszinte, baráti elvtársi légkör .jellemezte. A magyar delegációnak | nagy megbecsülésben volt része, ! mint testvéri szövetséges állam és I párt vezetőit kezelték. Különösen | megható volt a delegáció iránt a I szovjet dolgozók figyelme és érdek­űi lődése. A magyar küldöttség nagy | gondot fordított a szovjet dolgozók- i kai való közvetlen találkozásokra. A | magyar küldöttség nagy gondot for- ! dított arra, hogy sokat érintkezzék 1 közvetlenül a gyárak, a falvak, az I üzemek dolgozóival. Az a szeretet és | melegség, amellyel fogadtak, annál | is inkább megható volt részünkre, 1 mert több találkozón elmondották a 1 szovjet dolgozók, hogy az elleníorra i dalmi bandákkal való harcok során | számos áldozatuk van. Én abban a | küldöttségben vettem részt, amely | Sztálingrád városában járt. A sztá- ! lingrádi pártbizottság vezetői elmon- ! dották, hogy az ellenforradalom le­li verésénél huszonöt sztálingrádi mun- § kás lelte halálát, mint a szovjet had- = sereg katonája. De ennek ellenére a ! munkások szeretete egy jottányival |sem volt kisebb, s bennünk a ma­il gyár nép vezetőit látták, annak a 1 népnek a képviselőjét, akik hűek ma­il radtak a szocializmus építéséhez, | amely maga is szembefordul a kapi | ialista körökkel. A tárgyalásokon ki | :ünt, hogy a Szovjetunió teljes mér- 1 tékben támogatja a magyar forra- Ü dalmi munkás-paraszt kormányt if az MSZMP Központi Bizottságának j| harcát, segíti a munkásosztály hatal- = mát. A tárgyalások során teljes 1 egyetértés alakult ki a nemzetközi i helyzet és a nemzetközi munkásmoz­galom, valamint az országaink kö­zötti kölcsönös kapcsolatok kérdései­ben. A politikai segítségen túlmenően rendkívül nagyjelentőségű a megálla­podás szövegében már ismertetett gazdasági segítség, a 875 millió rubel hitel, az 1610 millió rubel értékű 1957-ben szállítandó áru, az .1053 millió forint értékű adósság elenge­dése. Mindez lehetővé tette, hogy sa­ját erőforrásainkat is felhasználva, biztosabban haladjunk előre a szoci­alizmus építése útján. Az 1957. évre megkötött szerződés értelmében hosz- szúlejáratú hitellel való esszékr ncso- lás útján, iparunk igen fontos nyers­anyagokat kap. Igen nagymennyiségű vasércet, hengereltárut, nyersvasat, félmillió tonna kokszot, egymilliókét­százezer tonna szenet, kőolajat, fűtő­olajat, rezet, ólmot, fenyődeszkát, 'bányafát, ezenkívül búzát és takar­mányárpát. Az értékes nyersanyago­kat iparunk feldolgozza és a fizetés érte nagyobbrészt iparcikkel törté­nik. De ennek csak egyrészét tudjuk a közeljövőben visszafizetni. Na­gyobb részét 10 évre elosztva, 1960- tól kezdjük visszafizetni. Az . egész hitelre 2 százalékos kamatot fize­tünk. A világpiacon ilyen feltételek mellett országunk hitelt nem kap­hatna. Ilyen feltételek mellett csalta népi demokráciák között kialakult kapcsolat szellemében, az igazi nem­zetköziség értelmében, a proletár* internacionalizmus alapján jöhet léi­re gazdasági szerződés. -> A varsói szerződésben vállalt kötelezettségünknek eleget teszünk s annak szilárd tagja maradunk Nagyfontosságú megállapodásra ju­tottak a két ország képviselői kato­nai kérdésekben is — folytatta Kiss elvtárs. — A nemzetközi helyzet, amelyet az imperialisták részéről a háborús készülődés, a haditámasz­pontok kiépítése jellemez, mégin- kább szükségessé teszi a szocialista országok egységének fokozását és katonai tömörülését is. Ezért a párt- és kormánydelegáció a magyar nép függetlenségének biztosítására, béké­jének megőrzésére a tárgyalások so­rán kifejezte azt az elhatározását, hogy a varsói szerződésben vállalt kötelezettségének eleget tesz és an­nak szilárd tagja marad. A szovjet csapatok jelenléte Magyarországon a •nemzetközi proletárszolidaritás egyik kifejezője, s itt tartózkodásukat az imperialista agresszió veszélye teszi szükségessé és magyar nép érdekeit szolgálja. Hazánk csak úgy tudja megőrizni függetlenségét, ha erősíti kapcsolatait a szocialista tábor or­szágaival, mindenekelőtt a Szovjet­unióval. Októberben, novemberben az ellenség azt hirdette, hogy a Szovjetunió megsértette Magyar- ország függetlenségét. Az igazság az, hogy a Szovjetunió sohasem