Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-11 / 84. szám

FALURÓL

FALURA

[mmiwwMHWHnHHfflfflwwttwiHwnHwifflBffitHWKwmfflmfftwmwmmHiitffliuimHtmfflmiHwiHwiHMHmm

CWUAZ

CL

(ShLehcjn

Néhány kiegészítő gondolat az „Intenzív állattenyésztés“ c. cikkhez

Tsz elnökök tapasztalatcseréje Mezőcsáton

A MEZÖCSÁTI JÁRÁSI tanács

mezőgazdasági osztályán az elmúlt napokban a járás termelőszövetkezeti elnökei és a gépállomások vezetői tapasztalatcserére gyűltek össze. Pabik Lajos elvtárs, mezőgazdasági osztályvezető tartott beszámolót a tájegységenkinti termelés és a belterjes gazdálkodás időszerű problémáiról.

A beszámolóban többek között javasolta a termelőszövetkezeteknek, hogy készítsenek a táj termeléssel kapcsolatos termelési tervet, A belterjes gazdálkodás lehetőségeit elemezve, rámutatott arra, hogy 3t gazdaságosság szempontjait figyelembe véve, sokkal célszerűbb a megtermelt szálas és szemes takarmányt hízott állatokban értékesíteni.

A tapasztalatcserén a termelőszövetkezetek vezetői beszámoltak a szövetkezetekben folyó munkáról és problémáikról; Az igrici termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy kísérletképpen ebben az évben új módszert vezetnek be a kukorica megmunkálásában. A vetést, az ekekapálást közösen végzik, de a többi munkára felosztják a táblát a tagok között, s a tagök a kukorica műveléséért nem kapnak munkaegységet, hanem a megművelt terület termésének 33 százalékát a tez-itag kapja meg.

Az EMŐDI SZABADSÁGHARCOS tsz elnöke a hejőpapi gépállomásra, illetve annak emődi részlegére panaszkodott. — Amilyen szoros volt a kapcsolat a gépállomás és a termelőszövetkezet között azelőtt, most ez annyira meglazult mondta. •—i Kértünk a gépállo- mástól tárcsát, és gépet a négyzetes kukarioavetóshez, de nem. kaptunk. Ebből az .következik, hogy

a gépállomás egyes dolgozói rosz- szul értelmezi^ a vállalati önállóságot.

AZ ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐI megállapodtak abban, hogy

a jövőben ídőnkint összejönnek a járás egy-egy termelőszövetkezetében, hogy egymással gyakrabban találkozva, kicserélhessék tapasztalataikat.

A szarvasmarhatenyésztés alacsony színvonalának egyik legtöbb oka a gyenge takarmányozásból adódik. A létfenntartó takarmány- szükségletnek igen nagy befolyása van a tejtermelés önköltségére ég a hozamok emelése nagymértékben csökkenti az egy liter tejre eső fenntartó takarmányt.

A megyében lévő mezőgazdasági szakemberek számításai szerint

Vígh Sándor, a mezöcsáti Dózsa fermeloszoveixezet könyvelöiénex hozzászólása a nejópapi tsz a apszaitálytervszeiéhez

15153 március 1-én lettem a termelőszövetkezet könyvelője és azóta bizonyos szaikmai gyakorlatra tettem szert, sőt megkaptam a »megye 1 legjobb termelőszövetkezeti könyvelője« vámdorzászlót. Mindezeket nem dicsekvésképpen mondom. Elolvastam a hejőpapi Petőfi Tsz aiapszabélytervezetét, melyben egy részemre különösen hízelgő pont ragadta meg figyelmemet: A vezetőségbe be kell választani a tsz főkönyvelőjét is, aki egyben az elnökihelyettes funkcióját is ellátja.

A tervezet, — bármennyire is hízelgő a főkönyvelőiknek—, nem helyes, nem tudok vele egyetérteni, már amennyire ismerem saját, s néhány könyvelőtársam mezőgazdaságii szaktudását. A tsz könyvelők nagyobb része még nem dolgozott mezőgazdaságban, legalábbis any- nyit nem, hogy kellő szaktudással rendelkezzen ahhoz, hogy adott esetben vezesse a termelőszövetkezeteket, javaslatot tegyen, illetve utasítást adjon — mondjuk a luoer- narnag elvetéséhez. Márpedig az elnök távolilétében ilyen és hasonló problémákra sor kerülhet és a könyvelő mint elnökhelyettes nem mondhatja az előforduló napi problémáknál, hogy tessék várni, amíg hazajön az elaiök, mert én nem értek hozzá. Nem akarom részletezni azokat a feladatokat, melyeket az elnöknek él kell végezni, hisz a termelőszövetkezeti tagok úgyis tisztában. vannak ezzel. Ebből csak az következik, hogy tisztelet a kevés kivételnek, de mi könyvelők erre

a feladatra nem vagyunk alkalmasak.

