Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-13 / 86. szám
ESZAKMAGYAKORSZAG Szombat, 15157. aprms i A KIS SZOBÁBÓL éjfél titán is ömlik a meleg fény az utcára. Az asztal fölé hajolva egy fiatat gyerek nagy buzgalommal rajzol, radíroz, ír, bele-bqlekukkant a könyvekbe. Hajnal felé az álom már pilláira üt} feje kóvályog, de rendíthetetlen szorgalommal tanul tovább. A gyár szirénája már az Üzemben találja. Lól-fut, néha fáradtan emelgeti a súlyos fémeket. Így az idő távlatából visszaemlékezve, nem is tűnik olyan keservesnek, nehéznek ennek a kisfiúnak a sorsa. Pedig, haj, de nehéz volt! Két egész ember munkáját végezte, a diákok szellemi munkáját, amely maga is terhelő egy fiatal kis koponyának és a fizikai munkások nehéz, fárasztó életét élte az Ózdi Kohászati Üzemekben. Annyi beosztása volt, hogy lehetetlen mindenre pontosan visszaemlékezni. Mindenki parancsolt neki. Aztán lassan elvégezte a technikumot. Gyakornok leit. De ekkor már egyre közeledett a sokakat félelemmel eltöltő ágyúdörgés Özdhoz is. A fiatal fiú katonai idejét, tölti. Nyugatra irányítják, megannyi ifjú társával. Poloskán visszaszöknek és az első igazán szabad május 1-el már ismét Qzdon tölti vörös lobogó alatt vonulva, ünnepelve. Ünnepli az életet, amely új színeivel, lehetőségeivel bontakozik ki előtte. Tervez, gondolkozik. Tanulni akar. — EKKOR kezdődik az életem — mondja Bárczi Béla, a Lenin Kohászati Müvek acélmű gyárrészlegé' nek főmérnöke. — Beléptem a pártba. Ekkor éreztem először, hogy hasznos tagja lehetek egy új társadalomnak, amely társadalom a géplakatos fiából mérnököt formál majd. — Mert mérnök akart lenni. Olyan mérnök, aki hű marad a munkásokhoz, akikben az apját tiszteli és látta maga előtt. Pedig nem lett könnyebb az élet ezután sem. Nem lenne túlzás, ha azt mondaná, hogy talán nehezebbé, sokrétűbbé vált számára, hiszen több a gond, felelősség. Az acélműveknél dolgozik Özdon közvetlenül a felszabadulás után. Bekapcsolódik a forró, lüktető pártéletbe, mindenhol olt van. Leköti a sokirányú ténykedés és mégis talál rá időt, hogy elvégezze a kohászati főiskolát, részben Ozdon, részben Diósgyőrben. Hány átvirrasztott éjszaka, hány átdolgozott nappal fűződik ehhez az időhöz! 1952-ben szigorlatozott. Mérnök lett. ügy, ahogy azt eltervezte már kicsiny fiú korában, amikor vasszorgalommal olvasta a könyveket, rajzolta az ábrákat és sokszor a megerőltető fizikai munka után álomba szenderült. De akkor csak az ilyen álmokban látta magái komoly műszaki rajzok fölé hajolva, vagy a kemencéknél vizsgálva az acél minőségét, segítséget, tanácsol adva azoknak, akik tanulni akartak — úgy mint ő. Kevés ember dolgozott olyan szorgalommal a maga sorsán, mint Bárczi Béla. De megérte. Hiszen Jlíegí^te... kevés ember maradt meg szivében ugyanannak a célratörő, acélos akaratú munkásgyermeknek, diplomával a kezé- _________, ben is. A LENIN Kohászati Művekben művezetőként kezdte az acélműben. Megszerették, tudták, hogy mindenben segíti őket, együtt érez velük, hiszen nem tudná megtagadni a múltját, Önmagát sohasem. Ez a gyárrészleg volt az egyik legkiválóbban dolgozó üzemrész. Itt érte el a dolgozók fizetési átlaga a legmagasabbat. Nem féltek itt megfogni a munkát, tudták, hogy miért és kinek dolgoznak. Legalább is így látszott! — Komolyan vettem, hogy a munkásosztály fia vagyok — mondja Bárczi elvtárs. — Azt hittem, ismerem őket, hiszen annyi együttöltött év forrasztott eggyé bennünket. Talán azért vágta úgy szivén, talán azért rendült meg októberben saját magában is. Sehogysem tudta megérteni, hogy az emberek nem bírtak gátat vetni annak a szennyes hullámnak, amely elborította őket. Hiszen világos volt, hogy