Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-27 / 48. szám

Saerda, 1-957. február 27.

É&ZAJRMAGYAItOBSZÁG

Az emberről való gondoskodás

Fehér kis füzet jelent meg a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó kiadásában. Címe: »Elbocsátás, nyugdíjazás, elhelyezkedés.-« Érdekelt, megvettem. Átböngésztem.

Minél jobban elmélyedek benne, annál inkább rádöbbenek: valami új, eddig szokatlan dolog ez a kis kiadvány. Hány és hány ezer embert érdekel! Nem úgy, mint valami érdekes olvasmány, hanem mint életbevágó tudnivaló, kimerítő tájékoztató azok számára, akiket a közelmúlt eseményei folytán szükségessé vált racionalizálás személy szerint érint.

.Miért új és miért szokatlan ez a kiadvány? Azért, mert régebben is sokat beszéltünk arról, hogy nálunk legfőbb érték az ember, de bürokratikus szerveink rendeletéi, kiadványai ritkán érzékeltették az emberekkel való törődést annyira, mint ez a fehér füzet, annak humánus szelleme és lelkiismeretes, közérthető tájékoztatásai.

A kis fehér füzet pontos felvilágosítást ad, kikre terjednek ki a kedvezőbb felmondási szabályok, kikre nem. Kiknek nem lehet felmondani. Részletesen megtudja a dolgozó, hogy felmondás esetén milyen kedvezményekben részesülhet, vitás esetekben kihez kell fordulnia igényének elbírálása végett.

A racionalizálás, a termelés ésszerűsítése megkönnyítését szolgálja a nyugdíjazásokkal kapcsolatos rendelkezés, amely sok ezer öreg dolgozó problémáját oldja meg, egyrészt az öregségi nyugdíj korhatárának leszállításával, másrészt a régebbi nyugdíjrendeletek alapján nyugdíjazottak hátrányos helyzetének megoldásával. ök azok, akiknek ügyét a legsürgősebben kell megoldani, hiszen a fiatalok előtt még sok lehetőség áll és egy-két év alatt sikerül népünk összefogásával, a szocializmus továbbépítésével teljesen leküz- denünk a munkanélküliséget.

Az öregek sorsán a munkásparaszt kormány rendelkezései, intézkedései az állam teherbírásához képest óriásit javítanak.

A füzet errevonatkozó tájékoztatásából kitűnik, hogy a nyugdíj- jogosult öregeknek minden lehető könnyítést megadnak jogaik érvényesítésére.

Arra is gondolnak, hogy a tehetetlen öregeknek ne kelljen ezért kálváriát járniok, a bürokratikus útvesztőben eltévedniük. A füzet világosan megmagyarázza, kinek mennyi szolgálatért, milyen szolgálatért mennyi nyugdíj jár, példákkal segíti abban, hogy ki-ki magának kiszámíthassa, mennyi nyugdíjra tarthat igényt. — Hogyan kell a nyugdíjt igényelni. Az igényt élő szóval, vagy írásban terjeszthetik elő. Mit tegyen a nyugdíj- jogosult, ha korábbi vállalata megszűnt és onnan megfelelő igazolást ■'■m tud beszerezni. Még azt a köny- ítést is megadják neki, hogy végső e. ötben a dolgozó volt munkatársai ab?' ág előtt tett tanúvallomásukkal igazolják a vitás munkaviszonyt. Ha a szolgáltatott adatok elégségesek és a nyugdíjjogosultságot megállapítják, a dolgozó — ha az ország bármelyik részében lakik is — az Országos Nyugdíjintézettől kapja meg nyugdíját.

Olvassák csak, tanulmányozzák az érdekelt dolgozók ezt a kis fehér füzetet, amelynek minden mondatából a megújhodott szocialista szellem, az emberről való gondoskodás szelleme világlik ki. Akaratlanul' is arra gondolunk, mennyivel bőkezűbb lehetne ez a gondoskodás, ha az ellenforradalmi barbárság nem zilálja szét anyagi erőinket.

