Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-26 / 96. szám
rfcntek. 1957. április 2«. ESZAKMAU YARUKSZAO c/L jiLMs lupakkojulőA PERECES1 általános iskola krónikása jeljegyezte, hogy az úttörő csapat az iskolában 1957 április 3-án ■újból megalakult. A krónika csak ennyit mond. De valójában sokkal több történt. Ha el akarom mondani, egy kicsit előbbre kell mennem. A pereccsi úttörőház eddig sem volt üres. Az ellenforradalom zűrzavaros napjaiban könyvtári csúcsforgalma volt. Ha azután sikerült a könyvcsere, akadt egy kis parázs asztalitenisz-csata, vagy sakk. Később már a szakkörök is dolgozgattak, csak a zenekar nem. Találgatták is az okát elég sűrűn. Lehetséges lenne, hogy a tanár elvtárs megfeledkezett a zenekarról? Szólni kellene neki, de hátha megharagszik. Akadt itt más probléma is. Az egyik ilyen megbeszélésen egy fiú így szólt: »Fiúk, ti tudjátok, hogy én vagyok a zenekar szertárosa. Nálam 18 darab nyakkendő is fel van írva. 18 darab piros úttörő nyakkendő. El tudtok-e vele számolni? Vagy elfelejtettétek már?« A tanácskozók ekkor egy pillanatra elhallgatlak. A fiúk egymás arcát kémlelték. Pár pillanat múlva az egyik fiú benyúlt a belső zsebébe és egy gondosan hajtogatott piros nyakkendőt tett le maga elé. Mező Imre balladája íöd kúszik már romról romra, ?egyver-füst ül utcasort, 3enn a házban, tört ablaknál l^él süvít, s hoz durva port. jőporszagtól fúl az ember, iönnye csordul s állja még kosztját, hová állította 5árija és a drága nép. lajnal óta »gitár« penget 'zörnyű szavú riadót, lajnal óta áll s nem enged 'süggedni ő halódót. Egy ház van csak« egyre mondja Hol lenghet a lobogó!« 7örös selymén itt nem csorog 'roletárvér, csobogó- )é'lután már ő sem bírja, lehéz löveg talpa dong ... Fehér zászlót! Kimegyek én le igyon több vért a föld!« 'ehér zászló vászna lenghet... 'iros vére úgy hűli rája, lint a rózsa őszi szirma larmatújjú lány karjára. ERCSEY ELŐD Azután csak ennyit mondott: itt van! És a i 18 nyakkendő mind \ megkerült. DE ELŐKERÜLT több \ is. Az esetnek ' hire \ ment és másnap több : mint 160 gyermek hozta \ magával az iskolába \ úttörő nyakkendőjét. : Zádor Imre elvtárs, az \ iskola igazgatója meg- \ hatottan csak annyit \ mondott, mikor arra l kérték, hogy adjon en- : gedélyt a nyakkendő \ viselésére: Jól van paj- j tások! Ezt elvártam j tőletek! Viseljétek a J nyakkendőt és védjé- \ tek meg a. becsületét \ úgy, ahogyan eddig is \ őriztétek. TÓSA ISTVÁN NÉ j csap. vez. i M ISKOLCI JEGYZETEK /A\ ÍR Ä VÁSÁRON MlllllllillllllllllllilllllllllllllllllllllliililllllilllllllllHllllllllllllllllllllllllUlllllllilllllllüUlilIllllllillllilllllllllllllllllliUllll Tegnapelőtt, április 24-én országos vásár volt Szerencsen. Zajos, színes és érdekes, mint minden vájár. Volt ott minden. S akinek •pénzzel teli buksza lapult a zsebében., vásárolhatott olyasmit is, amit Miskolcon még mutatóban sem találni. 890 forintos sötétkék, 1350-es kord-öltönyök, műbőrkabát. Sajnos, a piacra dobott mennyiség kevésnek bizonyult, a választékkal sem dicsekedhettek, de mégis csak volt. Az egyik elárusító szívünkre kötötte: írják meg a szövőknek, igyekezzenek. Még mindig kevés, amit termelnek. Ezek meg — mutatott a sátor előtt tolongó embertömegre — szeretik a szép ruhát... A kisiparosok is kirakták portékáikat. A csizmadiák jószabású csizmáikat ajánlják a vásárlók szíves figyelmébe — elég drágán. A kárpitosok színpompás heveröket mutogatnak, — illetve nem is kell mutogatni azokat — rikító bevonatukkal magukra hívják a figyelmet. 1250 forintért megrendelhető egy ilyen heverő. Nem lenne teljes a vásári kép, ha hiányoznának a piaci kikiáltók. Nos, akadnak itt ilyenek is. A rábeszélés, a szemfényvesztés mesterei ők, ha minőségileg kifogásolható áruk «-elsülésén« fáradoznak, kacagtató módon dicsérik portékáikat. EGY BUKSZÁS: Megjött Józsi bácsi, a szegények jótevője! Hirtelen alábbhagy a figyelemfelkeltő szózat, átvedlik pénzimádó kereskedővé. — S »-nézzük, amiből élünk« szigorú gesztusával mondja: Tíz forint a buksza. — No, add azt a pénzt, mert én is szegényem bér vagyok... És gyűri zsebre a tízforintosokat. A jampeceknek is akad itt áru. A vásári kereskedők hamar felfigyelnek a divatváltozásokra és igyekeznek kielégíteni az »igényeseket« »Igényes« nyakkendők virítanak a madzagon. Mell tartós nők, ügető lovas cowboy. Big Bill fel-! irattal, gitárpengető texasi legény, feje fölött pálmával s efélék. Öreg nénike válogat közöttük, megakad szeme egy meztelen-nős nyakkendőn, elhúzza a száját, de azért megveszi. A fiának kell, aki tizeninyolcéves és »hóbortos« feltűnési viszketegiségiben. szenved, szereti a rikító átlagon felüli dolgokat. MIT MONDJAK MÉG? A kisliba darabja 20 forint, a pulykatojást 4.50-ért vesztegetik, & a fűmag literjét 4 forintért mérik. Fűmag kellene kertembe, de csak 3.90-em volt s az eladó kötötte a kutyát a karóhoz, nem adta alább. Tovább- álltam. (g—m) n/xnn/vjwuw» uwuvwuwtni /vwwwuw Gyermekeink öröméről van nó... A dajkáló, puha szél a népkerti fákat is tavaszba ringatta. S a tavaszi apró neszek, a selymes gyeppázsit, japán cseresznyefák tömött, rózsaszínű kibomlott virágkoronája a lombok alá csalja pihentető öleléssel a játszani akaró gyermekeket. Szép és egészséges dolog ez. De a gyerekeknek nincs hol játszaniuk! Játszótér kellene, könnyedén szálló, billenő, libbenő hinták, s hatalmas, szép homokozó, tükörsima csuzda, sok-sok játék. A Népkert fái közölt van is egy úgynevezett »játszótér«. Gondozatlan füves térség, játékok nélkül. A hinták vasvázai üresek. Rozsdásan, elhagyottan merednek a végtelen ég kékségére. S a homokozó beszáradt sziklcadt homokját csak a környékbeli kóbor kutyák illatosítják sohasem lohadó lelkesedéssel. A csuzda szöges, sok deszkája felszakadt, veszélyes állapotban van. Mi, édesanyák nem akarjuk, hogy gyermekeink boldog kacaja fájdalmas sikolyba full jón. Suhan örültek ennek a játszótérnek, amikor megnyílt s még többen bosszankodnak most miatta. Mikor birtokba vették a gyerekek, a boldog mamák kényelmes öblös padokról figyelhették tipegő apróságaik játékos, önfeledt huncutságait. Ezeket a padokat tavaly augusztusban elvitték. Helyettük betonalapzatokat ástak a földbe. Azóta pad sincs a »játszótéren«. Kérdezzük most már a tanácsot: vajon mit gondolnak ök, meddig és mire várnak? Az ország második városa vagyunk és gyermekeinknek nincs egy rendes, korszerűén felszerelt otthonos játszótere! Gyermekeink öröméről van itt szó! A városi tanácsnak csak ennyit ér a gyermek?! Ravasz van. gyönyörű napsugaras. Talán