vészé** lyeztette egyetlenegy ország függet­lenségét sem. A Szovjetunió hazánk szabadságának és függetlenségének legfőbb védelmezője volt és ma is az» A magyarországi ellenforradalmi események az egész világ munkás-* mozgalmának nagy tanulságul szol« gálnak. Számtalan küldöttség járt nálunk az elmúlt hónapokban, hogy tanulmányozzák a munkásmozgalom szempontjából a Magyarországon le* zajlott eseményeket; Még nem vertünk rá elég keményen a munkások hatalma ellen támadó ellenforradalmárokra9 ezt még pótolnunk kell Kiss elvtárs a továbbiakban be­szélt az 1956. november 4-ét követő eseményekről. Megállapította, hogy az ellenforradalom által feldúlt or­szágban kezdte meg működését a munkás-paraszt kormány és bontot­ta ki zászlaját az MSZMP. Hangsú­lyozta, hogy noha azóta csak néhány hónap telt el, de ez az időszak ered­ményekben mégis számottevő. No­vember 4-e után a döntő feladat a proletárdiktatúra, a törvényes rend helyreállítása volt. Ma már elmond­hatjuk. hogy helyreállítottuk a Ma­gyar Népköztársaság törvényes rend­jét, a proletariátus diktatúráját, az ellenforradalom illegalitásba szorult, de még nem vertünk rá elég kemé­nyen a munkások hatalma ellen tá­madó ellenforradalmárokra, ezt még pótolnunk kell. Tanultunk egyet- mást. Szerveztünk egy egységes., har­cos munkáspártot, belső egységet te­remtettünk ebben a pártban, aki ezt az egységet meg akarja bontani, an­nak gyorsan ajtót mutatunk. Nem­csak belülről, de még kívülről sem tűrünk egységbontókat. Megterem­tettük az új fegyveres erők .alapját, amely becsületesen megállja a he­lyét. A jövőben egyik fontos felada­tunk, hogy tovább növeljük a fegy­veres erők becsületét és • tekintélyét, amihez elengedhetetlen annak ki­mondása, hogy október 28-án a had. sereg, a rendőrség, az államvédelmi hatóság nem mondott csődöt, hanem szétesésüket egyes vezetők tehetet­lensége és a vezetésiben megbúvó árulók okozták. Nem véletlen, hogy az ellenforradalom elsősorban a pártszervezetek ellen, az irányító politikai erő ellen támadott, másod­sorban az államvédelmi hatóság el­len, az ellen a szervezet ellen, amely a legkeményebben tartói ta kezében a fegyvert, amelynek a kezéből az ellen- forradalom sem tudta kicsavarni a fegyvert. Azután az ellenforradalom támadását kiterjesztette a termelő­szövetkezetek ellen, a haladó parasz­tok ellen, akik alapját képezik a szo­cializmus építésének falun. Aztán tá­madott az ellenforradalom a gyárak­ban, a személyzeti osztályok, a ká­derosztályok ellen, akik számontar- tották, hogy ki az ellenség s a barát még ha volt is hiba munkájukban. Nem véletlen, hogy most is arról szavalnak, hogy ne legyen személy­zeti osztály, mert úgy gondolják, hogy így könnyebb lesz kárt okozni — ezért van ilyen követelése az el­lenségnek. . Különösen hősies volt október, no­vember hónapban a népi hatalom mellett mindvégig kitartó ÁVH helyt­állása. A fegyveres erők állományá­nak jneg kell érteniök, hogy most a legfontosabb a szigorú forradalmi fegyelem betartása. Úgy dolgozzon® hogy az ellenség féljen tőle; November 4-e óta megszilárdult a helyzet az államapparátusban is. Na« gyot fejlődött november 4 óta a párt, melynek jelenleg 250 ezer tagja van és néhány hete megalakult Kommu* nista Ifjúsági Szövetség taglétszáma is meghaladja már a 30 ezret. El« mondhatjuk, hogy ez a tömeg a ma« gyár munkásosztály, a dolgozó nép legjobbjait jelenti, akik a szocialista forradalom legodaadóbb hívei, akilá készek harcolni a szocialista Magyar« ország felépítéséért, az ellenség tei* jes megsemmisítéséért. Kiss elvtárs rámutatott arra, hogy az utóbbi hetekben jelentősen meg« növekedett a párt politikai befolyá» sa. Ezt mutatják a termelés ncveke« désénék számadatai, különösen a szénbányászat eredménye. A szénter­melés április 3-án meghaladta a 78 ezer tonnát, tehát csaknem elérték szénbányászaink az október előtti napi teljesítményt. A falusi pártszer­vezetek megalakulása és erősödése» a termelőszövetkezetek újjáéledései a megnövekedett termelési kedv, azí mutatja, hogy falun is növekszik á párt tömegbefolyása; Eredményeinket a szocialista tábcá (Folytatás a 2.

Next

/
Thumbnails
Contents