Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-23 / 45. szám

Szombat, 1951. február fc3. északmagyarország 5 A sátoraljaújhelyi dohánygyár munkástanácsa a termelékenység fokozásáért küzd Minit mindenütt az országban, 1956 októberében gyárunkban is megválasztották a dolgozók a mun­kástanácsot. A későbbiek folyamán az ideiglenes munkástanácsot ki­egészítették, majd egy héttagú in­tézőbizottságot jelöltek ki, amely hivatalos fórumokon is képviselheti érdekeiket. Már a kezdet kezdetén fontos fel­adatinak tekintettük, hogy az igazga­tóság és a munkástanács között megfelelő kapcsolat alakuljon ki. A munkástanács üléseire rendszere­sen meghívjuk az igazgatót, vagy a főmérnököt. Az igazgatósági ülé­seken viszont a munkástanács is képviselteti magát. A vállalat éle­tét, munkáját így nem egymástól elszakítva, hanem együttműködve irányítjuk. Az igazgatósági üléseken sok javaslatot tettünk a gyárban mutatkozó különböző problémák megoldására. A javas­latokat mind-mind az egyszerű munkásemiberek adták s mi a munkástanács tagjai ezt továbbí­tottuk a műszakiakhoz. Nemrégi­ben például javításra került az egyik Triumph szivarkagyártó gép. Az előre elkészített terv szerint a javításnak 12 nap kellett. A mun­kástanács kezdeményezésére a dol­gozóik vállalták, hogy a határidőt lerövidítik. Nem is számítottunk a meglepő eredményre. A gép javítá­sát 12 nap helyett 6 nap alatt el­végeztük, ezzel több cigarettát ad­hattunk a fogyasztóközönségnek és úgy velem, ez már egy lépést jelent a helyes gazdálkodás útján. Vannak persze olyan problémák is, melyeket azonnal nem tudunk eldönteni, csak hosszabb vita után. •Gyárunknak 4 darab csomagoló­gépe van. Ezeket is javítani kell. A tervszerű megelőző karbantartás szükségessé tette, hogy éjszakai műszakot is állítsunk be. Munka­társaink, különösképpen az asszo­nyok kifogásolták az éjszakai mű­szakot. Az asszonyoknak otthon családjuk van, s az éjszakai mű­szak az otthon elhanyagolását je­lentené. Javasoltuk az igazgatóság­nak éjszaka helyett inkább vasár­napra szervezzenek műszakot. Az igazgatóság ezt a javaslatot nem találta helyesnek, mert vala­mivel költségesebb, mint az éjsza­kai műszak. Mi erről úgy véleke­dünk, hogy inkább legyen néhány- széz forint pluszkiadásunk, de védjük meg dolgozóink egészségét, családját és ne legyen éjszakai mű­szak. A sátoraljaújhelyi dohánygyár munkástanácsa nagy gondot fordít az átszervezés folytán más munka­helyre kerülő dolgozók életkörül­ményeire. Az októberi események után több olyan vezető beosztású dolgozót helyeztünk alacsonyabb munkakörbe, akinek munkáját nél­külözni lehet. A volt személyzeti vezető számára is, többek között, megfelelő munkahelyet biztosítottunk, sőt nehogy valamelyik haragosa bántalmazni tudja, még személyi védelmet is biztosítunk számára. Gyárunk munkástanácsának is sok problémával kell megküzdenie, egy pillanatra sem elfeledve az ál­lam s a dolgozók érdekeit és a fo­gyasztókét. A dohánygyári dolgo­zóknak biztosítaniuk kell a zavar­talan szivarka- és dohányellátást, s hogy a dohányosokat megnyugtas­suk, elmondom, hogy naponta már 10—11 millió cigarettát készítünk, dohányunk von elegendő, így rövid idő múlva már korlátlan mennyiségben kapható majd Terv, Kossuth és Munkás cigaretta. FEHÉR JÁNOS munkástanács tag MEGVÉDDÜK AZ ELMÚLT 12 ÉV VÍVMÁNYAIT A tervgazdálkodásról EL KELL HATÁROLNI magun­kat, — jelent meg néhány napja lapunkban egy cikk Szarvas elvtárs