H. B.

0

megírta,

illetékes szerv válaszol

— Az Állat forgalmi Vállalat értesítette szerkesztőségünket, hogy Dobszai József taktaharkányi lakos prémiumát f. hó 19-én kifizették. 1956 december 4—5 napra történő el számolást teljesíteni nem lehet, m r a gazdaság nem igazolta a munkaidőt.

esőkor

•MNHIMUHINMIHItNHNIMNOMlMlMH*

NEM VOLT szándékomban írni a szombati ünnepségről, amelyet a szovjet hadsereg fennállásának harminckilencedik évfordulója alkalmából rendeztek Miskolcon, a tények mégis megkövetelik tőlem, hogy tollat fogjak, mert az események papírra kívánkoznak.

Szombaton reggel oly csendesen és oly szerény keretek között készültek az üzemek és hivatalok dolgozói a megemlékezésre, de a késő délelőtti órákban már az egész városban ünnepi lett a hangulat. Egy ünnep hangulatában sok gondolat cikázik bégig az emberek agyában, sokan elérzékenyülnek, sokan bátorságot nyernek, de akad olyan egyén is, aki zaklatni szeretné az emberek lelki világát.

Kezdjük talán az utóbbinál, de sorrendben, ahogy az események a valóságban történtek.

A póruljárt lovag

ÜNNEP lévén, piros- és nemzetiszínű zászlókat lobogtatott az enyhe februárvégi szellő az üzletitek, hivatalok és lakások homlokzatán. A Tanácsház-téri húsüzlet előtt — nők és férfiak — szép számban várakoztak a friss húsra. Mint ilyenkor szokás, az asszonyok legtöbbet a háztartás gondjairól, de különösen a vasáriiapi ebédről beszélgettek. Egy-egy férfi elszigetelve állt az asszonyok között, s legtöbben újságot olvastak. Volt a sorbanállók között egy vadászka- iapos, erdész öltözetű, ötven év körüli férfi is, aki mindenképpen társalogni akart a körülötte álló asz- szonyokkal. Hogy akart, az nem hiba, de miről? .

Szebbnél szebb koszorúkat hordtak mellettünk az ünnepségre készülő munkások és tisztviselők. Ez nem tetszett lovagunknak, nyíltan meg is jegyezte:

— Van elég gondunk, még erre is költünk.

— Ez nem a maga gondja és nem is költött rá — szólt rá türelméből kifogyva egy asszony. — Mi, munkások adtuk a rávalót, forintonként gyűjtöttük össze az árát.

Néhány percnyi feszült csend után a munkásosztály zászlaját hozta szóba, melyet a közeli szálloda homlokzatán lengetett a szél.

]\/I i tehát azt mondjuk, hogy a súlyos hiibák elkerülésére, a nehéz helyzetünkből való kijutásra, a dolgozó népünk minden téren való felemelkedésére megvannak a biztosítékok. Mégpedig a következőik:

1. Az elmúlt hónapok tragédiájának a mérhetetlen anyagi és erkölcsi káron kívül volt hasznos oldala is. Mégpedig az, hogy dolgozó népünk a saját bőrén tapasztalhatta, hogy mit akartak az ellenforradalmárok, s ezeket nem a szavaik, hanem a tetteik alapján kell megítélni.

2. Pártunk megszabadult a karrieristáktól, a talpnyalóktól, a marxizmusnak csak utitársat jelentő kispolgári nézeteket valló személyektől.

3. Az elmúlt hónapok eseményei nagy forradalmi tapasztalatokkal gazdagították a becsületes, szocializmushoz és néphez hű kommunistákat, különösen a kevés tapasztalattal rendelkező fiatalabbakat.

4. Megtanította a kommunistákat arra a lenini intelemre is, hogy úgy vigyázzanak pártunk egységére, mint a szemünk fényére, hogy soha ne szakadjunk el a dolgozó néptől, mert a párt ereje a tömegek támogatásában rejlik és azok támogatása nélkül beteggé válik.

Melyek tehát a legfőbb biztosítékok?

