Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-06 / 80. szám

4 ESZAKMAGYARORSZÄG Szombat, 1957. április 6. Tavaszi körséta »■GYŐZÖTT a kikeleti víg erő­szak« — ahogy a költő mondaná. A tél föladta hadállásait, s átad!a helyét a természetet, s szívünk- lelkünket betöltő tavasznak. Nehéz volt ez a tél, nemcsak fagy­halállal fenyegetett — a nemzet- halál kísérlete járta be a hóba bo­rult magyar életet. Túl vagyunk rajta! S most rügyeznek a fák, virágbaboruló gyümölcsösök tarkít­ják a természet még barna, de egyr^, színesedő arculatát. De minden csoda csak három napig tart. Lassan megszokjuk a tavaszt és észrevétlenül haladunk el szaporodó csodái mellett. Sétára hívom olvasóinkat, nézzük meg, mi mindent látni tavaszra éb­redt városunkban? Első utunk az Augusztus 20 strand­fürdőbe vezet. A tavaszébredés leg- reprezentánsabb területe ez, — me­leg kell hozzá, napfény és fiatalos temperamentum. 10-kor nyit a strand, még félóra van hátra, de már csoportba verődött fiatalok várakoznak kapuja előtt. A zárt me­dencéket becsukták, egy-£ét. idős törzsvendég lézengett, illetve lubic­kolt benne napokon át. NO, DE GYERÜNK tovább ... .kö­vetkező állomásunk a Miskolci Vi­rágkertészet 1-ső számú telepe. Barna Ferenc telepvezető egy Gül Baba szerénységével nyilatkozik szeretett virágairól. Különösen bim­bózó rózsáit kedveli — története van ennek is. Pár évvel ezelőtt Bu­dapestről vagy az ország más váro­sából »-importálták« Miskolcra a ró­zsákat. Most egy üvegházra való rózsatő készül a nagy tavaszi sereg­szemlére, amikoris a fiatalemberek a rózsaszál-szimbólum évszázados meséjével mondják szívük érzelmeit az imádott »egyetlenegynek«. A teifehér Cola a menyasszonyi csok­rok büszkesége, míg a habfehér Pri­mula a húsvéti ünnepek virága. Évente 200.00-0 yirágszál kerül ki innen. A virágok iránti kereslet megnőtt e tavaszon — talán jobbak lettek az emberek, mert aki a virá­got szereti, rossz ember nem lehet. INNEN A MISKOLCI Vendéglátó­ipari Vállalat központjába megyünk. Ez, az a »műszer«, mely az egyes fogyasztási cikkek kelendőségén ke­resztül méri a természetben végbe­ment változásokat. . A fagylalt- és sörfogyasztás mértéke a meteoroló­giai jelentéstől függ, — illetve ma­gától az időjárástól, mert az említett intézet már éppen eleget tévedett ahhoz, hogy fenntartással fogadjuk jelentéseit. — Ács Sándor igazgató elvíárs a Béke étteremben »vizsgáztat« — kapjuk a kimért választ. Odasie­tünk. A vizsgáztatás — sajnos — már befejeződött, s nem áll módunk­ban beszámolni róla, — egy népdal­énekes vizsgázott.... de azért nem kell elkeseredni, a vállalatvezetőség­nek számunkra is akad mondani­valója. Borsi István áruforgalmi osztályvezető nem sokat kéreti ma­gát, elmondja azt, hogy: ... a második negyedévre, tehát a tavasz három hónapjára 3400 hek­toliter bor. 12.500 hektoliter sör s korlátlan mennyiségű szesz- és H- kőrféieség várja a szomjasok népes hadát... S hogy állunk a í'agylaltfogyasz- tással? Március 8-án indultak meg a gé­pek, — s azóta? 