Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-05 / 29. szám

4 aSZAJKMAGTAEOJiSZAG Kedd, 1957, felmér í Amit szem-száj megkíván Törvényellenes cselekedetei miatt őrizetbe vették a megyaszói munkástanács volt elnökét Visszaállították jogaiba az októberben leváltott taaácselnököt "Lidércnyomástól szabadultak meg a napokban Megyaszó község becsü­letes dolgozói. Eltávolították a község éléről Gecső Sándort, aki az októberi események óta törvénytelenül bito­rolta a munkás-paraszt hatalom he­lyi vezetőjének tisztségét és a tör­vénysértések, önkényeskedések soro­zatát követte el. Gecsőt nem kell kü­lön bemutatni a megyaszóiaknak. Sohasem szeretett dolgozni, inkább spekulált, kupeckedett. Szélhámos­nak, erkölcstelen életű embernek tártották. A faluban mindenki tud.ia róla, hogy ő dúlta fel Molnár Barna köztiszteletben álló gazdálkodó csa­ládi életét. Az októberi forró napokban Gecső tigy gondolta, hogy elérkezett az ő ideje. A község nagygazdái és a ké­tes elemek segítségével a becsületes dolgozók akarata ellenére a helyi fegyveres őrség parancsnoka lett, majd később ÁTVETTE A MUNKÁS­TANÁCS VEZETÉSÉT. Ravaszsággal, rriegtévesztéssel igye­kezett maga mellé állítani a község becsületes dolgozóit. Egy gyűlésen (kijelentette, hogy ha a község lakos­sága mögéje áll. megmutatja, hogy mindenki vissza fogja kapni ősi föld­jét. E kijelentés nyomán megindult a támadás a községben levő két jól­működő termelőszövetkezet ellen, amely végül felbomlott. Különösen a kupecek, a falu kizsákmányolói örültek ennek. Arra számítottak, hogy visszakapják földjüket, gazda­sági épületeiket és felszereléseiket. Gecső, mint vérbeli ellen forradal­márhoz illik, mindenekelőtt a kom­munisták üldözéséhez kezdett. Gecső; Sándor és Helmeczi Bertalan volt csendőr, a munkástanács más tagjai­val egyetértésben törvényellenesen leváltották a községi tanács kommu­nista dolgozóit, a földművesszövet­kezet ügyvezetőjét és a gyermekott­hon igazgatóját. Gecső a község la­kosságának egy kisebb csoportját fel ­izgatta és őket a volt MDP helyisé­ge elé vezette. Itt a párttitkártól fegyvereket követelt. Miután ezt nem találtak, elégették a párt zász- lajait és a dekorációs anyagokat. Gecső, mint a munkásőrség pa­rancsnoka, az erőszakos cselekmé­nyek egész sorozatát követte el. Tóth Elek elvtársat letartóztatta, piszto­lyát elvette, bár volt hozzá érvényes engedélye, majd arra kötelezte, hogy naponta jelentkezzék nála az őrszo­bán. Endrédi rendőrőrmester elvtár- *at behívatta az őrszobára és rákiál­tott : r— Most a kezemben vagy! Mit t sináljak veled? Agyonlőjelek, vagy ecsukjalak? Több kommunistát megfenyege­tett, hangoztatva: — Most a kezemben van az élete­tek, azt csinálok veletek, amit aka­rok! Imri József honvédszázadost be­hívatta az őrszobára és megmotozta. Fegyveres embereivel több kommu­nista lakásában házkutatást tartott. Gecső és társai nyíltan uszítottak a Kádár-kormány ellen. RÖPCÉDULÁKAT TERJESZ­TETTEK, amelyeken szovjet- és kormányelle­nes gúnyversek és gyalázkodó jel­szavak voltak. Az általuk leváltott tanácsvezetőket arra akarták ráven­ni, hogy adjanak ki közös nyilatko- zatot^ amelyben kijelentik, hogy nem ismerik el a Kádár-kormányt. Ez még novemberben történt. Decem­berben pedig Gecső felesküdött a Kádár-kormányra. A szerencsi járási tanács akkori vezetői pedig mint »kormányhoz hű demokratát« meg­erősítették funkciójában. E változa­tos és sokoldalú tevékenysége mel­lett még arra is szakított magának időt, hogy kupeckedő természetét kiA elégítse. Az egyik tsz-tagtól megvá­sárolt egy anyakocát járlatlevél nél­kül. Röviddel ezután eladta a kocát egy régi. hamis járlatlevéllel, maga­sabb áron, ahogy az már kupecéknál szokás. Ilyen ember állt közel három hónapig a megyaszói községi tanács élén. Csoda-e, ha a becsületes dol­gozó parasztok fellélegeztek, amikor megtudták, hogy a munkás-paraszt- hatalom törvényei nevében véget ve­A hivatalos lap mai számában megjelent pénzügyminiszteri rende«- let részletesen szabályozza az önál- lósítási kölcsön feltételeit. A rendelet szerint önállósítási köl­csön annak a racionalizálás során el­bocsátott dolgozónak adható, aki önálló foglalkozást (ipar, há­ziipar, kereskedelem stb.) akar folytatni és ^Jihez a szükséges anyagi eszközökkel nem rendel­kezik. Kölcsön kizárólag az önálló foglal­kozás megkezdéséhez szükséges ki­adásokra, így például műhely vagy üzlet berendezésére, gépek, szerszá­mok megvásárlására, anyag vagy áru beszerzésére stb. folyósítható. A kölcsön iránti kérelmeket az Országos Takarékpénztárhoz Íveli be­nyújtani. Az önállósítási kölcsön 2000 tettek Ge'ső kiskirály kodásának cs megszabadították tőle a községet. Ma m '- a törvényesen megválasz­tott és jogaikba visszahelyezett . ta­nácsdolgozók intézik a község ügyeit, és azon dolgoznak, hogy a falu fel­zaklatott életét nyugodt mederbe te­reljék. Oláh Sándor tanácselnök már évek óta áll ezen a poszton, és élvezi a község becsületes dolgozóinak bi­zalmát. Tudja, hogy MOST NEM LESZ KÖNNYŰ A MUNKÁJA, hiszen Gecsőék igyekeztek őt lejá­ratni. megrágalmazni. Gecső embe­rei elterjesztették a faluban: »Ha Oláh visszajön, akkor a begyűjtést is visszaállítják.« Oláh elvtárs arra kért bejünket, hogy írjuk meg az újságban: Ne féljenek a begyűjtés visszaállításától Megyaszó község dolgozói, mert erre soha többé nem kerül sor. »Mi is levontuk a tanulsá­got a múlt hibáiból. A legmesszebb­menőkig őrködni fogunk a törvé­nyesség betartásán. Azon leszünk, hogy a fennálló törvények értelmé­ben ..javítsuk a tagosítás során esett sérelmeket és egyéb hibákat« — mondoUa befejezésül Oláh elvtárs. A munkás-paraszt kormány hatá­rozottan fellép annak érdekében, hogy az államapparátus különböző szerveibe, a népi demokráciához hű. politikailag megbízható személyek kerülhessenek. Ezt bizonyítja Gecső Sándor eltávolítása és Oláh Sándor visszahelyezése is. (SZEMES) forinttól 20.000 forintig terjedhet, amelyet öt év alatt havi egyenlő részletekben kell visszafizetni. A kölcsön után évi 5 százalékos ka­matot kell fizetni. A kölcsönre fedezetül az állam- kölcsön-kötvényt is elfogadják. Közöljük városunk lakóival, a választópolgárokkal, hogy városunk országgyűlési képviselői megkezdik rendszeres fogadóóráik megtartását. E héten csütörtökön, azaz 7-én, dél­után fél 3-tól 5 óráig Gácsi Miklós országgyűlési képviselő tartja foga­dóóráját a Hazafias Népfront városi irodájában, Miskolc, Tanácsháztér A megye falvainak ellátásában je­lentős szerep jut a földművesszövet­kezeteknek. Mezőgazdasági kisgépek­hez, élelmiszer, ruha és egyéb áruk­hoz a szövetkezetek útján juthatnak a legközvetlenebbül a község dolgo­zói. Sok-sok neves és jólműködő földművesszövetkezet van a megyé­ben. Ezek közé tartozik a megyaszói is. A szövetkezet vezetői Tóth József főkönyvelő, Takács István üzemág- vezető, Nemes Miklós ügyvezető, Imri József beszerző, derekas mun­kát végeztek és végeznek ma is. El­vük: minden posztra a legmegfele­lőbb embereket. így esett a válasz­tás Kerekes János bácsira is, aki Miskolcon a szövetkezet elárusító- helyét vezeti. Nyolc hónapja, amióta a standot vezeti, mindenki megbe­csüléssel beszél róla. Munkatársai­val, Zsíros Józseffel és Antal Kata­linnal mindent elkövet, hogy a vá­sárlóközönség semmiben se szenved­jen hiányt. Mosószeren kívül minden kapható nála. S ami a fő: olcsón. Ak­kor, amikor a kofáknál 2,60—3 forint volt a tojás, itt a standon 2,40 forint­ért adták. A teljesen pucolt, feldol­A napokban Egerben jártam, részivetíem a Méhészszövetkezet év­záró közgyűlésén. A szövetkezet ügyvezetője elmondotta, hogy a szak­csoport 1956 augusztusában alakult 72 taggal és később alakult át szö­vetkezetté. Ma már 180 tagja van. Ilyen rövid idő alatt; rohamosan nőtt és fejlődött a méhészszövetkezet. A jövedelem is szép. Tiszta nye­reségük 4131 forint. Jó munkájuk jutalmaképpen 36 kaptárt és több- kilogramm műlépet kaptak'. A kölcsön vett pénzt csak a meg­szabott célokra lehet felhasználni, amit a kölcsönvevőnek az Országos Takarékpénztárnál igazolnia kell. A kölcsön más célra való felhasználása törvénybe ütköző cselekménynek mi­nősül. 5. sz. A választók felkereshetik kép­viselőiket minden problémával, akár közügyekről, akár egyéni problé­máikról van szó. A további képvise­lői fogadónapokról sajtón keresz­tül fogjuk értesíteni választóinkat; A Hazafias Népfront Városi Bizottsága. gozott pulykát is 22 forint­ért adták kilogrammonként, amikor kint a piacon 34 forintba került. Kint a bulgárok és kofák 8 forintért ad­ták a káposztát, ami tetejébe még fagyos is volt, ezen a standon 5,60 forintért lehetett vásárolni. A vaj is olcsóbb náluk. A kofáknál és egye­bütt 1 kg 66 forint, ők 50 forintért adják. Sorolni lehetne még a sok ínycsiklandozó árut, amihez olcsón, jó minőségben juthatnak hozzá a vá­sárlók. Nem is csoda, hogy szívesen keresi fel őket a közöhség, többségükben olyanok, akik törzsvendégnek számí­tanak náluk. Minden feketézés és burkolt áremelés nélkül se deficites ez a kis üzemág. Decemberben pél­dául 244.566 forint volt a havi for­galom. Mindent egybevetve, a megyaszói földművesszövetkezet és miskolci standja a vásárcsarnokban minden igényt kielégít, s mint a vezető, Ke­rekes bácsi mondja: arra törek­szünk, hogy minden meglegyen, amit szem, száj megkíván. Milyen anyagi erők álltak a szö­vetkezet rendelkezésére? Minden tag befizette az 50 forintos részje­gyét, 4 ezer forint kölcsönt kaptak 1 százalékos kamatra és mindez elég volt ahhoz, hogy a szövetkezet a ki­váló eredményeket elérje. Arról is érdemes néhány szót szólni, hegy milyen terveik vannak a szövetkezetieknek. Az 1957. évi tervüket a közgyűlés jóváhagyta; Az I. negyedévben műlépüzemet lé­tesítenek, méhészeti felszereléseket árusító üzletet nyitnak, a méhlege- lők érdekében hárs- és akácfacseme­téket ültetnek, s együttműködve a mezőgazdasági termelőkkel, az ál­lami tartalékföldterületen pillangós- virágú növényeket vetnek. A megyei központ és az Országos Szövetkezeti Központ is nagy segít­séget nyújt a méhészet továbbfej­lesztéséhez. Ezért 400 ezer forintot irányoztak elő az ország mézterme­lésének fokozásához, a betegségek elhárítására, erdősítésre. A TÜZÉP-telepeken lehet ehhez az anyaghoz hozzájutni. Borsod megyé­ben 20 köbméter fenyőfűrész, vala­mint 30 mázsa lombostüzifa van, amit a MÉSZÖV szervezési és me­zőgazdasági osztályán lehet igé­nyelni. A méztárolásra országos vi­szonylatban 500 darab 400 kilogram­mos tartályt biztosít a SZÖVOSZ a földművesszövetkezetekkel közösen. A hevesiek jó példáját Borsodban is követni kellene. A szakcsoportok és a méhészszövetkezetek megalakí­tásához a feltételek nálunk is meg­vannak. Szeszák István MÉSZÖV Hlegjelent a rendelet az önállósítási kölesönről 11 Hazaiías Népiront Városi Bizottságának közleménye Borsodban is lehetne úgy méhészkedni, mint Hevesben KINEK AZ ÉRDEKE, hogy a páni es a pedugógiisok Kilián meg heh értés legyem — Jegyzetek egy baráti beszélgetésről — AZOK, AKIK röviddel ezelőtt még a katedrán állva kérdezgették a történelmet, most maguk húzód­tak a szűk padokba, hogy felelje­nek a történelemnek, A múlt. je- jen és jövendő lopakodott a tokaji gimnázium falai közé, s a fekete táblára felírta az élet nagy kérdő­jelét. Nehéz a válasz. Nehéz, mert a múlt törvényszerűen jelzi ugyan az időt, de a jelen szubjektív érzései pszichikai gátat emelnek a kibon­takozás előtt. A sápadt, fiatal ta­nárok, s a szemüveges, az élet is­koláját immár bőségesen kijárt őszhajú tanítók szorongva ülnek a tanítványok padjaiban. Egyre gyakrabban serceg a gyu­fa, mind sűrűbbé válik a teremben gomolygó szürke füstfelhő, s jelzi, hogy a lelkekben felgyülemlett in­dulat kitömi készül. De ki kezdje? Kinek van bátorsága hozzá, hogy az anyagi és erkölcsi természetű kérdéseken túl kényes poliFkai kérdésről vitázzék? Nem lesz-e a válasz retorzió? Hiszen itt. Tokaj­ban, úgyis eleget a pedagógus sze­mére vetik, hogy .;. Várok.; j Tekintetem véletlenül a falra té­ved. Apró betűk alatt nagy név; -Bolyai János. „Ne hit uralkodjék, hanem meggyőződés. A főnek kell művelnie a szívet.” Soha nem volt nagyobb szükség a józan észre, mint ma, ezekben a nehéz történelmi napokban. Félve az érzéssel, félre az indulatokkal. De mi gvötri a szíveket? . Egy középkorú pedagógus jelent­kezik szólásra. Vulkáni erővel tör ki belőle az elkeseredés. — Azt mondják, hogy a tokaji pedagógusok ellenforradalmárok. De miért? MIÉRT ÉS KIK? Kik állítják ezt ? ! Igaz, valamennyien kivonul­tak az ifjúsággal együtt az utcára békés tüntetésre, de nem azért, hogy fegyverrel szerezzenek ér­vényt akaratuknak. Igen. ott’vol­tak az ifjúság oldalán a saját ne­veltjeik mellett, akikért felelőssé­get éreztek, s éppen ezért bölcs higgadtsággal fékezték a forrófejű fiatalokat. Ezért volnának ellen fór­ra dalin árok? Kétségtelen, a pedagógusok kö­zött is, — akárcsak más társadalmi rétegben — akadtak olyanok, akik vagy meggondolatlansápból, vagy éppen szándékosan az ellenforrada­lomhoz csatlakoztak. De nem a többség. Hát akkor?... Nincs, egyébről szó, csupán arról hogy a rossz nyelvek terjesztik ezt az alaptalan rágalmat azért, hogy a lelkeket megfélemlítsék, s hogy az élet harmonikus kibontakozását kés­leltessék. A fegyverek harcának vé­ge. de a pszichológiai hadakozás to­vább tart. Ez pedig nagyon nehéz harc. Bírni kell idegekkel, legvőz- hetésének pedig csak egyetlen szere van: a józan gondolkodás. Próbál­juk meg. Kinek van abból haszna, ha a társadalom vezetőereje, a párt és a pedagógiai kar között űr tátong. A nép. de mindenekelőtt az ifjúság érzi kárát. Ki tagadhatná az értel­miség érdemeit? A marxizmus azt vallja, hogy az értelmiség nélkül lehetetlen szocializmust építeni. Az értelmiség odaadó munkája nélkül megáll az élet. vagy legalább is ne­héz akadály gördül a fokozatos fej­lődés elé. NEMCSAK MI tudjuk azt, de tudják azok is. akik az ellentétet szítják: megfélemlítik az értelmi­séget és megnehezítik a mi jóindu­latú, békéltető, s a