Észak-Magyarország, 1957. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-29 / 74. szám

2 ÉSZARMAGYARORSZAO Péntek. J957. március 39. Magyar-szovjet barátsági nagygyűlés a Kremlben flz imperialisták mindig hangos szólamokkal és hamis jelmondatokkal álcázzák gaztetteiket Bulgauyitt elvtárs felszólalása Magyar elvtársaínik személyében te* mondotta — forrón köszöntjük a testvéri magyar népet és a Magyar Szocialista Munkáspártot, amelynek vezetésével Magyarország dolgozói, miután a Szovjetunió segítségével szétzúzták a nemzetközi és a belső reakció erőit és megvédlék a népi demokratikus rend vívmányait, a szocializmus nagy táborának minden országával együtt tovább haladnak a szocialista utón. .— Pártunk és a szovjet nép min­dig nagy együttérzéssel viseltetett a magyar nép iránt, támogatta a nem­zeti függetlenségéért, a tőkések, na?vbirtokosok és intervenciósok jár­mából való felszabadulásáért vívott harcában. Bulganyin ezután emlékeztetett a Magyar Tanácsköztársaság dicső har­caira, szólott a horthysta elnyomás időszakáról, majd azokról a vívmá­nyokról, melyeket a magyar nép a háború utáni években kivívott. ' ' — Amint azonban ismeretes — folytatta — Magyarországon az egész élet átalakítása a háború súlyos kö­vetkezményei közepette ment végbe. Ennek folytán sok nehézség vetődött fel. Ezeket még súlyosabbá tették az ország előző vezetőségének nagy hibái. A népköztársasággal szemben ellenséges elemek, álcázott fasiszták és lindenfajta ellenforradalmárok, akiket az imperialista propaganda és ügynökség uszított, minden módon felnagyították a vezetés hibáit, szí­tották a nacionalista szenvedélyeket és szovjetellenes rágalmakat terjesz­tettek. Fő erőfeszítéseiket a munkás- osztály diktatúrája, a népi hatalom ellen irányították. — Ezzel összefüggésben külön kell szólni arról a sötét szerepről, ame­lyet a magyarországi ellenforrada­lom kirobbantásában az áruló Nagy Imre—Losonczy-csoport játszott. — Vitathatatlan tények meggyő­zően bizonyítják, hogy Nagy Imre kommunista álarcban már jóval az 1956 októberi események előtt tulaj­donképpen a magyar nép ellenségeit szolgálta, ö és csoportja „a szocia­lizmus építésének új irányzata” ha­rn’ • '^ja alatt tulajdonképpen ab­ba az irányba vitte a dolgozókat hogy gyengítse az ifjú népi demokra­tikus államot és letérítse a szocialis­ta útról. A csoport igazi arculata ak­kor tárult fel teljesen, amikor Nagy Imre hatalomra jutott. =— Ehhez feltétlenül hozzá kell ten­nünk, hogy a Magyarország számára nehéz napokban jugoszláv részről nemcsak elmélkedtek „az októberi események jellegéről”. Mindenki tud­ja, hogy Nagy Imre és csoportja gya­korlati támogatásra talált a jugo­szláv vezetőknél. Ez a támogatás táp­lálta és ösztönözte Nagyot;. És nem véletlen, hogy az ellenforradalom budapesti szétverésekor Nagy Imre és csoportja a jugoszláv nagykövet­ségen talált menedéket. —- Meg kell mondani, hogy mind­ezeknek a tényeknek feltétlenül ki kellett élezniök azokat az ideológiai jellegű nézeteltéréseiket, amelyek Jugoszlávia és a szocialista tábor or­szágai - között megvoltak. Őszintén sajnáljuk, hogy ilyen nézeteltérések vannak, és a magunk részéről minden lehetőt n .gtettünk és meg is teszünk, hogy kevesebb ilyen nézeteltérés le­gyen, hogy a nézeteltérések teljesen megszűnjenek. Meggyőződésem, hogy a szocialista tábor minden más oi'- szága is erre törekszik. Reméljük, hogy jugoszláv részről is megnyilvá­nul ilyen készség. — A map varországi eseményekre visszatérve meg kell állapítani, hogy Nagy Imre—Losonczy-féle áruló cso­port nagyon jól jött a kommunizmus ellenségeinek. Ok abban reményked­tek, hogy e csoport segítségével fa­siszta rendszert vezetnek be Ma* gvarországon, visszaállítják a régi, földesúri kapitalista rendet, felvonu­lási területté változtatják az orszá­got a Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok ellen. — Ilyenformán Magyarországon a dolgozók hatalma és a dolgozók szo­cialista vívmányai