itt más nem lehet, ha így megyünk tovább, csak fasizmus. Azt pedig minden munkás kivétel nélkül tapasztalhatta a saját bőrén, mit jelent másoknak dolgozni éh- bérért, mit jelent, ha „kutyába sem veszik” az embert. LEVÁLTOTTÁK Bárczi elvtársat is. Gyalázatos módon, csaló szavazással. A gyárrészlegben 260 ember dolgozott. Majdnem 100 hiányzott, mégis 300-at szavaztattak le azok, akiknek nem tetszett, hogy kommunisták vannak a gyárban. Mert a nyíltan hirdetett vád ez volt ellene: kommunista és szovjetbarát. Hiába kapott 7 szavazattal többet, megfenyegették, nehogy be merje tenni a lábát, semmi szükség nincsen rá. Pedig ez már novemberben történt, amikor Bárczi elvtársék a pártot kezdték el szervezni az üzemben. De visszajött. Visszajött és dolgozik tovább. Sötétkék munkásruhája ujján ott van a vörös karszalag: munkásőrség. Dolgozik, alkot az acélmű kollektívájával együtt, s most a legfontosabb feladata a termelés emelése. Legalább olyan szintre, mint tavaly volt. Sajnos, hogy ezt kell mondani, hiszen jóval felül is szárnyalhatták volna, ha közbe nem jön az ellenforradalom. De most az emberek bizakodnak, munkálkodnak, hogy majd azt is elérjék. Persze, nem csak rajtuk múlik, EGY EMBERRŐL írtam, de hány ilyet lehetne találni, ha betekintenénk a gyárak füstös mélyébe, kinyi- togatnánk az ajtókat és megkeresnénk a hozzájuk vezető utat. Hány ilyen tettrekész, harcos ifjú műszaki vezetője van hazánknak, akik életükkel azon munkálkodnak, hogy boldogabban, gondtalanabbá éljen mindenki sokat szenvedett országunkban. URBAN NAGY ROZÁLIA s ii ini m /A\ P © U E Londonból jelentik, hogy Singapore új független állammá alakult. Ez a természeti kincsekben igen gazdag kis nép hosszú évekre visz- szanyuló harcot folytatott az angol gyarmatosítók ellen. Kevés olyan része van az angol gyarmatbirodalomnak, melyet olyan vandál módszerekkel nyomtak el, mint a Maláj-félszigetnek ezt a déli részét. Az angolok bizonyos mértékig kiegyezésre kényszerültek, amiikor elismerték Singapore független állammá válását. Egy sor megkötöttséget azonban sikerült elérniük. Például az angolok továbbra is kezükben tartják a hadügy és a bel ügyek intézését. Az angol rádió szerint megfosszák demokratikus jogaiktól azokat az elemeket (hazafiakat), akik felforgató tevékenységet folytattak. Azokat kell érteni ezalatt, akik harcoltak az ország függetlenségéért az angol gyarmatosítókkal szemben. Sok ezek között a kínai származású cs ezek az angolok szerint aligha lennének támaszai az új államnak. Mi is valószínűnek tartjuk, hogy aligha erősítenék ezek az angolok befolyását az új államban, sőt harcolni fognak az angol befolyás további gyöngítése érdekében az új állam teljes függetlenségéért. Mert az aligha szolgálja az új állam függetlenségének érdekét, ha az angolok irányítják a kül- és hadügyi politikáját, (k) Közlemény Közöljük olvasóinkkal, hogy az április 4-i számban megjelent „Horn- völgyi történet” szereplőinek néhány személye még ma is él. ezért az ott feltüntetett nevek költött nevek, s így — ha valaki névazonosságot talál jelenleg élő személyekkel — az csak véletlen. Pl. a cikkben szereplő Fi- czere nem azonos a Görömtoö'lyön tanító Ficzere István általános iskola' szaktanárral. (Szerk.) Halállal végződő közlekedési baleset Az emberek szeretnek élni, ragaszkodnak életükhöz. Mégis akadnak olyanok, akik könnyeimüskö- déssel, vagy szabálytalanság folytán elprédálják a legszebb földi kincset, az életet. Ez történt április 9-én este is nyolc óra körüli időben, Bükkábrány községben. Bakos József 34 éves mezőkövesdi lakos saját tulajdonát képező, de vizsgázatlan 125 köbcentiméteres motorkerékpárjával gyorsan hajtott és