Az első és legfontosabb biztosíték az újjá szerveződő — karrieristáktól, a kispolgári utitársaktól megtisztult — szocializmus építésében irányító szerepet betöltő MSZMP. E pártba tömörülő becsületes, öntudatos nép és a szocializmus ügyéhez hű kommunisták, akik vállalták az áldozatokat a múltban is, és vállalják az áldozatokat ma is a jobb jövőért, a szocializmus felépítéséért. Ezért kötelessége ma minden becsületes dolgozónak a salát és egész népünk érdekében e pártot, támogatni, e pártot erősíteni. Minden öntudatos párttag és párt önki vüli dolgozó kötelessége az &gesz

dolgozó nép felvilágosítása, hogy pártunk az egész dolgozó nép bizalmát visszanyerje, hogy egész dolgozó népünk aktív védelmezője és építője legyen a szocializmusnak.

Biztosíték továbbá az a magyar dolgozó nép, amely a munkástanácsok és egyéb szervek révén közvetlenül és fokozatosan bekapcsolódik az állam, a gazdaság, a társa dalom ügyének intézésébe. Ezért minden öntudatos párttag és pár tonkívüli kötelessége őrködni a dolgozók ezen jogai felett.

Biztosíték a proletárdiktatúra mindkét oldalának szószerinti megvalósítása: diktatúrát a volt kizsák mányoló osztályok maradványai és azok szálláscsinálói — a kapitaliz mus visszaállítását akaró ellenforradalmárok — ellen, a dolgozó nép érdekében és szocialista demokráciát a dolgozók részére. Minden kommunista és öntudatos dolgozó kötelessége a proletárdiktatúra e kettős feladatának következetes érvényesítése.

Biztosíték — kormányunk — a forradalmi munkás-paraszt kormány, amely a dolgozó népünk legjobb képviselőiből áll, akiknek jelentős része a múltban börtönt, nélkülözést, mellőzöttséget szenvedett, éppen a dolgozók ügyeinek képviselése miatt. Minden bekét, szocializmust akaró igaz hazafinak kötelessége a kormányt támogatni.

Végül biztosíték a szocializmus teljes felépítése, amellyel együtt fokozatosait megszűnnék azok a viszonyok, amelyek ma még sok hibának a forrást képezik.

•

jp zek azok a biztosítékok, ame- lyeket a kommunisták ajánlanak’ (amelyért harcolnak is) a súlyos hibák elkerülésére s melyeknek megvalósításéra harcba hívnak minden békét és szocializmust akaró személyt, minden igaz hazafit.

KORAUSZ JÓZSEF MIKE JÁNOS

Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanársegédei

— Mondhatnak nekem akármit, orosz zászló az, — próbálta meggyőzni az asszonyokat.

— Szégyelje magát, még a zászlókat sem ismeri és minket akar tanítani! Azonnal hagyja abba, vagy menjen innen, mert szólunk egy rendőrnek, — tött ki magából egy negyven év körüli asszony, akiről később megtudtuk, hogy tanítónő.

— Ügy van, ne lázit son alap nélkül, — szóltak rá többen is.

Lovagunk kénytelen volt hallgatni, ezúttal pórul járt.

A kiszolgálás gyorsan haladt, s ennek ellenére nem várt esemény történt. A becsületes asszonyszemek szigorú tekintete nem hagyta nyugton pórul járt lovagunkat. Kiállt a sorból.

— Most nem veszek húst, később is ráérek, — dünnyögte félhangosan és elment.

Megjegyzés csak ennyi volt utána:

— Nem is húsért állt sorba. Könnycseppek az arcokon

TÍZ ÓRA előtt néhány perccel mintegy ezer ember gyűlt egybe a posta előtti emlékműnél. Az októberi események óta nem volt hasonló ünnepség hazánkban, s bizony kíváncsian várták az érdeklődők, hogy milyen ünnepségnek lesznek szemtanúi. Sokan figyelték feszülten az emlékmű talapzatán díszőrséget álló magyar és szovjet alakulatok harcosait. A néma tekintetek, az elgondolkodott arcok sok emberben felébresztették az októberi események igazi oldatát.

Igen, itt nemcsak néztek, hanem gondolkodtak is az emberek. Különösen akkor, amikor felvonultak az egységek az emlékmű elé és a szovjet harcosok néma tekintettel hozták a gyászszalagos koszorúkat.

— Talán a testvérének, vagy az édesapjának hozta, ki tudja... — sóhajtottak többen is körülöttem.

— Hej emberek, miért civakodtok, miért nem szeretitek egymást, — hangzott a mélyből jövő sóhajtás egy idős értelmiségi dolgozó ajkáról.