150 mázsa fagylal­tot mértek ki, ami testvérek között is meghaladja az 500.000 adagot. Mikor nyitnak a sörkertek? — Tapolcán már megnyílt április 3-án a Bungaló, április 15-én a Szinva sörkertben és a népkerti Vigadóban csendülnek össze a söröspoharak, május elsejére pedig az összes mu­lató- és szórakozóhely megnyitja kapuit. MOST PEDIG időzzünk el né­hány percig a Béke étteremben, s hallgassuk meg Balogh Jancsi és népizenekara próbaelőadását. Nagy útra készülnek, — beleizzadva gya­korolják a talpalávalókat. Május 15-én ötnapos jugoszláviai turnéra indulnak. Aki még nem tudná, el­áruljuk neki, hogy a Béke étterem a miskolciak egyik legkedveltebb szórakozóhelye. Népszerűségét főzt- jeinek, borainak, a figyelmes ki­szolgálásnak köszönheti, s nem utolsó sorban hangulatos légköré­nek. Komló® Lajos boltvezető új terveket forgat a fejében. A hét »gyönge« napjain ételkülönlegessé­gekkel kívánnak kedveskedni ven­dégeiknek. Halászlé, s minden el­képzelhető halkészítmény, túrós­csusza és egyéb ínyencségek kerül­nek terítékre ... KÖRSÉTÁNK végére értünk. Délebédre konganak a miskolci ha­rangok. A nap nekigyürkőzve ontja melegét. A zöldbeborult Avas olda­lán gyermekek hancuroznak a pely- hedző fűben, s fönt a Kilátó kormos csontváza nyújtózik a tiszta ég felé, szomorúan és figyelmeztetőn. De ne búsuljunk, — most hallottam, hogy rendbehozzák és szebb lesz, mint valaha ... Gulyás Mihály Ellenforradalmi tevékenységért 14 évi börtön Háromnapos tárgyalás után ítéle­tet hozott a borsod megyei bíróság Gyúró Illés büntetett előéletű ózdi lakos felett. A vádlott társadalmi rendünk megdöntésére irányuló fel­hívás és izgatásban való aktív rész­vétel miatt állott a bíróság előtt. A tárgyalás, illetve a bizonyítási eljá­rás igazolta a vádlott bűncselekmé­nyét. Gyúró Illés október 26—27-én tűnt fel mint hangadó, demagóg egyén az ellenforradalom oldalán. Sikkasztás és nyugatra való szökés miatt négy­évi börtönbüntetése után 1956 ja­nuárjában szabadult ki. Hogy dema­góg fellépéséhez hitelt szerezzen, az emberek jóhiszeműségét kihasznál­örömmel vettük, hogy az Északmagyarország foglalkozik az olyan időszerű problémákkal, ame­lyek járásunk területén, Finkén, de emellett más falvakban is megta­lálhatók, különösen ott, ahol az el­lenforradalom feloszlatta a tiz­eket. Ezekben a községekben a harc tovább folyik, de nem úgy, mint az ellenforradaJmi időkben. \z akkor megfélemlített agrárpro- ' elérők és szegény parasztok nap, nint nap bátrabban kapcsolódnak )ele ebbe a harcba. A cikk írója ényegé'ben ezt a harcot elemezte, véleményem szerint nem egészen helyesen. Igaz, a cikknek megvan a pozitív oldala is. Például rá­mutat az újjáalakult tsz problé­máira és lelkesíti az új tagokat, hogy az a harc, amit ők folytat­nak, további munkájuk során győ­zelemmel fog végződni. Nem tudok azonban egyetérteni azzal, hogy olyan embert állít pél­daképnek a többi becsületes dol­gozó parasztok elé. aki a szavaitól eltérően egész mást cselekszik. Gondolok itt Slezsák Pista bácsira. Nézzük meg, ki is ez a Slezsák Pista bácsi? Röviden: mentesített kulák, aki kétíz'ben már mindent elkövetett, hogy a tsz-t feloszlassa. A gazdaságából letagadott két hold földet, a gyümölcsösét szántó­nak adta be. 1952-ben. belépett a tsz-be, ahonnan tsz-ellenes izga­tásért a tagság csakhamar kizár­ta. Nagy Imre miniszterelnöksége idején mindent elkövetett, hogy a tsz