Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-17 / 13. szám
1957. Január 17. RBZAK11AOTAIOB8ZAO 3 IT. OSZTÁLY BÜRQKRÁC|AÓH, ésntána22másiRosztály w Megy a a akta vándorútra X múlt év áprilisában 93 aláírás- Bal a sátoraljaújhelyi fűtőház dolgozói borítékba zárták kérelmüket és elküldték Miskolcra, az igazgatósághoz. Amikor ott kézhez vették, már akta lett belőle. Rá is nyomták az írás felső jobb sarkára a számot: 10.352. Ezzel kezdődött, roíkrácia útvesztőiben, az igazgatóság csaknem valamennyi osztályát és vezetőjét megjárta, addig ők kaput vágtak a drótkerítésen. De még mindig félniök kell, hogy bezárják, mert határozott intézkedést senki nem mer kiadni. Nem csodálkoznánk, ha azt kellett volna eldönteni, hogy lebontsák-e a sátoraljaújhelyi állomást, vagy nem alkkor némileg még érthető lenne a sol?: htiza-vona. De egy kapu miatt és jogos kérés elintézésében ily hosszú ideig tologatni az aktát, enyhén szólva: tehetetlenség! A MÁV igazgatóságom is helyes megszívlelni: egyszer’■» ügyvitelt, gyorsabb, körültekintőbb munkát! Mint lapunkban már hírül adtuk: teljesül Muhi község dolgozóinak régi vágya. Villamosítják a községet. A munkát még a múlt év őszén kezdték el, de ezt egyidöre megzavarták az októberi események, s így a villany a korábban tervbevett határidőre néni gyulladhatott ki. Újév után azonban Ismét hozzá« láttak a villanyszerelők a munkához és legújabb értesülésünk szerint úgy tudjuk, hogy holnap, pénteken megtörténik a műszaki átadás és kigyullad a várvavárt villanyfény. A sajtófőnök „kijavítja“ a bonni kancellárt a folytatás regénybeillo. Műről is van szó? A fütőház dolgozóinak többsége közel lakik munkahelyéhez. Munkába és hazafelómenet a patakparti gyalogút volt a legrövidebb út. Ezt az' utat viszont lezárták, olyan dróthálót húztak ki itt. amit harapófogóval nem is igen lehetne szét- vagdalni. A patak partján a munkába igyekvőknek alig 250 lépést kellett menniük a munkahelyig. De miután ezt lezárták, meg kellett kerülniük az állomást, ami háromszoros távolságot jelent, ugyanakkor a vágányok között kell botorkálniuk. Az volt a kérelem, hogy újra szabadítsák fel ezt a gyalogjárót. Az ügy mint a legilletékesebbhez, az igazgatóság IV. osztályához került. Innen átteszik a II. osztályhoz. A következő állomásuk: I. osztály, szakszervezet, újra I. osztály, II. osztály, III. osztály, I. osztály, IV. osztály, I. oeztál-", II. osztály, IV. osztály, igazgatóhelyettes, IV. osztály, IÍ. osztály, igazgatóhelyettes, II. osztály, igazgatóhelyettes, II. osztály, III. osztály, IV. osztály, igazgató s Végül e hó 12-re igazgatóhelyettes. Tengeri kígyó lett tehát az ügyből. Kezemben az akta — egész halom vélemény, javaslat, amiből az^ derül ki, hogy a dolgozók kérését érdemben egyedül a szakszervezet támogatta. Valakinek a javaslatára kimentek a helyszínre és dolgavége- zetien tértek haza. Sőt! Ez aztán a bürokrácia netovábbja! Nem sokkal később telefonon leszóltak Sátoraljaújhelyre és kérték a részletes vázlatát a patakparti gyalogúinak. A fűtőháziak késedelem nélkül, augusztus 19-én el is küldték a naizot. Remélték, hogy ezzel az ügy lezárul, eltávolítják a kerítést s szabad lesz a gyalogút. De nem. Azóta csaknem egy esztendő telt el. Egy nap alatt el lehetett volna intézni a panaszt, ha szívügynek tekintik. De miért intézzék el az i "azgatóságon gyorsan, ha van idő rá, akár egy év iá'. Ezek után azt hihetné az ember, hogy végül is most már rendeződik a dolog. Viszont olvassuk csak: az utolsó vélemény e hó 12-én kelt: — Nevezett helyen a vita közben kapu’, készítettek. A kapu egyelőre nyitott állapotban van. Ha zárásra lesz szükség, az illetékes dolgozók véleményének kikérése után lehet intézkedni.-A fűtőház dolgozói tehát segítettek magukon. Amíg kérelmük 'a büO BUDAPESTEN jártam, megnéztem a romos utcákat, tereket, sorban álltam az üzletek előtt, egy kicsit belekóstoltam a pesti életbe. Nem könnyű most a pesti embereknek. Nehéz röviden leírni, mi mindent láttam pár nap alatt. Én is azt mondom, látni kell, hogy milyen most a város, a forgalom, a kereskedelem és a szívet szorongató pesti házak, üzletek és az üszkös, súlyosan megrongálódott Üllői út. Megpróbálok tehát egy kis ízelítői adni a pesti életről. © A KELETI PÁLYAUDVAR környékén már eltüntették a bciövése- ket a pesti kőművesek, de a gyors műtét még elárulja az elmúlt szomorú események nyomait. A házakon friss téglarakások, mindenfelé főijük a munka. A Rákóczi úton, a járdákon még nagy a sárhabarcs. A téglacsomók, az állványok leszorítják a járdáról az embereket. Az üzletek előtt hosszú sorok, komoly arcok, de a hangulat már nyugodt, az emberek beszéde és ezer apró jel ezt mutat ja. Az utcákon szirénázó rendőrautók, gyakori a verekedés, sorbanállás a mozijegyekért és sokszor udvariatlan, durva közlekedés, ez jellemzi még a pesti utcákat. Mégis látni és érezni, hogy megindult a békés élet, Past újra él, új élet sarjad a romokon. © A BAROSS TÉREN egy régi ismerőssel, Börcsök Ferenc kőművessel Uúálkoztam. Nemrégen még KazincSorozatos pálinkarazziák Miskolcon Óvakodjunk a Az utóbbi időben számtalan bejelentés érkezett a miskolci rendőrkapitánysághoz, hogy lelketlen pálinka- üzérek a város különböző pontjain, de különösképpen a gyárak kapuiban méregdrágán pálinkát hoznak forgalomba. A városban már főbb alkoholmérgezés is történt. A város lakói sokszor kérdezték már, miért nem vet véget a rendőrség a tiltott pálinkaárusításoknak. A miskolci rendőrkapitányság helyt adva a város kérésének, erélyesen fellép azokkal szemben, akik iparengedély nélkül pálinkát hoznak for„zsebkocsmáktól” Lellik Árpád. Bódi Pál kisgyőri lakosok, Venkó Lajos kerecsendi lakos, Pozsonyi János jászboldogházai lakos ellen. A rendőrség a pálinkaüzérék leleplezésével elejét kívánja venni a baleseteknek. A becsületes emberek bizonyára támogatni fogják e nemes törekvést! Amerikai hivatalos körökben meglepetést keltett Adenauernek múlt heti sajtóértekezletén tett nyilatkozata, de különösen annak az atomfegyverek betiltására és a demilitarizált övezet létrehozására vonatkozó kitétele. Hogy az amerikaiak megdöbbenését némileg csökkentse és az Egyesült Államok vezető köreit kiengesztelje, Eckart sajtófőnök hétfőn «“kijavította^ pontosabban: megmagyarázta Adenauer szavait. Eckart szerint a kancellár nem egészen az atomfegyverek betiltásáról beszélt, hanem »egészen természetesen egyetért a leszerelés ellenőrzésére vonatkozó amerikai elgondolásokkal és nem gondolt az atomfegyverek ellenőrzés nélküli betiltására.