Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-03 / 28. szám

3 BORSODBÓL LEVELEK Javaslatok, ötletek, a protekcióról, az igazságtalan elbocsátásokról, az ellenforradalom • ténykedéseiről és még sok másról Törvényes intézkedés helyett protekció 26 éves vagyok. 1930-től tagja vol­tam az MDP-nek. Igyekeztem megis­merni a marxizmus igazságait, — ágy érzem sikerült. Ennek segítségé­vel helyesen tudok tájékozódni az életben. 1952-tŐl 54-ig katona voltam, majd a Lenin Kohászati Műveknél dolgoz­tam. Jó munkám alapján, vezetőim javaslatára az Államvédelmi Ható­sághoz kerültem. 1955 december 1-én kérésemre leszereltek. Alakulatom­nál rájöttem: ha egyes vezetők hi­báit feltártam, nem történt semmi. Ez bántotta igazságérzetemet. 1956 január 1-től a tiszapalkonyái vegyikombinát építkezésén dolgoz­tam az októberi eseményekig. Nem ijedtem meg, bátran szembeszálltam azokkal, akik igyekeztek megdőnteni a nép államát. Többedmagammal megakadályoztuk, hogy értékes dol­got elpusztítsanak, illetve megron­gáljanak. A leépítések során én is az elbo­csátottak sorsára jutottam. Hová menjek, mit tegyek? — tettem fel magamban a kérdést, s igyekeztem elhelyezkedni. A helyi földművesszö­vetkezetnél egy felvásárlót kerestek. Ez képességemnek megfelelt volna, hiszen négy középiskolát végeztem, Hiába volt azonban minden igyeke­zetem, egy olyan egyént vettek fel, akinek 8 kataszteri hold földje van. Ml lesz velem, a földnélküli dolgo­zóval? — kérdeztem én is, mások is. Mert nálunk Palkonyán először a földdel rendelkezőket helyezik el. Úgy tudom, hogy van egy olyan minisztériumi rendelet, amely előír­ja, hogy addig, amíg az iparból le­épített dolgozókat el nem helyezik, más személyek nem kaphatnak elhe­lyezést. is* Mivel Tiszapalkonya igen messze van Budapesthez, így a rendeletről nem igen tudnak. Vagy talán nem akarnak? Mert úgy látszik a sógor- ság, meg a komaság előbbrevaló... Salap Károly Tiszapalkonya Szerl^sztóség megjegyzése: A levél­írónak Igaza van, hiszen mellékelte a földmflVesszövetkezet járási vezetői­nek véleményét Is, akik ma-rpk is el­ismerik a palkonyai összefonódást és art Javasolják, hogy helyileg kel! ezt megsemmisíteni. Ez Igaz. de segítsen is a Járás és ha ez kevés, segítsen a njESZÖV Is. Kötelességük! ' A több szénért jobb élelmezést kérünk Akik régebben a lyukóbányai köz­étkeztetési vállalatnál étkeztünk, az utóbbi időben elégedetlenek vagyunk a koszttal. Két hónappal ezelőtt az ellátás kitűnő volt, ázóta napról napra romlik. A minőség ellen is van kifogásunk, de a választék ellen is. A héten már ötször készítettek tarhonyát, a változatosság ked­véért ebéd, vagy vacsora, első vagy második fogása leple alatt. Az ételről eltűnt a zsír, pedig mi nem ezzel kenjük a drótkötelet és a csilléi« kerekeit Már szállóigévé vált a „kutyakoszt” jelző. Napról napra több szenet terme­lünk, munka után jó és bőséges kos2- tot követelünk. Bosszantó, hogy a higiénia alapvető feltételeit sem ve­szik figyelembe. A tálcán a kenyér együtt van az aprópénzzel. Nálunk a bírálatnak csak egy módja van, a szitkozódás. Ez már szinte bántja a jóérzésű em- , berek fülét, de Szűcs Sándor konyhafönökhöz még ez nem jutott el. Mert ha meghallotta volna, nem sajnálná a fáradságot és kikérné véleményünket. Úgy érezzük, a konyhánál hiányzik az ellenőrzés, de főleg a lelkiismeretes munka. Ezeket a feltételeket sürgősen meg kell teremteni, mert enélkül bőrünk hamar a padlásra kerül. Alexa Ferenc csilléé, Pereces. Választ vár! Leírom rövid történetemet az Útfenntartó Vállalattal: 1956. év májusában fuvarozást végeztem. Elszállítottam 31 köbméter