emiatt szabálytalanul mellőzött. Ennek következtében bslero- hant a vele szembe közlekedő egyik teherkocsiba. A baleset következtében a motorkerékpár teljesen összetört. Bakos József pedig életveszélyes sérüléseket szenvedett és a kórházba szállítás közben meghalt. P Á R T E L E T ,, Nálunk az elleuíot’i'adaioiisi idején is a józan ész volt az úr“ Megyénk északkeleti csücskében, amolyan istenhátamögötti helyen fekszik hazánk egyik híres edény gyártó és építőanyagipari üzeme, a hollóházi kerámia-gyár. Az ország legeldugottabb falujában is megtalálhatók azok a porcelán-edények, teáscsészék, virágvázák, vizeskancsók és vitrindíszek, amelyeket ebben az üzemben készítenek a hozzáértő, ügyes munkáskezek. Az üzem néhányszáz munkása a gyár körül fekvő dombok oldalain épült kis község lakosaiból került ki. Nincs olyan ház, ahonnan ne dolgozna valaki a gyárban. Némelyik családból többen is. Nahai József négytagú családjából például még a múlt évben is hárman dolgoztak az üzemben. A család havi keresete jóval meghaladta a 3000 forintot, ami faluhelyen nagyon szép jövedelemnek számít. Az üzem dolgozóinak átlagkeresete még október előtt is meghaladta az ezer forintot. — Nálunk a dolgozók meg voltak elégedve keresetükkel, ezzel magyarázható nagyrészt., hogy az ellenforradalmi eseményekről érkező hírek nem t~ dták megzavarni sorainkat, — jegyezte meg Tegda Gyula elvtárs, az MSZMP üzemi bízott* ágának egyik tagja. Brisszi Béla elvtárs. az intézőbizottság elnöke arról beszélt, hogy náluk aránylag minden különösebb esemény nélkül teltek el az október-novemberi napok. Igaz, a Szabad Európa, a budapesti,^ de különösen a miskolci rádió uszító adásai kicsit megkeverték az emberek fejét. Egy-két városból hazajött munkás és diák arról beszélt, hogy most »forradalom« van és hogy nekik is fel kell vonulni, ha magyaroknak érzik magukat. — így került aztán sor arra, hogy szép csendben mi is végigvonultunk a falun a felvégen lévő tanácsháza elé. — mondotta Kristóf elvtárs, az üzem igazgatója. — A kommunisták megszervezték az üzem őrzését, minden esetleges kártevő kísérlettel szemben. Ehhez a határőrségtől kaptak néhány fegyvert. Ez azonban, úgylátszik, nem tetszett a hollóházi tisztelendő úrnak, mert amikor Tegda elvtársnál meglátta a fegyvert, így szólt hozzá: »Mire vigyáz maga. ki adta magának a fegyvert?« »Úgvlátszik. maga nem tudja, hogy mi van most Magyarországon. Magának most háttérbe kell szorulnia mert párttitkár volt.« Valószínű, a tisztelendő úr szívesebben látta a Kummer-féle ellenforradalmárok kezében a fegyvert, mint a kommunisták kezében. Azt mondják a hollóházi elvtársak, hogy az üzemben a dolgozók között nem volt pártellenes, államellenes megnyilvánulás. — Igaz, Kummerék emberei egy- szer-kétszer megfenyegettek bennünket, amiért nem sztrájkoltunk, mi azonban éppen azokban a napokban végeztük el a kemencék javítását. Nálunk az ellenforradalom idején is a józan ész volt az úr. Tudtuk, hogyha nem dolgozunk, csak saját magunknak ártunk, — mondotta Brisszi elvtárs. — Az MSZMP üzemi szervezete már decemberben megalakult és dolgozik. Több esetben tartottak már pártnapot és politikai vitákat, amelyeken tisztáztak sok fontos elvi, politikai kérdést. Jelenleg 24 tagja van a pártszervezetnek. Ez jóval kevesebb, mint az MDP alapszervezet taglétszáma volt. — Nem is akarunk elérni nagy taglétszámot, — mondja Brisszi elvtárs, — nem akarjuk, hogy felhíguljon a pártszervezet. Inkább legyünk kevesebben, de aktívabban dolgozzunk. mint a múltban. Jó a kapcsolat az üzemi pártszervezet, a munkástanács és a vállalatvezetőség között. A pártszervezet segítségével április 4-én 14 taggal megalakult az üzemben a