Észak-Magyarország, 1957. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-10 / 58. szám

Világ proletárjai egyesüljelek ! XII1. évfolyam \ 58. szám : 1957 mátcius 10 • vasárnap : Ara 50 fillér nmmarnsH GYÁR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA A z MSZMP megyei intézőbizott­sága pénteken délután a SZOT kultúrotthonában megyei ér­telmiségi ankétot tartott. Résztvettek rajta a különféle iparágak legkivá­lóbb szellemi munkásai, pedagógu­sok, művészek, írók, megvitatták az értelmiséget legjobban foglalkoztató politikai, gazdasági kérdéseket. Az ankét hangja, tónusa a párt tömeg­befolyásának újabb előrehaladásai igazolja, tükrözi, hogy a megyei ér­telmiségnek a zöme, a párt mögé fel­sorakozva szocializmust akar és — ha egy-két kérdésben még bizonytalan­kodik is, de — mélységesen elítéli az ellenforradalmat és már kiveti sorai­ból, s megbélyegzi az ellenforradal­mat tevékenyen támogató népellenes figurákat. Deme László elvtársnak, a megyei tanács elnökhelyettesének megnyitó szavai után Prieszol József elvtárs, az MSZMP megyei intézőbizottságának elnöke tartott rövid bevezetőt. — Pártunk és az értelmiség egy­máshoz való viszonya jelenleg nem egyszerű kérdés. Nekünk nemcsak a mát, vagy az októbert, egyes szemé­lyek egyéni tevékenységét kell néz­nünk, de azt a társadalmi folyamatot §s, amely az SZKP XX. kongresszu­sától kezdve hazánkban kibontakozó­ban volt, — mondotta, majd arról beszélt, hogy milyen káros volt az el­múlt évek vezetésében az értelmiség munkájának, társadalmi szerepének lebecsülése. Az elég széleskörű szek­tás nézet, amely az értelmiséget j,reakciós rétegnek” tekintette, gá­tolta a szakemberek bevonását az lalkotó munkába. Tapasztalható volt a bizalmatlanság is, amely fásultsá­got váltott ki. Értelmiségi politikánk mellőzte a marxista osztálypolitikát. tJj értelmiségünk nőm kapott meg­felelő anjíagi és erkölcsi megbecsü­lést, ugyanakkor messzemenően meg­becsültük a volt uralkodó osztályok­ból átvedlett vezetőket (földbirtoko­sok, horthysta katonatisztek). Sok volt- az aránytalanság is az értelmi­ség anyagi megbecsülésénél­P rieszól elvtárs ezután a mai problémákról beszélt. Egyik Ilyen probléma az értelmiség széles köreinek magasabbfokú megismerte­tése a marxizmus-leninizmus eszmé­jével. Értelmiségi dolgozóink felbe­csülhetetlen értékű szakmai tudása mellett nem nélkülözhetjük a marxiz­mus-leninizmus ismeretét. A 12 év eredményeiről beszélve hangsúlyozta: amikor eredményeink­ről szólunk, soha egy pillanatra se feledkezzünk meg az értelmiségi dol­gozók óriási szerepéről ebben az al­kotó munkában. Az értelmiségi dol­gozók nagyrésze a szocializmus épí­tése mellett tartott még akkor is, ha helyenként nagy volt a zavar. Beszélt a keménykéz politikájáról, élesen elítélte az egyetemisták provokációs tettét. Az iskolai tanulók politikai, erkölcsi magatartását értékelve meg­állapította, hogy a mélypontra esett, a fegyelem rossz, a pedagógusok ki vannak téve jogtalan zaklatásoknak. Helyenként megmutatkozik, — „nem politizálunk” jelszó alatt, — az egyes tananyagok politikai mondanivalóját is kiűzik az órákról. Hangsúlyozta az iskolai nevelőmunka eszmeisége és a szülők nagyrészének eszmeisége közti különbség megszüntetésének fontos­ságát. Sok a tennivaló az ifjúság is- kolánkívüli nevelésében is. A műszaki értelmiség problémái­ról beszélve mondotta, hogy tudomá­nyos alapon fel kell mérni a termelő kapacitást, a gazdaságos termelés út­ját, terveket kell kidolgozni a me­gyei ipar és mezőgazdaság egészsé­ges kialakításához, az önköltség csök­kentésére. Kérte a műszakiakat, hogy nyújtsanak segítséget a gazdálkodás új formáinak, a munkástanácsok­nak, de ezen túlmenően tanítsák a munkásokat is, hogy minél nagyobb eredményeket érjenek el a termelés­ben. A mi újjászervezendő pártunk a biztosítéka az értelmi­ség alkotó tevékenysége kibontakoz­tatásának, a tudományos és művészi meggyőződés tiszteletbentartásának, * vélemény-nyilvánítás szocialista «zabadságának — mondotta. Az ankéton több értékes