Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-17 / 13. szám
c T A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZgRIZOTTSAGA LAPJA -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------M egy az akta vándorútra A máin téglagyár élni akar Ötvenkét család tervezi a jövőt XtlI. évfolyam 13. szám Ara 50 fillér íC:'' ^lX^^057 i \ * o;: január 17, csütörtök Hóvihar M&rs&dhan Kisebb páncélosok és homárok küzdelme a budapesti műút me>tisztításáért — Négyezer vasúti munkás áll készeulétben az újabb akadályok eltávolítására — A zavartalan forgalom érdekében a megye minden tanácsának és lakójának segítenie keli az u ak tisztításában Az ország legészakibb fekvésű vidékén, megyénkben az elmúlt heti havazást szélviharok váltották fel. Kedden délután a szél ereje fokozódott ég estére Dél-Borsodiban «rankint elérte a 40—50 kilométeres sebességet. Hótorlaszok, hófúvások jelentek meg az utakon. A közúti kirendeltség valamennyi gépét a budapesti műútra irányította. Nagyteljesítményű hó- márók indultaik rohamra az Ernőd és Bükkáforány közötti másfélméteres hótorlasz áttörésére. Méterről- méterre haladtak előre, meg is tisztították az utat, de egy-két óra múlva a szél ismét vastag hótakaróval borította el az útszakaszt. A szerdára virradó éjszaka már komoly szélvihar tombolt. A 36 órája dolgozó hómaró személyzete segítséget kért, hogy a reggeli munkásautóbuszoknak biztosítsa a szabad utat. Két kisebb páncélos érkezett a veszélyeztetett területre. Munkájuk azonban nem sok eredménnyel járt a hatalmas viharban. A gépkocsikra szerelt hóekék közben a mellékutakat tisztították. A hajnali órákban a budapesti útszakaszon is siker koronázta a küzdelmet. mert sikerült szabaddá tenni a közlekedést. Bár súlyos, de valamivel könnyebb volt a helyzet megyénk északi részében is, ahol a hóeltakarító munkások és a gépek sikerrel dolgoztak, s így a muwkásautóbuszok csaknem mind megtudtak érkezni. (Folytatás a Z. oldalon.) Megérkezett Budapestre a Kínai Hépkiztársasag ksrmánykiildötlsége Halálosvégű bányaomlás Ormosbányán v, . ___________________J A gre&ssió avagy ,,önvédelem44 Az angol és a francia csapatoknak Egyiptomból történő kivonása kedvező lehetőséget teremtett a feszültség enyhítésére Közel- és Közép-Keleten. Az arab államok kifejezik eltökélt szándékukat, hogy hozzájárulnak a helyzet stabilizálásához az említett térségben, de csak azzal a feltétellel, ha tiszteletben tartják az arab országok szuverénitását, nemzeti függetlenségét. Azonban, mint az utóbbi napok eseményei mutatják, a nyugati gyarmatosítók egyáltalán nem lelkesednek a Közel- és Közép-Keleten végbemenő békés fejlődés távlataiért. Még mindig az erőszak politikáját alkalmazzák, s abban reménykednek, hogy megzavarják az arab országokat és így kényszerítik őket, hogy lemondjanak a független politika követeléséről, Anglia új háborús kalandra szán ta rá magát Jemen déli határain. Miért pont Jement választották az új fegyveres intervenció célpontjául? Mindenki előtt ismeretes, hogy ez a kicsi, de szabadságszerető állam éberen őrzi függetlenségét, s elszántan tartja magát a békepolitikához. Ez az ország kereken megtagadta a bagdadi paktumba való belépést, de baráti viszonyt tart fenn a testvéri arab országokkal. Ez fő indítóokul szolgált arra, hogy Anglia támadást intézzen Jemen ellen. Jemen felett a felhők már akkor tornyosultak, amikor az angolok és a franciák megkezdték a támadást Egyiptom ellen. Aden