Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-27 / 97. szám

SWMribai. 1957. április 27.

ÉSZARMAGYARöRSZAG

Egyet léptünk előre

A belterjes gazdálkodásról nyilatkozott Bu*znyák András a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának vezetője

Lapunk munkatársa a napokban felkereste Busanyák András elv társat és nyilatkozatot kért tőle a megye mezőgazdaságának helyzetéről. Munkatársunk kérdéseire Busznyák András elvtárs a következőket válaszolta:

KIELÉGÍTŐ-E A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁK ÜTEME?

— Az idei tavaszon gyorsabb •ütemben, jobb minőségiben végezték el a talajmunkákat termelőszövetkezeteink és egyénileg gazdálkodóink. Ezideig a kukorica vetésén kívül minden tavaszi munkát elvégeztek. A burgonyaültetés 85 százalékra befejeződött. A kukorica ültetése a kedvezőtlen időjárás miatt azonban csak szórványosan indult meg. Az ellenforradalom miatt a tavaszi vetések alá mintegy 75 százalékban ősszel nem fejeződött be a szántás. Ez káros kihatással van a tavaszi vetésekre. Termelőszövetkezeteinkben valamivel jobb a helyzet. Ott 60 százalékban kerültek őszi szántásba a tavasziak. . A tavaszi növények kelése a tavaszeleji száraz idő következtében egyenetlen és néhol silány. A trágyázás és a műtrágyázás tekintetében az elmúlt évekhez viszonyítva javult a helyzet. Jóllehet nálunk, elég helytelenül, a tavaszi trágyázás a szokás, de ezt általánosságban az idén sem végezték megfelelő minőségben. Megyénkben az a szokás, hogy kis kupacokba rakják a trágyát, s azt jóval a szántás előtt szétszórják. Emiatt mintegy 50—60 százalékban csökken a trágya tápértéke, s ez a termésátlag emelkedésének rovására megy. Szinte egyedülálló Hercegkút és Károlyiéivá példája, ahol télen hordták ki a trágyát nagyobb kupacokba és csak közvetlen a 'szántás előtt szórták szét.

MENNYI MŰTRÁGYÁT HASZNÁLTAK FEL AZ IDÉN?

— A műtrágyaigény a múlt évihez képest erősen felszökkent. 1956-ban erre az időszakra 220 vagon nitrogén műtrágya állt rendelkezésre, ezzel szemben most 600 vagon volt. Ebből 420 vagon már elfogyott.

HOGYAN HALAD MEGYÉNKBEN A BELTERJES GAZDÁLKODÁSRA VALÓ ÁTTÉRÉS?

— Megyénk termelőszövetkezeti és dolgozó parasztjai most teszik az első lépéseket a belterjességre. Azonban az a tapasztalat, hogy sokan rosszul értelmezik a belterjes gazdálkodást. Leszűkítik ennek értelmét a gyümölcs- és zöldségtermelésre, holott ez csak egyik ága a belterjes gazdálkodásnak és ma netm is ez a legfontosabb. Kormányunk intézkedései növelték parasztságunk mumkaked- vét, termelési biztonságát és ez alkalmat ad arra, hogy a dolgozó parasztok bátrabban vessenek évelő pillangósokat, takarmányféléket. Ezt egyrészt az állatállomány fejlesztés, másrészt a talaj táperő fokozása érdekében sokszor kell hangsúlyozni. Ennek viszont éppen az ellenkezőjét látjuk a megyében. Míg tavaly a

földterület 15.5 százalékán termeltek takarmány féléket, ezidén már 13 százalékra csökkent, annak ellenére, hogy heremagból például bő készletünk volt.

Ezzel összefügg a másik sajnálatos tényező, hogy megyénkben az állatállomány száma jelentős mértékben csökkent. Falvainkban néni fordítanak kellő gondot' a legelőgazdálkodásra. A legelő javítása és, gondozása érdekében az idei tavaszon alig történt' valami, holott ez is a belterjes gazdálkodásihoz tartozik. A belterjes gazdálkodást nem úgy kell értelmezni. hogy á*t kell térni a magasabb kultúrájú növények termesztésére, hanem úgy, hogy javítsuk a gabonafélék termelését. A tények azt mutatják, hogy a kertészet, s a gyümölcstermesztés terén sem éltünk el különösebb fejlődést. Kivételt képez a tokaji szőlő vidék, ahol

mind a telepítés, mind a gondozás tekintetében haladás tapasztalható az elmúlt évihez viszonyítva az egyénileg gazdálkodóknál is, de főképpen az állami gazdaságokban.