hozzászó­lás hangzott el. — El kell gondolkoznunk az októ­beri eseményekről, ebben nekünk is szerenünk van — állapította meg ön­kritikusan Varga Ferenc ózdi peda­Ezentúl nyilvánosságra hozzák az ország életének részletes adatait Az élmúlt esztendőkben a statisz­tikai adatok gyakran egyoldalúan, s csupán viiszonyszámokban adtak hírt gazdasági helyzetünkről. A Központi Statisztikai Hivatal ezentúl az eddiginél gyakrabban és sokkal részletesebben tájékoztatja a lakosságot az ország helyzetéről. A statisztikai közlemények első száma szombaton jelent meg Ikönyvalakban, s az bármelyik szakboltban meg­vásárolható. B A Központi Statisztikai Hivatal a jövő hpoapban megjelenő kiadvá­nyában egyebek között 3000 mun­káscsalád adatai alapján bemutatja, hogyan él az átlagember, milyen ki­hatásai vannak az év első negyedé­ben végrehajtott racionalizálásnak. Két-három héten belül megjelenik az új statisztikai évkönyv is, amely az 1955-ös esztendőből ad részletes tájékoztatást. (MTI) MA t 1848 örökösei a kommunisták és a szocializmust építő dolgozó nép • Amiről a számok beszélnek A hét nemzetközi eseményeiből m Az egyetemi ügy és tanulságai Asszonyoknak — gyermekeknek m Cifra nyomorúság NYILATKOZAT A Borsodvidéki Gépgyár MSZMP üzemi alapszervezete, munkástaná­csa, igazgatósága és szakszervezeti bizottsága az alábbi közös nyilatko­zatot teszi: 1. Egyetért a forradalmi munkás- paraszt kormány és az MSZMP Központi Intézőbizottság azon meg­állapításával, hogy október 23-án Magyarországon ellenforradalmi fel­kelés volt, azzal a céllal, hogy meg- döntse a munkás-paraszt hatalmat. 2. Az ülés résztvevői, valamint a gyár becsületes dolgozói elhatárolják magukat az események minden más értékelésétől, kijelentik: hűek ma­radnak a szocialista társadalom esz­méjéhez és munkájuk további cél­jául a munkás-paraszt hatalom meg­erősítését tartják. 3. Elismerik, hogy a munkás-pa­raszt hatalom alapvető feltétele a proletárdiktatúra. Ez egyedül és ki­zárólag a párt vezető szerepének el­ismerésével lehetséges. Ezért a Ror­sodvidéki Gépgyárban a vezető erő­nek az üzemi pártszervezetet tartja. Elfogadja a párt eszmei, politikai irányítását. 4. Az értekezlet, melyen a közös nyilatkozat megszületett, további feladatának tekinti, hogy a nevezett szervek minden munkájukat a jó­szándék, a kölcsönös segítségnyúj­tás, az együttműködés hatja át. így fogják biztosítani a gyár rentábilis termelését. 5. A pontokban lefektetett célok, végrehajtását a vezetőség a gyár összes dolgozóinak áldozatkész mun­kájára alapozza. Meggyőződésünk, hogy gyárunk fizikai, műszaki, ad­minisztratív dolgozói, akik az elmult 12 év alatt már annyi sikert értek el, az egységes vezetés alatt újból ké­pesek erre és a szocializmus vívmá­nyainak megőrzésére. Tóth László igazgató Berta Mihály üb. elnök. Fehér Sándor párttitkár Szolga Sándor munkástanács ein. A Művelődésügyi Minisztérium egyházügyi hivatala elnökének nyilatkozata Mindszenly Jázsef helyzetéről Mindszenty Józsefet jogerősen ítél­ték el életfogytig tartó fegyházbün­tetésre, amelyet 1955 közepén azzal enyhítettek, hogy egy egyházi objek­tumot jelöltek ki számára tartózko­dása helyül. Ez azonban nem jelen­tett büntetésének további része alól amnesztiát, hanem csak kedvezmény Volt, Mimdsizenty - József tehát, ma is jogerősen büntető ítélet hatálya alatt áll. 1956 október 30-án minden törvé­nyes engedély és amnesztia nélkül Mindszenty József önkényesen meg­szakította büntetéséinek letöltését, ezenkívül a november 3-án elhang­zott rádióbeszédében a Magyar Nép- köztársaság alkotmányos rendje el­gógus. — Nekünk a népet kell szol gálnunk, aki ezt nem akarja, álljor félre a katedráról, dobja el a logar lécet. Hibáztatta, hogy a mai fiatal Ságban nincs meg a kellő tisztelet í felnőttek iránt. Népi demokráciánl elkényeztette különösen az egyetem ifjúságot és az nem ismeri az éle igazi nehézségeit. A párt és a kormánj iránti bizalom szava csendül Né meth István (Lenin kohászat) sza­vaiból. A munkásosztály a szocializ mus építése mellett foglal állást — mondotta —itt a helye az értelmi ségnek is. A kormány bízik az értei miségben, az értelmiségnek bízn; kell a kormányban. Bojtor Istvár ózdi pedagógus arról beszélt, hogj kemény következetességgel le kel választani a becsületes pedagógusol sorából az ellenforradalmárokat. Bí­rálta a megyei művelődési osztályt hogy nem eléggé következetes az el­lenforradalmárok eltávolításában. A. pedagógus szakszervezet pedig eltá­volítás helyett több mint ezer forin­tot adott az ellenforradalmár Törölt Gyulának ügyvédi és egyéb költsé­gekre. A BM. Építőipari Vállalattól je­lenlévő Sipka Gyula arról beszélt, hogy egyes értelmiségiek lebecsülik a munkásosztály vezető szerepét Megemlítette, hogy a Horthy-rend- szert vakon kiszolgáló, bokázó reak­ciós értelmiség rossz hatással van a fiatal értelmiségiek fejlődésére. Nem tartja kielégítőnek az építőipar fej­lődését, a hiba okát abban látja: nincs kellő ösztönzés újítások, éssze­rűsítések bevezetésénél. Polonyi Já­nos boldogkőujfalui pedagógusban a szocializmusért mindenre kész peda­gógus szólalt meg, amikor arról be­szélt, hogy a szocialista rendszert minden áron meg kell védeni. Ha kell, fegyverrel is kiállunk — mon­dotta —, hiszen családunk és gyer­mekünk jövője függ a rendszer lété­től. A 2 elhangzott felszólalásokra ** Nógrádi Sándor elvtárs, s Központi Bizottság ágit. próp. osz­tályának vezetője adta meg a vá­laszt. — Mi a legnagyobb hibának tart­juk az értelmiségellenességet, mon­dotta. — Semmilyen társadalomnak nincs szüksége úgy az értelmiségiek­re, mint a szocialista társadalomnak. A legélesebben elítéljük az értelmi­ség hallatlan nagy szerepének meg- nemértését. Nógrádi elvtárs értékelte az ér­telmiségnek az ellenforradalomban játszott szerepét is. Az értelmiség bizonyos része, az írók és újságírók egy csoportja — felelőtlenül rosszin­dulattal támadta a pártot, aláásta a bizalmat, eszmeileg előkészítője lett az ellenforradalomnak. Az értelmi­ség' egésze azonban nem volt ellen­forradalmár és nem nyújtott bázist az ellenforradalomnak. Volt, aki megingott, voltak aktív tényezői az eseményeknek, voltak azonban, akik hűen kitartottak a szocializmus mel­lett. Ha a munkásosztályt veszem alapul, a magja nem követte az el­lenforradalmat, a munkások egyré- szét meg lehetett zavarni, megingott, de a mag szilárdan kitartott. Sem­mi ok nincs, hogy az értelmiséget többségében elmarasztaljuk, mint ellenforradalmi bázist. Az ankéton legközvetlenebbül fog­lalkoztatta a felszólalókat az ifjúság nevelésének problémája. Nagy hiba, hogy a pedagógusok anyagi helyzete nem kielégítő. Most, a nehézségek ellenére is javul. A pedagógusokban bizalmat kell teremteni a mi rend­szerünkkel szemben, ami annál is inkább fontos, mivel a pedagógusok kezébe van letéve az ifjúság nevelé­se. A pedagógus nem tud mindent megoldani. A pedagógusnak össze kell fogni a szülőkkel, szilárd erköl­csi bázist kell teremteni az ifjúság nevelésében. A továbbiakban arról szólott, hogy az ellenforradalmat ka­tonailag levertük. Az ellenforrada­lom taktikája megváltozott, most az ideológiai területen támad, iskola, tudomány, könyvkiadás, hitoktatás területén. Becsempészi a klérus a vallást a közép- és általános iskolák­ba, monopolizálni akarják az iskolá­kat. Eszmei téren mi e-w- tapodtat sem fogunk engedni, nem engedjük, hogy a proletárdiktatúrát mással próbálják helyettesíteni. Beszédének & Felszabadulásunk ünnepén a Vl-os turbina is üzembe lép A Borsodi Hőerőrnűnél jelenleg öt turbina működik. A hatodik tur­bina szerelése most folyik, úgy tervezik; április 4-én, felszabadulásunk ünnepén kezdi meg a munkát. A VI-os turbina ugyanannyit termel majd, mint a' már dolgozó turbinák egyenként. len izgatott.