ben egyre szaporodtak az új katonai alakulatok, tankok, páncélautók, lökhajíá- sos repülőgépek. Az angol hatóságok terror alatt tartották a Jemennel határos protektorátus arab lakosságát. A határ mentén mind gyakrabbá váltak a provokációk, melyek előkészítették a katonai intervenciót. December 25-re virradó éjjel angol fegyveres erők meglepetésszerű támadással behatoltak Jemen területére. A határmenti Katab várost tüzérségi fegyverekkel és aknavetőkkel lövették. A békés emberek házaira gyujtóbombák hullottak. Nyolc órán át a város lángokban állt. A halottak és a sebesültek között igen sok polgári lakos — köztük gyerekek, nők, öregek — volt. Szerdán délelőtt rövid látogatásra Budapestre érkezett a Kínai Nép- köztársaság kormányküldöttsége. A küldöttség vezetője Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnöke és külügyminisztere, tagjai Hp Lung marsall, az államtanács elnökhelyettese, Vang Csia- hsziang, külügyminiszterhelyettes és Hao De-cin, a Kínai Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki Budapesten csatlakozott a küldöttséghez. A kínai vendégek fogadására a katonai repülőtéren nagy számban jelentek meg a politikai élet vezetői. Ott Volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paras z t kormány elnöke. Marosán György államminiszter, Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere, Kossá István pénzügy- miniszter, Dögéi Imre földművelés- ügyi miniszter, Hónai Sándor kereskedelemügyi miniszter, Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. Sebes István, külügyminiszterhelyettes, Pongrácz Kálmán Budapest főváros tanács végréhajtóbizottságának elnöke, továbbá az MSZMP ideiglenes intéző- bizottságának számos tagja, a külügyminisztérium vezető tisztviselői és sokan mások. Megjelentek a küldöttség fogadására a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövetségének tagjai, ott voltak a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői, nagy számban jöttek el a magyar, s a külföldi sajtó tudósítói. Érdekes színfoltja volt a várakozásnak, hogy a külföldi sajtó képviselői a repülőtéren nyilatkozatot kértek és kaptak Kádár János miniszterelnöktől és Marosán György államminisztertől. Fél 12 után néhány perccel érkezett meg a kínai és a magyar zászlókkal és feliratokkal feldíszített repülőtérre a kinai küldöttséget hozó TU—104 típusú lökihajtásos repülőgép, amely egy órán beiül érkezett Varsóból Budapestre. A repülőgép ajtajából kilépő Csou En-laj miniszterelnököt és a küldöttség tagjait elsőnek Dobi István, Kádár János, Marosán György és Münnich Ferenc üdvözölte. A kínai küldöttség vezetője üdvözölte a honvédség Kossufch-cí- meres zászlóval kivonult díszőrségét. A Kínai Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság himnuszának elhangzása után a vendégeket Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke köszöntötte, amire Csou En-laj válaszolt. 200 fővárosi gyerek — 1000 ÖNKÉNTES „SZÜLŐ« MISKOLCON Budapesten az október, novemberi harcok során sok gyermek vált otthontalanná, árvává. Miskolcon mozgalom indult megsegítésükre. A Vöröskereszt miskolci szervezete és az üzemek munkás- tanácsai felhívással fordultak a Havonta 100 új lakás Mi lesz a miskolci színház építésével ? A Borsodi Építőipari Vállalat munkáiárói A BQrsodmegyei Építőipari Vállalat dolgozói az elmúlt esztendőben hivatalosan 533 új lakást adtak át tulajdonosaiknak. Az októberi és novemberi események során pedig 