összegezve eredményeinket: örvendetes javulás mutatkozik megyénk termelőszövetkezeteiben, mind a tavaszi munkák végzésében, mind pedig szervezeti munkákra vonatkozóan. Az el1 „n forradalom után megyénkben csak 80 termelőszövetkezet maradt meg, ezzel szemben most már 150 működik. Az újjáalakulásra legjellemzőbb az önkéntesség, amely nemcsak a belépésnél mutatkozik meg, hanem a termelőszövetkezetben végzett munkát illetően is. Az idei tavaszon egy lépést tettünk előre - a holdankénti termés mennyiségi növelésére és a belterjes gazdálkodásra — fejezte be nyilatkozatát Busznyák András elvtárs.

Mi újság

a göucruszkai Szabadság Tsz-beu

A göncruszkai Szabadság Termelő- szövetkezet nemrégen egy Zetor- traktort vásárolt. A hozzávaló pótkocsit azonban nem tudták beszerezni, mert nem volt rá hitel. Most patronáló üzemük, a XVI-cs autójavító vállalat egy régi alvázra szerelt pótkocsit csinál nekik.

A termelőszövetkezet vezetősége

minden hónapban 6 forintos munka-« egység előleget oszt apró vásárló-* sokra1. Egyébként a csoportban már minden kapásnövényt elvetettek. Szépen kel a cukorrépájuk, s kertészetükben a hagyma és borsó. A dohányt is palántázzák már.

Május elsején a termelőszövetkezet kertjében majálist rendeznek

Husvét vasárnapján ivós, nótás kedvük támadt a sátoraljaújhelyi cigánytelep lakóinak. Annyit leengedtek a garaton, hogy egyik-másik bizony „elzsibbadt”, kihagyott a homloka. Nem tudni mi okból, de alapos pálfordulás történt a „köztársaság” lakói között, mert az örömből üröm lett. Amúgy, a tőlük ismert hagyományok szerint

i

JÍLi dő Lijtutk cl aücujmi ? JCiizdad

1 Őmuk íztűní. a Lcq tuau±bcklet“

lüiiHHiiiii^iiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiuiiiiiiiiiHiitHiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiimiiimiiiriiimiiiiiiiiiiiiiimiimr

szívós, aprólékos munkája alapjár átlagosan hetenkint kb. 200 kötette csökken ez a mennyiség. Mint megtudjuk, a megyei könyvtár széleskörű hálózattal rendelkezik, így Miskolc belváros, Diósgyőr, Martintelef és Iiejőcsabán, valamint a járás székhelyeken túlmenően fiókjai vannak Szirmán, Görömbölyön és Felső-Hámorban is. Az utóbbi három helyen a könyvtárosság nem díjazott állás, hanem társadalmi vállalás, mely a kultúra, a könyvek iránti osztatlan lelkesedésből ered. Bűz- góságukért, odaadó szorgalmukén dicséretet érdemelnek ezek az elv- társak. Jól működő, szép eredményeket felmutató könyvtárak vannak s járási székhelyeken és egyebütt is mint például Putnokon, vagy Kazincbarcikán, ahol a szervezési munka sokszorta meghaladja gyakran a kulturális problémákat.

ÉS MILYENEK a kapcsolatok más önálló könyvtárakkal? — kérdezzük.

— Általában jó, élénk, főleg csere- kapcsolataink vannak. Állandó ösz- srseköttetősünk van a fővárosi Széchenyi könyvtárra!, a debreceni Egyetemi Könyvtárral, valamint az Országos Műszaki és Országos Mezőgazdasági Könyvtárral is.

Még sokáig elbeszélgettünk az örömökről, problémákról, de a könyvtár nagyterméből zsibongás szűrődik át a belső szobába, Kordos elvtárs az órájára tekint és sietve szedi ösz- sze a már kikészített jegyzeteit íróasztaláról.

— Ha érdekli, szívesen látjuk vendégként tanfolyamunkra, amit hézagpótló céllal rendeztünk meg. Jelenleg ugyanis nincs tudomásunk arról, hogy országos viszonylatban könyvtárosképző kurzust beindítanáU&i, mi Utt a náta vége?

BEVITTÉK A RENDŐRSÉGRE i

Cigány háború egy „autonóm” köztársaságban

összeszólalkoztak, szóbakerültek az összes le- és felmenő rokonok, az egymás felé kiáltott „jókívánságokban”. Az intrikáló szóváltás lassan minőségi változásba csapott át, botrányos tömegverekedéssé fajult, valóságos kis bennszülött háború jellegét öltötte magára.