halálos veszélybe kerülték: ugyanakkor komolyan ve­szélyeztetve volt az európai béke és biztonság is. — Ebben a bonyolult helyzetben & magyar munkásosztály pártja ma­ga köré gyűjtötte az ország egészsé­ges erőit, megalakította a forradalmi Immkás-paraszt kormányt és harcra — Mindenkinek emlékezetében él­nek még a tragikus tavalyi októberi napok, amikor Nagy Imre és Lcson- czy emberei nyíltan megpróbálták szétzúzni a népi demokratikus állam alapjait. Nagy Imre csoportja hata­lomra jutva, olyan körülményeket teremtett, amelyek között horthysták és mindenféle fasiszta söpredék tel­jes cselekvési szabpd^áeot nyert és véres terrort szervezett a magyar munkásosztály forradalmi erői, a kommunisták és minden becsületes hazafi ellen, akik a népi hatalom védelmére keltek. — Éppúgy, ahogyan az 19I9-es el­lenforradalom vezérei is külső reakciós erőket hívtak be a Magyar Tanácsköztársaság elnyomására, Nagy és Losonczy is az imperialis­táktól kért segítséget, katonai inter­vencióra szólította fel őket a magyar nép ellen és bejelentette, hogy nyíl­tan szakított a szocialista táborral. — Az imperialista propaganda az ellenforradalom e véres tobzódását szabadságharcnak és forradalomnak kiáltotta ki. Feltétlenül figyelmet ér­demel, hogy az imperialisták így ér­tékelték az 1956-os októberi esemé­nyeket. Képzelhető elvtársak, mi volt valójában ez az úgynevezett „forra­dalom”, ha az imperialisták örül­tek neki, üdvözölték és támogatták. — Nem meglepő, hogy az imperia­listák „forradalomnak” nevezték az ellenforradalmi felkelést, és dicsőí­tették Nagy Imre áruló csoportját. Az imperialisták mindig hangos szóla­mokkal és hamis jelmondatokkal álcázzák gaztetteiket, de mit mond­hatunk azokról a kommun istákról., akik a magyar események érté­kelésében lényegében nem külön­böznek az imperialistáktól. Kom­munistáknak nem szabad így jel­lemezniük az eseményeket. Viszont tény, hogy egyes jugoszláv személyi­ségek szemet hunyva a Magyaror­szágon tavaly októberben dühöngő fasiszta terror tobzódása felett, le­hetségesnek tartották, hogy ezeknek az eseményeknek „forradalmi jelle­géről” elmélkedjenek és támogassák. Nagyon helyesen mondotta Kádár elvtárs, hogy kommunista nem ne­vezheti „forradalomnak” a népi de­mokratikus állam elleni fegyveres támadást, az olyan támadást, amely­nek során kommunistákat gyilkol­nak. mozgósította a népet a fasizmus el­len. A Szovjetunió testvéri segítsé­gével szétzúzták az ellenforradalmi zendülést. — Az a segítség, amelyet a Szov­jetunió és fegyveres erői internacio­nalista kötelességüket teljesítve nyúj­tottak Magyarország dolgozóinak, le­hetővé tette, hogy kiküszöböljék a fasiszta rendszer visszaállításának veszélyét, megőrizzék az ország nem­zeti függetlenségét és szocialista vív­mányait, lehetetlenné tette, hogy Magyarország területén hídfőállást létesítsenek az európai szocialista ál­lamok ellen. — Itt. különösen, azt kell hangsú­lyozni, hogy a szocialista tábor va­lamennyi országa teljes egyöntetűsé­get és megbonthatatlan összetartást tanúsított abban a kérdésben, hogy a szovjet fegyveres erők segítséget nyújtottak Magyarországnak és a magyar eseményekkel összefüggő többi kérdés megoldásában. — A magyai' események újból eszünkbe vésték, hogy a munkásosz­tálynak és minden dolgozónak állan­dóan meg kell Őriznie magasfokú forradalmi éberségét és a legna­gyobb figyelemmel kell kísérnie a szocializmus ellenségeinek cselszövé­seit. —* A szocialista államok egysége megbonthatatlan, mert népeinket a kommunizmus építésének közös cél­jai lelkesítik, népeink az egységes, marxi-lenini ideológiát követik, egész tevékenységüket a proletár-nemzetkö­ziség megingathatatlan elveire építik, közösen harcolnak a békéért és a né- nek biztonságáért. A szocialista tábor országainak kapcsolatai a testvéri barátság, a szoros együttműködés és a kölcsönös segélynyújtás elvein ala­pulnak. — Ezek az elveik újabb vázolásra és további fejlődésre találtak, a