Azt javasolom, hogy legyen az elnök helyettese az agronómus. vagy ha agronómus nincs a szövetkezetben. akkor legyen a legmegfelelőbb vezetőségi tag. Az a tapasztalatom, hogy egyre több szövetkezet ébred rá arra, hogy csak haszna származik abból, ,ha képzett mező- gazdasági szakember van a termelőszövetkezet vezetőségében.

Helyeslem, hogy a vezetőségbe be kell választani a tsz agrenómusát, s három-öt becsületes termelőszövetkezeti tagot, ezek között a könyvelőt is. De azt már vitatom, hogy a brigádvezetők is tagjai legyenek a vezetőségnek, hisz a brigádvezetők munkáját a vezetőség ellenőrzi, sőt a brigádvezetőket a vezetőség választja meg, illetve hívja vissza, mint ahogy az alapszabályzat-tervezet említi további pontjaiban.

Ebben az esetben az a fura helyzet áll elő, hogy a brigádvezető önmagát fogja visszahívni.

Az a javaslatom, hogy a brigádvezetők ne legyenek tagjai a vezetőségnek, mert ezzel kikapcsolnánk az ellenőrzés lehetőségét. Végezetül az alapszabály-tervezetnek határozottan. rögzíteni kell az idős termelőszövetkezeti tagokról való gondoskodást, melyet bizonyára jóérzéssel vesznek tudomásul a becsületes munkában megcszült termel őszövetkezeti tagok és a később belépni szándékozók.

Tekintettel arra, hogy a megyében sok termelőszövetkezet műkő-, dik, reméljük, példánk alapján mások is hozzászólnak a hejőpapi Petőfi Tsz alapszabály-tervezetéhez, s a tervezet a javaslatok figyelembevételével olyanná lesz, mely a leg- messzebbmenőem biztosítani tudja valamennyi tsz tag érdékét.

gyenge takarmányozás mellett 3 liter napi tejtermelésnél 1 liter tej takarmányozási költsége 3 forint 24 fillérbe kerül. A legjobb takar-* mán} mellett a tejhozam közel megnégyszereződik, ahol az egy liter tejtermelés takarmányozási értéke pedig jelentősen csökken. A termelékenyebb tehénállomány kialakításában nagy szerepe van a növendék nevelésének. Itt igen sok a mulasztás. Ha a tenyésztő kiszámítaná, hogy mibe kerül egy csökött üsző élősúly Iki* logrammja, és mibe kerüL egy 18—20 hónapos korra 400 kilogramm élősúlyt elért 27—30 hónapos korára pedig leellő üsző élősúly kilogrammja, az eredmény láttán mindent . megtennének a fiatal növendékek helyesebb neveléséért.

Az intenzív szarvasmarhatenyésztés igen nagy mértékben biztosítja a talajerő növekedését, melynek következménye: több takarmány, több állat, magasabb termésátlagok, vagyis belterjes gazdálkodás, amely az életszínvonal emeléséhez megteremti a mezőgazdasági termékek bőségét.

VASZIL ISTVÁN

SZÖVETKEZETI ELET GÖNCÖN

(Tudósítónktól.)

A gönci Rákóczi termelő csoport munkájáról most nem sokat tudok írni, csupán annyit, hogy a vetést befejeztük. Jó munkát végzett a vilmányi gépállomás is, nem volt hiba a gépekkel.

Nálunk már hagyományos szokás és úgy gondolom, hogy jó szokás, ha a tsz minden munkát géppel végez. Szántást, tárcsázást, hengere zést. Ezért megérdemli az

BIZTAT O...

Nem tudok róLa semmit, csak látom. Először életemben. Hullámos ■feketehajú fiatalember. Új ember a falaiban. Ö lesz a tanácstitkár. Nyugtalan mozgású —> látszik rajta, hogy nem székiülő, nem hivatalnoktípus. Kézfogása határozott. Még nem beszéltem vele, mégis bízom benne. Egy kiß faluból, amelyet már megszokott, jött ebbe a. nagy problémákkal telített, ellentmondásokkal szétszabdalt falúba. Itt nem ismer senkit; Mégsem habozott, vállalta a nehéz feladatot.

Mikor idejött, azt kérdezték tőle a falu »vénei«, a tanácstagok =— hogy iszik-e? Mert akkor ne is jöjjön ide. Nem. Nem iszik; Nem abból a fajtából való.; Csak nézzetek jó mélyen a szemébe. Állja a legkutotóhb pillantást is. Mit láttok benne? Ez a fiatalember munkában nőtt fel és dolgozni fog nálatok is. Szerényen, alapos körültekintéssel — határozottan;

Az első nap, amint megismerkedett a vb. tagjaival, izgalma .alábbhagyott; Olyan embereket talált maga mellett, akik szívükön viselik a falu sorsát, s önzetlenül fáradoznak a közügyekért.

Rónai László megérezte, hogy ezekkel az emberekkel nagyszerűen lehet dolgozni. Az első nap mégis csalódást hozott számára — önmagában csalódott. Keveset végzett, nem tudta egyszerre megismerni a falut, nem sikerült annak minden lakójával beszélnie és végérvényesen még egy problémát sem oldott meg. Ifem baj, Laci, fontos, hogy él benned ez a vágy, az eredményről majd később beszélünk;

Azt mondod, vágyói a földekre, ahol dolgoznak falud parasztjai, s vonz a falusi ifjúság, — segíteni akarod őket, s segítségükkel akarod végezni munkádat. Ez jó jel! Olyan jel, ami bizonyítja, hogy értük vagy és a szószólójuk leszel. Tudod, ha idegen helyre megy az ember, akaratlanul is bizalmatlanság fogadja. Rajtod múlik, hogy eloszlasd ezt a kellemetlen ködöt*

Jó helyre nyúltál, a fiatalsághoz, ők biztosan segítenek neked. Nyílt a szívük, olyan, mint a tiéd, nem zárták el elmúlt idők érzésölő malmai. Ha a fiatalok befogadnak, akkor megnyílik már apáik szíve iS. : ;

Bőcsiek! ; Segítsetek ennek a szerény fiatalembernek —, hiszen

értetek fog dolgozni: Góljaitokban éppen úgy fog főni a feje, mint a tiétek, nem ismer majd lehetetlent és fáradságot, ha a ti sorsotokról lesz szó. Veletek együtt fog örülni, ha fiatok születik, vagy lányaitok lakodalmában lopjátok a táncot ***

(alexa)

elismerést Bocsi András zetoros, aki 50 kataszteri hold őszi búzát hengerezett és kijár ugyancsak a dicséretből Bóna János, Jordán Jck zsef traktorosoknak is. A termelőcsoportról még annyit, hogy újból növekedett a családtagok száma, hat új belépő volt, akik az Uj Barázdában már megszokták a közöst, de mivel az feloszlott, így hozzánk jöttek, mi pedig szeretettel fogadtuk őket.

A Gönc és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet eredményeiről is beszámolok röviden. Az évi .mérleget elkészítettük, 850 ezer forint tiszta nyereséggel zártunk. Ebből

60 százalék tartalékalap, 20 százalékot vásárlási visszatérítés és üzletrészjárulékra fizettünk ki. Többen 5—6—700 forintos vásárlási visszatérítést is kaptak, mint például Kugler Ferenc, Kovács István és Pólya József. Beruházásokat eszközlünk Telkibányán, ahol új szeszfőzde épül, Kékeden az üzletet alakítják át és raktárt építenek. Pányokon bolthely iséget vásárolnak, Göncön és Göncrusz* kán befejezik a raktár építését és egy új Csepel gépkocsit vásároltunk a jobb áruellátás biztosítás sára.

FEHÉR FERENC Gönc

Mi újság az emődi állami gazdaságban

Az emődi állami gazdaságiban a kukorica és a lucerna kivételével befejezték a tavasziak vetését.

ELSŐ LÉPÉSEK

ESZEVESZETT hurcolkodástól volt hangos Bocs az októbervógi, novembereleji napokban, Három feloszlott termelőszövetkezet — köztük a dúsgazdag Haladás vagyontárgyait árverezték. Jellemző volt erre az osztozkodásra, hogy féláron keltek el a kitűnő tehenek, lovak és szerszámok, — kapott belőlük — már ez ilyenkor így szokott lenni — az is, akinek nem járt volna; ; a

Még mindig nem oldódott meg a földrendezés. A falu közelmúltban leváltott vezetői nem végezték ezt a bonyolult feladatot határozotton; Még 300 kérelem várja a gyors elbírálást. A faluban a tavaszon erős szövetkezetellenes hangulat uralkodott — egyrészt a tsz szervezésben előforduló túlkapások miatt, másrészt az ellenforradalom uszítására. Mégis, ilyen körülmények között néhányan arra az elhatározásra jutottak, hogy új tsz-t alakítanak.

Későn — csak március 12-én tartották meg alakuló gyűlésüket. 14 taggal, 86 hold földön megalakult a Petőfi Termelőszövetkezet.

VAKOLATLAN új ház a falu szélén a Var- gáék lakása. A fiatalasszony, Varga Lászlóné az elnök. Határozott, elevenszemű asszony, de talán leginkább az jellemzi, hogy bízik. Tűrtük a sértegess a lebeszélek

tő- Nehéz volt. pillantásokat

ostromát. — Már megint kezditek? Úgy sem lesz belőletek semmi — mondták.

— Igen, kezdjük, újra kezdjük. Kevesen vagyunk, de akarunk! ?— Ez volt a tagok válasza.

— Sikeresen elvégeztük a tavaszi munkát. A zsolcai gépállomás minden segítséget megadott. Szakítottunk a rossz módszerekkel, nem járunk senkinek a kapujára, hogy jöjjön dolgozni. Mindenki tudja, hogy mi a kötelessége — szívesen dolgozik.

A szövetkezetnek van 10 hold kertészete. Stál Gyula bácsi a kertész, szintén a bizakodókhoz tartozik.

— Sajnos későn, csak március 20-án kezdtünk a munkához. A korai veteményeket már elszalasztottuk, de ez nem tart vissza bennünket. Jó termést várunk hagymából, káposztából, paprikából és egyéb nyári és őszí termékekből. Szerződést kötöttünk a szövetkezeti központtal, így termékeinket közvetlenül a helyi föidművesszövet- kezet boltjának adjuk át. Még kevesen vagyunk, ezért ídőnkint napszámosokat foglalkoztatunk a kertészetben.

EGY SÜRGŐS problémánk vár megoldásra. Március közepén megrendeltünk a miskolci járási földművesszövetkezet központjában 800 darab kér fcésseü veget» Rendelésünk sorsa még a mai napig. sem dőlt el.

Vargáné a tervekről beszél:

— Nem akarunk nagy kölcsönbe belemászni. Kevéssel kezdjük, s majd saját erőnkből haladunk tovább. Kezdetnek veszünk 10 jól tejelő tehenet, 5 sertést. Összeadjuk a kukorica vetőmagot, hogy legyen kukoricavetésünk is. A napokban két új taggal szaporodtunk: Fe- rencz Bertalan négy és fél, Veres Sándor pedig 2 holddal lépett be hozzánk. Nagy öröm ez, hiszen ezek a belépők a mi igazunkat bizonyítják. Ilyenkor ugyan mindig újra kell terveznünk, de annyi baj legyen!

A falu szeme most az új tsz-en van. Sokan rosszallóan figyelik kezdő lépéseiket és felvillan a szemük, ha látják a küszködést: — Na, megmondtuk úgy-e, jól van az nekik! — mondogatják. De többen vannak az együttérzők, akik így beszélnek:

— Adja Isten, hogy boldoguljanak!

AZ INGADOZÓK sem kevesek. Várják, hogy megerősödjön a tsz, akikor őik is belépnek. Nekik is igazuk van. Megrendült bizalmukat a közöshöz lassan nyerik vissza, s ha újra megteszik a döntő lépést, ez már alapos megfontolás, elhatározás eredménye lesz;

ALEXA- FERENC

— Az idén nagyon kedvezett az idő a mezőgazdasági munkáknak. Nem lehetett volna rosszul dolgozni — mondja Rácz Imre igazgató.

Az állami gazdaságok munkáját segíti a napokban ’ sorrakerülő bérrendezés, melynek során megszüntetik a múltban meglévő aránytalanságokat. Ennek során emelkedni fog a növényápolási munkák bére és a gazdaságokban dolgozó ipari' munkásoké.

A gazdaság kapott egy béralapot, amin belül szabadon gazdálkodhat az igazgatóság és a munkástanács, így lehetőség adódik arra, hogy előre kiadjanak bizonyos területet megművelésre, s előre megadják az azért járó munkabért.

A eddigiekhez viszonyítva, jobbnak ígérkezik a növényápolás a gazdaságban, de e,.zel párhuzamosan a vezetők felelőssége is megnő; Az ellenforradalom idején — mint a legtöbb helyen — az emődi állami gazdaságiban is meglazult a munkafegyelem. A gazdaság vezetőinek az ellenforradalom után kemény kézzel kellett rendet csiinéML Le kellett váltani több vontatóvezetőt részegeskedésért. Március 13-án azonnali hatállyal elbocsátottal?: egy építésvezetőt, mert szabadon. herdálta az állam pénzét, s emellett erősen szem előtt tartotta az egyéni érdekeltség ■ elvét.

Most, hogy az állam nagyobb önállóságot biztosít az állami gazdaságoknak, Ernődön is élnek a lehetőséggel. Például a tokarményalap létesítéséről eddig csak beszélték* de a szoros tervek nem engedték meg megfelelő tokanmónykészietdfe tárolását. Most, a nagyobb önálló» ság rémén alkatom