A kezdődő húsvéti ünnep e „kiemelkedő” eseménye zavarta a környékbeliek nyugalmát. Értesítették a rendőrséget és kérték a botrány megakadályozását. A rend és nyugalom fáradhatatlan őrei gyorsan a tetthelyre siettek, intézkedés végett. Erre kb. mintegy 80—100 fő „bennszülött” verődött össze, akiknek egyrésze még akkor is tombolva verekedett, míg egy másik része az intézkedő rendőrség tagjaival szemben kezdett fellépni. Az őrs tagjai a közbotrányt okozó verekedés beszüntetésére és a szétosztásra szólította fel őket. Azonban a figyelmes hangú felszólítás eredménytelen maradt, sőt visszaéltek ezzel. Szembehelyezkedtek és durva, rágalmazó szitkokkal illették őket.- Ilyen helyzetben határozottabb fellépésre volt szükség ahhoz, hogy a rendet helyreállítsák, s a társaságot szétoszlassák.

A rendőrség tagjai dolguk végeztével hazafelé indultak, s eközben orvul támadás érte őket. Az egyik kunyhóból egy óvatlan pillanatban kiugrott Lukó Béla 20 éves foglalkozásnélküli csavargó, sátoraljaújhelyi lakos, aki vasvillával jobb alsó karján megszúrta az egyik szolgálatban lévő rendőrőrmestert. Súlyos sérüléssel azonnal kórházba kellett szállítani. Lukó Bélát őrizetbe vették. A vizsgálat befejezése után átadják az ügyészségnek.

felhívás:

I. kér. Legeltetési Bizottság közli, hogy a kihajlás május 2-án kezdődik. Fübér befizetés április 28-án és május 5-én 8 órától a Gazdakörben (Major u. 2.). Fűbér állatonként 150 forint és l nap társadalmi munka. Mindenki igyekezzen a beiratást elintézni e két napon, mert a be nem ira- tottak részére legelőt biztosítani nem tudunk.

Miért nines mozi előadás

a putnoki bányatelepen?

Már több mint egy hónapja, hogy a putnoki bányatelepen nincs filmvetítés. Addig, míg a körzeti mozi kijárt hetenként egyszer,

MÁSFÉL ÉVTIZEDDEL ezelőtt, 1942 tavaszán, legalább olyan sze- - szélyes időjárás volt, ■ -....--mint most, amikor e tör- ......

i

énetet papírra vetem.

A virágkertészek nem valami kedves hangon szóltak az időjárásról, mert a piros szegfű — a munkásember egyedül kedves virága — dideregve húzta vissza szirmait zöld bimbóházacskájába.

Pedig május 1-én lett volna keletje a szegfűnek, mert a városban már mindenki tudott róla, hogy nagy májust készülnek ünnepelni a munkások. A gyárakban egy héttel az ünnep előtt mindenki május 1-ről suttogott. Arról, hogy hatalmas tüntetést szerveznek a dühöngő háború, a náci fenevad ficánkolása ellen.

Szóval, mint mondottam, mindenki tudott a készülődésről. Sajnos, még a csendőrük is. A kakastollasok ebben az időben nagyon elszaporodtak. Éjjel s nappal fürkésző szemekkel rótták az utcákat — a gyárudvarokat, mert megígérték nekik, hogy dupla gázsit kapnak, ha valamelyik májusi szervezőt lekapcsolják.

A készülődést azonban a kakastollasok szúró tekintve sem akadályozhatta meg. Az ..Ó”-gyár egyik műhelyéből az egyik fiatal munkást nehéz feladattal bízták meg. Győrbe kellett utaznia, hogy a győri gyárakba is elvigye a hirt, hogy Miskolcon 1942 május 1-én a munkások felemelik szavukat a háborús termelés fokozása, s a háború követelte rengeteg véráldozat ellen. Amikor kiért a Tiszai pályaudvarra, nagy meglepetés fogadta. A jegypénztárnál kakastollasok álltak őrt. Ugyanis valamelyik árulótól tudomást szereztek arról, hogy Győrbe utazik, egy hasonló tüntetés szervezésére. Személyleírást is adtak róla, mert amikor a pénztárfülkéhez ért, a csendőrök mozgolódni kezdtek. Gyorsan átlátott, a szitán, csak Hatvanig váltott vasúti jegyet.