kavi­csot. A fuvardíj egy részét meg­kaptam, de keveseltem és rekla­máltam Putnokon a vállalat kiren­deltségénél. Elismerték, hogy kb. 400 forint még jár és ezt a javam­ra írják. Már nem győztem várrá, ezért a múlt év novemberében beutaztam Miskolcra. Ekkor még ott talál­tam a Szentpétéri-kapuban az Út­fenntartó Vállalatot.. Elmondtam jövetelem célját, s sok keresgélés után megállapították, hogy az el­számolást nem küldték be, így eredménytelenül tértem haza. Ez az út 50 forintomba került. Két nap múlva bementein Put- nokra. Igaz, bosszúsan, mondtam, hogy »-ne nézzék a2 embert bo­londnak«. Erre előkerült a jegy­zék, melyben igazolták, hogy ők már beküldték az utánfizetési jegyzéket. Vártam, vártam, de nem történt semmi. Decemberben ajánlott le­velet írtam Miskolcra, melybén a putnoki útfenntartó kirendeltség­igazolását is csatoltam és megkér­deztem, hogy számíthatok-e a fu­vardíjra vagy sem. Azóta még vá­laszt sem kaptam. Ezután már nem tudom: hová folyamodjak. Balta Bálint . 2ádorfalva Mi a különbség a jutalom és a prémium kozott? A levélíró kérdez — a szerkesztőség válaszol Soltész László miskolci leve­lezőnk így tette fel a kérdést. Erre kér választ és felvilágosí­tást. A prémiumot a vállalatok a nye­reségrészesedésből adják, mindenki­nek a végzett munkája szerint. Ez azonban nem alapfizetés, mert ép­pen ez az ösztönző arra, hogy valaki jobb munkát végezzen, többet ke­ressen. A jutalmat az úgynevezett igazga­tói alapból adják. Ezt is azok között a dolgozók között osztják szét, akik jó munkát végeznek. Ugyanez már nem mondható el a prémiumról, mert annál kizárólag a végzett munka számít. A jutalom összege nem számít be az alapbérbe, hiszen ezt időközön­ként az adott körülmények között adják, Levélírónk problémája lényegében abban áll, hogy neki a jutalmat nem számították be az alapbérbe. Most megy nyugdíjba és ez az Összeg hiányzik az átlagkeresetből. Szerin­tünk a vállalat helyesen járt el; Van Kossuth, nincs Kossuth 1\J eh ezen tudjuk nélkülözni a ^" Kossuth-cigarettát. Igaz, né­ha egy kicsit büdös is volt, de ne­künk mégis jobb, mint a jelenlegi külföldi. A kiváló bolgár cigaret­tákhoz nem vagyunk hozzászokva. De miért nem lehet Kossuth-ot kzpní? A Borsodi Rádió az elmúlt he*e' ben megörvendeztette a do­hányzókat: a sátoraljaújhelyi do­hánygyár több cigarettát fog gyár­tani mint eddig, csupán segítséget Mr — közölték. A dohánygyár a Lenin kohászattól megkapta á se­gítséget, de mi még nem érezzük a. hatást. Vagy talán a Protekciósok­nak több jut? A z igazság, az igazság marad ^ úgy látszik* Aki közel van á tűzhöz, az jobban melegszik. A na­A módi szőlő- ós bortermelők nevében Az elmúlt évben községünkben több esetben összehívtuk a kiváló szőlőtermelőket. Azokat is, akik új szőlőt telepítenek vagy akarnak tele­píteni ebben az évben. Az elbeszélge­tések és a többszöri összejövetelek eredménye, hogy községünkben ebben az évben közel 30 katasztrális hold szőlő, vagy parlag területet újra tele­pítenek. De honnan szerezzük be a szőlő­karókat? Községünkben az erdőgaz­daság telepén közel 10.000 szőlőkaró hever, mely a tállyai erdőgazdaság­hoz tartozik. Azt kérdik a község szőlőtermelői, mi lesz ezzel a karó­val? Felkerestem a tállyai erdőgazdasá­got, onnan a sárospataki központba küldtek, ahol megígérték, hogy lesz szőlőkaró, csak várjunk. Szeretnénk, ha a szerkesztőség a szőlőkarók ide- oda szállítása miatt felhívná az ille­tékesek figyelmét, hogy jobban taka­rékoskodjanak. A múlt évben telepített új szőlők­höz még legalább 20.00C karó kellene, tavasszal az új szőlők kitűzéséhez pedig legkevesebb 10.000 