a napfény tiszta árama f-elébreszti a tanácsot is gondatlan, tétovázó dermedtségéből. Reméljük. És visszatér a népkerti lombok alá gyermekeink kacagásának gyöngyöző remegése, a harsogó, viharzó nevetés. De mikor?? Erre vár választ a tanácstól: Sok kisgyermekes édesanya ,Ádá m a paradicsomban" A Thália műsoriroda vidéki bemutatója elé Mely szervek foglalkoznak a lakosság panaszainak intézésével? A Magyar Távirati Iroda illetékes helyről kapott tájékoztatás alapján közli, hogy az Állami Ellenőrzés Minisztériumát megszüntető törvény- erejű rendelet értelmében a minisztérium keretében működött közérdekű bejelentések hivatala is megszűnt. A lakosság panaszainak intézésével általában a községi, a járási és a megyei tanácsok, vállalatok, illetve a bíróságok éis az ügyészségek foglalkoznak. Olyan bejelentésekkel, amelyek az említett szerveiméi már nem intézhetők el, a lakosság — a felesleges levelezések elkerülése érdekében — a panasz természetének megfelelő minisztériumihoz, illetve a legfőbb ügyészséghez forduljon. (MTI) Jóindulatú tanácsok Irta: Werner Riemerschmid Ismerőseidet mindig meglepetésszerűen, szokatlan időpontban látogasd meg. Mondd: csak egy pillanatra néztél be hozzájuk, de a világért se menj el, míg meg nem hívnak vacsorára. Csak akkor végy érzékeny búcsút tőlük, ha szemük már leragad az álmosságtól. Bizonyára áldanak majd a kellemes estéért. * Ne add soha vissza ismerőseidnek a kölcsönvett könyveket. így olcsón jutsz könyvtárhoz. * Ha valamelyik ismerősöd detek- tívregény olvasásába kezd, vagy olyan filmet akar megnézni, amelyet te már ismersz, mondd el neki a csattanót és a befejezést. Ezzel lényegesen felcsigázod az érdeklődését. * Ha kölcsönkapott könyvet olvasol a kertben és esni kezd az eső, ^siess a házba, de a könyvet hagyd a pádon. * Ha valaki kopogtatás nélkül lép be hivatali szobádba, kérj udvariasan bocsánatot: — Elnézését kérem, hogy nem mondtam: »szabad«, de elkerülte figyelmemet a kopogtatás. A végtelenül mulatságos komédiát Csernus J. Pál és Szécsi Lajos írta Jókai Mór: Debreceni lunátikus című elbeszéléséből. A vidám komédiához stílusos zenét állított ősz- sze Csernus J. Pál. Ezzel a művel folytatja megyejáró körútját a Thália műsoriroda, amely egyben eredeti rendezvény is. A komédiát Orosz György, a Mis-■ kolci Nemzeti Színház rendezője rendezte, a szerepeket Károlyi Stefi, Gyarmathy Ferenc, Mikes Béla, Vargha Irén, Bánó Pál, Csanádi lla, Bottyán Endre, Somló Mária, a Miskolci Nemzeti Színház művészei játszák. Zongorán kisér: Herédy Éva. / UTAZAS A MÁV TERÜLETEN Már megint a Máv-ról, az utazásról, a vasútról... Igen, megint erről lesz szó. — Hogy miért? — Mindjárt eláruljuk. Tudniillik... , Gyakori jelenség, hogy egyes újításokat elfogadnak, sőt fontosnak találnak. De kísérletükről, illetve bevezetésükről már nem gondoskodnak. Hogy ez mennyire így van, egy ellesett humoros párbeszéd is igazolja. Egyik vasutas a másikhoz: — Nos, folynak a kísérletek? ... — Az újításommal még nem, de az idegeimmel igen...! mélypályaudvaron nem egyszer oly keservesen, szomjasan pöfögtek szegények. Vizrc vártak. Most segítettek rajtuk. Kiadták a jelszót: Előre a mozdonyok itatáa sáért! Ennek az lett az eredménye, hogy többszázezer forintos költséggel