széthulljon. Tavaly október 23-án úgy látta, hogy elérkezett számára a várva-várt idő, nemze- tiszínű zászlóval az élen vonult fel Edelénybe, »Mars ki ruszki« jel­szóval. A gyűlésről visszatérve, mint munkástanácstag falugyűlést hivott össze, ahol kimondta: bekö­vetkezett a mi időnk, új alapon lo­va, „mártírt” csinált magából, hazug módon úgy lépett fel, hogy mint „politikai üldözött” szabadult a bör­tönből. Résztvctt az ellenforradalmi tüntetés szellemi irányításában, az uszításban, a zászlókat és a magyar —szovjet barátságot jelképező emb­lémát meggyalázók csoportjában. 28-án önként jelentkezett a nemzet­őrségbe. Különböző megmozduláso­kon.. összejöveteleken érzelgős, álha­zafias szavakkal ágált a politikai konszolidáció ellen. Aktivitására jel­lemző, hogy minden meghívás nél­kül betolakodott a munkástanács ülésekre, ahol szintén jó „fellépésé­vel” szerzett „érdemeket”. Az egyik munkástanácsülésen, ahol a munka gunk dolgozni, vissza mindenki­nek az ősi földet. Hasonszőrű barátjaiVal együtt visszakövetelték azt a földet, amit 1952-ben felajánlottak az államnak ellenszolgáltatás nélkül. Az ellen­forradalom nyomán széthurcolták a termelőszövetkezet tulajdonát ké­pező mezőgazdasági felszereléseket. Dióhéjban ez Slezsák Pista bácsi, akinek azt üzenjük, hogy az újjá­alakult tsz-el karöltve jobban fo­gunk vigyázni, hogy még egyszer a közös vagyont szét ne hurcolják. Talán még annyit, hogyha a tsz ve­zetősége, élén Vodilla József el­nökkel, nem az íjyen elemekre hallgatott volna, hanem kiálltak volna keményen a munkával szer­zett közös vagyon megvédésére, akkor Finkén sem oszlott volna fel a tsz. Nem tudok egyetérteni G. Nagy István jellemzésével sem, akit ép­pen Slezsák és társai bemondása alapján ítélt el Nagy Zoltán elv­társ. Ez a G. Nagy agrárproletár- szülők gyermeke, akit az élet ta­nított meg a kulákokat é.s a fÖl- desurakat gyűlölni, aki hat éves korától cselédsorban nőtt fel. Igaz, hogy munkájában követett el hi­bákat, azonban az akkori tevé­kenységét ismerték a járási és ne­gyei szervek is. Az a véleményem, hogyha valaki fölött ítéletet mon­dunk. mind a két felet alaposan meg -kell hallgatnunk. Mi minden becsületes szegény és középparasztot tisztelünk és •becsülünk, aki a szocializmus épí­tését elősegíti, de azok ellen, akik ez ellen ''agitálnak, a proletárha­talom teljes súlyával lépünk fel. BELKÓ ANNA Edelényi járási MSZMP munka­társa. felvétele, mellett tettek javaslatot, s mellette már többen hozzá is szól­tak. akkor Gyúró felugorva, a dol­gozók nevében a sztrájk mellett tört lándzsát. „Míg Pesten vér folyik, a legkevesebb, amit tehetünk, a szoli­daritás sztrájk folytatása lehet” — mondotta. Demagóg fellépése káros irányba befolyásolta a munkásta­nács ülését, mert a munka felvétele ellen szavaztak, s ezzel elősegítette az ország gazdasági helyzetének sú­lyosbodását. A Kádár-kormány megalakulása után még élesebb dühvei folytatta izgató tevékenységét. Küldöttség élén a Lenin • Kohászati Művekben szintén a sztrájk mellett szított, mondván: „Ózd nem dolgozik, ők se dolgozzanak.” Ez útja alkalmával céltudatossággal nagyobb mennyi­ségben terjesztette útközben és a kohászati művekben az uszító han­gú „Szabad Ózd” című lapot is. A sztrájk mellett uszított Kazincbarci­kán és Putnokon. Ahol csak fellép­hetett, teljes gőzzel izgatott a Kádár­kormány ellen. „Utolsó csepp vérig való harcra” szólította fel az embe­reket. Véres provokációra uszított a szovjet hadsereg ellen. November 2-án önállóan a Keresz­tény Demokrata Pártot szervezte, melynek programját a hírhedt Mindszenty beszéd ismertette. Gyú­ró Illés a párt szervezése érdekében Budapestre utazott, hogy megkeresi a központot. Mivel ezt nem találta, személyesen felkereste Mindszen- tyt, hogy tőle kérjen tanácsot. Visz- szaérkezve, a Szabad Ózd szerkesz­tőségében Szakáts és Kónya ózdi lapszerkesztők jelenlétében dicse­kedve azt hazudta,' hogy résztvett Mindszenty . kiszabadításában. Ez­zel akart magának „népszerűséget” kovácsolni, hogy az általa remélt pártban vezető szerephez jusson. így sütötte politikai pecsenyéjét. Az ak­kori ózdi lap. a Szabad Ózd novem­ber 3-i száma közölte, hogy „Isten nevében megalakult a Keresztény Demokrata Párt Ózdon”, melynek székhelyéül a járási pártbizottság épületét nevezte meg. A megyei bíróság megállapította hogy komoly része van államunk el­leni izgatás és a gazdasági nehézség fokozásában, munka felvétele elleni tevékenységével. Még akkor is éle­sen uszított a kormány- és az életet jelentő munka felvétele ellen, ami­kor már világos volt az ellenforra­dalom jellege. Cselekményével fenn­álló társadalmi rendünk, az azt kép­viselő kormány és gazdasági alapja elleni izgatásával Gyúró Illés káro­san befolyásolta környezetét. Ezért bűnösnek mondta ki. Főbüntetésként 14 évi börtönre, 500 forint vagyon­elkobzásra és mellékbüntetésként 10 évi jogvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. HOZZ4 SZÓI 4S íl „KEÍÍESZÜKÍDÍ FALU“ R!P0RTS?R0ZAIH0Z Hatékonyabb pártéi lenőrzést az Ózdi Kohászati Üzemekben KONSZOLIDÁLÓDOTT a hely­zet ózdon is ... Ha így »kívülről« szemlélődik az ember, nem is vesz észre semmi különöset. Ám a látszat csal, mert ha jobban körülnézünk és meg­piszkálunk egy-egy kérdést, ha­lomszámra bukkannak elő a problé­mák. Nos, szedjük csak elő szép sorjában. Az ellenforradalom csak egyedül az ózdi gyárban több mint 120 mil­lió* forinttal szegényítette meg. a népgazdaságot. Horribilis összeg ez! A mariin csarnokának két és fél évig tartó átépítési költségeit lehetne belőle fedezni. Hogyan le­hetne pótolni ezt a kárt? Csakis úgy, ha megsokszorozzuk a terme­lést, emeljük a munka termelé­kenységét. Erre utal a Központi Bizottság február 26-i határozata is. „A szocialista bérezés elvének he­lyes alkalmazásával, a teljesítmény nélkül történő bérkifizetések meg­szüntetésével, a 'munkafegyelem megszilárdításával és a termelés ésszerű megszervezésével biztosí­tani kell a munka termelékenysé­gének növelését és a termelési költségek lényeges csökkentését AZ IGAZ — s ez Örvendetes tény —, hogy a múltév novembe­réhez és decemberéhez viszonyítva sokat javult és állandóan felfelé ívelődik a termelés az ózdi gyár­ban. Ez a fejlődés azonban koránt* sem kielégítő. Az egy főre eső ter­melési érték a múltév harmadik negyedévéhez viszonyítva — a feb­ruári statisztikát figyelembevéve — alig 50 százalékát teszi ki. Ugyanakkor a termelési költség