darab szőlő­karót várnak a tnádi termelők. A múlt évi telepítéseinkét sem tudtuk megfelelően ellátni szőlőkaróval vagy támaszberendezéssel, s ültetvényeink nlágyrésze letöredezik, elpusztul. Ez elveszi a telepítők kedvét. A tél folyamán községünkben be­indult az ezüstkalászos tanfolyam, szőlő- és gyümőlcstermélési tan­anyaggal. A tanfolyam hallgatósága (20—25 fő) minden alkalommal meg­említi a szőlőkaró problémát. Egyes termelők már Szabolcsot is bejárták és tudomásukra jutott, hogy Nyirmadán a TÜZÉP-telepen nagy­mennyiségű szőlőkarót tájolnak, s ott nincs rá szükség. Pedig a szőlőkarót nem a TÜZÉP-telepek díszítésére, hanem a szőlőhöz készítik. Jó lenne, b.a, az erdőgazdaságok segítenék a tokajhegyáljaí szőlők felújítását és az új telepítési terveket. Ezzel is nép­gazdaságunkat, ' kormányunkat támo­gatjuk. DUBÓCZKI BÉLA Mád, községi tanács pókban a Lenin Kohászati Müvek VI, számú kapujánál arra lettem figyelmes, hogy e^y néni nagyobb- mennyiségű Kossuth-cigarettát he­lyez a szatnorba. Mi t éhes ember a kenyér láttán, úgy éheztem én is a cigarettára. Gyorsan odafutottam a kis fabódéhoz: '"érek egy csomag Kossuth-ot. Nincsl Elfogyott! — Ezt ugyan­olyan udvariasan közölték velőin, s megkérdezték: — Mit kér? Tessék parancsolni, Ardával és Melhukkal még zolgálhatok. — Köszönöm, nem kérek, — válaszoltam. J'udom, hogy vannak nehézsé­geink, nem könnyű feladata van a kormánynak. De ez nem is annyira a kormány ügye, inkább ároké, akikre rábízták, hogy becsü­letesen osszák el a cigarettát. Ne úgy, hogy egyik egy szatyorral vi­gyen, másoknak még egy darab se jusson. TAKÁCS JÓZSEF Lenin-kohászat Amit Rudabányán lehet, miért nem lehet Kurityánban? A kurityáni bányatelepen lakunk. Az emeletes házaik lépcsőjét nem takarítják. Hogy miért tiszta mégis? A lakók eddig saját maguk mosták a lépcsőt, télen, nyáron és a falat pedig egy méteres magasságban minden héten lemeszelték. Hogy hol vettük a meszet? Ahonnan lehetett. Ha a vállalattól kértünk, ezekkel a szavakkal illettek: »Mi az, talán építkezik? Métere van szüksége?« Most éz a kérésünk: Mivel az épület a bányaüzem kezelésében van, azt szeretnénk, ha ugyanúgy gondozás alá vennék, mint ezeknek a házak- nak a testvéröccsét Rudabányán. Ott az üzem tartja rendben, az *akarit­ta t és az meszaLtet. Ha erre nincs fedezet, akkor állapítsanak meg maga* *_ob lakbért, azt is hajlandók vagyunk fizetni, de végre tisztán szeret­nénk élni. A lépcsőházban nincs villanyvilágítás, így kellemetlen a sötétben botorkálni. Nem órdemelnénk-e meg egy kicsit rendezettebb körülményt? Reméljük ennek az elintézése nem a kormányhoz tartozik, hanem a helyi vezetőkhöz. IFJ. NAGY JÓZSEFNfi Kurityán-bámyateiép Ki a gazdája a legyesbényei kulturháznak ? A községi tanács, vagy a Mokép? Egyik sem! Ezt hallani mindenkitől, aki egyszer meglátja ezt az épüle­tet. Az idegen pedig megcsóválja a fejét és szomorúan távozik. Az épület belső képe sem különb. A terem egyik része a TNV raktára. A másik része mozi, kulturház, ol­vasóterem. Ez csak papiron van így, a valóságban más a helyzet. A helyi­ségben 250 -ülőhely, előcsarnok és pénztár is van, de azon sem ajtó, sem ablak. Volt valamikor, a 11—12 éves gyerekek azonban mind bever­ték. Nem folytatom tovább. Szeret­nénk, ha egyszer már gondolna', va­laki erre a helyiségre és arra, hogy ne állva kelljen nézni az élőadást, ne kelljen 2 órával előbb menni he- y elfoglalni. Szeretnénk, ha az illetékesek sürgő­sen intézkednének. S mivel sok a mozilátogató, javasoljuk, hogy szer­dán is tartsanak előadást. Csendes István. mozilátogató. Akadályozzuk meg a feketekereskedelmet! Köszönetét mondok a szerkesztő­ségnek, amiért közbenjárására az októberi események óta nem köz­lekedő autóbuszjáratot visszakap­tuk az edelény—iroiaí vonalra. Most ismét kérjük az Északma- gyarország segítségét. Községünk­ben még nem vezették be a vil­Nem tűrjük! A tolcsvai Béke Tsz 1950 augusztus 20-án született. A múlt évi zárszámadáskor az első helyezést értük el a megyében. Vagyonunk 22 hold szőlő, 80 hold szántóföld, 6 darab fejőstehén, 2 borjú és 2 ló. Mindez eddig szépen hangzik. Mi tovább szeretnénk működni, ezért e hó li-én csoportgyűlést tartottunk és új vezetőséget választot­tunk. Megrökönyödésünkre az új vezetőség visszaélt a bizalmunkkal és most föl akarja oszlatni a csoportot a tagság tudta és beleegyezése nélkül. Már eladtak 2 da­rab tehenet 6800 forintért. Mi ezt annakidején darabon­ként 6400 forintért vettük, tehát 3 ezer forintot ráfi­zettünk. Kérjük felsőbb vezetőinket, hogy akadályozzák meg szövetkezetünk elpusztítását,, né engedjék, hogy egy életképes szövetkezet pár embernek a szeszélye miatt szét b omoljon/ SZILVÁSY ISTVÁN Tolcsva Okos javaslat NEM ÉN TALÁLTAM KI, máshol is van már ilyen. Mivel a jót érdemes követni, elmondom: Tudvalévő, hogy Eger városának is van melegvíz- forrása. A város vezetősége betonozott nyitott csator­nán vezeti a víz egy részét a patakba. Ez a módszer alkalmas arra, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül egyes családok a kisebb vagy nagyobb mosásokat elvé­gezzék. Úgy gondolom, az Augusztus 20 strandfürdő hő­vize is alkalmas lenne ruhamosásra. Kérem, hogy a város vezetősége vizsgálja meg el­gondolásomat. Küldjenek ki hozzáértő szakembert, te­kintsék meg. tanulmányozzák az egri berendezést és ha érdemes, építsél? meg városunkban is. így sok család kényelmesen és olcsón juthatna ruhamosáshoz. Ezzel is sok szenet lehetne megtakarítani. HOLCZ GYULA Miskolc j\VtV & A MISKOLCI RUHÁZATI BOLT KALAP ÉS SAPKA SZAKÜZLETE SZÉCHENYI U. 91. SZ. ALATT A TAPOLCAI Therrnál-fürdőnket megnyitottuk Nyitva szombaton és vasárnap reggel 9-től este 6 óráig MISKOLCI VÍZMŰVEK ES FÜRDŐK lányt, ezért ügy nálunk, mint a környéken sehol sem lehet kapni rádió anód-telepet. Rádióink —* ahogy mondani szokás — hallgat« nab mint a csuka. Telepszerző kör-> utamon azonban azt tapasztaltam? hogy a telephiány nem is olyan nagy, mint ahogy azt gondolnánk« ugyanis a készülékeket teleppel együtt adták el. Annál inkább bősz* szántó ez az eset, mivel nemrég!* ben vásárolt rádióiéihoz nem kap-* tam telepet. Gondoltam, maid csak lesz, s megvettem a rádiót telep nélkül. Azt azonban egy kicsit furcsái'« lom, hogy míg Kazincbarcikán —* igen helyesen — új rádióhoz tele­pet is adnak, addig Edelényben csak telep nélkül vásárolható az új rádió. Hol van a hiba. nem tu­dom. A barcikai vaskereskedés kap az új készülékhez telepet, érthetet­len, hogy Ede>ény miért nem kap. A Szabad Föld multfiMJ számán ban olvastuk, hogy az Akkumulá­tor és Szár átélem gyár ban van te­lep bővon. de a nagvkereskedehnJ vállalatok lassan szállítják, inkább csak gzáiiftratiák. Válaszol ián a ír a1* illetékes Válla­latok. horv honnan veszik azok aa egyénok a telenet, akik 50 kilo­gramm gabonáért, két és fél liter pálinkáért, vary éunonséggel 6 kl» logranzrn lőheremawért árusítják az egyébként olcsóbb (96.40 forin­tos) telepet. A feke+**1roT**8!kedel- met semmiképpen nem akariuk elősegíteni, vaav támogatni. Re­méljük. hogy a rádió a jövőben nemcsak azokat fogja szórakoztat* ni, akfk az ilyen üzérkedést tánu>» gatják. RÓNAI LÁSZL<? Lak községi tanácá

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents