Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-13 / 36. szám
Az ellenforradalmi törekvésekkel szemben most és a jövőben következetesen érvényesíteni kell a proletárdiktatúra lenini elvét (A kormánynyilatkozatból.) Az ügyészség legfontosabb feladata a belső biztonság megteremtése, a szocialista törvényesség védelme Munkatársunk beszélgetése dr. Tóth Lajos clvtárssal, a megyei ügyészség vezetőjével Lapunk munkatársa felkereste dr. Tóth Lajos elvtársat, a megyei ügyészség vezetőjét és választ kért a közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdésekre. Bevezetőben Tóth elvtárs az ügyészség október utáni munkájáról beszélt. — Ami az októberi eseményekben és az azt követő időben jellemző volt az egész megyére, jellemző volt az ügyészségekre is. Az ügyészi szervek munkája mindig a karhatalom munkájának függvénye. Ismeretes, hogy az ellenforradalom egy ideig lehetetlenné tette a rendőri szervek munkáját. Különösen a kezdeti időszakban, a borsodmegyei ügyészségek munkájában is voltak bizonytalanságok. Azonban ma már minden feltétel megvan az ügyészi munka zavartalan folytatásához és állítom, hogy ma már a megye ügyészi szervei szívvel-lélekkel támogatják a kormány és a párt politikáját. — Melyek jelenleg az ügyészségek legfontosabb feladatai? — Jelenleg a fő feladat a belső biztonság megteremtése, ha szükséges, büntető eljárásokkal is. Ennek érdekében felelősségre kell vonni az ellenforradalom vezetőit és szervezőit, valamint azokat, akik az ellenforradalmat felhasználták közönséges bűncselekmények elkövetésére. Nehéz munkát hárít az ügyészségekre az a tény, hogy az ellenforradalom következtében rendkívül meglazult az állampolgári fegyelem. Az utóbbi időben igen sok közönséges bűncselekményt követtek el, ami abból is adódik, hogy az ellenforradalom idején sok bűnöző szökött meg a börtönökből. A közrend és közbiztonság megszilárdítása, valamint az ellenforradalmi cselekmények elleni küzdelem eredményesebbé tétele érdekében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendelte a gyorsított büntetőeljárás bevezetését. Ez azt jelenti, hogy bizonyos bűncselekmények — például: gyilkosság, szándékos emberölés, búj tógát ás, rablás, betöréses lopás, fegyver és robbanóanyag engedély- nélküli tartása, népköztársaságunk, vagy népi demokráciánk elleni szervezkedés, lázadás vagy hűtlenség, — elkövetése esetén az ügyészség az eljárási határidő betartása nélkül, vádirat mellőzésével, bíróság elé állíthatja a terhelteket. A rendelet értelmében ilyen esetekben a büntetés halál, amit csak kivételes esetekben lehet hosszabb tartamú börtönbüntetésre változtatni. A megyei ügyészség a rendelet alapján több ügyben, elsősorban az ellenforradalom alatt elkövetett bűnökben gyorsított eljárásra tett indítványt a megyei bíróságnál. Például tegnap került sor Oorendek Sándor honvédörnagy gyilkosának gyorsított eljárással történő tárgyalására. Ezt követően sor kerül az ózdi rendőrgyilkosok és a decemberi miskolci zavargások szervezőinek . és más ügyek tárgyalására is. Ugyancsak súlyos bűncselekményeknek minősülnek a társadalmi tulajdon ellen elkövetett cselekmények is. Pl. a mezőgazdaságban huligán elemek erőszakosan oszlattak fel termelőszövetkezeteket és törvénytelenül széthordták egyes szövetkezetek vagyonát. Ezeket, ha határidőre nem szállítják vissza az ingóságokat, mint közönséges bűnözőket bíróság elé állítjuk. Az ellenforradalom hatására több helvütt előfordultak törvénytelen földfoglalások, melyek az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek ellen iránvultak. Ezekben az esetekben. ha a tettesek elállnak szándékuktól, nem indítunk büntető eljárásokat. Az