S amikor a magyar és szovjet himnusz szívbe ható dallamai felhangzottak, az emberek levették kalapjukat és némán, feszesen álltak. Akarva, nem akarva könnycseppek jelentek meg az arcokon, fiatalokén, idősekén, férfiakén és nőkén egyaránt.

A fúvószenekar indulóinak dallama az egész teret betöltötte s a koszorúk egymás után szaporodtak az emlékmű talapzatán. Az emberek agyában néhány szó maradandó lett, amit Reményi honvéd- ezredes mondott ünnepi beszédében:

— „Ezután jobban vigyázunk a magyar nép szabadságára”.

Egy csokor hóvirág

AMIKOR vége lett az ünnepségnek, a magyar és a szovjet egységek felsorakoztak és díszmenetben vonultak el az emlékmű előtt. Az egybegyűlt tömeg érdeklődve figyelte őket.

— Mint az acélkatonák, — valóságos kis hadigépezet — mondották itt is, ott is. Es a katonák verték a díszlépést, csak úgy dübörgött lábaik alatt a föld. Az ünneplő tömeg nagy tapssal jutalmazta az egységeket.

A Kazinczy utca mindkét oldala tömve volt nézőkkel. A katonák a dí$zlépést abbahagyták, a taps még nem szűnt meg. A villanyrendőrnél, az Avast cukrászda előtt megállt az első egység. A nap melegen sütött, sok kisgyermek volt szüleivel a tömeg között.

Egyszer arra lettünk figyelmesek, hogy egy ötév körüli kisfiú otthagyja fnamáját, az úttestre szalad és egy csokor hóvirágot nyújt át az egységet vezető szovjet hadnagynak.

Az emberek mosolyogtak. A szovjet tiszt nem tudom mit gondolt, könnycseppek jelentek meg arcán, bizonyára jól esett neki a kedvesség. Megcsókolta és magasra emelte a kis magyart.

Szarvas Miklós

— A miskolci járási tanács mező- gazdasági osztálya úgy tájékoztat, hogy Sajóhábony község részére a tavaszi vetőmagszükséglet felmérésekor 10 .mázsa t. búzát, 40 mázsa t. árpát, 5 mázsa zabot, műtrágyából pedig 75 mázsát és 30 mázsa szuperfoszfátot igényeltek. Mivel a keretet nem kapták meg, ezért mindenből csak 50 százalékos mennyiséget tudnak biztosítani. A külföldről érkező műtrágyát folyamatosan osztják ki, pétisóból az igényeket ki tudják elégíteni.

*

— Gottlibet Dezső panaszára a községi tanács végrehajtóbizottsága Rudabányáról közölte, hogy őt több esetben meghallgatták, de a fennálló rendelkezések értelmében szén és gázpótlékot nem kaphat, ez csak akkor járt, amikor a fürdőt még a vállalat kezelte. Az ügyet továbbra is jóindulattal kezelik és igyekeznek segítséget nyújtani, csökkenteni a bérfeszültséget.

*

— Az Északmagyarországi Üzem-*

élelmezési Vállalat, valamint a munkástanács elnöke és az étkeztetési bizottság vezetője válaszolt Alexa Ferenc „Több szénért jobb élelme* zést kérünk” című cikkére. Lapunk tudósítója ezen esetben nem állt feladata magaslatán, mint ahogy azt a vizsgálat igazolja, személyes sérelmét úgy állította be, hogy az a kollektíva panasza.

— Szervestrágyagyüjtő Vállalat

igazgatója közölte szerkesztőségünkkel. hogy Sonkoly Istvánné ingatlan kisajátításának ügyében a miskolci járásbíróság február 25-re kitűzte a tárgyalást, végleges rendezés végett*

— Mályi Téglagyár úgy értesített, hogy Csotó Géza besorolása igazságos, hiszen 4.35 forint volt a régebbi besorolása és a mostani pedig 6 forint és 3 éve. hogy szakmunkás.

*

— Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat úgy tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy ifj. Dvorsz- ki András hernádnémeti lakos kérése nem helytálló, mert a vállalat a község villamosításakor semmi előleget nem vett fel, a panaszos bizonyara a berendezéseket végző vállalattal téveszti össze üzemüket. Az októberi események miatt sok akadályba ütközik a falu villamcsítása, de amennyiben a megyei tanács kijelölése között szerepel a község, úgy ezt a munkát is el fogják végezni.

