Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-21 / 93. szám

T?.3ároa*».. 1957 .ám#!« „tSL A* MSZMP Borsod-Abmij-Zemplén megyei intézőbizottságának ülése (Folytatás az 5. oldalról.) hogy az 1956. III. negyedévi szintet ezév II. negyedévében elérik. Tegye­nek meg ennek érdekében műszaki­lag, gazdaságilag mindent és bizto­sítsák azt. Pártszervezeteink erejük jelentős részét a termelésre összpontosítsák Nem kedvezőbb a termelési mu­tatók alakulása a legfontosabb gép­ipari üzemeinkben sem. A DIMÁ- VAG az 1956. harmadik negyedévi termelésének 63,7 százalékát tervez­te 1957. első negyedévére. Az egy fő­re eső termelés a réginek 83,1 száza­léka. Az önköltséget 114,9 százalékra tervezte a régihez viszonyítva, a leg­súlyosabb a DIMÁVAG-ban a bérek alakulása, ugyanis az egy órára eső kereset 1957, első két hónapjában, az 1956. harmadik negyedévéhez viszo­nyítva 124 százalékos emelkedést mutat. A többi gépipari üzemekben sem jobb a helyzet. A termelésben feladatainkat ösz- szeíoglalva úgy határozhatjuk meg, hogy pártszervezeteinknek az előt­tünk álló hónapokban erejük jelen­tős részét a termelés problémáira kell összpontosítaniok, agitációjuk- ban a politikai felvilágosítás mellett nagy figyelmet kell fordítaniok a termelékenység növelésére, a mun­kafegyelem megjavítására, a telje­sítmény-bérezés visszaállításának agitációjára, mindezeket együttvéve üzemük termelésének növelésére és gazdaságosabbá tételére kell figyel­műket összpontosítani. Kielégítettük a parasztság jogos igényeit Hátérek a mezőgazdaság kérdésé­nek tárgyalására. Az ellenforradal­mi időszak első heteiben, amikor a városokban és az üzemekben igen aktív volt az ellenforradalmi erők tevékenysége, addig falun viszony­lag csendesebb volt a politikai élet. Ez annak köszönhető, hogy a forra­dalmi munkás-paraszt- kormány tel­jesítette a dolgozó parasztság leg­főbb követeléseit: eltörölte a begyűj­tést..amely a megye dolgozó paraszt­ságának mintegy 300 millió forinttal növelte évi jövedelmét. Rendeletileg kimondta a tsz-ek erőszakos szerve­zésének megszüntetését. Ezek az in­tézkedések igen megnyugtatólag ha­tottak a falu dolgozóira. Az ellenforradalom nagy erőfeszí­téseket tett. hogy falun is aláássa a munkás-paraszt hatalom és a szocia­lizmus hadállásait. Támadásának íő iránya volt a pártszervezetek felszá­molása és a népi demokrácia falusi államhatalmi szerveinek, a tanácsok­nak szétverése és helyére a horthys- ták, a kulákság által vezetett ellen­forradalmi hatalmi szervek megte­remtése. Céljuk volt a szocializmus legszi­lárdabb erőinek, a tsz-eknek, állami gazdaságoknak szétbomlasztása. Fő módszerük volt a megfélemlítés és erőszak alkalmazása. »Vissza az ősi földhöz« jelszó alatt rohamot indí­tottak a tsz-ek és állami gazdaságok, a falu szocialista- bázisai ellen. Eb­ben a támadásbart főszerepet vitt a kulákság, de a falusi politikai mun­kánk eredményeképpen sikerült az ellenforradalom számításait keresz­tülhúzni. Kielégítettük a parasztság jogos igényeit, nem sikerült az ellenforra­dalomnak politikailag a falut elle­nünk hangolni és a tavaszi munká­latok is idejében és zavartalanul folynak megyénkben. Mindezeket együttvéve, ezen a téren csapást mértünk az ellenforradalomra és győzelmet arattunk falun. Nagy erő­feszítéseket