bajokat meg­szüntető törekvéseinket. Sajnos, a dezorgánizáló hangulat valóban késlelteti az előrehaladást. A lelkeket rettegésben tartók hada újabb és újabb rémhíreket dob a köztudatba. Ezek közé tartozik az a hír is — általában ismeretes —, hogy az ellenforradalom március 15-ét újabb aljas provokációval akarja megdicsteleníteni. Nem hisz- szük, hogy ezt tenni merészelné, de mivel valóban megtanultuk, hogy mi az éberség, felkészülünk az es­hetőségre. Viszont ezek szerint mindenki megértheti a kormány vaskéz-politikáját. Hogyan lehetne ilyen körülmények között rohamo­sabb léptekkel demokratizálni az életet? Hogy lehetne nyugalomról beszélni akkor, amikor hátunk mö­gött farkasok üvöltenek, s fel fa! ás­sa! fenyegetnek. Miért hagynánk -magunkat? Pusztuljanak a farka­sok. S majd, ha már nem üvölt a falka, akkor több időnk lesz rá, hogy a régből származott, de még egyrészt ma is meglévő ellentéte­ket békésen, megértéssel, bölcs hig­gadtsággal megszüntessük. AZÉRT KELLETT EZT elmon­dani, mert a reakció — ugyanaz a reakció, amely ellenforradalmisá- gával ijesztgeti az értelmiséget — úgy igyekszik népszerűvé válni, hogy a kormányt erélyes intézke­dése miatt törvénysértéssel, a régi politika visszaállításával vádolja. S azok az értelmiségiek, akik fel­ülnek a rémhírnek, akiket hatalmá­ba kerít a pszichológiai harc, akik nem gondolkoznak tiszta fővel — nem mernek határozottan áll ást­foglalni. nincs lelklerejük a nyílt és szorgalmas munkálkodásra, csak várnak, rettegéssel nézve a hol cap elé. Ezt olvasom le itt, a tanterem­ben az arcokról. De megnyug­tató számomra, midőn az előbb említett felszólaló szavait jegyzem: „Én nem vagyok párttag, de biz­tonságérzettel tölt el és reményt igéi* a közeli nyugodt életre az a ludat, hogy Tokajban olyan erős pártszervezet alakult, mint ami­lyen nálunk van, Ladomerszki Jó­zseffel az élén.” Jó ezt hallani. Kellemes a fül­nek, örömet jelentő a szívnek, mert kitűnik, hogy íme a párt kezd iz­mosodni, sokan, s egyre többen hisznek a pártnak, bíznak erejében mert józan ésszel gondolkodnak. Ez a megállapítás egyben figyelmeztetés is: ma, ebben a sokat szenvedett országban minden becsületes, jobb életre vágyó embernek kijut a munkából, de különösen kijut a kommunistáknak. Szóval meggyőz­ni és tettekkel bizonyítani! — ettől, függ a jövendő. Akarni és csele­kedni, kitartani és szorgalmasnak; lenni, megérteni és nem csüggedni. — mindez ma egyet jelent az élet-! tel. S HA VAN EGY KIS optimizmu­sunk, bátran feltartjuk a fejűnket. Ami elmúlt. — elmúlt. Nyugodjék meg a megfélemlített lélek. Gon­dolkozzunk — s az ész győzze le a kételkedés1' _ a w- ó — Orvosoljuk as előfizetők sérelmét A napokban előfizetőink közül többen panaszkodtak, hogy nem kézbesítik ki az újságot a lakásuk­ra. Előfizetőink sérelme jogos. Azon iparkodunk, hogy hasonló hiba ne forduljon elő. A kézbesítésben bekö­vetkezett mulasztás oka, hogy több postai kézbesítő megbetegedett. Úgy a postaigazgatóság, mint a kiadóhi­vatal máris intézkedett, hogy a mai naptól kezdve zökkenőmentes le­gyen a kézbesítés. Panasz hangzott el arra vonatko­zóan is. hogy későn kapják meg az előfizetők az újságot. Közöljük, hogy a pesti lapok későbben jelennek meg. s emiatt későn tudnak kezdeni a kézbesítők. Ebben is intézkedünk. Kiadóhivatal.-----------o----------­M adách Imre: Az ember tragédiája (Szépirodalmi Kiadó) Kb. 272 ol­dal, fűzve 10 Ft. Illusztráció Madách fmr* hr ember tragédiájába'

Next

/
Thumbnails
Contents