Szovjet­unió kormány- és a pártíküldöttsógei- nek a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok nemrégiben a Szovjetunióban járt küldöttségeivel lezajlott tárgyalásain és az ezekről kiadott közös nyilatkozatokban. Ugyanezek az elvek hatották át ■azo­kat a tárgyalásokat is, amelyeket mostani vendégeinkkel, a Magyar Népköztársaság kormány- és pártkül­döttségével folytattunk. Évről-évre növekszik a szocialista tábor ereje es hatalma — A történelem igazolta ezeknek az elveknek mély életrevalóságát és igazságát. Tekintet nélkül a reakció fondorlataira és a szocializmus épí­tése során mutatkozó belső nehéz­ségekre, évről-évre növekszik a szo­cialista tábor ereje és hatalma, mind szembetűnőbbé és világosabbá vá­lik e tábor fölénye. Bulganyin beszélt azokról az ered­ményekről, melyeket a szocialista tábor dolgozói elértek, majd így folytatta: — Gyorsan és sikeresen folyik a szocializmus erőinek összefogása" a Magyar Népköztársaságban —■ foly­tatta. — Az egész szocialista tábor mozgósítása alapján a magyar dol­gozók a Magyar Szocialista Munkás­párt és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány vezetésével, élén Ká­dár János elvtárssal sikeresen be­gyógyítják az ellenforradalom ütöt­te sebeket. Az országban teljesen helyreállt a rend. Szívós harc folyik a termelés kibontakozásáért és bizo­nyos sikerek születtek a gazdasági építésben. — A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány hozzáfogott több olyan intézkedés végrehajtásához, amelynek célja az államhatalom erősítése, a gazdasági nehézségek leküzdése és a nép anyagi jólétének növelése. — E feladatok helyes megoldása annál inkább fontos, mert az ország korábbi vezetősége, élén Rákosival és Gerővel, mint ismeretes, komoly hibákat követett el a szocializmus gyakorlati építésében, a párt .és a néptömegek kapcsolataiban, nem biztosította a párt sorainak egységét és összeforrottságát és elvtelenséget tanúsított az elméleti harcban. Ez a vezetőség eltűrte a szocialista törvé­nyesség durva megsértését és ugyan­akkor nem folytatott határozott har­cot az ellenforradalmi elemek és a népellenes lázadás előkészítése el­len. A korábbi vezetőségnek az volt a legnagyobb hibája, hogy elszakadt a párt tömegeitől és á néptől. Az élet bebizonyította, hogy a népi de­mokratikus Magyarország ellenségei aljas céljaikra ügyesen kihasználták e hibákat. Ilyenformán az ország korábbi vezetősége ténylegesen cső­döt mondott, politikája tarthatat­lannak bizonyult, elvesztette tekin­télyét a pártban és a nép előtt. — Nagy megelégedéssel állapít­hatjuk meg, hogy a Magyar Népköz- társaság jelenlegi vezetősége abban látja fő feladatát, hogy szorosan tö­mörítse a munkásosztályt, a paraszt­ságot és az értelmiséget, az egész magyar népet a forradalmi munkás­paraszt kormány és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt köré. Örömmé’ üdvözöljük azokat az erőfeszítése­ket, amelyeket Magyarország veze­tői ebben az irányban tesznek és teljes sikert kívánunk nekik abban, hogy felsorakoztassák a párt és a kormány mögött a magyar nép ösz- szes rétegeit. — Már elmúlt Magyarország leg­nehezebb időszaka. A forradalmi munká'S-paraszt kormány, Kádár Já­nos vezetésével, tettekkel bizonyí­totta be, hogy e kormány és csakis ez a kormány képviseli a magyar ncp törekvéseit és védelmezi állha­tatosan a népi Magyarország érde­keit. — A kommunista mozgalom ta­pasztalatai és különösen az utóbbi idők eseményei igazolják a munkás- osztály marxista pártjának, mint a nép szervező és vezető erejének döntő szerepéről, valamint e part­nak a megingathatatlan lenini el­vek alapján történő szocialista épí­tésben játszott szerepéről szóló le­nini útmutatásokat. Ezek a nagyje­lentőségű alapelvek arra tanítanak bennünket, hogy a szocializmus épí­tésében amellett, hogy szigorúan számolunk minden egyes, a szocia­lista fejlődés útjára lépett ország nemzeti sajátosságával, be kell tar­tani azokat az általános vonásokat és