megkezdték a hatalmas víztorony építését, így ősztől kezdve már kedvükre ihatnak a jól futó vasparipák. Persze nem a végtelenségig. Ugyanis a masiniszták csak annyit engednek majd fogyasztani nekik, amennyi a józansággal határos, s amennyi a szerelvények továbbításához elegendő.. időbeni © © Tudvalévő, hogy a mozdonyok sokat futnak, s így meg is szomjaznak. Sokan tanúi lehettek már annak, amikor a miskolci szenzigorú ítélöbiró a falusi köz- vélemény, szigorú, de igazságos. Nem könnyen adományozza az elismerést, de elmarasztaló ítéletét is alapos, körültekintő __________________________________ „ oknyomozássaV3 hozza meg. Az igazság mérlege itt jó kezekben van, nem a bekötöttszemű „istennő33 kezeli, hanem a paraszti józanság. A paraszti közvélemény ítéletének alapossága abban rejlik, hogy nem hamarkodja el a véleménynyilvánítást, éveket, sőt évtizedeket fordít egy-egy emberi jellem „tanulmányozására33. Nos, Harsány község lakóinak módjukban állt megismerni Sós Sándor igazgató-tanítót. 39 éves tanítóskodás áll a háta mögött, s mind a 39 év itt, ebben a faluban telt el. Már nem fiatalember, van olyan tanítványa, aki már közelebb van az ötvenhez, mint a negyvenhez. Hatvanadik tavaszát tapossa, s változatlan hévvel, lelkiismeretes hivatástudattal ápolgatja a kezére bízott emberpalánták bimbózó értelmét. Volt tanítványai régesrég kinőttek az iskolapadból, szétszéledteI: a. nagyvilágban. Ez az élet rendje. De bárhol is vannak, értelmük, gondolkodásmódjuk magán viseli a jó öreg tanító kezemunkáját. A faluban maradottak most is nagy tisztelettel köszöntik, s ha előadja magát egy- egy ünnepi alkalom, el-elidőznek iskoláskori emlékeik mellett. — Emlékszik, tanító úr, egyszer nem tudtam a leckét, megnadrá- golt érte. — Emlékszem fiam, hogyne emlékeznék, arra is emlékszem, hogy nemcsak egyszer fordult az elő, többször is rajtakaptalak, hogy készületlenül jöttél iskolába. [7 jókat nevelnek. Ha az ember nem tudná, hogy milyen viszony van közöttük, meglepődne. Az egykori kisfiút felnőtté, sőt nagyapává érlelte az idő. Öregebbnek néz ki, mint a tanító úr, és mégis a tanító űr tegezi őt. Mondanom sem kell, hogy köztiszteletnek örvend. Szereti^ a falut és a falu is szereti őt. A szigorú ítélőbíró, a falusi közvélemény azt mondja róla: rendes ember. És mégis megtörténhetett vele a következő eset. 1956. október 28- án este 11 órakor dörömbölésre riadt fel. Fülelni kezdtek. Nem téveditek, az ő kapujukra hullottak a durva ütések. Megijedtek és a padlásra menekültek a hívatlan vendégek elől Lövés dörr ént az éjszakában. Rémülettel várták, mi lesz. A kapu engedett, s az éjjeli látogatók berontottak az iskola udvarába, öt keresték. . Amikor félelemtől remegő feleségével levánszorogtak a padlásról, arcába világítottak. Mellének géppisztolycsövek szegeződtek. Felhuzcl- kodott, felöltözött és megkérdezte: Most merre? s— A tanács házár a! ^Őálátlan tanítványok — Akkor tudom, nem kell mutatni az utat — és ment keményen, egy becsületben eltöltött élet semmit- sem érő emlékeivel. Mert mit is érnek azok az emlékek? Kísérőit nem tudják jobb belátásra bírni, azok hajthatatlanok és részegek, mint a csap. Fegyver van a kezükben, csőre töltve, egy óvatlan pillanat — és otthon remegő felesége már hiába