tollából. Igen, »el kell határolni magunkat a sorainkat bomlasztó és dezorganizáló revizionistáktól, ak.ik fecseghetnek amit akarnak, objek­tive az ellenforradalommal kerül­tek egy társaságba«. De el kell határolni magunkat azoktól is, akik útón-útfélen csak az elmúlt évek hibáit szajkózzák és hallgatnak eredményeinkről. Az ilyenek objek­tive szintén a túlsó partra eveznek. Az elhatárolás kritériumát az élet adja kezünkbe. Az élet azt tükrözi, hogy hazánkban az elmúlt 12 év mérlegén sokkal nagyobbak az eredmények, mint a hibák, noha sokan a bolhából elefántot akarnak csinálni. Akik az eredményeinket elhallgatják, akarva akaratlanul az ellenségnek használnak, melyet az október 23.-ika előtti időszak ese­ményei bizonyítanak. Nagyszerű vívmányként köny­velhetjük el, hogy az MKP kezde­ményezésére 1947-ben elindítottuk a hároméves tervet. A hároméves terv valósággá vált. Két év és há­rom hónap alatt lelkes munkával teljesítette a magyar dolgozó nép a terv célkitűzéseit. A tervet a dol­gozók magukénak vallották, mert célkitűzései egybeestek az ő érde­keikkel. (A terv célja volt: az ország újjáépítése, a háború súj­totta sebek begyógyítása, a dolgozó nép életének javítása.) Mindenki magáénak vallotta, mert a terv megvalósulásával párhuzamosan, lépésről-lépésre emelkedett a dol­gozó rétegek életnívója. Ki ne em­lékeznék vissza az 1949/50-es évek­re, amikor a hároméves terv meg­valósulásának eredményeként az előző éveikhez viszonyítva nőtt az életszínvonal, az üzletekben min­dent meg lehetett vásárolni és az élelmiciikikek ára nem volt magas. Megszűnt a munkanélküliség. A tervgazdálkodás eredményeként nem kellett a dolgozóknak attól rettegni, hogy válság lesz és az ut­cára kerülnek, mint a kapitalista Magyarországon. Akkori életünk vidámsága, a realitásokon nyugvó, az objektív gazdasági törvényeket meg nem sértő hároméves tervnek volt köszönhető. • A HÁROMÉVES terv befejezése után nagyobb fába vágtuk a fej­szénket, ötéves tervet indítottunk útnak. Sajnos, a terv elindítása után röviddel egyes akkori vezetők szubjektív ítéletei alapján a tervet megemelték, a realitás talajáról ki­mozdították és erőltetett ütemmel igyekeztek megvalósítani. Termé­szetesen ilyen körülmények között a megvalósulás során a terv a dol­gozók között népszerűtlenné mert hatalmas, gyakran felesleges beruházásaink felemésztették a nemzeti jövedeleminek azt a részét, amelyet az életszínvonal emelésére lehetett és kellett volna fordítani, így a nadrágiszíjszarító koncepció olyan gyakorlatot szült, hogy a tervgazdálkodás nem hozta magá­val az életszínvonal emelkedését. Emiatt az utóbbi évek során a tervgazdálkodás korábban kivívott tekintélye csorbát szenvedett, sőt néhol gyűlöletessé vált, amelyet az ellenség kihasznált és szított. Az ötéves terv megvalósulása során előforduló hibák nem vakíthatnak el bennünket, a hibák miatt nem dobhatjuk ki a fürdővízzel a gyer­meket is. Az ötéves tervnek voltak pozitív eredményei is. A hibákat józanul mérlegelő azt mondja: nem a tervgazdálkodást kell elvetnünk hanem a helytelen tervezést. He­lyesen, tudományosan, a mi viszo­nyainknak megfelelően kell a ter­vet az objektív törvényekre felépí­teni, akikor a tervgazdálkodás nép­szerű lesz a dolgozók körében, mert az életszínvonal emelkedni fog. A MUNKÁS-PARASZT forra­dalmi kormány a tervezésben elkö­vetett hibákat következetesen fel­számolja és az objektív gazdasági törvények alapján a mi viszonya­inknak