törvényszerűségeket, amelyek a ka­pitalizmusból a kommunizmusba ve­zető átmeneti időszakot jellemzik. A szűkkörű nacionalizmus a szocializ­mus építésében ellenkezik a marxis­ul us-leninizmussal és nem véletlen, hogy az imperialisták elnézek az ilyenfajta szocializmus iránt, sőt »segítik« azt, mert az a szándékuk, hogy a kapitalizmus visszaállításának útjára taszítják. — A magyar kormány- és párt- küldöttség látogatása a Szovjetunió­ban fontos határkő a szovjet és a — Utaltunk arra, hogy az utóbbi időben némileg éleződött a nemzet­közi helyzet. A nyugati reakciós, imperialista körök fokozzák a hi­degháborút és folytatják hírhedt erőpolitikájukat. — Uj bizonyságul szolgálhat erre az Amerikai Egyesült Államok és Anglia kormányfőinek a Bermudá­kon nemrég befejeződött tanácsko­zása. Ezeknek az országoknak veze­tői az agresszív északatlanti tömböt kiáltották ki „nyugati helyzetük sarkkövévé” — és megegyeztek ab­ban, hogy az Egyesült Államok tevé­keny részt vesz a bagdadi egyez­mény katonai bizottságában. Ezzel újból megerősítették, hogy a kato­nai tömbök és koalíciók korábbi po­litikáját követik. •— A nemzetközi feszültségnek az utóbbi időben történt fokozódását főként az okozta, hogy a nyugati imperialista körök aknamunkájukat a szocialista tábor országai ellen ak­tivizálják, durván beavatkoznak a Közel- és Középkelet országainak ügyeibe, nem riadnak vissza a fegy­veres erő alkalmazásától sem. — A szocialista tábor országainak feltétlenül számolniuk kell az impe­rialisták ezen akcióival. Ébereknek kell lennünk és rendületlenül gon­doskodnunk kell a Szovjetunió és a szocialista tábor minden országa vé­delmi képességének szilárdításáról. — A Szovjetunió ugyanakkor áll­hatatosan tovább harcol a nemzet­közi feszültség enyhítéséért, a meg­oldatlan problémák rendezéséért, az államok tartós és szilárd békéjének megteremtéséért — mondotta Bulga­nyin, majd utalt azokra a javasla­tokra, melyeket a Szovjetunió ter­jesztett elő e célok elérése érdeké­ben. — A Szovjetunió több ízben sikra- szállt és síkraszáll ma is, hogy Euró­pában. kollektív. biztonsági rendszer teremtődjék. Ebben támogatják a szocialista országok és támogatja minden becsületes haladó nyugati ember. Az Egyesült Államok vezette NATO résztvevői azonban nem ezt akarják. A NATO tagállamai e döntő fontosságú kérdés megoldási útjának megkeresése helyett folytatják a fegyverkezési hajszát, feli egy vérzik N y u gat-N ém eto rszágot, újjá teremtik ott a militarizmus és a revansizmus szellemét. Ilyen körülmények között a Szovjetunió kormánya és a Magyar Népiköztársaság kormánya azt az egyöntetű véleményét fejezte ki, hogy a leghatározottabban támogatni és erősíteni kell a varsói szerződést, amelynek az a célja, hogy megvédje a szocialista országokat az imperialis­ták európai mesterkedései ellen. A varsói szerződés tagállamainak intéz­kedései Magyarország és az egész szocialista tábor védelmének érde­keiből indultak és indulnak ki, akár tetszik ez az imperialistáknak, akár nem. magyar nép törhetetlen barátságé* nak és együttműködésének további fejlődése és megszilárdulása szem­pontjából. — Magyar barátainkkal elvtársiás és szívélyes légkörben folynak meg­beszéléseink. Teljesen egységes az álláspontunk a szovjet-magyar vi­szony fejlesztését és a nemzetközi élet eseményeit illetően. — A Magyar Népköztársaság szo­cialista vívmányainak védelmében nagy szerepe volt dicső szovjet had­seregünknek. Helyesen, szólott itt erről Kádár elvtárs. A szovjet nép büszke hadseregére, amely becsület­tel teljesítette szent internacionalista kötelességét a testvéri Magyarország iránt. — Tárgyalásainkon nagy figyelmet fordítottunk a Szovjetunió és Ma­gyarország viszonyára. Egyöntetűen, megállapítottuk, hogy államaink vi­szonya szocialista típusú viszony, amely annak szükségességén alap­szik, hogy a proletárnemzetköziség szellemétől és a két ország dolgozói­nak javáról való gondoskodástól át­hatott testvéri segítséget nyújtsunk egymásnak. A Szovjetunió a szocia­lista országokhoz fűződő viszonyában mindig abból indult fii, hogy segítse barátait a gazdaság Rjlesztésében, a dolgozók életszínvonalának emelésé­ben, az állam függetlenségének és szuverenitásának megerősítésében. — A Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság küldöttségeinek tárgya­lásai elő fogják segíteni országaink mindenre, kiterjedő kapcsolatainak további fejlesztését és erősítését. A többi között a gazdasági együttmű­ködésben, a kulturális építésben is. Reméljük, hogy e feladatok megol­dásában a magyar értelmiségnek fon­tos szerepe lesz. — Minden egyes szocialista ország dolgozóinak érdekei szorosan össze­kapcsolódnak egész táborunk dolgo­zóinak érdekeivel. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok segítsé­get nyújtanak a Magyar Népköztár­saságnak, hozzásegítik a magyar né­pet, hogy új győzelmeket arasson a szocializmus építésében. Ezzel erősí­tik a szocialista tábort, a dolgozók ezen óriási vívmányát, a békének es a népek biztonságának szilárd táma­szát. Végül a nagygyűlés részvevői ne­vében, a szovjet nép nevében Bulga­nyin új sikereket kívánt a szocializ­musért vívott harcban a Magyar Népköztársaság vezetőinek, .a testvéri magyar népnek. — Nem kétséges, — mondotta —, hogy a szovjet és a magyar nép test­véri barátsága és gyümölcsöző együttműködése ezután is erősödik és sikeresen fejlődik. Beszédét a szocialista tábor or­szágai egysége, a magyar kormány ás a párt. s a magyar-szovjet barát­ság éltetésével fejezte be. Bulganyin beszédét a hallgatóság viharos lelkesedéssel fogadta. Nagy ünneplésben részesítette a magyar küldöttséget, valamint az SZKP és a szovjet állam vezetőit. A nagygyűlést N. I. Bobrovnyikov, a moszkvai városi szovjet végrehajtó­bizottságának elnöke rekesztette be. (MTI) AZ ÚJDONSÜLT- ÉLETKÉP ­fiatal férfi lép a L gyógyszertár pultja elé. A paliká- riusnö előzékenyen kérdi tőle, mit óhajt. — Kérném szépen, lehet-e. Itt azonban megakad a nyelve, egyik lábáról o, másikra áll, zavaro­dottan, hogy még a füle is belepirul és se­gélykérőn tekint kör­be, szemét a polcokim futtatja., hátha rátalál a portékára, aminek a neve az istenért sem jut eszébe. Hogy miért is nem az asszony jött érte! Jobban ért ő ah­hoz ... Pedig a felesége reg­gel háromszor is a szá­lába rágta mit vegyen. Mert arra a bizowos dologra nagy szükség van a család nyugalma érdekében. Az újszü­lött egész éjjel ordít, agyonrágná az anyját is, olyan falánk. Dellát mit tudja ő még, hogy mi az elég, — csak bőg, egyre bőg, ,yi szünet nélkül, hogy az ember dühében majd kiugrik a bőréből, más­nap meg olyan kábult a feje, mintha egész éjjel, dorbézolt volna. Nem ér semmit a kis haszontalannak a szép szó, a rimánkődás, hogy: csúcsú bábuéi, hagyd apukát aludni, mert optikának reggel munkába kell menni, hogy legyen pénz*', amiből a bábuéinak fe­jecskét és grizikét vá­sárol, — mindez Sem­mit nem ér, a bábuéi könyörtelenül tovább üvölt és követeli a magáét. Hát ezért határozta el magát az asszony ma reggel, hogy be­csapja a babát. S ő most itt áll, mint a bá­lám szamara, egy szót se tud kinyögni, mert elfelejtette a nevét an­nak a csudabogár nak. APA A gyógy szer észnS pe­dig, aki eddig türelme­sen várakozott, hogy közölje óhaját, kedve­sen, mosolyogva sür­geti: — Tessék, kérem, a A fiatal apa végre elszánja magát. — Olyan izét szeret nék... tetszik tudni, olyat, amin karilka van ...és a kisbabák szok­ták rágni... — Cuclit? A férfi kapva kap a szón. — Azt, azt! — mond­ja. megkönnyebbülten* majd kisvártatva hoz- záteszi. — A fiamnak... tet­szik tudni! A fiamnakl ztán zsebrevágja a kis csomagot és boldogan, mint aki ne­héz gondtól szabadult meg, szapora léptekkel kilép a gi/o'yszertár­ból. A munkásosztálynak és minden dolgozónak állandóan meg kell őriznie magastouá forradalmi éberségét \ Szór etunió állhatatosan tovább harcol a nemzetközi feszültség epyhítéséért

Next

/
Thumbnails
Contents