tettünk annak érdeké­ben, hogy megyénkben működő tsz- einket megvédjük az ellenforrada­lom által szított feloszlatásoktól. A megyei tanáccsal, a járási tanácsok­kal együtt nagy küzdelmet vívtunk a törvénytelenül feloszlatott tsz-ek jogaikba való visszaállításáért, va­lamint a felbomlott tsz-ek vagyon­tárgyai széthurcolásának megakadá­lyozása és visszaszerzése érdekében. A megyei bizottság, a megyei ta­nács, valamint a járási bizottságok munkatársaiból brigádokat küldtünk ki a tsz-ek felülvizsgálására. A bri­gádok munkájuk során azt tapasztal­ták. hogy a feloszlatott termelőszö­vetkezetek tagjainak jelentős része — különösen a szegénj^parasztok és agrárproletárok sajnálták a tsz. fel­oszlatását, ragaszkodtak a tsz-ekhez. Ezekből sikerült a legtöbb esetben a feloszlatott termelőszövetkezeteket újjászervezni. Jelenleg a megye területén 144 tsz. van 5490 taggal. A megyében ezen­kívül mintegy 178 termelői szakirá­nyú társulás van. Elsősorban a szegényparasztság és az agrárproletáriátus állt ki az ellen­forradalom ideje alatt is a legszilár­dabban a népi demokrácia, a szocia­lista rendszer mellett, mert a sze­gényparaszt és agrárproletár tsz- tagok boldogulásukat továbbra is az összefogásban, a kollektív gazdálko­dásban. a tsz-ekben látta és látja. A párt falusi politikájával kapcsolat­ban le kell szögeznünk, hogy a Köz­ponti Bizottság világosan állást fog­lalt a falu szocialista átalakítása mellett. Ezt az állásfoglalását azért kellett itt újólag ismételnünk, mert falusi pártszervezeteink nem minde­nütt állnak ki ilyen egyértelműen a tsz-mozgalom mellett, több hetyen bizonytalanság, tétovázás tapasztal­ható. A középparasztoknak is helyük van a tsz-ben Több pártszervezetünknél és tsz.- üwtanél helytelen irányzatok kezde­nek íelü Lkerekedni, szektás bal­oldali, középparaszt-elienes vélemény alakult ki. Ezekben a tsz.-ekben különösen az agrárproletárok ellene vannak, hogy a kilépett középparasz- tokát az újjáalakult tsz.-ekbe újra felvegyék. Kialakult az a vélemény, hogy — októberben otthagyott ben­nünket és eddig nem jött, most már ne is jöjjön. — Az ellenforradalmi eseményeknek és e helytelen állás­foglalásnak a következménye az, hogy a megyében 3700 középparaszt család volt a tsz.-ekben és jelenleg ezekből 478 középparaszt család ma­radt meg, az október előtti 13 száza­léka. E helytelen álláspont ellen pártszervezeteinknek fel kell venni a harcot és továbbra is azon kell lenni, hogy minél több középparasz­tot megnyerjünk termelőszövetkeze- teink számára és lépjenek vissza azok. akik meginogtak és kiléptek. Gyakori jelenség, hogy tsz.-eink csak egyoldalúan növénytermesztés­sel akarnak foglalkozni, elhanyagol­ják az állattenyésztést. Kirívó pél­dája ennek az igrici Petőfi Tsz., ahol a szarvasmarhákat eladták. Ugyan­csak ezzel összefüggő jelenség az is, hogy az 1957-es gazdasági évre keve­sebb takarmányt terveztek, mint az előző években. Az is eléggé általáno­sítható jelenség, hogy tsz.-eink a ga­bonafélék termelése, a külterjes gaz­dálkodás felé tolódtak. Ezek ellen a helytelen irányzatok ellen párt­szervezeteinknek lel kell venni a harcot és Isz.