Jelentés a tavaszi munkáról

Mit mond a mezőgazdasági igazgatóság vezetője?

Űjra kisütött a nap. a napokban leesett hó eltűnt a földekről, — a friss tavaszi szél szárítja, szikkasztja a földet, ami jó jel arra, hogy rövidesen az egész megyében Megkezdődhet a tavaszi munka. Ezzel kapcsolatban felhívtuk a mezőgazdasági igazgatóság vezetőjét, Busznyák András elvtársat, aki a következő információt adta:

— A múlt héten kialakult kedvező időjárás .arra biztatott, hogy ezen a héten már teljes erővel hozzákezdhetünk a tavaszi szántáshoz, vetéshez. De a közben leesett hó keresztülhúzta elképzelésünket, sőt sok helyütt még a trágyahordást is kénytelen voltak abbahagyni. Az igaz, hogy a sátoraljaújhelyi és sárospataki járásban egy-két helyén már vetettek, de ez is abbamaradt. Véleményünk szerint, ha ilyen napos idő lesz továbbra is, egy héten belül meg lehet kezdeni a munkát.

Jelenleg a vetőmagtisztítással és a szerszámok, munkaeszközök előkészítésével vannak elfoglalva a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és az egyénileg dolgozó parasztok is. Ezek a munkák nagyon jól haladnak a mezőcsáti és mezőkövesdi járásban, viszont igen gyenge eredményekről számolhatunk be a miskolci és a szerencsi já- rá-hól. Roméljük, hogy a jó, napos

idő tovább tart és nem fogunk elkésni egyetlen percet sem a tavaszi munkák megkezdésével.

Frissítik a vidéki taxiátlományt

A vidéki taxiközlekedés megjavítására 25 Wartburg típusú gépkocsit kapott néhány város. Az új taxikkal az autóközlekedési vállalatok frissítik kocsiparkjukat, kicserélik a régi Opel-kocsdk egy részét. (MTI)

ILLETÉKES SZERVEK liauelan i

Borsodi Hőerőmű Vezetősége, Kazincbarcika. Lengyel Barna sajókazad lakos több társa nevében panasszal fordult szerkesztőségünkhöz: »Vannak problémák, amik megoldhatatlannak látszanak, pedig megoldhatók, ha az illetékesek is úgy akarják.« Lényegében a levél kezdő sorai tükrözi annak tartalmát, mely többek között arról szól, hogy két éve húzódó problémájuk n tincs megoldva. Csupán egy kis jóindulat, emberiesség szükséges és ha már az ;gazgató elvtái’s szóban ígéretet tett, most már váltsa is azt be. Ha már melegedőt nem építettek, vagy várótermet, akkor menjen be Kazára a gépkocsi a tizenöt emberért, ne kelljen azoknak télvíz idején gyalogolni és ácsarogni.

*

Borsodi Szénbányászati Tröszt. Tanyi Bertalan nagybarcai lakes a bánfalvi bányaüzem több bányásza nevében kéri a trösztöt, intézze el az illetékes községi tanácsokkal,

juuvuwtf>n/vuvUt

hogy a lakhatási engedélyért ne zaklassák a bányászokat. Egyben járjon el, hogy a községi tanács az adókedvezményt is biztosítsa, hiszen ezt a törvény írja elő, ne zaklassák a bányászokat emiatt.

*

Eszakmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat. Árvái Bálint, az aszalói lakosok nevében kéri a vállalatot. hogy válaszoljon kérelmükre, tudják-e tovább folytatni a köz- világítási munkálatokat, illetve a hiányzó közvilágítási lámpák mikor lesznek felszerelve.

*

Dudás Péter, Selyemrét AH. IVi fszt 3. szám alatti fogyasztó sérelmesnek találja, hogy a vállalat hibájából adódott túlfogyasztás+ tőle követelik. A fogyasztó időben bejelentette, hogy elromlott a villanyóra, a vállalat csak 7—8 nap múlva intézkedett. Azaz csak kimentek a szerelők, de a hibát nem küszöbölték k‘