Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-10 / 83. szám
Sserda, 1957. április 10. északmagyarország 5 ß Újabb fegyveres felkelést akartak kirobbantani az ormQsbányilI ellenforradalmárok Március 15-én a kora reggeli órákban különös jelenségre figyeltek fel az ormosbányai bányászok. Az üzem egyik bejárata fölött elhelyezett pi- ros-íehér-zöld zászlón hevenyészett írás volt olvasható: Március 15, nagy nemzeti ünnepünk. Ez az aprócska jelenség az ormosbányai ellenforra- daljnárok jeladása volt egy újabb fegyveres felkelés kirobbantására. Az ellenforradalom vérbefojtása titán 1956 novemberében Gyenge János ormosbányai lakos nagyarányú ellenforradalmi bűnszövetkezet szervezéséhez kezdett hozzá. Gyenge még az októberi események ideje alatt könnyűszerrel hozzájutott egy német gyártmányú pisztolyhoz, egy kispuskához, temérdek lőszerhez, rádió adó-vevőkészülékhez. Már akkor eltulajdonította a szabadságharcos szövetség tulajdonát képező formaruhákat, szabadságharcos igazolványokat és egyéb felszereléseket. Céljuk volt egy ellenforradalmi osztag szervezése. Gyenge már novemberben pontos tervet dolgozott ki hogyan fogja bűnszövetkezetét fegyverrel ellátni. A fegyverek segítségével meg akarták támadni a rendőröket, a karhatalmistákat, hogy azoktól fegyvert szerezzenek, * majd saját csoportjukat fel fegyverezzék. November közepe táján Gyenge felkereste régi cinkostársát. Forgács Albert alsótelekesi boltvezetői Gyenge hazug rémmeséket talált ki i arról, hogy a szovjetek kegyetlen- kednek a békés lakossággal, s epnek megakadályozására ő egy csoportot szervez, amely meg fogja támadni a szovjet katonákat és tiszteket. Forgács csakhamar igent mondott, tagja lett a Gyenge-féle ellenforradalmi bűnszövetkezetnek. Mivel kö?el volt a „tűzhöz”, vállalta, hogy élelmezni fogja az ellenforradalmi bandát, sőt ha arra szükség lesz, gyűjtést fog indítani részükre. A Gyenge-féle ellenforradalmi bűnszövetkezet másik alakja volt Antal Ilona. Ö azt a feladatot kapta a csoport vezetőjétől, hogy megfi gyelje, kik lépnek be a Magyar Szocialista Munkáspártba, kik járnak rendszeresen taggyűlésre, s ha lehet adatokat szerezzen arról, hogy miről tárgyalnak egy-egy taggyűlésen. Antal Ilona rövid időn belül bebizonyította, hogy méltó volt Gyenge bizalmára, mert a feladat kiadása után nemsokára az ormosbányai MSZMP- tagok névsorát elmondotta a csoport vezetőjének. Gyenge János gondolt arra, hogy egy esetleges terrorakció során pa- gyobb tömegre lesz szükség. Ezért bandája tagjául Kerepeczki László ormosbányai lakost is felvette. Kerepeczki abban az időben még tagja volt a munkástanácsnak, s így egy sztrájkban, vagy más ellenforradalmi megmozdulásban azonnal mozgósítani tudta volna az őrmosi bányászokat. A fegyveres felkelés kirobbantásához nagymennyiségű robbanóanyagra is szükség volt. Gyenge az ellenforradalmi csoport munkájába bevonta Veress L. Bálintot, az anyagraktár kezelőjét, aki időben biztosítani tudta volna a megfelelő mennyiségű dinamitot és egyéb robbanóanyagokat. Veress szívesen vállalkozott a feladatra, s állandó kapcsolatot tartott fenn a csoport vehetőjével, Gyengével. Gyenge és társai rajtavesztettek, mert az ormosbányai dolgozók leleplezték aljas szándékukat. Gyengéék célja volt, hogy fegyveres felkelést