KISZ-szervezet is, melynek a létszáma napról napra nőtt. A fiatalok részéről élénk érdeklődés mutatkozik a szervezeti élet iráni. Különösen a kulturális és sportolási lehetőségek vonzzák a fiatalokat. Az üzemi pártszervezet segíti a községi pártszervezet újjászervezését is, ebből a célból néhány elvtársat a községi pártszervezethez küldenek pártmunkára. A hollóházi dolgozók az ellenforradalmi idők alatt is megőrizték nyugalmukat, nem ültek fel egyes mesz- sziről jött emberek és a külföldi rádió provokációs uszításainak. Nem elégedetlenkedtek, nem követelőztek, hanem becsületes munkájukkal, józan gondolkodásukkal bebizonyították, hogy őszinte hívei népi demokráciánknak. (SZEMES) Szovjet tudós a Mars-észleletekröl Leningrád (MTI) A TASZSZ jelenti: Vszveled Saratov professzor, a Szovjetunió földrajzi társaságában előadást tartott az 1958-os nagy oppozició idején a Marsról szerzett észleletekről. Az előzetes közlemények szerint — mondotta' a professzor — a megfigyelések idején a Mars légkörében rendkívül elterjedtek bizonyos sárga színezetű sűrű ködfoltok. Saranov professzor arra a következtetésre jutott, hogy mivel a köd színezete nagyon hasonló volt a Mars úgynevezett szárazföldjeinek narancssárga sivatagi területeihez, feltehető, hogy e köd a szél által magasba emelt porból és homokrészecskékből áll. Valóban, mint ahogy a Mars éghajlata rendkívül száraz, felületén igen vastag porrétegek képződhetnek. Ahhoz azonban, hogy ez a por heteken át a levegőben maradjon és többezer kilométer távolságra is eljusson, állandó és erős szelekre van szükség. A csillagászati megfigyelések tehát azt mutatják, hogy a múlt évben a Mars légköre rendkívül viharos volt. (MTI) T így zuhog az eső, mintha ^ dézsából öntenék. FelCIFRA 27 hőszakadás ez, nem zivatar. Az utcákon patakokban folyik össze a víz, pillanatok alatt emelkedik a Békás-patak medrében is a hegyről lefutó szennyes, szürke áradat. Ősz- .................. s zesodorja a patakmeder pari- járói a száraz gazt, ócska edényt, mit odahajigáltak és viszi sebesen, görgeti előre. A fekete felhő sötétséget borít a falura és olyan alant száll, hogy nem látszik ki belőle a templomtorony. Hatalmas villám cikázik át a légben és földrengető mennydörgés kiséri. Mancika felsikolt ijedtében, de tovább szalad, bukdácsolva. Valami kimondhatatlan ösztönös erő űzi, hajtja előre. Teljesen átázott rajta a ruha, rátapad a nedves szoknya, szinte körülfonja, rácsavarodik, alig tud szaladni tőle. Rettenetes dolgot cselekszik. Ennen apja ellen szövetkezik. Haragszik az apjára. Kimondhatatlanul haragszik, hogy annyira ragaszkodik a kocsmáros földjéhez és minden áron meg akarja fosztani Kovács Lajosékat attól, hogy egyszer az életben ők is boldoguljanak. Talán, ha ott a szobában nem formed rá az apja, most nem futna a mérnökért. A természete lázadt fel az apja ellen; a természete tiltakozik az ellen, hogy szemtanúja legyen egy ilyen gyalázatos fondorlatnak. Ür keletkezett közte és apja közt és úgy érzi, Örökre elszakadtak ebben a percben egymástól: megveti benne a zsugoriságot, a kapzsiságot. Dehát mindezt Kovács Lajosék miatt teszi? Mancika nem tud arról a nevezetes bíróválasztásról, mert ezt eltitkolták előle. Ö nem haragszik Kovács Lajosék- ra, hanem nagyon is tiszteletben tartja őket. S ha tudna arról az esetről, akkor sem cselekedne másként. Kovács Lajosékat sajnálja. Zágont pedig félti: arra gondolt mindjárt, amikor értelmét vette, hogy miről van szó, hogy Zágon István hiába töltötte a nyarat Péterházán, hiábavaló volt minden, mert a korcsmáros végül enged a csábításnak és eladja * földet. Eltaszította magát az apjától, elvált tőle, másfelé vezettek utjai. Más