É.sM

Meg is kérdezték tőle, kihez utazik Hatvanba. Nagyanyámhoz — felelte magabiztosan. S beszállt a vonatba. Ernődön a vonat míg néhány percet várakozott, addig gyorsan vasúti jegyet váltott Budapestig. Onnan már zavartalanul folytatta útját Győrbe.

A MÁSIK nagy gyárvárosban, a vagonok hazájában műszakváltáskor a gyárkapu elé állt. Ácsorgóit. Nézelődött. Egy magafajta fiatalemberrel beszédbe elegyedett, óvatosan puhatolózott, mi a helyzet a gyárban, hogyan folyik a készülődés május t-re. A fiatalember személyében az illegális kommunista ifjúsági szövetség egyik tagját ismerte meg. Elmondotta neki, hogy Diósgyőrben május í-re sztrájk Ipsz. A munka beszüntetésével követelik a háború befejezését.

Egy negyedóra múlva az egyik vendéglői asztalnál hat elvtárssal találkoztak, sörözgetés közben egy 38—40 éves marconaképü ember verődött melléjük. A beszélgetés hirtelen abbamaradt, másról kezdtek tárgyalni. A diósgyőri fiatalembernek ezzel adták tudomására, hogy vigyázat, nem megbízható az újonnan érkezett vendég. A kommunista elvtarsak egyike alig láthatóan Intett szemével a diósgyőri ifjúnak. Kimentek.

Szinte hadarva beszélt a vagongyári ember. Vigyázni kell, ez az ember túl sokat barátkozik a fasiszta vezetőkkel, jobb lesz, ha kereket oldasz! S már búcsúztak is.

Odabent a sörözőben nagy feltűnést keltett az idegen fiú eltűnése. Az elvtársak azonnal tudták, mi a helyzet, hogy diósgyőri barátjuk kereket oldott.

A sörözgetés elején hozzájuk szegődött ember érdeklődni kezdett, hová lett a fiú, mit akart, stb. Kitérő választ adtak neki, amit látszólag el is hitt. De mégsem.

vagy kétszer, rendszeresen meg volt tartva az előadás. A terem mindig zsúfolásig volt, hiszen a közönség már alig várra, hogy hétfő, vagy szombat legyen, mert ezeken a napokon volt előadás. A putnoki bányászoknak gyönyörű kultúrtermük van. A vetítés már ebben lesz, illetve már meg kellett volna lennie. A körzeti mozisnak felmondtak. A bányászok viszont kaptak egy új vetítőgépet. Sajnos, ez nincs még felszerelve. A raktár- helyiségben rozsdásodik. A gép várja, hogy rendes gazdája legyen. A vezetőség talán úgy gondolja: elég a vetítőgép?! Ez nem helyes. Helyes az lenne, ha minél sürgősebben felszerelnék és megkezdenék a vetítést. Ki ezért a felelős?! Elsősorban a bánya vezetősége, másodsorban pedig a kuli úr igazg atóság.

A putnoki bányászoknak az ózdi közétkeztetési vállalat külön a kul- túrhelyiségben eszpresszót állított fel. hogy a dolgozók igényeit kielégítsék. De hogy hogy nem, a presszót bezárták máról holnapra, holott a iolgozók erről semmit sem tudtak. Nem kérdezték meg a iolgozók véleményét sem: vajon *zükséges-e az eszpresszó, vagy sem? Mi úgy véljük és hisszük, logy a dolgozók jogosan kérik, hogy állítsák vissza ezt a szórakozó helyet. hiszen a bányászoknak semmiféle lehetősége nincs, — még he- viség sem, hogy becsületes munkájuk után 4—5 órát kényelmesen szórakozzanak. Reméljük, a vezetőség megszívleli az intelmet és gondoskodni fog arról, hogy sürgősen legyenek helyiségek, ahol a Iolgozók munkaidő után szérakoz- ii tudnak.

FÓNAGY ISTVÁN

űrre csaic masnap reggel eoreatetz ra, amiko■, egyenkint behívták őket az üzemirodába. Má 1 várta őket a rendőrség. A marconaképű elárultt őket.

Itthon Diósgyőrben a fiatalember elmesélti munkatársainak, elvtársainak, hogy a feladató; végrehajtotta. Megszervezte, hogy május elsejéi Győrben is tüntetni fognak. Várták a híradást hogy tényleg szolidaritást vállalnak-e Diósgyőr- Tel a győri vasasok.

Csak négy nappal május 1. után értesültek a szörnyű eseményről. Győrben 8 kommunista fiatalt, aki szervezte a május 1-i ünnepet, letartóztattak. Ki volt az áruló, akkor még nem sejtették.

