Észak-Magyarország, 1957. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-13 / 60. szám
3 MISKOLCON 15 ÉV MÚLVA ( Miről tárgyalt m képviselő k me gyei csoportja j Borsod megye országgyűlési képviselői mind gyakrabban keresik fel választóikat, hogy személyes érintkezés útján ismerjék meg a dolgozók problémáit s a szükség szerint az országgyűlés elkövetkező ülésszaka elé vigyék azokat. A képviselői csoport a napokban tartott ülésén — a többi között — Miskolc 15 éves fejlesztési tervével is foglalkozott. G á c s i Miklós képviselő javaslatára elhatározták, hogy az MSZMP megyei és városi bizottságainak, a városi tanács, a Hazafias Népfront és a miskolci tudományos egyesületek bevonásával bizottságot alakítanak, amely a város távlati fejlesztési tervfeladatainak kidolgozását irányítja, illetve a miskolci tervezőirodának segítségével részletesen kidolgozza. A tizenötéves ütemezéssel készülő terv felöleli majd a város fejlesztésének minden vonatkozását s azt jóváhagyás végett a minisztertanács elé terjesztik. Mind sürgetőbb probléma egy 1950 es rendelet értelmében elvont nyugdíjak rendezése, illetve felülvizsgálata. A munkás-paraszt kormánynak erre vonatkozó rendelete ezeknek a nyugdíjasoknak a felülvizsgálatát rendelte el. A választók köréből mind nagyobb számban panaszolják a felülvizsgálat lassúságát. A borsodi képviselők — a választók kívánságának megfelelően — ezeknek az ügyeknek a meggyorsítását, s azok egy hónapon belüli kivizsgálását sürgetik az illetékes szervektől. A képviselői csoport munkaprogramjában szerepel Miskolc dolgozóinak megfelelő mennyiségű zöldséggel, gyümölccsel, tojással, baromfival való zavartalan ellátása. Ennek érdekében — a SZÖVOSZ- szal karöltve — egy nagy központi tranzitóraktár létesítésén fáradoznak. A tranzitóraktár megépítésével teljes mértékben biztosítani tudnák a város dolgozóinak zavartalan téli ellátását s az előzetes számítások szerint a három és félmillió forint építési költség—• az áruromlás, a többszöri átrakás elkerülésével, központi göngyölegkezeléssel — egy év alatt megtérülne. A raktárát hosszúlejáratú MNB-hitellel akarják létrehozni. A borsodi képviselők élénken foglalkoznak a kisipari és magánkereskedelmi engedélyek kiadásával. Háromtagú csoportot alakítottak, amely a választók kívánságainak megfelelően tájékoztatja az illetékes hatóságokat, hogy hol és milyen iparengedélyek kiadása szükséges a dolgozók jobb ellátása érdekében. A falusi lakosság problémáival foglalkozó képviselők a parasztság körében megnyilvánuló érdeklődésnek figyelembevételével a termelési és értékesítési társulások elősegítését tűzték ki célul. így például Hegyi Imre képviselő, aki az utóbbi időben többízben járt választói között; a Bodrogközben takarékszövetkezetet, továbbá a Sátoraljaújhelytől. Sárospataktól messze fekvő községek termelvé- nyeinek értékesítésére értékesítő szövetkezet. valamint tartósító üzem létesítését karolta fel. Az aprómagtermelés északmagyarországi lehetőségei Á Magyar Agrártudományi Egyesület ezzel a címmel jólsikerült ankétet rendezett az elmúlt pénteken. Megyénkből, sőt Heves és Nógrád megyéből is eljöttek a gazdaságok vezetői, a mezőgazdászok, hogy közösen beszéljék meg ezt a fontos témát. Busznyák András, a megyei mezőgazdasági osztály vezetője bevezetőjében rámutatott, hogy a belterjesség egyik fontos láncszeme a mezőgazdaságban az aprómagterme- üés felkarolása; Bojtos Zoltán tudományos kutató ia lucematermelés, illetőleg magfogás legújabban kísérletezett új módjait ismertette. Élénk érdeklődés kísérte á kapás maglucema termesztésről szóló beszámolóját; Dr. Szántó György, a Külkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője a magkávitel lehetőségeit tényszámbk alapján mutatta be a hallgatóságnak, hogy lássák a deviza jelentőségét, az aprómagtermelésnek, amellett, |x>gy az állattenyésztés fejlődése is szorosan összefügg ezzel a fontos növénytermelési ággal. A bevezető előadásokat élénk vita követte és a beszámolók rámutattak ta helyi lehetőségekre részleteikre menően. Kitűnt, hogy a megye egyes vidékein speciális múltja van egy- egy magféleség termelésének. Az egyesület ez évben első gyűlését rendezte, de az ott elhangzott élőadások, felszólalások bebizonyították, hogy szükség van arra: a megye szakember gárdája egy-egynóp- gazdáságilag fontos agrárkérdést közösen megbeszéljen, mert a közös vélemény kialakítása úgy az egyén, mint a népgazdaság számára döntő jelentőségű. Kiss 'Béla Magyar Agrártudományi Egyesület BAZ megyei csoport titkára. A föld „szinte állandóan rezgésben van44 London (MTI) Mint az AP jelenti, E. W. Polland angol tudós újságíróknak kijelentette hétfőn, hogy á föld sorozatos földrengések következtében „szinte állandóan rengésben van”. Az angol tudós szerint a kisebb rezgésektől eltekintve, vasárnap és hétfőn 4—4 nagyerejű földrengést észleltek. Söröspohár már van — CSAK A SÖR.HIÁNY ZIK A nyári hónapokban a konzervgyáraknak, a vendéglátóipari üzemeknek és a háztartásoknak nagy- mennyiségű üvegárura van szükségük. A konzerv, befőtt, gyógyszer és étolaj tárolására alkalmas üvegek jórészét a sajószentpéteri gyárban készítik. ■ Az üzem termelési grafikonja hétről-hétre felfelé ível. A dolgozók márciusban például naponta 15.000 forinttal termelnek többet, mint amennyit tervük előír. így esedékes havi előírásukat hétfőn reggelig 113.8 százalékra teljesítették — túlszárnyalva az elmúlt évi szeptemberi eredményüket. A gyár két korszerű automatagépén naponta 60 ezer darab literes konzerves üveget préselnek és a* nyári idényre készülve megkezdték a söröspoharak gyártását is.. Március első 10 napjában már 40 ezer poharat készítettek és hétfőn reggel hózzáfogtak á közismert bambis üvegek gyártásához. Ezekből az üvegekből sokszázezer rendelést kaptak, s úgy számolják, hogy folyamatosan naponta 10—12 ezer ilyen üveg hagyja majd el az üzemet. A közszükségleti cikkeken kívül a gyár már exportra is termel. Csehszlovákiába kádköveket, Ausztráliába, Afrikába és Indiába pedig lámpacsöveket szállítanak. Ezekből naponta — egész kiváló minőségben — 10 ezret gyártanak. A FOLDOSZTÓ TÁNCSICS TÖRTÉNELMI pártosságnak nevezem az egymást váltó társadalmi rendszerek azon igyekezetét, Hogy a maga politikai és gazdasági törekvéseinek szempontjából értékelje nemzeti hagyományait, nagyságait. Táncsics Mihály politikai tevékenységét az elmúlt évszázad alatt szintén „értékeltékKínos igyekezettel próbálták beilleszteni hagyomány-rendszerükbe, de a nagy magyar republikánus és agrárdemokrata forradalmas szelleme nem engedelmeskedett, s a feldühödött korizlés, — mivel hallgatni nem lehetett róla, mert a magyar nép emlékezett rá — fitymáló gúnnyal ostorozza a nagy politikus emlékét. Mi, akik végigcsináltuk azt, amiért Táncsics hiába küzdött — a földreformot —, tisztán és őszintén emlékezhetünk rá, nekünk nincs mit félni forradalmas szellemétől. Úgy is mondhatnánk, hogy „Táncsics a mi emberünk”, olyan elveket hangoztatott, melyek csak a mi világunkban válhattak valóra. Földosztó programját „Attila ugarján, Tábla- bírók földjén” — ahogy Ady mondja — koraszülöttnek és „egy bolond, elmebajos ember” nagyot- akarásának minősítették. Az utóbbi időben sokat hangoztatott „nemzeti sajátosságok” közé nemcsak a megkönnyezni való, nemzetieskedő hagyományokat soroljuk, hanem az elmaradottságot is, mely útját állta a jobbak és a nép sorsán segíteni akarók, a haladásért küzdők törekvéseinek. Táncsics földosztó programját elvetélte a magyar történelem, — a „kutyabőrösdiék” kirugdalták a magyar társadalom méhéből. ADY ENDRE írja az „Emlékezés Táncsics Mihályra” e. versében: Kend volt, Táncsics Mihály, A mi kora lelkűnk; Attila ugarján Táblabírók földjén, Szenvedő szerelmünk. Kendet ostorozták, Kutya se becsülte, Mert kend senki se volt, Mindenkiért hevült, Paraszt-anya szülte. Ahhoz, hogy egy ember Valakivé legyen, a fennálló rend hivatalos elismerése kellett. Táncsics Mihály, jobbágyősök ivadéka nem számíthatott hivatalos elismerésre, hiszen új rendet akart, jobbat a réginél; felrúgni az ezeréves haza feudális rendjét, elvenni a gazdagok földjét s szétosztani a szegények, a nincstelenek között. * A „FORRADALOM” c. röpirat- sorozatában fejti ki földosztó prog- ramját. Többek 0 , között a követke- v?' \ 4 zőket olvashatjuk: „Mindenkinek legyen annyi föld- tulajdona (ha már most is bir), mennyiből megélhet; s mindenkinek jelöltessék ki annyi (ha nincs meg neki, s földművelésből akar élni), mennyiből megélhet” Ez a szelíd, jószívűségre valló kérelem azonban forradalmi karagra lobban, mihelyt az egyházi földekre terelődik figyelme: „...ne legyenek oly gazdag főpapok, kiknek vagy semmi, vagy csak igen kevés kötelességeik vannák, hanem azon terjedelmes birtokok, melyek azok kezén vannak... szegény zsölléreknek adassék belőle, melyen aztán gazdálkodhassanak .. De összerúgta a port a nemességgel is, az egész feudális világgal. „Ti, kik a földtulajdon szentségét védelmezitek és elidegeníthetetlen sajátotoknak tartjátok meg azon ezer, meg ezer holdat is, mely 4—500 holdnyi túlságosan elégséges birtokon felül kezetekben van... a földnek fölöslegéről le kell mondanotok .. ” „Nekem nem elég, hogy király helyett elnök legyen a hazában: hanem az én törekvésem odamegy, * hogy gazdag, heverő arisztokraták ne legyenek, de szegények, koplalók se legyenek... a fődolog csak az, hogy mindenki boldogulhasson, jól élhessen — fáradalmai után, s ne legyen kénytelen a henyék helyett dolgozni, hanem ha a státusban mégis valakinek koplalnia, nyomorognia kell: koplaljofl, nyomorogjon az, aki nem dolgozik.” Bizony felhördültek a nemesi rendvédők és halált kiáltottak a börtönjárt öregember fejére, aki már-már túlment a polgári demokratikus követeléseken is. Neki ngm volt elég hogy „király helyett elnök le99Ssó sem lehet arról9 hogy elvigyék tőlünkM Egy vásárlóankét margójára NEMRÉGIBEN levelet kézbesített a posta a Magyar Szocialista Mmiikáspárt megyei bizottságéihoz. Panasz vonul végig a levél tartalmán, A sorok a perecest bányászbolt dolgozóit és vezetőit ócsárolják, hogy csalnak, hogy lopnak, hogy durvák, udvariatlanok a vásárlókkal szemben* hogy a boltban ehetetlen kenyeret árulnak. A panasz kivizsgálásával a párt a városi tanács kereskedelmi osztályát bízta meg. Az osztály dolgozói tanakodtak, melyik lenne a leghatásosabb kivizsgálási módszer. Érdekes ötletük támadt. Leghelyesebb, lia egy vásá^lőanikét keretéiben magukat a fogyasztóikat, akiknek nevében a levélíró felkereste a pártot, — kérdezik meg. Ankétot hívtak össze a bányászbolt szomszédságában. Háziasszonyok, egyszerű bányászok, akik mindennap megfordulnak a boltban jöttek él, hogy nyítan, őszintén, bátran megmondják véleményüket a bolt vezetőjének és dolgozóinak munkájáról. Egymásután szólalnak fel a háziasszonyod?. Honig Ferencné azt mondja: meglepetve hallottuk az ankét elején ismertetett panaszokat. Ez nem igaz, ez rágalom. Szilaj elvtárs, a bolt vezetője, az ellenforradalom időszakában is mindent elkövetett, hogy a bányászok ellátását maradéktalanul biztosítsa. AZ EGYIK idősebb asszony csupán ennyit mondott: szívemből szólok, megtudom mondani, a boltban senkisem fölényeskedik, mindent megkapunk, amire szükségünk van. Már egy jó félórája tart az ankét, de panasz még egyáltalán nem merült fel. Az elnöki asztalnál Szilaj- elvtárs, - a bámy á&zholt vezető je-jóleső érzéssel hallgatja a temérdek dicséretet. Közben gondolkodik. Hát lehetséges ez? Egy rosszindulatú levél bemocskolta becsületét. Éjt-nap- palá téve azon fáradozik, hogy a perecest bányászoknak mindenük meg legyen, s ez a jutalom az ő munkásságáért? A délutáné» műszakban dolgozó bányászok egy liárórhtagd küldöttséget küldtek el az ankétra, hogy erélyes választ adjanak a rágalmazónak, hogy mondják meg ország-világ előtt, Szilaj elvtárs a boltvezetője és minden kiszolgáló dicséretet érdemel, s nem rosszindulatú rágalmazást. HySZNYÁK Emdréné a következőket mondja: — Nemrégiben kisr- leányom egy forintért vásárolt öt deka cukorkát. Keveselteim, ezért kértem, hogy mérjék le ismét. A cukorka csak 3.5 deka volt. De jotíbminő- ségű, így tulajdonképpen nem károsodtam. A boltvezető mindjárt intézkedett, hogy cseréljék ki a cukorkát, hogy még súlyban se legyen kevesebb a mennyiség. Gáspámé, az egyik pereces! háziasszony így beszél: 17 éve lakom Perecesen, azóta mindennap bejárok a boltba, hisz mindent itt vásárolok. Ismerem a bolt személyzetét, vezetőjét. Annyit tudok mondani; három vezető volt eddig olyan, akikkel meg voltak elégedve a perecesiek. A harmadik Szilaj elvtárs, vele vagyunk a lerobban megelégedve. Szó sem lehet arról, hogy elvigyék tőlünk, vagy leváltsák. A vásárlóárukét on a fogyasztók sok érdekes kívánságot adtai? elő. Perecesen ritkán lehet vajat kapni, pedig a városban mindenütt van elegendő. A bányatelepen sokan keresik a férfi karórákat, nem lehet kapni. A háziasszonyok reklamálják, hogy miért nem adnak Perecesnek több mosógépet.. Ez a kérés is teljesíthető lenne, hiszen több vidéki bányászboltban fölösleges mennyiség van tárolva. ÉRDEKES és tanulságos volt a pereces! vásárlóárakét. A fogyasztók visszaadták becsületérzését a bolt vezetőiének és minden dolgozójának. Választ adtak a rágalmazónak, s őszinte .megbecsülésekről biztosították a bolt dolgozóit, . . , F. A. 17 millió palántát nevelnek a nagy miskolci állami gazdaságban Mit mond Dérnél Nándor auronómus A tavaszias időjárás érkeztével a nagymiskolci állami gazdaságban erőteljes ütemben megindult a munka. Az üzemegységekben szorgalmasan készülődnek, hogy — mihelyst lehet, azonnal rámenjenek a földre: elvessék a magot és minél gyorsabban friss és olcsó áruval lássák el a miskolci piacot. Felkerestük a gazdaság központjágyen a hazában” — s ez a gondolat tovább billentette őt a XIX. század reális lehetőségein. Érezte, megérezte, hogy a köztársasági elnökség egy újabb rabságot jelent annak az osztálynak, melyből maga is vétetett — a jobbágyságnak. TÁNCSICS MIHÁLY szellemét törvényen kívül helyezte a feudál- kápiiálisia Magyarország, száz éven keresztül nem volt képes megbékélni vele, mert ellensége volt a rendnek, a földbirtokosságnak, úe egyiőről fakadt vértestvérei, a földnélküli zsölléremberek szívükbe zárták. Naggyá nőtt szemükben, nagyobbá, mint „Kossuth- apánk”, aki nagyhírű demokrata volt ugyan, de mégse tudta elnézni a földfoglaló jobbágyok „önkényeskedését”, — sortüzet vezényel- tetett rájuk, s egy-kettőt fel is köttetett, hogy jóbarátságban maradjon a földbirtokosokkal. — Ez így igaz, megtörtént, de nekünk, késő unokáknak szemet kell hunynunk tévedései felett, mert nagyot akart, s aki nagy fába vágja a fejszéjét, kijár neki a tévedés joga. TÁNCSICS MIHÁLY igazi örökösei maguk a kommunisták, akik végrehajtották földosztó programját, igazságot szolgáltattak ' három millió koldusnak és a magyar dolgozó nép segítségével felépítik a ., király” és „elnöknélküli” társalaimat, a szocializmust. Igen, mi is vagy fába vágtuk a fejszénket, nagyobbá, mint Kossuth és az Összes újat, jobbat akarók együttvéve, — osztálynélküli, nyomornélküli társadalmat, — tehát bennünket is megillet a tévedés joga, jobban, mint bárki mást. Gulyás Mihály ban Dérnél Nándor . agrotnómust és megkértük, nyilatkozzék lapunk olvasói számára, milyen terveik vannak erre az évre, mit várhatunk az állami gazdaságtól? — Melegágyainkban 17 millió paradicsom, paprika, kalarábé zeller és kelkáposzta palántát nevelünk. Hogy az idő kedvezőre fordult, tervbevettük a szabadföldi vetéseket is, (paradicsomot, paprikát, kelkáprsz- tát s köménymagot vetünk.) — Mi újság van a gyümölcsösben? — Ezekben a napokban befejezés felé közeledik a fák metszése és a jövő héten megkezdjük az első lerne» só permetezést is. A faiskolákban tovább folyik a csemete árusít ás és várjuk a vadcsemetéket. Alsótekeres- pusztáról érkeznek á csemeték és elárulhatom, hogy az idén tizenöt .fél- hektáros területen telepítünk újabb faiskolát. ’ — Hasonló ütemben folynak az egyéb'munkák is? — Természetesen. Mindenütt- megkezdtük az elmarad talajmunka folytatását. Figyeljük a táb’ákat, s ahol lehet, elvégezzük á boronálást. a si- mitózást, és felkészültünk .már a szántásra, vetésre is — fejezte be nyilatkozatát Dérnél Nándor. Kiállítást rendes a Lenin Kohászat Képzőm üvészköre A Lenin Kohászati Művek képző* művészkörének tagjai hosszú hónapokon át tartó munkájuk eredményeképpen rövidesen nyilvánosság elé lépnek alkotásaikkal. A festő és a szobrászati szakosztály március 23-i kezdettel megrendezi kiállítását a vasgyári vendégház előcsarnokában. A kör tagjai körülbelül 150 darab képpel és 30 szobrászati készítménnyel szeretnének résztvenni a bemutatkozáson. Egy öt tagból álló bírálóbizottság* felülvizsgálja az elkészített műveket, a művészi és eszmei mondanivaló tekintetében legkiválóbbakat engedi bemutatni t naeuközönségnek. Reméljük, hogy ez a kiállítás érdeklődést vált kia város művészetet kedvelő lakóiban