megfelelően tudományos emberek bevonásával, tudományo­san készíti el a jövő terveit. Az el­következendő évek tervszerű gaz­dálkodásának gyakorlata újból szemléltetően fogja bizonyítani miindannyiunk előtt, hogy a terv- gazdálkodás népi demokratikus rendszerünk egyik nagyszerű vív­mánya. MAJOROS BALÁZS NÉPI demokratikus rendszerünk vívmányai, eredményei közé tarto­zik a tervgazdálkodás, amit nem szabad elhallgatnunk. A kapitalista Magyarországon nem volt tervgaz­dálkodás, mert a társadalom gaz­dasági alapja a tőkés termelési vi­szonyokon nyugodott. Olyan objek­tív gazdasági törvények uralkod­tak, amelyek kizárták annak lehe­tőségét, hogy a kapitalista Magyar- ország tervszerű gazdálkodást foly­tasson. A magyar tőkéseket is pro­fitvágy, a minél nagyobb haszon- szerzés fűtötte, amely eleve gátat vetett annak, hogy országos szinten tervgazdálkodás legyen Magyar- országon. A felszabadulás után bekövet­kezett fokozatos minőségi változá­sok eredményeként hazánkban megváltoztak a termelési viszo­nyok, a kapitalista gazdasági ala­pot szocialista gazdasági alap vál­totta, illetve váltja fel, melynek eredményeként a kapitalista gazda­ság objektív törvényeit a szocia­lista gazdaság új, objektív törvé­nyei váltják fel. Például a társa­dalmi termelés ősi egyéni kisajátí­tás törvénye helyébe a társadalmi termelés és társadalmi kisajátítás törvénye lép, a gyáron belüli szer- ' vezet,tség és a gyáron kívüli anar­chia törvényét a népgazdaság terv­szerű, arányos fejlődésének törvé­nye váltja fel. A népgazdaság tervszerű arányos fejlődésének törvénye objektív tör­vény, amely törvényt egy szocia­lista, vagy szocializmust építő or­szágnak tudatosan fel kell hasz­nálni és e törvény által megszabott fővonal alapján tervszerű (egy, kettő, három, vagy ötéves tervek alapján) gazdálkodást lehet folytat ni, melynek áldásos eredményeit a dolgozó nép élvezheti. Februárban terven télül már 14 családiház felépítéséhez szükséges téglát gyártottak Mátyiban A mályi téglagyárban hosszú éve­ken át komoly gondot okozott a nyersanyagellátás. A közelben fekvő bányáiból ugyanis gyenge minőségű agyagot fejtették, amelyből igen sok selejtes tégla készült. Ez nemcsak a terv teljesítését akadályozta, — de megdrágította a téglagyártást is. Az ország egyik legkorszerűbb téglagyárának környékén az elmúlt esztendőben kutatásokat végeztek új nyersanyaglelőhely feltárására. A kutatás eredménnyel járt. A régi bá­nyától alig 800 méterre kiváló minő­ségű agyagot találták. Az új bánya megnyitásával szinte az egyik napról a másikra megszűnt a selejt az üzemiben. A dolgozók mát az ötödik hete 98 százalékban első osztályú téglát készítenek. Ez azt je­lenti, hogy 100 tégla közül 98 kiváló, minőségű. Akadt olyan nap is, hogy a kemencéből kikerülő 60.000 tégla mind első osztályú minőségű volt. A minőség javulásával növekedett az üzem termelése is. Februárban például a tervezett napi 36.000 tégla helyett 50 ezret gyártottak. így pén tek reggelig terven felül 230.00Ö nyerstéglát és 130.000 égetett téglát készítettek. Ez a mennyiség 14 csa ládiház felépítéséhez elegendő. A gyár dolgozói — akiknek ebben a hónapban sikerült nagyszilárdságú téglát előállítani — úgy tervezik, hogy március közepén munkába ál­lítják a második kemencét is. BUDAPESTI HELYZETKÉPEK Az elmúlt két hónap folyamán fővárosunkról annyi mindent írtak és mondtak, igazat és hazugságot, valót és valótlant, hogy nehéz ri­portot írni a mi Budapestünkről. A vidéki ember — kilépve a Ke­leti pályaudvar perronjáról a Ba­ross térre — csalódik. Éspedig kel­lemesen csalódik. Az élet pezseg, lüktet a város, a szorongás és fé­lelem helyébe a derű és bizakodás lépett. Valahogy sok minden 1946 nya­rára emlékezteti az embert és vala­hogy mégsem egészen! A talpraál- lás gyorsabb, mint 1946-ban, ami társadalmi és gazdasági helyze­tünknél fogva érthetőbb is! Sok még a megrongált épületek száma és sok az „alkalmi árus”. De ugyanakkor sok kereskedelmi elárusító helyen, üzletben vissza­tértek a „régi”, október előtti „hanghoz” és a „kuncsaftok”-kai szembeni modortalan, kihívó visel­kedéshez is, ami valóban meglepő fordulat. Érdekes megfigyelni, hogy — szemben a vidékkel — általában nem „makukázik” (vagy másszó­val: szemecskézik) senkisem, s ez­által a „Meseautó” c. magyar film megnézése után mikor kigyullad a lámpa, a néző korántsem úgy érzi, mintha egy szemétdombon ült vol­na két órán keresztül. Ha türelmesen kivárod azt a hat­hét hölgyet, akik előtted állnak sorban a nyilvános telefonfülke előtt, akkor telefonálhatsz is bár­kinek, akinek neve és száma a vas­kos telefonkönyvben szerepel. Biz­tos lehetsz benne, hogy a fülke üzemképes és jól működik. Általában a sötét tónusú télika* bátok a divatosak, szemben az elő­ző évek szinhóbortjával. A cipők­ben egyre inkább előtérbe kerül­nek a magassarkú topánkák, ki­szorítva a holland papucsok egyed­uralmát. A műbőr kabátok visele­té is kedvelné vált, különösen szer les napokon. Az emberek a régiek, csak a szokások mások. A Népszínház és Conti utca környéke — mely régen a prostitúció fészke volt — az utolsó években teljesen kimúlt Most ismét éldegél, csak más vál­tozatban. Nők helyett — most fia­tal suhancok várakoznak — a nők­re. Számuk azonban örvendetesen napról-napra fogy. A Thököly ut sarkán több tucat ember bámulja az új „Isetta” kék törpeautót, míg a Lánchídnál a já­rókelők az égre bámulva figyelik egy repülőgép furcsa alakú „kon- denzcsíkját”. Vége a viccnek! Kossuth cigaret­táért nem állnak sorba spárgát húzva magtik köré és nem örü­lünk, ha másfélórai sorbanállás után fél négyre egy „Esti Hírlap hoz jutunk. Ismét vásárolhatsz gesztenyét a Rottenbiller utcán és ismét nem kapsz citromot a körúti közértekben, csakúgy mint régen: Mivel beesteledik. kigyulnak á neonfények az utcákon, a GONG presszóból kihallatszik a zene és az étteremben elfogyasztott vacso­rám után a főpincér már megint nem tud aprópénzt visszaadni. Igen, ez már ismét a mi régi, szép Budapestünk. — R — i — HÍREK — ■ — —». Időjárás Várható időjárás szombaton estig: ma a nyugati megyékben változó felhőzet, csapadék nélkül, keleten felhős idő, meg több helyen havazás, havas eső. Elénk északnyugati, északi szél. Holnap nyugat felől növekvő felhőzet, a Dunántúlon ne­hány helyen havazás, eső. Mérsékelt délnyugati szél. Az éjszakai lehűlés erő­södik, a nappali hőmérséklet alig válto­zik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: mínusz 1, minusz 4, legmaga­sabb nappali hőmérséklet szombaton: 3—6 fok között. — 150 evvel ezelőtt született Henry Wadsworth Longfellow, Ame­rikai világhírű költője, a rabszolga­ság kíméletlen ostorozó ja. A Béke­világtanács felhívására az egész vi­lágon megemlékeznek a nagy demo­krata költőről születésének évfordu­lója alkalmából. A magyar rádió szombaton este Longfellow versei­ből ad műsort a Petőfi-adó hullám­hosszán. — Lengyelországban a pionírok 271 ezer zlotyt gyűjtöttek a magyar líttörők megsegítésére, s ebből az összegből a lengyel ifjúsági szerveze­tek 100 magyar gyermeket üdültet- nek a nyáron sátortáborban. A svájci demokratikus szervezetek szintén felajánlották, hogy magyar úttörőket látnak vendégül a nyári szünetben. — Az állami gazdaságok egyik legfontosabb feladata az áruterme­: lésen kívöl a kiváló minőségű elit­magvak elszaporításával megterem­teni a felújításokhoz szükséges mi­nőségi vetőmagot. Az idén tavasszal több mint 23 ezer holdon vetik el a gazdaságok a szaporításra szánt ve­tőmagokat. A szükséges vetőmag már mindenütt a gazdaságokban van. — A pamutkikészítő gyárban ön­állóan készítenek új anyagokat és a nagykereskedelemmel egyetértésben bocsátják az üzletek rendelkezésére. Többek között készítenek olyan nyüstös szövésű műszál-kelmét is, amelyhez külön mintákat terveztek a falusi és városi lakosság ízlésének megfelelően. Ebből negyedévenként 300 ezer métert gyártanak* •— A nyugatnémetországi és a nyu- gatberlini lapok az utóbbi időben jóval pozitivabb hangon értékelik a magyarországi helyzetet. • mint akár az elmúlt hét elején is. A Frankfur­ter Allgemeine Zeitung például csü­törtökön ilyen címmel számol be a magyarországi helyzetről: Az élet Budapesten normálissá válik.” — Március 1-töl az eddig kézbesí­tett újságokon kívül az Élet és Tudo­mány, az Érdekes Újság, a Nők Lap­ja és a Rádióújság című hetilapra is elő lehet fizetni, s a lapokat a pos­ta házhoz szállítja. * Házassági hír. Kárpáty Gyula és özv. Solt Dezsőné házasságot kötöttek. — Az állami pénzverő megkezdte a nemzeti kokárdák készítését. A Petőfi-fejjel díszített kokárdákból március 15-re többszázezer készül. — A helviipari újításokat kivite­lező vállalat elkészítette az új szám­sorsjáték fontos kellékét, a sorsolási gömböt. A lottógömb pénteken ér­kezett meg az Országos Takarék- pénztárba. Az üvegből készült lottó­gömbhöz 90 szétnyitható műanyag­golyócskát is készítetlek, amelyek a számokat tartalmazzák 1—90-ig. A lottógömb ,bemutatkozása” március 7-én lesz, amikor az első fogadási hét nyereményeit húzzák. Tanácstagok fogadóórái A megyei tanácstagok a követke­ző helyeken és időben tartanak fo­gadóórát. Horváth János február 24-én reg­gel 9 órakor Mezőcsáton, M. Azari József február 28-án reggel 8 óra­kor Abaujkéren, Kristóf Bálint feb­ruár 24-én Hollóházán, Varga Dezső február 24-én délelőtt 10-től 12-ig Özd, II. kerület Vöröshadsereg út 141, valamint február 26-án délelőtt 10.-től 12-ig Hódoscsépány község­ben. Március 15-ig megindul a személy ha józás A személyforgalom március 15-ig megindul a Dunán. Az első járat a budapest—mohácsi lesz, ezt a szent­endrei Dunaágban meginduló kövein Ez utóbbi járat hajói egyelőre csak Szentendréig közlekednek, s csak nyáron — a kirándulások évadján — terjesztik ki Esztergomig. (MTI) A Sajóvámosi Bőm. Kát. Egyház- község árajánlatokat kér a tomplom szélvész által ledöntött keresztjének visszatételére, valamint a torony és szentély bádogtetejének festésére. Az árajánlatokat: Róm. Kát. Plébá­nia. Sajővámos eímre kérjük kül­deni. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy HÉCZLY K ÁLMÁN a jóságos férj, apa, testvér, rokon és munkatárs folyó *vi február 20-án 48 éves korában meghalt. Miskolc, 1957. február 22. Drága emléke mindannyiunk szívében él! A GYÁSZOLÓ CSALÁD A MEGYEI TANÁCS VB. ÉS MŰVELŐDÉSI OSZTÁLYA MUNKÁSTANÁCSOK FÓRUMA ár

Next

/
Thumbnails
Contents