sokkal nagyobb, mint azelőtt volt. A múltév harmadik negyedében a termelés átlagköltsége 121.3, feb­ruárban pedig még mindig 159,3 forint volt. De nézzük meg a kér­dést más oldalról is. A múltév októbere előtt a har­madik negyedévi havi átlagban a gyárnak 68 millió 927.000 tonna volt a teljes termelése. Ez év feb­ruárjában pedig csak 39 millió ■ 290.000 tonna! Hasonlóan állnak a kiszállítási tervek teljesítésével is. Az elmúlt év harmadik negyedévé­ben havi átlagban 49 millió 980.000 tonna készáru hagyta el a gyárat, februárban még mindig csak 27 millió 510.000 tonna készárut szál­lítottak. ""'Miért van ez? Honnan éred a le­maradás? Kétségtelen, az ellenfor­radalom alaposan kizökkentette a gyárat a megszokott termelési tem­póból. Rengeteg problémával kel­lett megküzdeniük a gyár vezetői­nek, hogy ismét elindulhasson a munka. Befolyásolta a termelés zavartalan menetét a munka át% szervezése, a létszámcsökkentés,* stb. De emellett számos más té­nyező is akadályként hat még ma is a termelésre, amit egyébként meg lehetne szüntetni. A gyár vezetői — lehet, többé- kevésbé jogosan — az anyagellátás nehézségeire hivatkoznak. Mint mondják, emiatt a 12 martin- kemencéből csak nyolcat tudnak üzemeltetni. Az anyagellátással valóban hadilábon állnak. *Ez azon­ban nem veheti le a felelősséget róluk, mert ha csak egy cseppet is ügyesebbek, ’leleményesebbek lennének, sokban javíthatnának ezen a problémán. De van más fogyatékosság is. A munkafegye­lem például egyáltalán nem mond-, ható jónak. Januárban 712, febru- árban pedig 378 igazolatlan mű­szak esett ki a termelésből. Alapo­san megcsappant az újítások, he­lyes javaslatok, ötletek száma is* Februárban mindössze hetvennyol­cán adtak be javaslatot a munka jobb megszervezésére, holott a múltév harmadik negyedében több mint 315 újítást nyújtottak be a dolgozók. ITT MERÜL FEL a kommunis- ták, az MSZMP helyi szervezeté­nek felelőssége is. Túloznánk, ha azt mondanék, hogy a pártbizott­ság és a kommunisták nem foglal­koznak a termelés kérdéseivel* Egyízben a városi intézőbizottság beszámoltatta a vállalat igazgató­ját és a munkástanács elnökét a termelés állásáról. Van tudomása a pártbizottságnak arról, mennyi a lemaradás az október előtti ter­melési szinthez viszonyítva és hogy hol szorít a cipő. Tettek is lépése­ket annak érdekében, hogy javul­jon a helyzet, összehívták például a szakszervezeti aktivistákat, üzemvezetőket és tolmácsolták a. párt kérését feléjük. Beszéltek a párttitkárokkal is arról, hogyan foglalkozzanak a termeléssel; Mindez helyes, de nem kielégítő; Az intézőbizottságnak sokkal mé­lyebben és alaposabban kell foglal­kozni a termeléssel. Az a baj, hogy Paplíczki elvtár- sék nagyon elaprózzák magukat; »Elfolynak« a kis ügyek intézésé­ben és így természetesen nem jut idő arra, hogy alaposabban, mély­rehatóbban foglalkozzanak a ter­melés alapvető, legfontosabb kér­déseivel. Szó sincs arról, hogy nem kell foglalkozni az apró ügyekkel. Ezt feltétlenül a továbbiakban is csi­nálni keik A hiba ott van, hogy Papliczki elvtárs mindent egyedül akar megoldani. Nincs helye an­nak a kifogásnak, hogy azért nem megy jól a munka, mert csak egye­dül van. Tudtommal a gyárban, több mint ötven alapszervezet van, amely kb. ezer kommunistát egye­sít. Miért van mégis arra szükség, hogy egyedül dolgozzon? Az ezer kommunista között akadnak jócs­kán olyanok, akiknek van rutin­juk, tapasztalatuk a párt munkához és jól megtudnának oldani egy-egy feladatot. Miért nem bízza meg őket? Biztos szívesen vállalnának ezek az elvtársak feladatokat. Úgy gondolom, ezzel egyet lehet érteni* A GYÁR VEZETŐI előtt az a cél lebeg, hogy minél előbb elérjék az október előtti termelést. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a meglévő hibákat és fogyatékossá­gokat. a termelést akadályozó té­nyezőket közös erővel szüntessék meg. De arra is szükség van, hogy sokkal alaposabb és hatékonyabb legyen a pártellenőrzés az üzem­ben. TÖRÖK ALFRÉD Zászlót bontott a KISZ a miskolci fonodában A MISKOLCI FONODA fiataljai az elmúlt napokban ünnepi ülésre jöttek össze. Ezt hirdette a gyár homlokzatán lévő vörös csillag, vala­mint az a lelkes készülődés, amely a fiatalság körében megnyilvánult. Helyiségük — ez alkalommal ünnepi díszt öltött magára — megtelt a fia­talokkal. Mintegy hetvenen jöttek össze, hogy meghallgassák a KISZ ideiglenes intézőbizottsága beszá­molóját, programját, s hogy megala­kítsák új ifjúsági szervezetüket: a Kommunista Ifjúsági Szövetség helyi szervezetét. Hegedűs Andor elvtárs, az elő­készítőbizottság tagja tartott beve­zető előadást, melyben értékelte ifjúságunk helyzetét az ellenforra­dalomban, és ismertette a KISZ fel­adatát a szocializmus építésének jelen időszakában. Szabó Júlia a szervezet programtervezetéről be­szélt, amely igen nagy tetszést vál­tott ki a jelenlévőkből. Programjuk­ban a munka, a tanulás, a szórako­zás, a művelődés, mind-mind meg­található volt, amelyhez az anyagi támogatást a vállalat vezetősége biz­tosítja. IGEN ÉRTÉKES volt Sándor Gyula alezredes elvtárs felszólalása. Beszámolt az ifjúsági mozgalomban szerzett élményeiről, tapasztalatai­ról, szembeállította a múlt és a jelen kor ifjúságának helyzetét, A fiatalok figyelmesen hallgatták, majd felszólalását vastapssal jutal­mazták. Felszólalt az alakuló gyűlé­sen a megyei KISZ szervezőbizott­ság nevében Lerch Jenő elvtárs is, aki örömmel üdvözölte a miskolci fonoda fiataljainak alakuló ülését* A hozzászóló fiatalok: Vámos Éva, Simon Margit, Kiss Bálint, Zilahi Erzsébet vágyaikról, elgondolásaik­ról beszéltek. Arról, hogy mit vár­nak a KISZ-től, s ők hogyan kíván­ják munkájukkal segíteni. A párt- szervezet nevében Málnási Pálné elvíársnő, a szakszervezeti bizott­ság nevében pedig Kalocsai József ígért fokozottabb támogatást a fia­taloknak. Hegyi Géza főmérnök pe­dig az ifjúsági munkában váló aktív részvételre tett ígéretet. A miskolci fonoda KlSZ-szerve- zete 72 taggal megalakult, s egyhan­gú lelkesedéssel a következőket vá­lasztotta meg vezetőinek: Szabó Jú­lia, Hegedűs Andor, Kruj Magda, Miklós Balázs, Simon Margit, Bog­dán Tibor, Takács Ibolya, Hegyi Béla, Lipusz Hona, Hirtling Gizella és Kántor Lívia. AZ IFJÚSÁGI SZERVEZET ve* zetői már megtartották első vezető* ségi ülésüket, ahol több fontos ha« lározatot hoztak a kulturális é* spor.tmunka megindítására, (dj|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents