Észak-Magyarország, 1957. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-10 / 58. szám
ÉSZAKMAGYARORSZAí Vasárnap, 195T március 10. Kedves Barátom! Beszélgetésünket. eszmei vitánkat nem tudtuk befejezni. Te az „arany közép úton"' haladva védted állításaidat, azon az alapon, arfiit az iskolában tanultál. Én. — ahogy akkor megjegyezted — „egyéni németekét” vallottam és bizonyítékokat soroltam fel igazságom mellett. Miről volt szó? — kérdezheti az előzményeket nem ismerő olvasó ... Arról beszélgettünk, hogy igazam volt-e a „Petőfi és a világszabadság” című cikkemben. Helyes volt-e kihangsúlyozni egy olyan „színfoltot” Petőfi költészetéből, amit „nem így tanítottak az iskolában” s most „furcsa színben” tüntet fel Petőfi munkásságát és jellemét. Te azt állítottad, hogy én Petőfiből „kommunistát csináltam”. Te azt állítottad: „Petőfi költészete minden magyaré” és a magyar szabadságharc 2elkes szószólója volt — „izig-vérig nemzeti”. Te azt állítottad, hogy 1848. csak a miénk — a magyarságé. Elismerted, hogy az általam idézett verset Petőfi írta (még szép. hogy nem vontad kétségbe), de választ kértél arra — hogyha igaz az állításom — miért ünnepeltük meg a múltban is a szabadságharc ünnepét, 1848 március 15-ét... Kedves Barátom! Már akkor is vázoltam néhány szóval, hogy az iskolában tanultakat revizió alá vettem és elvetettem azt a részt, aminek ellenkezőjéről — a józan ész szavára hallgatva — meggyőződtem. Kezdjük talán ott. ahol az 1848-i események nem „csak szabadságharc” volt hazánkban, hanem forradalom” is. Miért, beszéltünk a múltban — különösen az iskolákban — az 1848-as eseményekről — magyar viszonylatban szabadságharcról. — francia viszonylatban forradalomról? Egyazon társadalmi körülmények robbantották ki az eseményeket — amelvek hazánkban sem voltak rózsásabbak. — sőt. talán n ■>masz- tóbbak. mint máshol. Kossuth az 1847. november 7-i országgyűlésen így jellemezte: ..Mirajtunk egv fojtó gőznek nehéz átka ül, a bécsi rendszer csontkamrájából sorvasztó szél fú ránk, mely idegeinket megmerevíti s lelkünk röptére zsibbasztólag hat." Elvitathatatlan tény. ho0*’ a forradalom nem tyP- nálunk kezdődött hanem Párizsban lobbant fel és száguldott végig Európán. KIÉ 18 48 ? Lehet-e „csak szabadságharcnak” nevezni azt a mozgalmat, amit a nép vívott a2ért, hogy igáját le- l rántva, kezébe vegye a ha• ouunniM» talmat. Nem és nem! Az első perctől igyekeztek „egyesek" a „forradalom” szót kiiktatni az eseménj’ek jellemzéséből. Egy érdekes bizonyíték erről — „ ... Másnap, 16-án, Irányi ezt forradalmi választmánynak találja mondani. Nyári hevesen, csaknem dühösen protestált minden ...forradalom” szó ellen----” (Petőfi: Históriai jegyzet ek. Franklin kiadó. Petőfi újabb reliquiái 1887.) Mit bizonyít ez? Azt;, hogy a letagadhatatlan eseményeket nem lehetett „elfelejteni” és „némileg módosítva” — még ünneoel ni is lehetett és kellett. Ünnepelni lehetett Petőfi költészetét is. mint ..ízig-vérig nemzetit”, de... ha ő „csak nemzeti” volt kinek, kihez és miért írta az „Egv gondolat bánt en- gemet”, „Akasszátok fel a királyokat”. „1848” című verseit és a hozzá hasonlókat. (Respublika „a király és a hóhér” stb.) Kié bét. 1848? Kié Petőfi költészete? Nem azoké. akik igyekeztek elfojtani az akkori mozgalmat! Nem azoké. akik börtönbe vetették Táncsicsét:. .. Nem! Azoké 1848 és 1848 március 15. akik Pető*” ..Nemzeti dal”-át. „Egv gondolat bánt engemet”-iéf „1848”-át örömmel, lelkesedéssel fogadták... A népé, — a munkás, a paraszt, értelmiségi dolgozóké, akik- nek elődjeik, a plebejusok hozsannával fogadták Petőfi forradalmi költészetének minden sorát... Válogatás nélkül! A „minden magyaré" az izig-vériá nemzeti fogalomban nemcsak „a nép” foglaltatik benne, hanem a „kiváltságosak” is, akikkel — s akik utódjaival — nem vallók,, nem vallhatok közös eszmét. Nem az övék 18*8 és 1848 március 15! Nem az övék Petőfi költészete! „Csak” a miénk! Azoké akik a nép unalmát akim .fák. akik Petőfi forradalmi költészetét ü* elismerek Azoké a dolgozóké. — legven az murh'ác narn^z* vagy értelmiségi. — akiknek szívében Petőfi 1848 című verse is él: .ífeernyolcszáznegvvennyolc. te csillag. Te a néoek hajnalcsillaga!...” Kedves Barátom! Ezeket szerettem volna még neked elmondani Gondolkozz el felette. Érdemes. CS. EHE GYŐZŐ DÁVID JÓZSEF izépjjfbútíL fi ()ifőLd.úv üzend Még' nincs vége a harcnak, nincs, Most jövünk mi, a Munka serege, s ki a munka elé gátat emelni mer a porba sújtja öklünk acélos ereje. A hatalmat át nem adjuk senkinek. Biztosíték súlyára életet teszünk. — És rettegjen a gondolat is abban, kJ eszmét tipor, ki szűkíti kenyerünk. BARATH LAJOS (Anna-bánya, legényszállas) Mészáros Tibor rajzai MINTHA csak most is látnám a jó öreget, ahogy csöndes téli estéken a rakott tűzhely mellett mesélt. Egy-két pohár bor után rápöfékelt. Visszatekintett majd egy századnyi életére, köhccselt néhányat, — amivel takargatni igyekezeti: könnyeit —.mert az emlékezés gondolatai megszorongatták fáradt kis szivét. Úgy adom tovább én is a történetet, ahogy a nagyapám. Nem teszek hozzá, nem veszek el belőle, mert így igaz, így kerek, amely gurul tovább az idők pádimentumán. * Betyár hideg volt azon a télen. Olyan hó esett, hogy a lovak hasig járták benne. Irtották a Nyerges-hegyről a töméntelen tölgyet, szánkóval hordták le a Bodrog- partra, s a gróf tutajozva vitette tavább tavasszal. Akkoriban a legények mind oda vó’tak már a Kossuth apánk regimentjében. Vágták a németet, mint a répát, de hiába, annyian vótak azok, mint a sáskák. Kassa felől jöttek a Hernád völgyibe, erre mifelénk a tokaji-hegynek. Azt beszélték., hogy itt akarnak, átkelni a Tiszán, Azt is mondták, hogy ezt- nem engedik a mieink. s hogy itt fognák Összecsapni velük valahol a hegyek alatt. Egy hadtest állt Tokajnál és várták az ágyukat Nyir- egyházáról. De az osztrákok meg némigen vártak, hanem elindultak Hidasnémetin át. A falúban mindenféle hírek keringtek: hogy ezt csinál a német, még azt. így a gyerekekkel, meg Cigy az asszonyokkal. Nagy volt a sápítozás, de annál nagyobb az Öröm, amikor egy este átjöttek Tokajból a vörössipkás honvédek. Nem volt az egy devizió, csak vagy ötszáz ember, akiknek akkora szuronyuk volt a puskájuk végén. mint egy píszJcafa. BESZÁLLÁSOLTAK a házakhoz. A parancsnokság a Kilián nemzetes úr kastélyába verte le a tanyát. Kurnyavica idő volt akkor este. j Cudarul kavarta a szél a havat. - Tíz órakor az ezredes — mert az volt a parancsnokuk — meghúzatta a harangokat. A faluban senki se aludt. Etették, itatták a honvédeket, aztán az asszonyok bebugyolálták a gyerekeket és vitték azo- Icai is a templomba. Úgy mondják, egy nagyon derék papjuk volt akkor, aki olyan szívbe zszólóan tudott beszélni a népnek, hogy mindenki hangosan vitt. Isten oltalmát kérte a falura, bátorságot a férfi szívekbe, mert arrul volt szó, hogy meg kell állítani az osztrákot, segíteni a honvéd csapatnak. A templomudvaron a parancsnok Őré :éW a nép. — Kaphatnék puskát, tábornok uram — haptákolt elő Szépapám. A parancsnok, aki akkora derék ember volt, hogy égj) lipicai csikó megszakadt volna testsúlya alatt, azt mondta: — Puska nincs, magyar testvéreim, de van jó kaszátok otthon. Egyenesítsétek, verjétek, fenjétek az éjjel. Hajnalban rohamra megyünk — azzal levette szép vörös tiszti csákóját és Szépapáin lejébe nyomta. — Te lessel a felkelők parancsnoka, Ismered a kornyéket, úgy-e? Szépapám feszesen szalutált. A nép hazament. Pengett a kasza egész éjjel, mintha aratásra készült volna a falu. De hiszen aratni mentek, ellenségei aratni. Száz puskás mellé osztották be a parasztokat, akik lehettek vagy kétszázan, mert még a Sebők Péter nagyapja is ott állt, kiegyenesített kaszával a vállán, pedig az sánta volt az istenadta. SZÉPAPÁM a Rókalyuk felől vezette csapatát a puskásoktól oldalt. egészen a hegyfarokig. Egy hosszú trombitajelre kellett támad- niok: A szél fújt. Szakadatlan hordta a havat, Gergely napja volt éppen. Egyszeresük a hegy taraja kivált a szürkületből, s mint a hó- fergeteg, amely mérges darázs-rajokat kavar, tolta lefelé a hegy oldalán a németeket. Ropogni kezdtek a puskák. Úgy mintha millió torok mordult volna a hegy gyomrában. Az eleje összeért. Szépapám olt feküdt a hóba, amely szinte belepte már az egész kis csapatát, amikor hosszan felharsant a kürtjelzés. — Rajta! Előre! — ugrott fel Szépapám, utána a kétszáz kaszás, ősi csataordítással rá a németre. Azokat bizony egészen váratlanul érte az oldaltámadás, s mint a nyulak habuckáltak a nagy hóban. — Szúrd! Vágd! A gyönyörű Ur- istenit a pokol fajzatának. Ne sajnáld! — harsogta túl Szépapám a puskaropogást, és a kaszák csengését. Mire teljesen kivilágosodotl, a németek visszavonultak, de délfelé megintcsák támadták, s egészen a laposig nyomták a honvédeket, amikor Tárcái alól megszólaltak a Nyíregyházáról érkezett ágyuk. A Henye oldalán jöttek lefelé már akkor az átkozottak majdnem a faluig, de Gábor Áron ágyúi úgy lőtték őket, mintha az összes istennyila azokból bújt volna ki. Kor mos, véres volt a szűzi fehér hó körül a hegyen. Estéié eldőlt a csata. Az ellenség oisszakotródott, de a hegyoldalon kétszázhuszonnyolc honvéd és ki lencvenhárom paraszt maradt. Ott esett el a parancsnok is, aki — azt mondják —, hogy egymaga levágott vagy ötven németet. Szépapámat a hegy alatti Nyírfa- sorba találták vérbefagyva, félkézzel, csonka orral. Solcáig úgy volt hogy elpatkol, de aztán élt még huszonkét évet. — Isten bizony, édes fiam — mondta az öregapám, — egyszer külföldről írt neki Kossuth apánk személyesen egy levelet. Együtt őriztük sokáig a vörössipkával, míg egyszer jött valami pesti múzeumos úr és elvitte. Még majdnem baj lett . belőle, mert cudar világ volt ak kor. édes gyermekem — fejezte be elbeszélését ilyenformán nagy apám, szemét törölgetve. Megemelte poharát, aztán sokáig maga elé nézett. — HŰM ... — bólogatott, — bizony, ilyen ember volt a te Szépapád, édes fiam. Kordólyosok HISZEK... Hiszek h szépséget, s békét tefmö Mában. Mely viharban tisztult. .. Hiszek népemben, mely néha inogva, De fölfelé indult. És hiszek a szívben ... s ős ragaszkodássá' Hiszek az életben . .. Hiszek az építő, s Holnapot formáló Nagy, munkáskezekben. SZÉKELY DEZSŐ 1V1AKAJ KAROLY: Nyár este volt... Nyár este volt, leszállt az alkonyat. Arra gondoltam, mikor láttalak? Szívemben az emlékeid zsongtak, szeretsz-é még? Eljössz-e meg holnap. Vagy jön helyetted egy búcsúlevél, hogy itt hagytál a nyár közepén-. . . Sétáló emberek Belátiiatnák a nagyrozvúgyiak... IRODALMI ÜZENETEK JuiiiKiuiiiiiimiiimiiimiiiiiiiniimmiiimiiiiiiiiiiimiiiimHmiuiinniiiiiuiiiiiiiiiii ifj. LÜKÖS. „Az erdők rejtekén” c. verse még nem éri el a közölhetőség színvonalát. * RICZU L. „Tavasz5' c. versének tartalmi mondanivalója jó. Kár. hogy kissé prózai iZü. •5* G. J. HEJÖCSABA. Próbálja rövidebben, erőteljesebben kifejezni mondanivalóját. * G. E. HEJÖPAPI. Szép gondolatok, jó meglátás. Kár. hogy a vers szerkezeti felépítése kissé gyenge. * SZÖGHALMINE. Mondanivalója időszerű. Verselésének külső formája jó. Belső formáját kellene csiszolnia. CSOMÓS V’. és LA BORG E. VfiEgiik kedves, hangulatos. Bár hasonló ta, almával bőven el vagyunk látva, — lehet. hogy közöljük. K.-né K. E. Mondanivalója értékes. Előadásmódjában, külső és belső szerkezetében kisebb — könnyen helyrehozható — törések vannak. * KISS KAROLY. Beküldött verseiben a mai fiatalság túlzottan csapongó érzelemvilága és a diákos érzékenység a vezérmotívum. Versei már tömörebbek, de még Így is elég szétesök. Óvakodjon az ismétlésektől. * RACZ ILONA. „Télutón” e. verse némi helyesbítéssel közlésre alkalmas. Ha valaki a. régi vármegyei szociográfiát olvasva látogat el ma a Boarog..Ujzbe, Ugyancsak eicsouál- kozik. Az elmúlt 12 év alatt solcat fejlődött, megváltozott Bodrogköz lakosainak élete, nyoma sincs az 1939-es szociogi'áfia szerinti szegénységnek, nyomornak. kulturá- latlanságnak. S e vidék szinte nap- ról-napra tovább fejlődik, épül, gazdagodik. Nagyrozvágyon például most kapcsolják be a villanyt. A község területén már,tégy hét kilométeres hálózat épült, s a bekapcsőláskor háromszáz házban gyullad ki a villanyfény. A régóta várt villany bevezetéséhez társadalmi munkával járultak hozzá a község dolgozói: tizenöt napi fuvart bonyolítottak le, hogy minél gyorsabban elkészüljön a nagy munka. Bár a régi lermelőcsoport feloszlott, s ennek földjét átvette az állami gazdaság, most újabb csopw'toi alakítanak. Az ősszel alakult I. típusú tsz-ből 11 tag kivált és elhatározták, hogy 100 hold szántóval és 30 hold réttel III. típusú csoportot alakítanak. A kedvezmények nyomán, s mindenekelőtt, hogy eltörölték a beszolgáltatást, új erővel, még nagyobb lelkesedéssel látnak hozzá a tavaszi munkához az emberek. Többen nagyobb darab földön akarnak gazdálkodni, s jelenleg 40 földkártalanítási kérelem. van bent a községi tanácsnál. Illés Ferenc vb. elnök szerint való-menynyit orvosolni tudják, mert elegendő tartalékföld áll a tanács rendelkezésére. Amilfor azonban a kötelezettségekről, az adóról esik szó, elkomo- rodik a vb. elnök tekintete. — Soha ilyen gyengén nem ment az adóbegyűjtés, — mondja, szinte szégyenkezve Kaczián István vb. titkár is — hiszen úgy illene, hogy eny- nyi kedvezmény után a dolgozó parasztok is lelkiismeretesebben teljesítsék kötelezettségeiket. Mi lehet az oka a vagy elmaradásnak? A múlt évi aszály és később a jégverés nagyon sok kárt okozott a j Bodrogközben. Kétségtelen, hogij gyenge volt á termés és nincs miből »pénzt csinálni«. De a legfőbb ok, hogy az ellenforradalom Nagyrozvágyon is megtette bomlasztó hatását. — Még ma is vannak hangadók, akik az adófizetés ellen agitálnak, S bár a falu lakosainak többsége belátja, hogy súlyos helyzetbe sodródott az ország, mégis halogatják, húzzák az időt, hogy minél később kelljen befizetni az adót. Pedig ezzel maguknak ártanak, mert a hátralékosokkal szemben a törvény szigorát leszünk kénytelenek alkalmazni — mondja a vb. titkár. Ettől pedig nincs siralmasabb dolog. Szégyeln,ivaló az, amikor azért jelennek meg valakinek a portáján, hogy törvényes úton szólítsák fel az állam, a. közösség iránti kötelezettségének teljesítésére. Beláthatnák a nagyrozvágyiak, hogy — többek között a villanyért, amelyet most kapcsolnak be a községben, s a többi fontos kedvezményért — nekik is kell adni valamit, törvényes kötelezettségüket: az adót. Hiszen máshol is be akarjuk kapcsolni a villanyi, máshol is — csakúgy, mint Nagyrozvágyon — várják a fényt. Ehhez pedig minden embernek. a nagyrozvágyiaknak is hozzá kell járulni. (o. m.) M un kas- és fa / un y ülése k Borsod-A bau j-Zemplén megye területén március hónapban a következő helyeken tartunk munkás- és falugyűléseket. Göncön 10-én délután 3 órakor Kovács Sándor. Felsőnyárádon 12-én este 6 órakor Gyopár János. Sajókazán 12-én este 6 órakor Török Alfréd. Szomolyán 12-én este 0 órakor Bátor Sándor. Mezőkövesden 12-én délután 5 órakor Rónai Sándor. Szerencsen 13-án. este 6 órakor. Liptai Ervin. Csermelyen 13-án. délután 5 órakor. Sík István. ... MSZMP megyei bizottságának agit.-prop. osztálya. A MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT (Műszaki Bizományi Vállalat) műszaki beesést végez. 1857 március 12-én Sátoraljaújhely, Bajza utca 26 alatt lévő MÉH Vállalat helyiségében. Címeket kéri előre réádrrí.