341 félig- kész, nagyobbrészt még vakolatlan lakást foglaltak el a rászorultak. Ezeknek a lakásoknak többségét az építők januárig rendbehozták és így 1956-ban a megyében 874 új lakást építettek. Az újesztendőben is komoly feladatok várnak a dolgozókra, Miskolcon 555, Ózdon pedig 302 új lakást kell felépíteniük. Ezen kívül a borsodi bányászok részére 3.000 lakást létesítenek. Miskolcon a Kilián gimnázium melletti lakótelepen, a Malinovszkij úton és a Selyemréten az új lakótömbök építését már megkezdték. A vállalat munkástanácsa és a dolgozók úgy döntöttek, hogy májustól folyamatosan minden hónapban 100 új lakást adnak át beköltözésre. A vállalat dolgozói az elmúlt év végén — hetekig tartó vita után — hozzáláttak a miskolci Nemzeti Színház átépítéséhez. A munkák gyors ütemben folynak, az öltözők és díszletraktárak egy részét már lebontották. A szerkesztőség most arról értesült, hogy a Borsodmegyei Építőipari Vállalat 1957. évi beruházásai között nem szerepel a színház továbbépítése. dolgozókhoz és az eredmény várakozáson felülinek bizonyult. Naponta érkeznek ruha- és élelmiszeradományok, továbbá sokan vállalják, hogy magukhoz fogadnak gyerekeket. Máris több, mint ezer család közölte, hogy otthont nyújt a rászorulóknak. Az összegyűlt adományokat fi- gyelembevéve, a Vöröskereszt városi szervezete felajánlotta, hogy kétszáz fővárosi gyermekről gondoskodik. A gyerekek csoportosan érkeznek: január 15-ig ötvenen máris megérkeztek. A Lenin Kohászati Művek Miskolc-tapolcaí éjjeli szanatóriumában helyezték el őket. Az összegyűlt adományokból teljes egészében felruházták a gyerekeket. Itt tíz napot töltenek, majd családokhoz kerülnek, ahol meleg otthon is várja őket mindaddig, míg szüleik tovább gondoskodhatnak róluk. Önkéntes „szüleik” vállalták iskoláztatásukat is. Sok miskolci család elhatározta, hogy az árván maradottak közül örökbefogad egy-egy gyereket. 80 autó és 100 feíeség tulajdonosa 1954-et írtak, amikor újságírók és államférfiak csoportjában Haj- derabadba érkeztem, hogy részt vegyek az ázsiai szocialisták értekezletén. Hajderabad csodálatos város. Lakosainak száma több mint 1 millió, a hasonló nevű országban pedig 20 millió ember él. Az állam vezetője őfelsége Navab Ser M.r Osman Ali Kan,. CC. Si, GBE, a VII. Nizám, Hajderabad és Beráse ura. Rövidítve: Hajderabad VII. nizám ja. Az újságírók szerettek volna beszélgetni a nizámmal. Egyesek arái szerettek volna érdeklődni, igaz-e, hogy 80 autója van, de magára mindössze 2 rúpiát költ naponta? Igaz-e, hogy háremében több mint száz hölgy van és a legfiatalabb, aki alig 10 éves, legutóbb fiúgyermekkel ajándékozta meg? (A nizám ekkor valamivel több volt 75 évesnél.) A nizám szürke falakkal övezett hatalmas palotájának szolgálattevő tisztje nem engedett bennünket a nizám elé, mindössze a vendégkönyvet tette elénk. »Uraim =■ mondotta az ügyeletes tiszt — őfelsége nem kedveli az újságírókat.« Nem vettünk magunknak annyi bátorságot, hogy megkérdezzük, hogy vajon szereti-e a szocialistákat. Beírtuk nevünket a vendégkönyvbe és eltávoztunk. Hatszáz ilyen hercege volt még a második világháborúban is Indiának, 1947-ben már csak hat maradt. És most, 1956. november elsejével megszűnt e hat hercegnek is minden előjoga. A nizám hosszú neve és címeinek tömkelegé helyett egyszerű polgári nevet vesz majd fel. Időről-időre fogadja majd az újságírókat és visszaemlékezik a régmúlt időkre. Sok palotájában már mások