- Utasítást adott az állami egyházügyi hivatal kirablá­sára és az írattál* elhurcolására, amit utasításának megfelelően Turcsányi Egon Mindszenty személyi titkára végre is hajtott. Mindszenty 1956 november 4-én az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének épületébe távo­zott, ahol jelenleg is van. Azaz a magyar állam területén kívül tartóz­kodik. Mindszenty József jogerős ítélet alatt- áll, ugyanakkor a. növény­ből* 3-i rádióbeszédében az eUeniótrr radalom mellett foglalt állást és uszított a népi. demoikrácia rendje ellen, holott semmiféle joga nincs az állam és a katolikus egyházat érintő kérdésekben intézkedni. Ennek elle­nére 1956 november- 5-ón, 6-án, majd az azt követő időben többször olyan rendeleteket adott ki — az amerikai követségről —, amelyeknek értelmé­ben a demokratikus felfogású, hala­dó gondolkodású egyházi személye­ket állásaikból elmozdították, eltil­tották a közéleti tevékenységtől is és Budapest területéről kiutasította őket. Ezek a rendeletek kifejezetten po­litikai jellegű intézkedések, amelyek­kel egy haladó mozgalomnak, a kai- tolikus papok bókemozgalmának -a vezetőit sújtotta. Ezek a rendeletek ellentétben állnak az állam és a ka­tolikus egyház közötti megállapodás­sal és a katolikus püspöki kar több nyilatkozatában kifejtett állásfogla­lásával, valamint beleütköznek az állami! törvényekbe. A fenti helyzet­ből kifolyólag Mindszenty József Magyarországon többé nem végezhet egyházi funkciót. Éppen ezért a kor­mány álláspontja szerint Mindszenty bármiféle rendeletének végrehajtása állami törvényeikbe ütköző cseleke­detnek minősül. (MTI) fiz Egyesült Államok és Kanada durván megsértik az egyetemes postaegyezményt A külügyminisztérium sajtóosztálya közli A Magyar Népköztársaság külügy­minisztériuma március 9-én jegyzé­ket juttatott el az Egyesült Nemze­tek Szervezete főtitkárához, amely­ben tudomására hozza, hogy az el­múlt hetekben az Amerikai Egyesült Államokból és Kanadából számos le­vélpostai küldemény uszító és a Ma­gyar Népköztársaság belső rendjének megdöntésére irányuló felhívásokat tartalmazó postai bélyegzőkkel van ellátva. Ezzel az említett országok postaigazgatása durván megsérti a Brüsszelben, 1952 július 11-én kelt egyetemes posta egyezmény I. része 1. cikkelyének 2. bekezdésében fog­lalt célkitűzéseket. A jegyzék hang­súlyozza, hogy ez az eljárás veszé­lyezteti az államok közötti békés együttműködést és az ENSZ alap­okmányában foglalt célkitűzések megvalósítását is és mindezek alap­ján kéri az ENSZ főtitkárát, hogy a nemzetközi együttműködést sértő és a magyar belügyekbe való be­avatkozást képező fenti tevékenység­ről tájékoztassa az ENSZ tagállamait és hasson oda, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Kanada kormá­nya intézkedjék a felügyeletük alatt működő postai gazgatások nemzetiközi kötelezettségeit is durván sértő eljá­rásának haladéktalan megszüntetése iránt. A külügyminisztérium március 9-én hasonló tartalmú jegyzékben közölte fentieket a budapesti svájci követséggel és kérte, hogy a követ­ség kormánya útján tájékoztassa erről a Bernben működő egyetemes p ostaegyesü let nemzetközi irodáját és továbbítsa a magyar kormány alábbi kérését: »A nemzetközi iroda tájékoztassa a történtekről az egye­temes postaegyesület tagországait, továbbá a végrehajtó és összekötő bizottságot abból a célból, hogy ez a bizottság intézkedjék az Amerikai Egyesült Államok és Kanada fel­ügyelete alatt működő postaigazgatá- soknak a nemzetközi kötelezettsége­ket és a nemzetközi együttműködést súlyosan sértő tevékenységüknek haladéktalan beszüntetése, valamint a megfelelő felelősségrevonása érde­ben.« (MTI) lefejező részében Nógrádi elvtárs lágyon hangsúlyozta a termelés fon- osságát. Itt-ott olyan hangulat ural- :odik még mindig, hogy csak kér­lek, várnak a kormánytól, de nem ordítanak kellő figyelmet a terme­és növelésére, a kormány iránti kö- elezettség teljesítésére. A kormány :sak úgy tud adni, ha kap is. Fokoz­ni kell a termelést, csökkenteni az inköltséget, gazdaságosabban ter- nelni. Nekünk nagyszerű munkás­osztályunk van, nagyszerű értelmisé­günk, emeljük ki a dolgozó tömege­ket, hoev minden dolgozó száz szá­zalékon felül teljesíthesse feladatát, hogy a kormány még többet adhas­son a népnek. A megyei értelmiségi ankétről

Next

/
Thumbnails
Contents