-« Ami pedig a demilitarizált övezet létrehozásába való beleegyezést illeti, »a kancellár csupán figyelmeztetni akarta a német népet, hogy egy ilyen övezet létrehozatala nem jelenti egyúttal a. német egység visszaállítását is« — mondotta a sajtófőnöd Adenauer mocsdatásával kapcsolatban szociáldemokrata körökben leszögezik: „nyilvánvalóan teljes a zűrzavar a bonni kormánykörökben — ismét állítólagos félreértéseket kell korrigálni, hogy csökkentsék Adenauer sajtónyilatkozatának az amerikaiakra gyakorolt hatását; —— o — —A román rádió magyarnyelvű adásának ideje Börtönben a bicskás ember Elfogták a József Attila-úti késest galomba. A Lenin Kohászati Művek kapuinál nemrégiben pálinka razziát tartottak, s ennek nyomán bűnvádi eljárást indítottak Prókai István, Orosz Lajcs- né miskolci lakosok, Lellik Gyula, Január 12-én az esti órákban a József Attila utón heves verekedésre lettek figyelmesek a járókelők. Danko Ferenc 32 éves, kékesei lakos többszörösen büntetett előéletű megtámadta Bak István 26 éves miskolci fuvarost. Dankó nyolc késszurást ejtett Bak Istvánon. A két has- és a A román rádió magyar nyelvű mű* meliszurás különösen súlyos; Bak sort a 397-es és a £61-es hullámhosz- Istvánt a kórházba szállították, Dán- szon sugároz az alábbi időpontok- kó Ferenc pedig rövidesen a bíró- ba”j0_5.)t0i 15.45_18.j5j ság előtt felel szándékos emberölés 18.30—19.00, 21.30—22.00. Vasárnap: kísérlete miatt; 8.45—9.05. A mályi téglagyár élni akar... Javaslafok az adó- és illetékügyek egyszerűsítésére A megyei tanács pénzügyi osztályától kapott értesülésünk szerint a napokban több fontos határozatot hoznak az állami és hivatali munka egyszerűsítésére. Lényeges ezek között például, hogy az illeték kiszabást ezentúl nem a megyénél, hanem a járásoknál végzik. Ezek szerint ha valaki Tiszaszederkényben eladja házát, az illeték megállapítása végett nem kell Miskolcra beutaznia, hanem azt Mezőcsáton. a járási tanácson is elintézheti. Több javaslatot tett már a pénzügyi osztály az adóügyek egyszerűsítésére is. Kétszáz embert akasztóit A napokban ünnepélyesen eltemették a 62 éves Stephan Wadc-t, aki 15 éven keresztül Anglia segédhóhéra volt. Szolgálata alatt mintegy 290 hivatalos ítéletet hajtott végre. Angliában a fcóhéri »tisztség« sohasem számított hivatalos foglalkozásnak, így Wade is régebben egy don- casteri kávéház tulajdonosa volt, majd később gépkocsi adás-vétellel foglalkozott. barcikán dolgozott, most ő is részt vesz az újjáépítésben. Röviden felvilágosít: »Nem .igaz, hogy évek kellenek a megrongált házak helyreállításához. Gyorsan haladunk a munkával. Már több mint 12 ezer kőműves dolgozik.« Igaza van, hiszen csak az Üllői úton, a Rákóczi úton, a Körút egyes részein és még egy-kót helyen kell befoldozni a pesti házak sebeit. Veszélyes munka ez, sok helyen még bizonytalanul állnak a falak, de az ember akarata és alkotó munkája nyomán nemsokára ismét olyan lesz a város, mint azélőtt. »VILLAMOST a Körútra!« »Villamost a Rákóczi útra!« »Elég volt a gyaloglásból!« — követelik a feliratok és a plakátok. Ezek a kérések részben már teljesültek és mégis, a villamoson már azt tapasztaljuk, hogy különösen a fiatalok, megszöknek a kalauz elől, r.em váltanak jegyet, s emiatt még gyakori a veszekedés. Akárhogyan is vesszük ezt, mégiscsak az élet jele, rzert a villamosba is visszatért aa optimizmus, — Közép-Európa legmodernebb téglagyára. De egye fene a modernségét, ha csapnivalóan rossz az áruja... — Alig egy éve még így beszéltek az emberek a mályi téglagyárról: — és sajnos, joggal. Téglája porrá omlott a kőműveskalapács alatt, üreges áruját szemétre lehetett vetni — s a gyár többmilliós deficittel zárt minden évben. Az illetékesek száj'big'gyesztve beszéltek Mályiról, az iparosítási hajsza torz- szüTötfjenékTílűlSTíSk. 96 millió forintot öltek bele — kidobták az ablakon! Nem csoda tehát, ha a magas minisztérium pálcát tört a mályi téglagyár felett, kimondta rá a halálos szentenciát: — Mályi bezárja kapuit, szélnek ereszti 330 dolgozóját, nem hajlandók a népgazdaság terűiére működtetni ..; Az emberekben meghűlt a vér. Hát. ilyen könnyen el lehet bánni egy ilyen gyárral, mely külföld előtt is tiszteletreméltó felszereléssel rendelkezik? Hol a hiba? Mi az oka annak, hogy Mályi terhére volt a népgazdaságnak? Nem automatizált berendezése, nem az okozta Mályi csődjét, hanem a rossz tervezés és az agyaghiány; még akkor is, ha nincs hasznára a Fővárosi Villamosva sutáknak, © SOK MOST a spekuláns Budapesten. Nem ritka eset, amikor az utcasarkokon titkos üzleteket kötnek egymással az emberek. Van, aki bőrkabátot, vagy rádiót árusít jó borsos áron. Az egyik helyen 2 forintért, másik helyen 6 forintért adják a Kossuth-címert. Az üzletben egy doboz külföldi keksz például 20 forint, a maszek spekuláns az utcán már 30 forintért adja. Persze, legkönnyebben a vidékieket lehet becsapni, s ezek a raffinált árusítók könnyen felismerik a vidéki magyart. © A KÖRÚTON vígan csilingel a hires 6-os villamos. A Nemzeti élőt már jár az óra, a szerelmesek itt adnak találkát egymásnak. Az üzletek árusítanak, itt nagyobb a választék, mint a Rákóczi úton. Érdekes, hogy a Körúton sorbanállás nélkül is bejut az ember az üzletekbe. Hiába, a pesti ember olyan, hogy ahol hosszú sort lát, oda igyekszik. A házak itt is megrongálódtak, de ahogy haladunk a Nyugati felé, egyre jobban a régi Pesten érezzük magunkat. A NyugaMiután a gyár felépült, kezdtek csak agyag után kutatni. Az egyszerű gazda esete jut eszembe: az is lovat vásárolt, de takarmányt nem vett nein, így hát a szegény jószág felfordult éhen. De Mályi szerencsésebb helyzetben volt,^ telt az államkasszából a meg nem érdemelt abrakra is. Téglát gyártottak, de nagyon költségesen. Tudniillik Mályi műszárítós gyár: gőzzel és száraz levegővel szárítja a téglát, így a tégla önköltségi ára messze meghaladta az eladási árat. Ráadásul rossz volt az agyag is. Rengeteg selejt került a szemétdombra. Majd üreges árura fogták őket. Hiába mentek a jelentések, hogy nincs megfelelő agyaguk — a parancs az parancs, a felsőbb szervekkel nem lehet kukoricázni. — És Mályi önhibáján kívül eljátszotta becsületét, 1956. december 23-án a gyár igazgatója és munkástanács elnöke Pestre utazott. Kész tények elé állították őket: Mályit leállítják. Megölik a magyar téglaipar büszkeségét, szétihordják felszerelését — és a munkások szedhetik sátorfájukat. Paróczay Béla igazgató és Koltai Illés, a munkástanács elnöke tiltatitól a Margit-hídig aztán csak egykét helyen látunk belövéseket. Erre még a kirakatok üvegei is megmaradtak. © BESZÉLGETTEM egy pesti fiatalemberrel. Amikor megtudta, hogy miskolci vagyok, ezt kérdezte: — Igaz, hogy ott is nagy harcok folytak? — Nem, nem igaz, csupán egy-kát kirakatüveg... — Hm, — mosolygott, — aztán tudja-e, hogy mit beszélnek Pesten? — Hallottam egy-két rémhírt... — Szamárság. — mondta. — Ha valaki még mindig a »második felvonásról« beszél, az megkapja a magáét. BEOMLOTT FALAK, kettéhajlított hatalmas vasgerendák, törmelékek, állványok, hatalmas téglarakások és kíváncsiskodó járókelők. Ez az Üllői út egy része. Amikor szembetűnik, mindjárt arra gondol az ember, hogy vajon mikor lesz itt újra élet? Mikor épül fel újra ez az utcarész? A választ a kőművesek megadják: szorgalmasan dolgoznak, szinte kétszeres erővel. De még mindig kevés a munkaerő. Sok kőművesre és segédmunkásra van szükség, hogy az Üllői út felépüljön. Felépül, tudjuk, bízunk benne, hiszen máris több mint 22 ezer kőműveskanál szórja a habarcsot, hogy eltüntesse a bűnös, embertelen politika szégyenfoltjait. így lesz, a pesti ember is bízik ebben ... SZEGEDI — koztak, de amikor látták, hogy a ha« tóság hajthatatlan, javaslattal álltak elő: Mályit bízzák a mályiaikera, Adjanak lehetőséget, hogy megmutassák: deficitmentesen is tudnak termelni. Visszatértek és munkához láttak* Létszámcsökkentést hajtottak végre, csökkentették az improduktív kiadásokat. A munkások elé vitték a gyár ügyét: Emberek, mentsük meg a gyárat, ez a mi kenyéradónk! Fogjunk ősz- sze, dolgozzunk úgy, ahogy csak lehet ..; És a munkások összefogtak ..; A most feltárt hetedik bányában kiváló minőségű kék agyagra bukkantak: zsugorodása igen kicsiny, képlékeny, alkalmas bármilyen tégla előállítására. A becslések szerint legalább 100 évre elegendő az agyagbánya készlete. Jelenleg a gyár napi terve 32 000 darab tégla^ Január 12-én 43 300 darabot gyártottak. 120 százalékra teljesítették tervüket. A minőségre sem lehet panaszkodni. Ezen a napon 98,4 százalékban elsőosztályú volt a .minőség, de volt már rá eset, hogy elérte a 100 százalékot is. Amikor kinnjártunk a gyárban, a munkás- anács elnöke minőségj próbát tartott. Régi kőműves, *ért a tégla »nyelvén«. Kiemelt a téglahalomból két darabot és összekoccantotta; Szép csengése volt, mintha üvegtálakat .ütöttek völna össze. — S még azt mondják, hogy rossz a téglánk! — mondta mosolyogva, majd így folytatta: — Azt hajtogatták Pesten, hogy éljünk meg a magunk becsületéből; Az állam nem fejőstehén. Termél! jünk úgy, hogy haszon is legyen. Mi megígértük, reméljük, nem fogjuk megbánni. Olyan ez a gyár, hogy öröm nézni. Fenn beomlik az agyag, meg a hozzávaló, s lent már jön is ki a kész tégla, alig nyúl hozzá emberi kéz. Vétek lenne leállítani, csak engedjék meg, hogy a magunk eszével irányítsuk. Azt fogunk gyártani, ami számunkra a leggazdaságosabb, természetesen az országos érdekekről sem feledkezünk meg. A mályi téglagyár dolgozói ígéretet tettek, ígéretük betartása nemcsak országos érdek, mindennapi kenyerük, megélhetésük függ tőle. A gondjaikra bízott gyár csak any- nyit fog adni, amennyit ők adnak neki. Ha jól dolgoznak, nem fognak szűkölködni. Ha nem — a gyár kapui bezárulnak és 330 ember utcára kerül. A mély iák most már valóban elmondhatják: tiéd a gyár — magadnak dolgozol. S ha magának dolgozik az ember, megfogja a munka végét, iparkodik. A mályi téglagyár élni, dolgozni akar. a és az ország hasznára. G. M, ESTI ifiMWUVWWI WUUwWWWUVUV W/WWWWüW Féléves munka eredményeként Holnap kigyullad a villanyfény Muhin