ügyészségek legfontosabb feladataihoz tartozik a fegyveres erőkkel egyetemben, ha kell', büntető eljárás indításával is, megakadályozni az elharapózott, tiltott határátlépéseket. _ — Az ügyészségeknek egyik legfőbb és legszebb feladatuk, hogy őrködjenek a szocialista törvényesség felett. Hogyan jut ez érvényre napjainkban? — Az ügyészségek továbbra is a szocialista törvényesség legfőbb őrei és szigorúan vigyáznak arra, hogy az illetékes szervek éppen úgy betartsák a törvényeket, mint az állampolgárok. Nyugaton mostanában sokat beszélnek arról, hogy nálunk vörös terror van. Ezt a tények cáfolják. Például az is, hogy a megyei ügyészség csak most emelt vádat az ellenforradalom vezetői, szervezői és a közönséges bűncselekmények elkövetői ellen, mert mostanáig folyt a vizsgálat. Az eltelt hosszú idő azt bizonyítja, hogy a rendőrség, az ügyészség csak alapos vizsgálat után indít vádat. Emellett a vádlott számára messzemenően biztosítva van a védekezés lehetősége. Mindebből következik, hogy nincs semmi alapja annak a feltevésnek, mely szerint az igazságügyi szervek a régi hibákat, túlzásokat folytatnák. A legmesszebbmenően biztosítjuk az alkotmányos jogokat, de ugyanakkor a széles dolgozó tömegek érdekében a legerélyesebben fellépünk a rendbontók ellen. Az ellenforradalom nyomán a rend helyreállítása érdekében, bizonyos esetekben elkerülhetetlenek őrizetbevételek, házkutatások. Mit kell erről tudni? — kérdeztük dr. Tóth Lajos elvtársat. — A rendőrségi őrizetbevételről a rendőrség 24 órán belül értesíti az ügyészséget. 24 órán túl csak ügyészi jóváhagyással maradhat valaki a rendőrségen. Az ügyészi jóváhagyás 48 óráig érvényes. 72 órán túl pedig csak az ügyészi előzetes letartóztatás alapján lehet valakit fogvatartani. Házkutatásoknál is csali a büntető perrendtartás szerint járhatnak el a rendőrségi szervek. Eszerint a házkutatást csak a nyomozást végző hatóság írásbeli határozata alapján lehet tartani, és eltekintve kivételes helyzetektől, lehetőleg nappal. A házkutatás csak az érintett személy, vagy képviselője jelenlétében bonyolítható le. Ha ilyen nincs, a nyomozást végző hatóság kirendel valakit. Megfigyeléseink szerint az eddigi gyakorlatban rendőrségi szerveink az előírások szerint jártak el, — mondta befejezésül dr. Tóth Lajos elvtárs, a megyei ügyészség vezetője. KI FIZETI? A legutóbbi magyar események után igen megszaporodtak azok a „repülő ügynökök”, akik a „magyar ügyben” házalják végig Európa és Amerika kapitalista országait. Nagy Ferenc, Varga Béla €3 a „régi emigráció” egyéb, már kifakult képviselői mellett megjelentek a porondon az új konkurrensek: Kcthly Anna Kővágó József, Király Béla cs társai személyében. Kéthly cs társai jobb ügyhöz méltó buzgalommal röpködnek egyik országból a másikba, tárgyalnak, tanácskoznak és szervezik a különféle szép címkékkel ellátott, valójában népellcnes, szoeialistaellcncs szándékú értekezleteket. Engedtessék meg nekünk egy egyszerű kis kérdés: ki fizeti mindezt? Mert abban biztosak vagyunk, hogy aki fizeti, nem önzetlenül teszi. Rendelet a külföldre távozoüak lakáski jelentéséről A fegyveres erők miniszterének 2/1957. számú rendeleté intézkedik a külföldre, vagy ismeretlen helyre távozott, eltűnt és meghalt személyek lakáskijelentéséről. 1. §. A hivatkozott rendelet alapján állandó lakásukból ki kell jelenteni mindazokat a 15 éves, vagy ennél idősebb személyeket,, akik 1956. október 23. után E IHI E Z P © S Z T © INI ....... I IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1 ni ,,j| i|i ill í, ,U,i i llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllillllllllllllllllllillllllllliillllllMil Gyermekkoromban nagy ellenszenvvel viseltettem a rend hivatásos őreivel szemben. Volt egy öreg rendőrismerősöm, ki kedvtelését abban lelte, hogy bagós ujjával kifordította ajkamat, s a bagólevét Ínyemhez dörzsölte, s amikor az utálat és a fájdalom könnye kicsordult a szememből, egy nyaklevessel kárpótolt, s jót röhögött. Ha rendőrt láttam, messze kikerültem. A régi rend őrei eltűntek a történelem színpadáról, helyettük más emberek vették kezükbe a nyugalom, a béke őrzését: a nép fiai. Egy magas, barna, 30 esztendős rendőr- ismerősömről akarok most megemlékezni, F. F. hadnagyról. Komoly poszton dolgozik, őhozzá tartoznak a gyermek-ügyek. A minap két budapesti kislánykát fogtak el, amint Miskolcon kóboroltak. Disszidálni akartak, s utat tévesztettek. F. F. hadnagyhoz került az ügy. A nyomozó azonnal táviratozott a szülőkért. Az este szörnyű gondot hozott F. F. rendőrnyomozó fejére. Mit csináljon a két gyerekkel? Fogdába tegye őket? — Nem, ez nem lesz jó — hessegette el magától a gondolatot. — Hopp! Megvan! Itt alszanak majd a szobámban. Munka végeztével kerített három matracot, egy párnát, két meleg takarót, s két asztalt összetolva megágyazott a kislányoknak. Búcsúzni akart a két szökevénytől, ám azok pityeregni kezdtek. Féltek az egyedülléttől. a nyomozó csakhamar segített a dolgon. — Na, öltözzetek fel, elmegyünk sétálni — mondotta nekik. Meglepetést szánt a gyermekeknek, séta helyett moziba vitte őket. Útközben az újságárusnál minden újságot és képeslapot, szórakoztató füzetet megvásárolt részükre. Mozi után vlssza- kisérte őket a szobájába s egy őrt parancsolt a gyermekek ajtajához. A reggel egy újabb problémát nozott. Mit egyenek a gyermekek, hisz pénzük nincs. A takarítónéni pillanatok alatt másíélliter friss fejecskét és foszlós fehér kalácsot hozott F. F. megbízásából. Amikor megérkezett a két boldog édesanya, kezetszoritott a rendőrrel, s kérdezték, mivel köszönhetik meg jóságát. Ö csak ennyit felelt: kötelességem volt. Vajon köteles volt-e rövid fizetéséből a két gyermeket is eltartani, megajándékozni? ... Sokan úgy képzelik, hogy a rendőrnyomozó és a rendőrorvos munkája az íróasztalnál kezdődik, s ott végződik. Bizony nem így van. Nemrégiben egy gyilkossági helyszíni szemle alkalmával együtt mentem K. nyomozófőhadnaggyal és R. orvosfőhadnaggyal. A gyilkosság vidéken történt, a rendőrség gépkocsija nem bírta a nehéz terepet, hiszen szántóföldeken, szőlőhegyeken, utta- lan-utakon kellett keresztülevickélni. Egy parasztszekeret hívtunk segítségül. A hó már olvadásnak indult, s a lovak csak úgy csapkodták a sarat: Egyszer megállt a szekér. Tengelyig süppedt az agyagos szántóföldben. A nyomozó, s az orvos la- bán csak félcipő volt, de le kellett szállniok, hogy kisegítsék a kátyúból a rozzant alkotmányt. Ez sikerült. Később újból felültek, s a két ló megindult. Megtörtént a halotti szemle, kezdődött az utazási kálvária elölről. Az egyik domb tövében bekövetkezett a szerencsétlenség, amitől egész úton tartottunk. Az egyenetlen talajon a kocsi felborult. K. főhadnagy éppen a dülési oldalon ült, s lába a szekér alá került. Hosszú ideig fájlalta. Amikor sajnálkozni kezdtek rajta mosolygott, s így szólt: katonadolog. Az esés következtében esőköpenye tenyérnyi darabon kiszakadt. — Sebaj, majd bevarrja a feleségem — mondta nevetve. A kocsis, miután felállítottuk a szekeret, újra a bakra invitált. Féltünk, hogy ezután még egy szerencsétlenebb borulás következik, inkább nekivágtunk az útnak. A jéghideg hóié ott cuppogott cipőnkben, fáztunk. De mentünk tovább. (—y —s) a) külföldre, vagy ismeretlen helyre távoztak, b) eltűntek, c) meghaltak. 2. §. 