robbantsanak ki a fennálló társadalmi rend megdöntésére, a párt tagjainak megkínzására, s az ellenforradalmi terror továbbélesztésére. Gyenge Jánost és társait az ormosbányai dolgozók segítségével a Borsod megyei rendőrfőkapitányság őrizetbe vette s rövidesen bíróság előtt fognak felelni fegyverrejtegetésért, államellenes szervezkedésért és egyéb súlyos bűncselekményekért. A bányászok jobb és kulturáltabb ellátottságáért A Bonsodmegyei Vendéglátóipari Vállalat most a húsvétra való felkészülés időszakában számos intézkedést tett a bányászok jobb és kulturáltabb ellátottsága érdekében. Időben biztosítja a 400 hektoliter sört és a 70 hektoliter bort. Természetesen bő ételáru választékról és más édességfélékről gondoskodnak. Horváth István elv társ, a vállalat igazgatója szerkesztőségünket arról is tájékoztatta, hogy a bányászok szakszervezeti bizottságával közös tárgyalásokat folytattak és minden valószínűség szerint Kurityáruban és Edéiényben ízlésesen berendezett italboltokat nyitnak a közeljövőben. Ehhez a szak- szervezet is minden támogatást megad, így a vendéglátóipar kitűzött feladatát eredményesen tudj« teljesíteni. • • Üdülés, gyalogtúra, táborozás a diákok nyári programjában Az általános és középiskolai tanulók nyári üdültetéséről utasítás intézkedik. A tanácsok művelődési osztályai, a Magyar Üt török Szövetségének megyei szervezői foglalkoznak majd a tanulók üdültetésével. A diákokat az üdülésre az iskola igazgatója választja ki az osztályfőnökkel és az úttörő csapat- vezetővel egyetértésiben. Elsősorban a jól tanuló, példás magaviseletű, valamint szociális és egészségügyi szempontból rászoruló gyermekek részesülnek üdülésben. Az iskolái; igazgatói többnapos kirándulásokat, sőt nyári táborozást is kezdeményezhetnek. A középiskolás tanulóik részére országjárást is szerveznek állami támogatással. A vidéki általános iskolások öt-nyolc és a vidéki középiskolások egy-négy osztályos tanulói részére a fővárosban 160 személyes állandó diákszállót tartanak -»üzemben«. A nyári idényben az előrelátható nagyobb forgalom le- bonyolítására még kisegítő szálláshelyeket. is létesítenek, ahol napi háromszori étkezési lehetőséget biztosítanak. Ezeket a szálláshelyeke egy-egy kiránduló csoport 3—3 napra veheti igénybe. Az Express Ifjúsági Utazási és Szolgáltató Vállalat üdülési lehető- "ág.et nyújt Magyarország legszebb helyein sátortáborokban és csereakció révén a népi demokratikus országokban. (MTI) Szöv et vendégek az Eötvös Lóránd Tudományegyetem értelmiségi gyűlésén „Nem akarunk többé cselédek lenni“ Lelkes munkásgyülés a clichá?! állami gazdaságban Április ff-án a dicházi állami gazdaságban népes sereg gyűlt egybe, hogy meghallgassa a megyei kiküldött, Kiss János elv társ előadó beszédét. A politikai kérdések iránti érdeklődés, a hazánkban lezajlott ellenforradalmi eseményeik tisztázása a dicházi állami gazdaság úgyszólván valamennyi munkását érdekelte. Erre mutat az a tény is, hogy a 152 dolgozóiból 140-en vettek részt a gyűlésen. Az előadó szavai után többen felszólaltak, s határozottan elítélték Nagy Imrét, az ellenforradalom fő szervezőjét. — Megértettük mi Mindszenty rádiószózatából mi a célja az ellenforradalomnak — mondotta az egyik felszólaló. Azt akarták, hogy az állami gazdaságokat, a kiosztott földeket visszaadják a föidbírtoko- soknaík, a nagy gazdáknak. Nem, mi nem akarunk lenni többé cselédek. Többen hangoztatták azt is, hogy a pártnak, a kommunistáknak ébereknek kell lenmiök, hogy csirájában fojtsák meg az ellenforradalmi szervezkedéseket. — A mi pártszervezetünknek — mondotta az egyik elviéire — 11 tagja van. Nem törekszünk arra, hogy sok tagja legyen pártszervezetünknek. Mit ér az olyan párttag aki csak a zsebében hordja a könyvet, s az ügy érdekében vajmi keveset tesz. Legyünk kevesebben, de egységesebbek és szilárdak. Sorainkat csak olyan emberekkel erősítsük, akik igazságosak és harcosak is tudnak lenni, amikor arra szükség van. Nagyon sok kérdésről esett még szó a munkásgyűlésen, amely mind fokozta a tisztánlátást a dicházi állami gazdaság dolgozóiban. Azt kérték, hogy gyakrabban beszélgessenek el velük a megye vezetői* Tetemes károkat okostak as április 4-1 erdőtüsek Évtizedekre visszaemlékezve sem tehet a tűzoltóság történetében oly gyakori erdőtüzeseteket találni, mint manapság előfordulnak. 1957 április 4-én oly hatalmas méreteket öltött az erdőtűz, hogy csaknem a megye tűzoltóságainak erejét is felülmúlta. Április 4-én a miskolci tűzoltók 36 esetben vonultak tűzhöz. Ebből 29 erdőtűz volt. Miskolcon is és a környéken is morzsából keletkezett tüzek hosszú évek gondos munkáját semmisítették meg. Ezen a napon a megyéből számtalan. jelentés érkezett kisebb- nagyobb erdőtüzekről. A károk mértéke mindenütt több tíz- és százezer forintra tehető. A megyei tűzoltókapitányság ezúton is kéri Borsod lakosságát, hogy kirándulás, vagy séta közben fokozott óvatossággal előzzék meg a pusztító erdőtüzet. Csakis tűzbiztonságos helyen rakjanak tüzet, s ügyeljenek minden kis parázsra vb*v lángra, nehogy egy könnyelmű pillanat ezreket és százezreket vegyen ki mindannyiuimk zsebéből. Kedden délelőtt az Eötvös Loránd Tudományegyetem aulájában értelmiségi gyűlést rendeztek, amelyen resztvettek az egyetem tanárai, hallgatói és más egyetemekről meghívott vendégek. Megjelent a gyűlésen Kállai Gyula művelődésügyi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Péter János, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, továbbá a hazánkban tartózkodó szovjet kulturális küldöttség tagjai: M. B. Mityin akadémikus, az SZKP Központi Bizottságának tagja a kulturális delegáció vezetője, D. D. Iva- nyenko atomfizikus, K. I. Finogenov professzor, festőművész A. G. Novikov zeneszerző és J. A. Dolmatov- szkij költő. Világhy Miklós, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora üdvözölte a megjelenteket, majd M. B. Mityin akadémikus tartott előadást időszerű politikai kérdésekről. (MTI) A Kínai Népköztársaság az idén nem vesz részt a cannesi filmfesztiválon Párizs (MTI) A TASZSZ jelenti: A Liberation megírta, hogy a Kínai Népköztársaság elhatározta, nem vesz részt a Cannesben rendezendő X. nemzetközi filmfesztiválon. A francia lap hozzáteszi, hogy a Kínai Nép- köztársaság eredetileg elfogadta a meghívást azzal a feltétellel, hogy csangkajsekista küldöttség nem vesz részt a fesztiválon. A Kínai Népköztársaság képviselőjével közölték, hogy a csankajsekista Tajvan nem szerepel a fesztiválon, mint hogy nincs is teljes estét betöltő filmje. Március 10-én a fesztivál rendezőbizottságát arról értesítették, hogy az Egyesült Államok elhatározta, hogy nem ve-" részt a fesztiválon, ha a Kínai Népköztársaság is szerepel. Mivel a Kínai Népköz- társaságot már hivatalosan meghívták, a bizottság úgy döntött, hogy nem változtatja meg határozatát. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma azonban, hogy a Kínai Népköztársaság részvételét megakadályozza, nyomást gyakorolt a csangkajsekista kormányra, mire az elhatározta, hogy egy vagy két rövidfilmmel és küldöttséggel képviselteti magát. Emiatt a Kínai Népköztársaság kormánya április 5-én közölte a rendezőbizottsággal, hogy az idén nem vesz részt a fesztiválon. (MTI) nagy érdeklődés kísérte a Miskolc- Tapolca és Kisgyőr között pusztító erdőtüzet. Ilyen méretű erdőégésre nem emlékeznek a tűzoltóink. Miskolc-Tapolca és Kisgyőr között mintegy 200 hektárnyi területen pusztított a tűz. A tűz martalékává vált mintegy 3000 köbméter fa. A tűz oltásában teljes apparátussal résztvett a miskolci tűzoltóság, a karhatalom, a honvédség, emellett a polgári lakosság közül igen sok bátor férfi és nő segédkezett a tűz lokalizálásában. A miskolc-tapolcai erdőtűz oltásában óvatos becslések szerint is mintegy 4000 ember vett részt. Délben 12 óra 40 perckor jelentették a tűzesetet, csak hat és fél óra múlva mondhatták a tűzoltók és a tűzoltásban résztvevő ✓ személyeik, hogy a borzalmas kiterjedésű és erejű erdőtüzet sikerült lokalizálniuk. Erdészeti szakemberek számítása szerint mintegy 1 millió 200.000 forint értékű kárt okozott a tapolcai és kisgyőri erdőégés. A tűzoltóság és a karhatalom vizsgálatot indított a tűzesetet előidéző okok felderítésére. A vizsgálat még nem fejeződött be, mégis úgy látszik, hogy a tüzet gondatlanság okozta. Április 4-én ugyanis a kellemes tavaszi napsütés a kiránduló turisták százait és ezreit csalta a természetbe. A rendkívül száraz időjárás következtében az avarok egy-egy eldobott, cigarettavégtől, vagy sza- lonnapirítás után hátramaradt tűiRÉTULY GYULA: A POSTÁN a tudakozóiban beszélgetésre alig van idő. A színes lámpák egész sora villog. Egyik része jelzi, hogy ebben a pillanatban is egyszerre hárman akarnak sürgősen »tudakolni«, ugyanakkor egy másik lámpasor felvillanó fényoszlopa figyelmezteti a szolgálatost, hogy valamelyik olyan állomást hív most valaki, melynek időközben a hívószáma megváltozott. A forgalom számláló, jelfogó kis kerekei sűrűn kattognak, automatikusan igazolva, hogy a napi forgalom ezernél is többet tesz ki. És ráadásul a szolgálattevő is csak ember kinek mint mondani szokás, nem káptalan a feje. Bár saját bevallása szerint is legalább 500 kapcsolási számot tud fejből pontosan, mégis gyakorta kell a hatalmas terjedelmű tájékoztató könyvekbe belebelelapoznia. Hogy mi minden van itt? Van például egy óriási könyv, melyben névszerint vannak az előfizetők nyilvántartva. Ez olyasfajta, mint a jólismert telefonkönyv, csak sokkal pontosabb és főleg frissebb! A legkisebb változtatást is azonnal átvezetik benne, ezért azután százszorta terjedelmesebb. Egy másik, (nem vékonyabb) fóliánsban kapcsolási szám szerint vannak az előfizetők nyilvántartva. Azután hatalmas fiókokban 'kartotékrendszer alapján* utca és házszámcsoportosií lássál is be vannak sorolva a hívószámok. Ezt mind vezetni, naprakész, sőt órára- kész állapotban tartani, nem csekély dolog! Az itt dolgozó két szaktársnő, hivatali főnöksége segítségével mindent elkövet, hogy minden a legteljesebb rendben menjen a közönségszolgálat érdekében. MOST EGY billentyűt lenyomva ismét jelentkezik. — Tudakozó, tessék?! — mondja és feszült figyelemmel arcán várja az érdeklődő kérdését, miközben a kapcsolóasztal felett egy jelzőlámpa kialszik. — Legyen szives megmondani a nagy női fodrászszövetkezet számát — hangzik a vonal túlsó végéről; A szaktársnő pillanatnyi szünet nélkül máris „adja a számot” — 15-467. — Nem 15-118? — csicsereg egy hang a telefonban. — Nem kóremszépen, az a szám megváltozott. — És mondja csak kérem, nem tudná megmondani, hogy a szövetkezetben O kartárs még benn van-e? — Nem kéremszépen. Hát igen! Sokan úgy képzelik, hogy a iakozo a hívó számon, névén, lakáson, foglalkozáson túlmenően még esetleg azt is tudja, hogy vajon a sokszáznyi vállalatnál, gyárban és egyebütt ez meg az benn van, vagy talán épp most nősül. De míg ezt leírtam, már újabb két tudakozáson túl van a szolgálatos és most már egy harmadik hívásra jelentkezik. — Kérem, én holnap kirándulni megyek. Nem volna olyan jó megmondani, milyen idő lesz holnap? — kérdi egy mély baritonhang. — Kéremszépen, hívja fel a meteorológiai állomást, a 15-434-en. Ott megmondják önnek. És ez igy megy egész nap. KOMOLY érdeklődők, vidám kíváncsiskodók, ideges előfizetőik, tréfálkozókedvű egyének, de egész nap foglalt a tudakozó. Igen! Talán még az érthető, ha egy szórakozott keresztrejtvényfejtő itt érdeklődik azután, hogy hány kilométer hosszú a Jenisszej folyó, de csak 5 betű legyen. Ám ezzel is foglalttá tesszük a vonalat és meggátoljuk a tudakozót abban, hogy esetleg olyan számokra adjon felvilágosítást, amellyel életet ment meg valaki, vagy szenvedést enyhít. Például: ügyeletes orvos után érdeklődik vagy gyógyszertárt keres, esetleg a tűzoltót kérdi, stb. De vannak más esetek is. Hogy megértsük, gondoljuk csak el, mit szólna az a lakatos, esztergályos, vagy mérnök ahhoz, ha legyártatnának vele egy munkadarabot, vagy megterveztetnének egy alkotást és mikor elkészül, azt mondaná megbízója: — köszönöm, de felesleges volt, csak tréfáltam. Ugyanezt jelentik a felesleges, zaklató hívások is, egyes még nem egészen érett egyének részéről. De vannak olyanok is, kik a legszemtelenebb hangon, drasztikus kifejezéseket használnak és szidják a tudakozó szolgálatost. Vajon miért? Ha ilyen riportot ír az író. ahol az emberek nagyszerű, áldozatkész munkájukkal segítik építő, alkotó munkánkat, általában mindig jóleső büszkeséggel nevezik meg a példamutató dolgozókat. ÉS ITT? Sajnos éppen a telefon- titokkal visszaélő éretlen személyek durva „viccei” miatt tiltakozott a két szak társnő akkor, midőn nevük után érdeklődtem. Pedig szerettem volna elégedetten megnevezni őket, mint jól dolgozókat. Ám a hívólámpák ismét villannak, máris jelentkezniük kell. Búcsúzóul még utánam kiáltanak» Ja, igen! írjam meg az újságban, mert naponta legalább harmincán kérdezik, hogy a Borsod megyei Tatarozó VA lalat telefonszáma a régi: 15-165-ről 16-282-re megváltozott. RENDBEN VAN szafetársnók, ha ezzel is könrnyítihe tem azt a munkát, amit itt láttam most, megírom’ És megírtam 15-222