De egy nappal később, a Magyar Jövő él minden újság nagybetűs közleményben adta tudtul az ország népének, hogy „a kormányzó úi őfőméltósága egy bátor hazafit, aki leleplezte a május elsejei készülődést, 10.000 pengő jutalomban és dicséretben részesített”.

AZ ÁRULÓ személyét legfeljebb csak Győrben ismerték. Diósgyőrött, Miskolcon nem. Az újságok nem írták nevét. Pedig megérdemelte volna., hogy a munkások nagy ünnepének meghiúsításáért fekete betűkkel írják be nevét az árulók közé.

És mi történt itthon Diósgyőrött? Számtalan idős munkásember emlékszik még a csendőrök szuronyaira, az ütlegelésekre, amit azért kaptak, mert a piros szegfűt kitűzték mellükre, s kimerészkedtek az utcára és nemet kiáltottak ■ Horthy Miklós őfőméltósága, a hóhér felé.

PÁSZTORY ALAJOS •

nak Budapesten, így házi kereteken belül igyekszünk csökkenteni azokat a nívóbeli különbségeket, amelyek az egyetemi vppy.pttspPŰ krinvvtárosaink s a könyvtáros technikai minimum vizsgával rendelkezők között fennállanak. így 47 hallgatója van tanfolyamunknak.

— És milyen időtartammal, milyen tematikával dolgoznak?

— Tanfolyamunkat februárban kezdtük, havonta egyszer tartjuk meg, összesen 11 hónapos időtartammal. Kezdeményezésünkkel még ma is páratlanul egyedül állunk az országban. Ezen a kurzuson sürítve mindent felölelünk, amelyre az olvasóközönség jobb kiszolgálása végett szüksége van egy művelt, jó szakmai felkészültséggel rendelkező könyvtárosnak. így a címfelvétele- zést, amit Fazekas Istvánná elvtárs- nő ad elő, a társulati szerzők többkötetes műveinek katalógusba szedését, a szakozást, a katalógusfajták elkészítését és összeállítását és a világirodalomnak ókortól napjainkig a főbb szerzőkön és műveken keresztüli ismertetését mind magában foglal in anyagunk. Most éppen a renais- sance-ról fogok előadást tartani.

S A NEGYVENHÉT könyvtáros lelkében a tudásszomj csillapíthatatlan vágyával hallgatja Dante, megrázó Komédiáját, Petrarca örökszép szonettjeit és Boccaccio erőshangú Dekameronját, hogy megismerve azokat, másokkal is megismertethessék.

(Réthly)

SÉTÁLSZ a Népkertben, leülsz egy padra és a természet nagy csendjében lelked után a szemsd is szépre vágyik. Egyedül nyomod a strand sárga homokját, napozol. Napozol és unatkozol. Olvasni kellene valami jó könyvet. De nem hoztál magaddal semmit. Ám, sohse bosszankodj efelett, csak nézz jól körül. No lám! A megyei könyvtárszolgálat gondolatodat is kitalálva, nemcsak a város központjában, a perifériákon, a járási gócokban és néhány nagyobb helyen, de a parkban, sőt a strandon is ott van, elébed terítve a világ- és nemzeti irodalmunk szí- nejava! Odalépsz, válogatsz és kiemelsz egy-két kedvedrevaló könyvet, pillanatig sem gondolva arra, mennyi munka, milyen szervezési készség előzte meg azt, hogy ne csak keress, de találj is! A megküldött és beszerzett könyvek sokaságát osztályozni téma és műfaj szerint, az ismertető adatokat felvenni, katalógus cédulákat kiállítani róluk, azokat szaksorrendben csoportosítani, követni a naponta megjelenő új műveket, megismerni azokat, hogy kérésedre felvilágosítással, illetve szakszerű tanácsadással szolgálhassanak, bizony egész embert kíván, vagy egész emberek egész sokaságát. Ezt a szinte áttekinthetetlennek látszó, bonyolult, sokrétű munkát végzi a könyvtáros.

Ám a jó munkához nemcsak idő, de komoly, jól megalapozott felkészültség is kell. Erről beszélgetünk most Kordos László elvtárssal, a megyei tanács könyvtárának vezetőjével. A néhány évvel ezelőtti néhány ezer kötet után jelenleg mintegy 50.0U0-re becsüli a könyvtár katalógusba vett állományát. Ezenkívül szerinte 20—25.000 mű van olyan, amely még nincs is „állományba véve”, de a könyvtár személyzetének