várja. Két volt tanítványa vezette lakására a két részeg katonát. A sze- meláttára nőttek fel, éveken át küszködött, fáradozott velük, hogy a társadalom értelmes tagjaivá nevelje őket. Második apjuk volt, s most kezet emeltek rá. Hálátlanok! Amikor beléptek a tanácsházára, kísérői nagy hangon jelentették: — Itt hozunk egy ellenforradalmárt! — Mi a bűne? — szegezték neki a kérdést. i tudjátok. Itt vagyok. Akasszatok fel! — vágta oda. Ha vesznie ( J kell, legalább ne lássák remegni hóhérai. Mi volt a bűne? Senki sem tudja, ö sem. Párttag volt, egyszerű, szerény közkatonája a pártnak. Nem tudtak felhozni ellene semmit. Úgy olvashattak lelkében, mint nyitott könyvben, — együtt élt, dolgozott a. falusiakkal, nem zárkózott el előlük, ismerte őket, s ők is ismerték öt. — Talán rajtam keresztül akartak ütni a rendszeren — mondja szomorúan. S mi történt aztán? Jöttek komoly, rendes emberek. Felháborodtak, megbotránkozva kiáltották: Mit csináltatok?! S hazaengedték. — Men^n — mondották — nyugtassa meg a feleségét. — Már késő — válaszoltam. Feleségemet a kiállt izgalmak megviselték. Különben is gyönge a szíve. fl/1 i a tanulság? — Keményebbnek kellett volna lennünk, becsü- Jít leies> kommunista keménységgel szállni szembe az elmara- dottsággal. Törvény- és szabálysértés nélkül irtani a középkori sötétség maradványait. A felvilágosodás még mindig nem köszöntött be teljesen Harsányba. Egy felvilágosult, becsületes embert nem lehet megtéveszteni, még akkor sem, ha sérelmek nyomják a lelkét. — Mi lesz itt, —• gondoltam — ha már engem, egyszerű párttagot is meghurcolnak? Sós Sándor tanítót megviselték az évek, meqviselte az ellenforradalom — új tapasztalatokkal gazdagodva néz még hátralévő évei elé. Egy cél lebeg előtte, eleget tenni szerény küldetésének: nevelni, jobban, mint bármikor, hogy soha többé mea ne tévessze fiataljainkat az allenforra- dalmi uszítás, s hittel, lelkesedéssel dolgozzanak hazánk felvirágzásán. GULYÁS MIHÁLY Sokaknak talán furcsa a kérdés, pedig így van. A közalkalmazottak ezúttal oly valamit kaptak a Máv- tól, amelynek igen örülnek. Megyénkben már is hatezerre tehető“ azoknak a közalkalmazottaknak és családtagoknak a száma, akiknek az 50 százalékos kedvezményes utazási igazolvány a zsebében van. A hírek szerint rövidesen 25 ezerre növelik a boldog tulajdonosok számát... © Hiába, furcsa dolog ez akárki, akármit is mond. Ma már ott tar tunk, hogy nem a vonat — hanem az utas késik... S méghozzá nem is akárhogyan. Legutóbb például többen negyed nyolckor megkérdezték az egyik vasutast, hogy a félnyolcas reggeli gyors Pest felé elment-e már... ? Meglepődtek. amikor a vasutas kérdésükre nagyJ büszkén így felelt: — Igen, hat óra ötvenöt perckor ... © A Máv. igazgatóság épületében a kapun egy toto-lotto plakát látható a következő szöveggel: „Hivatalosan engedélyezett toto- és lottószelvények árusítása az I. osztályon, Serfőző Zoltánnál”. Hogy miért éppen az I. osztályon? Csupán azért, mert ennek az osztálynak a hivatalos neve: Elvi és irányítási osztály.. ’ ® Utazásunkat befejeztük —, hogy cikkünk teljes legyen, a IV. ősz-* tályra egy aggódó férjnek üzen* jük: — Aggodalomra nincs ok, nincs szándékunkban közölni a lapban a prémiumlistát. A viszontlátásra ... DRAGOS GYULAI