-eink figyelmét az állat­tenyésztés, a takarmánylermelés, a belterjes gazdálkodás felé kell irá­nyítani. Hiányosság tapasztalható a szövetkezeteknél: a szövetkezeti de­mokrácia szélesítését és nagyobb ön­állóságot félreértelmezik. Az állami és a pártszervezetek irányítását több helyen kétségbevonják. Az önállósá­got gyakran nem a közös vagyon növelésére, hanem a gyengítésére használják fel. Az önállóságra hivat­kozva nem készítették el a termelési és pénzügy] terveiket, eladják törzs- állományukat és káros vásárlásokat végeznek. Jelenleg komoly nehézségeket okoz tsz-eiink megszilárdulásában, hogy vita folyik mindenütt a tsz. alapsza­bályok módosítása körül. Megvizs­gáltuk ezeket a vitákat és ezek a vi­ták lényegében a jövedelem elosztá­sának új rendszerét szeretnék kiala­kítani, azonban ezek a módosítások tőkés individualista tendenciákat mutatnak, mert meg akarják változ­tatni a munka szerinti elosztás szo­cialista elvét, helyébe részes, har­mados. jutalékos stb. megoldást akarnak az elosztás alapjául. Ugyan­ide tartozik az is. hogy tendenciák mutatkoznak a háztáji gazdálkodás kereteinek bővítésére, ezek a ten­denciák nem a kollektív, hanem az egyéni gazdálkodás szemlélete felé tolják a tsz. tagokat, ezé# ezek el­len szintén fel kell venni a harcot. Meg keil mondául azonban, hogy tsz.-eink többségében kezd felül­kerekedni az a józan vélemény, hogy a régi alapszabály a legmegfelelőbb a tsz.-ek működéséhez. A mi felada­tunk az, hogy ezekben a problémák­ban helyes irányítással legyünk se­gítségére a tsz.-eknek. Foglalkoznunk kell azzal a kérdés­sel is. hogy állami vonalon hogyan foglalkozzanak a tsz. mozgalommal. Nem lehet egyetérteni azzal, hogy a járási tanácsoknál megszüntették a tsz. szervezők státuszát, mert je­lenleg a járási mezőgazdasági osztá­lyokon nincs gazdája a tsz. mozga­lomnak. Több járási pártbizottsá­gunknál pedig nincs kijelölt mező- gazdasági felelős. Ez a helyzet gyen­gíti a tsz. mozgalom párt és állami irányítását. Erősítsük a gépállomások és a tsz-ek kapcsolatát Megyénk területén 20 gépállomás működik. Az ellenforradalmi esemé­nyek során a gépállomások géppark­jában nem keletkezett jelentősebb kár. Az októberi események követ­keztében az őszi gépi munkákban lemaradások mutatkoztak. A téli gépjavítások, valamint a további fel­adatokat illetően egyre javult a gép­állomások munkája. A tavaszi mun­kákhoz a gépjavítást 100 százalék­ban elvégezték. Hiányosság mutat­kozik a gépállomásók önálló gazdál­kodása terén. A jövőben az állam nem költségvetésből fogja a gépállo­másokat finanszírozni, hanem azok önálló gazdasági egységek lesznek és bevételükből kell fedezniük kiadá­saikat. Most ez olyan törekvéseket idézett elő a gépállomások részéről, hogy elsősorban csak szállítási mun­kákra akarják korlátozni tevékeny­ségüket. mivel ez jól fizet, de ezt is csak vállalatoknak és egyénieknek, akik azonnal fizetnek. Nagyon meglazult a gépállomások és a tsz-ek kapcsolata. A gépállo­másoknak tekintve, hogy most keve­sebb tsz. részére dolgoznak, még több segítséget kellene nyújtani a jelenleg meglévő termelőszövetkeze­teknek. Meg kell azonban mondanunk őszintén, önkritikusan, hogy sem a meevei bizottság, sem a járási párt- bizottságok nem törődtek az utóbbi időkben a gépállomásoíkkal megfele­lően. A fenti hiányosságokból le kell vonnunk a konzekvenciát és a gép­állomásokra az eddiginél sokkal na­gyobb figyelmet kell szentelnünk. A segitőszándéku rendelkezések alapján biztosítani keik hogy dolgozó parasztságunk is teljesítse kötelességét Az állami gazdaságok szerepe az októberi események óta jelentősen megnövékedett, mivel falun a szocia­lista szektor a tsz-ek nagymérvű felbomlásával élésen gyengült. Úgy­szólván csak az állami gazdaságok azok. amelyek a szocialista szektort régi súlyúkkal tudják képviselni. Ha figyelembe vesszük a beszolgáltatás eltörlését, láthatjuk, hogy még na­gyobb feladat hárul az állami gazda­ságokra az ország mezőgazdasági ter­mékekkel való ellátása terén. A fa­lu szocialista átszervezéséhez szük­ség van jól működő, példamutató gazdaságokra, amely be tudja bizo- nyitani a szocialista szektorok elő­nyeit az egyéni gazdaságokkal szem­ben. A megye állami gazdaságai az őszi búzavetési tervfeladatokat 122 százalékra teljesítették és október 20-ig be is fejezték. Nagyon fontos feladat, hogy állami gazdaságainkban törekedjünk jó párt- szervezeteket létrehozni, hogy azok képesek legyenek a falu szocialista szektorában az eléjük tűzött felada­tokat megvalósítani. Az egyénileg dolgozó parasztság igen jelentős segítséget kapott a for­radalmi munkás-paraszt kormány intézkedései során. A begyűjtés el­törlése, a földrendezés;, a föld adás­vételének szabályozása, a ^földha­szonbérletek rendezése, szabad fel- vásárlási árak emelése, a szerződé­ses termelés árrendszerének rende­zése, a gépállomások géphasznála­tának egyéni parasztságra való ki- szélesítése. Mindezek a rendelkezé­sek megnövelték az egyénileg dolgo­zó parasztság termelési kedvét, meg­szilárdította termelési biztonságát, megnövelték anyagi érdekeltségét a termelésben. Ennek kedvező hatása megmutatkozik a dolgozó parasztság helytállásában az ellenforradalmi események során és most a szorgal­mas földművelő munkában, valamint abban, hogy az első negyedévi adófi­zetését megyénk 106.9 százalékra tel­jesítette. A pártnak és kormánynak további elhatározott szándéka az egyénileg dolgozó parasztság támogatása ter­melése növelésében. Ezért ajánljuk és támogatjuk a dolgozó parasztok ter­melési társulásait. Már eddig is sóikat tettünk és a jövőben mindinkább ki akarjuk terjeszteni a szőlő és gyü­mölcs termelő területeken a növény­védő brigádok szervezését. A paraszt­ság értékesítési lehetőségeinek biz­tosítása érdekében kiakarjuk terjesz­teni a szerződéses termelést és az ál­lami felvásárlást. A munkás-paraszt forradalmi kor­mány segítő szándékú intézkedései alapján biztosítani kell. hogy dolgo­zó parasztságunk is teljesítse köte­lességét: pontosan fizesse adóját, kös­sön termelési. szerződést és termé­nyeinek jelentős részét adja el az ál­lamnak a dolgozók ellátása érdeké­ben. Falusi politikánk összegezéséül új­ra hangsúlyozzuk, hogy a párt falusi politikájának alapja továbbra is a le­nini hármas jelszó. Ennek alapján kell pártszervezeteinknek kialakíta­ni viszonyukat a falu különböző ré­tegeivel. Az ellenforradalmi események még' jobban meggyőztek bennünket arról, hogy falun a párt legfonto­sabb osztálybázisa a szegényparaszt­ság és a termelőszövetkezetekbe tö­mörült dolgozó parasztok. Az agrár- proletárok. kisparasztok nagyrésze állami gazdaságokban, gépállomáso­kon dolgozik, másrésze falun kisha- szonbérlő és bérmunkás. Emellett a termelőszövetkezetekben tömörült dolgozó parasztság az a réteg, amely képviseli falun az új paraszti osz­tály magvát. Párt- és tanácsszer­veink legfontosabb feladata biztosí­tani, hogy a szegényparasztokból és lsz-be tömörült parasztokból erősöd­jenek a falusi pártszervezetek és a tanácsokban. tömegszervezetekben, elsősorban ők kapjanak vezető sze­repet. Tovább kell erősíteni a középpa­rasztokkal való kapcsolatunkat, a jövőben fokozottabban kell gazdál­kodásában támogatni és biztosítani, hogy az állam által nyújtott ked­vezményekkel : gépállomási munka, vetőmag, műtrágya, mezőgazdasági gépvásárlási akció, megfelelően él­hessen. Emellett állandóan hangsú­lyozni kell, hogy ezt a segítséget a szocialista államtól kapja, és számá­ra is a jobb és biztosabb megélhe­tés útja a termelőszövetkezeti út. Pártszervezeteinknek a közép pa­rasztok legjobbjait fel kell venni a pártba és bevonni a Hazafias Nép­front munkájába. A falusi politikánk része kell hogy legyen az oszlályellenség elleni harc. Fokozni .kell a forradalmi éber­séget, 'hogy a még megbúvó ellen- forradalmi elemeket leleplezzük és pozíciójukból kivessük. Pártszerve­zeteinknek a falusi osztály ellenséget a jövőben nem szabad leszűkíteni a kulákságra, ide kell sorolni a hor- thystákat, csendőröket, dek fasszá it elemeket, spekulánsokat, a népi de­mokrácia falun élő mindenféle el­lenségét. Ezek ellen politikai harcot kell vinni és elszigetelni a becsüle­tes dolgozó parasztoktól. Az osztály- ellenség főtömegét továbbra is a ku­lákság képezi. A párt álláspontja az, hogy a kulákok dolgozzanak, ter­meljenek. termelésükre a népgazda­ságnak szüksége van, ezzel szemben meg kell akadályozni kizsákmányo­lási törekvéseiket, tartassuk be ve­lük a népi demokrácia törvényeit, az állampolgári fegyelmet. Ha nem tartják be a népi demokrácia törvé­nyeit, ellenünk uszítanak, akkor a törvény teljes szigorával csapjunk le rájuk. Ugyanez vonatkozik a falun lévő többi deklasszólt ellenséges ele­mekre is. Befejezésül a beszámoló elemezte a nemzetközi helyzetet. Az újmiskolci pályafenntartási főnökség dolgozói május 1. tisztele­tére az. alábbi vállalást tették. A kezelésünkben lévő vonalháló­zatot, annak karbantartását gazda­ságosan. új* módszerekkel végezzük és szakszerűen. A Dubicsánv és Putnok között tervezett korszerű kézi vibrátoros gépi aláverést és szintreemelést be­vezetjük. A feltételeket úgy te­remtjük meg, hogy fennakadás ne álljon elő. A borsodi medencéből a szén, valamint az ózdi művekből a készárú termelvény szállítását fennakadás nélkül szállítjuk ren­deltetési helyére. A szovjet-rendszerű futószalagos pályafenntartási munkamódszert Edelény és Szendrő között alkal­mazzuk. a szükséges anyagi és mű­szaki feltételeket biztosítjuk. A bánrévei határállomáson par­kosításokat végzünk, hogy az állo­más tetszetős, megnyerő legyen. Ujmiskol ci pályafenntartási főnökség. Tiszta nyereség 150000 lórin! A felsőnyárádi földművesszövet­kezet igazgatósága a napokban tar­totta ülését. Fiatal ez a szövetke­zet, egy éve, hogy kivált a sajóka- zai körzeti földművesszövetkezet­ből. Ezen az igazgatósági ülésen mái* szén eredményekről adhattak számol. Az egy éves múltra visszatekintő szövetkezet három vegyesbolttal, négy italbolttal, egy zöldségbolttal, egy tüzép-teleppel és egy húsból t- tal rendelkezik. A szövetkezet veze­tőségének a munkáját nagy figye­lemmel kíséri a tagság. Méltán ér­demelték ki az érdeklődést, hiszel a szövetkezet 150 ezer forint tiszti nyereséggel zárt. Az igazgatóság és a tagság öröm mel értesült a zárszámadás eredrné' nyeiről, hiszen először voltak nye reségesek és kaptak vásárlási visz szatérítést. Az igazgatóság elható rozta, hogy ebben az évben egy áru házzal bővíti a hálózatot. 200 e/.e forintos beruházással korszerűsíti! zöldségboltjukat. A beruházás égj részét társadalmi munkával bizto sítják, JUHÁSZ IMRE Újabb külfejtési! bányák kexdik meg a termelési A borsodi szénniedencébeii a kút­fej tósű bányásakodás még eléggé új­keletű. 1954 decemberéiben nyitották meg az első külfejtésű bányaüzemet. Pedig sóik előnye van a külfejtés­nek. Elsősorban az, hogy a szenelés nem igényel olyan magas szakkép­zettségű bányászokat, mint a mély- művelésű bányászkodás, nem keli hozzá a drága külföldi bányaía, s miután a külszínen van, gépesíteni is jobban lehet. Elsőnek a borsodi szénmedencé­ben, Ormoson nyitottak .külfejtést, ahonnét több mint 136.000 tonna sze­net kitermeltek. Jelenleg két mű­ködő külfejtése van a Borsodi Szén- bányászati Trösztnek, a kurityáni I-es és az ormosi II-es külfejtés. A kurityáni I-es január 1-én kezdte meg működését, azóta 39.000 ’ónra szenet adott népgazdaságunknak. Az ormosi Il-es februárban kezdte meg a szerelést és 19.000 tonna szenet bocsátott a rászorulók rendelkezé­sére. Juhász András elvtárs, a Borsodi Szénbányászati Tröszt íőgeológusa kérésünkre elmondotta, hogy jelen­leg több helyen folytatnak kutatáso­kat külfejtésre alkalmas szénmező után. Kutatás foljdk Sajólászlófalva és Sajókápolna között elterülő terü­leten. Eddig már 30 fúrólyukat mé­lyítettek és 90.000 tonna szénvagyont tártak fel. A szén vastagsága 1.20 méter, és 3300 kalória értékű. Ezen a területen a kutatások még tovább folynak. A napokban már meg is kezdik a szénvagyon letákarítását. Kutatásokat végeznek Kuritván kör­nyékén is. Itt szándékoznak meg­nyitni a kurityáni Il-es külfejtésű bányaüzemet. Szeles aknától délre szintén kutatásokat végeznek a geo­lógusok. Ezen a területen 500 méte­res szénsáv húzódik. 1.5 méter szé­lességben. a vastagsága pedig 1.4 méter. A kutatást június elsejére befejezőik. A geológusok későbbi tervében szerepel a Tardona-völgyének a fel­kutatása. Kurityán környékén is tovább kutatnak még, hogy hol tud­nának újabb külfejtésű bányákat nyitni. FELHÍVOM kedves vendégeim figyelmét, hogy pedikür-manikür szalonomat május 2-án lakáso­mon. Bizony Ákos u. 4. sz. alatt megnyitom és délután 3 és 7 óra között dolgozom. Kérem kedves vendégeim pártfogását. Egyben kellemes húsvéti ünnepeket kí­vánok. E. TÓTH ISTVÁNNÉ (Ircsi) ÁPRILIS 28-AN: külön autóbuszok : Aggtelekre 3" Ft, Budapestre 100 Ft. (Budapesten a János vitéz előadásá­ra 8-tól 28 forintig jegyek kaphatók.) Különvonat: május 5-én Budapestre 50 Ft. Délelőtt: Blaha Lujza színház: Ipafai lakodalom. (Latabár Kálmán, Kiss Manyi a címszerepben)* Belé­pőjegyek 8-tól 28 forintig. Délután: Párizsi jégrevü. Belépőjegyek 8—28 Ft. között. Jelentkezés az 1BUSZ- ban. Telefon: 1«—440, 41—212, Szovjet módszerre! épül a vasút

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents