Észak-Magyarország, 1957. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-12 / 59. szám
Világ proletárjai egyesüljetek l mmj XI11. évfolyam 59. szám 1957 mát eins 12 kedd Ára 50 fillér ■ ... mummmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA MAí Induljon el a helyes úton a pamutfonó munkástanácsa! • Munkástanácsok fóruma r iff. Honvéd József a zászlóalj fia AMIRŐL EGY SZOBOR BESZÉL A budapesti Kossuth-szobor talapzatának déli falát egy dombormű díszíti, Petőfi e megrázó verssoraival: „A Kárpátoktól le az al-Dunáig Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar! Szétszórt hajával, véres homlokával All a viharban maga a magyar.” 1927 októberében, amikor a szobrot az Országház-téren felállították, még a leleplezés előtt beszéltem a mű alkotójával, Horvay Jánossal, ebből a beszélgetésből kibontakozott nemcsak a szobor megszületésének története, hanem az a sok fonákság is, ami ezt a szoborállítást nyomon- kisérte. Tudjuk, hogy Kossuth és Petőfi, Táncsics, 1848 forradalmi szelleme kitörölhetetlenül élt a nép szivében a ferenejózsefi korszakban is, hiszen ez a szellem már nemcsak a magyar népet, de a világ minden elnyomott, szabadságra, nemzeti függetlenségre vágyó népét áthatotta .s különösen mély gyökeret eresztett a munkásosztály, a szegényparasztság és a néphez hű értelmiség tudatvilágába. Társadalmunk haladó erői hosszú ideig harcoltak azért, hogy letöröljék Budapest szégyenbélyegét: azt, hogy amikor már vidéki városaink tereit több mint ötven Kossuth-szobor díszítette, — Miskolc népe büszke lehet rá, hogy 1898-ban ő állította az elsőt — fővárosunknak még mindig nem volt Kossuth- szobra. Nem volt, mert a király, a főhercegek, a gróf és báró urak, a főpapok, a feudális kapitalista hatalmasságok nem engedték, hogy a rebellis, a Habsburg-házat detroni- záló Kossuthnak, a Habsburg-monarchia megbontójának szobrot állítsanak. Az udvar és a Habsburg- lakájok makacs ellenállása csak az 1906-os választások után tört meg, amikór a 48-as függetlenségi párt győzelme nyomán alakult koalíciós kormányban Kossuth Ferenc is tárcát vállalt. De a Kossuth emlékmű felállítását akkor is feltételhez kötötték. A feltételt kifejezi a szobor egész kompozíciója. Tulajdonképpen az első magyar felelős minisztérium emlékműve ez, amelyen Kossuth forradalmi alakja lehajtott fejű „magvetővé” szelídül a koalíciós miniszterek között, akiknek egyikétől- másikától Kossuthot és forradalmi politikáját egy világ választotta el. Kossuth így egy sorban áll egy herceg Eszterházyvál, két gróffal (Batthyány, Széchenyi), egy báróval (Eötvös), ami egy kis fénysugarat vet a feudális arisztokráciára és azt az illúziót keltheti a népben, hogy íme az arisztokrácia, az ezer, a tízezer és százezer holdasok és a velük szövetkezett iparmágnások is jót akarnak a népnek, akárcsak a, „főnemességgel egysorban harcoló” Kossuth. Horvay mester 20 évig dolgozott élete e főművén, s a szobor felállítására csak 1927-ben kerülhetett sor. A Horthy-korszak urainak is csak ez a megalkuvó, Kossuth kimagasló forradalmi alakját elsekélyesíiö megoldás tetszett, s a művész azzal nyugtatta meg háborgó lelkiismeretét, hogy Kossuth és a szabadság- harc forradalmi jellegének érzékeltetésére a talapzat hátsó lapjára a domborművet és Petőfi verssorait véste. E sorok olvastára átviharzik képzeletünkben Március és a negyven- nyolcas történelmi események, a szabadságharc dicsőséges és szomorú napjai, forradalmi hőseinek csodálatos magatartása és a hitvány árulók, megalkuvók, a nép zászlaját cserbenhagyok, a pecsovics arisztokrácia, a főpapság és nagybirtokosok, a fontolva haladók ingadozásai, amelyek lassan Világoshoz vezettek. Akkor — 1849-ben azért állt „a viharban maga a magyar”, mert Európa legforradalmibb nemzete volt. Azért, mert a magyar forradalom ellen összefogtak Európa összes reakciós erői, beleértve hazai cinkosaikat is. Akkor nemzetünk olyan magas csúcsra hágott, hogy még a leghaladottabb országok népei sem tudták követni lendületünket. A Horthy-korszak alatt meg azért maradtunk magunkban, mert a Tanácsköztársaság bukása után olyan mélyre zuhantunk, hogy Magyarország társadalmi rendszere vált Európa legreakciósabb rendjévé. Azok az urak kerekedtek felült akiknek Petőfi emlékezetes figyelmeztető sorai éppenúgy szólnak, mint konok elődeiknek: „Dicsőséges nagyurak, hát hogy vagytok? Viszkct-e úgy egy kicsit a nyakatok? .. Az ellenforradalom „dicsőséges nagyurainak” azonban már nemcsak Petőfi verseitől kellett borzonga- niuk. Állandóan borzongott a hátuk azért is, mert már volt egy harcedzett munkásosztályunk és nem messze tőlünk élt egy 200 milliós nép, amely megvívta a győzelmes szocialista forradalmat, s győzelmesen állta meg helyét tizennégy intervenciós kapitalista hatalom rohamával szemben. Kinek az ölében kereshettek biztonságot a forradalom veszélye ellen ezek az urak? Előbb Mussolini felé orientálódtak, aztán fasiszta elsőszülöttségük jogán boldogan omlottak legmegbízhatóbb védelmezőjük, a Hitler-fasizmus karjaiba. És ezzel már be is rántották hazánkat az elkövetkezett második világháborúba, a legveszet- tebb, leggyűlöltebb fenevad oldalán és szembeállították nemzetünket a világ összes haladó erőivel, a nemzetközi munkásosztállyal. De amint az eíqő világháború, úgy a második világháború tanulságai is azt bizonyítottóJk, hogy korunkban már minden fegyveres konfliktus legfeljebb pillanatnyi sikereket hozhat a világreakció számára, de végső eredményében a szocialista világforradalom, a Petőfi hirdette világszabadság ügyét mozdítja elő. Petőfi, akit Lunacsarszkij, a kiváló szovjet irodalom-történész és Petőfi- fordító, egy 1925-ben írt tanulmányában az európai költészet egyik legragyogóbb alakjának, a maga kora bolsevikjának, szélső baloldali forradalmárnak nevez, a ma folyó világméretű osztályharc perspektíváját Az ítélet című lázas „jövendölésében” így látta meg: . A háború istene újra Fölveszi páncélját s kardját markába szorítván Lóra ül és végigszáguld a messze világon, 1 És a népeket, eldöntő viadalra, kihija, Két nemzet lesz a föld akkor s ez szembe fog állni: A jók s a gonoszok. Mely eddig veszte örökké, Győzni fog itt a jó. De legelső nagy diadalma, Vértengerbe kerül. Mindegy. Ez lesz az ítélet. Melyet ígért isten, próféták ajkai által. Ez lesz az ítélet, s ezután kezdődik az élet. Az örök üdvesség; s érette a mennybe röpülnünk Nem lesz szükség, mert a menny fog a földre leszállni.” Ez a jövőbelátás nem egy utópista forradalmár víziója, hanem a vívódó géniusz csodálatos előrelátása. Petőfi nem volt, mert nem lehetett marxista, de a történelem az ő meglátását igazolja. A föld szemünk előtt alakul „két nemzetté”: a jók és a gonoszok nemzetévé, egymással szembenálló két világtáborrá, a szocializmus és a kapitalizmus táborává. Még tart az „eldöntő viadal”, de a jó győzelme már bizonyos. Az évszázados elnyomatás és sok-sok történelmi tragédia után a magyar már nem áll magában. Egy milliárdnyi testvérünk, a jók nemzete védi, óvja, segíti minden bajában, harcában a gonoszokkal szemben. És aki Petőfi nevét, Március eszméjét e hazában a gonoszok kalózlobogójára tűzi, az a jók milliárdnyi testvéri közösségével s a jók harcát a kapitalisták országaiban is vezető munkásosztállyal találja magát szembe. Amilyen sorsirónia vált, hogy 1923- ban egy ellenforradalmi Magyarország hivatalos vezetői kényszerültek tisztelegni Petőfi születésének 100-ik évfordulóján a forradalmár költő emléke előtt, 1927-ben az ellenfor- radal n kényszeredett az Országházién Kossuth-emlékmű előtt meghajtani á zászlaját, olyan igazságtétele volt a történelemnek, hogy az 1848-as szabadságharc centenáriumát már a magyar név szabad hazájában, e magasra emelt nemzeti lobogó és ama piros zászlók alatt ünnepelhettük meg, amelyekről a vüagszabadságnak, a forradalom végső részeimének nagy álmodó ja. ’’e*ofi dalolt. HAJDÚ BÉLA Március első dekádjábun több mint 94 ezer tonna szenet termeltek a borsodi bányászok A Borsodi és az ózdi Szénbányá- nyati Tröszt bányászai március első dekád jában tovább bővítették a széntermelés sikersorozatát. A két szénbányászati tröszt 94.460 tonna szenet küldött felszínre. Kü'ö.nös- képpen jó munkát végeztéik a borsodi széntröszt dolgozói, mert 74.165 tonna szenet adtak s így dekádtervüket 105.3 százalékban teljesítették. Az ózdi Szénbányászati Trösztnél még most sem éri el a tervtelj?sí!és a 100 százalékot, de ígv is 20.295 tonna szenet adtak már a borsodi üzemeknek, a háztartásoknak. V. Marx. Engels és kortársai 1818 forradalmi jellegéről • Mélyrehatóit gyökerek e Hylton évéi Kovács Lajos kányi kuSákltoz Cifra nyoma mág J Egy egyszerű ötlet, amely százezer forintot A Lenin Kohászati Műveik egyes üzemeiben, mint például a hengerművek csiszológépeinél, a bugiafara- góüzemben, kov ácsolom űhe* yekben évenként sokmázsa szíjat használnak fel villanymotorok, s gépek meghajtásához. A kilónként csaknem 130 forintba kerülő bőrhajtószíjak beszerzése igen körülményes, s a korábbi időkben gyakran fenyegetett az a veszély, hogy hajtószíj hiányában egyes gépeket íe kell állítani. Duzs János, a karbanta rt óü zerr szíjgyártója egyszerű ötlet'el, de talpraesetten segített a nehézségen. Szállítószalagok elhasználódott gumiszalagjaiból szabott mégha j teszi js- kat a kisebb gépekhez, motorokhoz. Javaslatára a múlt év közepétől már ilyen gumiszí jakkal hajtják me" a gyár kisebb gépeit és motorjait. A gyakorlat során beb:zoryo~ odrit hogy az tartósság és haszrá1 hatóvá" tekintetében teljesen azeno ériékű r bőrszíjjal. Ennek beszerzése is köny- nyű. mert az építőipari vál1 platóknál, bányáknál meglehetős nagy er mennyiségben található elhasznált g um iszalag, s az ára kilogrammonként mindössze hárem forint. A kisgépek, motorok meghajtószíjjal való ellátása Duzs János újításival megoldódott, s jelenleg is több mint három hónapi készlettel rendelkezik a gyár. Az újítás bevezetése ó'a eddig több mint ötvenezer forintot takarítottak meg. s így egy év a’att — a m 'mítás szerint — a mogtakTÍtás összege túlhaladja a százezer forintot. Gyémantkeménysegű kristályos műkövet gyártanak Miskolcon A Miskolci Üveggyárban márciusban kezdték meg a szépkivitelű, sokszínű — így például égszínkék, sárga és zöld — falburkoló üvegcsempék sorozatgyártását, amelyekből havonta, a tervek szerint, 30—40 ezer darabot készítenek. Az új, tetszetős | ban újabb feladatok megoldására ké- gyártmány előállítása lényegesen : szülnek. A Nehézvegyipari Kulatógazdaságosabb, mint a kerámiacsempéké, és nagy előnyük, hogy köny- nyebben tisztíthatok. A gyár dolgozói ezekben a napokintézet az elmúlt években a Diósgyőrben található nagymennyiségű kohósalakból — gyémántkeménysegű kristályos műkő gyártását kísérletezte ki. Ennek lényege: a kohósalakot 1440 fokos hőmérsékleten üveggé olvasztják, majd kipréselik, és a kristályosító kemencében hosszabb ideig 900—1000 fokos hőmérsóklrien tartják. Ezután fokozatosai! lehelik, — s így gyémántkeményságű műkövet kannak. A kísérlet híre el kitolt külföldre is és pz új műkő iránt máris igen nagy az érdeklődés. Az üzemben már éoítik a kristályosító kemencét és roáius 1-re megkezdik az első mintakövek gyártását. A kristályos műkövet igen jól hasznosítják majd a cementgvárak- ban és bányákban —, mert tízszer olyan kopásálló, mint az acél. Wüner és Kalntzer nemet szoc áidsmoürBía kécv s> hu nyilatkozna a-ie e eunipai őrs egek a! való kapcsa a o ró: Berlin (MTI) A Nyugat-Berliniben működő sajtótudósítók szombaton ebédre hívták meg a Nyugat-Berliniben, ülésezett szociáldemokrata .pártelnöikség két tagját, Wilhmer és Kalbitzer képviselőiket. Az ebéden a Magyar Távirat; Iroda berlini tudósítója felvetette azt a kérdést, hogy mi a szociáldemokrata képviselők véleménye az Adenauer-kormány kelet európai politikájáról, figyelembe véve azt, hogy Nyugat-Németország területén különböző magyar katonai és politikai emigráns szervezeték működnek. Wihner válaszában hangoztatta, nem tartaná helyesnek, ha a különböző emigráns szervezeteket betiltanák, amennyiben ezek a szervezetek az emigránsok támogatásával, gondozásával foglalkoznak. A leghatározottabban ellene vagyok azonban annak — folytatta —, hogy e szervezetek katonai, vagy más hasonló tevékenységet fejtsenek ki. Wihner ezután magyarázatként megjegyezte: Nem tartom helyesnek. hogy a nyugatnémet kormány engedélyt adott egy ilyen csoportosulásnak, a Szabad Európa rádió üzembetartására, de ugyan:'y?n helytelennek tartom azt is, hegy ha Nyugat-Németország saját kezébe venné ezt a rádiót. Ami az Adenauer-kormány ke’eti politikáját illeti, Kalbitzer képviselő hangoztatta: A szociáldemokrata párt véleménye az, hogy Nyugat-Né’Te'. őrs ágnak mielőbb fel kell vernie a kér s- kedelmi. kulturális és politikai — tehát diplomáciai — kapceo^a'ckat is valamennyi keleteurópai országgal As év végéig 800 lakást adnak át K « s 5 n cbarcsíián Kazincbarcikán az újvárosban to- ban 1600-ra akarják emelni a doigo- vább folynak a lakásépítkezések. Ez zók létszámát. A vállalat egyébként évben is sok új lakást adnak át a keres nagy gyakorlattal rendelkező környék bányászainak, a vegyikom- szakmunkásokat, a lakások mielőbbi barnát és a hőerőmű dolgozóinak. A felépítéséhez císÄfdÄk!Ä * lakás átadását vállalta. Jelenleg 800 rendklvul lassan hala:k ugyanis a fizikai dolgozó serénykedik az ígéret tervezőirodák még nem le a valóraváltásán. A közeliö\ őben azon- terveket, í<*v ez lassítja az építkezésit. Életfogytig tartó börtönbüntetés ál la me 8 len es szervezkedésért A megyei bíróság tegnap a késő délutáni órákban mondott ítéletet Bokros Imre 38 éves ellenforradal- már bűnperében. Bokros 1956 novemberében Kazincbarcikán, a Békevárosban dolgozott. Az októberi események után, mint nemzetőr teljesített fegyveres szolgálatot. A nemzetőrségből azonban leszerelték. Ezután 28 tagú csoportot szervezett, amelynek első feladatául a kazincbarcikai rendőrőrs azonnali lefegyverzését adta. A rendőrségen a szolgálatot teljesítő rendőröket le is fegyverezték, feltörték a szekrényt és 12 darab puskát zsákmá- * nyoltak. nátra és mintegy 10.000 darab lőszerre tettek szeri. Bökrös ezután fegyveres csoportját. Alacska mellett egy elhagyott tanyára vezette, ahol felütötték főhadiszállásukat. Innen jártak be a környező községekbe élelem- és pénzszerzésre. Bokros itt az ellen- forradalmi fegyveres banda parancsnokává választatta meg magát. A környék lakói féltek Bokros bandájától, ugyanis éjszak únkint portyázásra indultak, terrorcselekményeik végrehajtásának a karhatalom ébersége vetett gátat. A megyei bíróság életfogytig tartó börtönbüntetést szabott ki Bokros Imrére büntetésiképoen, ezenkívül 10 évig eltiltották egyes jogainak gyakorlásától és 500 forint vagyonelkobzást rendelt el a bíróság. átlépésének ügyében, Vovácsot 5, Bósét pedig 3 hónapi börtönbüntetésre ítélték. Az ózdi járásbíróság nemrégiben tárgyalta Török Géza kőműves, a csernelyi aknamélyítő vállalat dolgozójának sikkasztási és tiltott határ- átlépési bűntettét. Török több munkatársa fizetését felvette és elsikkaszt otta. A pénzzel Csehszlovákiába szökött, ahol román államnolgárnak adta ki magát. A csehszlovák rend- 'írsóg azonban leleplezte és átadta a magyar hatóságoknak. Töröik Géza kétévi börtönbüntetést kapói« Később egy teherautót szereztek, s azzal indultak el a Borsodi Vegyi- kombináthoz, a gyárőrség lefegyverzésére. A BVK kapujában Boleros elvette a szolgálatot teljesítő őr géppisztolyát, majd később egy autóbuszt megállított, igazoltatta az utasokat és az egyik katonától elvette szolgálati revolverét. A BVK épületében 4 darab golyószóróra, 2 darab nagy tűzhatású tűzfegyverre. 7 géppisztolyra, 7 pisztolyra, 36 darab karabélyra, 240 darab kézigráaz £iSzaKmagyarország már több esetben felhívta a halármenti lakosok figyelmét, hogy óvakodjanak a tiltott határátlépésektől, mert ezeket törvényeink szigorúan büntetik, lovács Bertalan, aki már többször állt bíróság előtt hasonló cselekményekért, Bósa Antal aggteleik! lakossal nemrérihen 25 kilogramm zsírt vásároltak, Csehszlovákiába átszökve abt értékesítették. Magyarországon pedig csehszlovák árukat akartak eladni. A putnoki járásbíróság a na poka ,n mondott ítéletet Kovács Bertalan és Bósa Antal tiltott határTiltott határátlépők és üzérkedők lelett ítélkezett a megyei bíró-ág