világ az, amiben ö él, a szerelem világa. $ elvakultságában képes volna azért a másik férfiért talán meg arra zs, hogy tárt döfjön tulajdon apja szivébe. n YOMORUSAG 3MC1LXCX.09» ».KO JElWShf JB M1 Kimerültén, aléltan botlík be az ajtón Kovács Lajosék konyhájába. Csapzott hajáról, ruhájáról csurog a víz, didereg, toporog egyhelyben. Marci, amikor kilép a szobából és rátekint, majdnem elájul ijedtében. — Mi történt Mancika? — A mérnököt kerítsd elő azonnal! Zágon a másik szobában megismeri Mancika hangját és szinte kitépi sarkaiból az ajtót. De aztán csak áll, csodálkozva, megmeredve a küszöbön és ijedten kérdi: — Hogy kerül ide Mancika? ancíka csak most döbben rá igazán arra, amit csinált: most méri fel értelemmel, hogy talán a boldogsága, az élete függ attól, hogy itt van. Ebben a pillanatban a rája meredő csodálkozó tekintetek kereszttüzében megbánta, hogy eljött. Elmúlt róla a kábulat és visszafutna, ha lehetne: ha azt, ami eddig megtörtént, nyomtalanul ki lehetne törölni, hogy senki ne beszéljen róla. Istenem, mit tett... Sohasem bocsáthatják meg neki. Halálos félelem vesz rajta erőt s ájultan rogy le egy székre. Kezébe temeti arcát és sír, sír megtörtén, keservesen. Zágon és Marci csak m.ost térnek magukhoz. Ügyetlenül bámulnak egymásra. Annyira hihetetlennek tűnik minden, hogy azt hiszik, csak álmodnak. De nem álom. Mancika sír az asztalnál. Zágonban egymást kergetik az indulatok. Ezer megoldatlan kérdés lebeg előtte, hiszen úgy tudja, hogy Mancika Pesten van, hát hogy kerül akkor ide, egyszál perkálruhá- ban, esőtől ázottan? A lányhoz lép, s gyöngéden a vállára teszi a kezét. A nedves ruha alatt érzi a forró testet, s érintésére mintha villamosáram ütné meg ujjal hegyét. — Mancika. Beszéljen az istenért! ,, Most már úgyis minden ^ mindegy. Azt, ami eddig meg- " 'I történt, nem lehet visszacsi........nálni, Mancika őszintén elmond . ................................. mindent. ................*................. — Apám minden áron meg a karja vásárolni a korcsmá- rostól azt a földet, amelyiken maguk a bányát akarják megnyitni. Dobozi nem hajlandó másnak adni a földet, de én ismerem az apámat. Ha elhatározta magát, akkor keresztülviszi akaratát. Már hétezer pengőt ígért a földért. S képes lesz megadni akármennyit csak azért, hogy megszerezze azt. a földet. Lehet, hogy a korcsmáros ebben a pillanatban már megadta magát és akkor minden késő. Én nagyon sajnálom magukat és végtelenül szégyenlem. hogy az én apámmal történt meg ez az eset. Nem tudom mi rejlik mögötte, de nagyon ragaszkodik ahhoz a földhöz. Ezért szaladtam ide. Z ágon se holt, se eleven. Marci is riadtan tekint a mérnökre. Ilyen fordulatra nem számítottak. Zágon szerel né átölelni, magához szorítani Mancikát és megcsókolni orron, de nem hiszi, nem' hisz a szemének, a fülének. Csak állnak egymásra meredve, némán. — Siessenek, akadályozzák meg! — sürgeti őket Mancika. Zágonban ezer húr rezdül meg egyszerre. Nagy, nagy melegség járja ál szívét, s egész lényét, ahogy a lányra tekint. Még sohasem látta ilyennek. Pedig hányszor maga elé képzelte ábrándos éjszakákon. Erősnek, titokzatosnak látta mindig, ahogy először megpillantotta. S most itt ül előtte megtörtén, ázottan, csapzoítan mint szárny aszegett madár. Megható ellentét. De hogy került ide, mi hajtotta, milyen változásnak kellett végbemenni lelkében, hogy erre képes lényén? Nagy szere1'" '3 felelősséget é*-'- lány irfi-n* Sp.W rn>at.ta “M*ánt minA^z. kell, k*vvi"“1“"'"■- 71 /p'"v' J Tudja a következményeket, látja előre a gyanusitgató pillantásokat, s bizonyos benne, hogy ebből botrány lesz. Vállalja. Erősnek és elszántnak érzi ehhez magát. (Folytai jak.)