1. A lakáskijelentéshez a rendőri szervek, illetve tanácsi végrehajtó- bizottságok által díjmentesen rendelkezésre bocsátott kijelentőlapokat kell használni. (Miskolcon a rendőr- kapitányság adja a kijelentőlapokat.) 2. A kijelsntőlapokat az állandó lakhely szerint illetékes járási, városi rendőrkapitányságon, rendőrőrsön, ahol ilyen nincs — a községi tanács végrehajtóbizottságánál 1957. február 20-ig kell benyújtani. (Miskolcon a városi rendőrkapitányságon kell beadni.) 3. A lakáskijelentés teljesítéséről az illetékes szerv igazolást ad. 3. §. 1. A lakáski jelentés: a) a külföldre, vagy ismeretlen helyre távozott eltűnt, illetőleg meghalt személyek közös háztartásban élt közvetlen hozzátartozó (szülő, házastárs, 16 éven felüli gyermek), vagy törvényes képviselő (gyám, gondnok) vagy b) a szállásadó, illetőleg c) háztulajdonos, vagy megbízottja (házfelügyelő, gondnok) köteles teljesíteni. 2. A lakáski jelentés megtörténtét a lakónyilvántartókönyv vezetője (házfelügyelő) köteles ellenőrizni és a lakónyilvántartókönyvbc az illetékes szerv által adott igazolás alapján bejegyezni. 3. Az (1) bekezdésben felsorolt személyek hiányában a lakáski jelentést a lakónyilvántartókönyv vezető (ház* felügyelő) köteles teljesíteni a lakónyilvántartókönyv adatai alapján. 4. §. A rendelet megszegőivel szemben az 1/1954/1. 9. BM. rendelet 40. §-»- ban foglalt büntető rendelkezések alapján kell eljárni. 5. §. Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Az icieceo, aki először lépi át saját hazája határát és más állam területére ér, egyszerre akar látni mindent. A legkisebb esemény, epizód is érdekli, ami látnivaló van, egyszerre akarja magába szívni az űj levegőt, egyszóval úgy tesz, mint a drukker, aki nemcsak a labda útjára, hanem a játékos mozdulataira is kíváncsi. így voltunk mi is, amikor Szlovákiában Rimaszombaton és környékén egy 12 tagú termelőszövetkezeti küldöttség tagjakéit beszélgettünk az emberekkel, megnéztük a nevezetességeket, tapasztalatokat, élményeket gyűjtöttünk. A fogadtatás felemelő, annyira közvetlen és természetes volt, minden hivatalos formaság nélküli, mintha egy távolba szakadt családtagot üdvözöltek volna. Azt tartják, hogy a magyar ember vendégszeretetéről is híres Elmondható, hogy a szlovák nép, talán még rajtunk is túltesz. Testvérként üdvözöltek és beszéltek hozzánk, így is láttak el mindennel. Padár községbe — ahová első utunk vezetett — a J. R. D. (nálunk tsz) zárszámadására igyekeztünk, de egy kicsit elkéstünk. Nem rajtunk múlott, hanem az autóbuszon, ami egy kis emelkedőn, ahol — köznyelven szólva — „bedöglött” — tolnunk is kellett. Szóval ebbe a községbe, ahol javában állt a mulatság — mert zárszámadáskor így szokás —, váratlanul érkeztünk. A zenész abbahagyta a muzsikát, a táncoló párok megálltak, gyűrűt formálták kö- rénk és az elnök köszöntött. E kis hivatalos epizód után újra rákezdték és minket is láncba vittek. Itt volt egy igen kedves, az első pillanatban számomra érthetetlen élmény. Egyedül, félrehúzódva álltam egy sarokban s figyeltem, hogy szokás itt: tánc közben lekérhetek-e valakit, vagy nem?! Az ugyanis észrevettem, hogy amikor vége egy táncrendnek, a fiatalember helyére kiséri a partnert és elköszön tőle. Amíg így tűnődöm az észrevételeken, felém táncol egy fiatal pár. A fiú csak szlovákul tud, csupán egy-két magyar szó a szókincse. Amikor hozzám érnek, megállnak. A fiatalember tört magyarsággal, naqyon udvariasan így szól: — Átadom, átadom ... r ____cí izo-nuzídizmtíod _ __ | CSEHSZLOVÁKIÁBAN Amikor látja, hogy nem értem, mit ad át, minden további nélkül kezeim közé nyomja a kislányt és mosolyogva félreáll. Udvariasságból tette ezt. így kerültem be a táncba. A pádári J. R. D. nem a legjobbak közé tartozik. De a lehetőségeik olyanok, hogy egy-két éven belül nagy, gazdag szövetkezetté válhatnak. Ebben a szövetkezetben előszeretettel tenyésztik a baromfit, különösen a Leeghorn- fajtából, aztán a sertést. * A szövetkezetek az államtól messzemenő támogatást kapnak. Az állam, ha szükséges, hitelt nyújt. A visszafizetés igen érdekesen és előnyösen történik. Tegyük fel, hogy egy J. R. D. kap 500.000 korona hitelt tíz esztendőre. Ha az első évben teljesíti a termelési tervét, a hitelből 30 százalékot jóváírnak. És ha a következő esztendőkben is teljesíti a tervet, akkor az állam minden évben a hitel összegéből 5 százalékot elenged. Végül is. amikor esedékes a hitel, az összeg visszafizetése, már csak 25 százalékot kell visszaadni az államnak, azaz 125.000 koronát. Meggondolandó dolog ez. Nem azt mondom, hogy így másoljuk le, a tapasztalat, tapasztalat, amit esetleg hasznosítani, gyümölcsöztetni lehet Magyarországon is. A küldöttség tagjai igyekeztek alaposan tanulmányozni a szlovákiai szövetkezetek ügyeit, problémáit, munkáját, bújták a könyveket, a könyvelést, az iratokat, mindent, ami a J. R. D. munkájára vonatkozott. Vaskó elvtárs, a sárospataki tsz elnöke véldául egy egész délelőttöt az asztal mellett ült, számolt, jegyzett, vitázott, szóval mindent alaposan megnézett. De a többiek is ezt tették. Akkor ámultunk el igazán, amikor átmentünk Nagybalogra. Nevét onnan kapta, hogy a Balog folyó mentén fekszik a község. Itt egy nap is kevés lett volna ahhoz, hogy mindem megnézzünk, nem pedig néhány óra. Ennél a csoportnál is zárszámadás volt. Milliomos J. R. Ü. Képzeljünk el egy 30 holdnyi területei, ahol csak gazdasági épü-- letek vannak. S az építkezés még most kezdődik igazán. Igen gazdag az állatállományuk. Az egyik istállóban kereken 200 szarvasmarha van. Csaknem ugyanannyi növendékállat, több mint 500 sertés, ugyanennyi juh gazdagítja a tagokat. Az épü- letek mindenütt a legmodernebb felszereléssel (önitató, csille a takarmány szállítására) vannak ellátva. S ami azonnal szembetűnik, a nagy tisz- taság. Az istálló bejáratánál kis láda áll, tele klórmésszel. Aki belép az ajtón, először köteles megmártani cipőjét a láda tartalmában még akikor is, ha ezt napjában többször is kell meg-* tennie. Helyes és hasznos dolog is ez — meg-• előzi a fertőzést. A tagok pontosan jönnek munkába és mindé- gyikük úgy szereti, becsüli a J. R. D.-t, hogy annál jobban nem is lehet. Vezetőnk, kalauzunk az egyik leglelkesebb tag, az öreg Greskó bácsi volt, aki a hatalmas kertészet gazdája, őre, gondozója. Állandóan beszélt, magyarázott, mindent megmutatott, s amire különösen büszke volt, onnan addig el nem engedeti, amíg meg nem néztük. Magyarázatát teleszötte humorral, s ahol lehetett, meg is viccelt bennünket. A nagy építkezések miatt a sár is vendég-* marasztaló. A félcipő csaknem telemerül benne. Az öregen csizma volt — bátran is lépkedett. Mi arra kértük: — Greskó bácsi! Arra vezessen, ahol arányi lag a legkevesebb a sár! — Jó — hogyta helyben szolgálatkészen. De kérésünknek mindig az ellenkezőjét teljesítette. A legnagyobb sáron, vizen át kalauzolt. Persze mi mulattunk a dolgon, s amikor meg-* kérdeztük, miért teszi ezt, így felelt: — Hogy megemlegessenek ... Meg is emlegetjük. * A Szlovákiában szerzett tapasztalatok hasznosak voltak, s bizonyára gyümölcsözőek is lesznek. Legközelebb szlovák barátaink jönnek el hozzánk. Akkor mi is tüzetesen tájékoztatlak őket mindenről és igyekszünk elérni, hogy necsak tapasztalatokat gyűjtsenek, hanem ugyanolyan jól érezzék magukat Magyarországon. mint ahogy mi éreztük magunkat náluk. TÓTH FERENC