laknak, de azért továbbra is megmarad a világ egyik leggazdagabb emberének, háremében megmarad a 100 asz- szony és tálán továbbra is csak napi két rúpiát költ majd magára. Egy szakszervezet kívánságai: Ä családi, iregséBi és egyéb pótlekok leieoieisse szabad orvosválasztás napidíjak egységesítése és 0100 SOk fflÉS Beszélgetés a P. K. D. SZ, titkárával Kíváncsiak voltunk, hogy vajon a Pénzügyi és Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete mit tett eddig a dolgozók érdekében. Erről a munkáról Gelb Miklós adott tájékoztatást. — Ismét bevezettük a szombati vikkend és a vasárnapi teljes szabadnapot. Az élelmiszerrel foglalkozó vállalatok e kedvezménnyel egyelőre még nem élhetnek, — mert a lakosság ellátása miatt szükség van az egész napos üzemeltetésre. Kiharcóltuk a 10—15 százalékos béremelést, ezt ma már a Miniszter- tanács határozata biztosítja január 1-től. A legközelebbi bérfizetésnél minden dolgozó megkapja a különbözeted Felszámoltuk azt az igazságtalan rendelkezést is, amely II. bér- csoportban csökkentett bérezést írt elő. Ma már a megyében munkáért egyforma bért minden dolgozó. Megváltoztattuk a munkaruha használati idejére vonatkozó rendelkezést. Ma már a vállalat és a szak- szervezet feladata a munkaruha elosztása, használati idejének megállapítása. Beleszáll a szakszervezet a átszervezésével kapcsolatos munkaügyi kérdésekbe is. Ellenőrzi, hogy az intézkedések igazságosak legyenek és az előforduló hibákat és sérelmeket azonnal orvosolják. A szakszervezet követeléseiről az alábbi felvilágosítást kaptuk: — Követeltük, hogy a legalacsonyabb fizetést 800 forintban állapítsák meg. Nyugdíjat kívánunk biztosítani azok részére is, akiknek szolgálati ideje a tíz évet még nem haladta meg, de életkora a nyugdíjra feljogosítja. Követeljük a családi pótlék, az öregségi és egyéb pótlékok felemelését is. Nagy harcot folytatunk annak érdekében, hogy a kórházban fekvő betegek teljes táppénzt kapják meg, mert igaztalannak tartjuk azt az intézkedést, hogy a családosok 80, a nőtlenek pedig 50 százalékos táppénzt kapjanak kórházi ápolásuk idejére. Kértük a szabad orvosválasztást, amely lehetőséget ad a beteg dolgozóknak a^ra. hogv ahhoz az orvoshoz forduljon, akihez nagyobb a bizalma. Javasoltuk, hogy az étkezési hozzájárulást «ecsaik a vállalat üzemi konyháin étkezp dolgozók, hanem valamennyien kapják meg. Kértük, hogy egységesítsék a kiküldetési dijakat. Ne legyen 12 forintos és 37 forintos napidíj, ez a megkülönböztetés megcsúfolása volt az emberi egyenlőség elvének. Az üdültetés centralizálásának megszüntetésére vonatkozó követeléseinkkel a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók részére nagyobb létszámú és jobb üdülési lehetőséget kívánunk biztosítani. Jelentős a fizikai dolgozók érdekeit szolgáló kötelesünk is, azt akarjuk, hogy az 50 kilogramm feletti súlyt mozgató dolgozók 10 százalékos bérpótlékot kapjanak. Ugyanezen dolgozók részére túlórában végzett munkáért 50 százalékos bérpótlék kifizetését kértük. Azon dolgozók részére pedig, akik a népgazdaság átszervezése következtében munkaköri változásra kényszerülnek, követeltük a szakmai munkaközvetítés biztosítását fejezte be nyilatkozatát Gelb Miklós, a Pénzügyi és Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezeté» nek titkára. — vékony •** (Ifehéqe. a nizám lumfumiiiiiiiiiiiiimMiiiiiiiimiimiiiiiiiimiiiiiiiiiiniiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiii»
